A Láthatatlan Világkormány és a vízlopás

Eredeti szerző: szempontpuska

Néhány napja, hogy megint lánclevelet fújt be a szél a mailboxomba. Kedves, de idővel bemagyarult barátaim egyike küldött vészjelzést, az aktuális összeesküvéselméletről, mely szerint a tudjukkik, ellopják a vizünket.

KIEGÉSZÍTVE !*

 

 

Nem kevés munkával és időráfordítással, gyakorlott hoax-szűrőjévé váltam ismerősömnek, akinél idővel elértem, hogy:

1. A neten kerengő rémhíreket előbb nálam/rajtam teszteli
2. Már csak önvédelemből is, nem vesz fel soha egy terjedelmes fwd: listára, mert megtanulta, hogy az agyagbadöngölős válaszaimat következetesen minden egyes címzettnek megküldöm.

Az idők során rutinos leleplezőjévé váltam a szorgalom és a butaság (néha rosszindulatú csúsztatás) eme termékeny műfajának, amely az olvasó felületességére épít. Volt már szó Tescóban elkábított és kopaszra borotvált kisgyermekről, a leghihetetlenebb – nopersze Belügyminisztérium által megerősített – mobilcsalásról, Microsoftra hivatkozó merevlemez-égető vírusról, maillel szerezhető vagyonokról, Hitler családfájáról, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéről, soha nem létezett svájci intézet Trianon-elemzéséről, a bosnyák piramisok magyar rovásírásairól, a lezuhant Airbusból való fényképről, az összes mobilhívás lehallgatásáról vagy az orbitális számítási hibára építő világgazdasági „elemzésről”, amely szerint a válságkezelésre szánt milliárdokból, melyből a bankok helyett fejenként 433 millió eurót lehetett volna szétosztani… és hasonlók.

A mostani vészjelzés arról szól, hogy ellopják a vizünket. Nofene..

Az írás szerzője bizonyos Magyaródy Szabolcs, Kanadában élő író, könyvkiadó, akit többek között a KÉSZ – keresztény értelmiségiek szövetsége – ( www.keesz.hu/node/588 ) is a figyelmünkbe ajánl.

Nade nézzük előbb magát a leleplezést:

Működőképes vízfegyver -a 21. század biznisze

A víz egyszerű, de a földi élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyag.
Óriási mennyiségben található földünkön, mégsem dúskálhatunk: nagy baj
ugyanis, hogy a vízkészleteknek mindössze néhány százaléka iható, a többi
sós, nehezen kiaknázható vagy fertőzött. Némely földrészen rendkívül kevés
van belőle, ennek következtében évente többmilliónyian pusztulnak el vagy
betegednek meg.

A vonatkozó ENSZ-normatíva szerint Magyarország egész területe aszállyal
sújtott térségnek tekintendő*. Hazánk mégis aránylag jól áll a víz
dolgában, de ez sajnos a mostani kormányzat intézkedései nyomán minden
bizonnyal hamarosan megváltozik. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap
(IMF), a láthatatlan világkormány (sic !) hihetetlenül nagy hatalmú, látható
tagjai célul tűzték az ivóvízkincs privatizálását. A fokozódó lakossági
ellenállást figyelembe sem veszik.

A Világbank következetesen kényszeríti a kölcsönért folyamodó országokat a
vízművek privatizálására. 2004-ben például négymilliárd dollárt irányoztak
elő a privatizáló óriáscégek támogatására. A kölcsönt vissza kell fizetni,
tehát a privatizáló cégek minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközt
felhasználnak a haszonszerzésre.

Működőképes vízfegyver
Feltételezhető, sőt majdnem biztosra vehető, hogy a jelenlegi kormánynak
nyújtott hitel egyik feltétele a magyar vízművek privatizációjának
elősegítése volt. Ennek előszele már javában fújdogál. Máris napirenden
van az öt állami tulajdonú regionális vízmű összevonása és a tőzsdei
bevezetésre való előkészítése – ez pedig a privatizálás a „hátsó ajtón”
vagy a „kutya lukán” keresztül. Hazánkban nincs annyi tőke, amennyi a
felvásárlásukra kellene. Tehát ha a részvények megjelennek a piacon, a
Bechtel vagy egy másik cég bejön, fillérekért megveszi a részvényeket, és
ezzel a mai államvezetés megint hozzájut kéthavi pazarlás fedezetéhez. A
pécsi önkormányzat is előkészületeket tesz vízműveinek eladására. Sajnos a
polgároknak – sem ott, sem máshol – fogalmuk sincs arról, mi vár rájuk,
milyen gyalázatos kizsákmányolás elszenvedői lehetnek.

A „négy nagy” gigahatalma

Amint említettük, a Világbank óriási összegeket tett félre a világ
vízműveinek magánkézbe kényszerítése céljából. Ennek persze több oka
lehet, de először nézzük meg, mit jelent ez nekünk, fogyasztóknak. Először
is magasabb árat. Ki az a bolond, aki hatalmas összegeket fektetne be –
hacsak nem volna lehetősége a garantált nagy haszonszerzésre. Ez a
vadkapitalizmus lényege. Azaz a legkevesebb befektetéssel a legnagyobb
haszon elérése. Ha pedig monopolhelyzetbe kerül egy vállalat, ki
akadályozhatja meg a lehető legnagyobb haszon kisajtolásában? Mostanában
nagyjából négy óriáscég uralja ezt a területet: a francia Suez és Vivendi
(amely újabban Veolia Environment névre hallgat), a Német RWE-AG és az
angol Thames Water, a Bechtel- United Utilities tulajdona. Ezek
szolgáltatják a vizet, és kezelik a szennyvizet száz országban – majdnem
háromszázmillió fogyasztónak. Ha minden a terveik szerint teljesül, tíz
éven belül a fogyasztók hetven százaléka a markukba kerül.

Mivel jár a víz privatizációja? Magasabb árakkal és gyenge
szolgáltatásokkal – mint a világ számos táján tapasztalható. Ausztrália:
1998-ban a vizet giardia és ryptosporidium (helyesen: Cryptosporidium) paraziták fertőzték meg a privatizáció után.

Marokkó: Casablancában a víz ára megháromszorozódott.

Argentína: amikor a francia Suez Lyonnaise des Eaux átvette a vízműveket,
a víz ára kétszeresére emelkedett, a minősége pedig romlott. A társaság
kénytelen volt távozni az országból, mert a fogyasztók megtagadták a
számla kifizetését.

Anglia: 1989 és 1995 között a víz ára 67 százalékkal emelkedett. Sokan nem
tudták megfizetni a magas árat, és a vállalat elzárta a csapokat.

Új-Zéland: a lakosság az utcán tüntetett a vízművek privatizációja ellen.

Dél-Afrika: a víz drágult, hozzáférhetetlen lett, minősége csökkent,
miután a Suez Lyonnaise des Eaux Johannesburgban átvette a vízműveket.
Kolera terjedt el.

 

Egyesült Államok, Felton,
Kalifornia: a város 2008. május 30-án ünnepelte a vízművek privatizálása
elleni győzelmét. „Ez óriási győzelem Felton város lakóinak – mondták -,
és jó példa más városoknak is, hogy szembeszálljanak a magántársaságokkal,
amelyek óriási haszonra tesznek szert, emelik a víz árát, és nincsenek
tekintettel a vízlelő helyek sebezhetőségére.”

Franciaország: ott már régen folyik a vízháború. Számos nagyváros kirúgta
a nyerészkedő vállalatokat, és visszavette a vízművek kezelését. Párizs:
amikor a polgármestert újraválasztották, a szavazók felhatalmazták a
vízművek visszaszerzésére. A választási ígéretet az emelkedő vízárak
kényszerítették ki. 2008 júniusában a polgármester hivatala közleményben
jelentette be, hogy teljesítik a visszavásárlási ígéretet. Az 1985-ben
privatizált vízműveket egy városi vállalat, az Eau de Paris veszi
kezelésbe.
Kanada: 2004-ben Hamilton város polgárságának tízéves küzdelme végződött
teljes sikerrel. A városi tanács megszavazta a vízművek visszavételét.
Ezzel véget ért egy hosszú, küzdelmes időszak, amelyet a folyamatos
titkolózás jellemzett – állandóan váltogatták az vállalkozókat, igyekeztek
eltitkolni a rosszul működő gépi felszerelés miatt keletkezett
szennyvízkiömléseket stb.

A 21. század biznisze

A felsorolást hosszan folytatnánk. Ha valaki el akar mélyedni e témában,
pötyögtesse be ezeket a szavakat a Google keresőbe: water privatization.
Annyi adat jön elő, hogy nem győzi feldolgozni őket.

A Fortune magazin szerint a víz „…a világ egyik legnagyobb üzleti
lehetősége. A víz lesz az az üzlet a 21. században, amely az olaj volt a
20.-ban. Az elmúlt tíz évben három óriásvállalat csendben megszerezte
mintegy háromszázmillió ember vízellátásának jogát az egész világon.”

Kanada, Egyesült Államok, Európa, Ázsia és Dél-Amerika újságíróinak
tizenkét hónapos nyomozása, az erről készült jelentés szerint a jövő a
kétségestől a katasztrofálisig minősíthető. Amerikai és kanadai
vizsgálatok szerint a jóhiszemű önkormányzatok az óriásvállalatok nagy
rábeszélő technikája által sebezhetők. A létünket fenyegető veszélynek
óriási irodalma van a világban. Talán a legkiemelkedőbb elemzés a Polaris
Institute oldalain jelent meg 2004 januárjában Maude Barlow és Tony Clarke
tollából A vízprivatizáció a Világbank legújabb piacfantáziája címmel
(Water Privatization: The World Bank’s Latest Market Fantasy).

Ha mindez nem elég a tömegek megmozgatására, gondoljunk a világhatalmak
küzdelmeire. Egy kialakulóban lévő világkormány által mozgatott világcég a
karmaiba került vízműveken keresztül teljesen megváltoztathatja az
erőviszonyokat – a lakosság élni akarásának, azaz életösztönének
mesterséges csökkentésével. Nem kell hozzá más, csak az ivóvízbe
juttatott, agyműködést befolyásoló kémiai vegyület. Ilyenek már ma is
léteznek. Lehet, hogy máris alkalmazzák ezeket? Fantáziajáték vagy valóság
– ez a kérdés. A vízműveken keresztül baktériumok, vírusok bevetésével
országrészek megbénítása, lakóinak kiirtása is lehetséges. Nyugodtan
mondhatjuk: akié a víz, azé a világuralom.

A víz sokkal fontosabb, mint az olaj, hiszen az utóbbit ki lehet váltani
más energiaforrásokkal, de a vizet semmivel sem lehet pótolni.

A mai magyar kormány ezzel nemigen törődik. A teljes nemzeti vagyont
jórészt elkótyavetyélték – mára alig maradt más, mint a föld és a víz.
Elszántságukból nyilvánvaló: ezek feláldozására is hajlandók a hatalom
megtartása érdekében. Ha ez sikerül nekik, megérdemeljük.

 Eddig tehát a terjedelmes mű.

A leghajmeresztőbb butaságokat igyekeztem belőle kiemelni.

Már első ránézésre könnyű rátalálni, honnan ollózta össze az alapokat Magyaródy úr. Éppen az általa figyelmünkbe ajánlott dr. Google segít a lebuktatásban :-).

Vandana Shiva indiai szerző 2002-ben kiadott könyvének valamelyik ismertetőjéig ( academic.evergreen.edu/g/grossmaz/VANOVEDR/ ) nyúlnak vissza a példák. Tételesen ott vannak a példák, Marokkótól, Új Zélandon át Dél-Afrikáig. Csak ott még nem volt magyar vonatkozásuk. Sebaj !

De nézzük tovább !

• A vonatkozó ENSZ-normatíva szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő

Kamu ! Bár Magyaródy úr nem vesz annál több fáradtságot, hogy „vonatkozó” ENSZ normatíváról tegyen említést (akkor talán ellenőrizhetnénk), a legvalószínűbb, hogy az UNESCO 2003-as – e témában kiadott – jelentését csúsztatja. Eszerint: Magyarországon 612 köbméter az egy főre „vetített” édesvíz-felhasználás. Többet fogyasztunk, mint amennyi éves megújuló készlet rendelkezésünkre áll, a különbséget a felszín alatti vízkészletből fedezzük. Magyarország 1992 óta szerepel a vízhiányos országok listáján.

•  A Világbank következetesen kényszeríti a kölcsönért folyamodó országokat a vízművek privatizálására

Újabb állítás, aminek alátámasztása, hát hogy is mondjuk…. némileg hiányosnak tekinthető. Vajon honnan veszi, mivel támasztja alá ezt a vízióját Magyaródy úr ill. szorgalmas lánclevelezői?

vízágyú (persze izraeli) 

• Feltételezhető, sőt majdnem biztosra vehető, hogy a jelenlegi kormánynak nyújtott hitel egyik feltétele a magyar vízművek privatizációjának elősegítése volt

Újabb talányos feltételezés, amelyet Magyaródy úr szinte biztosra vesz. Vajon honnan ? E tárgyban, egyetlen konkrétummal nem terheli meg olvasóit. Feltételezhető, sőt majdnem biztosra vehető, hogy nem véletlenül. Merthogy nincs semmi konkrétum a kezében.

•  Máris napirenden van az öt állami tulajdonú regionális vízmű összevonása és a tőzsdei bevezetésre való előkészítése

Ühüm. Napirenden van. Mégpedig a következő formában: Létezett egy javaslat az állami vagyonról szóló törvénymódosításról, amely arra irányult, hogy kibővítse a tartós állami tulajdonban lévő vállalatok körét az öt regionális vízművel. Ennek célja éppen ellentétes, mint amit Magyaródy úr pamflettje sugall. Megakadályozni a nemzeti vízvagyon privatizációját. Az Országgyűlés 2009 június 29-én elfogadta a módosítást. Óriási többséggel. 346 igen és 16 nem szavazattal. Magyaródy úr összeesküvéselmélete tehát nem állta ki a próbát (vö: biztosra vehető…).

•  Mivel jár a víz privatizációja? Magasabb árakkal és gyenge szolgáltatásokkal

Készséggel elhinnénk. De nem az előző pontban immár felsült Magyaródy úr puszta bemondására. Igaz-e az állítás ? És vajon ok-okozati összefüggésben áll-e a privatizáció az áremelkedéssel, avagy világszerte egyre nagyobb energiát és ráfordítást igényel a víz minőségének fenntartása. És ahol nem volt privatizáció ? Ott nem emelkedtek az árak ? Ahol nem emelkedtek, ott vajon nem közpénzből kompenzálták a kiadásokat ? Csupa olyan kérdés, amelyre Magyaródy úr nem veszteget energiát. Válasznak ott van a google 🙂

•  1998-ban a vizet giardia és ryptosporidium paraziták fertőzték meg a privatizáció után

Túl azon, hogy Magyaródynak nem sikerült eltalálni szerencsétlen parazita nevét, ez a tipikus álvita érvelés mintapéldánya. Post hoc, ergo propter hoc. Vagyis ha utána volt akkor a következménye kell, hogy legyen. Ez pedig nem alkalmas tényként való megállapításra. Ez nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, azóta vannak atomfegyverek, mióta a nők választójogot kaptak. Elég nevetséges ?

• pötyögtesse be ezeket a szavakat a Google keresőbe: water privatization

Kérem pötyögtessék be a Google keresőbe: angyaltanfolyam. Annyi adat jön elő, hogy nem győzik feldolgozni őket 🙂

• Egy kialakulóban lévő világkormány által mozgatott világcég

Ezen a ponton Magyaródy láthatóan már megittasodott a saját lendületétől. Több szót nem is érdemes erre vesztegetni. Az elején még a Láthatatlan Világkormány a Világbankon keresztül kényszerít, most meg kiderül, hogy még csak kialakulóban van ? Vagy mi van ? Checkreading Mr. Magyaródy !

•  Nem kell hozzá más, csak az ivóvízbe juttatott, agyműködést befolyásoló kémiai vegyület. Ilyenek már ma is léteznek. Lehet, hogy máris alkalmazzák ezeket?

A lehetőség ijesztő ! Mert Magyaródy úr gondolatait olvasva ez feltételezhető, sőt majdnem biztosra vehető !  Mármint hogy az agyműködést befolyásoló kémiai vegyületet már be is vetették :-). Csak halkan kérdem, minek ehhez milliárdokért céget venni, amikor elég lenne a vízmű portását esténként lefizetni ? Valószínűleg Magyaródy úr is azok közé tartozik, aki egy felszolgált zacskó mogyoróért megvenne egy egész Boeinget…

• Elszántságukból nyilvánvaló: ezek feláldozására is hajlandók a hatalom megtartása érdekében

Olyannyira nyilvánvaló, hogy – mint utaltam rá – a 2007 évi CVI. tv. ezév június 29-én elfogadott módosítását, elsöprő többséggel, megszavazta az Országgyűlés.

 

 

És a végére egy adatbázis zsazsu társszerzőnk jóvoltából 🙂 álljon itt 15 db magyarországi vízmű tulajdonosi szerkezete:

1. BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun-Megyei Víz- és Csatornaművek Zártkörűen

100% magyar

2. Békés Megyei Vízművek Részvénytársaság;

100% magyar

3. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

100% magyar

4. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

HU – Magyar Köztársaság
RWE Aqua GmbH DE 10117 Berlin, Friedrichstrasse 95

Lyonnaise des Eaux S. A. FR 92753 Nanterre Dedex, avenue de la Liberte 72

Suez Environnement S. A. FR 75008 Paris, Astorg RD 1

5. Tiszamenti Regionális Vízművek Zártkörűen működő Részvénytársaság

100% magyar

6. Bük és Térsége Vízmű Kft

100% Önkorm (10 falu)

7. Debreceni Vízmű Rt

100% Önkorm

8. Dombóvár és Környéke Víz és Csatornamű Kft.

14 önkormányzat 100%-os tulajdonaként

9. Nyugat-Nógrád Vízmű Kft 54 településen

100% magyar

10. Nyírségvíz Zrt

29 település önkormányzat

11. Pannonvíz

100% magyar

12. 12. Pécsi Vízmű

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata HU 7621 Pécs, Széchenyi tér 1

SUEZ ENVIRONNEMENT 75008 Paris, rue d’Astorg 1
A társaság irányítását biztosító befolyásolás fajtája: jelentős befolyás

13. Salgótarján és Környéke Vízmű Kft,

27 önkormányzat 100%-os tulajdonát
 

14. Szegedi Vízmű

A Veolia Eau 49%

Önkormányzat

15. Vasivíz Zrt.

tulajdonosai Vas megye 167 településének önkormányzatai, és a Vas Megyei Önkormányzat lettek 100%

Ezekután joggal merülhet fel a kérdés: Hogy a jóistenbe képzelte Magyaródy úr a kormány szerepét ezek privatizálásában ????

Hiszen nem is tulajdonos ! Biztos vagyok benne, fantáziadús elméletek születnek majd válasz gyanánt.

Végül egy közkeletű tévedés, melyre Magyaródy írásában, meglepő módon, nem jutott hely. Ez pedig az a legenda, miszerint Magyarország páratlanul értékes és nagyméretű édesvízi ivóvízbázissal rendelkezik és mint ilyen kiemelt célpontja a tudjukkiknek, akik éppen ezért előkészítik a Kárpát-medencei bevonulásukat. Állítólag Magyarország rendelkezik Európában a második legnagyobb iható édesvízkészletével.

Kamu !

Bár ez a legenda évek óta kering a bemagyarultak kollektív tudatában, valójában tavaly ősszel készült el az első világtérkép a Föld édesvízkészletéről. A felszín alatti vízkészletet bemutató, közel 8 év alatt elkészült globális adatbázist egy részletes világtérkép formájában jelentették meg. A térkép minden olyan felszín alatti vízbázist feltüntet, amely határokon átnyúlik és a jövőben konfliktus forrása lehet.

Ha megtekintjük az Európai víztérképet ezen a linken: Groundwater Resources Map of Europe (TIFF, 633 KB) keserűen csalódnunk kell vélelmezett üldöztetésünkön…

Magyarország a kutatás szerint tehát az erős középmezőnyben van, azaz semmi egyedülállóval, kiemelkedővel, különlegessel nem rendelkezünk. Nem is érdemes elfoglalni bennünket. Nagy csapás ez a paranoiás összeesküvéselméletek pillérére.

Magyaródy úr – talán éppen az ivóvízbe juttatott, agyműködést befolyásoló kémiai vegyületek miatt ? – ezt nem látta be. Node tudják-e ezt a tudjukkik ?

 

 

KIEGÉSZÍTÉS*

Mivel számos kommentelő félreértelmezte az írást, és annak nem létező konklúziót tulajdonított, mindazoknak, akik a Magyaródy-féle és egyéb igazolatlan, obskurus összeesküvés-elméletek nélkül, letisztítva kíváncsiak a Föld édesvízkészletével kapcsolatos helyzetre két linket ajánlanék ehelyütt:

A National Geographic magyar nyelvű honlapjának cikke az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának eredményeiről:

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=12429

(angolul tudóknak)BGR és UNESCO világtérképe, adatai a Föld édesvízkészletéről:

http://www.whymap.org/cln_092/nn_1055978/whymap/EN/Downloads/downloads__node__en.html?__nnn=true

<

p class=”western” style=”text-align: justify”> 

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516702-6af4b62f4eb16' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516702&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516702-6af4b62f4eb16&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516702-6af4b62f4eb16' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>