A nyelvészháborúról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„Mérgezett szavak” címmel jelent meg egy írás a Magyar Időkben. A szerző, Pomozi Péter, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének docense. A cikkben a sikeres magyar nyelvstratégia neoliberális elszabotálóiról ír, akik miatt esetleg csak nyolcmillió magyar lesz a Kárpát-medencében 2060-ra. A szerző a nemzeti nyelvstratégia egyik atyja, aki nemzeti érzelmű értelmiségiként panaszkodik arról, hogy meg kell védenie a hatalmat önmagától. Pomozi az összmagyar közösségi élmény neoliberális szétverésével együtt összesen négyszer írja le a neoliberális jelzőt a rezsimlapban tudományos kutatókra vonatkoztatva.
Ugyanez a Pomozi docens az ELTE Jelentés a magyar nyelvről című sajátosan ideologikus kiadványában fel is sorolja a neoliberális „nyelvtervezés-ellenesség” képviselőit (öt névről van szó, csak vezetéknevek, mint a Pravdában 1936-ban, téli estéken, kivégzés előtt), akik, idézem, úgy gondolják büntetlenül rugdoshatják a nyelvművelést. A neoliberális paradigma egzisztenciális utóvédharcáról is ír a szerző. Ez szinte szó szerint megegyezik a Lentner Csaba által elmondottakkal, aki a neoliberális közgazdasági iskola utóvédharcáról beszélt Bayer Zsolt professzornak az Echo TV tudományos ismeretterjesztő műsorában.
A magyar miniszterelnök hisz a magyar észjárásban, amelyik a különleges magyar nyelv struktúrái révén tekercselődött (vélelmezhetően pontosan kilencszer) a magyar agykéregben (ezt tényleg halálosan komolyan gondolják), a nemzeti érzelmű magyar értelmiség pedig abban hisz, hogy Orbán bármikor le lehet szedni egy intézetre, de legalább pártízmillányi szakértésre.
Évek óta zajlik a nyelvészháború a nyelvművelők és azok között, akiket Pomozi leneoliberálisbüntetlenülrugdosózott. Ha valaki bele akar olvasni a történetbe, itt megteheti. Én ezt az egészet nem értem, nem is akarom érteni, és természetesen a dolog szakmai részében a legcsekélyebb mértékben sem akarok (tudok) igazságot tenni. Azt tudom, hogy a centrális erőtérben ezeket a háborúkat sokkal durvábban lehet lejátszani, mint előtte.
Az elitváltás nem csak azt jelenti, hogy Orbán baráti köre forintszázmilliárdokat nyúl le, itt egyetemeket, intézeteket, sőt egész szakmákat lehet lenyúlni. Az újelit általában nem nyugszik addig, amíg ki nem csinálja az ellenfeleit, itt meglehetősen komoly bosszúvágyak is vannak a szerzési jellegű vágyakon kívül. Fogalmam sincs ki védheti meg azokat, akiket most meg fognak támadni, akiket a rezsimértelmiség ki akar nyírni.
A lingvisztika marad ki majd a történetből, a tudomány, az izgalom, a tehetség. A pénz és a hatalom fog megmaradni, ahogy kell.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518901-6ae2229d7847e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518901&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518901-6ae2229d7847e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518901-6ae2229d7847e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Kuviklacz: „csak annyit jegyeznél meg, hogy aki értékelvűen ítéli meg a nyelveredetre vonatkozó elméleteket, az nem vehetó komolyan.”
én ezt semmilyen szinten nem mondtam. az értékelvűség a nyelv változására vonatkozik.
„Nyilván visítva tiltakozna az összes „nemzethy”, ha a szláv nyelvrokonságot kezdené valaki forszírozni”
elms.wordpress.com/2008/03/04/lexical-distance-among-languages-of-europe/
A finnugor az strukturális rokonság, amiről te beszélsz, az lexikális „rokonság”, vagy távolság.
„Magyarul semmi értelme a fentemlített hosszú fejtegetésnek.”
🙂
vagy csak nem értetted, mit akartam mondani (ami lehet persze, az én hibám is).
@sárospataki lány: „Én inkább azt mondanám, hogy a vita elfáradt, majd hatalmi szóval eldöntetett a finnugor javára”
Itt egy kicsit amúgy elvesztettem a fonalat; most akkor mi az álláspontod a nyelveredettel kapcsolatban? A) finnugor, B) nem-finnugor, C) fasztuggya-de-a-rohadt-Habsburgkomcsik-anyját?
(Személyes, abszolút laikus véleményem szerint amúgy ilyen baromságot-áthúzva-valószínűtlen dolgot, mint az -e kérdőszócska, nincs két független nyelvalkotó, aki megalkotna, márpedig ez van a finnben is (-ko/-kö), innentől a kérdés szerintem eldőlt.)
péchy blanka és deme lászló.
megboldogult nyelvészet professzorom axiomatikus megállapítása szerint a nyelvészet a tudományos impotensek onanizálása.
@hacsaturján: „Vessük el a valóság feltárásának azt az útját, amely a valóságot olyannak mutatja, amilyen valójában; adoptáljunk egy ‘algoritmikus’ szemléletet? És mindezt azért, mert vannak olyan társadalmak, amelyek még nem jutottak el a marxizmus igazságához, és ezért minden problémát mesterséges ál-rendszerezéssel gépies áltudománnyal közelít meg? (Deme Laszlo, 1975)”
@közösperonos átszállás:
🙂
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/mi_a_baj.html
a sőt-be sok minden beleérthető, itt én valami olyasmit akartam érteni alatta, hogy „tilos neki”
@jotunder:
ajvé, de régen volt…. és az az orgánum!
@sárospataki lány: „seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/mi_a_baj.html”
Végigolvastam, de hogy jön ez ide? (Leszámítva persze, hogy kitér a marosvásárhelyi példádra is.)
„itt én valami olyasmit akartam érteni alatta, hogy „tilos neki””
Mmm, szerintem ebben is tévedsz.
@közösperonos átszállás: az álláspontom itt kevésbé fontos, viszont ha így direkt rákérdeztél, akkor én úgy gondolom, hogy a finnugorizmus teljesen rendben van, de egyeduralma rettenetes hülyeség, Vámbéryt és CzF-t is illene kutatni, illetve foglalkozni vele, ugyanis ezek csak a tarsolylemezesek és a dogmatisták fejében zárják ki egymást.
@Humperdickk: de, eldöntetett. a finnugorizmus nem áll szembe a türkizmussal, tehát aki azt mondja, hogy a finnugorizmus tudomány, mert bizonyítva van, és semmi másnak nincs helye, az nem nagyon vágja ezt a „tudomány”, meg „bizonyítás” dolgokat.
Chomskyból meg ne rendezzünk faszösszemérést, köszy. Nem fogsz nyerni.
@közösperonos átszállás: hogy jön ez ide? ebben a cikkben leírja, miért tartja helytelennek, ha egy nyelvész nem megfigyel, hanem a megfigyelt alanyt értékítéli, vagyis a nyelvész szerinte nem élhet érték-distinkcióval, sőt, szerinte egyenesen tilos.
@sárospataki lány: „ebben a cikkben leírja, miért tartja helytelennek, ha egy nyelvész nem megfigyel, hanem a megfigyelt alanyt értékítéli”
Szerintem itt azt írta le, hogy miért tartja azt a nyelvészet hatáskörén kívül állónak. Ettől még csinálhatja, Nádasdy meg (szintén szabadidejében) gondolhatja róla, hogy baromságot csinált.
(Illetve nyelvészként gondolhatja azt, hogy szakmailag kaotikus, és hát a cikk fele erről szól ugye.)
@Vakmacska:
Vegyunk 2 masik orszagot, a mienktol kb. minden szempontbol eltero hozzaallassal, vilagnezettel, gazdasagi/politikai/strategiai elkepzelessel. Allapitsuk meg, hogy a vizsgalt teruleten (is) sikeresebbek mint mi. Majd vonjuk le a kovetkeztetest: „Nagyon sok minden áll vagy bukik tehát a sikeres nemzeti nyelvstratégia létén vagy hiányán, megvalósításán vagy neoliberális elszabotálásán. „
(„a nyelv életébe beavatkozni semmilyen módon sem szabad” című neoliberális dogma… Nyilvánvaló neoliberális tévedés, hogy egy nyelvtörvény csak rossz és diszkriminatív lehet.” nem csoda hogy sose jon ki a matek)
@sárospataki lány: en nem ertek chomskyul, de lenne egy batortalan megjegyzesem…
1. a magyar nyelvben minden ertelmes mondat tizmillio betunel (jelnel) rovidebb.
szerintem ezzel aranylag sokan egyetertenek. minden arra mutat, hogy ez igy van, pl. az a teny, hogy senki sem latott meg hosszabb mondatot. ha esetleg valaki megse ertene egyet ezzel, kepzeljuk el, hogy mi lenne ha hoznanak egy olyan nyelvi szabalyt az akademian, hogy tilos tizmillio betunel hosszabb mondatokat leirni. azt gondolom, hogy az, ami a magyar nyelvbol eme remiszto korlatozas utan maradna, meg nem rengetne meg a karpat-medence demografiajat.
2. minden tizmillio betunel rovidebb szovegrol veges idon belul eldontheto, hogy ertelmes magyar mondat vagy nem.
ha ez nem igaz, akkor ugye mirol beszelunk.
3. vegyel egy olyan veges automatat, amelyikben az allapotok a legfeljebb tizmillio hosszusagi sztringek (betuk, irasjelek, szokoz) es pontosan az ertelmes mondatok jelzik a vegallapotokat. a 2. pont ertelmeben ez az automata megepitheto, kell hozza egy kis ido, de megepitheto.
kell ugye egy szabaly. az lesz a szabaly, hogy a gep a start stringnel (ami az ures mondatot jelenti) beolvassa az elso betujet a felismerendo mondatnak, es az ahhoz passzolo betuhoz megy (amennyiben az egy kisbetu, akkor akar le is allhat, de erre nincs szukseg). altalaban pedig ha az A sztringnel tartunk es az x jelet olvassuk be, akkor, nem kis meglepetesre, az Ax sztringhez iranyit bennunket az automata.
az a gyanum, hogy ez a veges automata fel fogja ismerni az ertelmes magyar mondatokat. ergo.
@sárospataki lány: mi az, hogy tilos?? szerinted pl. az angol irasbeli vizsgan nadasdyek egyaltalan nem javitjak ki a dolgozatokat a „minden sztringsorozat egyenlo, es nincsenek olyan sztringsorozatok, amelyek egyenlobbek „ideologia neveben?
nadasdy szerint a nyelvtudomany fosodra nem arrol szol, hogy suk-suk vagy nem suk-suk.
@jotunder: „nadasdy szerint a nyelvtudomany fosodra nem arrol szol, hogy suk-suk vagy nem suk-suk. „
Nameg mintha arról beszélne, hogy a suk-sük is magyar. Ebből nem következik, hogy minden helyzetben van neki létjogosultsága, de nem ettől (ezt a nemkövetkezést pl. magától Nádasdytól is lehet tudni); akadémiai székfoglalóban nem jó ötlet suksükölni, nadehát bazmegolni se, miközben annak magyarság-indexével kapcsolatban elég kevés a kétely.
@sárospataki lány: „az álláspontom itt kevésbé fontos, viszont ha így direkt rákérdeztél”
Ez tök független nyilván attól, hogy már kétszer-háromszor utaltál rá, hogy amit leírsz, az nem jelenti azt, hogy szerinted a finnugorság hülyeség. 🙂
Ha jól sejtem, ez olyan, mint az evolúció: ami ellen Vámbéryék küzdöttek, az pont ugyanúgy döglött már abban a formájában, mint Darwin elmélete (abban a formájában, ahogy D azt akkor). Az átlagembernek meg (jelen) nem nagyon van gőze sem az apró kis nüanszokról, amik az „a magyar nyelv finnugor eredetű, jó-jó, de milyen értelemben?” után jönnek; ezen a szinten a magyar nyelv finnugor eredetű, pont.
@labrabbit: Ameddig az ország felnőtt lakosságának igen nagy hányada képtelen értelmezni egy közepesen bonyolult háztartási gép használati utasítását is (a fordítói ökörségektől importtermék esetében most nagyvonalúan tekintsünk el), képtelen megírni egy olyan blogposztot, amit meg lehet érteni, van eleje-közepe-vége, olyan szavakat használ lépten-nyomon, melynek definícióját képtelen lenne megadni (igen, a „neoliberális” is köztük van, kíváncsi vagyok, hányan asszociálnának Neóra a Mátrixból vagy a neonra amúgy Fülig Jimmy módra) és felnőttként képtelenek megírni egy általános iskola hatodik osztályában elvárt fogalmazást úgy, hogy az olvasó azt megértse, de ők se értik a legtöbb esetben, amit jelenperpill épp olvasnak a neten – addig mindenféle „nyelvstratégia” ilyetén való emlegetése kb. arravaló, amit mondtam Micimackóval: „Bagoly, biztosan jól vagy?”
A beszélt nyelvvel meg egyre inkább az történik, hogy bizonyos szinteken semmi se azt jelenti, amit gondolnánk bele, meg bizonyos körökben amúgy is mindegy, ha a pofánvágás már az első szó előtt kódolva van. Egy Finnországban élő barátnőm szerint az ország háromnegyedét kéne azonmód kommunikációs tanfolyamra íratni, azzal kezdve hogy „ha valamit akarsz, mondjad! De ne ordíts, ne másokat szidj, és ne valami másról beszélj, mint amit akarsz…..”
@jotunder: mivel a generatív grammatika (Chomsky) egy nyelv generálásának szabályait írja le, valóban megfeleltethető egy automatának. Hirtelen nem találtam jobb leírást, mint a vikipédiát, amely megfelelteti a Chomsky-féle nyelvosztályokat különböző automatáknak:
hu.wikipedia.org/wiki/Form%C3%A1lis_nyelvtan#A_Chomsky-f.C3.A9le_hierarchia
A probléma ott van, hogy a magyar (angol, stb) nyelv teljesen egy Chomsky-nyelvosztállyal sem írható le, mert hiába limitálod a nyelvi elemek számát, az automata emlékeim szerint NP bonyolultságú lesz (többek között a rekurzió miatt). Szóval generatív grammatikával nem tudod leírni a magyar nyelvet, persze ettől lehet olyan automatát készíteni, amely leírja a nyelvet (pl felsorol minden lehetséges állapotot?), de a generatív grammatika a jelen állás szerint nem képes természetes nyelveket leírni. Chomsky ilyen irányú gondolatai már inkább a tudományos celebség felé vitték a tudományágat.
@sárospataki lány: „mert hiába limitálod a nyelvi elemek számát” ???
kifejtened ezt? en a kovetkezot mondtam: fogadjuk el magyar nyelvi szabalynak azt, hogy egy szabalyos magyar mondat (a szokasos betukbol, szokozbol es irasjelekbol) nem lehet tizmillio jelnel hosszabb. rendben van ez igy, elfogadod ezt a „limitaciot” vagy nem? IGEN a valaszod, vagy NEM a valaszod? (nincs mas valasz)
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Valahogy így, bár a lengyelek valószínűleg kevésbé pesszimisták, mint mi. Azért Hoyle Fekete felhője se nagyon optimista a tudós, tanult kapcsolatfelvevők ép eszének megmaradását illetően (igaz Hoyle nem amerikai).
@jotunder: Egyszer egy nyelvésszel kb. ugyanezt a vitát lefolytattam, és két nap alatt megértette, úgyhogy reménykedjünk! 🙂
@jotunder: ewan.website/egg-course-1/readings/syntactic_structures.pdf
Hodor?
@Kuviklacz: a leányzó szokás szeint hozza a formáját. lenyom egy végtelenül irályosan összegányolt álobjektív maszlagot (teli tévedéssel, persze irályos tévedéssel, nála az egész világtörténet azért dolgozik, hogy a nézeteit alátámassza).
pl. egy a természettörvényekhez hasonló erővel bíró nyelvi jelenséghez (a többnyelvű közegben a nyelvek hatnak egymásra, és keverednek) a magyarság elrománosodása sároslyány-nyelvészeti kategóriát találja a legkifejezőbbnek (mondanám neki, hogy nyáron vigyázzon a strandon, nehogy elniggeresedjék), és persze jó magyarnyelvész (hasonóan egybeirandó mint a magyarférfi) rögvest föl is veszi a harcot a háttérsorosista nyelvkeveredéssel szemben. nem is olyan nehéz az, másokkal ne beszéljünk, ne basszunk, egyáltalán ne érintkezzünk, abból lesz az intekt nyelvű szép magyar világ.
@furiRosa: Chomsky egy olyan természetes nyelvfogalmat használt, amiben megengedhetőek tetszőlegesen hosszú mondatok.
Dezső elment.
Dezső, akit a kutya megharapott, elment.
Dezso, akit a kutya, amit a macska nem szeret, megharapott, elment.
Dezső, akit a kutya, amit a macska, amit Jenő látott, nem szeret, megharapott, elment.
Dezső, akit a kutya, amit a macska, amit Jenő, akit a hentes megvárt, látott, nem szeret, megharapott, elment.
A mondat középére bármikor beírhatja az ember, hogy „akit Blonbiga megbörgézett”,
az a lényeg, hogy egy főnév legyen és egy tárgyas ige, ami az előző mondat közepén lévő főnévre vonatkozik. Erről a nyelvi részstruktúrától látszik, hogy nem lehet legyártani véges automatával. Ebből még nem következik az angol nyelv nem-regularitása, de egy kis munkával meg lehet csinálni. Igen ám, de elég sokan gondolják azt, hogy amikor százharminckétszer ágyazzuk be Dezsőt rekurzíve, az már teljesen értelmetlen.
@jotunder: A szintaxis nem foglalkozik a jelentéssel (se a használattal), csupán a nyelvi struktúrákkal.
@jotunder: Még egy adalék: http://www.c3.hu/~magyarnyelv/09-4/kertesza_094.pdf (vannak még részei)
@jotunder: elfogadom, persze.
Közben figyelmesebben végigolvastam, amit írtál, az teljesen megállja a helyét, leírtad a Chomsky-féle 0. nyelvosztályt.
@incze: „ha az ember bele akar avatkozni az elrománosodásba”
felhívnám a figyelmedet arra, hogy ott az a „ha”. nem azt mondtam, hogy be kell avatkozni, hanem hogy így hathat (pl.) a nyelvápolás a magyarság lélekszámára. mondanám, hogy ez a félreértés a funkcionális analfabétizmus területe, ha nem tudnám, hogy ez a jelzőknélküli rosszindulaté inkább 🙂
@furiRosa: Pontosan ezért mondhatta azt Chomsky, hogy az angol nyelv nem reguláris. Mindazonáltal pl. magyarul: http://www.szv.hu/cikkek/rekurzivak-e-a-termeszetes-nyelvek
szerintem rendesen el tud létezgetni egymás mellett mindenféle nyelvvel foglalkozó ember, és itt egyszerűen csak nagyon sok pénz lenyúlásának igényéről van szó.
@sárospataki lány: ha elfogadod, akkor kész, akkor nincs chomsky, nincs regularitás, minden véges nyelv általános iskolás okokból reguláris. amikor a természetes nyelv nem reguláris, mert ott vannak a fura beágyazott hosszú mondatok, akkor meg nem annyira természetes.
@sárospataki lány: arról van szó, hogy van pár nem túl tehetséges ember, aki azzal indokolja a pótolhatatlanságát, hogy ők állíthatják le a népességfogyást. ilyet én is ki tudok találni, szerintem a kohomológiaelméletet kellene megértetni az emberekkel, és akkor az egész világ el fog magyarosodni, részletek még nincsenek kidolgozva, de például egy nagyon érdekes konferenciát tudnék ezzel kapcsolatban rendezni, ahol lenne sushi a szünetben.
@jotunder: azt értem, hogy a rekurziót a véges hosszú mondatokkal ki lehet küszöbölni, de azt nem értem, hogy miért teszi ez chomsky-t semmivé? ehhez azt kellene belátni, hogy _csak_ a rekurzió miatt nem regulárisak a természetes nyelvek, holott ott vannak pl a „rendre” típusú keresztöltéses mondatok:
„János, Péter és Tamás rendre 1908-ban, 1970-ben és 1997-ben születtek”.
erre nem lehet környezetfüggetlen nyelvtant sem írni. és még lehet ezeregy példát találni.
@sárospataki lány:
El kell áruljak egy kicsi titkot.
A nyelvápolás / -művelés vitatóinak az volt (cca. a nyolcvanas évek végétől) a motivációjuk, hogy az előző mondatot ne javítsa ki senki fensőbbséggel (lingvicizmus) „el kell árulnom egy kis titkot”-ra.
@jotunder: várj, én nem akartam a cikkírót megvédeni, csak felvetettem egy példát, ahol a magyar nyelv ápolásán keresztül stb. attól még nyilván van az a konjunktúra-lovag, aki régebben markszból szakdolgozott, most meg magyarságmegtartásból él, dehát ő nem én vagyok.
Az alapelv, hogy „nyelvében él a nemzet” szemmel láthatóan nem igaz. Nincsen szlovák nyelv, skót nyelv, breton, az írek is angolul beszélnek, stb.
A KULTÚRÁJÁBAN él a nemzet, a szokásaiban. Egy nyelvet fel lehet ismét éleszteni rövid időn belül (volt szovjet utódállamok példája), kultúrát és szokásokat viszont nem.
A cikkírónak pedig emberül kellene beszélnie, nem nyelvtörő szavakkal: „nyelvstratégiai modell” – a kimondásával ellenőrizheted, hogy mennyire rúgtál már be.
Inkább közérthetően arról kellene szólnia, milyen legyen a magyar nyelvtan oktatás, az általános iskolai és óvodás tanterv (mesékkel, versekkel, amelyek a szókincset bővítik és igényes nyelvművelésre serkentenek). A magyar nyelv nagyon is élő, rengeteg tájszólás, tájnyelvi szó van ma is.
5x el kell sütnie, hogy „fúj, neoliberális”, hogy a cikkét leközöljék, holott a magyar oktatás nagyon is konzervatív, főként a hibái azok.
Eddig is tudtam, hogy mi a magyar nemzet „halála”: ez a fajta siránkozás, amelyet nem mérgezett, hanem mérgező szavaival a cikkíró is követ, halálosan unalmas. És ártalmas.
@kuksi: van a bornírtság és az értékelvű nyelvészet között egy viszonylag széles sztyeppe, ne keverjük ezeket. nincs is olyan messze az értékelvű a mostani, megfigyelő típusútól, hiszen a megfigyelő is tudja konstatálni mondjuk a kifejezőerőt, tömörséget, lokalitást, már mást sem kell tenni, csak azt mondani, hogy a tömörség érték, de csak ha nem megy a lokalitás kárára (ez csak egy példa), stb.
a lingvicizmus nem a tájnyelv kifigurázása (a te példamondatod erdélyben teljesen elfogadott) hanem az, hogy ha valaki aki azt mondja, hogy „görögbe jobb a joghurt”, azt én megvetem, és primitívnek tartom. mi több, nem is szégyenkezem miatta 🙂
Nem tudom hogy van ez az elrománosodással. Én egy román származású néger zsidó vagyok, aki nagyon elégedett a magyar anyanyelvével és mindazzal, amit magyarul olvashat és hallgathat. (Jaj de jó nekem, hogy értem Arany Jánost és Latinovits Zoltánt! És most az egyszer nem ironizálok.) Nem hallottam még, hogy a román nemzet azért jutott a kihalás szélére, mert én történetesen csak a teniszközvetítést értem meg románul…
@zsebatya: Ez az, az emberiség történetében természetes volt, hogy sokan egy területen több nyelvet is beszéltek. Ma is megfigyelhető ez még indián törzseknél, ahol a szomszédos törzs nyelve is általában is más, pedig sokszor csak egy völgy a határ. És nem akadémiai szinten beszélték többféle nyelvet, nem az volt a cél.
A középkorban pontosan ez volt a helyzet még, a különféle foglalkozásúak, státuszúak más nyelveket használtak, pl. román birkapásztor, magyar földművelő, német iparos egy területen, teljesen természetes volt.
Csak a nemzetállamok az iparszerű termelés, a hatékonyabb közigazgatás érdekében egységesítették a nyelvet, vagy törekedtek rá és ennek esett áldozatul a régi Magyarország is.
Ma megint visszajön a többnyelvűség, amely konzervatív felfogásúaknak, 19.századi elméknek úgy látom igen fáj.
@sárospataki lány: Miért, szerinted hol jobb a joghurt?
@Kuviklacz: Ez az, akik a török rokonságot vallják, céljuk a HARCIASSÁG, a harci morál, az DICSŐSÉGES.
Melyik ország a dicsőségesebb, a török vagy a finn? Amelyik birodalmat épített, népeket leigázva vagy pedig ahol jó élni? Melyik ország volt, amely éveken át ellenállt a világ akkori legnagyobb hadseregének? (Néhány jól síelő katona, pár mesterlövész stb.) Na, ez a dicsőséges, Nem a török, Nem a hun stb… azok legfeljebb harciasak.
Ha egyszer kizárjuk a politikát a nyelvészetből, akkor szemellenző nélkül, nyitottan vagyunk képesek új, érdekes ismeretek befogadására.
@sárospataki lány:
„János, Péter és Tamás rendre 1908-ban, 1970-ben és 1997-ben születtek”.
Mondhatnánk úgy is, hogy született (külön mindhárom).
/Ahogy a vitatóknak az volt a motivációjuk, vs. motivációja/.
Aki 1908-1970-1997 rendre, annak sem a nyelvi kompetenciájával van gond.
@balmoral: hát, miután a görög megette, nem lesz jobb, szerintem. vagy úton görögbe jobb a joghurt? kicsit össze vagyok zavarodva.
@kuksi: megértetted a lényeget, köszi!
@sárospataki lány:
Ez az „el kell áruljak egy kicsi titkot” Erdélyben elfogadott?! Ki meri ezt elfogadni? Pedig azt hittem, szurokba mártják és tollban megforgatják, aki ezt kimondja.
@kuksi: sőt, kaptam a földön tíz lejt (vö találtam)
@sárospataki lány: ez a példa szerintem ki van elemezve a linkelt cikkben.
@jotunder: nem találtam.
@sárospataki lány: philpapers.org/rec/PULNLA erről a cikkről van szó.
@sárospataki lány: bogaram, te nem érted, amit mondanak. a dolog nem ott áll élére, hogy bele akar-e avatkozni valaki, vagy sem, hanem hogy *mibe* akar vagy sem bele avatkozni. abban a pillanatban, hogy te elrománosodásnak nevezed a jelenséget, máris kivetted a nyelvészet, egyáltalán az általánosabb tásadalomtudomány köréből, nem mellesleg a tágyilagosabb mérlegelés köréből is jószerivel.
biztos megleplek (dehogy, csak vicceltem most, téged nem lehet meglepni), de a nyelvi alapú fajvédelem egyáltalán nem magyar lelemény, unalomig ismertek (és ismétlődnek) a verziói, fokozatai, sémái, a víziói, és ajánlásai.