Retúr. Avagy Techet úr utazása a damaszkuszi úton. II.
Eredeti szerző: jotunder
Az első részben sikerült összekevernem két Varga Csabát (múltkor majdnem összekevertem két Lakner Zoltánt). Az ezoterikust a konzervatív jogbölcselővel. Ugyanis csak az utóbbi írt tanulmányt Carl Schmittről. És ebből születik most Part II.
Történetünk főhőse Techet Péter ugyanis arról is írt, hogy :
„a magyar tudományos életet meghatározó posztkommunista-lukácsista lobbi, amelynek hatalma még mindig a kívánatosnál nagyobb, majdnem két évtizeden át akadályozta meg, hogy Carl Schmitt bekerülhessen a magyar politikai diskurzusba”
Varga professzor azonban bátran írt Carl Schmittről.
Munkájának címe: The place of law in Schmitt’s world concept. Lukácsról is írt a szerző, megemlítette, hogy jogfelfogásával igazolta a sztálini pereket. És hát különben is bolsevista volt.
Viccelődöm itten. Varga professzor munkájának címe: The place of law in Lukacs’s world concept. És pont Carl Schmittről írt a szerző, hogy jogfelfogásával igazolta a Hosszú Kések Éjszakáját. És hát különben is fasiszta volt. (63-64.oldal)
Szeretném megjegyezni, hogy Techet kimelten a „bátrak” között sorolja fel Varga professzort. Annyira szeretem ezt az országot, hogy nem bír hibázni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518545-6ae24032e1938' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518545&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518545-6ae24032e1938&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518545-6ae24032e1938' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A Damascus Orgazmus Bar-ra gondolsz Ibizán? Ott tényleg nagy a pörgés, igazi konzervatív keresztény értelmiségi szívcsakra.
Btw hallom, az új demokráciajelző a keresztény és nem az (il)liberálfasiszta. Na most kell belevágni a szenteltvízbizniszbe.
Ez a Varga Csaba – nem ez (vargacsaba.hu), hanem a jogfilozófus (drcsabavarga.wordpress.com) – önmagában is figyelemre méltó. Őt Techet valamiért (Carl Schmitt ismeretéért?) tiszteli, és nem sorolja a lukácsisták közé. Miközben Lukács jogfelfogásáról írt 1981-es, eléggé apologetikus kismonográfiát (mek.oszk.hu/14200/14244/14244.pdf), amiben a legérdekesebb, hogy úgy tulajdonít Lukácsnak jogfilozófiát, hogy a könyv elején oldalakon keresztül fejtegeti, hogy Lukácsnak semmi köze nem volt a joghoz..-)
Carl Schmitt a Lukács által az Ész trónfosztásában róla írott meglehetősen kritikus megjegyzések alapján jön elő.
@Bogomil: Talan veletlen, talan nem, de jelenleg egyik oldalt sem sikerult megnyitni.
@Ra13: Nekem megnyílnak most is.
@Bogomil: koszonom, akkor kuzdok egy kicsit…
nekem az a problémám h magyarországon az elítélhető eszmék támogatóinak megítélése oldalfüggő
példa 1: Hóman
baloldal: antiszemita volt , elfogadhatatlan
(szél)jobb: de de a tudományos munkássága!
példa 2: Lukács György
jobboldal: tanácsköztársaság stb , elfogadhatatlan
baloldal: de a tudományos munkássága!!!
én kettős mércét érzek az ilyen ügyekben
most akkor döntsük el hogy melyik legyen: vagy zéró tolerancia minden totális vagy kirekesztő eszme támogatója ellen . vagy mindenkit megpróbálunk árnyalni
@zsírPubli: Ez most hogy jön ide?
@Bogomil: csak úgy eszembe jutott a carl schmitt félék megítélése kapcsán 🙂
Hááát, igen. Techet doktor házhoz ment a …
1. Bár én kicsit zavarban vagyok Techet gondolatmenetével, ha OV istenkirályrulez, miközben az ellenzék agyhalott (amiről persze lehetne f@asza kis véleménycikkeket írni, de nem csak „hellerágnesezni”, mert az oly’ prosztó és uncsi), akkor hol van OV zsenialitása? Mert agyhalott mellett prófétának lenni… ? Hüm. Hüm-hüm. Lehet , hogy C. S. írt valami fontosat töredékszavazatokról is????
2. Ja, és ne menjünk el „jogállam nem érdekli a zembereket”- + „anything goes jogállam címén”- , illetve „csak (!) a fideszes hátország (!) ismeri (!) az európai folyamatokat, diskurzust”- f. tételek mellett sem !
Már ha röhögni akarunk egy jót…
Köszi ezt a gyöngyszemet. Már éppen panaszkodtam volna, mert a keresztény értelmiségieké csak fájdalmas volt, de ez szórakoztató. Vicces, hogy a táborral regisztert is kell váltani, le kell mindent fordítani a blogolvasóknak (http://www.youtube.com/watch?v=xk0sS4IFGXA)
Kötelező kűr:
a. „így agg korukra, azonban hagyjuk meg a magyar liberális értelmiséget a fabatkát se érő meséikben”
b. „őrjöngés helyett nem lenne ildomosabb gratulálni Orbán Viktornak?”
c. „a szellemileg és külsejében is felettébb elhanyagolt Heller Ágnes”
d. „szájszagú, provinciális ballibsi közeg”
S „végetért az értelmiség diskurzushatalma” mondja nem érezve az iróniát.
// 10+1: Aki meg nem szereti Orbán Viktort, annak Anathema maranatha zárta levelét Pál.
@zsírPubli: Jobbat mondok, védd a sajátot, támadd az ellenfelet. Ja hogy ezt ki sem kell találni 😀
@zsírPubli:
Carl Schmitt náci volt, konkrétan egy ideig náci ideológus, aki valóban írt egy cikket arról, hogy a Führer a legfőbb jogalkotó és mint olyan folyamodhat gyilkosságokhoz. Nem akasztották fel 45 után, mivel szerencséjére még időben elhajlónak minősítették. Azt is bátran kijelenthetjük, hogy egy utolsó antiszemita patkány volt. Mindazonáltal, a kora egyik legismertebb jogfilozófusa is volt, és a mai napig kiadják a könyveit, konferenciákat rendeznek róla, évente többet is, annak tudomásul vételével, hogy mit művelt a náci korszak elején.
@jotunder: És akkor azon most kiakadnál mi, ha erre azt írnám, hogy akkor ennyit a jogfilozófiáról?
@Yorg: próbáljuk ki.
Yorg: ennyit a jogfilozófiáról !!!!
jotunder: éljen az eperfagylalt!!! és matt.
@jotunder: Ne játszd meg magad, rosszul áll. A lényeg: vannak szakmák, amiknek a reputációja nem olyan fényes a pórnép szemében, mint másoké, és nem véletlenül. És nem mindig jó érv egy nekünk nemtetsző személy véleménye ellen az, hogy Nyugaton nem ismerik.
@Yorg: Ezt már annyira végiggondoltad, hogy nem is tudok mit hozzátenni.
@Yorg: Miért minősítené a jogfilozófiát, hogy egyik művelője történetesen náci volt. Senki nem mondaná, hogy ennyit a fizikáról, noha voltak szép számmal voltak náci fizikusok is.
@dicey: Bieberbach, Teichmüller és Blaschke azaz a német komplex függvénytan legnagyobb alakjai akkora nácik voltak, mint ide Lacháza. Bieberbach az elmebetegség határait ostromolta az antiszemitizmusával. Elég nehéz lenne őket megkerülni a matematikában.
@jotunder: milyen eredmények voltak akkoriban a komplex függvénytanban? én pl rezidum tételig jutottam csak 🙁
@dicey: Nem az egyik művelője, hanem az egyik legnagyobb, ma is hivatkozott. És nemcsak egy köznáci volt, hanem jelentős szerepe volt a tekintélyének, hogy a nácik hatalomra juthattak, és kiépíthették államukat. Heisenberg vitázott a nácikkal hatalomra kerülésük előtt (van egy dialógus az egy rész és az egészben, tanulságos), utána dolgozott nekik, de a német atombomba valahogy nem készült el. Sanszos, hogy nem teljes szívvel dolgoztak rajta.
A jogfilozófia hiába vezeti vissza magát Platónig, viszonylag fiatal terület, és persze mint minden, ma angolszász dominancia alatt áll. Így nem lehetnek általános érvényűek az állításai, elsősorban az angolszász társadalmakra van szabva, ellentétben a fizikával és a természettudományokkal. Ezért nem érzem inkoherensnek, ha magyarként kevésbé bízok meg állításaiban a többi társadalomtudománnyal együtt. A közgazdaságtudomány esetében van ennek a kérdésnek különleges jelentősége, mert az mindannyiunk bőrére megy. Fontosabb az, hogy a gyakorlatban valaki mit mutatott, mint az, hogy mekkora az idézettsége. Matolcsy>Chikán. És a matematikusok véleménye se perdöntő ebben a témában, az ő területek még annyiban se kapcsolódik a valósághoz, mint az elméleti fizika.
@zsírPubli: Amit egy normál undergraduate kurzusban tanítanak az tizenkilencedik század. Teichmüller huszonhat évesen írta le azt, amiből később a Teichmüller elmélet lett, és már akkor egy totálisan elmebeteg náci vadbarom volt.
@jotunder: az diff geo ugye? komplex sokaságok? ez ma is aktív kutatási terület?
mscn nekem bevezető algebrai topológia és formák / de rahm kohomológia alapok voltak :).
hát igen, ha valaki 1 területen kimagaslóan intelligens, nem biztos h az élet más dolgaiban is bölcs , van ilyen
amúgy nem értem miért érdekes techet és az ú damaszkuszi útjai/pálfordulásai. max ilyen kis színes
ez egy ilyen ország. itt fordulni szoktak a köpönyegek. ez van. itt pl a kommunisták szoktak kommunistázni a leghangosabban
annyi ilyet lehetne még linkelni. a szerencsésebb eset az amikor 10 év eltelt a kettő között.
lehet h már megszoktam
@Yorg: Két küönböző érvet használsz. Az egyik, hogy a társadalomtudományoknak általában nem lehet érvényesség-igénye; ezzel nekem most itt nincs kedvem vitatkozni. A lényeg, hogy ennek semmi köze ahhoz, hogy az egyik gyakorlójának náci mivolta hitelteleníti-e az egész diszciplínát. Szerintem erre a válasz továbbra is az, hogy nem. Még ha Carl Schmitt a legnagyobb jogfilozófus lett volna, szerintem ez akkar is irrelaváns lenne a diszciplína létjogosultsága és státusza szempontjából. De ha már itt régjuk a gittet, szerintem Carl Schmitt elméletének maradandó része sokkal inkább politikai semmint jogfilozófia.
@dicey: „Az egyik, hogy a társadalomtudományoknak általában nem lehet érvényesség-igénye;”
Nem általában, hanem általános, vagy univerzális, ha ez így jobban érthető. A gravitáció ugyanúgy viselkedik az USA-ban, mint Magyarországon. A gazdaság, az emberek nem. Nyilván nem csak neked írtam, hanem bárkinek, aki olvassa. Ha te nem érted, vagy nem érdekel, az nem baj.
„Még ha Carl Schmitt a legnagyobb jogfilozófus lett volna, szerintem ez akkar is irrelaváns lenne a diszciplína létjogosultsága és státusza szempontjából.”
Szerintem nem. Wikiről: „Philosophy of law is a branch of philosophy and jurisprudence that seeks to answer basic questions about law and legal systems, such as „What is law?”, „What are the criteria for legal validity?”, „What is the relationship between law and morality?”, and many other similar questions.”
Morális nullák engem ne tanítsanak a törvény és a moralitás kapcsolatáról, köszönöm szépen. És azokról is, és a tudományukról is megvan a véleményem, akik ilyen magas polcra emelik ezt az alakot. Ami irreleváns, az jotunder komplex függvénytanos példája volt.
„De ha már itt régjuk a gittet, szerintem Carl Schmitt elméletének maradandó része sokkal inkább politikai semmint jogfilozófia. „
Politika, mint tudomány, vagy mint gyakorlat?
@YorgÉrteni vélem, hogy mi a különbség univerzális-érvényű és nem univerzális-érvényű állítások között, csak azt nem látom, hogy mi lenne ennek itt a relevanciája. Egy állítás érvényességi igénye, hogy jelenségek milyen széles körére vonatkozik, és igazságának kritériuma két különböző dolog. Ha a társadalomtudományok képesek olyan állításokat tenni, amelyek igazság-kritériuma független az állítást tevő személyes politikai nézeteitől, akkor az állítást tevő személy tudományos státusza függetleníthető az illető politikai nézeteitől, függetlenül attól, hogy állításainak érvényesség-igénye az egész emberiségre vagy csak az árpádkori nyeregkápák 1215 és 1217közötti fejlődésére terjed-e ki.
„Politika, mint tudomány, vagy mint gyakorlat?” A politika elméletére gondoltam.
@dicey: „Érteni vélem, hogy mi a különbség univerzális-érvényű és nem univerzális-érvényű állítások között, csak azt nem látom, hogy mi lenne ennek itt a relevanciája.”
Ezt veheted mellékszálnak, csak eszembe jutott arról, hogy ebben is különböznek a természettudományok a társadalomtudományoktól, és ennek a blognak visszatérő témája, hogy ezek művelőit lehet-e, érdemes-e azonos mércével mérni.
A moralitásra nem reagáltál: a fizika nem foglalkozik morális kérdésekkel, ezért a művelőinek moralitása közömbös(ha a szakmai etikát betartja), a jogfilozófia viszont igen.
@Yorg: Rendben, akkor reagálnék gyorsan a moralitással kapcsolatos fenntartásodra. Szerintem az általunk vitatott kérdésben nagy vonalakban két koherens álláspont van. Az egyik szerint a társadalomtudományok értékelkötelezettek, és ez aláássa tudományos státuszukat. Ha ez az állítás igaz, akkor a szkepszised általános, és ebben az esetben Carl Schmitt gazember volta irreleváns, hiszen ekkor egy szent és Carl Schmitt álláspontja tudományosan egyaránt értékelhetetlen. Ha viszont a szekptius álláspont helytelen, úgy Carl Schmitt állításainak van a gazemberségétől független igazságkritériuma, vagyis gazembersége megint csak irreleváns.
Még egy apróság. A „morális kérdésekkel foglalkozik” elég tág kategória. Morális kérdésekkel kapcsolatban lehet tenni konceptuális állításokat (pl. az osztó és a helyreállító igazság különbözik egymástól), empirikus állításokat (pl. a protestáns etika hozzájárul a kapitalizmus fejlődéséhez) és értékelő állításokat (pl. a halálbüntetés rossz). A jogfilozófusok egy tekintélyes része azt mondaná, hogy tételeik a joggal kapcsolatos konceptuális állítások. Még ha ezeknél is tetten érhető értékelkötelezettség, itt ez a kérdés sokkal bonyolultabb.
@dicey: Bocs, de ez számomra üres blabla. Amit el akartam mondani, elmondtam, én befejeztem.
A liberalizmus, a píszí és a modernség fideszi elvetését valahol Schmittel próbálják igazolni olyan igényességgel, mint egy járási pártbizottság egynapos tudszoc továbbképzése 1972-ben Marx esetében. A sok véleményformáló fidesszolga két és fél oldal után beleun Schmittbe és Habony Árpádot hívja segítségül.
Marxról pedig lehet politikai véleményt mondani, de 200 év után relevánsabb arról beszélni, hogy miért tanítják ma is szociológiából, történettudományból, közgazdaságtanból és filozófiából, valamint mit jelent ma, ha egy elismert társadalomkutatóról azt mondjuk, hogy marxista. Tisztán tudományos szempontból
halványul-e a hatása az idő múlásával, különös tekintettel 1990 utánra?
@Yorg: Gratulálok…
@Yorg: Ok, ha nem akarsz vitatkozn. Ennél a „ez számomra üres blabla” kitételnél azonban tobbre saccoltalak.
@dicey: Veled nincs kedvem vitatkozni. Jotundernek meg velem nincs. Így jártunk.