A legfontosabb dolog, amit Horthyról tudnunk kell….(megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Horthy Miklós hatvan éve meghalt.
Az országát pedig igenis maga alá temette a történelem, és amit végül kiástak a történelem romjai alól, az nem úgy nézett ki, mint államférfiak lehetséges hazája.
Orbán Viktor ma azt akarta mondani a maga pirított napraforgómag illatú elokvenciájával, hogy ő személyesen egy kivételes államférfiú, aki ha akarná megtámadhatná a Szovjetuniót, akinek a Szijjártó Pétere az egy gróf Bánffy Miklós, a Schmidt Máriája egy Hóman Bálint, a Bayer Zsoltja egy Krúdy Gyula, a Kleinheislere meg egy doktor Sárosi György.
És hát nem….
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518724-6ae57442b28fd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518724&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518724-6ae57442b28fd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518724-6ae57442b28fd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@DrGehaeuse: Krausznak megvannak a maga hülyeségei, ebben a témában is, lévén komenista a szerencsétlen, de a védelmében azért két fontos dolog:
1. Ennek a könyvének a megjelenéséig a magyar megszálló csapatok szovjetunióbeli atrocitásai gyakorlatilag tabutémának számítottak Magyarországon. (Az volt a szocializmus idején is, munkaszolgálatosokról, Don-kanyarról, holokausztról stb. megfelelő körítéssel persze, de nagyon is lehetett értekezni, erről nem.) Ungváry könyve is csak két évvel ez után jelent meg (részben Krauszékéra válaszul), ami persze nem váltott ki akkora közbotrányt, pedig az meg szinte kizárólag német és magyar forrásokon alapul, de kellő mennyiségű Tymothy Snyderes erőszakspirál-pudinggal van benne leöntve a kaka, így kellemesebb olvasmány.
2. Olyan forrásanyagot publikált benne, ami addig totál ismeretlen volt a magyar kutatás számára. Ehhez képest a magyar történésszakma leginkább csak ideológiai alapon rosszindulatúan basztatta,esetleg hadtörténeti szakmai terminológiai hibákon lovagoltak pedig azt hittem volna, hogy mondjuk Számvébernek vagy Szakálynak fontosabb az, hogy láthatják egy magyar tábornok addig ismeretlen szovjet peranyagát, bármilyen mértékben volt is az elfogult (lehet egyáltalán másmilyen hasonló szituációban?), mint a fingreszelés. Az pedig, hogy egy dokumentumcsoport „szovjet” önmagában nem forráskritika.
@Tehéntőgy: OK!
Elfogadom ezt az érvelést.
Bátorkodom azonban megjegyezni, hogy a Sztálini rendszerben a tarkónlövéshez bőségesen elegendő volt a valóság tetszőleges részének csekély morzsáját engedély és cenzúra nélkül nyilvánosságra hozni, különösen ha az nem harmonizáltteljes mértékben a legfőbb vezetőtestületek pillanatnyi ízlésével.
Hivatkoznék továbbá Ilyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” versére.
Bocs az ekezetmentessegert. A Horthy legenda elejen is vannak mar fajoan felrertett esemenyek, lasd otrantoi csatak. Nem nyert, nem jutott ki a foldkozire a flottaval. Nem ot tanitjak az angol egyetemeken, hanem a tengeri legi felderitest es a bevetett taktitkak kozul a fustkodot, ami szinten annyira uj, hogy mar a gorogok is alkalmaztak.
@tucano: Otrantónál a zártörés lényege az volt, hogy utána az U-bootok jobban át tudjanak jutni, nem? A hálóvontató hajós-aknás zár a tengeralattjárók ellen volt elsősorban. Horthy sikere az volt, hogy úgy tudott komoly kárókat okozni a zárhajókban, hogy közben visszaverte az antant hadihajóinak támadását is.
Persze, a Monarchia felszíni flottája mindvégig az Adria foglya volt, de ezen egy ilyen zártörés nem változtathatott.
Akkor már inkább azért érdemes kritizálni Horthyt, hogy utána a flottafőparancsnokság már egyértelműen túl nagy kabát volt neki (Szent István elsüllyedése, alárendeltjei cserbenhagyása 1918. őszén).