A brit konzervatívok matematikára akarnak költeni (rövidposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„The reforms to the Global Talent route coincide with ambitious government investment of up to £300 million to fund experimental and imaginative mathematical sciences research by the very best global talent over the next five years.”
A brit konzervatívok 120 milliárd forintot akarnak matematikára költeni. A magyar konzervatívok 120 milliárd forintot akarnak atlétikai világbajnokságra költeni. Meglátjuk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518166-6ae401bdb4c24' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518166&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518166-6ae401bdb4c24&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518166-6ae401bdb4c24' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Bogomil: eh, azért úgy látom, valszeg a matekosok vannak a kommentelők között többségben (én is ilyen, felautistákkal teli specmatos osztályba jártam, ismerem őket), szóval szövegértés, „mire gondolhatott a költő” jellegű témákból kicsit gyengébbek, bináris gondolkodás jellemző… szóval: sehol nem mondtam, hogy nem kellene Magyarországnak matematikusokat képeznie, csak annyit állítottam, hogy egy kis országnak nem éri meg csúcsmatematikusokat képezni. Persze kell a prog.mat., kellenek a bachelor szakok, sőt még a masterek is, mert végül is valakinek a hazai Morgan Stanley-nél is kell dolgozni, hogy kiszámolhassa a Londonban felvett pozíciók kockázatott értékét…. de ez utóbbi amúgy nem matematikai csúcsteljesítmény, de akik az utóbbira törtnek, azok a hazai alapozás után inkább menjenek külföldre képződni, mert a végén úgyis ott kötnének ki, és akkor inkább az fizesse a számlájukat, aki a végén profitálni is fog a dologból.
@Carbonaro: „Csúcsmatematikusokat” szerintem nem képeznek, azzá válnak egyes tehetséges és képzett matematikusok egy jó (az általános iskolától a doktori képzésig terjedő) nevelési/oktatási rendszerben és termékeny tudományos közéletben. Ráadásul a matematikusképzés viszonylag nem is drága. Sejtésem szerint amúgy csúcsmatematikusból több marad (legalább részben) itthon, mint például csúcs-orvostudósból vagy fizikusból.
@Carbonaro: es ki fogja tanitani master szinten a data science-t, machine learning-et, quantum computing-ot? vagy arra sem lesz szukseg? az megvan, hogy ebben a pillanatban meg meg tudja tartani magyarorszag a legjobbjainak a nyolcvan szazalekat? es ez igy is maradhatna, ha nem basznak el a rendszert szandekosan.
@Carbonaro: mi lesz a versenykepessegunk alapja? a tisztes kozepszer? biztos, hogy menni fog?
@jotunder: „es ki fogja tanitani master szinten a data science-t, machine learning-et, quantum computing-ot? „
Elhivatott informatikusok, pont mint most. Az adott tudással a szomszéd utcában 2-3x annyit, külföldön 10-20x annyit lehet keresni, mégis vannak még, akik inkább oktatnak-kutatnak.
(Amúgy ha a példád a felsőfokú matematikatudás védelmére született, akkor kár volt, elméleti matematikus csak ne tanítson gépi tanulást, az egy kimondottan mérnöki szemléletű történet.)
@Carbonaro: A konkrét kérdésen és a matematika területén túllépve a felvetése egy általánosabb kérdést érint. Mégpedig azt, hogy a tudományos kutatás (és a kultúra) egy jelentős része ugye nem hoz közvetlen, azonnal forintokra váltható hasznot annak az országnak, ahol zajlik (alapkutatás, s hasonlók). Mert pl. ha teszünk egy megállapítást a hellénisztikus szobrászat területén, az milyen hasznot hajt az országnak? Vagy ha kiképzünk egy egyiptológust? (Szándékosan hozok olyan példákat, amelyek nem a ‘magyar középkor/kora újkor’ területére esnek, mivel utóbbi relevánsan leginkább itthon kutatható, míg ugye pl. klasszika archaeologiával Ausztráliától Kanadáig elég sokfelé foglalkoznak a világban). Most akkor ne foglalkozzon ezzel az ország semennyire? De igazából egy színházi előadás se sok GDP-t termel… azzal se?
Persze, lehet ezekre azt mondani, hogy nem kellenek, hanem csak az autók fékrendszerével foglalkozó mérnökök, vagy mifene… csak… egyrészt akkor szegényebb lesz az egyetemes kultúra, amelynek a hasznát mindannyian élvezzük, másrészt meg mindez együtt ad egy olyan környezetet, amely jobbá teszi az életet és segíti a legkülönbözőbb területeken zajló kutatást.
Másrészt meg: igen, prioritások. Az egyik ország úgy gondolja, hogy megengedhet annyit magának, hogy a (matematikai) kutatásba nyomja a pénzt, akkor is, ha ennek esetleg nincs azonnal látható haszna – a másik meg presztízsből stadiont épít. Én személy szerint a másodfokú egyenlet megoldóképletét is rég elfelejtettem már, ill. stadionba sem járok (régebben csak nem érdekelt a foci, az elmúlt 10 évben megtanultam utálni), de mégis inkább a kutatásra menjen a pénz, nemde?
@Elan Morin Tedronai: Meg, a fenébe is, a társadalmat ahhoz kéne szervezni, hogy mindenki fenemód jól érezze magát. Most még attól is eltekintve, hogy mennyire hasznos vagy lesz hasznos. Egyszerűen amiért élünk, az nem önmagában a túlélés, bár az is nagyon szép teljesítmény, de itt leragadni… Ha van két szabad perc gondolkozni a struggle for life közepette, akkor abba belefér ez a gondolat is. És ahhoz képest lenne már érdekes, hogy hogy jut a matematikai tehetség megfelelően támogató környezetére meg bárki más szíve vágyára.
@közösperonos átszállás: en a data science-t, a machine learninget, plane a quantum computingot a matematika reszenek tartom. vannak, akik statisztikusnak nevezik inkabb magukat, vannak akik computer scientistnek, ez rendben van, szamomra ez az egesz szeles ertelemben vett matematika, nevezheted appliednak, az engem cseppet sem zavar. az sem zavar, ha valaki nem nevezi matematikanak. azt mondjuk tudom, hogy a britek annak nevezik.
@lüke: Eü-ben a szakértelem hiánya a politikai irányítás szintjén ótvaros? Sajnos mindenhol ez van. 🙁
A nertársak a szocializmus, vagyis a kommunizmus=bolsevizmus, a kapitalizmus és a feudalizmus legrosszabb tulajdonságait válogatták össze számunkra, újabban „megfűszerezve” a „barnás állagú nemzethy szotyializmussal” = fasizmus. 🙁 Eszement nagy elvonással és központosítással. Nem lesz ennek jó vége. 🙁
@jotunder: „az megvan, hogy ebben a pillanatban meg meg tudja tartani magyarorszag a legjobbjainak a nyolcvan szazalekat?”
Kérdés, hogy ki tekintünk legjobbnak? Ki minőíti annak?
Matektanár ismerős egyetemistát korrepetál matekból, mert azt tanított 40 évig. 10 éve a fidesz közoktatta azokat is, akik az elmúlt 5-6 évben egyetemre kerültek.
@látjátok feleim szümtükkel: azokról a matematikusokról van szó, akiket a saját területükön jól ismernek a világban. lehet, hogy az a nyolcvan inkább csak hatvan-hetven, ennyire pontosan azért ezt nem tudom megmondani.
@Carbonaro: Alapvetően érdemes mindenféle tudásokra költeni, akár elmegy később a júzer Tiranába akár itthon marad, mert attól még az a tudás létezni fog, és ez lenne a „nagy egész”-ben a lényeg.
@jotunder: „en a data science-t, a machine learninget, plane a quantum computingot a matematika reszenek tartom. „
Ezek erősen gyakorlatorientált (értsd: kísérletorientált) dolgok némi matematikai háttérrel. Ha valami működik, bár matematikailag nem igazán megalapozott, az sokkal jobb, mint ha valami matematikailag megalapozott, csak épp nem működik (vagy épp működik, csak nem túl jól).
Ha ez matematika, akkor a fizika is matematika.
(Amúgy az MTÁ-n is inkább a műszaki osztályon találsz ilyesmivel foglalkozó embereket, mint a matematikain.)
@Elan Morin Tedronai: „Régi és messzemenően tisztázott kérdés, hogy a természettudományi kutatás műszakilag és gazdaságilag kifizetődő-e. A válasz határozott igen, a sorrendet ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni. Hiszen az elektrodinamika alapegyenleteinek Maxwell általi felfedezése sem a Siemens cég megbízásából történt! ” Egyetértek a bejegyzéssel és egy nyavalyás építőmérnököt idézek (Kolymbas Dimitros), esszéjében lényegében azt fejtegeti, hogy elsorvad a tudomány és a kultúra, ha nem foglalkozunk „felesleges” dolgokkal, kiemelném a kultúrát, mert ez az a közeg, ami a létezésünk hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, ha elég nyitott.
@közösperonos átszállás: a fizika egy kicsi része valóban matematika. az a quantum computing cikk, amiből hír lett, tisztán matematika. a számítógéptudomány egy része tisztán matematika, egy része meg nem, de valahogy együtt szoktak fejlődni. ugyanez igaz a data science-machine learning combóra.
„a számítógéptudomány egy része tisztán matematika, egy része meg nem, de valahogy együtt szoktak fejlődni. ugyanez igaz a data science-machine learning combóra. „
Egy pici része tényleg matematika. Egy szabad szemmel épp látható részéhez kell matematika, de nem úszod meg az experimental validationt. (Milyen matematika az, ami szép nagy kupac tapasztalati tudásra épül? Hogy ez meg az az eljárás úgy szokott jól működni, ha előtte standardizálsz, mert különben az outlierek félreviszik.) És hogy az eredeti állításhoz visszaevezzünk, láthatólag nagyon szépen működik matematikusok nélkül.
(Persze néhány matematikus is műveli, de hát a nyelvészetet, a szociológiát vagy a közgazdaságtant is.)
@közösperonos átszállás: nekem ez pont megfelel. en eleg jol elvagyok a szamitogeptudomany arnyekaban.
@jotunder: Szó sincs árnyékról, nem kisebb-nagyobb relációról beszéltünk szerintem, hanem egyenlő-nemegyenlőről. 🙂 És persze, attól, hogy valami nem matematika*, még lehet (és hát van) hely benne mind matematikának, mind matematikusoknak.
*: vagy akkor minden matematika 🙂
@jotunder: „az a quantum computing cikk, amiből hír lett”
Az amúgy melyik?
@közösperonos átszállás: http://www.nature.com/articles/d41586-020-00120-6
@Carbonaro: Csak az a baj ezzel, hogy minden képzésnek van csúcsa meg alja. Ha olyan a képzésed, hogy a csúcsa a Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő és Szilárd Leó (akik elmentek), akkor még otthon is marad Marx György, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla. Ha úgy képzel, hogy a csúcsa otthon marad, akkor matolcsy györgyöd és smitt máriád lesz, ami nem tudom, hogy jó-e, ha van, de biztos jobb, ha nincs.
@jotunder: Köszönöm, ez tényleg teljesen matematikának tűnik.
Amit én találtam (a nagyon bonyolult „nature quantum computing article” kulcsszavak beütésével), az ez volt: http://www.nature.com/articles/d41586-019-03173-4 . Ez viszont egyértelműen kísérleti dolog, és nem igazán matematikai — ezért is nem értettem a dolgot.
@szazharminchet: ++