A Corvinus esete a világszínvonallal (apróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A kutatási tevékenységgel is felzárkóznánk a világszínvonalhoz. Mennyiségi és minőségi szempontból is el kell érni a nemzetközileg kívánatos szintet, meg kell duplázni a Q1-es és Q2-es publikációink számát. (Szabó Lajos György, a Corvinus oktatási rektorhelyettese)”
A Scimago nevű oldalon rangsorolják a tudományos folyóíratokat. Tudományterületi listák vannak, és egy lap akkor kapja meg a Q1-es minősítést, ha az adott területen az első negyedbe tartozik. Mivel egy folyóirat több listán is szerepel, a Scimago egy lap értékelésénél a legjobb helyezést veszi figyelembe. Értelemszerűen a Q2 a második negyedet jelenti és így tovább. Nem minden lap kerül fel a listára, csak azok, amelyeket már elég tűrhetőnek gondol a Scimago. .
A Corvinus vezetése deklarálta, hogy mit tart fontosnak, milyen egyetemi professzorokat tekint értékesnek, mit vár el az oktatóktól. Az egyetem hatvanhárom éves rektorának, Lánczi Andrásnak, egyetlen egy Q1-es cikke sem volt az egész életében. És ezzel egyáltalán nincs egyedül a Corvinus Egyetem vezető professzorai között.
Tehát Szabó kimondta, a saját főnöke a közelében sincs annak az átlagoktatótól elvárható tudományos teljesítménynek. Bátor ember.
Érdekes módon a MAB professzori követelményrendszerében is megjelentek a Q1-es folyóiratok. Miközben az Orbán rezsim „reprezentatív” egyetemi tanárai gyakran még Q3-as folyóiratban sem publikáltak. Ki kivel van, én tényleg nem értem.
P.S Azt gondolom, hogy a tudomány éthoszától elég távol áll ez a Q1-Q2 izé, kifejezetten a rendszer meghekkelésére ösztönöz, de ez legyen a Corvinus baja.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518204-6ae40ef6ba39a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518204&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518204-6ae40ef6ba39a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518204-6ae40ef6ba39a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Flageolet: a fradi is igy mukodik. a ludogorec szintjet kell becelozni a vendegjatekosokkal. egyaltalan nem remenytelen, de szerintem a legjobb ketszazhoz keves.
@jotunder: Ahogy a magyarfociban sem jön össze az, hogy az összevásárolt idegenlégiósokkal elért (valójában el sem ért) nemzetközi sikerek leszivárognak az utánpótlás-nevelésbe, az edzőképzésbe és a válogatottba, úgy az egyetemeknél sem fog ez működni.
A magyarfoci eleinte lehet, hogy Orbán költséges hobbija volt, de ma már kizárólag pénzmosodának használják. Klassz lesz, amikor Lánczi rájön, hogy és még mire tudná használni az egyetemet, ha már minőségi oktatásra és kutatásra nem.
@Flageolet: Ez nagyjából azért a CEU-modell is.
OTKA: az adott évben nyertesek száma nem azonos az adott évben futó pályázatok számával, nem is beszélve arról a lehetőségről, hogy számos kutató volt akadémiai intézetben vesz részt OTKA-projektben. A mi intézetünk tizenhárom oktatója közül négyen, közülük ketten vezetőként (egyikük bce-s, a többi volt mta-as illetőségű kutatásban). Talán árnyalhatja a képet.
@Flageolet: „According to the feature, both King Abdelaziz University (KAU) and KSA, both in Saudi Arabia, have apparently offered lucrative contracts for professorships to internationally renowned scientists where they had to spend a few weeks in the Kingdom every year but would be required to add the university as a second affiliation to their names in the Institute for Scientific Information’s (ISI) list of highly-cited researchers.”
@Flageolet:
1. Nem a BCE segítette ki magát, ez egyszerűen hazugság. Kényszer volt, amennyire tudom. Vagy talán az Államigazgatási Főiskola is teljesítménynövelésből került a BCE-hez?
2. Itt irreleváns. Másként: terelés.
3. A CEU anyagi lehetőségei máshonnan származtak, de megvoltak. Ráadásul nem ez volt a téma, hanem az egyetem fejlesztésének módszere. Ez is terelés.
4. Hogyne árnyalná. Ha valaki részt vesz egy kutatásban, annak az egyetem is haszonélvezője, adott esetben támogatója, pl. azzal, hogy az illető tudományos teljesítményét nem köti kvázi kötelezően saját magához. Magyarán engedi. Nem tudom, ezt hogyan nem lehet megérteni és méltányolni. Amúgy ez modellszerűen működött és még most is működik a felsőoktatás-akadémiai intézetek világában, amint ezt itt vélhetően nagyjából mindenki pontosan tudja.
Irracionális indulatokkal persze nem tudok és nem akarok vitatkozni.
@Flageolet: Ez egy butácska megoldás lenne, de még ennek is több haszna van mint amennyit az eddigi beírásokból úgy érzem, hogy látnak, vagy láttatni akarnak a hozzászólások. A pénzt természetesen ugy lenne jó elkölteni, hogy rendesen állományba veszed a „futottakmég” nyugati kutatót esetleg valamivel több pénzért de folyamatos jelenlétre, rádobod a jobb szakdolgozókat bevonod a tudományszervezésbe stb ezt minden egyetemi admin tudja hogy kell csinálni, a corvinusos is.
De tegyük fel a Corvinus a rövid távú megtérülésre optimalizál és/vagy a nyugati prof. szeretne pénzt keresni ellenben kalucsnival is csak vonakodva tenné be a lábát BPre hiszen neki ez sem networkingben, sem szakmailag nem hasznos csak a csengő aranyért. Az egy dolog, hogy beiratják szerződésileg hogy minden publijában Corvinusos affiliációját is fel kell tüntetnie. De ha ettől a Corvinus feljebb lép az egyetemi rangsorokban, azzal jobb képességű és/vagy gazdagabb országokból jövő diákokat tud bevonzani, amik network szempontjából (a diákok szintjén nyilván) a hazai diákoknak lesz előnyösebb, hatásosabbak is lesznek promóként mint ha mondjuk 80% török meg kazahsztáni arc látszik a nemzetközi csoportképeken. Ha egy pár napos itt tartozkodásra suritik a megvett prof összes oktatási kötelezettségét napi 6-9 órás műhelyekkel kurzusonként, azt lehetne jobban, de távol van attól hogy puszta formalitás legyen és kihasználatlanul maradjon az oktatói kapacitása.
Szóval az „üres” presztízst amit így nyernek szép lassan fel tudják használni egy jobb minőségű humán tőke kiépítéséhez. Nincs üres presztízs, csak kihasználatlan. Tulajdonképp arról szól szerintem ez az egész „új” Corvinusos formula, hogy veszel egy adag potenciális presztízsképző elemet adott összeghatárra a lehető legjobb remélt ROIval, és azt elkezded marketingelni. Én ugy érzem, hogy ehhez ért is az uj menedzsment, de a régi is értett volna, csak nekik pénzük nem volt építkezni.
@201512: @Flageolet: Nyugalom, urak. Ez egy erzekeny ugy. Aki a Corvinuson van az sajat maga elleni tamadasnak is erzekelheti ezt az egeszet. Pedig nyilvan nem az. En is erosen problematikusnak erzem az ottani helyzetet, de ez nem jelenti azt, hogy minden professzort koklernek gondolnek, vagy ilyesmi.
@Flageolet: jelenleg a Corvinus a THE listan nincs a legjobb otszazban. A Uni. Birmingham van a legjobb ketszaz hataran economics/businessben. jo, az egy nagy egyetem, de azert a 250 milliard forintos koltsegvetesuk a teljes magyar felsooktatasi koltsegvetes fele kornyeken van, talan tobb. Angliaban rengeteg, tenyleg rengeteg egyetem van 100 milliard forint feletti koltsegvetessel. es en inkabb 13-15 milliard koruli Corvinust sejtek, nem 18-at, a CEU 20 milliard felett van. nyilvan fontos, hogy koncentralva akarnak economics/businessre menni, de egyelore ez nem tunik rettentoen sanszosnak.
szerintem nem akarnak ketmillios fizetest adni, a csucskategoria, amit megallapitottak az 1 millio brutto korul van, ami persze nagyon jo fizetes Pesten, de nem hiszem, hogy tonnaszam fognak jonni nagyemberek, akik alapvetoen valtoztathatjak meg a Corvinus helyzetet. ez az egesz szitu egyre problematikusabb lesz Magyarorszag presztizsenek jelentos csokkenese miatt.