A Varázsló és Mario
Eredeti szerző: jotunder
1. Nem tudom mit szedett be, valamilyen olcsó kínai szintetikus szart, amit a Sóhernegyedben árulnak az utcán. Szépen szétcsapta magát, 150mg Delfacor és utána hat óránként 100mg Hepatin, amíg magához nem tért.
2. Az apja rákos volt, az anyja, hát, anyja mintha nem is lett volna, nem is válaszolt amikor kérdeztem róla, csak a gyűlöletet láttam a szemében. Ó Signor Freud, szinte túl szép volt, hogy igaz legyen. A tökéletes alany. A Lány elment Chilébe, ő maradt, egyedül, és csak kiáltványokat írt – ezek a legjobbak, a kiáltványírók, akiknek liberális elveik vannak. A liberális elvek szart sem érnek- rászoktam erre szar szóra, amióta összejöttünk, majd szétmentünk, majd újra összejöttünk és megint szétmentünk Maria Clementinával – szart sem érnek, amíg az alany hinni próbál bennük. Amikor elveszíti bennük a hitét, akkor olyan lesz mint a marhalapocka egy hónap után a kampón. Finom porhanyós. Mario is megpuhult.
3. Történelmi áttekintés következik. Először jöttek a Tábornokok, és csak jöttek és jöttek a junták, egyik a másik után. Puccs, ellenpuccs, puccs, puccs, ellenpuccs, puccs, remélem nem hagytam ki senkit, és aztán következett Torroyo admirális. A Tábornokok kegyetlenek és kapzsik voltak, Torroyo admirális pedig kibaszottul kegyetlen és kibaszottul kapzsi. Őt egy munkanélküli tanár lőtte agyon a Dél-Amerikai Kupa döntőjén a Nemzeti Stadionban. Ez a tanár enyhén skizofrén volt, a klinikánkon kezelték. Nem én.
4. De, én. Ő volt az első. Szegény pára az erőszakmentesség híve volt. Hagytam, hogy darabokra hulljon a világa, aztán éppen csak meglöktem, szinte simogatva, a megfelelő irányba. A testőrség szitává lőtte – sajnos vannak járulékos veszteségek – de egy év múlva szabad választásokat tartottak. És jött Izurieta. José Miguel Izurieta. Nem rögtön, megvárta, hogy Horatio Belladon elnök kompromittálja magát és még sok minden mást, és csak akkor jött.
5. Egy amerikai politológus egyszer azt írta, hogy országunknak olyan vezetőre van szüksége, aki képes kibékíteni a hadsereget, az értelmiséget és a marhatenyésztő parasztokat fent a hegyekben. Izurieta általában olyan éttermekbe vitte el az amerikai politológusokat, ahol a Romustra chilivel főzik a babot. Szerette nézni, ahogy fuldokolnak, miközben ő mosolyogva ette a szalonnás-chilis babját. Fentről jött, a hegyekből, ezek mindent kibírnak. Izurieta pontosan tudta, hogy elég ha a hadsereg az értelmiséget gyűlöli, az értelmiség a marhatenyésztő parasztokat fent a hegyekben, utóbbiak a hadsereget, és persze mindannyian Ephraim ben Sousa-t.
6. Nem fogom elmagyarázni Ephraim ben Sousa-t.
7. Mario apját Izurieta első elnöksége idején bocsátották el az állásából. Fizikus volt az Állami Intézetben. Egy szar kis középiskolában lett óraadó, egyik napról a másikra éltek, aztán jött a hasnyálmirigyrák. Akkor jelent meg a Lány, aki aztán a Tizenhármas Számú Demokratikus Rendelet elől menekült Santiagoba. Mario az apjával maradt.
8. A Tizenhármas Számú Demokratikus Rendeletet Rodolpho Estrabista az Elnök főtanácsadója találta ki. A rendelet lényege az volt, hogy ezentúl az oktatási minisztériumnak kellett jóváhagynia a nemzeti egységet érintő kurzusok anyagát. Meglepő módon a Szárnyasrovarok Evolúciója tantárgyat is érintette a rendelet. Lassan szoktattam rá Mario-t Estrabista-ra, úgy mint a Delfacorra.
9. Mario apja meghalt. A Lány hazajött Santiagóból, de már nem volt A Lány, hanem csak egy régi ismerős, és akkor vettem le Mario-t a Delfacorról, így Estrabista egyedül maradt a fejében. Mario az utcán találta meg a revolvert, szegény kis hülye felvette, megtörölte, zsebre tette.
Az egèszből egy hangot sem èrtettem, de a hatására lebányásztam a könyvesszekrèny hátsó sorából Bólya Pètertől a Mindenhez közel-t. Utána a’sszem megint az 1984 jön, amit 2001-ben olvastam utójára. Ezek ilyen idők.
„Szerette nézni, ahogy fuldokolnak, miközben ő mosolyogva ette a szalonnás-chilis babját. Fentről jött, a hegyekből, ezek mindent kibírnak. Izurieta pontosan tudta, hogy elég ha a hadsereg az értelmiséget gyűlöli, az értelmiség a marhatenyésztő parasztokat fent a hegyekben, utóbbiak a hadsereget, és persze mindannyian Ephraim ben Sousa-t.
6. Nem fogom elmagyarázni Ephraim ben Sousa-t. „
itt kapcsoltam.
@szopjle nyaldki:
Nem mondom, erős kezdés.:D
Mar latom a kovetkezo etapot: Kasler Xenuval es Mozes kotablaival fog kuzdeni a pszichiatriak / pszichiaterek / pszichologusok ellen…
Micsoda idők????!!!!
Hát ja. Derren Brown-videókat néztem a napokban és egészen hasonló gondolataim támadtak.
http://www.youtube.com/watch?v=doFpACkiZ2Q
Persze ez az egész nem így működik, a varázsló nemcsak az alanyokat hipnotizálja, hanem a nézőket is, hogy azt lássák, amit láttatni akar velük.
Másrészt viszont, a tábornokokat is mindig kezeli valaki.
@Késes Szent Alia: Nagy varázsló a kontextusban
http://www.goodreads.com/book/show/2039051.Predatory_States
Majdnem minden betűt elolvasam. Tényleg.
Mit szívsz? 🙂
Ehhh!
Nincs nekem időm erre … most épp tüntetek.
@nerángass: Az csak „normál” terrorállami és titkosszolgálati működés: az állam eltakarítja az ellenségeit, egy másik állam meg közreműködik, mert ezt véli érdekének. Felháborító vagy elismerésre méltó, ki melyik oldalról nézi, de nincs benne különösebb rejtély.
A varázslat abban állna, hogy az ember az akarata és tudomása ellenére követ el olyasmit, amit józan ésszel nem tenne. A klasszikus mariós történetben a fasiszta hatalom az, ami hipnotizálja az embert, mígnem annyira megalázza, hogy a kisember kizökken a varázslatból és megöli a zsarnokot. Jótündér szereposztásában viszont a tudomány lép a terrorállam helyébe, mert a laborban kikísérletezték azt a gyógyszert és a hozzá való manipulációs technikát, ami a megfelelő alanyból gyilkost csinál. A tudós pedig gondolhatja azt, hogy ezt jó célokra használja, bizonyos járulékos veszteségekkel.
Azt hiszem, van egy ilyen mítosza a pszichológiának manapság, hogy képes ilyesmiket csinálni. A Cambridge Analytica kapcsán is egy rakás cikkben olvastam, hogy ha begyűjtik az ember facebookos adatait, lájkjait, megosztásait, akkor egy kampányban olyan célzott tartalmat rakhatnak elé, hogy manipulált robottá válik és rászavaz a Trumpra. Derren Brown népszerűsége is ebben áll (nagyon népszerű), elhiteti, hogy a pszichológia őrületes manipulációkra képes, és ez borzongató. Szerintem sokkal kevésbé képes rá, és inkább a borzongani vágyás láttatja bele a pszichológiába ezt a hatalmat. Persze tévedhetek 🙂
@Késes Szent Alia:
„…elhiteti, hogy a pszichológia őrületes manipulációkra képes, és ez borzongató. Szerintem sokkal kevésbé képes rá, és inkább a borzongani vágyás láttatja bele a pszichológiába ezt a hatalmat…”
Mindazonáltal ha sikerrel elhiteti a tömegekkel, hogy ilyenekre képes és ezt sokan tényként könyvelik el és „paranoiásak” lesznek tőle, akkor máris bizonyítva van, hogy ilyenekre képes. 😉
@Késes Szent Alia: Derren Brown nekem nagy kedvencem, de azt hiszem ő nem titkolja, hogy valójában a közönséget veri át, nem az alanyokat manipulálja. Néhány trükköt le is leplezett, amiket pl. Németh Sándor-féle csalók alkalmaznak. Kézrátételes gyógyítás, cold reading, ilyesmik. A legjobb trükköket nyilván nem 🙂
@Késes Szent Alia: Azt senki nem mondja, hogy akaratod ellenére hirtelen trumpra fogsz szavazni. Nem is az a cél.
Amit el akarnak érni, hogy ha nem trumpra szavaznál, akkor elbizonytalanodj, megundorodj, elmenjen a kedved az egésztől és hagyd a faszba, inkább menj a telekre permetezni. Ha meg trump-szavazónak tűnsz, akkor meg megérezd a lehetőséget, hogy most a te szavazatod számít, hozzájárulhatsz, hogy amerika megint nagy legyen és szakíts rá időt, hogy elmenj, még akkor is, ha amúgy inkább a telken akartál volna pöszmétét egyelni.
Azt sugallni neked, hogy menj orbánra szavazni, piszok nehéz lenne. Azt sugallni, hogy menj el szavazni, vagy ne menj, sokkal könnyebb, csak ugye jól kell célozni, hogy kinek melyik sugalmazás menjen.
@ámbátor: A CA állítása szerint „pszichográfiai profilozásról” van szó, azaz valamiféle személyiségfelmérésről, ami alapján meghatároznák, hogy milyen üzenetek befolyásolnak mondjuk egy szorongó, de barátságos embert, szemben egy extrovertált, lelkiismeretlen alannyal, akit viszont másféle üzenet befolyásolna. Nem egyszerűen Kubatov-listát csinálnak arról, hogy az illető piros-e vagy kék.
Na most én nem tudok olyan tudományos eredményekről, amik igazolnák, hogy ilyen finomhangolás egyáltalán működhet politikai kampányban. Viszont roppant ijesztően hangzik, hogy titkos adatgyűjtéssel titokzatos cégek belemásznak a szavazó fejébe és észrevétlenül manipulálják a megbízó céljai szerint. Mi lesz velünk, ha már a pöszmétéket is a hatalom csettintése szerint gondozzuk vagy hanyagoljuk?
@kalamar: Zseniális, amit csinál, de az egésznek az a sugallata, hogy pusztán lélektani módszerekkel éri el, hogy az emberek az adott módon reagáljanak, ez pedig maga is megtévesztés. Mondjuk az a műsor, ahol az ateista lányt belehipnotizálta egy misztikus élménybe, aztán „megmagyarázza”, hogy hogyan csinálta. Ha az a magyarázat igaz, akkor mindannyian dróton rángatott bábok lennénk a képzett mentalisták kezében, amit azért kétlek.
@Muad’Dib: :)) Aszimovot hibáztatom, ő kezdte ezt a populáris mítoszt a pszichohistóriával. Meg persze a Bene Gesserit tömeghipnózisos praktikái.
@Késes Szent Alia:
Itt van pár …..
sk.sagepub.com/reference/politicalcommunication/n549.xml
sk.sagepub.com/reference/behavioralsciences/n2068.xml
sk.sagepub.com/reference/politicalcommunication/n486.xml
@nerángass: Pár micsoda? Ezek enciklopédiai szócikkek, ráadásul csak az első kapcsolódik ide.
@Késes Szent Alia: A pszichológusok, szociológusok, marketingesek és kommunikációs szakik manapság már bejáratott technikákkal dolgoznak. Az az érzésem, hogy a CA csak a jéghegy csúcsa, a felszín alatt rengeteg fölmérés és azok eredményét fölhasználó manipulációs folyamat van működésben. A számitástechnika és a tömegkommunikáció fejlődésével a pszichometria – különböző populációkon végzett fölmérések validációja – is nagyot lépett előre. A pszichográfiai profilozást a marketing és a HR is régen ismeri, csak idő kérdése volt, hogy a politikában is hasznosítsák. És akkor még nem beszéltünk a klasszikus néphülyités régi mestereiről, akikkel például Roger Money – Kyrle is folgalkozott annakidején.
onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.2044-8341.1941.tb00312.x
Konklúzióit itt alant lehet látni :
aeon.co/essays/the-omnipotent-victim-how-tyrants-work-up-a-crowds-devotion
Nincs benne semmi újdonság, csak mikor így éppen leírva látja az ember…
hvg.hu/gazdasag/20180511_Az_EU_gazdasagi_teljesitmenyenek_8_ezreleket_adja_Magyarorszag
Szóval egyrészt a nyilvánvaló: mekkora Máriónak kell már ahhoz lenni – és van pár millió ilyenünk idehaza – hogy valaki elhiggye az egércsoszogásról Cipollának, hogy elefántdübörgés. Mert ha eltekintünk a szó szoros értelmében hipnotizáltaktól és a Kettes tesztjén 100 pont felett teljesítőktől – akik azért max. a felét tehetik ki ennek a sokaságnak, a többieknél ott indul a probléma, hogy teljesen fogalmatlanok a világról, és az állatos analógiát folytatva egy gilisztát nem tudnak megkülönböztetni egy paradicsommadártól, nem hogy az egeret az elefánttól. És persze hogy ezeket az embereket hogyan lehetne legalább egy okosabb tízéves gyerek szintjére felhozni – immár elszakadva a zoológiától – a legelemibb alapfogalmakkal kapcsolatban a világról.
Másrészt azt meg tudja nekem magyarázni valaki, hogy miért éri meg mondjuk Németország vezetőinek, hogy pitizzenek egy olyan rezsimnek, amelyik mögött az EU gazdasági teljesítményének NULLA EGÉSZ NYOLC TIZED százalékát adó ország áll? Az ettől a rezsimtől várható előnyök mégis mekkora súllyal bírnak Németország számára (figyelembe véve azt is, hogy a magyar gazdasággal folytatott együttműködés – és haszon – jelentős része anélkül is megvalósulna, hogy az Unió seggén pattanásnyi méretű és állagú képződménnyel pacsizni kellene)? Tényleg megéri ezekért a tizedszázalékokért egyrészt személyesen lemenni kutyába, másrészt csúfot űzni az EU állítólag létező alapértékeiből, ami ráadásul már középtávon is egy roncsoló rákos burjánzássá nőheti ki magát?
Hát ezek jutottak eszembe így a következő 12 éves ciklus első péntek délutánján.
@velőtanya: A „néppártiság” nem egy eltklub. Még IQ -ban sem. Viszont aki német nagybefektetőként kis hazánkat választja, az bizony jól jár! (nem csoda, ha az innováció csúcsaként a szuper-Merciben az ülés nyalogatja a gazdi seggét) Szóval, azért van minek utána nézzél, ha nem érted…
@brunn: A válaszod alapján nekem inkább úgy tűnik, hogy te nem fektettél túl nagy energiát a hozzászólásom megértésébe. A Néppártról mint olyanról – és itt felteszem, hogy az EPP-re gondolsz – egyetlen szót se szóltam itt, tőlük (legalábbis közvetlenül) eleve nem várnék semmit. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy tetszőleges német (vagy bármilyen) multi egy gyakorló kannibál diktátorral is lepaktál némi plusz profitért, és még azt se vitatom, hogy egy-egy német nagybefektetőnek lehet érdemi tétel a magyarországi biznisze.
Éppen ezért állítottam a hozzászólásom középpontjába Németország (mint olyan) magatartását. Németország, illetve a német gazdaság számára ugyanis marginális tételről van szó – különösen ha figyelembe vesszük, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolatok komolyabb megrendülése nekik egy kellemetlen szúnyogcsípés lenne, a magyar gazdaság viszont pillanatokon belül összeomlana, és éppen ezért ha Németország kiállna Orbánnal szemben és az EU általa folyamatosan meggyalázott alapértékei mellett, attól még a gazdasági kapcsolatok nem rendülnének meg komolyabban, legfeljebb némi handabandázás lenne arról hogy megvédjük magunkat Berlintől, meg lenne egy békemenet a nürnbergi grillkolbász bojkottjáért – de valójában még ennek a Németország számára összességében sem megrendítő tételnek (amit az EU teljesítményének 0,8 százalékát reprezentáló magyar gazdasággal való kapcsolat jelent nekik) is legfeljebb csak egy szimbolikus töredéke lenne az ár azért, hogy legalább részben a helyére pofozzák azt a rezsimet, amelyik – hogy magamat idézzem – lassan egy roncsoló rákos burjánzássá nőheti ki magát Európa peremén. (Arra ugyanis a 0,8 százalék ellenére is képes lehet, és éppen erről szólt volna a hozzászólásom, hogy a lepaktálás Orbánnal nevetségesen kevés extra haszonnal jár – ugyanis még a Magyarországgal folytatott gazdasági kapcsolatok profitjának is csak a töredékét érintené – viszont annál nagyságrendekkel több kárt okoz a hosszabb távú német érdekeknek. Már persze ha „haszon” alatt Németország érdekeit értjük, mert egy-egy konkrét német zseb számára nyilván mindig nagyon hasznosak tudnak lenni az ilyen üzletek, de hát elvileg ezért tartják a németek a német államot, hogy ne egy-egy zseb érdekei alapján intéződjenek az ilyen dolgok)
Ez így ömlesztve borzalmasan néz ki, megpróbálom kicsit jobban tagolva:)
——————————————————–
A válaszod alapján nekem inkább úgy tűnik, hogy te nem fektettél túl nagy energiát a hozzászólásom megértésébe. A Néppártról mint olyanról – és itt felteszem, hogy az EPP-re gondolsz – egyetlen szót se szóltam itt, tőlük (legalábbis közvetlenül) eleve nem várnék semmit. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy tetszőleges német (vagy bármilyen) multi egy gyakorló kannibál diktátorral is lepaktál némi plusz profitért, és még azt se vitatom, hogy egy-egy német nagybefektetőnek lehet érdemi tétel a magyarországi biznisze.
Éppen ezért állítottam a hozzászólásom középpontjába Németország (mint olyan) magatartását. Németország, illetve a német gazdaság számára ugyanis marginális tételről van szó, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolatok komolyabb megrendülése nekik egy kellemetlen szúnyogcsípés lenne, a magyar gazdaság viszont pillanatokon belül összeomlana. Éppen ezért ha Németország kiállna Orbánnal szemben – és az EU általa folyamatosan meggyalázott alapértékei mellett – attól még a gazdasági kapcsolatok nem rendülnének meg komolyabban, legfeljebb némi handabandázás lenne arról hogy megvédjük magunkat Berlintől, meg lenne egy békemenet a nürnbergi grillkolbász bojkottjáért – de valójában még ennek a Németország számára összességében sem megrendítő tételnek (amit az EU teljesítményének 0,8 százalékát reprezentáló magyar gazdasággal való kapcsolat jelent nekik) is legfeljebb csak egy szimbolikus töredéke lenne az ár azért, hogy legalább részben a helyére pofozzák azt a rezsimet, amelyik – hogy magamat idézzem – lassan egy roncsoló rákos burjánzássá nőheti ki magát Európa peremén.
(Arra ugyanis a 0,8 százalék ellenére is képes lehet, és éppen erről szólt volna a hozzászólásom, hogy a lepaktálás Orbánnal nevetségesen kevés extra haszonnal jár – ugyanis még a Magyarországgal folytatott gazdasági kapcsolatok profitjának is csak a töredékét érintené – viszont annál nagyságrendekkel több kárt okoz a hosszabb távú német érdekeknek. Már persze ha „haszon” alatt Németország érdekeit értjük, mert egy-egy konkrét német zseb számára nyilván mindig nagyon hasznosak tudnak lenni az ilyen üzletek, de hát elvileg ezért tartják a németek a német államot, hogy ne egy-egy zseb érdekei alapján intéződjenek az ilyen dolgok)
@velőtanya: (na jó, a formai részét feladom, valamit most másképp csinál a fórummotor, és nem hajlandó figyelembe venni a tördelést)