A tekintély hiányáról
Amikor az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát megalkották, komoly vita folyt a Legfelső Bíróság szerepéről. A vita gyökerei Arisztotelészhez és az athéni Areiopagosz intézményéhez nyúltak vissza. Arisztotelész a demokráciát nem tartotta a lehető legjobb kormányzási módnak, és ennek az oka a többség zsarnokságának korlátozhatatlansága volt. Az Areiopagosz, avagy az első alkotmánybíróság valójában nem a demokrácia része, hanem annak korlátja volt. Az amerikai Alapító Atyák plebejusabb lelkületű része gyanakodva figyelte a demokrácia korlátozását (a szenátust, azaz a felsőházat, amely egykoron nem közvetlenül választott, hanem kijelölt tagokból állt, és csak 1912-ben, az alkotmány tizenhetedik kiegészítésében engedték meg, hogy tagjait a nép válassza). Ne felejtsük el: az amerikai demokráciában erős korlátja van az igazságszolgáltatásnak is, hiszen komoly bűncselekményeknél a bűnösséget nem a bíró ítéli meg, hanem a polgárok közösségéből választott esküdtek. A Legfelső Bíróság döntéseit azonban nem korlátozzák esküdtek. Egyetlen korlátjuk az, hogy döntéseik végrehajtását nem kényszeríthetik ki paranccsal: nem adhatnak ki „writ of mandamus”-t a végrehajtó hatalommak.
Akárcsak az ókori Areiopagosznak (és persze a szenátusnak), a legfelső bíróságnak sem lehet akárki tagja: erre tekintélyes embereket választanak meg. A szenátusba a tagokat háromszor hosszabb időre választják mint a képviselőket, és a működése is sokkal arisztokratikusabb, mint a kongresszus másik házáé. Elnöki tanácsadó szerepe van, tagjai tekintélyüket az alkotmány szerint is latba vethetik az Elnök döntéseinek befolyásolására. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányaban nincs olyan paragrafus, miszerint a Legfelső Bíróság alkotmányellenesnek minősítheti a szövetségi törvényeket, ez az alkotmányos hagyományokból következett. Mindazonáltal a Legfelső Bíróság tagjai egyetlen eset kivételével évtizedekig tartózkodtak a kongresszus korlátozásától.
A Legfelső Bíróság tekintélye kezdetben összehasonlíthatatlanul kisebb volt, mint manapság, és csak a polgárháború utáni Reconstruction után kapta meg mai, megkérdőjelezhetetlen szerepét. William Howard Taftról mondják, hogy egész életében a Legfelső Bíróság tagja akart lenni, de először „csak” az Amerikai Egyesült Államok elnöki címét tudta megszerezni. Főbírónak végül Warren Harding nevezte ki. Az óriás termetű, joviális Taft szeretett azzal viccelődni, hogy nem is emlékszik sokra élete „jelentéktelen” elnöki periódusából.
Amerikában gyakran látni az autókon matricákat azzal a szöveggel: Amerika köztársaság, nem demokrácia. Ez persze igen radikális, de eléggé elterjedt felfogás. Az amerikaiak jelentős része fél a többség zsarnokságától, mert az hajlamos elvenni jogait (például arra, hogy szabadon tanítsa gyermekeinek azt, hogy sohasem léteztek dinoszauruszok, és hogy komolyabb fegyvereket tartson, mint a Magyar Honvédség, igen, most ironizálok, de ezt nehéz kihagyni). Az alkotmánybíróság tekintélye a demokrácia korlátja. Azt fejezi ki, hogy van valami a népakarat felett, de legalábbis mellette. Úgy mondanánk, hogy ez a politikai tekintély, miként az elnöké is, a modern Souvereignből, a Felséges Népből származik, de semmiképpen nem közvetlenül.
A kommunista rendszer nem tűrte meg a Párttól független tekintélyt: minden autoritás a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságában gyökerezett. Kádár János rendszere önkényuralmi rendszer volt, az utolsó húsz évben nagypapásabb, élhetőbb (túlélhetőbb?) önkényuralmi rendszer. A rendszerváltás utáni kultúrkampf valójában autoritáskampf volt. Ki a Tekintély?? Halmai Gábor vagy Lánczi András? Csillag István vagy Matolcsy György? Esterházy Péter vagy Csoóri Sándor? Nem mondok ítéleteket, csak a dologról magáról akarok beszélni. Húsz év alatt nem alakulhatott ki organikus módon egy új, becsületes, elfogadható és nem valamely MSZMP PB-helyi értékből eredeztethető autoritás. A tekintélyt továbbra is a politika „osztja” ki.
Most itt állunk, és arról vitatkozunk, hogy megszólal-e Navracsics docens, akinek a nemzetközi politikatudományi beágyazottsága lényegesen a magyar labdarúgók nemzetközi sportéletbe ágyazottsága alatt van. Én is ezt várom, félreértés ne essék. Az MTA hallgat, a jogtudományi osztályával együtt. Mint egy akadémiai intézet tudományos tanácsadója, nem mondhatom, hogy rettenesen lesújt, hogy Pálinkás József nem rohan neki Orbán Viktornak. Ha az Alkotmánybíróságot két hét alatt le lehet rendezni, akkor a Magyar Tudományos Akadémia matinéban intézhető el.
Nincs olyan tekintély, amellyel a politika nem merne szembeszállni, nincsolyan tekintély, amellyel szemben a Hatalom már ne merné elővezetni ótvar, suttyó baromságait. Nem ez az első eset. Kedves túlmozgásos polgártársunk, Ferenc személyes közgazdaságtudományi iránymutatásai a Corvinus Egyetemen sem voltak akármilyenek.
Kötcse arról szólt, hogy a féltudású elit egyik részének felajánlották a másik féltudású elit státuszát. Egy visszautasíthatatlan ajánlat a megfellebezhetetlen Tekintélytől a pszeudotekintélyeknek. A plebejusoknak nincs szükségük Areiopagoszra, csak számtantagadó közgazdászkóklerekre, akik kölcsön kapják tőlük a tekintélyt, és csak egyetlen dologra használhatják, jelesül a hatalom céljaira. Itt egyetlen tekintély maradt, a kétharmad tekintélye. Nyersen és agresszíven hozták a tudomásunkra. Mindazonáltal ezt eddig is sejthettük volna. Nem történik itt semmi, csak világosabb lesz az, amit eddig is tudtunk. A kérdés csak az, hogy mikor érezzük majd a bőrünkön ennek következményeit.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517074-6ae1fc6a8c0ba' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517074&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517074-6ae1fc6a8c0ba&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517074-6ae1fc6a8c0ba' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Egyszer egy amerikai barátom panaszkodott arról, hogy már megint behívták grand juryra, ebben az évben másodszor, és nincs mit tenni, ezzel el fog menni egy csomó hasznos ideje. Kicsit cukkoltam (én is kaptam pár ilyen behívót, beixeltem hogy nem vagyok amerikai állampolgár, ezzel el is volt intézve), aztán megjegyeztem, hogy nem látom értelmét az egész esküdtszéki rendszernek, és szerintem sokkal jobb a kontinentális rendszer, ahol egy szakképzett bíró végzi ezeket a feladatokat unatkozó laikusok helyett, akik legszívesebben máshol lennének.
Erre ő kedvesen elmagyarázta, hogy ez is egy ellensúly az állam túlhatalmával szemben: még ha az államnak – ad abszurdum – sikerülne is befolyásolni egy bírót, akkor is ott van az esküdtszék, akinek ellenében nem lehet senkit lecsukni.
Barátom nem jogász, kb annyit tud az egészről mint minden amerikai, aki járt iskolába. Akkor döbbentem rá, hogy ott ezek a dolgok köztudásnak számítanak. Gyerekkortól fogva megtanulnak egy csomó dolgot saját államuk, jogrendszerük működéséről. Ha ott valaki megpróbálná leépíteni a köztársaságot, akkor ezzel kellene szembemennie.
Magyarország kínos mulasztásának tartom, hogy hasonlóval meg sem próbálkozott. Szerintem nagyon kevés ember van tisztában azzal, mit csinál az alkotmánybíróság, miért jó hogy van, és miért lesz rossz ha nem lesz. Így a köztársaság lebontása nagyon kevés embernek fáj – egyelőre.
@tollaszerge: Orbán ázsiai gyökereinkről beszélt. Ázsiai gyökér. Ez nekem is eszembe jutott…. Egy perc alatt lehet visszamenőlegesen mindent megmagyarázni, átideologizálni, mert nincs senki aki nemet tud mondani. Én most Sólyom Lászlóban bízom. Egy Sólyom-Kis János-Tölgyessy sajtótájékoztató egy kicsit meg tudná ijeszteni Orbánt. Nem nagyon, de egy kicsit.
Veszélyezteti az Alkotmánybíróság a kormány mozgásterét, ha alkotmányellenesnek ítéli a szükséghelyzetben hozott gazdasági intézkedéseket – jelentette ki az energiastratégiáért felelős államtitkár a Magyar Tudomány Ünnepe 2010 rendezvénysorozat tatabányai konferenciáján szerdán.
…
ízlelgessük. a Magyar Tudomány Ünnepén mondta ez a surmedli ezt a hatalmas baromságot.
@jotunder: És nem is volt szükséghelyzet. A költségvetési lyuk jelentős részét Orbánék csinálták. Ami már ott volt, azt simán lehetett volna kezelni konvencionális eszközökkel.
Amúgy van olyan, aki nemet tud mondani, szerintem többen is vannak, csak idő kell nekik. A demokráciák fék/ellensúly logikája kb olyan, mint egy jobb biztonsági ajtó: nem áttörhetetlen, csak lelassítja a tolvajt. Most szembesülünk vele, hogy a mi biztonsági ajtónk nem olyan erős, mint gondoltuk, a tolvaj nagyon gyorsan halad benne. De még nincs bent. Nem véletlenül mondta, hogy 1 éve van arra, amit csinálni akar. Ez kb igaz.
Nem tartom ezt a játszmát lejátszottnak. Kb addig kellene kihúzni, amíg a választások utáni hurráoptimizmus elmúlik, és a gazdasági intézkedések hatásai látszani fognak a mindennapokban.
@jotunder:
Déri János mondá, amikor mindenki ágál: „micsoda marhaság, hogy Európába tartunk, mikor már 1000 éve Európa közepén vagyunk”, hogy ameddig a szocializmusban született generáció az utolsó emberig ki nem hal, addig mi Ázsia maradunk.
És sajnos úgy tűnik, erre rápakoltunk újabb 20 évet, a következő 4 (8, 12… n) most indul.
@jotunder: Szerintem még korai egy ilyen sajtótájékoztató. Én nem most lőném el ezeket a patronokat.
Múlt héten volt alkalmam egy hozzáértő jogásszal erről beszélgetni az AB korlátozásáról egy kicsit, kb azt mondta hogy messze nem olyan egyszerű, ez nem olyan hogy átírjuk a jogszabályt és onnantól másként fut az algoritmus. Az AB most okosan viselkedik: nem konfrontálódik direktbe, hanem hagyja hogy a társadalom elkezdjen ébredezni, de ettől még vannak saját eszközei. Ezeket most nem részletezem, hátha Lázár olvassa a Vincentet 🙂
Ezenkívül az EU joggyakorlatát nagyon ügyesen lehet majd segítségül hívni, viszont ehhez kellenek szakképzett jogászok és aktív kezdeményezés a cégek vagy az állampolgárok oldaláról. Nagyon nagy szerencsénk, hogy nem mi vagyunk az első bunkók az EU-ban, rengeteg kérdésre ott van már a válasz a joggyakorlatban, születtek alapvető állásfoglalások a tulajdonjogról és ilyesmikről, csak ügyesen kell őket keresni, mert olyan esetekbe vannak beágyazva amik látszólag ennél sokkal prózaibb kérdésekről szólnak. Fontos, hogy az EU nem fog magától idejönni igazságot tenni, nekünk (magyaroknak) kell majd aktívkodni. Nehéz lesz, mert 99% nem erre szocializálódott.
@tollaszerge: Szerintem a hitelesség a kulcs. Amíg Orbán Viktor hiteles politikus a „nép” szemében, addig azt csinálhat amíg akar. Ezt eleg jól csinálja szvsz. Kérdés, hogy meddig bír hiteles maradni, de szerintem simán több év lesz.
” Lemondott több taggal együtt Radnóti Sándor, a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságának elnöke, mert nem lát garanciát arra, hogy a testület jelöléseit komolyan fontolóra vegyék.
Nyolc tagból öten távoztak tegnap a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságából, közöttük a testület elnöke, Radnóti Sándor. A neves egyetemi tanár és esztéta megelégelte az üzengetést, vagyis, hogy a hatalom mai képviselői jelezték, szeretnék, ha ezután azokat az írókat, költőket díjaznák, akik eddig szerintük igaztalanul kimaradtak a rangos állami elismerésekkel jutalmazottak köréből. Radnóti, nem alaptalanul, eluralkodó általános jogbizonytalanságot emleget. A tendencia mindenesetre valóban rémisztő: a szakmaiságot, amit ez a tekintélyes szakemberekből álló grémium biztosított volna, a kormány – mint a jelek mutatják – hamarosan lesöpri a színről. Radnóti Sándor és kollégái ehhez a színjátékhoz érthetően nem akartak asszisztálni, jobb, ha a hatalom mielőbb rugalmas statiszták után néz. „
autoritaskampf
@Szindbad: Orban Viktor populista politikus. Valodi populista, nem olyan bena mint a Tulmozgasos Kisbaratja. Szeles retegnek kedvez azzal amit csinal. Persze, hogy nepszeru, es ez akar evekig is tarthat.
Nincsenek ketsegeim, ki fogja nevezni a sajat „tekintelyeit” akik kozott lesz nehany orbitalisan tehetsegtelen faszfej. (remelhetoleg lesz valoban tekintelyes ember is koztuk)
@tollaszerge: „Gyerekkortól fogva megtanulnak egy csomó dolgot saját államuk, jogrendszerük működéséről.”
Újsághír:
„A kormány alapvető fontosságúnak tartja a magyarságismeret megerősítését az iskolákban – mondta Hoffmann Rózsa kedden Budapesten.”
No, akkor itt a kompromisszumos javaslatom: a magyarságismeret megerősítése érdekében tessenek megtanítani egy csomó mindent az államról, jogrendszerről, politikai berendezkedésről, és mindenki boldog lesz. 🙂
@maroz: azert leforditanam ezt finnre. Finnsegismeret. Nekunk itt a Bokretan -sagunk van. Nincs siman tortenelmunk, kulturank, hanem -sagunk van, es azt raadasul okvetlenul a Hoffmann „Elitvagyokenmajdmegnovoken” Rozsika nenitol akarjuk elsajatitani.
@maroz: Tudtommal jelenleg is van állampolgári ismeretek tárgy, mármint elméletben, gyakorlatban nincs sok jelentősége. Viszont lehet hogy ezentúl egyszerűbb lesz ilyet tanítani, az alkotmányt pl le lehet majd tudni egy negyedórában 😛
@jotunder: Egyetértek, a -ság gyanús, misztikus baromságok szoktak kijönni az ilyesmikből. Viszont bízok a magyar iskolarendszerben, hogy elszabotálja ezt is. Mint minden mást. Ez néha jó, néha rossz.
@jotunder: „Egy Sólyom-Kis János-Tölgyessy sajtótájékoztató egy…..”
Szvsz Sólyom mint volt köztársasági elnök ezt nem teheti meg anélkül, hogy fenékbe rúgná volt hivatala méltóságát. Amit lehetett, megtette, mikor kezdeményezte az I. Plebejussal a találkozást.
@jotunder:
Attól tartok nem volt valami szerencsés dolog Kínában hun mivoltunkra felvágni. 🙂
@jotunder:
Az, hogy Orbán ügyes populista csak a kissebb baj. Ez végülis egy politikai narrativa, rengetegen használják több, kevesebb sikerrel. Gyurcsánynál sem az a baj hogy túlmozgásos. Orbán populizmusánál még Orbán hübrisze is nagyobb veszély, ekkora küldetésfrászban már rég láttam valakit. Ami viszont a legtalányosabb, az – fölösleges szószaporitás nélkül – Orbán személyisége, vagy ami ebből látszik.
Viszonylag semleges volt a kép addig, amig azt kellett belátnunk, hogy a Fidesz, az tkp. Orbán. Könnyebb volt az egész jelenséggel operálni. Gondolom ( remélem ) nehezebb lesz megszoknunk, hogy most mindannyian : a zemberek, a zország jórészt ennek a jóembernek a rögeszméitől függünk.
“Egy Sólyom-Kis János-Tölgyessy sajtótájékoztató egy kicsit meg tudná ijeszteni Orbánt. Nem nagyon, de egy kicsit.” – mondod. Belátom, csak megérzésekre tudok hivatkozni – vékonyka, magányos meglátások – de ezek azt súgják nekem, hogy az egész hatástalan lenne. Azértmert :
• Sajnos nem tudom akkurátosan idézni a forrást, csak azt tanusíthatom : Orbán mondta valahol, hogy mindig utált mindeféle tekintélyt, parancsot és tanácsot amelyek nem illettek bele az elképzeléseibe
• A fenti nevek mögött kétségkivül úriemberek vannak – esetenként bosszantóan alpári jellemgyengeségekkel ( Sólyom ) és hihetetlen rövidlátással ( Tölgyessy ). Orbán szemében ők “nem tényezők” ( Orbán sohasem fog elfogadni egy olyan szellemi, erkölcsi felsőházat, amely az ő mértékei fölött vannak). Ezért vette körül magát vizesnyolcasokkal ( nemcsak középszerűek minden elképzelhető szakmában, hanem jellemtelenek is ) Ráadásul ő sohasem lesz “úriember”.
A qva szomorú az, hogy ezt előre lehetett látni. Nem csodálom, hogy mindig kiprojektálod a “túlmozgásos kisbarát” indirekt szerepét ebben a szerencsétlen komédiában.
Ez az egész pár év alatt letisztul, ennyit kibír egy nép, néha tanul is belőle. Hope so.
@tollaszerge: A franc se bírja követni, mikor van, mikor nincs, egy biztos, hogy sok nyomot nem hagyott a gyerekeimben, rákérdeztem.
Nekem az a gondom ezzel, hogy szerintem itt érhető tetten a legerősebben az, hogy nem tudást kéne átadni, hanem készséget fejleszteni. Ad analogiam: hiába mondom én a gyereknek, hogy mennyire fontos a mértékletes életmód, a tolerancia és a szeretet, ha közben naponta seggrészegre iszom magam és agyonverem a családot, mert pisszenni mertek amikor én tévét akartam nézni.
A legnagyobb probléma az, hogy nap mint nap manifeszt alattvalói attitűdök közepette élő gyerekeknek taníthatod te a demokráciát, a polgárságot, a bármit tantárgyként, erre legfeljebb egy elenyésző százaléknyi kölyök fog felfigyelni, a többiek pedig simán átveszik az alattvalói attitűdöt.
Mi meg csudálkozunk itt, hogy mennyien követelik a jobbágyság visszaállítását.
@jotunder: Külön élmény külföldiül mesélgetni a hazai viszonyokról. Én a nenyit próbáltam meg egy barátomnak egy nagy levegővel elmagyarázni, de lett belőle csomó ööö-zés, nyögés, nyekegés, barokkos körmondat, pedig azzal voltam, hogy hűde milyen remekül beszélem én azt a nyelvet.
Tádzsikul biztos könnyebb.
@maroz: Ennél én optimistább vagyok. Szerintem az ember (legyen akár kiskorú) feje nem valami edény, amiben az van amit beletöltesz. A befogadó szelektál, az emberi jogokról sokkal izgalmasabb tanulni mint azt hallgatni Sztálin elvtárs már gyerekkorában is. A gyagya rendszerek mindig próbálkoznak gyerekeknek/fiataloknak szóló narratívákkal, de valahogy mindig hamisan cseng és nevetséges lesz az egész. Nem irigylem azt a tanárt, akire az lesz kiosztva hogy kamaszoknak oktasson magyarságságot.
Persze mindig van aki benyeli a baromságokat, de ezzel nincs mit kezdeni, ő úgyis talál magának. A jobbágyosdi lényegét szerintem Tóta W fogalmazta meg jól: aki feudalizmust akar, mind azt hiszi hogy ő abban a rendszerben földesúr lesz, de ez számszakilag nem jön ki.
@vupo:
Nos, tisztesség ne essék, idézvén, de ez van :
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36082:meg-vannak-szamlalva-szcs-geza-napjai&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109
Különben :
Melegen ajánlom Sándor Klára sorozatát a magyarság, a magyar nyelv eredetét taglaló irásai miatt.
@tollaszerge: Engem a tapasztalataim tettek pesszimistává sajnos.
A legdurvább az volt, amikor egy tanítóképző főiskola vezetőhelyettese (a gyakorlóiskolájukba járt a csemetém) azzal próbált meg elhajtani, hogy a gyermek még kiskorú, és a kiskorúak Magyarországon még nem jogképesek, nekik még nincsenek jogaik.
A legfrisseb pedig az, amikor a fiamnak az igazgatója valami olyasmit mondott, hogy persze, most nagylegény vagy, most még ki mersz állni a jogaidért, de ha majd felnőtt leszel akkor te is meg fogsz majd alkudni, akkor majd nem lesz ilyen nagy az arcod. Így kell átadni a citoyen-öntudatot, vagy sehogy. 🙂
Én leginkább a procedurális demokráciát hiányolom az iskolákból. Miért is ne lehetne egy középiskolában is kiépíteni azokat az intézményeket, amelyek mintegy leképeznék a felnőtt világ intézményeit, és afféle gyakorló terepéül is szolgálhatnának azoknak? Learn by doing, vagy hogy van az ökonómiában. 🙂
@nerángass:
1.Nem én voltam Pekingben és támasztottam alá ázsiai eredetünket olyasmivel, hogy még az országunk neve is Hungary azt jelenti, hogy a hunok földje………
2. Galamust rendszeresen olvasom s így Sándor sorozatát is
3. Beírásom lényege, hogy szvsz nagyon nem volt szerencsés Kínában a hunok emlegetése.
Ez van.
@maroz: Gyermeteg hiba a szöveg tükörfordítására törekedni: abban mindig éppen az értelem vész el. Meg kell érteni a szöveget, és amit megértettél, azt kell elmondani a másik nyelven. Mivel én másodállásként évekig politikusainkat fordítottam magyarra, óriási rutinom van ebben. Ott mifelénk, a Galyaságban egyre többen tudják betéve a nenyi magyar fordítását (nem tőlem: én legfeljebb ha két embernek mondtam el):
„Nekünk kétharmadunk van. Nektek meg lóf*** a s*******be.”
Ennyi az egész.
„Akarnok, zsarnok, hatalommániás, erőszakos, diktatórikus, cinikus – ezekre hajaz mindaz, amilyen irányt visz most a kormányzó párt, amikor – nehezen magyarázhatóan és alig indokolva – atomot dob az Alkotmánybíróságra.” (Török Gábor a blogján)
@jotunder: Jujj.
@Kettes: Nagyon visszafogott, nem pártos, sőt továbbra is bízik Orbán általános politikájában, de ez az AB ügy sok neki.
Nem igazán értem Török Gábort. Amit a választások óta olvasok tőle, kisértetiesen emlékeztet annak a gyereknek a viselkedésére, aki rémesen szeretné, ha többé nem bántanák a nagy fiúk, de az önbecsülés-maradéka még nem engedi, hogy beálljon közéjük önkéntes lábtörlőnek.
Egy okos, szakképzett embe esetében ez vagy a szakképzés színvonalának kérdését veti fel, vagy azt, hogy most gyakorolja magát a lemerülés és kibekkelés nemes hagyományában. De hát ezt is rosszul csinálja, mert árnyalatnyi kritikát még megenged magának, amit a nagyfiúk hajszálpontosan éreznek.
Milyen szakértő az, aki nem olvassa el a szakértés tárgyát képező személy valamennyi írását, s ha elolvassa, egy betűt fel nem fog belőle? Hogy létezik, hogy nem vette észre az elmúlt 12 év során, hogy Orbán és pártja valamennyi megnyilvánulása arra vezet, ami felé most tör? Hat hónapja bizonygatja, hogy lehet ezt úgy is nézni, hogy tulajdonképpen demokratikus ám amit csinál, csak ugye a kiterjedtebb jogosítványok által adott lehetőségeket használja ki, hogy igazából nem a demokrácia határait feszegeti, mert nem csak egyféle demokrácia van, továbbá létezk az egyébként, annak fényében, tulajdonképpen, mindazonáltal, valamint és esetleg is.
S bár a langyosakat kiköpi az Isten, langyosnak lenni ismert túlélési technika.
@jotunder: Nem tetszik TG-nek, de azért védhető lenne szerinte, csak a Fidesz nem veszi magának a fáradtságot. A mai bejegyzéséből: „Nincs olyan általános követelmény egy demokráciában, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége utólagos normakontrollra – több demokráciában (nem csupán banánköztársaságokban!) nem is létezik ebben a formában ez a jogkör.”
És elnézést, hogy (nem először) saját magamat idézem, de nem tudom jobban megfogalmazni: „Egy picit igénytelen ilyen kijelentést odavetni példák nélkül. Sőt, a példák is némileg magyarázatra szorulnának, mert a legtöbb esetben kiderül, hogy ahol ilyen intézmény nincs, ott nagyon komoly egyéb ellensúlyai vannak a kormánynak, úgy ahogy nálunk nincsenek és a keveset is a leépítik párhuzamosan az AB jogkörének megvonásával.
Tehát ha a szerző nem sorolta fel részletesen nézzük akkor a terjedelmes listát: Hollandia, Svájc, Finnország és az Egyesült Királyság. Azt hiszem, hogy ha a mi kormányaink olyan keretek és ellensúlyok között működnének, mint a fenti országok, akkor senki nem szólna.
És akkor inkább így tenném fel a kérdést a szerzőnek: hány olyan alkotmányos normakontroll nélküli ország van, amely sokáig diktatúrában élt és ahol gyengék a demokratikus hagyományok? A válasz: 0
Igaz-e az, hogy azok az országok, ahol nincs alkotmányos normakontroll, nagyon komoly demokratikus hagyományokkal rendelkeznek és a hatalommal való visszaélésnek egyéb, Magyarországon nem létező komoly korlátai vannak?
Figyelembe véve ezt a kettőt, van-e a bármi értelme arra kihegyezni a bejegyzést, hogy ilyen „komoly” érv szólna az AB jogkörének elvonása mellett?
…
TG logikáját használva azt is megindokolhatnám, hogy ha a kormány több százmilliárd forintért egy cunami védelmi rendszert épít Magyarországon. Biztos más országban is van ilyen. De ez mennyire indokolna Magyarországon ilyen beruházást?”
@vupo:
„nagyon nem volt szerencsés KInában a hunok emlegetése”
Én is ezt állitom. A keleti hunok, a hiungnuk pár száz évig jól befütöttek a kinaiaknak.
Egyébként tárgyi tévedésben volt Orbán.
@nerángass: „Egyébként tárgyi tévedésben volt Orbán.”
Kétharmaddal? Kizárt.
@Wolff:
Lol
Kétharmadban igaza van. Ázsiából jöttünk, hazánk neve angolul Hungary.
@nerángass: 🙂
A Barikad.hu-ról igazolt surmedli Téchet Péter magyarázza el a Jobbkilkken, hogy lám Hollandiában a bíróság nem dönthet törvények alkotmányosságáról. Azt az apróságot ez a pázmányos fasz elfelejti hozzátenni, hogy Hollandia egy konszenzuális demokrácia, ahol a svájcihoz hasonló informális megegyezési rendszer működik amit polder rendszernek hívnak, ez kemény informális kontrollt jelent a hatalomnak, aholis nem is annyira egyszerű a hatalmi ágak elkülönítése. Soha sincs többsége pártnak, ráadásul van egy monarcha a rendszerben. Kukorelli helyett ez a kis náci pénisz a jogi tekintély. Hány az ember sugárban.
@jotunder: Legyél türelemmel, hamarosan valamelyik nácipajtás előjön azzal, hogy a SCOTUS sem alkotmánybíróság, hanem legfelsőbb-, hiszen a szótárban így van a supreme, eddig is csak a ballibsik ferdítették el.
Viszont monarcha nekünk is lesz, szintén csak idő kérdése.
@tollaszerge: A Monarch nevű úriember magyarázta el az Indexen, hogy az amerikai Legfelső Bíróság nem semmisíthet meg törvényeket. Hosszú évek után írtam be. Az nem világos, hogy a tekintélyes jogtudósaink miért nem szólalnak meg.
http://www.vg.hu/kozelet/jog/kukorelli-alkotmanyos-valsagba-sodrothat-magyarorszag-332285
Kukorelli kontra Téchet Péter. ez Magyarország.
@jotunder: mert be vannak szarva, a tekintélyes jogtudósok többsége közalkalmazott (egyetemek, akadémiai intézetek stb.), reszketve várják az újabb kirúgási hullámot, nem is alaptalanul…:-(
@jotunder: Hihi
” e sorok szerzője” vagy hatszor előfordul, igy utal ellágyulva önmagára. Nem írója, dehogy. Szerzője. Ez már majdnem olyan mintha Mahler géniusza lebegne körül minket.
@jotunder: Navracsics ugyanezt előadta a lengyel újságoknak, megfejelve azzal, hogy a skandináv államokban sincs alkotmánybíróság bibibí. Nincs hát, csak például a norvég alkotmányt olyan végtelenül tisztelik, hogy ma is XIX. század eleji dán nyelven írják a kiegészítéseket és módosításokat hozzá, mert amikor keletkezett, még a dán volt a hivatalos nyelv Norvégiában. És még ezen kívül jönnek az olyan nüansznyi ellensúlyok, mint a király személye. Még Vidkun Quisling sem mert Norvégiának új alkotmányt írni.
„A Népszabadság kormányközeli forrásból úgy értesült: olyan módosításon is gondolkodtak a Fideszben, amellyel lényegében azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányos alapjogokat ne érintse az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése; azaz a taláros testület minden olyan jogszabály esetében élhetne az alkotmányossági viszgálat jogával, ami alkotmányos alapjogot érint (ilyen a szólás szabadsága, a gyülekezési jog stb.) „
meg akarjak mondani, hogy mibe nem szolhat bele az AB, mikozben tudjak, hogy ez orbitalis gorenyseg. a foosztalyvezetohelyettesek forradalma utan, jon a docensek forradalma.
@Harald Blåtand: adtal egy otletet. ossze kellene allitani egy tokeletes diktaturat tiz alkotmanyos paragrafusbol, ami tiz kulonbozo jogallam alkotmanyabol szarmazik. ez szerintem lehetseges.
@Harald Blåtand: kb. kétperces google keresésből kiderül, hogy dániában és svédországban van alkotmányos normakontroll
en.wikipedia.org/wiki/Judicial_review_in_Denmark
en.wikipedia.org/wiki/Judicial_review_in_Sweden
norvégia több mint két percig tartana, de most ennyi időm volt.
@ulloiut: Az Egyesult Allamok alkotmanyaban sincs kitetel arra, hogy a Supreme Court megallapithatja egy torveny alkotmanyossagat, ez a birosag ertelmezesebol kovetkezik.
Ugyanugy igaz, hogy alacsonyabb birosag is kimondhatja egy torveny alkotmanyellenesseget. Es Norvegiaban is igy van, es azert van igy mert atvettek az amerikaiaktol.
folk.uio.no/giudittm/IACL_10_Courts%20as%20positive%20legislators.pdf
Czy słaba opozycja i osłabiany trybunał konstytucyjny to nie jest powód do niepokoju? Każdemu rządowi ktoś musi patrzeć na ręce.
– Prawie w każdym kraju są kwestie, których nie może regulować trybunał konstytucyjny. W krajach skandynawskich trybunał konstytucyjny w ogóle nie istnieje. W Wlk. Brytanii nie ma spisanej konstytucji, a mimo to nie obawiam się o demokrację skandynawską czy brytyjską.
Dlatego też nie zmartwię się, jeśli zgodnie z decyzją węgierskiego parlamentu trybunał konstytucyjny nie będzie mógł podejmować decyzji dotyczących prawa podatkowego. A opozycja jest słaba na Węgrzech dlatego, że tak zdecydowali wyborcy.
….
Az az erve, hogy Skandinaviaban nincs alkotmanybirosag. Holott eppen arrol van szo, hogy a skandinav esetjogban akarmilyen birosag eldontheti az alkotmanyellenesseget, es vegul a Legfelso Birosag mondja ki a vegso szot. Na ez szep.
En kb. annyira nem vagyok jogasz, amennyire egy ember lehet nem jogasz. Nincs egy kibaszott jogaszprofesszor, aki darabokra szedi ezert Navracsics-ot ???? Navracsics igazsagugyminiszter es miniszterelnokhelyettes es politikatudos osszevissza beszelt. Kurvaelet.
@jotunder:
Nincs. Ehhez ugyanis hármas szakértelem kellene. Az egyik a jogi, a másik a retorikai, a harmadik az általános műveltségi. Ugyanis ha kiáll valaki és megcáfolja a hülyeséget pl. a fenti tény említésével, a Navracsics rezzenéstelen arccal előkapja a tanganyikai alkotmány példáját, amely őt igazolja. És mire a mi emberünk rájön, hogy nincs is olyan ország már, hogy Tanganyika, addigra másnap van, és lépcsőházban eszünkbe villanó riposzt már nem annyira ütős.
De az önismeret szép példája azért, hogy az ellenzék annyira tudatában van a hiányosságainak, hogy inkább bele se kezd az ellenkezésbe, tudván hogy a második lépésben úgyis bemattolják.
Woody Allen :
„Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.”
EZ feleim, szinte reménytelen. Navracsics (pld) nem minket akar meggyőzni, hanem a szavazótáborát . A háromnegyedes forradalom narratívája, a győzelem óta, arról szól, hogy hogyan lehet ezt a szavazótábort egyben tartani, bármi áron – közben tenni a magunkét, ahogy jóelőre megálmodtuk, de szemünket mindig ájtatosan a zembereken tartjuk. A zembereknek pedig mindig megköszönjük, hogy olyasmire adott nekünk felhatalmazást, amit éppen teszünk, így azt látják – a zemberek – hogy végre hihetetlen beleszólásuk van a dolgok menetébe ( vazze erre nem is gondótam, de jól monggya ) !
Per pillanat, százával vannak – mármint az idióták és gazemberek – akik különböző helyen, különböző stílusban ugyanazt a mantrát állítják : M.o -on AB nélkül is van élet, merthogy veretes múlttal rendelkező országokban sincs ilyen.
Hány embernek , hány helyen, hányszor kéne elmondani, hogy ez egy aljas csúsztatás ? Azt elmondani, hogy régi kipróbált demokráciákban is vannak fékek és ellensúlyok ? Azt elmondani, hogy – sajnos – a mi demokráciánk nem erősebb mint egy alig tipegő gyermek, védelemre szorul, nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy egyszerűen eltapossák fürge és amorális jellembetegek ?
………………………..
„When bad men combine, the good must associate; else they will fall one by one, an unpitied sacrifice in a contemptible struggle. „
Esmund Burke :Thoughts on the Cause of the Present Discontents (1770)
@jotunder: Felháborító, hogy egy nyilatkozatra, amit lengyelül kopizott be a blogjába egy nick – de magyarul, pl. a hirkereso.hu-n nem található – nem ugrik még aznap a magyar jogásszakma! 😉
@tanarseged ur: Egyszerűen megnéztem a lengyel lapokat, és azonnal megtaláltam. google.news.
Navracsics egyszerűen hazudott. És nincs tekintély, nincs szakmai tekintély ami akadálya lenne egy ilyen hazudozásnak. Nem kell félnie.
@tanarseged ur: Milyen érv az, hogy az AB ne dönthessen olyan kérdésben amiről nem lehet népszavazást tartani ?? Micsoda debil baromság ez ???? Miért tehetik meg ?? Mert van mondjuk egy Kukorelli aki megpróbálja elmagyarázni, hogy ez egy állatság, de nem áll fel azonnal egy szakma, és nem borítja rá az asztalt Lázár Jánosra.