A Momentumos csávó esete a nyugdíjasokkal (jajistenemposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Kádár Barnabás, jövőkutató, adatelemző, a Momentum alapítója, aki a mesterséges intelligencia kihívásait vizsgálja anélkül, hogy tudná miről van szó (ennek bazmeg még lesz jelentősége), a Facebookon elmélkedett arról, hogy a nyugdíjasoknak talán nem kellene szavazniuk.
Próbálom elbábozni. Tekintsünk el egy pillanatra, de csak egy pillanatra, attól, hogy ez úgy általában mekkora baromság. Politikus nem mond olyat a nyugdíjasoknak, akikből két és félmillió van Magyarországon, ebből kétmillió felett részesülnek öregségi nyugdíjban, hogy ne szavazzanak. Ezzel szemben csillog szemmel könyörög nekik, hogy szavazzanak, pont, hogy reá szavazzanak, és ezért két dolgot érdemes ígérni nekik, 1. fűt , 2. fát. Basic Politics 101.
Értem én. Az a zseniális ötlet, hogy keltsünk generációs feszültséget, és próbáljunk így hajtani a fiatalok szavazataira. Meg gondolom a nyugdíj előtt állók szavazataira, az ötvenesek szavazataira, akikben fel sem merül, hogy a pirospulcsis adatelemző pár év múlva őket kéri meg arra, hogy kapálgassanak inkább a kiskertben szavazás helyett. Ugyan, miért merülne fel bennük. Én értem, hogy ha futballban vannak amatőrök, akkor legyenek a politikában is, de azért ne közvetítse a tévé.
A szavazás nem arról szól, hogyan használjuk fel szépre-jóra azt a rettenetesen nagy aggregált tudást, ami már a matematika érettségiben is tükröződik, hanem arról, hogy formálisan a Nép, az oszthatatlan Nép a Szuverén, és a Szuveréné a Hatalom. Az a nyugdíjas ott, a Szuverén része, Őfelsége egyik alkotója. Én ebben nem hiszek, szerintem a Szuverén inkább a Felcsút-Mezőkövesd mérkőzésen szotyolázik, de, in theory, így van. Az Európai Unióban nem mondunk ilyet az idősekről, mert idegen a liberális demokrácia szellemiségétől, de még a kevésbé liberális demokrácia szellemiségétől is, akkor sem, ha magával Prof. Dr. Puzsér Róberttel és Prof. Dr. Ing. Jur. Tibi atyával együtt gondolkoztunk már a kiborgizmus mibenlétén (ebben a posztban annyi a jézusmária, hogy jut holnapra is).
Hilary Clintonnak, támadt az a kiváló ötlete, hogy nyilvánosan „basket of deplorables”-nek nevezze Trump potenciális szavazóit. Ő nem annyira pirospulcsis, ellenben a nagyvárosi hiperelithez tartozik, és a Szuverén jelentős részének vannak hátsó gondolatai a nagyvárosi hiperelittel/pirospulcsisokkal kapcsolatban. Nem beszélünk ilyet, mert Brexit lesz a vége.
Én mondhatom azt, hogy hülye aki a Brexitre szavaz, de Barnikám, még én sem mondom, ugyanis az van, hogy próbálsz azon gondolkozni, fejeddel egyébként, hogy miért akar a polgártársam, a Szuverén másik atomja a Brexitre, Trumpra, populistákra, pl, a Kárpátok Abáltszalonnájára szavazni. Nem az az érdekes hogy mit jó hinni erről, mitől melegszik fel a kicsi liberális szívünk, hanem az, hogy mi lehet az igazság. Persze, én megengedhetem magamnak, hogy viccelődöm, de ekkora Momentumos kitűzővel kétszer gondoljuk meg, mit teszünk fel a Facebookra, és utána az lehetőleg egy cicás kép legyen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518071-6ae3b640b2016' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518071&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518071-6ae3b640b2016&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518071-6ae3b640b2016' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@desvv: Én már kezdelek érteni. Valahogy úgy áll a helyzet, hogy a pénzt másoknál találjuk. Mondjuk a világ többi részében.
Sajna itt nem terem.
Hogy megszerezzük tőlük, ehhez kellenek a diplomások. A fürkészek és portyászok.
Mikor megszereztük, mondjuk megdobnak egy segéllyel gazdagabb országok, mint most,
akkor jönnek az építészek és propagandisták, hogy elköltsék valami olyanra, aminek örül a bugyuta nép meg a népet ismerő diktátor. Mondjuk stadionra és templomra, meg kormányzati médiára.
Mikor ezeket csinálják, jó fizetést kapnak a – középosztály – értelmiségi munkálkodói. Ettől gazdagok. …. ne fizessenek a gazdagok … hehe.
Majd elköltik hajlamuk szerint, hogy a takarítónő meg a szobalány, az ács meg a szakács is kapjon alamizsnát.
Egy kalózgazdaság leosztott szajréval.
Végülis lehet.
@desvv: A stadionok fenntartása többe kerül, mint ahány embernek munkát ad.
Nem hasznot termel, hanem állandó veszteséget, ahogy a tévéjük is meg a lapjaik, a templom meg a kastély.
Úgy milliószor ….gondolom, de nyilván tévedek.
Hasznot – pénzt – nem termel, hanem temet. De keresnek rajta a sírásók azért.
@BiG74 Bodri:
„Szerintem néhány azt is meg próbálná megoldani, ha máshogy nem, néhány ügyes rúgással :)”
:DDDDDD Inkább szakemberre bíznám, de végülis egyszer élünk!
„Pontosan, akkor most miről vitatkozunk? „
Ti kaptátok fel a vizet! Szerintem semmi sértőt nem írtam, vagy legalábbis nem állt szándékomban.
@kemény keleti kommentelő:
Az megint egy más kérdés, hogy hasznos-e felépíteni egy stadiont vagy sem. Nyilvánvalóan nem.
De az biztos, hogy az építésnél ezrek dolgoznak, kőművesek segédmunkások mérnökök, és ezeknek az embereknek így lesz ebből munkája és pénze.
@desvv: Ez nem egy más kérdés. Ez a kérdés nálam, hogy mivel termelik a pénzt a szerinted diplomás gazdagok.
Azt mondod, építenek, fejlesztenek.
Erre mondom, hogy olyasmit építenek-fejlesztenek, ami nem termeli a pénzt, hanem eltapsolja.
Erre mondhatnál valami olyat, hogy gazdag értelmiségünk sok hasznot hajt, mert…
De nehéz ilyet mondani rájuk, mert nincs magyar fejlesztésű tömeggyártás semmi fejlesztést megélt termékünkből.
Még a kétfülű maszkhoz is török textilt és kínai futószalagot kellett venniük…. sajna.
@desvv:
Köszönöm a kulturált beszélgetést, ritka az ilyen.
@whale:
Azt még hozzátenném, hogy a bruttó nyugdíjból a nyugdíjmegállapítási folyamat során „levonnak egy jó nagy részt” és ami öszeg kipottyan a rendszerből az bizony a nyugdíjas kárára csökkentett öszeg.
A mai nyugdíjak azért nettó nyugdíjak, mert a számítási folyamatban van egy nettósító lépés.
Teljesen jogosan nem fizetnek ma a nyugdíjasok SZJA-t, hiszen a nyugdíjukat kiszámításánál nem a teljes bérüket vették figyelembe, hanem a „járuléktalanított” és „adótlanított”, vagyis lényegesen csökkentett bért.
forrás:
http://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/mitol-fugg-a-nyugdij-osszege
„Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi „életpálya” átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket nettósítani kell, azaz naptári évenként csökkenteni kell a következő módon:
(1) nettósítás első lépése: “járuléktalanítás”: az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a keresetből le kell vonni a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a bérezett napok száma arányában (Kicsi eltérés vonatkozik 2 különböző évre: 1991-ben a munkavállalói járulék címén 0,2%-os, míg 2006-ban egészségbiztosítási járulék címén 4,6%-os, munkavállalói járulék címén 1,1%-os mértéket kell alkalmazni. Ha a nyugdíjszámításhoz 1988. január 1-je előtti kereseteket és jövedelmeket is figyelembe kell venni, akkor azokat a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.)
(2) nettósítás második lépése: “adótlanítás”: a 2010. január 1-je ELŐTT és a 2012. december 31-e UTÁN elért keresetek és jövedelmek tekintetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a “járuléktalanított” keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában, illetve a 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek és jövedelmek esetén a „járuléktalanított” összeghez hozzá kell adni az erre az összegre számított adóalap-kiegészítést, és az erre az együttes összegre képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni.
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata).”
Az én esetemben ez azt jelenti, hogy pl. az idei bruttó keresetemnek csak 2/3-át fogják figyelembe venni a nyugdíjam kiszámításánál. Ha ez így marad, akkor teljesen jogszerű, hogy nem fogok nyugdíjasként SZJA-t fizetni. Kiindulnak az életem során megkeresett bruttó összegból, aztán azt mondják, hogy ezt nem veszem figyelembe meg azt nem veszem figyelembe (nettósítás). Kapnak egy lényegesen kisebb számot annál amennyit én megkerestem. Aztán ebból állapítják meg a nyugdíjamat. A jelenlegi nyugdíjas ennél a lépésnél fizette meg egész további életére az SZJA-t.
Magyarán:
Ha a nyugdíjasoknak fizetni kellene SZJA-t, akkor nem megy az a trükközés a magyar állam részéről, hogy az életükbenben megkeresett bruttó fizetésükből levonják az 1/3 részt majd ebből számolják ki a nyugdíjukat (nagyon pontatlanul fogalmazva: nem X ből számolják a nyugdíjat, hanem 2/3 X-ből, pedig X-et kerestek meg életük során és nem 2/3 X-et). Akkor bizony a bruttó fizetésükből nagyságát kellene alapul venni a nyugdíjuk kiszámításánal. A nyugdíjuk tehát magasabb lenne mint most. Abból jogos lenne sz SZJA fizetés igénye.
A bruttó nyugdíjakra átállás esetén mindnkinek magasabb lenne az induló nyudíja annál amit most állapítanak meg neki, mert a magyár állam jelenleg használt „trükkös számítási lépését” ki kellene hagyni. Amíg ez atrükkös számítás („járuléktalanítás” és „adótlanítás”) megvan, addig úgy kell teki9nteni, hogy minden mai nyugdíjas megfizeti folyamatosan az SZJA-t. Mert ténylegesen meg is fizeti (alacsonyabb nyugdíjat adnak neki mint amennyi járna).
Minden mostani nyugdíjas fizet jelenleg is SZJA-t, csak „láthatatlanul.”
@desvv: Te kezdted az áccsal az építőipari munkák legmagasabban jegyzett szakemberével. Építész vagyok, tudom mi alapján és hogyan valósít meg egy ács egy tetőszerkezetet.
Bizony sok építészmérnöknél jóval nagyobb tartószerkezeti tudással és érzékkel.
A hagyományos ácskötéseket még a bonyolultabb tetőszerkezetek esetében sem tervezi meg minden csomópontnál az építészmérnök, sokszor nem is tudja (bár az építészeti tervező programok már pótólhatják a sekélyebb ábrázológeometriai ismeretekkel rendelkező, gyengébb térlátású tervezők szakmai hiányosságait).
A tartószerkezeti mérnök sem ábrázol minden részletet a hagyományos ácskötéseknél, legfeljebb méretezi az általa kényesebbnek tartott csomópontokat.
Aztán jön az ács, a zsinórpadon megrajzolja, majd két kezével megfogja, megmunkálja a jóillatú faanyagot, és a padon még – a bonyolult tetőszerkezet térformájához képest – síkbeli vonalnak tűnő, az erőátadás és a végső geometriai kialakítás szempontjából megfelelően megmunkált végű elemekből – rudat rúdra építve a létrehozott tartószerkezettel megadja majdnem végső formáját a háznak,munkája révén lassan befejeződik a ház helyén addig üresen álló – megfoghatatlan tér – formába öntése.
Téglát a téglára. valami ilyet mondott ama Assissi.
Mindenki tegye hozzá a nagy egészhez a magáét.
De nézhetjük a kőművest is. A Műegyetemen a különböző karok hallgatói között és utána a végzett mérnökök között is gyakran elhangzott a tréfás mondóka:
„Egy kis habarcs,
egy kis mész:
építésznek
nem kell ész”
És ugyanígy az építőipari szakmák között a kőművesre vonatkoztatva:
„Egy kis habarcs
egy kis mész:
kőművesnek
nem kell ész.”
Egy jó kőműves tisztában van a ház megalkotásában közreműködő
összes szakma, technológiai folyamat megelőző és követő műveleteivel.
Az igazi szakemberekről beszélünk.
Egy finn építésznő sarkított megfogalmazása szerint: minden megépült épület környezetrombolás, és az a jó épület, ami ezt minél kevésbé teszi (össze lehet hasonlítani a finn építésznő egyszerű téglatest formájú egyterű templomát amelynek hátsó fala tiszta üveg, a szentélye pedig az üveg mögött feltáruló kicsi napsütötte, fenyőkkel és nyírfákkal övezett tisztás közepén egy sötétbarnára pácolt kereszttel, mondjuk a tihanyi Belső tó fölötti domboldalba beletrottyantott pöffeszkedő kivagyiságot sugárzó esetlen házzal és egy attól távolabbi – tájba illő – jellegzetes balaton felvidéki házzal: ez utóbbi állja a próbát, pedig valószínűleg nem tervezte mérnök, a tájba rottyantottat viszont biztosan.)
Szerencsétlenül megfogalmazott példáddal szembeállítottad a mérnököt a munkással.
Magyarország II. világháboró utáni építéstörténetének egyik legjobb statikusa ács volt.
„A költő …
(az adott világ
varázsainak mérnöke)…” [J.A.] A mérnök pedig (magamtól lopom a hasonlatot) „a világ varázsainak valóságossá változtatója”, de nagyon is jól tudja, hogy kik az igazi társai az alkotásban.
Nem a lakkcipősökről beszélek akik utálkozva, megjátszósan pipiskedve lépkednek
egy építkezés porában, miközben Csekonicsot játszó uborkafára felkapaszkodott megrendelőjüknek mutogatják az épülő – a tájba begyógyíthatatlan sebet vágott – ház teraszáról: milyen pompás kilátás nyílik a Belső tóra.
Maradjunk a kiindulópontodnál: Cégvezetőről beszélsz, aki tudja mitől lesz jó és hatékonyan működő egy cég. Helyettesítsük a cégvezetőt egy projektmenedzserrel. Egy jó projektmenedzser a feladat megvalósításának kezdetén rendelkezésére álló humán és anyagi erőforásokból ki tudja hozni az optimális teljesítést.
A poszt egy reménytelinek gondolt párt politikuspalántájának agymenésével indít , akinek szakterülete a mesterséges intelligencia világa. A politikust tekintsük
társadalom – mérnöknek. Ha elveszíti természetes intelligenciáját vélt országjobbító tervének, programjának kidolgozása során, akkor bizony őt egy mesterséges intelligenciájú valami sokkal jobban és hatékonyabban helyettesítheti és az majd szépen kiókumulálja mi is történjék a jövő szempontjából haszontalan öregekkel.
A mozgalmadnak ajánlott vezérelvre (leírását Asimov Kavics az égen c. regényében és Sánta Ferenc Sokan voltunk c. novellájában olvashatod) nem reagáltál.
@ATCG: …pótólhatják…: …pótolhatják…
@gtri:
Ez egy jó érv. Bizony, a nettósított nyugdíjmegállapítás következtében a nyugdíjasok „láthatatlanul” fizetnek adót.
Hasonló ez ahhoz, ahogy az szja bevezetése előtt a dolgozók is „láthatatlanul” fizettek adót. A keresetek felbruttósítása után 1988 január 1-jén arra ébredtek, hogy hipp-hopp adófizető lett belőlük, pedig a kézhez kapott „borítékban” ugyanannyi volt.
A valóságban azelőtt is adófizetők voltak azon keresztül, hogy a jövedelmük egy részét meg sem kapták.
@gtri: Hosszú fejtegetés után a következtetés némiképpen csúsztat.:) Akárhogy is gomboljuk ezt a kabátot, a „láthatatlanul” „fizetett” (inkább csak számolt) SZJA, sajnos láthatatlan a társadalom számára, ezért nem felhasználható.
Nem kell(ene) feltalálnunk a spanyolviaszkot, vannak jól működő nyugdíjrendszerek a világon, nem meglepő módon tőkefedezeti alapon, egyéni számlákkal, ahol az egyén az élete alatt befizetett, felhalmozott tőkéjét éli fel időskorában, természetesen leadózva.:) Ilyesmi lett volna nálunk a manyup, illetve a narancsos komcsik által beígért egyéni nyugdíjszámla. Egyikből sincs semmi, marad a nyugdíj kegyként való számolása (már adóként fizetjük, nem járulékként, tehát nem keletkeztet jogot!), osztogatása, a pillanatnyi politikai érdek alapján. Ez így egy nagyon torz és rossz rendszer, ami ráadásul demográfiai okokból fenntarthatatlan is.
@gtri: Nem beszélve arról, hogy ez a nettósított nyugdíjszámítás emlékeim szerint új keletű, előtte évtizedekig bruttóból számoltak nyugdíjat…
@gtri: Igen, 2008 óta van ez a metódus…
@whale:
Az szja-val 2008 előtt is nettósítottak, 2008-ban az változott, hogy a járulékokat IS levonták a megállapítás alapjául szolgáló keresetekből.
@Külsős: Erre van valami forrásod?
@whale:
Csak sebtében ez pl.:
http://www.origo.hu/gazdasag/20071218-nyugdijszamitas-elorehozott-nyugdij-nyugdijemeles.html