A Corvinus Egyetem esete Szél Bernadettel
Eredeti szerző: jotunder
Az egykori marxista szerkesztő, mai orbánista ideológus Lánczi András letiltotta a Corvinus egyetemen Szél Bernadett LMP-képviselő előadását.
Ezzel mintegy párhuzamosan konferenciát rendeztek a Corvinuson a 1917-2017 Kommunizmus és a mai Európa címmel. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű rezsimintézménnyel közösen szervezett tudományos (haha) konferencia meghívott előadói Csejtei Dezső, Sid Lukkassen és David Engels voltak. A beszélgetést Schmidt Mária kedvenc ideológiai verőembere Máthé Áron vezette, akit Mária asszony személyesen jelölt a NEB-be, a szélsőjobber udvari történész M.Kiss Sándor lánya mellé, tényleg, csak felvetem, szokott ebben az országban néha meglepő dolog is történni?
Utánanéztem, hogy milyen jellegű releváns publikációik voltak a témával, ezerkilencszáztizenhéttel, kommunizmussal kapcsolatban a meghívottaknak.
Csejtei filozófusnak mondja magát, egyetemi tanár, a scholar.google természetesen nem látja, leginkább spanyol fordításai vannak, Ortega y Gassett, ilyesmi. Értékelhető tudományos munkássága a témával kapcsolatban nincs.
Sid Lukkassen holland alt-right oldalakon szerepel, amúgy tanácsnok egy kisvárosban, néhány hónapja szerzett Ph.D-t, tudományos munkássága nyilván nincs.
David Engels brüsszeli egyetemi professzor Le Déclin című könyvével szerzett valamennyi hírnevet, amelyben az Európai Unió és a Római Birodalom hanyatlását hasonlítja össze, római történelemmel és a szeleukida birodalommal foglalkozik. Jelenleg Magyarországon keres állást, mert állítása szerint ő kifejezetten Orbán Viktor országában akar élni. Nem, ez nem vicc.
zárójel: Továbbra sem tudom, hogy a Corvinuson jelenleg is aktív közgazdász professzorok közül kinek van cikke a világ első kétszáz közgazdaságtudományi folyóiratának legalább egyikében, nem igazán tartozik ide, de… tulajdonképpen idetartozik. zárójel bezárva
Ha a University of Middle of Nowhere Malcolm X Emlékzenekara hangoskodik egyet valamely konzervatív rádiószemélyiség előadásán és így az illető nem tudja elmondani, hogyan rontják meg a transzgender feministák az amerikai nép hófehér, ja, hát pont nem bézs, lelkét (nem, az sem okos dolog, ha valaki esetleg úgy gondolná, ki lehet ám bírni üvöltözés nélkül egy-két órát) akkor az valahogy mindig a Nyugat alkonya, amikor Lánczi Pubi bohócot csinál egy egyetemből az meg ugye becsület és dicsőség dolga. Mégse engedhető meg, hogy itten az universitas felszentelt termeit esetleg ellenzéki gondolatok propagálására használják, amikor azok rendeltetésszerű használata az állampárti propaganda népszerűsítését jelenti.
Nem, nem hiszem, hogy a világegész szempontjából releváns, hogy ki mit pampog a Dimitrov Square-Tolbuchin Avenue környékén, kit kell megdugni azért, hogy az ember bekerüljön a Nemzeti Emeltyűzés Bizottságába, vagy, hogy alapít-e Orbán Ráhel egy belga orbánistának kutatóintézetet a Citadellában. Egyszerűen csak szórakoztat, hogy ezek nem tudnak hibázni.
P.S Nem, nem tollas a hátam. Pontosan értem a koncepciót. A német vezérkar küldte Shmuel Iszajevics Lenint Pétervárra, hogy az gendertanszéket létesítsen az Auróra nevű melegbárban, az SZK(B)P pedig egy liberális civilszervezet volt, amelyik gátlástalanul emberjogi alapokra akarta kényszeríteni Oroszország Anyácskát. Sztálin migránsizű pralinéval mérgezte meg Alekszej protopópát, hogy Soros György viszonyt kezdeményezhessen Anasztázia hercegnővel, aki feltűnően hasonlított Dózsa László színművészre. A magyar állampárti áltudományos élet gusztustalan, de kiszámítható.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518655-6ae544d8a8fff' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518655&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518655-6ae544d8a8fff&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518655-6ae544d8a8fff' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
[(jaj!)]
:))
Fél ballábal keltél ma fel.
A Medvegyev Péternek van 1984-bôl az Econometrica-ban publikációja:
scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=medvegyev+peter&oq=medvegye
(Nem kötôdik szorosan, de az Oxford University Press-nél jelentek meg a Stochastic Integration Theory c. könyve, jó kis könyv.)
gyúlöletposzt
@Tenkes Kapitánya: Harántleffentyű
Uristen, ez csodalatos volt! Az egyik legjobb blogbejegyzes amit, iden olvastam – csendes szenzacio!
Nem lett volna rossz, ha legalább egy mondatot megereszt jótündérke magáról a konferenciáról is, az előadók (egyébként jogos) égetése mellé. Amúgy stimm.
beszartam a röhögéstől… :-))
Hol vannak a narancstálibok? Nehéz a poszt nyelvezete?
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Hétvégén? Az dupla pénz, annyit meg nem kapnak érte.
A balgának nem mondták, hogy ide migránsok nem kellenek?
Hehe, ez jó volt. 😀
Sírjak, vagy röhögjek? Nem tudok röhögni, pedig egészségesebb lenne.
Pszichopatológiailag kétségkívül érdekes poszt! Ahogy látom a célközönségnek bejön! Szánalmasra sikeredett a vége, gyenge kezdés után erős visszaesés!
@Helga Beauty Salon: Ezt az egeszet az Orban rezsimre ertetted, igaz? 😉
@Helga Beauty Salon: a „Pszichopatológiailag” az copx/paste-el sikerült, mert hogy egyébként nem értetted a cikket, az lejön.
@TG69:
Amellett, hogy töri a magyart, funkcionális analfabéta is. Szeeerinted? ;-p
Ha most túllépünk a rituális „nempublikálnakamagyarszerzőknemzetközileg” körökön (amúgy persze vannak nemzetközileg jegyzett publikálók, Zalai Ernőtől kezdve stb., másrészt a BCE már jó ideje inkább business school, mint egyetem, abból a fajtából az európai középszint második felében számontartva, tehát jobban áll, mint a magyar gazdaság amúgy), a témához több köze van két nem mellékes körülménynek:
– Széll Bernadett pártpolitikus, nyilván sok haszna volna, ha ilyesmi foglalkozású emberek a saját szakmájukhoz kapcsolódóan megjelenhetnének az egyetemeken, de a mienkhez hasonlóan erős (vagyis nem létező) polgári kultúrájú országokban viszont sokkal több lenne a kára (végképp szétzilálnák a törékeny egyetemi világot a pártkatonás felvonulásaikkal pro és kontra stb.)
– a jelzett konferencia témájában az említett előadók valóban eléggé kínosak, viszont van egy rossz hírem: a leginkább kompetenes, jegyzett és nemzetközi szinten is elismert magyar szakember nem kevésbé OVkövető, nevezetesne Kun Miklós. Vagyis, negyven évet eltöltve a szovjet érdekszférában, utána negyedszázadot a közelükben ezzel a múlttal, ennyire futja a magyar törénettudománynak.
@HanG99:
Ha szorgalmasan dolgozik, azt is megmondják neki, mit jelent a szó, amelyet bemásolásra kapott. 🙂
Kerestem a címhez tartozó szöveget.
Az első mondat passzol hozzá. Annyi elég is lett volna.
A többinek meg más cím dukál……
Mert ez így olyan, mint az egyszeri ember, akinek a fingásról egy jó kis mákos bejgli recept ötlik fel….
Unatkozik ? vegyen magának mosómedvét !!!!
.
@Harun al-Rashid:
Régi törzskommentelőként azt kell mondanom, hogy mostanában már csak jótündér maradt szerzőként a vincentesek közül.
Ő viszont – ha éppen nem a matematikusoki sejtéseiről avagy az angol sörök variációiról, esetleg egyébként tisztes értelmiségiek nem létező impaktfaktorairól értekezik – kb. minden negyedik-ötödik alkalommal ragyogó posztokat rak ide. Ez is közéjük tartozik, úgyhogy üstöllést kénytelen vagyok megosztani a fácsén.
Melléxál: úgy látszik kezd fölértékelődni a Vincent még ilyen csökött formában is, hiszen megszaporodtak a Propagandaminisztérium által fizetett trollok ezen a blogon, akik korábban a fasorban sem voltak.
Félünk, Orbán?
.
@fortin2: Kun Miklós nemzetközilegjegyzett?
@ha kohen:
Á, csak kikerült az Index főoldalára, sz’al várható pár önkéntes és nem önkéntes komisszár. 🙂
Tamás Gáspár Miklós „poszfasizmus” című, a szegedi tudományegyetemen tartott előadását is meg kívánták akadályozni, végül TGM megkérte a dékánt/rektort, nem egyértelmű ki volt, hogy legyen szíves vagy hivatalosan betiltani, vagy félreállni az útból hogy bemehessen a terembe
2005-ben volt ez
http://www.youtube.com/watch?v=3qx2AoXA6OY
ebben a videóban el is mondja, talán a közepén vagy később, nem keresem meg, akinek van türelme, megteheti.
@fortin2: Leszel szives a későbbiekben akkor is hisztizni, ha egy fideszes politikus jelenik meg bármilyen formában egy oktatási intézmény kapuján belül. Pl. emmi vezér főfasz simán pártpropagandát tolt egy általános iskola évnyitóján, fogantatás közbeni éneklésre biztatva a gyeremekkorú jelenlevőket.
Jó a poszt, köszönet érte.
@Ylim: Hisztizni? Egy elvi álláspont hisztizés??? (Az elvi álláspont szempontjából tökmindegy, csak tájul: speciel legalább három olyan esetre emlékszem nagyhirtelen, amikor intéztem fideszista politikus egyetemi megjelenésének eltanácsolását.) Az viszont eglszen más, ha valaki kormánytagként jön el egy egyetemre. Bárki is van kormányon, ez természetes, a világon mindenütt. Az már az ő minősége, hogy kormánypolitikáról vagy nettó pártpoltikárül beszél.
@Wolff: Igen. Olyan anyagokhoz fért hozzá, amihez a nyugati történészek közül se sokan, és olyan interjúkat csinált, amiket szintén kevesen. Ettől még nincs túl sok esze, de a szovjet történetben erős.
@fortin2: van olyan kultúrnemzet, ahol egy ellenzéki politikus nem adhat elő, de egy kormánytag igen? érdekelne melyik. az Oxford Union (amelyik minap Gyurcsányt hívta meg) rengeteg politikust hív meg, elég radikálisokat is.
Miről van itt szó? Ha a hordalékot meg a sallangot hátrahagyjuk, akkor nyilvánvaló, hogy az ország elfoglalta (a számára) normalitás állapotát. Beállt az egyensúly állapota. 🙂
@Tenkes Kapitánya: Bárcsak az lenne!
@Albrecht Neumerker: Ez még nem az egyensúly. Még nem találták meg meddig mehetnek el.
@fortin2: Az egyetem minőségét pedig az jelezné, hogy ha az utóbbi, akkor szépen kitessékelik és ha legközelebb jönne, akkor elhárítják. (Bár ha kormánypolitikáról bezsél, az mért legitimálja azt, hogy az ellenzéki politikűról ne beszéljen senki?) Csakhát ahol egy Lánczit megválasztanak rektornak azért amiért, ott bizony zsák a foltáját, ott bizony nehéz nem azt hinni, hogy szívesen hallgatják az egyetem urai a kormánytagok nettó pártpolitikáját és nem lelkesedésből nem engedik be Széll Bernadettet.
@fortin2: Tehét ha valaki hozzáfért anyagokhoz, az nemzetközi jegyzettség? Nekem ez magas, azt hittem, hogy az idézettség, a meghívások, az elnyert grantek és ösztöndíjak mutatják a jegyzettséget. (És ez nem azt jelenti, hogy a saját CV-jébe beírja, hogy számtalan konferencián és helyen tartott előadást.) Ha jól látom a lárolis adatlapját, nagyából azt tudja femutatni, hogy 1988-an volt utoljra úgy hosszabb időt külföldön úgy, hogy valószínűleg meghívták és évek óta a Valóság, Polgári Szemle súlyosan peer-reviewed folyóiratokban publikál csak. Nyerni persze nyert „garntet”, Papcsáktól, Zugban, ami ugyancsak a komoly nemzetközi jegyzettséget sejteti.
És mi a baj Krausszal, éppen nemzetközi diadalmenetet fut be Leninnel és forradalommal?
@jotunder: Az egyetemeken kormánypolitikus protolláris eseményeken jelenik meg, ahol, mint a közhatalom képviselője, jelenlétével/hozzászólásával kifejezi a közhatalom figyelmét/megbecsülését stb. az intézmény és a felsőoktatás iránt. Az Oxford Union diákszervezet az eseményeit az egyetem területén tartja (ha jól tudom), de egyrészt ezek nem egyetemi hivatalos programok, másrészt azért Oxford (vagy szinte bármelyik angolszász vagy német stb. egyetem) intaktságát ne vessük össze a magyarokéval. Amúgy meg éppen az angolszász egyetemek diákklubjainak mostani politikai őrjöngései vagy a hetvenes-nyolcvanas évek francia egyetemi (politikai) diákszervezeteinek tombiolásai mutatják, hogy miért célszerűbb a politikusokat/politikát kinntartani. Az persze más kérdés, hogy adott kurzusokhoz, tematikákhoz stb. tárgyszerű lehet politikusok jelenléte egy szakmai közönség/közösség számára, de egy kampányidőszak küszöbén, nyilvánvalóan politikai önmegmutatáshoz teret adni, ez több bajjal jár, mint haszonnal.
@Wolff: Krausszal (mint történésszel) csak az a baj, hogy sokkal kevésbé tárgyszerű és adatgazdag, mint Kun.
Utóbbi adatlapját nem fogom böngészni, azt tudom, hogy elég nemzetközi konferencián, beszélgetésen hallottam az anyaggyűjtéseire való hivatkozásokat (nem tőle). És a figyelmes olvasást javaslom: nem azt írtamn, hogy ő bármilyne mértékben is kiváló volna, csak azt, hogy sajnos, a honi történettudomány szégyenére, még mindig ő a leginkább jártas, nemzetközileg jegyzett a témában.
@fortin2: nem értem. egy valóban kontroverzális nézeteket valló előadó sokkal több indulatot kelt, mint egy politikus. ha az érvelésed megállja a helyét, akkor mondjuk egy intelligens puzsér (ha ez nem contradictio in terminus) vagy egy intelligens bayer (jordan patterson?) pláne nem tarthat előadást. akkor nem értem, hogy miért kritizálja bárki a nyugati egyetemeket, ahol az egyetemi vezetés soha nem akadályoz meg semmit, maximum a heveskedő diákok.
@fortin2: „nemzetközileg”?? akkor idéznék, hívnák külföldre, ilyesmi.
@fortin2: Akkor a korai szovjet történelem nemzetközileg leginkbb jegyzett szakértője valószínűleg a korzsak történeti unkáinak közismert szerkesztője, J. V. Sztálin. Én a legtöbb hivatkozást az ő adatgyűjtéseire szoktam hallani/olvasni. 🙂 Nota bene: a történész nem adatgyűjtő, ha csak az adatgyűjtéseidre hivatkoznak, akkor lényegében egy kutatási asszisztensként használnak.
@Wolff: Jó, le vagyok győzve (győzelem, ha van). Akkor újra lés hangsúlyosna legyengítve az állításomat: Kun Miklós sztem alaposabban ismeri a szovjet történelem forrásanyagát, mint akár Sz. Bíró, akár Szvák Gyula, akár Krausz Tamás, de nem egy elemző történész, aki képes lett volna kellő hivatkozásokat elért publikációkat összehozni, legalábbsi ismereteink szerint. És ez szomorú hír a maygar történettudományról.
@jotunder: Nem az indulatot tekintettem problémának, hanem a konkrét pártpolitikai szereplőkhöz való viszonyt. Tudom, ósdi szemlélet ez, de így maradtam: az egyetem, mint pártpolitikusok színtere, nem helyénvaló. Milo és a többiek nem rendelkeznek formális politikai hatalommal és érdekkel, nem a hatalom logikája a definitív attitűdjük (egy politikusé az), elvileg nem kizárt, hogy lehet velük beszélni, lehetnek nem intézményesen szabályozott, a racionális vita terébe tartozó gondolataik.
@fortin2: ez nem osdi szemlelet, hanem jellegzetesen magyar. es en nem tartom kizartnak, hogy ez a helyes viselkedes magyarorszagon, de az eleg sok rosszat arul el errol az orszagrol es a politika befolyasarol a magyar emberek eletebe.
@fortin2: Schmidt Marianak van egy Amerikaban felkapott publikacioja. nem olyan rettenetesen felkapott, de ahhoz kepest, hogy mekkora senki a Maria asszony, tulajdonkeppen megis. egyszeruen az tortent, hogy elonyos helyzetben volt, eloszor olvashatott el egy jegyzokonyvet, ami addig titkosnak szamitott. elolvasta es leirta, hogy mi van benne. Kun Miklos azert akarhogy is, de a Kun Bela unokaja, szemelyesen ismerte Kadart, voltak szovjet kapcsolatai, kevesebbol is eltek meg mar a tortenelemtudomanyban.
@jotunder: Kun Miklós úgy tudom nem keveset dolgozott volt szovjet levéltárakban, ahol azért vélhetően milliónyi kincs van még. Csak arra vár, hogy valaki elolvassa oroszul, aki képben van a XX. századi Közép-Európa ügyeiben.
Hogy ő ki, kivel van jóban, szinte mindegy.
@flort: eleg sokan dolgozhattak szovjet leveltarakban. az, hogy valakinek kapcsolatai vannak es tokeletesen beszel oroszul, egeszen biztosan nem hatrany. ezert gondolom,hogy Kun annak ellenere, hogy gyakorlatilag senki sem idezi Nyugaton, ertekes hatterforras lehet.
@jotunder: Azt értem, hogy mi a különbség Bayer és Jordan Peterson között. De mi a hasonlóság?
@trbnt: Jordan Peterson eleg jol jar financialisan azzal, hogy behulyitett egy csomo fasiszta idiotat es ebben hasonlit Bayerre.
@flort: @jotunder: Még az egyébként alkalmanként problémás történész MTA doktori eljárás esetében sem véletlenül kell megadni az összes (na jó a legtöbb) idézetségedhez a szövegkkörnyezetet. Nem csak azért, hogy ne számítson 100 idézettségnek, ha százan elmondják, mekkkora hülyeségeket írtál le, hanem azért is, hogy kiderüljön vajon a munkásságod kimerül-e az adatok előbányászásában, vagy történetíró is vagy-e?
Egyébként Kun életrajzából nagyjából az látszik, hogy pont akkor veszítette el a nemzetközi talajt a lába alól, amikor eljött a rendszerváltás és a kapcsolatai már nem voltak annyira értékesek, mert mások is bejuthattak a levéltárakba, sőt, Jelcin idején hatalmas mennyiségben fotóztak és mikrofilmeztek le dokumentumokat. A Hoover Institutionnek elképesztő kollekciója van ebből.
@jotunder: Vajon nem erősebbek-e az érvek amellett, hogy ne legyenek politikai gyűlések az egyetemeken, mint az ellenkezője mellett? Nem csupán az egyetemi autonómia klasszikus eszméje, hanem a gyakorlati következmények is ezt indokolják szerintem. Például az nem csak magyar, hanem összeurópai jelenség, hogy a pártpolitika szépen felzabálja a közpolitikát, a polisz ügyeit. És látjuk, hogy ez hova vezet (Mo-n persze még szomorúbb a látvány, de máshol se túl derűs.) Miért ne lehetne ezzel szemben jobb utat ajánlani? Vajon nem rohasztotta volna szét még jobban és még korábban az egyetemi akadémiai közösséget, ha már harminc éve a pártpolitika a maga nyers közvetlenségében tombolt volna? Miért kellene feladni egy véletlenül jó és elvszerű működési formát, csakhogy adaptáljuk pl. az USA egyetemi kampányainak igencsak problémás gyakorlatát?
http://www.insidehighered.com/views/2016/03/15/tips-dealing-political-candidates-when-they-visit-campuses-essay
@fortin2: Ez azert furcsa, mert pont a Kozgazon voltak a min.elnok jeloltek vitai, ahol azert a mai nemetszilardi szintet messze meghalado vitak voltak. Nem igazan az a hallgatosag van ott, akik elott ennyire lehetne kamuzni, mint ahogy mostani rezsim partkatonai teszik. Mo-n amitol te tartasz attol nemigen kell felni.