@Hálátlan Gazember: Ez „a konzervativizmus nem ideológia” nekem mindig beakad. Az az érzésem, hogy ez pusztán valamiféle szerecsenmosdatás (önfényezés, propaganda) bizonyos, magukat konzervatívnak mondó személyek részéről.
Pl. mi az az ideológiai vezérelv, ami mondjuk _minden_ liberális pártra igaz? Mi az a kidolgozott eszmerendszer, ami _minden_ liberálist összeköt a világon, és így univerzális ideologikus alapot biztosít? Amitől a liberalizmus inkább ideológia, mint mondjuk a konzervátum?
.
Aztán: „…jellemző a konzervatív emberekre, hogy fontosnak tartják a hierarchikus struktúrákat…”
Az őrültek és a csecsemők kivételével a világon _mindenki más_ belátja és elismeri a különféle társadalmi struktúrák létének fontosságát. Az emberi társadalmak _valamilyen_ hierarchiájú szerveződését mindenki – beleértve még a meggyőződéses anarchistákat stb. is – roppant fontosnak tartja. …Ezek szerint mindenki konzervatív lenne?
Vagy a kijelentés valójában azt az elvet próbálná eufemizálni, hogy ’az konzervatív, aki _egy bizonyos_ hierarchikus struktúrát tart fontosnak’ (az úr-szolga, az eleve alá-fölérendeltség, a társadalmat magasabb-alacsonyabb rendű emberekre osztó hierarchia struktúráját). – Mert ha ez a helyzet, akkor a konzervativizmus kőkeményen ideológiai alapú.
.
Aztán: „…a tradíciók, a valóság és a jelen elfogadása…”
Erősen kétlem, hogy akár a liberalizmus, akár a szocializmus tagadná, netán tiltaná a tradíciókat. A legvonalasabb szocik/liberálisok/anarchoszindikalisták etc. is szeretik megünnepelni pl. a gyerekeik születésnapját, az aranylakodalmukat, saját történelmük fényesebb/emlékezetesebb epizódjait, megemlékeznek a halottaikról, szeretteikről, a téli napfordulóról stb., stb., stb.
Vagy a kijelentés valójában azt az elvet próbálná eufemizálni, hogy ’az konzervatív, aki válogatás nélkül _minden_ tradíciót kötelező érvényűnek tart’?
És a „valóság és a jelen elfogadása” valójában azt az elvet maszkolná, hogy minden konzervátum per definitionem 1 db Pangloss mester, aki szerint az adott pillanatban minden a lehető legjobban van éppen a világon, ergo nehogy már elkezdjük megváltoztatgatni a valóságot/jelent?
A „…változtatásra való alacsonyabb igény…” ismérv ismét csak erősen eufemizálónak tűnik; a „konzervatívnál” számos jobb kifejezés akad arra az emberi habitusra/minőségre, amely nem a szerint mérlegel egy változást, hogy az szükséges-e: maradi, képzeletszegény, bizonytalan, begyepesedett, rettegő etc., etc. – És természetesen maradi, képzeletszegény, begyepesedett, rettegő stb., stb. liberálisok & szocialisták (meg anarchoszindikalisták) is milliószámra akadnak.
.
Összegezve: úgy érzem, a ’konzervativizmus mint habitus’ melletti érvek egy része nem valós, nem definitív (nem egyedül a konzervatív gondolkodás/viselkedés/hozzáállás sajátja), másfelől pusztán szépelgő/finomított megfogalmazása bizonyos nagyon is általános emberi attitűdöknek. – Amiben viszont a magukat konzervatívnak mondó személyek _valóban_ különböznek másoktól (az úr-szolga, az eleve alá-fölérendeltségi viszony a priori tételezése), az brutálisan ideologikus.
(…Asszem, mindjárt írok is egy cikket ’A konzervativizmus mint attitűd dekonstrukciója’ címmel valamelyik QQ+1-es magazinba :> – Irénke, diktálok…!)
@látjátok feleim szümtükkel: Pár szóval: önzés, kockázatmentesség, önálló gondolat/kezdeményező készség hiánya, kishitűség, alázat, lustaság, félelem, alaptalan önbizalom
Bármelyikük fokozott megléte ebbe az irányba kényszerít. Idősebbeknél még érthető is lehet…
Hiv.: [@acs63:](#comment-54905)
Loading...
@György Csaba Nagy: nem-nem. Kennedy megkerdezte a tanacsadojat 1961-ben, hogy hany eves kortol, es mekkora fizetstol kezdve lesz valaki republikanus. szoval 40 ev mulva ugyanez az abra lesz, a mai 20 evesek 60%-a lesz konzervativ addigra 60 evesen. a problemat mindig is az jelenti, hogy az oregek elmennek szavani, a fiatalok meg nem.
ezen az abran az hianyzik, hogy az egyes korosztalyok abszolut szamban hany szavazatot adtak le, mert az sulyozna igazan meg a belso eloszlast.
@Hálátlan Gazember: Ez „a konzervativizmus nem ideológia” nekem mindig beakad. Az az érzésem, hogy ez pusztán valamiféle szerecsenmosdatás (önfényezés, propaganda) bizonyos, magukat konzervatívnak mondó személyek részéről.
Pl. mi az az ideológiai vezérelv, ami mondjuk _minden_ liberális pártra igaz? Mi az a kidolgozott eszmerendszer, ami _minden_ liberálist összeköt a világon, és így univerzális ideologikus alapot biztosít? Amitől a liberalizmus inkább ideológia, mint mondjuk a konzervátum?
.
Aztán: „…jellemző a konzervatív emberekre, hogy fontosnak tartják a hierarchikus struktúrákat…”
Az őrültek és a csecsemők kivételével a világon _mindenki más_ belátja és elismeri a különféle társadalmi struktúrák létének fontosságát. Az emberi társadalmak _valamilyen_ hierarchiájú szerveződését mindenki – beleértve még a meggyőződéses anarchistákat stb. is – roppant fontosnak tartja. …Ezek szerint mindenki konzervatív lenne?
Vagy a kijelentés valójában azt az elvet próbálná eufemizálni, hogy ’az konzervatív, aki _egy bizonyos_ hierarchikus struktúrát tart fontosnak’ (az úr-szolga, az eleve alá-fölérendeltség, a társadalmat magasabb-alacsonyabb rendű emberekre osztó hierarchia struktúráját). – Mert ha ez a helyzet, akkor a konzervativizmus kőkeményen ideológiai alapú.
.
Aztán: „…a tradíciók, a valóság és a jelen elfogadása…”
Erősen kétlem, hogy akár a liberalizmus, akár a szocializmus tagadná, netán tiltaná a tradíciókat. A legvonalasabb szocik/liberálisok/anarchoszindikalisták etc. is szeretik megünnepelni pl. a gyerekeik születésnapját, az aranylakodalmukat, saját történelmük fényesebb/emlékezetesebb epizódjait, megemlékeznek a halottaikról, szeretteikről, a téli napfordulóról stb., stb., stb.
Vagy a kijelentés valójában azt az elvet próbálná eufemizálni, hogy ’az konzervatív, aki válogatás nélkül _minden_ tradíciót kötelező érvényűnek tart’?
És a „valóság és a jelen elfogadása” valójában azt az elvet maszkolná, hogy minden konzervátum per definitionem 1 db Pangloss mester, aki szerint az adott pillanatban minden a lehető legjobban van éppen a világon, ergo nehogy már elkezdjük megváltoztatgatni a valóságot/jelent?
A „…változtatásra való alacsonyabb igény…” ismérv ismét csak erősen eufemizálónak tűnik; a „konzervatívnál” számos jobb kifejezés akad arra az emberi habitusra/minőségre, amely nem a szerint mérlegel egy változást, hogy az szükséges-e: maradi, képzeletszegény, bizonytalan, begyepesedett, rettegő etc., etc. – És természetesen maradi, képzeletszegény, begyepesedett, rettegő stb., stb. liberálisok & szocialisták (meg anarchoszindikalisták) is milliószámra akadnak.
.
Összegezve: úgy érzem, a ’konzervativizmus mint habitus’ melletti érvek egy része nem valós, nem definitív (nem egyedül a konzervatív gondolkodás/viselkedés/hozzáállás sajátja), másfelől pusztán szépelgő/finomított megfogalmazása bizonyos nagyon is általános emberi attitűdöknek. – Amiben viszont a magukat konzervatívnak mondó személyek _valóban_ különböznek másoktól (az úr-szolga, az eleve alá-fölérendeltségi viszony a priori tételezése), az brutálisan ideologikus.
(…Asszem, mindjárt írok is egy cikket ’A konzervativizmus mint attitűd dekonstrukciója’ címmel valamelyik QQ+1-es magazinba :> – Irénke, diktálok…!)
@labrys: aszerint, polont
@látjátok feleim szümtükkel: Pár szóval: önzés, kockázatmentesség, önálló gondolat/kezdeményező készség hiánya, kishitűség, alázat, lustaság, félelem, alaptalan önbizalom
Bármelyikük fokozott megléte ebbe az irányba kényszerít. Idősebbeknél még érthető is lehet…
@György Csaba Nagy: nem-nem. Kennedy megkerdezte a tanacsadojat 1961-ben, hogy hany eves kortol, es mekkora fizetstol kezdve lesz valaki republikanus. szoval 40 ev mulva ugyanez az abra lesz, a mai 20 evesek 60%-a lesz konzervativ addigra 60 evesen. a problemat mindig is az jelenti, hogy az oregek elmennek szavani, a fiatalok meg nem.
ezen az abran az hianyzik, hogy az egyes korosztalyok abszolut szamban hany szavazatot adtak le, mert az sulyozna igazan meg a belso eloszlast.