A szomorú PISA-teszt eredményről
Eredeti szerző: jotunder
Itt láthatóak részletek a collaborative problem solving (együttműködő problémamegoldás) PISA-felmérésből.
Az egy dolog, hogy Magyarországon 472 pont volt az átlag, miközben Németországban 525 ( Peruban 418 pont, tehát annyival gyengébbek a németeknél a magyar diákok, mint amennyivel jobbak a peruiaknál).
A félelmetesebb jelenség az, hogy milyen kevesen teljesítettek igazán jól. Csak a magyar diákok 3.3 százaléka ért el 640 pont feletti eredményt, miközben a fejlett országokban ez az érték tipikusan 10 százalék felett volt. A felső huszonöt százalék alsó határa Magyarországon a koreai medián értéknél van.
Magyarországon a két legfelső kategóriában (Level 3, Level 4) a diákok nagyjából 25 százaléka volt, miközben Finnországban ez lényegében pontosan 50 százalék volt ez az arány.
Mivel fogalmam sincs róla, hogy mi a fentiek oka, nem fogok dörgedelmes szózatot intézni a kormányzat irányába. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy lényegesen fontosabb dologról van szó az országunk szempontjából, mint a labdarúgás. Senkit sem érdekel a világban, hogy milyen a magyar futball és semmiféle hatása sincs a jövőnkre annak, hogy kikapunk Andorrától vagy tíz gólt rúgunk nekik.
Magyarországon a természettudományos elit a régióban a legjobban teljesít, és egyelőre nem mutat semmi arra, hogy ez változni fog. Az egyetemistáink felső egy százaléka Magyarországon valószínűleg jobb, mint Finnországban, talán az első decilis is rendben van, de aztán kezdődik a lemaradásunk. És ebből nagyon nagy baj lesz pár év múlva. Az ország nem lesz kész arra a versenyre, amely versenybe az elkövetkező tíz évben bele fogják kényszeríteni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518651-6ae550aa5e63a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518651&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518651-6ae550aa5e63a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518651-6ae550aa5e63a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: „Mivel fogalmam sincs róla, hogy mi a fentiek oka, nem fogok dörgedelmes szózatot intézni a kormányzat irányába”
A társadalomkutatók jó ideje tudják, csaak nem naygon merik kimondani. Ugyanis ezt nem lehet egyik kormányra se ráhúzni, illetve mindegyikre rá kellene: a fehér felső-középosztály végtelen önzősége az ok, aminek szolgálatában áll legalább három évtizede a mindenkori oktatáspolitika. Közösségi forrásból finanszírozzuk a szabad iskolaválasztás abszurd rendszere révén kiválasztódó eliiskolákat, amelyek természetesen kinevelik ezt az 3-1 0%-ot, a szülői rásegítésekkel. Az alsú néprétegek, különösen a vidéki szegények és cigányok pedig legfeljebb emberjogi sajnálkozást kapnak, de szépen hagyja őket belerohadni a kilátástalanságba már a középső fehér középosztály is, amit az egyházi iskolákkal szolgál ki ez a kormány.
Ja, amúgy reménytelen, éppen ezért.
@poszt: „Mivel fogalmam sincs róla, hogy mi a fentiek oka, nem fogok dörgedelmes szózatot intézni a kormányzat irányába”
A társadalomkutatók jó ideje tudják, csaak nem naygon merik kimondani. Ugyanis ezt nem lehet egyik kormányra se ráhúzni, illetve mindegyikre rá kellene: a fehér felső-középosztály végtelen önzősége az ok, aminek szolgálatában áll legalább három évtizede a mindenkori oktatáspolitika. Közösségi forrásból finanszírozzuk a szabad iskolaválasztás abszurd rendszere révén kiválasztódó eliiskolákat, amelyek természetesen kinevelik ezt az 3-1 0%-ot, a szülői rásegítésekkel. Az alsú néprétegek, különösen a vidéki szegények és cigányok pedig legfeljebb emberjogi sajnálkozást kapnak, de szépen hagyja őket belerohadni a kilátástalanságba már a középső fehér középosztály is, amit az egyházi iskolákkal szolgál ki ez a kormány.
Ja, amúgy reménytelen, éppen ezért.
@fortin2: Te milyen iskolába járatod a gyerekeidet?
@fortin2: Te milyen iskolába járatod a gyerekeidet?
@fortin2: ez a hozzászólás pedig a hiperönző legfelsőbb (szintén „fehér”) elitosztály hangja, ami megelégedne azzal, ha csak az elit lakónegyednek lenne elitiskolája (vagy még annak se: csak aki ott lakik, annak úgyis nemzetközi alapítványi iskolába járhat a gyereke), és akinek nincs pénze oda költözni (avagy nincs pénze a magániskolára), annak a kötelezően választandó szar iskolában rohadjon meg a gyereke az alsó osztályok gyerekeivel együtt, nagy szolidaritásban. 🙁
Szar dolog,h azok a „fehér középosztálybeli” gyerekek, akik a szabad iskolaválasztás révén jobb iskolába juthatnak, legalább azok megpróbálhatnak versenye kelni az elit még így is agyonprivilegizált gyerekeivel. Ennek véget kell vetni: vállaljon csak a lúzer szegény „fehér középosztálybeli” (mintha lenne nemfehér középosztály ebben az országban) gyereke szolidaritást a legszegényebbek még elnyomottabb gyerekeivel. Az elit számára úgyis egykutya: proli – proli. 🙁
@nudniq: Igen, pont ezzel az egyenlősítő, csúnya diktatórikus módszerrel működnek a lúzer finnek. Sajnálnivaló is az oktatásuk és a társadalmuk is, ugye?
@fortin2: Finnorszag az egyik leghomogenebb orszag Europaban. Oriasi tarsadalmi kulonbsegeket nagyon nehez athidalni. Marpedig Magyarorszagon oriasi tarsadalmi kulonbsegek vannak.
@jotunder: a homogenizálás egyik legfontosabb eszköze az egyenszilárdságú iskolarendszer volt. A magyar iskolarendszer elmélyíti és konzerválja az amúgy is túlzottan nagy társadalmi különbségeket. A posztban kiemelt PISA-eredmények erről szólnak.
@fortin2: a finn társadalom alsó harmada harmadik világbeli nyomorban élt? És tényleg a közvetlenül efölött vegetáló rétegek gyerekeinek a nyomorgók gyerekeivel való összezárása számolta fel ezt a nagy nyomort?
Ezt jelenti a „finn csoda”? Akkor vegyük át gyorsan a receptet, és viola: el is jő a kánaán itthon is.
@nudniq: a „finn csoda” átvételét elég sokan papolják értelmetlenül, szemben a magyar oktatési rnedszerrel…
Amúgy nem. Csak abban kellene döntést hozni, hgy mit kíván a magyar nemzet: a jelenlegi társadalmi szétszakítottság fenntartsát vagy az integráció elindítását? Ha az utóbbit, az áldozathozatal nélkül nem megy. Az egyik eleme ennek az áldozatnak, hogy tudomásul veszik a fehér középosztály a vesrenyelőnye egy részének feladását azzal, hogy eszement nagy fizetéseket cstb. soportosítanak át a leszakadt vidékek iskoláihoz, aminek egyik forrása, hogy a jobbmódú térségek iskolatámogatási plussza nem plusz, hanem kiváltja az állami támogatást stb.
Maradhat a mostani latinamerikanizált rendszer (Betsy DeVos olyasmit akar megcsinálni, csak peofesszinálisabban és nyiltabban, mint a magyar finanszírozás, őrjöngenek is a demokraták), de ennek van következménye s nem kell borongani a PISA-n.
@fortin2: a finn iskolarendszer is csak elmélyíti és konzerválja a finn társadalom eleve adott szerkezetét. Ami ott speciel egy kulturálisan és anyagilag homogén egalitárius társadalom. És ezt a társadalmat nem az oktatási rendszer homogenizálta, hanem a gazdasági rendszer. Az oktatási rendszert pedig később alkották ilyenre, és az utóbbi évtizedekben a PISA tesztekre optimalizálták. (És közben a „finn Michelangelo-k” is széklábakat faragnak, csak ez sokak szemében nem akkora probléma.)
Ahogy a magyar iskolarendszer is csak újratermeli a magyar társadalom egyenlőtlenségeit (és nem létrehozza azokat), és csak minimális mobiolitásra ad lehetőséget. De ha a magyar rendszerből kivennénk a szabad iskolaválasztást (miközben a társadalom lakóhely szerint is durván szegregálva van), azzal mégjobban felturbóznánk az egyenlőtlenséget újratermelő tulajdonságát pont azzal,h kiirtanánk a mobilitást jelenleg legalább esetlegesen lehetővé tévő egyéni utakat. Ez még nagyobb katasztrófa lenne. (De persze a legfelsőbb osztálynak rövid távon érdeke lenne.)
@nudniq: Értem, ez világos társadalmi preferencia: a fehér középosztálynak adott versenyképességi előnyt tartsuk meg, mert úgyse tudjuk a elszakadtakat mobilizálni. Ezzel nem az a gond, hogy Bogár László és a OVkormánya ugyanezt csinálja, hanem hogy állandóan halljuk a szomorkodást a nagy magyar szegénységen és kilátástalanságon. Akkor azt vegyük tudomásul és valóban, hagyjuk az iskolarendszert úgy, ahogy van. Az a (kutatók szerint) kb. 500 magyar iskola, amelyik az alapvető funkcióit sem teljesíti, és a mellé sorolható legalább ennyi, amelyik 5-10 éven belül ugyanoda jut, pont megfelel a térségi és munkaerőpiaci stb. szempontból szegregált vidékek lehetőségeinek. Én uygan elég antiszocialista vagyok, de konzervatívként van némi túlélési ösztönöm és a tudsátőke koncentrálódását episztemológiailag sem tartom egészségesnek, ezért kifejezetten az integráció pártján vagyok. Mivel azonban a nagypártok mögötti szavazók és elitek másképp gondolják, megyünk tovább a szétszabadalt, így már rövid távon is nehezen, iszonyú drágán fenntartható társadalom útján.
OFF
„Kazahsztán felett száll a dal…”
->
Kazahsztán felett száll a ruténium 106…
@fortin2: a finn társadalomban alig vannak bevándorlók és nincsenek marginalizálódott kisebbségek (párezer lapp/saami él Finnországban) . az, amit finn rendszernek neveznek a nyolcvanas években kezdődött csak el igazán, és akkor már nagyon gazdag ország volt Finnország.
A magyar társadalom szélsőségesen individuális és az iskolarendszerünk is olyan, hogy mindenki oldja meg a problémákat a maga módján. Emiatt hihetetlen változatosság van az emberek gondolkodásmódja között, viszont az együttműködés emiatt tragikus is. Szóval nem csodálkozom, ha együttműködési teszten rosszul teljesítünk. Valószínűleg azért nem teljesítünk mi a legrosszabbul, mert más képességeink ellensúlyoznak valamennyit.
De egyetértek a vitaindítással, nem csak a csúcson kéne jól teljesíteni, hanem a nagy átlagban is erősnek kéne lenni. Sajnos semmi esély sincs arra, hogy ez mostanában változna, legalábbis a Nemzeti Együtt-nem-működés Rendszerében biztosan nem.
@fortin2: van egy alsó-középosztálybeli gyerek, apuka autóbuszt vezet, anyuka irodista. szeretnék ha a gyerek egyetemet végezne, mondjuk úgy, ez az álmuk. mekkora az az álommennyiség, amelynek a feladását elvárod tőlük? és mekkora álommennyiség feladását várod el egy felső-középosztálybeli gyerek szüleitől, akik megengedhetik maguknak, hogy magániskolába vagy a saját rózsadombi iskolakörzetükbe járassák a gyereküket? ez itt a kérdés. mintha kicsit érdesebb formában nudniq is ezt vetette volna fel.
nem értek az oktatáspolitikához, de azt tuti benézik most, hogy szingapúr nem azért sikeres, mert gyakorlatilag az elnöki család tulajdona, hanem mert a (magas) gdp kurvasok százalékát tolják az iskolákba. akkor már persze a finn modell szimpatikusabb.
meg támogatom a minél teljesebb emancipációt és integrációt, épp ezért a fentebbi pár „fehérezés” kicsit fáj 🙂
@fortin2: FEHÉR középosztályazni Magyarországon… hát ide is eljutottunk? De képzeld, azok a gyerekek ráadásul majdnem 100%-ig heteroszexuális fehér cisz férfiak gyerekei! Ez felháborító! Le az elnyomókkal! Társadalmi igazságosságot MOST!
@jotunder: viszont, ha a táblázatban szereplő Balti országokat, a letteket és az észteket összehasonlítjuk, akkor azért elég jelentős különbség van a 2 ország között. Miközben nem gondolnám, hogy jelentősen eltérő fejlettség és népesség különbséggel indultak volna; mindkét helyen jelentős orosz kisebbség van és az örökölt posztszovjet gazdaság. Az észtek, akik szolgaian átvették a finn oktatási módszert úgy tűnik lényegesen jobban állnak ebben a mutatóban.
@jotunder: ez így áldilemma.
Senkinek sem kellene lemondania arról, hogy egyetemre mehessen, azért, hogy mondjuk négy másik (cigány)gyerek normálisan tanulhasson.
Pusztán kevesebb Paks II.-t, stadiont stb., stb., stb. kellene építeni, pár humánusabb törvényt meghozni/visszaállítani, kevesebb MOL-t, megyét & iparágat einstandolni etc., etc.
A történelem során soha – ismét: SOHA – nem áramlott az országba olyan nagyságrendű pénz, mint az utóbbi ciklusban. (Amelyhez képest egy Marshall-segély nevetségesnek számít.)
Ez az egész elsősorban nem pénz-, hanem (újra)elosztási kérdés.
A magyar „középosztálynak” pusztán bizonyos görcseiről, előítéleteiről és faszságairól kellene „lemondania”. Kevesebb rasszizmus, kevesebb szittya chemtrail, kevesebb minekmentoda/vakkomondor. Más szavakkal a fideszes lelkületet kellene felszámolni.
@labrys: És már csak egyszerű nyelvi alapon is azt gondolná az ember, hogy ha a fájón hiányzó készség az „együttműködő problémamegoldás”, akkor azt pont nem a szegregációs hatások erősítésével lehet megoldani, hanem.
@mafi mushkila: Na jó, ezt itt nem hagyhatom félbe: szóval nem arra gondolok, hogy ha már a mi generációnk ilyen szépen elcseszett mindent, akkor most küldjük az általunk mélyített, teljesen valós társadalmi törésvonalak frontjára a gyerekeket, aztán majd valahogy összeszoknak. Hanem arra, hogy pl. az iskolai szegregáció a tanárokat és a szülőket éppúgy szegregálja, mint a gyerekeket. Minden egyes eleme ennek a helyzetnek ugyanannyira káros, és kárt okozó hullámokat vet egyre táguló körökben.
@jotunder: pont ezt kérdezték a szegregált oktatás fenntartását igenlő (amúgy nem rasszista) amerikai „kerményen dolgozó kisemberes” középosztály sofőrjei és irodistái. Hát, nálunk bizony arról, hogy nem vihetik el a gyereküket Edelényből a sok roma gyerek mellől Miskolcra vmelyik egyházi iskolába vagy a Földesbe, az egyházi iskolákba járó gyerekek szülőinek pedig a plusz normatíváról, az önkorményzati fentartásba visszakerülő vagy állami kézben maradó de azért nem kis önkormányzati támogatást kapó elit (magyarán: vigény és más HHH gyerelelet csak módjával befogadó) iskolákban nem lesznek a legjobb tanárokat, nemzetközi kapcsoaltokat, eszközöket lehetővé tevő források bőségben, mert a legjobb fizetéseket + lakást + toronyórát lánccal Edelényben adnak a tanároknak. Tizenöt kemény év, és már látszanak is az első eredmények. Ja, és esetleg kevesebb diákolimpiás nyertes gyerek. Ára van, igen.
„Mivel fogalmam sincs róla, hogy mi a fentiek oka”
Vajon miért nem tudnak csapatban, együttműködve feladatot megoldani, ha nem találkoznak ilyesmivel a magyar oktatási rendszerben és csak az egyéni teljesítményt értékelik?
@labrys: Sajna, ez kevés. Az oktatási integráció kemény döntéseket igényel, sajnos, még az önkorményzati iskolafenntartói rendszer felszámolása is ide tartozik (az ebből a szempontbó mindegy, hogy HRózsáék bután csinálták, sok ideológiai stb, ballaszttal, értelmetlen centralizációkkal stb.) És a középsztály arról való meggyőzését (vagy arra való rákényszerítését), hogy a gyengébb képességű, aalcsony kulturális hátterű gyerekek és a családi hátterűek egy osztályban tudnak együtt haladni. Ezt senki el nem hiszi, ettől menekülünk. És ezzel el is dőlt, ebből jönnek az ilyen PISA-k. De akkor minek panaszkodunk miattuk???
@fortin2: „jó családi hátterűek” bocs.
OFF: közvetve tartozik ide, mai cikk a Natureben a magyar tudományról:
„Hungary’s research performance still lags behind that of science-strong western European countries, however, and at 1.2% of gross domestic product, its research investment is well below the EU average of 2%. To support its scientific ambitions, Hungary has heavily invested its EU structural funds — subsidies to poorer regions — in expanding research infrastructure. The country’s scientists fear that when the current round of these funds runs out in 2019, these major investments may go to waste. Pálinkás says that to avoid this, he will request a doubling of the national research budget in 2019. And despite the political challenges, Hungarian scientists seem optimistic:’,,,” http://www.nature.com/news/hungary-rewards-highly-cited-scientists-with-bonus-grants-1.23029?utm_source=FBK_NatureNews&sf173891216=1
Ha ezt a duplázást Pálinkás komolyan modnta, az azért érdekes lesz, de sajnos, csak szinten tart, az EU források drasztikusan csökkennek és közben itt a nem kevés fenntartandó nagyműszer-infra.
ON.
@nudniq: az a helyzet, hogy ha ez tudatos össztársadalmi törekvés (az iskolának a mobilitás szolgálatába állítása), akkor az egy fél, ha nem a teljes győzelem az adott kérdésben. én legalábbis nagyobbat egyelőre nem tudok elképzelni, mint ha az a közmegegyezés, hogy arra folyamatosan költeni kell, és azon folyamatosan dolgozni kell, hogy a rosszabb sorba születettek is kapjanak egy jó esélyt. – http://www.theglobeandmail.com/news/national/education/how-finland-is-fighting-inequality-with-education-andwinning/article29716845/
a finn társadalom homogenitása, és a finn jóléti rendszer friss fejlemény, ahogy a finnek gazdagsága és jómódja is az (a gdp/capita 1950-ben még csak másfélszerese volt a magyarénak elég nagy jövedelmi különbségekkel, az nem egy baszomnagy gazdagság, ma csaknem négyszerese)
@incze: És ne feledjük, a szovjet piac legalább olyan fontos volt nekik, mint a KGSTben, a 90es SZU collapszus majdnem elsőpőrte a finn gazdaságot. Ja, volt rá válaszuk, nem a kaparjkurta stratégiájával, pl. a közalkalmazottak fizetését felezték, nagy társadalmi konszenzussal. Talán valamekkora szerepet játszott ennek a megvalósíthatóságában az isolai együttműködés kultúrája?
@fortin2: próbáltam utánanézni. nem felezték le a közalkalmazottak fizetését Finnországban. egészen pontosan a finn állami költségvetés 1989 és 1994 között GDP arányosan jelentősen nőtt (hiszen a GDP 14 százalékkal csökkent, de a nominális kiadások nem változtak, sőt mintha kicsit nőttek volna). én azt hiszem, hogy egyáltalán nem csökkentették a közalkalmazottak bérét. a munkanélküliség drámaian nőtt, és volt bércsökkentés a munkások között, de nem volt nominális közalkalmazotti bércsökkentés. azt írják, hogy a legnagyobb real wage cut (nem nominal) Európában Izlandban volt a 2008-as krízis idején, de azért az is messze volt az ötven százaléktól.
@labrys: Hát ez a tragédia. Egy évezredes lehetőséget raboltak el az utolsó fillérig nyomtalanul, miközben még a meglévő rendszerekből is csak elvettek pénzt.
Mellesleg a fideszkeresztény egyházi iskoláknak 3-4-szeres kvóta jár az államihoz képest, plusz egy csomó extra juttatás és szabadsági fok, pl. szabadon válogathatnak bőrszín/származás szerint is. Ez durvább szegregáció, mint a hártyavékony középosztály küzdelme egy középszerű iskoláért.
Az integrált oktatással amúgy az a gond, hogy szükséges hozzá egy minimális szocializációs szint, és Magyarországon ez alatt is bőven élnek gyerekek. És ilyenkor nem a toxikus környezetben szocializálódott gyerek fog jobban fejlődni, hanem a többi veszíti el a lehetőségét a fejlődésre. Extrém esetben akár a testi épségük is veszélybe kerülhet. (Ld. pl. index.hu/bulvar/kesel080110/)
Integrált oktatáshoz először tehát sok más dolog kéne, ami garantálja a szocializációs minimumot minden gyereknél. Vagy legalább kiszűrni azokat, akiknél ez hiányzik, de akkor megint visszajutottunk a szegregációhoz.
Azt hiszem, a rendszer egy elemének kiragadása az egészből nem igazán jó, csak arra mutat rá, hogy a rész hibája jelzés az egész hibáira is.
Meg kell nézni(látni), hogy hol áll a kötelező óvódai képzés-nevelés. Ennél is nagyobb problémának látom a óvó- és pedagógusképzést. Tudom, hiányzik a stratégia és a pénz is.
De! Ne mondja nekem senki, hogy a hirtelen, államiból átvedlett egyházi iskola, ugyanazzal a tantestülettel, többszörös fejkvótával, hátrányosok kizárásával – jobban teljesít. Mese, igazi nermese.
@laissez faire: „Meg kell nézni(látni), hogy hol áll a kötelező óvódai képzés-nevelés.”
Hát, alulnézetből ez úgy néz ki, hogy van egy törvényben rögzített maximális gyermeklétszám, amit csak valahány (mondjuk 20) %-al lehet túllépni. Nos, a mi környékünkön az összes óvoda összes csoportja a maximális túllépést kénytelen kihasználni, mert annyi a gyermek és olyan kevés az óvoda, ezért is nem tudom a pontos számokat. Viszont kötelezővé tették, csak a körülményeket felejtették el megteremteni.
Már bölcsődébe is másfél év volt a várólista (azaz a szülés előtt leghelyesebb feliratkozni a listára, ha az anya nem engedheti meg magának, hogy egy évnél tovább otthon legyen és nem futja magánbölcsire), és ki tudja, mi lesz akkor ha ugyanennyi gyerek rázúdul az iskolai rendszerre. Ahol lehet, hogy baromi felkészültek lesznek, de az eddigi tapasztalatok alapján ebben nem bíznék.
@fortin2: „vigény és más HHH gyerelelet csak módjával befogadó”
Módjával hát… gyakorlatilag egyáltalán nem.
Nem tudom, Edelényben és más nógrádi, borsodi, békési stb. kistérségben segíthet-e még az integráció, de azt igen, hogy ahol még bőven lenne hova integrálni, ott se tesszük. Osztályonként egy HHH cigánygyerektől félt”jük” a privilégiumainkat, aztán meg megy a csodálkozás meg a nemisúgyvanozás.
@jotunder: „van egy alsó-középosztálybeli gyerek, apuka autóbuszt vezet, anyuka irodista. szeretnék ha a gyerek egyetemet végezne, mondjuk úgy, ez az álmuk. mekkora az az álommennyiség, amelynek a feladását elvárod tőlük?”
Amiről beszélsz, az a hetvenes-nyolcvanas években fordult elő tömegével, és a kilencvenes-kétezres években még elég sokszor. Ma az említettek simán lemondhatnak az álmukról, és nincs „cserébe”.
Ráadásul fortin2 az alap- és középfokú oktatásról beszélt, és hát egyetemen az ott kimaradtakat már esélyed se lenne pótolni.
@fortin2: „az ebből a szempontbó mindegy, hogy HRózsáék bután csinálták”
Én azt mondom, nem mindegy.
Én támogatom az egységes, központi kézben lévő oktatási rendszert, egy sor okból. A KLIK ezen indokokból egyet sem teljesít, nincs pl. térségi felzárkóztató vagy bármilyen szempontból egységesítő hatása, kiválóan alkalmas viszont kádertemetőnek vagy tanárok egrecíroztatására (ellenzéki helyi képviselő tanár feleségének sehová fel nem vételére stb). És azt se felejtsük el, hogy a KLIK-esítést végigkísérte egy egyháziasítás is, ami a vélt előnyökkel már céljaiban is minden szempontból szembement.
@fortin2:
„…És a középsztály arról való meggyőzését (vagy arra való rákényszerítését), hogy a gyengébb képességű, aalcsony kulturális hátterű gyerekek és a családi hátterűek egy osztályban tudnak együtt haladni…”
És ezt persze mindenki higgye el bemondásra. Mert csak. Ja, igen, mert van 2-3 bemutatóintézmény, ahol sikerült megoldani kis létszámmal, brutális oktatói túlsúllyal a diákok számához képest.
Na meg szintén fontos érv, hogy a társadalmi kísérletek célpontjának legjobb a fehér (wtf?????, a tehetős roma is menekíti ki a gyerekét a falusi iskolából) középosztályt választani (mert lényegében nulla Magyarországon az érdekérvényesítő képessége, épp azzal van elfoglalva, hogy megkapaszkodjon a szinte nem létező középosztályban). Nem az elitet, azokat hagyja csak mindenki békén, mert a biztonsági őrrel őrzött lakóparkból lehet a legnemesebben a társadalmi egyenlőségről észt osztani.
@Muad’Dib: A gazdag, integrált roma már nem cigány, hanem fehér a magyar közfelfogásban.
Én is nagyon szomorú vagyok, mert ha a tendencia folytatódik beelőznek a perui diákok.
Már a régi kényelmes rómaiaknak is magas volt a PISA tesztjük, aztán jöttek a barbárok 0 Pisa eredménnyel, és leamortizálták a birodalmat.
Ismerek egy sikertortenetet, pedig egyaltalan nem gazdag orszag es sokkal lejjebbrol indultak. Ertem en, hogy mindig lehet kifogast talalni, de ugye nyilvanvalo a megoldas: tobb penz
„The Barbados Government pays the cost of education of Barbadian students at primary, secondary and tertiary levels, this includes provision of textbooks. This strong emphasis on education has resulted in a literacy rate estimated at about 98% – one of the highest in the world.”
@JT,
na de minek versenyezni mikor lophatunk is?
alapblog.hu/ki-futja-a-kockazatot/
Az oktatási rendszerünk állapota (sok más mellett), egyenes következménye a nemzetünk igénytelenségének……amit a magyar társadalom általános gyerekellenessége tovább súlyosbít.
Tapasztalatom szerint, az oktatás minősége túl van lihegve. A családi háttér sokkal fontosabb…és ez nem az anyagiakra gondolok.
@fortin2: ajjaj..
Az oktatási rendszerünk pont azt célozza meg, amit több hozzászóló is felvetett (a „fehér középosztálybeli” gyerekek, akik a szabad iskolaválasztás révén jobb iskolába juthatnak, legalább azok megpróbálhatnak versenye kelni az elit még így is agyonprivilegizált gyerekeivel), és amit anno Kósa most-már-miniszter úr is szépen kifejtett anno az iskolai évnyitó ünnepségen („minél inkább mentünk a magasabb teljesítmény felé, annál inkább romlott a magyar rendszer teljesítménye, és sajnos a legjobb tíz dekádban pedig a legrosszabbak között voltunk. […] Ez arról szól, hogy az elit, a legjobb tíz százalék átlagos teljesítménye hogyan viszonyul a többiekhez. És ugye azt láttuk, miután napnál világosabb mindenki számára, hogy egy nemzet versenyképességét nem a legrosszabbak teljesítménye határozza meg, hanem a legjobbaké. Az a kérdés, hogy a mi legjobb játékosunk meg a Messi hogyan aránylik egymáshoz. Az igazi teljesítmény abból jön.”) Vagyis, hogy nem az átlagteljesítmény emelését kell megcélozni, illetve nem az átlag szóródását kell csökkenteni, hanem a legjobbakat (a „legjobb tíz dekádot”) kell a külföld legjobbjaihoz mérten oktatni.
Itt most látható ennek a gondolkodásmódnak az eredménye.
@_ef_: Hú, itt sok mindent kellene javítani balti országokat illetően, de nincs rá időm.
Az oktatási sikerek különbsége nagyon különböző társadalmi gondolkodásmódot tükröz. Az észtek meglépték amit kellett, a lettek (és a magyarok) meg nem.
Az észtek nem szoktak szolgai módon átvenni dolgokat. Már a szovjet időkben is ott volt a legnagyobb ellenállás a rendszerrel szemben a köztársaságok közt. A finn berendezkedést, amire a szovjet világban ácsingózva néztek mint mi az osztrákra, már 2000-re meghaladnivalónak tekintették. Beindították be a tigrihüppét, azaz tigrisugrást, aminek az volt a célja hogy e-stonia legyen Európa béta site-ja. Kidobták a régi technológiákat, a szovjet stílusú szubvenciókat, és mindent digitalizáltak. 2001-ben wifi volt a tallinni strandon, 2007-ben már online lehetett szavazni a választásokon, vagy 10 éve láttam alsósokat saját website-ot építeni iskolai házi feladat keretében, stb. Nem véletlenül indult onnan a Skype vagy a Transferwise.
A lettek teljesen más történet. Teljesen más hagyományokkal. 50% feletti oroszajkú populációval indultak a függetlenségbe. A szovjet rendszert nem tudták radikálisan levetni. Kis tulzással olyan magyarosra sikerült a „rendszervátás”. Mostanra észt és litván cégek „gyarmatosították” a lett gazdaságot.
@Ron Vibbentrop: Ez nem igaz. A futballban igaz, egy ország életében nem. Egy nemzet versenyképességét nem kizárólag a felső pár százalék határozza meg.(Peruban van pár kiváló iskola, jól szerepelnek a diákolimpián, én is ismerek világhírű perui születésű matematikust). A felső pár százalékot most is a külföld legjobbjaihoz mérten oktatják, azzal semmi baj sincs. Egy országot a középosztálya viszi a hátán, de bizony az alsó-középosztályt is beleértve.
@Ron Vibbentrop: (illetve hát Kósa Lajos)
„a legjobb tíz dekádban”
Azt nem úgy lehet egyszerűbben mondani, hogy „az egész”?
@közösperonos átszállás: szerintem Kósa az egészből csak valami dekázást értett.
„Mivel fogalmam sincs róla, hogy mi a fentiek oka, nem fogok dörgedelmes szózatot intézni a kormányzat irányába”
pedig ráférne. a pisa-tesztet max 15 évesekkel végzik, ugyebár akkor ők már 8 évesek voltak, amikor elkezdődött az orbáni iskolarendszer-átalakítás. tehát ez már az ő fő művük, ha mondhatni ilyet…
@jotunder: Különös tekintettel arra, hogy ha úgy általában szar, akkor a kitermelt legjobb pár százalék lelép egy élhetőbb helyre.