A pártfilozófus színeváltozása
Eredeti szerző: jotunder
Boros János pártfilozófus (2013) „A Migráció és a demokrácia univerzalizmusa fejezetben pedig demonstrálom, hogy minden demokráciának befogadónak kell lennie, és nem eléggé demokratikus az a társadalom, mely nem nyitott a más kultúrákból érkezőkre.”
Boros János pártfilozófus (2015) „A történelem sajátos fintora, hogy a magyar gyerekekkel közel egy évszázada olvastatják az Egri csillagokat, így a magyar kultúra be van oltva az iszlám hódítás ellen, és éber érzékenységgel utasítja el e vallás inváziójának valamennyi formáját. Ezzel az immunizáló oltással azonban Európa egyetlen más nemzete sem rendelkezik. ” (szerk. megj. : ez nem vicc, ezt tényleg képes volt leírni)
(a pártfilozófus úr „Svájcban végzett filozófus”-ként írja alá a cikket, egy Fribourg nevű kisvárosról van szó, a Uni.Fribourg általában nincs rajta a nemzetközi listákon [ de azért, néhány listán ott van])
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519006-6ae61c4364e77' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519006&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519006-6ae61c4364e77&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519006-6ae61c4364e77' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
köszönet fortin2-nek a tippért
> a Uni.Fribourg nincs rajta a nemzetközi listákon
http://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/university-of-fribourg?ranking-dataset=1083
cwur.org/2015/University-of-Fribourg.html
http://www.usnews.com/education/best-global-universities/university-of-fribourg-528849
Csak halkan teszem hozzá: az összes magyar egyetem közül az ELTE az, amelyik legalább fenn van valamilyen nemzetközi listán, tipikusan úgy az 500. hely környékén. Pontosabban nem keresek rá, motiváció híján.
Ettől még a többi egyetem is létezik és próbál a lehetőségeihez mérten jó (khm… khm…) képzést adni. Az általuk kiadott diplomák, tudomásom szerint érvényesek bárhol Európában.
@jotunder:
Kérlek javítsd ezt az egyetem nincs rajta a listákon dolgot. A 201-250 között szerepel a THE listán, ami tőlünk nézve nem is rossz eredmény.
@Muad’Dib:
Bocsánat az ismétlésért, látom már más is jelezte.
„Ezzel az immunizáló oltással azonban Európa egyetlen más nemzete sem rendelkezik.”
egészen biztos vagyok benne, hogy az európai irodalomban a magyar Egri csillagok az egyetlen mű, amiben megjelenik valamilyen iszlám nép ellen vívott harc témája.
különösen az Ibériai-félsziget, Franciaország vagy a balkáni népek számára lehet teljesen ismeretlen ez a jelenség.
hiába, ebben is megelőztünk mindenkit.
@Muad’Dib: http://www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2015#sorting=rank+region=+country=205+faculty=+stars=false+search=
St.Gallen is rajta van, Fribourg nincs rajta. de valóban van olyan lista, amelyre felrakták őket. Svájcban a Fribourggal nem nagyon szoktak felvágni.
Biztos még nem hallott soha Martell Károlyról.
@kocog: nincs olyan, hogy egy európai diploma „nem érvényes”. az igazság az, hogy gyakorlatilag nincs olyan sem, hogy egy diploma „nem érvényes”. egészen egzotikus országok egészen kicsi egyetemeiről is jönnek európába. burundinak nincs felsőoktatás mondta volt bokros lajos, de azért az nem igaz, hogy burundi egyetemi végzettséggel nem lehet bekerülni európai posztgraduális képzésbe.
elképesztő, amit boros csinál, teljesen elképesztő. „svájcban végzett filozófus”.
@stoppos76: van egy történelmi legenda (aminek valószínűleg van valamiféle igazságalapja), hogy Földnélküli János a Pápa elleni támogatás fejében felvette volna a muszlim vallást, és Thomas de Eddingtont valamelyik emírhez küldte tárgyalni. nyilván nem akarta fel venni a muszlim vallást (más vallást sem nagyon követett), de az lehet, hogy az emír támogatását szívesen vette volna.
@jotunder:
Előre is sry, nem kötekedésnek szánom – ráadásul tudom, hogy a wikipedia „tudományos” értéke mennyi -, de ott ezt írják:
„…In comparison with other rankings, such as Best Global Universities Rankings by US News (2015, 2016), World University Rankings by Times Higher Education, and ARWU, the QS World University Ranking has smaller impact and been considered as the least reliable…”
en.wikipedia.org/wiki/QS_World_University_Rankings
Ahogy nézem kb. fele-fele arányban van feltüntetve a rangsorokban.
Az ARWU-ról már lekerült:
http://www.shanghairanking.com/World-University-Rankings/University-of-Fribourg.html
A Best Global Universities rangsorban fel van tüntetve:
http://www.usnews.com/education/best-global-universities/university-of-fribourg-528849
@jotunder:
Önmagában azzal még nem lenne gond, ha valakinek változik a véleménye. Előfordul ez sok mindenkivel. Ami nagyon gáz, hogy egyeseknek a véleménye valahogy mindig a könnyebb ellenállás, és (érdemtelen) anyagi megbecsülés felé változik.
@Muad’Dib: úgy érted, hogy ekkorát változik a véleménye két év alatt???? érdekes.
@jotunder:
Valamiért úgy érzem ő inkább az általam leírt második csoportba illik.
@Muad’Dib: valamiért én is :)))))))))))))))))
a faszbúkon az iszlám inváziót „éber érzékenységgel” elutasító honfitársaink mordori értelemben vett nyelvhasználatán világosan tetten is érhető Gárdonyi Géza hatása.
Ok, az ember nem olvashatja Európa összes irodalmát. Tanítani meg keveset tanítanak róla (nálunk). De nem látta ez az ember annakidején a „Michal úr kalandjai”-t? A kora megvan hozzá.
Nekem gyerekként az első gondolatom az volt, hogy egy tökéletes „Egri Csillagok” másolat. Persze nem az. Rossz vége van :-).
@Lasombra:
ez a mondat valami egészen bizarr. talán a Békemeneteken hordozott „Szeretünk, Németh Lászlóné!” táblákra hasonlít, ahol is a szándékot értem, de úgy vélem, nem éri meg.
@kocog: „az összes magyar egyetem közül az ELTE az, amelyik legalább fenn van valamilyen nemzetközi listán”
Meg az SZTE. Just for the record.
Én azt hiszem, hogy a hol végzett és a badarságokat beszél között nincs akkora korreláció, hogy minden seggfejhez megkeressük, hogy honnan van a diplomája és ezt dörgöljük az orra alá. Van, aki a sehol nem jegyzett egyetemről jön és okos, a másik meg az Ivy League és Oxbridge diplomáival beszélhet fasságokat.
Boros úr fenti idézetei önnmagukért szépek és nem az iskolázottságától.
@almodhi: Jaja,nekem is kapásból a Kislovag ugrott be, és Sienkiewicz regénytrilógiája simán van annyira popkulturális cucc a lengyeleknél, mint nálunk az Egri csillagok.
De Albániában is mindenki ismeri Ismail Kadare (valóban zseniális) A fellegvár-át. Felteszem egész Kelet- és Délkelet-Európa valamennyi irodalmában meglehetnek a hasonló helyben közismert törökös-váras történelmi regények, dehát amiről mi magyarok nem tudunk, az gondolom Boros szerint nincs is. Ez biztos valamiféle nagyon mély, izé, filozófusdolog.
@ámbátor: nem az a baj vele, hogy hol végzett, hanem az, hogy egy bárhol szerzett diplomát odatol a véleménye mögé támasztéknak. Ez akkor is szánalmas lenne, ha azt írná a végére, hogy a Princetonon végzett, és akkor se lehetne szánalmasabb, ha azt írná a végére, hogy 30 centis a farka.
@Tehéntőgy: Hát persze. Nyugatabbra meg ott van El Cid, és az összes algíri/tuniszi kalózos történet.
Ez az ember teljesen értékelhetetlen erkölcsi szempontból, olyannyira, hogy a sejtelmesen sokatmondó “Svácban végzett filozófus” címke is menthetetlenül illékonnyá válik. Teljesen másodlagos – még a kérdést föltenni is frivol – mekkora filozófus BJ, ha képes olyasmiket leirni, ami a 2015-ös idézetben van, egy konklúzió kedvéért ( ezzel az immunizáló oltással azonban Európa egyetlen más nemzete sem rendelkezik.”). És még mivel szemben lennénk protóimmunisok ?
@ámbátor: o irta oda szemelyesen, hogy „Svajcban vegzett filozofus”. nem azt irta, hogy „filozofus”, hanem, hogy „Svajcban vegzett filozofus”. siman.
@Tehéntőgy: „Ez biztos valamiféle nagyon mély, izé, filozófusdolog.”
Na ja: ha az erdőben kidől egy fa, csap-e zajt, ha én nem hallom?
Nna, ha ezt BJ tudná! Még az izlandiak is kaptak oltást:
Itt van Guðríður Símonardóttir (nem mindennapi) története, amit minden izlandi ismer, többször feldolgozták.
http://www.wikiwand.com/en/Gu%C3%B0r%C3%AD%C3%B0ur_S%C3%ADmonard%C3%B3ttir
Nem értem hol itt a probléma. Miért változott volna a véleménye? Csak annyit mondott, hogy „nem eléggé demokratikus az a társadalom, mely nem nyitott a más kultúrákból érkezőkre”, meg hogy a magyar társadalom elutasítja a migránsokat. Mi következik ebből?
Na ugye.
@almodhi:
A lengyel sorozatra gondolsz? Ha jól emlékszem, A kis lovag volt a címe ….
Szerettem.
@Evezős: Igen. A kislovag a filmmváltozat és a regény címe. A tv-ben a 13-részes sorozat címe, legalábbis amikor én láttam a Michal úr kalandjai volt.
És a következetesség? Nem égő azon az oldalon a hanyatló Svájcra hivatkozni? Azzal miért nem villog senki, hogy Kazahsztánban végzett? Ott vagyunk otthon, nem? Ez is csak olyan, mint a Nagy-Magyarország matrica a német gyártású autón szlovák rendszámmal…
@almodhi:
Tényleg! De ugyanarra gondoltunk – csak kevertem a címet a filmmel.
Mindegy is, mindig megnéztem anno ….:-)
@jotunder: @Rhonin:
Nincs semmi ok megütközésre. Az uralkodócsalád elsőszülöttje is Svájcban végzett (szállodás), vagy fog végezni (ennek nem néztem utána), szóval ez eddig rendjén van. A filozófus meg ugye olyan ember, aki szereti Zsófiát. Ez is rendjén van. Zsófia két év alatt változott valamicskét, de hát ki nem változik ennyi idő alatt valamicskét, és BJ koránál fogva még megtanul(hat)ta, hogy dialektikusan kell szemlélni a dolgokat, ilyenformán tehát ez is rendjén van. Egyébként meg nomen (jelen esetben monogram) est omen, szóval minden és mindenki a helyére került.
Szerintem pozitívan kéne a dologhoz állni.
Európa minden országában legyen kötelező olvasmány az Egri csillagok, és meg vagyunk mentve.
@Dr. No: Csak előbb Európa jobbik felén el kell magyaráznod, hogy mi az a kötelező olvasmány :-).
@almodhi: Michál úrfi, nem? Hú, de imádtam 🙂
@Érvsebész:
a sorozat címe „Michal úr kalandjai” volt.
Most már utánanéztem: http://www.klasszikus-szinkron.hu/film/michal_ur_kalandjai
De a sorozatban szólították Michal úrfinak :-).
@Lasombra: Pl. Roland ének valamikor Nagy Károly korából?
A filozófus úr nem ismeri jól az Egri csillagokat, vagy nincs füle a hallásra, nincs szeme a látásra.
Számos olyan jelenete van a regénynek, amelynek olvastakor – még az általános iskolás gyerek is – együtt érez a török szereplőkkel:
Ilyenek:
Annak a csontsovány rabnak a története, aki évek óta raboskodik Török Bálint udvarában, a szabadulása egyetlen reménye, amelyet Bálint úr olyan kegyesen felajánlott a rabjainak, ha párviadalban kivetik őt a nyeregből. Mindig próbálkozna újra és újra, valahányszor a nagy úrnak kedve szottyan egy kis testmozgásra, és mindannyiszor csúfos kudarcot vall, megszégyenül és nincs aki megszánja, miközben föltápászkodik a földről csak azt látja könnyes szemével és csak azt hallja zúgó fejével, ütéstől kábult fejével, hogy mindenki nevet rajta: az úr és a rabtársai is.
Vagy a várból történő egyik kirohanás alkalmával zsákmányolt kis török gyerekkel kapcsolatos jelenetek:
-Amikor köténye mögé bújtatja az egyik öreg sütőasszony, nehogy Budaházy agyoncsapja.
Vagy amikor Gergely félrerántja attól a várfalrésztől ahová folyamatosan csapódnak be a kisebb-nagyobb ágyúgolyók,
vagy ahogy a kisgyerek a várudvaron kiterített apja fölé hajlik és boldogan csókolgatja, ölelgeti, szólongatja:
Baba…
– Gyere, Szelim! húzza el onnan az egyik asszony, aki ezt nem tudja tovább nézni, gyere, Baba alszik.
És az ostrom végén, ahogy a két anya – a magyar és a török – átadja a másiknak gyermekét.
De említhetjük Gergely és Tulipán kettősét,
vagy Gergely és Hajván jelenetét, amikor a babonás török segít neki a szökésben…
Annak a vallási menetnek érzékletes leírása is többször eszembe jut mostanában a regényből, amit Gergelyék Konstantinápolyban végignéztek:
a síiták szent ünnepén hogyan dübörgött a szent mártírokra emlékezés Hasszán-Husszein-hu kiáltása a lánccsörgés, handzsárok villanása, és az égő fáklyák sercegése közben a felvonulók kopasz fejéről ömlő vér.
Gárdonyi leírásának aktualitását az adja, hogy a síiták már ott és akkor az 1540-es években is csak megtűrt kisebbség volt a török birodalomban.
A síita körmenet szereplőit is inkább sajnáljuk, mint félünk tőlük, bár ők a regény többi török szereplőjéhez képest pusztán egy arctalan – csak a tudós Gergely számára ismerős, számunkra kevéssé az – misztikus massza.
@ATCG: …kisebbség volt: kisebbség voltak…
Vagy ahogy Szelim körtáncot jár a várbeli kislányokkal,
és átszellemülten hallgatja azok énekét,
ugyanakkor persze a fiúk semmiképp sem voltak hajlandók bevenni őt a katonásdi játékaikba.
@ATCG:
Megfigyeltem, hogy ezek el se olvassák azt, amiről beszélnek. Ez a filozófus az Egri csillagokat, Halász János a Nyirő Böbét, az összes fasz, aki a gyerekeim számára kötelező olvasmánnyá tennék Wassalbit. Csak másokat gyötörnének vele, ők maguk nem fogyasztják.
@Tehéntőgy: Hát igen, egy humán diplomás embernél, ha másnak nem is, illett volna a Kislovagnak legalább beugrania.
@ATCG:
Ja, hogy te olvastad, és értelmezted kellő empátiával Gárdonyi művét? Bocs’, de így nem játszunk! Legközelebb mivel rukkolsz elő, hogy te VÉGIG olvastad a Bibliát,a Moby Dicket, ismered Homéroszt, Vergiliust vagy , Cervantest? Nagyon messze vagy a véleményformáló fidesz közeli tudóstól! :-/
Aki aktivistáskodik, annak előbb-utóbb szinte biztosan kicsúszik a száján valami b*romság. Minél elkötelezettebb, annál hamarabb és/vagy annál nagyobb.
@kocog: tudtommal/ francia /jó az orvosi egyeteme
@ATCG: nahát
aki olvasta tudja mi a síita meg a szunnita,meg a sémik
Bezony
@ATCG:
Sőt, mi több, mi is majdnem a legvége a regénynek?
„Mind a két anya kitárt karokkal röppent a maga gyermekéhez.
Az egyik azt kiáltotta:
– Szelim!
A másik azt kiáltotta:
– Jancsikám!
S letérdeltek a gyermekükhöz. Ölelték, csókolták.
S amint a két asszony ott térdelt egymással szemben, egyszer csak összepillantottak, s kezet nyújtottak egymásnak.”
Nyilván ezután adta be Cecey Éva az oltást Jancsikának, ami azóta is megvédi a magyar gyerekeket a multikultitól. Vagy valami efféle.
@ATCG: Egyébként Török Bálint a saját török rabjaival vívott párviadalának a kihagyása volt a Várkonyi-féle filmadaptáció egyik legsúlyosabb tévedése.
Egyrészt mert így kimaradt az öreg török rab átka, amiben ugyanazt a sorsot kéri a kegyetlen magyar úr fejére, amiben neki magának van része, másrészt mert így a teljes Török Bálint-szálból elveszett minden jellemfejlődési ív (ti. ebből a szadista oligarchából lesz a története végére a már rab Török Bálint igazi tragikus hős, mikor inkább vállalja a börtönben való elpusztulást, mintsem hogy Szulejmán bábjaként térjen haza a családjához).
Szvsz a film sok tekintetben hozzájárult ahhoz, hogy ez a valójában elég osszetett üzenetű regény afféle gagyihazafias lózungként legyen hivatkozási alap ilyen Boros- meg Bayer-féle alakok számára.
@Tehéntőgy: Igen, ezek az urak Gárdonyitól is vehetnének leckéket.
@Tehéntőgy: Bálint úr a Hét toronyban felidézi Maylád Istvánnak ezt a török rabot.
– Sokszor eszembe jut…mondja szomorúan.
Én sem szerettem a filmet. Nekem az első regény volt az életemben az Egri csillagok, még ma is elő-elő veszem.