A kis Machiavelli
Eredeti szerző: jotunder
Andrea Della Catena (1470-1526) reneszánsz filozófus, a Testa del Pene-i egyetem professzora, Vittorio Nanónak, Merda hercegének tanácsadója, Niccolo Machiavelli kortársa. Főműve, a Leccare il Culo az egyik legfontosabb késő középkori dokumentum a kormányzás művészetéről. Nano bukása után befolyását és vagyonát elveszítette, Milánóba menekült, ahol koldusként halt meg. (wikipedia)
(részletek a Leccare il Culóból, fordította Brestányszky Simon 1838-ban)
…. a Herceg bölcsességének belátásához két út vezet, természetétől fogva leendő bölcsességének elismerésén, vagy a cselekedeteiben mutatkozó nagyság meglátásán keresztül. Néhányan azt mondják, hogy szavára ne is figyeljünk, hanem csak az látassék amit teend, ezt a hibát el kell kerülnünk.
…. a merdai nép önfejű, csak saját érdekeit nézi, nem a Hercegét. Pedig a Herceg érdeke magától valóan erényes érdek, amikor pengő ezüstünk az ő kincstárába gurul azáltal többek leszünk, ha léha céljainkra költjük el, lelkünk szegényebb lészen.
…. amikor a Herceg parancsba adta, hogy minden merdai polgár fején tülköt viseljen, a pártütők, a gondolkodni restek rögtön a szabadságról kezdtek szónokolni. Pedig a hagyomány tisztelete — és ki tagadná, hogy őseink a büszke perzsák és nemes anatóliaiak tülökkel a fejükön hódították meg a világot — fontosabb a szabadságnál.
…. Giorgio Strabico, a Herceg kincstárnoka, kinek esze oly éles mint a perugiai penge, felvetette, hogy az adót adóztassuk meg, és az így befolyó kincstári ezüst után újabb adót vessünk ki, és minél kevesebbje van valakinek annál többet fizessen. Van-e nemesebb gondolat, csinosabb érv amellett, hogy Merda hercege bölcsessége tanácsadóinak, és itt szerényen, de mélyen meghajlok, kiválasztásában is megmutatkozék. Ki szegény, kinek barma nincs, az ugyan mire költhetné az ezüstjét, talán arra, hogy barmot vegyen belőle, de akkor már nem lészen szegény, és ki szegény ugyan mit tudna tenni a gazdagsággal.
….. a Herceg minden hónapban megkérdeze tíz polgárt, mit tegyék. Van-e nagyobb kegy annál, hogy a Fejedelem, mert Nano urunkat mi másnak nevezhetnénk, kiváncsi arra, hogy szeretett polgárai hogyan vélekedék a teendő dolgokról? Igen, aki nem felelt pontosan, azt tömlöcbe zárta, de kérdem én, ha ily kegy éri a polgárt, nem az légyen-e az első, hogy lelkének húrjait úgy pendíté, ahogy a Herceg kívánja. Szülhet-e mást a bölcsesség, mint bölcsességet?
….. midőn Szulejmánnak kiadták a milánói kapitány ottomán gyilkosát, Róma kérdőre vonta a Nagy Nanot. Keresztényi könyörületességéért bünteték a Herceget, s az írástudók kik szívesen bújnak a pápai pásztorbot mögé, nem átallák azt terjeszteni, hogy ezer aranyat és tíz lovat kapott a szultántól. Az írástudókra vigyázni kell, s el kell kergetni őket, mert a tudás, mely nem a természettől fogva lett bölcsességből vagy a cselekedetben mutatkozó nagyságból eredend, olyan mint a vipera mérge.
….. a névtelen Vincenzoval bármikor kiállék vitára, csak mondja meg nevét, és már is küldöm az adószedők kapitányának, hogy ellenőriztessék jóhíre.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520834-6ae5512b6152a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520834&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520834-6ae5512b6152a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520834-6ae5512b6152a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
hmmmm… zavart érzek az erőben. ez mintha már lett volna.
… persze másodszor is jó 🙂
@nandras01: ez az amennyit meg tudtam belőle menteni :((((( volt egy posztkezdeményem amit törölni akartam. elsőre nem sikerült. másodszorra sikerült törölnöm a tegnapi posztom. az egy csoda, hogy egy link még látta a posztot, és ezért vissza tudtam másolni. néha ne vagyok ügyes :(((
@jotunder: gyanítottam, hogy a bitek huncutkodtak, csak jólesett kicsinyég trollkodni 🙂
Giorgio Strabico, mi?
Na hozd ki az ellenőrződet!
(Ha posztot lehet ismételni, akkor kommentet is)
az RSS-olvasóm alapján ez komplett, csak apróbb javításokat látok.
tessenek jobban ügyelni a hiteles, kortárs feljegyzésekre!
@nandras01: elsőre azt olvastam, hogy a „britek”. pedig nem is emlékeztem topless képre Kati hercegnéről a posztban. 🙂
@poszt: isáiró 😉
@ámbátor: : )))
„Andrea Della Catena” keresésre máris 18 találat van. Ebből ugyebár egy ez, a többi meg erre hivatkozik. Így születnek a mémek…
Én a „Testa del Pene-i egyetem” résznél nevettem fel először :-)))
A kis Adolf, de hogy miért ugrott belém… ?
„Hogy nemcsak egy egyesület küzd egy bizonyos feladat megoldásáért, annak tragikus oka a következő: minden nagyvonalú tett a földön általában az emberek millióiban már régen szunnyadó kívánságnak, sokak vágyódásának a kielégülését jelenti. Igen! Gyakran megtörténhetik, hogy évszázadok telnek el pusztán forró vágyakozásban, mert a népek csak sóhajtani tudnak a meglevő állapotok elviselhetetlensége felett, anélkül azonban, hogy a vágyuk beteljesednék. Népek, amelyek ilyen szükségben nem találják meg a kivezető utat, tehetetlenek. Ezzel szemben egy nép életerejét és életrevalóságát az bizonyítja legjobban, ha a sors e nagy kényszerből való megszabadulás, a keserű szükség megszüntetése, vagy a bizonytalanná vált nyugtalan lelkek megnyugtatása céljából olyan embert ajándékoz neki, aki meghozza a megoldást. Az úgynevezett korszakalkotó kérdések lényegében rejlik, hogy sokan érzik magukat elhivatottnak. A sors maga is nyújt bizonyos választékot, hogy azután az erők szabad játékaként végeredményben az erősebbnek, a tehetségesebbnek biztosítja a győzelmet, és arra bízza a kérdés megoldását.”
[A.H. – M.K. / 8. Az erõs önállóan a leghatalmasabb!]
@margitt:
„A sors maga is nyújt bizonyos választékot, hogy azután … a tehetségesebbnek biztosítja a győzelmet, és arra bízza a kérdés megoldását.”
meglehet, de azért ez már a.h.- nek se nagyon jött be… vagy, amikor eme úriember az „erős”- re utalt, akkor egy alkoholista szélkakasra, egy álmodozó fantasztára, vagy egy kiugrott kispapra gondolt..?
http://www.youtube.com/watch?v=KL7NFlB56x4&feature=related
PÁRIZSBÓL,SZERETETTEL
Complimentos, Bona Fera!
@nandras01:
Mire utalt Adolf? Mindenre, ami ő, meg talán kicsit egy sajnálatos módon vízbe nem fulladt gyerekre. Mondom, önmagára.
(Bár azt jegyezzük meg, sosem piált. Nem biztos, hogy ez az előnyére vált, ahogyan az sem, hogy veszettül foglalkoztat, egyszerűen csak túl átlátszóak ezek a vakbuzgó szociopaták, s így pontosan látni, hogy mi nincs mögöttük. Golyó luggatta téglafal.)
@nandras01: A legjobb posztjainkat reprint formában újra megjelenítjük 🙂
Hehehe, nem erre a replikára számítottam de jó!
Igazából megrémített, hogy talán a filozófusnak a kelleténél több köze van a történésekhez mint kellene. (Már Hegedűs Zsuzsa kapcsán is ledöbbentem.) Lehet nem csak béljósókra hallgat az elsőtitkár elvtárs? Ezek mondjuk mind hatalomtechnikai eszközök máshol nem látom ennek még a nyomait sem. Talán mert más nem is érdekli…
Georgio Strabico adóztatási módszere azért is a legkeresztényibb, mert tökéletesen megfelel a példabeszédnek: akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól elvétetik.
@Pásztörperc: …válaszul Szolzsenyicin és Odom tábornok aranyköpéseire. 😛