A hülyék nyelve IX. — az álbirtokok
Eredeti szerző: Pásztörperc
Az álbirtok az öncélú szószaporítás (lásd sorozatunk 1. részében) egyik speciális formája. Lényege, hogy valamilyen értelmesnek tűnő fogalomhoz többnyire birtokos szerkezettel hozzáfűzünk valami teljesen fölöslegeset, majd elégedetten hátradőlünk abban a boldog tudatban, hogy sikerült a szaxerűség látszatát keltenünk.
KÖRE
„… ha az összesen legalább 20 százalékos részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre nem kéri…”
— írta az Index
a számviteli tv. változásairól. Természetesen szó sincs arról, hogy a nevezett körnek kellene bármit is kérnie — sőt, ilyen kör többnyire nincs is (Arthur királynak volt, a tulajdonosok ilyesmit messze nem mindig alakítanak). Egyszerűen arról van szó, hogy a szerző szerint magyarul a többes szám jele nem a -k, hanem a „-k köre”. A szerző ebben téved.
ÖSSZEGE, MÉRTÉKE
„A földvédelmi bírság és annak mértéke:
A kiszabandó földvédelmi bírság összege minimum 10.000,- Ft.”
— írja a Földhivatali Portál:
Ne, Kedves Fh.P.! Nem az összege annyi és nem is a mértéke: a bírság lehet legföljebb 10 ezer forint.
Ez a „mértéke” egyébként szinte bármihez csatolható. A Földhivatali Portálnál maradva itt van például a „terület mértéke” és egyéb csacskaságok. Az Info rádió a minap hosszasan értekezett a belvízzel elöntött terület mértékéről és effélékről. Nos, tudjuk, hogy a belvízzel elöntött terület mintegy 50 ezer hektár. No, mennyi akkor a belvízzel elöntött terület mértéke?
TERÜLET, TÉRSÉG
Ez a terület egyébként is a hülyék kedvenc kifejezése. Már a minisztériumokban is területek vannak igazgatóságok helyett… „Heves zivatarok az ország területén” — számol be az OzoneNetwork. Szerintük mindez annak köszönhető, hogy „ciklon frontjai érték el a Kárpát-medence térségét”. (Vajon hány frontja annak a szegény ciklonnak?)
Jó ideig azt hittem, ezexerint a derék meteurológusoxerint a „területén” az egy névutó, ami ráadásul elegánsabb, szaxerűbb a magyar nyelv -ban, -ben ragjánál. Nos, a „térsége” világít rá, hogy ez nem így van: ezek a szerkezetek valójában a ragozás tárgyai. Az alapkifejezést meghagyják eredeti állapotában, és az egyébként teljesen funkciótlan álbirtokot ragozzák. De hogy minek?
Összetett álbirtokok
Az Országos Sajtószolgálat azon nagy igyekezetében, hogy rúgjon még egyet Matolcsyn, az alábbiakra vetemedett: „… megnehezíti a betegek gyógyszerhez jutási helyzetét”. Gyógyszerhez jutását, mármint. Amint láthatjuk, a kreatív hülyeség tetszőlegesen hosszú karakterláncokat alkothat, ha a szaxerűség látszata a cél. A kritika tárgyához méltó a kritikus…
A szaxerű szakemberek
Az igazi poén az, amikor egyébként hozzértő emberek próbálják magukat nyelvi trükkökkel hozzáértőnek láttatni. A tömegkommunikációban ennek ledurvább példáit a meteorológusok és a sportrovatok szolgáltatják. Előbbiek a nedvest úgy monják, hogy „nagy nedvességtartalmú”, a szárazat meg úgy, hogy „alacsony nedvességtartalmú”. Az, hogy a bánatba lehet a „nagy” ellentéte az „alacsony” és viszont, még föl se ködlött elmécskéjükben — elvégre nem nyelvészek ők, hanem meteorológusok, vagy miszösz. Egy egy-kétperces időjárásjelentésben két-három ilyen „szak”kifejezést is a fülünkbe öntenek, mi pedig lassacskán irigyelni kezdjük Vazult…
SZÁZALÉKPONT
A nem birtoxerű toldalékok talán legundorítóbbika a százalékpont. A kifejezés angol eredetű; lényege, hogy angolszász nyelvterületen a tizedesvessző helyett pontot használnak, és az egynél kisebb százalékokat nem úgy mondják, hogy „nulla egész…”, hanem úgy, hogy „pont…”. Derék újságíróink, akik angolul tudnak ugyan, de magyarul és százalékot számítani nem, átvették ezt, ha nem is simán. Használták egy ideig a „bázispont”, azaz század százalék helyett (fogalmam sincs, miért kell a század százalék helyett bázispontot mondani), aztán azok néhányan, akik tudják, hogy mi is az, „relatív százalék” értelemben. A relatív százalék fogalmáról azonban újságíróink jó kilenctizede valószínűleg még csak nem is hallott, ezért mára már mindőjük közönségesen a „százalék” helyett mondja, írja. Az, hogy „százalékpontszámításról” nem tanultak az iskolában, egy percig se zavarja őket: nem tanultak ők ott százaléxámítást se…
ADÓTEHER
<
p style=”text-align: justify”>No, ezt mindközönségesen az adó helyett mondják.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516854-67e2067aa8e21' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516854&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516854-67e2067aa8e21&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516854-67e2067aa8e21' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A százalékponthoz annyit, hogy én ezzel a kifejezésbe életemben először tőzsdejelentésekben kezdtem belefutni, és mivel ott ugye van egy speciális nyelvezet, azt hittem, ez egy teljesen mást jelentő fogalom, mint a sima százalék. Valahogy az képzett meg bennem, hogy ez valamiféle tört része a sima százaléknak. De rákérdezni nem mertem, nehogy leégessem magam a csúnya tudatlanságomra ;-))
Nincs is olyan rég, hogy rájöttem, nincs mitől tartanom, beszélem én az anyanyelvem, sőt, még a szakmai nyelvem is ;-))
A százalékpont szerintem teljesen korrekt kifejezés, azt jelenti hogy a növekedés nem relatív, hanem abszolút. Ha a munkanélküliség 2%-ról 3%-ra növekszik, akkor 50%-al növekedett, 1 százalékponttal.
A bázispont pedig simán 0.01%, avagy 10⁻⁴. Azért használjuk, mert ha ebben a nagyságrendben vagyunk akkor egyszerűbb mint kimondani a sok nullát. Kb ugyanezért használunk SI előtagokat: nem azt mondjuk, hogy Pistike a legutóbbi születésnapja óta 0.03 métert nőtt, hanem azt hogy 3 centit.
@tollaszerge:
csatlakozom, a százalékponttal semmi baj, pont hogy félreértelmezéstől véd meg: hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1zal%C3%A9kpont
@tollaszerge: Elnézést: mennyivel kell több nullát mondani a százalékponthoz, mint a század százalékhoz? Egy darabbal se.
Jelzem, ha valami 2 %-ról 3 %-ra ő, akkor az éppen egy százalékkal nőtt, mindenféle pont nélkül. Ha két centiről három centire nő, akkor egy centit nőtt — és nem egy centipontot stb.
Föntebb egyébként arról van szó, hogy derék újságíróink a százalékkal azonos értelemben használják ezt a téves angol tükörfordítást — pont ahogy Te a munkanélkülis példádban.
Igazából a terület és a mérték is rendben van. 🙂 A bírságnak van határideje, mértékegysége és mértéke, az országnak fővárosa, kormánya és területe. Ha kontextusból egyértelmű, akkor el lehet hagyni az attribútumot, de ha valaki ragaszkodik hozzá (pld. mert mérnök…), én azért nem náspángolnám el.
Ami a példabeli „körét” illeti, itt olyan lehetőségről van szó, amivel az egyéni tulajdonos egyénileg nem élhet, csakis a meghatározott tulajdonosok köre együtt. Kifejezetten a tulajdonosok közösségének kell kérnie a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alóli mentesítést.
@mavo: A wiki példájában az 5%-os kamat 2%-os növekedéséről beszélni eleve hülyeség. Magyarul:
* vagy azt mondjuk, hogy a kamat 2 %-kal nőtt, és akkor 5-ről 7-re,
* vagy azt, hogy 2 rel. %-kal nőtt, és akkor 5,1-re.
A dolog lényege, hogy a többértelműség oka nem más, mint az 5 % teljesen fölösleges mondatba keverése.
@Pásztörperc: Ha valami 2%-ról 3%-ra nő, az éppen 50%-kal nőtt, de ez a kijelentés a legtöbb honfitársunkat kiborítja. 🙂 A százalék nem mértékegység.
@Pásztörperc: A több nullát a bázispontnál hoztam fel, nem a százalékpontnál.
„ha valami 2 %-ról 3 %-ra ő, akkor az éppen egy százalékkal nőtt, mindenféle pont nélkül”
Ezt szerintem rosszul tudod, százalékoknál is szoktunk relatív növekedésről beszélni, erre jó a százalék (pont nélkül), és abszolútról, erre való a százalékpont.
Ez nyilván egy zsargon, de így terjedt el. Elfogadható, hogy neked esztétikai okokból nem tetszik, de felesleges lehülyézni (a „hülyék nyelve” sorozatban említéssel tkp ezt teszed) azokat, akik így használják, mert ők éppen megfelelően (= az általánosan elfogadott és elterjedt formában) használják ezeket a szavakat.
Amúgy szerintem jó ez a sorozat, és tetszik, hogy bemutatod a nevetséges nyelvi fordulatokat, de ebben a fentiekkel szerintem mellélőttél.
@Kettes: Tehát a tulajdonosoknak. Pontosan ezért írom, hogy a többes számot helyettesíti — 0 többlet információval.
A a mérték a mértékegység és a mérőszám együttese — a példában a 10 ezer Ft. Éppen azért fölösleges kiírni/mondani, mert ez az együttes (a mértékegység és a mérőszám) definíciószerűen maga a mérték.
Körülbelül éppen akkora marhaság ez, mint a 7. számú egyéni választókerület, meg a 8888. számú italbolt — elvégre a 7-ről is meg a 8888-ról is tudja mindenki, hogy ezek bizony számok.
Ja, hogy ezt is szokás? Bizony, bizony…
@tollaszerge: SZVSZ kellőképp dokumentáltam, hogy ismerem a relatív % mibenlétét…
O.K., fogadjuk el, hogy a kifejezés korrekt használata egyértelműbbé teheti mondandónkat! (Mint látjuk, nem értek egyet ezzel, de a játék kedvéért…) A kérdés ilyenkor az, hogy ez tényleg így van-e. Fő állításom, hogy ennek az ellenkezője igaz: a két kifejezést tökéletes szinonímaként használó újságírók éppen hogy összezavarják a mondanivalót azoxámára, akik hisznek ezek jól definiált, külön jelentésében.
(A bázispontban is pont annyi nullát kell mondani, mint a század százalékban, de ez mellékvágány.)
@Pásztörperc:
Van egy rossz hírem:
„2 %-ról 3 %-ra ő, akkor az éppen egy százalékkal nőtt” – (az ‘ő’ valójában ‘nőtt’ akar lenni, gondolom?) nos, ez egyszerűen nem igaz.
Ha mondjuk 1 milla jövedelmed van, és ennek 2 %-át fordíthatod elektronikai kütyük vásárlására, akkor ez 20.000 Ft. Jövőre ez 3 %-ra nő, akkor ez változatlan jövedelem esetén 30.000 Ft. Vagyis odané!, 50 %-kal nőtt a kütyüre fordítható zsugád. Viszont és ámbár 1 (egy) százalékponttal: 2 %- ról 3 %-ra. Egy százalék növekedés ez esetben viszont azt jelentené, hogy 20.200 Ft lenne a jövőévi kütyükereted. (Bruhaha – kárörvend.)
Lehet, hogy mindez rondán hangzik (én is nehezen szoktam meg), de enélkül nem tudjuk, hogy miről beszélünk. (Amint erre fentebb mavo is rámutatott.)
Mindez nem von le a poszt és a sorozat értékéből (mert az van neki, méghozzá nagy). Ez az egy szösszenet viszont melléfogás volt.
@Pásztörperc: „Tehát a tulajdonosoknak. ” Nem. A többségi tulajdonos például nem tartozik bele ebbe a körbe.
@Pásztörperc: Nem értem, hogy ennek mi köze a kérdéshez. Igen, biztos van aki rosszul használja, de attól a többség még jól. Olyan ember is biztos van, aki a fogkrémet az orrába nyomja, de ettől még a fogkrém hasznos dolog.
„ha valami 2 %-ról 3 %-ra ő, akkor az éppen egy százalékkal nőtt, mindenféle pont nélkül” vs „kellőképp dokumentáltam, hogy ismerem a relatív % mibenlétét…” made my day 😛
Ezzel a százalékosdival szerintem most nagyon lyukra futottál. Mivel lehülyéztél másokat, ezért van egy kis poetic justice íze a dolognak.
@Kettes: Nem, nem: a kisebbségi tulajdonosoknak.
@Pásztörperc: Nem, a kisebbségi tulajdonosok sem helyes. Az „összesen legalább 20 százalékos részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre” a helyes. Ha például a cégben két kisebbségi tulajdonos van, de az ő részesedésük nem éri el a 20%-ot, akkor ők nem kérhetik.
@HaKohen:
@tollaszerge:
Már mavónál teljesen egyértelmű volt, hogy nem ugyanazt a fogalomrendszert használjuk:
* az, amit amit Ti százalékpontnak neveztek, nálam a százalék;
* az, amit Ti százaléknak neveztek, nálam a relatív százalék (hja, kérem, én régebben jártam iskolába).
Az, ami a hülyeség, a kettő szinonímaként használata.
Az egy egészen más kérdés, hogy volt-e értelme a fogalmak ilyetén cseréjének — lévén, mint az én példám is mutatja, éppen hogy nem az egyértelműsítés irányába hatott.
(Futottam én már lukra csúnyán ebben a rovatban: el is ismertem azonmód. Ez most nem az az eset.)
@Pásztörperc:
De! Ez az az eset.
Megpróbáltam lassan mondani, hogy te is megércsed. De nem ment.
@Kettes: Összesen legalább húsz százaléknyi részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok — továbbra is, stabilan, az első pillanattól. A leírni kívánt tényállástól teljesen függetlenül: a többes szám jele nem a „-k köre”, hanem a „-k”. Ne a diszpozíciót pontosítsd nekem, hanem hozzál egy olyan példát, amikor a „köre” kifejez valamit — bármit, ami a többes számban nincs benne (és ne a polgári körökkel gyere: azok kifejeznek vmit, mint anno a kerek asztalé stb. is).
@HaKohen: Pusztán gondolatkísérletnek: mit jelent Nálad a „relatív százalék”?
@Pásztörperc: Ha válaszolhatok én: ugyanazt, amit a százalék, tehát a „relatív” a fölösleges szószaporítás. Valszeg valóban arról van szó, hogy korábban jártál iskolába (nálam biztosan), illetőleg másik tudományterületet tanultál (ez is simán lehet ok), ez még nem jelenti azt, hogy egyik nyelvhasználat jobb a másiknál.
@Vitéz Kőbányai Világos: Ippeg ezt fejtegettem vagy hárommal följebb — és már a főszövegben sem a kifejezés önálló jelentését, hanem a jelentések kavarását (szinonímaként használatát) kárhoztattam.
O.K., egyértelműtlenségem önként vállalt büntetéseként most megyek, és keresek példákat — mert hogy nem adta, és amint látjuk, ez tényleg hiba volt.
@Pásztörperc: Ez egy kollektív jog. Ha azt mondod, hogy „tulajdonosok”, az bármelyik, a feltételnek megfelelő tulajdonost jelentené, holott ezzel a joggal csak együtt élhetnek.
@Vitéz Kőbányai Világos:
prokontra.blog.hu/2009/12/04/eva_20
„a 10 százalékpontos kulcs emelésével…” — no, itt mit jelent a százalékpont?
Egyúttal: mit szólsz, mint végzett közgazda a különböző mennyiségek összeadásához? Legyen a százalék egyenletünkben a, a százalékpont pedig b! Ebben az esetben szerinted az
5a + 2b = 7a (1)
(5 százalék meg két százalékpont az 7 százalék)
egyenlőségből nem következik-e az, hogy
a = b (2)
azaz százalék egyenlő százalékpont?
Hogy teljes legyen a katyvasz, beteszem ide a TÁRKI kétségkívül mérvadó álláspontját:
A mintanagyság növelésével a becslés várható pontossága nő. Egy 3000 főt tartalmazó minta esetén, akármi is a populációban érvényes arány, ezt húsz esetből tizenkilencben kevesebb, mint két százalékpontnyi hibával megtudhatjuk, sőt 99%-os biztonsággal a hiba kevesebb lesz, mint két és fél százalékpont. (Bár a mindennapi beszédben ez nincs feltétlenül így, a százalék és százalékpont kifejezések eltérő jelentésűek. Ha a valódi arány 50% és becslésünk hibája nem több, mint 10 százalék, akkor a becsült érték 45% és 55 százalék között lesz. A 10 százalékpontnyi hiba pedig 40% és 60% közötti becslést jelent. A százalékpont tehát az egész bizonyos százalékát jelenti anélkül, hogy erre külön utalnánk, a százalék pedig egy másik, az adott szövegkörnyezetben definiálandó, másik mennyiség százalékát.)
http://www.tarki.hu/kiadvany-h/munkatars/kozvkut/r_3f.html
@Kettes: Ha jól értem, szerinted ha van egy olyan kisebbségi tulajdonos, akinek megvan a húsz százaléka, nem élhet ezzel a jogával — de ha ebből egyetlen, százforintos részvényt átad a haverjának, akkor ketten lesznek, és már minden O.K. (Azt, hogyan állnak ketten körbe, és hány ember kell a körhöz, most hagyjuk…)
Biztos vagy Te abban, hogy a szerző ezt akarta írni, vagy csak próbálod belemagyarázni?
@Pásztörperc: Mint végzett közgazda pillanatnyilag szabadságon vagyok és meccset nézek egyszerre, ergó gondolkodni nem tudok :).
Viszont, hogy egy klasszikust idézzek: „A százalék nem mértékegység.” –> nem adunk össze almát körtével. (Amit belinkeltél, az tényleg baromság, de mondjuk ha januárba visszamegyek dolgozni, és bekapcsolom a fejemet, akkor sikerülni fog az alma szót teljesen balfék környezetben előadni, és ettől még az alma nem lesz a hüjék nyelvének része.)
@Pásztörperc: A TÁRKI-t lécci ne tegyük be sehová! Könyörgöm! (Mióta a kutatási igazgató – még egyetemista koromban – megmagyarázta, hogy ők a 2002-es választás előtt jól mértek, csak az emberek hüjék, azóta nem bírom komolyan venni őket, pedig biztos okos emberek.)
Na, mosmá’ télleg hajrá Pittsburgh!
@Vitéz Kőbányai Világos: A klasszikusnak nem válaszoltam anno, mert mindössze annyi hozzátenni valóm van, hogy: DE.
A százalék a részarány egyik mértékegysége — ezt gyönyörűen mutatja, hogy vígan átváltható a részarány egyéb mértékegységeibe: 10 ezrelék egy százalék etc.
Ne próbáljuk az érveket klasszikusokkal helyettesíteni!
@Pásztörperc: Nem. Speciálisan egy tulajdonos is élhet ezzel a joggal, noha nem tud kört alkotni. Ettől még több tulajdonos esetében ez egy kollektív jog.
@Kettes: tehát a „kör” értelmetlen és fölösleges eleme a mondatnak: nem kör kell hanem 20 % — no de mindvégig erről beszéltünk, nem?
@Pásztörperc: Nem, a kör szükséges eleme a mondatnak, ez fejezi ki, hogy kollektív jogról van szó. Én mindig is erről beszéltem, te meg mindig is az ellenkezőjéről, stimmt. 🙂
Az imént tisztáztad — Te! — hogy a kollektívához elég egy ember, ha van 20 %-a. A 20 %-ot nem a „kör” fejezi ki, hanem a „20%”, amit persze le kell írni, csak a mondat egy egészen más helyén.
@Pásztörperc:
tök egyszerű, a relatív százalék (én is ismertem) kikopott a nyelvből, szerintem nagyon is helyesen, ennyi. a százalékot hányadosként, a százalékpontot különbségként értelmezzük, oszt csá.
kérésre legközelebb a kvóciens és differencia szavakat is beépítem.
@Pásztörperc: Így van, ugyanakkor kettő sem elég, ha nincs nekik 20%-uk vagy az egyik nem kisebbségi tulajdonos. Egy bonyolult halmazt írtak le a jog nyelvén, és az egyértelműséghez szükség van a „kör” fogalmára. Nem tudnánk túllépni ezen a hülyeségen?
OFF
Hogy a bánatos bikkmakkba léphetek ki ebből a nyives indából???
Egyszerűen eltüntették a „kilépés” linket a rohadékok.
A relatív százalékpont differenciák világába tartozhatna akár, úgyhogy ide teszem be, hogy csökkent a zemberekek száma, átlagmagadssága, súlyozott végzettsége és derivált IQ-ja: atv.hu/cikk/20101220_egy_honap_alatt_300_ezren_forditottak_hatat_a_fidesznek?source=hirkereso .
@Kettes: egy mérnök nem szaporíthatja a szót. Így is óriási dokumentációkkal bajlódik. Vagy rendkívül tömör cikket/összefoglalót ír.
Adalékok a kör kérdéséhez:
„az Alkotmánybíróság jogköreinek” csökkentéséről, csorbításáról beszél az újságíró:
index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/29/fellegi/
Ugyan, hány jogköre lehet egy alkotmánybíróságnak?
@Pásztörperc: Nincs egyedül ezzel. Keresés az „Alkotmánybíróság jogkörei” kifejezésre:
Nagyjából 520 találat (0,25 másodperc) a Helyi témától a Népszabadságig
@Pásztörperc: Hogyan fogalmazod meg ezt jobban? Valami „csoportképző” kellene a joghoz, mert ki kellene fejezni azt, hogy az Alkotmánybíróság komoly intézmény, tetemes mennyiségű joggal.
@Szindbad: Eeegen. Nos, pontosan erre találták fel a jogkör szép, magyar összetett szavát. Igen, az alkotmánybíróságnak van jogköre: pontosan 1 db, ebbe tartoznak bele az ő jogai. Az idézetek közös baromsága a többes szám, ami egyértelműen jelzi, hogy az így fogalmazó újságíróxámára a „jogkör” egészen pontosan azt jelenti, amit a magyarul beszélőknek a „jog”.
@Pásztörperc:
Az Alkotmánybíróságnak joga van például naponta, hetente vagy más intervallumonként ülésezni, titkosíthat, feloldhat titkosítás alól alkotmánybírósági dokumentumokat. Joga van önmagának eljárásrendet meghatározni. Ez az egyik jogköre. Lehet hogy joga van a hivatala alkalmazottai felett munkáltatói jogokat gyakorolni. Ami egy másik jogkör. Joga van mindenféle alkotmányossági ügyekbe beleugatni. Ez meg a harmadik jogköre.
A jogkör tehát egy értelmezhető szó, és nem azonos a joggal. A jogkör az adott entitás által birtokolt jogok valamely kritériumrendszer alapján elkülöníthető része.
@kiskii: Jól hangzik, csak a konkrét helyzetre nem igaz: az Általad felsorolt (részleges) jogkörök közül az önnön működésére vonatkozókat az új törvénykezés nem korlátozta — csak a harmadikat.
Mellesleg nem igaz jogelméletileg se, mert az alkotmánybírósági tv. ezeket nem külön csoportosítva, hanem egy felsorolásban határozza meg, de ez itt tényleg mellékes.