A magyar állam esete az antiszemita őrültekkel
Eredeti szerző: jotunder
1. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. (Magyarország alaptörvénye X. cikk)
2. „a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában Pap Gábor Magyar Örökség díjas művészettörténész részesült „gazdag írói, iskolateremtő televíziós munkásságáért…” (mma.hu)
3. Részlet Pap Gábor gazdag írói, iskolateremtő televíziós munkásságából. (youtube.com a „munkában görbült orrú atyafiak” ciklusból)
4. Az anyátok picsáját…. (részlet az én gazdag írói munkásságomból (orulunkvincent.hu)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518900-6ae214bcbb973' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518900&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518900-6ae214bcbb973&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518900-6ae214bcbb973' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@velőtanya: De o mar elmult negyven. Csak ezert nem fogja megkapni a Fields dijat.
@TG69:
de főleg a személyes bátorságot. a személyes bátorság mindennél fontosabb. és akkor a Nemzet felemelkedik, megmarad, kivirágzik, spiritualizálódik, virágba borul, buzimentesül, háromgyerekesedik és templombajáratódik. bátran, személyesen, kiállva. remélem nem kell már soká várni. addig kívánok a MMA minden kiváló művészének erőt, kitartást és rengeteg személyes bátorságot az embert és művészt próbáló mindennapi küzdelemhez.
@Ahava:
Természetesen megértem, ha valaki szubjektív módon nem tud elvonatkoztatni. Azt viszont határozottan ellenezném, ha ebből egyfajta objektív igazságot kreálnának egyesek.
Például Heisenberg együttműködése a náci rezsimmel lehet erkölcsileg aggályos, de ez a kvantumfizika terén elért eredményeivel kapcsolatban nem lehet viszonyítási pont.
Hogy én mit mulasztottam? Meg vagyok rendülve.
@ulloiut:
„…Emellett nyilvánvaló probléma, hogy sok, elvileg szakmainak minősülő díj a legtöbb ember szemében mégis egyfajta erkölcsi elismerésnek is minősül, bizonyos tekintetben példaként állítja be az illetőt. Lehet, hogy ez az értelmezés nem helyes, de mivel az egész díjazás kérdés egy társadalmi konvenció, védhető az az állítás, hogy bizonyos mértékig figyelembe kell venni a társadalmi hatását is (még egyszer mondom: is)…”
Ezzel kapcsolatban még annyi jutott eszembe, hogy ennek az elvnek a visszahatásával kapcsolatban lehet a legnagyobb gond. Amikor bizonyos személyek gondolatait azért vetik el automatikusan, mert erkölcsileg/emberileg erősen kifogásolhatóak. Persze normális objektív tudományos vizsgálat során ez megakadályozható, de, ha az általad említett hatás az egyik irányban működik, akkor felmerül, hogy a másik irányban is. Ennek a lehetőségnek a teljes és bizonyos kizárására is jó megoldás lenne, ha megpróbálnánk elszeparálni a szakmai és emberi kvalitásokat.
@Muad’Dib: mi az, hogy „gondolat”? a gondolatok egy resze objektiv megallapitas a vilagrol, ami teljesen fuggetlen a gondolkodo szemelyisegetol. amennyiben a gondolkodo szemelyisegetol nem fuggetlen, szubjektiv megallapitasrol van szo, akkor eleg termeszetes, hogy a szemelyisegi problemak ravetulnek az adott gondolatra. nyilvan mindig van valamifele szurkezona, es ott a befogado donti el, hogy mennyire kepes eltekinteni a kozlo szemelyisegetol.
Szóval akkor lehet, vagy nem lehet díszpolgár a kiváló mesteredző, ha amúgy nemi erőszaktevő? és lehet-e róla uszodát elnevezni? és ha olimpiai bajnok, de pedofil? Vagy lehet-e kitüntetni életmüvéért, aki kicsit (nagyon) antiszemita?
Csupa kínzó kérdés.
@jotunder:
Arra utaltam, hogy amennyiben tudomásul vesszük, hogy igenis társadalmi szempontból gyakran nem csak tudományos vetülete van egy szakmai díjnak, akkor nem merülhet e fel, hogy szakmai eredmények azért nem kerülnek elfogadásra, vagy egyáltalán azért nem kerülnek megfelelően képbe, mert az adott illető nem szalonképes? Én azt remélem, hogy ilyen nem lehet. Megerősíteni nem tudom, mert nagyon távol vagyok az olyan munkahelyektől, ahol ez felmerül.
Például te hajlandó lennél támogatni szakmailag egy olyan valakit, akinek a nézetei számodra teljesen elfogadhatatlanok, ha tudod, hogy zseniális matematikus? Ezeknek a kérdéseknek a nehézségére utaltam végig a hozzászólásaimmal. Ahogy láttam sokan például nem biztos, hogy túl tudnának lépni ezen. Őszintén megmondom én sem tudom magamról, hogy meg tudnám e tenni. De belül azt gondolom, hogy egy ideális világban meg kellene tennem.
@Muad’Dib:
de ez mennyiben ennek a posztnak a témája?
@Muad’Dib: Értem, hogy mire gondolsz, viszont a Pap Gábor-jelenség még így sem írható le. Ő ha akart volna, lehetett volna egy sikeres magyar néprajztudós vagy művészettörténész, teljesen tudatosan nem választotta azt az utat, ez eleinte független volt az elméje fokozatos elborulásától. A korai életműve egy részét ha olyan formában írja meg, mint A jó pásztorok hagyatéka c. könyvét, és aztán ezt csinálja továbbra is, ma igazi „komolytudós” lehetne, mittomén egy Hoppál Mihály 2.0. Nem akarta. Ő nem csak felismerte mondjuk a Napút-szimbolikát Csontváry képein, hanem azonnal mindig hitte is, hogy az általa felismerni vélt dolgok működnek.
Ezzel viszont tudományos eredményként nem lehet mit kezdeni, mert nem az. Neki nem elméletei voltak, ő hitt dolgokban.
Nem lehetett azzal sem mit kezdeni, mikor a rendszerváltás környékén publikálta, rajzokkal, hogy írta le neki a látnoknő a Szent Korona kicserélt zománcképeit stb. És aztán jöttek az egyre keményebb dolgok.
Pár évszázaddal ezelőtt az ilyen figurákból vándorprédikátor lett, előtte pár évszázaddal remete, még régebben kóbor táltos. Ma nem tudunk velük mit kezdeni, így művházak elborult elméjű előadóiként végzik, akiket ráadásul még a Fekete György is kitüntet.
@Tehéntőgy:
Tudom és ezt már az első hozzászólásban leírtam, hogy nem is erre a konkrét esetre gondolok.
@Muad’Dib:
Tehéntőgy véleménye, higgadt és empatikus magyarázata mélyen humánus (is).
Viszont gondolj bele, mennyire tudja ezt hasonlóan kezelni a „művházak” közönsége. Számukra ez tudományos elismerés. Őket vezeti félre ez a díj.
@kuksi:
Na, még egyszer utoljára. Mint jotunder is írta nemrég, már a legelején leírtam, hogy a hozzászólásaim nem erre a konkrét esetre vonatkoznak.
@Muad’Dib:
Éppen a konkrét esettől függetlenül írtam, hogy minden hasonló eset a rajongótábor (már ez magában is hülyén hangzik) megvezetése. Na.
@kuksi:
Szerintem félreértjük egymást. Én azt kezdtem el fejtegetni, hogy egy szakmai elismerés esetében nem kellene, hogy számítson a díjazott erkölcsi színvonala. Ezért írtam példának Heisenberget. Nincs lényeges kapcsolat aközött, hogy támogatta a náci rezsimet és aközött, hogy kiemelkedő eredményeket ért el a kvantumfizika terén. Az egyik nem negligálja a másikat. Fikarcnyit sem kisebb fizikus emiatt, és kicsivel sem erkölcsösebb ember a fizikai teljesítménye okán.
Tehát az egész onnan indult, hogy szerintem nem az a fő probléma, hogy antiszemita kapott díjat, hanem az, hogy olyan, aki az adott elismerésre teljességgel érdemtelen. Az antiszemitizmusa egy erkölcsi kérdés, a másik egy szakmai.
@Tehéntőgy: már megint+1
@jotunder: „ha egy náci bolond megoldja harmincéves korában a riemann-hipotézist, akkor meg kell, hogy kapja a fields-érmet.”
Nem feltétlenül. Pascual Jordan 24 éves korában, Max Born-nal és Werner Heisenberg-gel megírta a híres „Drei Männer Arbeit”-et (Zur Quantenmechanik II, Z.f.Phys.35 (1926) 557), tehát ott volt a kvantummechanika megalapozásánál, és a térelmélet kvantálásához a három ember közül ő tette itt hozzá a legtöbbet. Utána is az élvonalban maradt, többek között olyan társszerzőkkel, mint Wigner, Pauli (a történethez kapcsolódik lazán az ő származásuk). Később, 1933-ban belépett a náci pártba, és az SA-ba. A Nobel-díj bizottság finoman átsiklott a munkássága felett, és ez így van jól. Nem felejtették el a nevét, de úgy döntöttek, hogy a neve nem mutatna jól a Nobel-díjasok listáján, akkor sem, ha tudományos teljesítménye alapján megérdemelné.
@szazharminchet:
Már miért lenne ez így jól? Egy szigorúan tudományos eredmények odaítéléséért felelős bizottság úgy dönt, hogy egyéb okok miatt nem mutatna jól a listán. Ez nem jól van, hanem szörnyű. Mert nem arról van szó, hogy az eredményeit érte el etikátlan módon (mint pl. egy orvos, ha embereken végez kísérleteket, azok tudta nélkül), amikor érthető, hogy kimarad, hanem egy fizikai munkásságától tökéletesen független emberi tényező okán hagyták ki. Egy seggel nem lehet két lovat megülni. Vagy mondjuk ki egy díjról, hogy szakmai és emberi kvalitásokat díjazunk, vagy, ha nem mondjuk ki, akkor tartsuk magunkat a lefektetett elvekhez. Legfeljebb jegyezzük meg kiegészítésképpen, hogy amúgy mélyen elítéljük az ilyen-olyan tevékenységét az illetőnek.
@Vakmacska: Csak nem te is Kamara Rock Trió- (KRT-) rajongó voltál?
@Muad’Dib:
Hitler festményei az általános megítélés szerint elég gyengék voltak. Ha valamilyen művészi bizottság mégis úgy döntene, hogy kitünteti, akkor lehet, hogy Hitlert, a festőt tüntetné ki. A közönség nagy része azonban biztos, hogy nem tudna elvonatkoztatni a diktátortól, és a náci vezér kitüntetését ítélné el (vagy ünnepelné).
@Mozigépész:
Tehát egy elvileg tudományos alapokon működő szervezetnek is bizonyos emberek hülyeségéhez kellene idomulnia?
Megjegyzem ennek az a hátulütője, hogy a fent említett emberekben beérik az a gondolkodás, hogy aki tehetséges és intelligens, az biztos etikus és jó szándékú is. Pont azért, mert mint fentebb kiderült sokak szerint rendjén vagy, hogy az átlagember csak olyan tudományos elismerését látja, akik emberileg is rendben vannak. Ők pedig szépen összepárosítják fejben.
@Muad’Dib:
Nem így látom, de jogom van tévedni is.
Ha egy komoly meteorológus hirtelen csillagjóssá válik, és művházakban (köszönet a kifejezezésért Tehéntőgynek) turnézik, ahol a publikumot azzal riogatja, hogy a pirézek a Tejútat kisajátították és kendermaggal fogják holnap bevetni, egy kitüntetés megerősíti a hallgatóit, hogy a tudós tételeit csak a piréz ármánynak áll érdekében megcáfolni, mert a mesternek plecsnije is van róla, hogy neki van igaza.
Ami Pap Gábort illeti, az ő életműdíja pont olyan (másutt már leírtam), mintha az MTA Antal Valit vagy Gyurcsok Józsefet tüntetné ki életműdíjjal orvostudományi munkásságáért. Az antiszemitizmustól teljesen függetlenül ez világbotrány. Ennyit erről.
A @Muad’Dib: által felvetett probléma sokkal érdekesebb. Az én szememben egy akadémiai életműdij nem egyszerű szakmai elismerés, hanem egy olyan publicitás, ami által példaképként állítanak a közönség elé egy életutat, annak teljességében. „Életmű”: nem véletlenül nevezik így. Az életmű az én szótáramban egy élet teljes munkáját jelenti, nem annak egy szeletét. Például ha Szabó István rendezne megint egy jó filmet, az egy bizonyos filmért járó rendezői díjat megszavaznék neki, egy életműdíjat viszont nem.
” 4. Az anyátok picsáját….”
A Boldogság szigetek uralkodója (Fülig Jimmy értelmezésében a Bolondság szigeteké)
a szabadság mámorító érzésével fedezett föl önmagán egyre újabb és újabb népies tüneteket…
Minden alkalommal, amikor valahol rmeglátom Fekete Györgyöt, és olyan vagy hasonló „veretes nyilatkozatai” nyomulnak be tudatomba, „hogy aszondja” a magyar kultúráért még soha senki nem tett annyit mint ők (az MMA), azonnal elmondok egy „anyád picsáját”. Nem szép dolog, de azén szempontomból van olyan hasznos, mint a villámhárító az épületeken.
@Muad’Dib: A jobb tudományosan működő testületek kikötik a díjaik feltételeiben azt is, hogy nem elég a szűk területen jónak, hanem amellett emberileg szalonképesnek is kell lennie a díjazottnak. Ha az illető SA-tag, habzószájú antiszemita, akkor ugyan tudomásul veszik, hogy mit ért el a saját területén, de azért még szóba nem állnak vele.
@szazharminchet:
Ezt azért több szempontból is problémásnak találom. A szalonképesség korszakonként (sőt azon belül is területenként) változó fogalom, míg egy tudományos eredmény objektív és mérhető.
@Muad’Dib: Ha a Riemann-hipotézist oldaná meg, akkor egészen biztosan Fields-érmet kapna. Ez nem kérdés. Ha valami óriási dolgot csinálna meg, de olyat, amiből még van nyolc-tíz, akkor meg nem biztos.
@Muad’Dib:
„Ezzel kapcsolatban még annyi jutott eszembe, hogy ennek az elvnek a visszahatásával kapcsolatban lehet a legnagyobb gond. Amikor bizonyos személyek gondolatait azért vetik el automatikusan, mert erkölcsileg/emberileg erősen kifogásolhatóak.”
Ez nekem is vesszőparipám. Már csak azért is, mert az „erkölcsi/emberi” izék erősen relatív dolgok.
Nahát. Ez tényleg guszta. És ízléses
444.hu/2016/06/01/hatalmas-magyar-gyozelem-egy-oriasi-seggkup-alaku-szent-koronaval-hatoltunk-be-a-szlovak-legterbe444