A dédanyám meggyilkolása törvényes volt ? (apróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A Nürnbergben és másutt kivégzettek többsége az akkor érvényes törvények alapján cselekedett, így – jogilag – nem követtek el bűncselekményt. ” (aristo)
Ez jelent meg ma Prostisrácoknál. Unalmas náci szöveg az egész, amire a magyar jobboldal rejszolni szokott.
Azt mondják ezek, hogy a dédanyám, a dédapám, apám nagybátyáinak, nagynénjeinek és unokatestvéreinek, és különösen egy hatéves gyereknek, akitől a nevemet a kaptam, a meggyilkolása törvényes volt.
Múltkor a Megadja nevű rezsimszolga röhögcsélt a dédanyám kirablásán, gettósításán, bevagonírozásán és meggyilkolásán, hogy ahhoz nekik semmi közük sem volt.
Nyilván van valami fix összegű vérdíj a Záli dédmamámért, harmincezer forint plusz áfa, azért mégsem egy Soros, csak egy kicsi zsidó öregasszony. Ez egy ilyen édes ország.
Emlékszem arra a képre, a Rudas László utcában, a nagyanyám kis asztalkáján, a hallban, a kisfiú, a Gáborka képére, aki meghalt a gázban. És ezt akkor tudtam, amikor annyi idős voltam, mint ő. És azt is hallottam, hogy miről beszél a nagyanyám a barátnőivel, mindig ugyanarról, hogy ez a néni, meg az a bácsi meghalt gázban. Ez egy hatéves gyerek számára nem annyira egyszerű, már a meghalás sem, de a gáz… Meg ott volt az a kis szívalakú tégladarab, amit az apám faragott nyolcévesen a lágerban a nagyanyám születésnapjára, a szekreterben. Ez a láger, ez volt a másik. Gáz és láger. És persze hall és szekreter, azóta sem hallottam mástól, ahogy a jankipert meg a rasasónét sem.
Ez jut eszembe, a kávé alján a cukor, amikor jöttek a nénik a gázról beszélgetni, azt szerettem. Az maradt meg, a kávés cukor íze. Nagymamám hazajött, apámmal, a házukat egy kicsit kirabolták, de spongyát rá. A halálra nem emlékezhetek, a fuldoklásra, arra az utolsó borzalmas percre, a meztelen testekre, az égő hús szagára, a füstre, ami persze mind törvényes volt, hát arra nem, csak a kisfiú fényképére a hallban, meg a kávés cukor ízére, az megmarad, amíg élek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518121-6ae3e9eaa37c9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518121&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518121-6ae3e9eaa37c9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518121-6ae3e9eaa37c9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kemény keleti kommentelő: A neje nem is volt.
@Counter: Ha én egy SMS-ben megbízlak valaki megölésével, az téged nem jogosít fel az illető megölésére. Ha drogot rendelsz tőlem SMS-ben, attól én még nem adhatom az el neked.
@Counter: „nehogy beleszakítson a jogrend szövedékébe”
A múltkor, amikor rettentő hosszan téptük a szánkat, akkor azon az állásponton voltál, hogy a jogrendet nem szabad piszkálni, mert összeomlik, sőt, ránk omlik. …Ez nem valamiféle végső érvem, amit most kivontam és már igazam is lett, hanem csak jelzem 🙂
Szerintem ez egy lehelet finom tapogatózás az irányban, hogy ők majd „megússzák, ugye? Mert itt vannak szabályok, nincs az az összevisszaság mint a II vh. után…”
Nekem erről a következő Ben Ferencz idézet jutott az eszembe:
„Someone who was not there could never really grasp how unreal the situation was … I once saw DPs beat an SS man and then strap him to the steel gurney of a crematorium. They slid him in the oven, turned on the heat and took him back out. Beat him again, and put him back in until he was burnt alive. I did nothing to stop it. I suppose I could have brandished my weapon or shot in the air, but I was not inclined to do so. Does that make me an accomplice to murder?”
@AdvocatusDiaboli: Az érvelésedben két aspektus keveredik: hogy valaki mit _tehet_ meg (a cselekvés autonómiája), illetve hogy amit tesz, az _jogszerű_-e (a cselekvés jogszerűsége). Ha én egy SMS-ben megbízlak valaki megölésével, az a te döntésed lesz, hogy megölöd-e az illetőt vagy sem. Ha viszont megölöd, az _jogellenes_ lesz, és (többek között) neked kell viselned a tett jogi következményeit. Ha drogot rendelsz tőlem SMS-ben, _én_ döntöm el, hogy eladom-e neked vagy sem, számolva azzal, hogy a drog eladása jogellenes, amit (tettenérés és sikeres büntetőjogi eljárás után) szabadságvesztés-büntetés követhet.
@MadMary: Igen, ilyen bonyolultan is lehet fogalmazni, csak minek.
@Counter: Az sms egy nyilatkozati forma, amely önmagában, hanem a benne foglalt nyilatkozattól függően vált(hat) ki joghatást.
Az, hogy maradjon az autójában, üljön át másik autóba, nem jognyilatkozat, hiszen semmilyen jogalakító hatása nincs, kb. tanács, javaslat, jámbor kérés, vicces mém, stb., akkor is, ha olyan komoly hatóság adta ki, mint a BM.
@ámbátor: pikáns, hogy pont Bulgáriában volt… mintha Snittpali onnan lopta volna a szakdoliját, vagy rosszul emlékszem?
@Baluvanis: Pont azért gondolom, hogy nem volt ott. Ismeretlen helyen volt akadályoztatva.
A Bulgária szerintem csak egy utalás arra, amit tudtak. Szoktak ilyen kis fenyegető utalásokat tenni, ahogy mostanában is.
@AdvocatusDiaboli: Ki mondott ilyet?
@mafi mushkila: @Érvsebész: Intézkedésnek nevezném, és nem volnék ennyire biztos abban, hogy mondjuk a katasztrófavédelmi törvény alapján nem volt *semmi* joghatása anno.
@Counter: Én.
@Counter: Ja, ha te nem vagy biztos benne, hogy nem, akkor igen.
Bocs, annyira nem fontos nekem, hogy kikeressem a katasztrófavédelmi törvényből, hogy milyen joghatás fűződhetett esetlegesen ahhoz a válogatás nélkül a mobiltelefon-előfizetőkhöz intézett nyilatkozathoz , amely helyre és körülményekre tekintet nélkül (tehát mind a személyi, sem a területi hatályt illetően tisztázatlan és/vagy inadekvát módon) mindenkit arra hívott fel, hogy maradjon az autójában és ha kifogy a benzinje, üljön át egy másik autóba, úgyhogy én elengedtem ezt a vitát.
Mint a nyilatkozat egyik címzettje, az sms-t a tátralomnici Zora panzióban kaptam meg két Tátratea között. Mivel akkoriban még nem volt ekkora internet-elterjedtség, nem is értettem, mi ez, miért is kellene a jó meleg kocsmából alkoholos befolyásoltság állapotában kimennem, hogy az akkor három napja nem járó kocsiban üldögéljek, pláne fogyasszam a drága üzemanyagot, hogy a végén a szomszéd lengyellel cseréljünk. (Ő persze nem kapott ilyet valószínűleg, de biztos együttműködő lett volna, i do sábli, i do sklánki.) Mindazonáltal anyám, aki meg egy magyar faluban ült a kályha mellett, szintén kapott ilyen sms-t, és érdeklődve telefonált, hogy ez most mi.
Nem vagyok túl járatos a közigazgatásban, amikor utoljára azzal foglalkoztam, az ilyesmit nem intézkedésnek, hanem balfasz kommunikációnak hívták, de azóta kétségkívül nagyot fordult a világ.
@Érvsebész: sem a területi = mind a területi