A helyesbítésről
Eredeti szerző: jotunder
Néhány perce jelentette be a Reuters hírügynökség, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő visszavonta a magyar államadósság leminősítését. Kiderült, hogy valójában felminősítették az államadósságot, de elfelejtették, hogy az elemzőjük éppen Új Zélandon van, ahol ugye a fent lent van, és a lent meg közismerten fent. A hivatalos közlemény most jelent meg a hitelminősítő cég honlapján:
„We fucked it up. Not by a bit, but by fucking much. No fucking credit-rating agency has done something as fucking boneheaded as we have. We have obviously fucking lied throughout the whole fucking year. I, personally, will write fucking good books on the fucking sushi-chefs. „
Az is kiderült, hogy már tavaly sem kellett volna leminősíteni a forintot. Ugyanis, Magyarországnak egyáltalán nincs államadóssága, valójában százmilliárd dollárral tartozik nekünk az Egyesült Államok. Mint az ismeretes, röviddel a polgárháború után egy pesti református bankház a Weiss, Grün, and a Little Bit Pinkish hatszázezer dolláros kölcsönt nyújtott az amerikai kormánynak, hogy azok el tudják titkolni, hogy ufók szálltak le Dél Karolinában. Ez mai áron, a kamatokkal együtt, pontosan százmilliárd és hatszázhetvenkét dollár. A vita jelenleg a hatszázhetvenkét dolláron folyik, ami az amerikai pénzügyminiszter szerint postaköltségnek számít.
Mint azt korábban már megírtuk, a régi egyforintosok begyűjtésekor kiderült, hogy 1970-ben véletlenül nagy mennyiségű ritka földfém került az érmékbe. Ezért nem tudtak működni a virsli automaták. Így jelenleg Magyarország birtokolja a világ krillium, berimónium és storcium készletének kilencvenhat százalékát.
A magyar gazdaság növekedési lehetőségét is mélyen alábecsülte a Standard and Poor’s. A párizsi divatházak jóslata szerint 2013 a Trapper farmer és a Vörös Október Ruhagyár különleges fazonírozású férfizakójának éve lesz. Ezekből egy titkos raktárban, több millió darab, évtizedek óta várja, hogy piacra kerüljön. A magyar szabadalomnak számító „Többékevésbé Vilmoskörte” szeszes italról észak-ír tudósok derítették ki, hogy bár emberi fogyasztásra alkalmatlan, de egész kínai falvak lábgombásodását tudja megszüntetni. Így a tavalyi hatvannyolc rekesz helyett, várhatóan, kétmillió tonnára fog felfutni a termelés.
A Diósgyőri Vegyesacél több mint nyolc éve a Standard and Poor’s hibájából nem tudja eladni Middle-Size Cube márkanevű termékét, mert rosszul számolták ki a keresletet. Elfeledkeztek arról a tényről, hogy családok százmillióinak nincs pénze arra, hogy izlandi Plus-Size Cube-ot vásároljon.
A lelepleződés után a Moody’s és a Fitch is beismerte, hogy éve óta kankalin- és tubarózsa-tenyésztő szakmunkásokat alkalmaznak a magyar pénzügyi helyzet elemzésére. Magyarországnak kockázati alára keletkezett. Így ha valaki ezentúl magyar papírokat vesz, akkor magyar töltőtollat is kap hozzá ajándékba.
Az NGM szűkszavú közleménnyel reagált a fejleményekre, amelyet nem egészen értünk. Az EMMI pedig átkeresztelte magát MARGIT-tá. Bayer Zsolt közölte, hogy most már nem fog Békemenetet szervezni, így beteljesítheti titkos vágyát és transzvesztita táncosnő lehet Hong Kongban. Orbán Viktort egyelőre nem sikerült elérni, mert a Videoton: Alsómocsolád labdarúgó-mérkőzés még tart. A második félidő közepén az eredmény nulla-nulla. Kobánovics szabadrúgása alig kerülte el a kaput. Az alsómocsoládi Jorge Mirador és Okewulu Ebenga sárgalapot kapott. És most visszakapcsolunk a stúdióba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520519-6ae5ad53f10e8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520519&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520519-6ae5ad53f10e8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520519-6ae5ad53f10e8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Szá-fucking-nalom.
They are a bunch of fucking amateurs, dude.
Vigyazo szemetek Keletre vessetek!
„As Minsk is rapidly slipping in the international rankings of the creditworthiness, Lukashenko did not come up with anything better than to create his own credit rating agency, reports of which have become a counterbalance to the records of Standard & Poor’s, Moody’s and Fitch.”
english.pravda.ru/world/ussr/30-12-2011/120125-belarus_utopia-0/
Eljött az igazság pillanata.
Az erdélyi Bálnádfürnyősről fehér lóvon fölhozták Pest-Budára-Cinegébe azt a hiteles följegyzést, amelyen ez a W-G-LBPish ügylet pontosan rözítetve van, méghozzá diszkont értékdeszka formájában rovásírással (egy antik nokkedliszaggatón). Az okvéset a magyar szellem diadala, előre ki van kalkulálva az esedékesség napján, a 2013. április 1-i értéknapon érvényes USD-HUF árfolyam, és beépítve minden kockázat (a világháborúk, forradalmak, világválságok beszámítása egyszerű ügy volt, de a dátum kiválasztásánál nagyon kellett vigyázni arra, hogy a pénzikét még véletlenül se nyúlhassa le majdan offsórba Simor).
A pletykák szerint az Economist és a FT szerkesztőségben a meghasonlott (lelepleződött) szerzők (maszat ügynökök) kollektív harakirit követtek el, de biztosat nem lehet tudni, mert az egész nyugati sajtó összeomlott. Az újságírók kivonultak az utcára, munkaalapú társadalomért és szeneslapátért tüntetnek. Az egész világon sorra zárnak be az egyetemek, iskolák, a tanerők konténertáborokba vonulnak, és közmunkát követelnek. Keleten és Nyugaton, Délen és Északon egyetlen hatalmas érzés uralkodott el, irígylik Magyarországot.
A Sotheby’s-nél már a harmadik napja licitálnak folyamatosan Matolcsy miniszter hetiválaszos szakácskönyv recenziójára (melyben elárulja, hogyan lehet a levesben lévő betűtésztát erősen kavargatva költségvetést szerkeszteni). Tegnap az ügymenetet gyosítandó bevezették, hogy licitkor az aktuális ár végéhez illesztenek egy dupla nullát, a pontos összeg nem ismert, mert a szám eleje már nincsen az épületben.
1956 Ellenforradalom! 1989 Helyesbítünk! Forradalom! Ugyanazok mondják, Hitelesen, hányingerem még hitelesebb! Besúgókat elítéljük! tartótisztet miniszterré tesszük! A hitelesség okán!
Ez!?… Ez nem hármas, ez kettes, csakhogy a hitelminősítő úr olyan furcsán írja a kettest, véletlenül felül írja a végét a kettesnek.
És hát szögezzük le, hogy Schmitt Pál is doktor, s nem plagizált.
-wilson
Ha már a Videoton szóba került: a karácsonyi szezonra saját tablettel lépnek piacra, ViPad néven (a Vi nem az, hanem a másik), amely a mezőnyből olyan egyedi alkalmazásaival emelkedik ki, mint a QuickConstitution, GerryManderingPro, és a PublicProcurementOptimizer. Fehéroroszország már előrendelt egy közepes tételt, Venezuelával tárgyalunk.
A kivándorolt magyarok tömeges visszavándorlását megakadályozandó, „hazavándorlási lottó” került bevezetésre.
Kétségeim vannak afelől, hogy Bayer (egyébként tiszteletre méltó, és általam maximálisan támogatott) vágya találkozik-e Hong Kong békeszerető népének vágyával.
A Vilm♥sk♥rtére tett megjegyzéseket a „Szerintem Fagyott Mamutból Is Lehet Pálinkát Főzni Polgári Kör” nevében a leghatározottabban visszautasítom.
@koborló:
Vagy bevezetik a Zöldkártya mintájára a Narancskártyát. Akit kisorsolnak, részt vehet egy „Ki tud többet Orbán Viktorról, de nem ÚGY, hanem ami hivatalos” versenyen, az első három megkapja.
@tollaszerge:
A legközelebbi Videoton meccsen a tartalék és az edző a ViPadon fog ücsörögni?
@jotunder:
Ugye nem sértlek meg önérzetedben, ha beszámolok arról, hogy végignyerítettem a szövegedet, ami nem is emléxem, hogy mikor fordult elő legutóbb bármilyen szöveg olvastán?
@incze:
Nahát, ez sem piskóta!
„We fucked it up. Not by a bit, but by a fucking lot. No fucking credit-rating agency had ever done anything as fucking boneheaded as we just did. We have been obviously fucking lying throughout the whole fucking year. I personally will write fucking good books on fucking sushi-chefs.”
Szívesen.
Én nem helyesbítést, hanem kártérítést követelek. Röhögés közben belefolyt a könnyem a sörömbe.
Ha nincs hiteled, leszarhatod a hitelminősítőket.
Egy pár szolíd, megbízható és by all mean független hitelminősitőre van szükség. Századvega, Elnézőpont, Új Barázdát Szánt a Zeke, Feltört Fukar
@kpityu2: nos…. nem. 🙂
Ezekről a hitelminősítőkről ‘ér kérdezni? Mert tényleg van néhány dolog amit nem értek a munkájukkal kapcsolatban. Talán majd itt… – miután kiröhögtük magunkat a fentieken…
Szóval, ki adott (korábban) felhatalmazást az úgynevezett hitelminősítő intézeteknek, hogy egy magáncégként, besorolásával így dönthessen egy ország gazdasága felett. Mert ne ámítsuk magunkat. Ezen cégek véleménye meg „kódjai” alapján áraznak be minket, holott az egész rendszer álságos. Szerintem: a tartós hozamemelkedést a hitelminősítők felgyorsították, ugyanis a kormány a folyamatos leminősítés nyomán egyre és egyre magasabb kamatok mellett tudta csak finanszírozni az adóságot. Az az egyszerű összefüggés, hogy ha leminősítenek egy országot akkor az feljebb tolja a kamatot és nehezíti az ország helyzetét. Vagyis ebből következik, hogy a leminősítésben nincs nagy kockázat a hitelminősítő számára hiszen a lépés úgyis az általa előre jelzett következményekhez vezet. Ha nem is a leminősítés pillanatában, de később úgyis eljut az ország arra a szintre amit ő jósolt. Csak hogy éppen a hitelminősítő hathatós „segítségének köszönhetően”.
Legalábbis számomra ilyennek tűnik ez a működési el az elmult 5-6 év itthoni történései alapján.
@Hókarón a nyuszika:
„Mert tényleg van néhány dolog amit nem értek a munkájukkal kapcsolatban.”
hidd el, te gyakorlatilag semmit sem értesz a munkájukkal kapcsolatban.
@Hókarón a nyuszika: Senki sem hatalmazta fel őket. Ez nem olyan, mint a Makovecz-féle kulturális akadémia, hogy megkapták a felhatalmazást az alaptörvényben, és onnantól kezdve ők a kultúra egyetlen letéteményesei. Nem, a hitelminősítőknek meg kellett dolgozniuk azért, hogy odafigyeljenek a véleményükre, és megfizettek azért is, mert bebambulták a 2008-as pénzügyi válságot. Az önbeteljesítő jóslatként működő leminősítés kockázatára már mások is rámutattak, ugyanakkor azért hallgatjuk meg a jóslatokat, hogy a döntéshozók megváltoztathassák a jövőt, ha akarják (meg ha tudják).
@jotunder: azért ettől egy kicsit konkrétabban, ha már Te nyilván pontosan érted a munkájukat…
Én csak annyit mondtam, hogy mondjuk egy éttermi kalauz szerkesztője sem vállal nagy felelősséget akkor, ha leírja, hogy a csehóban szarul főznek ezért pang az ürességtől. Mert tuti, hogy ezt olvasva a kutya nem fog oda menni vacsorázni. Aztán a hely lehúzza a rollót, a szerkesztő meg majd veri a mellét, hogy ugye én megmondtam.
@Kettes: kösz! Bár ha valóban létezik az „önbeteljesítő jóslat”, akkor nagy kockázatot nem vállaltak a hm.-ők abban a melóban, hogy a világ „odafigyeljen a véleményükre”.
@Hókarón a nyuszika: A cégek és az államok sok pénzt fizetnek azért, hogy a hitelminősítők minősítsék őket, sőt drága adatszolgáltató rendszereket tartanak fenn, hogy a hitelminősítők véleménye minél megalapozottabb legyen róluk. Abból még semelyik hitelminősítő nem gazdagodott meg, hogy csődbe küldte az ügyfelét. Vannak céginformációs szolgálatok, ahol ingyen, és anélkül, hogy bárki belenézne a könyvelésedbe, hozzád vágnak egy AAA minősítést, amit kitehetsz a honlapodra meg a céges levélpapírra. Na ezek a minősítések pontosan ennyit is érnek a piacon. Ez egy jól mérhető teljesítményű szakma. Lehet és van is miért kritizálni, de nem olyan debliségekkel, mint amit az NGM megenged magának.
@Kettes: ami a debilséget illeti egyetértek… Augyanakkor azt továbbra sem tudom, hogy a fent és sokat emlegetett hm.-ők milyen könyvekbe nézhettek és nézhetnek bele, amelyek alapján ilyen megállapításokra jutnak. A versenyszféra ilyen minősítési rendeszerben való összehasonlítását elfogadom/megértem, egy-egy ország besorolását viszont min. fenntartásokkal kezelem. És itt most nem a hazai dolgora gondolok, hanem globálisan vannak fenntartásaim ezekkel a következtetésekkel.
@jotunder: @Kettes: meg is találtam, ha már jotunder szerint „gyakorlatilag semmit sem értek a hm. munkájával kapcsolatban. Nyilván ez csak egy vélemény, de tőlem (tőlünk) jobban ért a témához:
„Csak tetézte a bajt a hitelminősítők viselkedése az európai válásg során, nélkülük könnyebb lett volna kilábalni a krízisből – véli Manfred Gertner svájci professzor.
Nagy visszhangot keltett Európában a neves St. Galleni Egyetem közgazdászprofesszorának napokban publikált elemzése a nemzetközi hitelminősítők szerepéről a pénzügyi válság elmélyítésében. Manfred Gertner szerint ezeket a cégek komoly felelősség terheli abban, hogy az európai válság ott tart, ahol ma minden hírből halljuk.
A svájci közgazdász a Kossuth rádiónak elmondta, kiindulópontja az volt, hogy már öt-hat éve tart a krízis, amely pénzügyiből európai adósságválságba csapott át. Ez tette kíváncsivá munkatársaival együtt, hogy megnézzék, milyen folyamat vezetett idáig. Mivel a hitelminősítők gyakran adtak rossz osztályzatokat az államoknak, e döntések megalapozottságát is vizsgálták az 1999 és 2010 közötti időszakot tekintve. Az elemzés után jutottak arra a megállapításra, hogy a 2009 után történtekért, legalábbis részben, ezek a nagy ügynökségek felelősek.
Manfred Gertner szerint az megállapítható volt, hogy bizonyos országokban 2007 előtt is magas volt az államadósság szintje, de úgy tűnt, ennek ellenére a tartozások kezelhetőek. Majd beütött a pénzügyi válság, és ez számos kormányt arra kényszerített, hogy beavatkozzon a gazdaságba, bankokat mentsen, növekedést élénkítsen. Az országok mégis recesszióba kerültek. Az adóbevételek csökkentek, a hiány nőtt, és bár ez csak átmeneti jelenség lett volna, időközben az állampapírok hozama, vagyis az utánuk fizetendő kamatok soha nem látott szintre nőttek. Ez ördögi körbe vitte az érintett államokat.
A közgazdász szerint a tartós hozamemelkedést a hitelminősítők felgyorsították, mert az országok a leminősítéseket követően csak egyre magasabb kamatok mellett tudták finanszírozni az államadósságot. Egyszerű összefüggés, hogy a leminősítés feljebb tolja az állampapírok hozamát, miközben a cég számára nincs nagy kockázata a dolognak, mert a rosszabb hitelbesorolás az általa előre jelzett következményekhez vezet – tette hozzá a szakember.
Manfred Gertner elmondta még, úgy véli, a 2007-2009-es pénzügyi válság első sokkja egy év alatt lecsengett volna, a költségvetések helyzete visszatért volna a normális tartományba. Ebben a végzetes pillanatban azonban a minősítők azt mondták, olyan nagyra duzzadtak az érintett államok adósságai, hogy azok nagy bajba kerültek, így többé nem bíznak bennük. Ekkor emelkedtek a hozamok, ami tetézte a bajokat – jelentette ki Manfred Gertner, a St. Galleni Egyetem közgazdászprofesszora.”
@Hókarón a nyuszika: Az érintett országokat nem az emelkedő hozamok miatti magasabb kamatkiadások vitték ördögi körbe, hanem az, hogy a válság előtt elfogadható adósságszinteket a válság későbbi szakaszában már nem tolerálták a hitelezők. A megszorítások visszavetették a növekedést, emiatt tovább nőtt az eladósodás, amire a hitelminősítők további leminősítéssel reagáltak. Ha a hitelminősítők nem reagálnak a romló adósságmutatókra, az lett volna a téves jelzés.
@Hókarón a nyuszika: Amikor Gaertner a Romer formulában a default probability helyett beírja a bond ratings-et, akkor egészen biztosan helyesen jár el? Adaptálható a Romer-model erre az esetre?? A Gaertner-Griesbach working paper elejére gondolok. Gaertner szaktekintélynek számít ebben a témában??
@Hókarón a nyuszika:
Nem kötekedni akarok, sem nyelvtannáciskodni, csak rettenetesen furdal a kíváncsiság. A „hitelminősítőkről ‘ér kérdezni” szókapcsolatban azt az aposztrófot mire véljem?
@Hókarón a nyuszika: az alapgondolat egy nagyon egyszerű modelben figyelhető meg. econapproach.blogspot.ch/2012/01/model-of-debt-crisis.html a zöld görbén lévő B2 pontot kell nézni.
én erre azért komoly ideológiákat nem bazíroznék. ezek nagyon durva modellek, és nem biztos, hogy a konkrét problémákra valóban pontosan alkalmazhatóak.
@Hókarón a nyuszika: A pozitív visszacsatolás ismert jelenség, hatásaival az érintetteknek kell előzetesen kalkulálniuk, s nem az a megoldás, hogy a pozitív visszacsatolásra hivatkozással a jelenség leírását/minősítését változtatjuk meg vagy utólag alkudozunk illetve átkozódunk, illetve a „Matolcsy” néven jelentkező kórképet produkáljuk.
Hitelminősítőként a pozitív visszacsatolás jelenségének ismeretében is két lehetőséged van:
a) leírod a valós helyzetet, vagy azt, amit annak vélsz
b) nem írod le a valós helyzetet.
(Itt nem foglalkozom a b) lehetőség azon alváltozatával, amely összeesküvéselméletekben szerepel, illetve eshetőlegesen tényleg jelentkezik, azaz hogy a minősítők tudatosan, károkozás, manipuláció illetve a szabadságharc elleni ármány folytán minősítenek hamisan – manipuláció ez is, meg az is, hogy a pozitív visszacsatolás jelenségére tekintettel írnak mást, mint ami a számaikból adódik.)
Tehát egyfelől a minősítetteknek kell tudomásul venniük, hogy az egyensúlyhiány, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, azaz a negatív minősítéssel járó gyakorlatokból származó károk a pozitív visszacsatolás miatt nagyobbak, mint anélkül lennének, másfelől a minősítést használóknak célszerű ugyanezt a piaci tevékenységük során figyelembe venniük (de ők ezt jól tudják, hiszen ez a jelenség valójában minden eszközértékesítés esetén figyelembe veendő).
A többi matolcsyzmus.
@pushalias: ‘leginkább egy elütésnek véld! ha úgy tetszik a telefonos klaviatura „spész” billentyűjének tőszomszédságában élő karakter kicsinyes bosszújának.
@jotunder: nem tudom, hogy szaktekintély e… De mint a témát kutató csapat vezetője feltételezem, hogy jobban ismeri a területet mint én (megkockáztatom, hogy Tőled is jobban) ezért – és mert az én véleményemet erősítette – ollóztam ide, ha már fentebb azt írtad, hogy nettó hülyeség amit mondok, bocsánat „semmit sem értek” a témához.
@Hókarón a nyuszika: nem, nem vezetője a témát kutató csapatnak. ők valójában a makroközgazdaság tanításának problematikájával foglalkoznak jó pár éve, így kezdték elemezni Romer könyvét ami egy közönséges tankönyv, és ezért írták meg ezt a working papert. ez egy baromi egyszerű modell kiterjesztése, esetleg nézd meg miről van szó, Gaertner-Griesbach Rating Agencies, Self-Fulfilling Prophecies…az egyetem working paper sorozatában jelent meg.
@Hókarón a nyuszika: Ez az újságírói alapdilemma is. Kell-e egy újságírónak foglalkoznia azzal, hogy mi történik, ha leírja az igazságot? Ajánlott irodalom: Pentagon Papers. http://www.archives.gov/research/pentagon-papers/
A lényeg szerintem, hogy az újságírónak semmilyen lényeges információt nem szabad (Magyarországon: nem szabadna) visszatartania, még ha államtitokról van is szó (az államtitkot a titokgazdának kell megőriznie).
S ha így van, teljesen értelmetlen a Semjén-ügyben is „politikai támadásról” hablatyolni: az újságíró nem véd, nem támad, hanem dolgozik.
Ahogy a hitelminősítő is.
@Montefiore:
Ha valaki a hm.k munkáját figyelve szkeptikussá válik, az nem hinném, hogy „Matolcsyzmus”. Ha ez így lenne, akkor annak egyenes következménye lenne, hogy az olasz gyerekek seggén is piros folt van?!
Szerintem a Lehman Brothers bedőlése előtti kiváló minősítés minimum kérdéseket megfogalmazhat…
@csársz:
Ez nagy igazság, de legalábbis szemléletes párhuzam. Az objektív újságírásnak Mo.n szerintem nem az újságírói pártszimpátia a kerékkötője, hanem az orgánumok gazdasági érdekeltségei, értsd tulajdonosi köre, fenntartói, meccénásai stb.
A gazdasági érdekeltség szerintem a hitelminősítők esetében sem egy elhanyagolható szempont.
@Hókarón a nyuszika:
Érdekes billentyűkiosztást használhatsz. 🙂 Spongyát rá.
@jotunder:
Köszönöm! Megnézem! De az idézett Gaertner tanulmány már vitaindítónak jó volt, még ha nem is az a fontos, hogy vezeti vagy csak tagja valamiféle csapatnak…
@pushalias:
IPad, space főlött, a felkiálto (!) és az idézőjel („) között 🙂
Az Apple monnyon le!
@Hókarón a nyuszika: sokan mondják ezt a magyar helyzetre, szerintem nem teljesen igaz, még ha Vitézy Helyi Téma úr maga mondja, hogy nem engedi meg az újságíróinak, hogy ártsanak a hirdetőinek.
Igenis ismerek eseteket, amikor az újság – ha rövidebb-hosszabb vacilálás után is – ellenállt.
Ilyen volt, ahogy az ÉS lerázta magáról a postabankos Princzet, és megtette ezt a Narancs is.
Tudok esetről, amikor elvitt egy magyar cég sok tízmilliós hirdetést, mert az újság nem volt hajlandó befogni a száját!
Él még a magyar virtus! S nemcsak Holnaptolcsynál!
(Ja, és a Pentagon Papershöz értelmesebb link: en.wikipedia.org/wiki/Pentagon_Papers)
@Hókarón a nyuszika:
Na tessék erre nem gondoltam. 🙂 Vegyél W8-as tabletet! 😛
@Hókarón a nyuszika: „Ha valaki a hm.k munkáját figyelve szkeptikussá válik, az nem hinném, hogy „Matolcsyzmus”. Ha ez így lenne, akkor annak egyenes következménye lenne, hogy az olasz gyerekek seggén is piros folt van?!”
A „szkeptikussá válás” és a matolcsyzmus között nincs átfedés. A „szkeptikussá válik” kifejezés magában foglalja ugyanis a saját magunk által eshetőségként felvetett megoldások és válaszok kritikai elemzését is. Ebből már könnyen levezethető, hogy első látásra is ostoba álláspontok hangoztatása nem a szkeptikussá válás tünete. Az „ostoba” minősítés megalapozását lásd az előző hozzászólásomban.
Hogy a lényeget azért megismételjem: a pozitív visszacsatolás jelensége nem gyanúok, hanem ismert és számításba veendő körülmény.
A Matolcsy szerint kiváltképpen és lényegileg pirospöttyösseggű nemzet határain kívül is megjelennek a matolcsyzmus egyes tünetei, többnyire nem miniszteriális pozíciókban. Ez persze nem menti a felelőtlen főápolót.
@Hókarón a nyuszika: „A gazdasági érdekeltség szerintem a hitelminősítők esetében sem egy elhanyagolható szempont.”
Az emberi cselekvéseknek számtalan motivációja elképzelhető, és ezek többnyire nem szükségszerűen zárják ki egymást. Részben ezért hibás dolog a „gazdasági érdek” vélelmével próbálni hitelteleníteni egy véleményt, részben meg azért, mert ez egy addicionális általános állítás, amelynek nincs konkrét helyzetre nézve igazolása.
A „Mariska orra rondán bibircsókos” állítás valóságtartalma nem cáfolható érvényesen azzal a tétellel, hogy „az emberszólás gyakran irigységre vezethető vissza, a szépség pedig viszonylagos”.
Lehetséges, hogy a hitelminősítőket gazdasági érdekek motiválják, ezek a gazdasági érdekek azonban globális méretűek és mindenekelőtt a szavahihetőséggel függnek össze, bár kétségtelen, hogy olykor partikuláris érdekek figyelembe vételével is találkozhatunk. Az viszont in concreto rendkívül valószínű, hogy Matolcsynak a saját és a nemzeti ügyek kormánya szerepfelfogása szerint egyaránt érdeke fűződik a ténytorzításhoz és vádaskodáshoz, így az érdek-kérdéssel kapcsolatos vélelmeket helyes ezúttal is a tények vizsgálata és értékelése utánra sorolni, nem pedig ezek helyett alkalmazni.
@Hókarón a nyuszika: Ezekről a kérdésekről vitatkozni is csak akkor lehet érdemben, hogy ha vkinek megvannak hozzá az alapjai. Erre számolj párezer munkaórát (bár ez jelentősen csökkenthető egyes előképzettségekkel, pl akinek nincs gondja a metodológiával az jóval olcsóbban megússza). Erre jössz te, és azt várod hogy magyarázzák el neked blogkommentben, illetve kitalálod mi a véleményed és nem félsz guglizni hozzá. Hát mit mondjak, add be az életrajzod az NGMhez, ott nagy igény van ilyen emberekre.
@Montefiore: Amit nagyon nehéz megérteni – pláne annak, aki nem is tesz rá kísérletet -, hogy egy miniszternek-miniszterelnöknek, nem a saját vízióit, gondolatait, tudását kell csatasorba állítania. Sőt!
Az a dolga, hogy összeszervezze a területén lévő szakértők csoportjait, hogy állandó ellenőrzéssel és újraellenőrzéssel a lehető legjobban menedzselje a területét. S akkor is a hozzáértőkre kell hallgatnia, ha a véleményük szöges ellentétben áll az övével. (Ha az ellentmondást kibékíthetetlennek látja, akkor pedig lemond.)
Hozok egy példát más területről: mindegy mit gondolok, mondjuk Kertészről, ha a világban a hozzáértők között konszenzus van a zsenialitásáról. S hiába szeretem a giccset, Nyírőre nem kényszerítem a gyerekeket. (Pláne nem politikai okból. Politikai okból kell szerencsétleneknek Tormayt olvasniuk!)
Egyáltalán nem kell a miniszterelnöknek egy Kerényit megbíznia. (De Esterházyt sem! Mondjuk őt nem is akarta senki, és nem is vállalná, pedig az átemelt idézetekből tudhatjuk, kicsit többet olvas, mint az a másik.)
Komolyan mondom, hogy egy félművelt, de mániákus közgazdásznál bárki jobb volna pénzügyminiszternél, aki képes figyelni és tud szervezni!
@Hókarón a nyuszika: nincs csapat. érted??
másfelől. itt egy p valószínűség lehető legpontosabb modellezéséről van szó. nem arról, hogy bedől-e a Lehman Brothers.
megjegyzem, a Lehman Brothers esetében pontosan azt kritizálod, aminek az ellenkezőjét kritizálod a szuverén államadósság esetében.
más. van egy modelled. a modelled egyszerű. van egy cég, amelyik fix értéken hoz hasznot befektetőinek időnként nagy kockázattal, időnként kisebbel. van ugyanis egy külső tár, amelyikben valaki érméket dobál. ha hétszer jön ki a fej, akkor gebasz van. igenám, de gebasz esetén van egy szereplő, amelyik kisegíti a céget. annak a valószínűségét, hogy a segítség sikeres meg tudják becsülni, és látják, hogy hányszor jött ki a fej. amire nincs modelljük az az, hogy a segítség nem érkezik meg. ha te azt mondod, hogy lesz segítség, akkor egy termék AAA, ha azt mondod, hogy nincs segítség a termék BB.
és nem arról van szó, hogy igazad lesz-e, hanem arról, hogy jó a modelled vagy sem. feldobsz három érmét, és azt mondod,annak az esélye, hogy mind fej, egy nyolcad. az vállalható kockázatnak tűnik. bejön a három fej. a másik oldalon valaki azt mondja, hogy ez a valószínűség hétnyolcad ami vállalhatatlan kockázat (és hatalmas baromság). kinek van igaza, aki rád hallgatott vagy annak aki a másikra???
„Gertner szerint ezeket a cégek komoly felelősség terheli abban, hogy az európai válság ott tart, ahol ma minden hírből halljuk.
A svájci közgazdász a Kossuth rádiónak elmondta,”
Én még annyira sem értek ehhez mint itt bárki aki egyátalán nem ért hozzá, de az idézetet a fenti részig olvastam. Sajnos ott tartok, hogy a Kossuth rádiónak, és persze általában a Fidesz médiának nem hiszem el egy szavát sem.
Persze ez itt off, csak mondjuk hangulatjelentésnek szántam.
természetesen lehet helytálló, hogy a jelenlegi tudásunk szerinti legjobb modellek alapján hoznak döntést az illetékesek.
más kérdés, hogy ezt sokan nem hiszik el, úgy tűnik.
teljesen függetlenül attól, igazuk van vagy tévednek, ez nagyon-nagyon pozitív fejlemény, minél kisebb a bizalom a kiküszöbölhetetlen de elvont és pszichológiával átszőtt pénzvilágban, annál jobb.
@csársz:
ez egy személyes vélemény, más meg nem ért vele egyet. elég sok kritizálója akad
@Vortumnus: Nem hit kérdése, a historikus adatok publikusak, a modelleket lefuttathatod egy PCn. Kicsit utána kell olvasni, ennyi, nem fekete mágia amit a hitelminősítők csinálnak, egy statisztikai modell. Legfeljebb nem leszel NRSRO, de ezt már sokan túlélték 🙂
A hitelminősítők kritikája nem az, hogy nem tetszik az arcuk, nem hiszem el, meg pszichológiával átszőtt izé. A hitelminősítők kritikája az, ha csinálsz egy jobb modellt és közzéteszed, nesztek pupákok, én jobban meg tudom jósolni a csődeseményeket. Valahogy ezt a vonalat se a hm-szkeptikus kommentelők, se az NGM nem követi, ki tudja miért.
@tollaszerge:
az emberek többsége ezt nem tudja megtenni, így még konkrétan a hitelminősítőket illető szkepszis sem oszlatható el…