A Halál kertje
Eredeti szerző: jotunder
1990. májusában Alekszandr Ivanovich Marineszko, a szovjet haditengerészet egykori tisztje posztumusz megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Utcát és múzeumot neveztek el róla. Már majdnem harminc éve halott volt. Alkoholizmusa miatt bocsátották el a flottától, még a börtönt is megjárta.
1982. július tizenkilencedikén az izraeli Ramat Ganban, hetvenhárom éves korában elhunyt az izraeli hadsereg egykori tisztje, David Frankfurter.
1945. január harmincadikán a szovjetek S-13-as tengeralattjárója elsüllyesztette a Wilhelm Gustloff személyszállító hajót. A hajón körülbelül tízezer menekült volt. Nagy részük odaveszett.
1938. májusában Franco katonái kivégezték Pere Saragall katalán költőt, a Halál kertje szerzőjét.
1936. február negyedikén Davosban egy orvostanhallgató agyonlőtte Wilhelm Gustloffot, a svájci náci párt vezetőjét. A merénylőt, David Frankfurtert hosszú börtönbüntetésre ítélték. 1945. június elsején szabadult.
1925. május tizennegyedikén a berlini Wintendorf utcában Hans Krüger ügyvéd halálra gázolta Marie Hugette-et, a francia némafilmsztárt. Krüger két évet ült börtönben. Azon kevesek közé tartozott, akiket a német haditengerészet kimentett a jéghideg tengerből 1945. január harmincadikán.
1917. március negyedikén nem messze Verdun-sur Meuse-től Herbert Gustloff német százados bajonettel leszúrta Francois Valbonne őrnagyot. Gustloff bátyja, Wilhelm gégebetegsége miatt felmentést kapott a katonai szolgálat alól.
1912. január ötödikén holtan találták az ismert párizsi bankárt Jean Dumont. Elvágták a torkát. Dumon szeretőjét, Marie Huguette színinövendéket és annak barátját, Francois Valbonne hadnagyot gyanúsították a gyilkossággal. Alibijüket egy Pere Saragall nevű kereskedősegéd igazolta.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521105-67e46ac33e60d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521105&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521105-67e46ac33e60d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521105-67e46ac33e60d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>„A Halál kertjében bolyongok és keresem elveszített szavaim.
Tegnap még élt egy rózsa itt, mára már halott virág. (Pere Saragall) „
összefűzött sorsok, a Hold kegyeltjei…
Egy matematikus szerint ennek a sorstörténet-láncolatnak
mennyi lehet a valószínűsége?
@ATCG: már a bekövetkezésének úgy értem.
Hogyan bukkantál rá ennek a láncnak az időben és térben szétszórt,
utóbb mégis összekapcsolódó szemeire?
@ATCG: na, hogy ? :)))
@jotunder: Kár, pedig olyan jó így ez a történet.
Én nagyon hiszékeny vagyok.
@ATCG: A másik mestermű: orulunkvincent.blog.hu/2011/10/08/aczel_gyorgy_es_a_svedek
@ATCG:
Matematikus nem vagyok, de azt hiszem, ezt elég problémás lenne pontosan kiszámítani. De akárhogy is, mielőtt elővesszük a számológépet, és bőszen nyomkodjuk, előtte érdemes belegondolni, hogy voltaképpen mit is akarunk kiszámolni.
Hogy mi a valószínűsége a lottó ötösömnek, azt egyszerű kiszámolni, és egy pontos szám lesz az eredménye. De vajon annak mi a valószínűsége, hogy holnap fejen talál egy meteorit? Belátható, hogy azt a mai ismereteinkkel bajosan tudnánk kiszámítani. Mi a különbség a kettő között? Az, hogy az egyik kiszámításához a a valószínűségszámítás ismeretén kívül semmi nem kell, a másikhoz meg, azon kívül még kellene ismerni néhány fizikai természetű paramétert is.
Ugyanez a helyzet a példával is. (Az most nem elvi különbség, hogy a példában (a halál kertjében) sokféle összetett esemény valószínűségét kellene összehozni – az elvi különbség az, hogy az egyikhez analitikus, míg a másikhoz „szintetikus” jellegű ismeretek kellenének). És hát, míg az analitikus ismeretek „tudásában” csak az értelmünk kapacitása jelenti a korlátot, addig a szintetikusakkal más a helyzet: ha nem gyűjtünk elegendő tapasztalatot a „tárgyról”, akkor megette a fene az egészet. Márpedig úgy tűnik, itt, ennek a példának a megoldásához eléggé sok tapasztalati ismeretre lenne szükség. Azért, mert az összetett cselekmények minden egyes ponton „elágaznak”, és minden ilyen pontnak külön van egy bizonyos valószínűsége.
(Egyébként – egy pillanatra megállva – tényleg kíváncsi lennék arra, hogy ehhez a fejtegetéshez mit szól egy matematikus.)
De ha (igazam van, és tényleg) nem lehet pontosan kiszámítani egy ilyen összetett esemény (főleg sorozat) valószínűségét, akkor mit lehet tenni? Esetleg azt, hogy egyfajta statisztikai-valószínűségi becslést próbálunk rá adni. Vagyis a számítás egyes elemeinek mennyiségét megbecsüljük. Ez technikailag megoldhatónak látszik.
Még egy (nem matematikai, hanem filozófiai jellegű) meggondolás: Az ember egy ilyen eseménysorozatnál hajlamos lenne olyanokat hinni, és mondani hogy „ez nem lehet véletlen” (értsd: itt valami „tervezettség, determináció játszik”), vagy „ez nagyon különös” Értsd: („A természet normál működése ehhez nem elegendő, itt valami más körülmény is közrejátszhatott”) és hasonlókat. Szerintem ez tévedés lenne. Gondoljunk csak bele a következőbe: Pl. az ötös lottónál bármely 5-ös számsorozat kihúzása egyforma (egyformán kicsi) valószínűségű. Tehát a „szabályos” 1,2,3,4,5-re ugyanaz az esély, mint a „véletlenszerű” 8, 19, 32, 66, 71-re. A második csak az „emberi szemlélet” miatt tűnik valószínűbbnek, merthogy az azt mondatja velünk, hogy egy szabályos sorozat kihúzása valószínűtlenebb, mint egy nem szabályosé (ez tulajdonképpen ebben az esetben igaz is, hiszen a lottóban szabályos sorozat sokkal kevesebb van mint nem szabályos), de arra az esetre már nem igaz, amikor egy _konkrét szabályos sorozat_ valószínűségét hasonlítjuk össze _egy konkrét nem szabályoséval_.
Ugyanez van a halál kertjével is. Bármely, egyébként valószínűségi szempontból egyenrangú eseményből (amelyek egyforma esélyekkel jönnének létre) képzett összetett eseménysorozat már egyforma valószínűségű lesz. A „csodát” nem a matek, vagy a természet viszi bele az ügybe, hanem a mi róla szóló (de végül is a számítás szempontjából inadekvát) információnk az emberi kapcsolatokról. Vagyis _bármely más konkrét (előre megnevezett) emberekkel_ (akiknek nem volt közük egymáshoz) ugyanez lenne a valószínűség.
Legalábbis én most így kapásból belegondolva, ezt hinném az ügyről.
@ipartelep:
mondjuk ezt nem értem miért írod, nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk, a posztban leírt események valószínűsége
11, 6934379 százalék.
@ipartelep: Mármint minek a valószínűségéről beszélünk itt? Hogy végül mindenki meghal? Vagy hogy mi a valószínűsége annak, hogy Jó Tündér tetszőleges létező személyt el tud helyezni egy fiktív történetbe, kitalált szereplők közé? :))
@Kettes:
Erre reagáltam: ATCG 2012.06.01. 17:12:07
Ha a példában bekövetkező eseményláncolat valóban láncszemről láncszemre bekövetkezett volna a valóságban, biztosan meghökkennénk egy kicsit.
Lehet, hogy a szemléletünkben van a hiba.
De egy jó regényben, versben, Szerb Antal Világirodalom történetében (a halál és a bagdadi kereskedő története), vagy A Mester és a Margaritában ilyeneket olvasva fel sem merül bennünk a „bekövetkezhet-e” kérdése.
@Kettes: De ő még ezen is csavart egy kicsit, mert a kitalált szereplői között is van létező személy.
Sztem a post egyszerűen zseniális. Borges-re emlékeztet.
@ATCG:
Pont azt fejtegettem, hogy ugyan emberileg érthető, ha egy ilyen eseménysorozat láttán meglepődünk, de matematikailag ennek _ahhoz_ eléggé nagy volt az esélye (semmiképpen nem extrém kicsi), hogy csodálkozzunk a bekövetkezésén. Ugyanis a világban, vagy akár körülöttünk gyakorlatilag mindenütt, és minden időben ehhez hasonló eseménysorozatok történnek (csak a legtöbbről nem tudunk). Olyanok, amelyek a között valamiféle okságinak (nem véletlennek) tűnő összekötő kapocs is van, de az „nem csoda” hogy van köztük, hiszen a csilliárdnyi lehetőség (esemény ami zajlik) közül törvényszerű, hogy ugyan sokkal kisebb arányban, de még mindig nagy számban ilyen „nem véletlennek tűnő” eseménysor is történjen. (És azoknak egy részét még észre is vegyük.)
@ATCG: „Ha a példában bekövetkező eseményláncolat valóban láncszemről láncszemre bekövetkezett volna a valóságban, biztosan meghökkennénk egy kicsit.”
Az átlagember számára ez egy valós és – akár – hihető történet. (Annak, aki lusta utánanézni a neten és nem folytat levéltári kutatásokat.) Bármikor felkapott mém lehet belőle, ettől szép.
Akár, mint egy másik mém, aminek nem jártak utána, de mindenki hivatkozik rá… 🙂
@acs63: Igen, én is azután kerestem rá, amikor láttam, hogy jotunder nevet.
Engem a történet fogott meg, a költészet.
Pedig: egyenként megnézve a szereplőket (a valóságosakat és a kitaláltakat), akad egyáltalán közöttük egy is akinek a kezéhez ilyen vagy olyan módon nem tapad vér?
@acs63: Mém, az semmi. Összeesküvés-elmélet. A jó konteósnak – azon túl, hogy okos, mert neki a segge helyén is feje van – veleszületett képessége meglátni a kapcsolatot, felismerni a rejtett összefüggést tetszés szerinti diszkrét esemény között.
@ipartelep: Marc Buchanan: Itt és mindenütt c. könyvének témája sok-sok ponton kapcsolódik ahhoz, amit fejtegetsz.
Nekem csak egyszerűen megtetszett a történet, és csak kérdeztem, mint a gyerekek, akik sokszor szó szerint értik a leírt vagy hallott mondatokat.
Egyébként tényleg: mi lenne velünk, ha nem lenne világháló?
@ATCG: „Egyébként tényleg: mi lenne velünk, ha nem lenne világháló? „
Egyeseket zavarna, másokat nem.
Igaz maradna Máté 5:3-12…
Van, akiknek a net sem akadály. Úgy tekinti, mint Máté 4:1-11 újkori megfelelőjét.
@Bebes: „…okos, mert neki a segge helyén is feje van”
Izé…ez biztos? Nem fordítva?
@Bebes: A „konteósokon” kívül a költők, írók, matematikusok, fizikusok, biológusok…
és Vanek úrral szólva a „továbbá a kőfaragók és a balett táncosok” is felismerik a „rejtett mintázatokat”.
@ATCG: és a nagy sakkozók, pl. Polgár Judit
@ATCG: Azért van egy lényeges különbség a rejtett mintázatok felismerése és a nem létező összefüggések „felismerése” között:-)