Aggodalom
Eredeti szerző: kiskii
Most hogy kezdem nagyon unni az ámokot, amit Pártunk és Kormányunk futkos itten, inkább más témában reszelgetem a körmömet. Jelesül abban, hogy több száz évig is élhet az ember, amint a jeles kutató vizionálja. Ez valami remek dolog lenne. Főleg akkor, ha én lennék az az ember, aki több száz évig él. Leginkább dollármilliárdos földesúrként. Vagy talán nem is lenne akkora királyság több száz évig élni?
Merthogy: amikor elkezdtünk emberként funkcionálni, megközelítőleg 25 év volt az átlagéletkor. Ennek sok oka volt. Az egészségügyi ellátórendszer fejletlensége, a közbiztonság terén mutatkozó hiányosságok és az élelmezési szektor viszonossági alapú szerveződése egyaránt közrejátszott a sajnálatosan rövid élettartamban. Ugyanakkor a genetika és az evolúció tette a dolgát. Őseleink hírből sem ismerték az Alzheimer kórt, a rákot és a szívkoszorúér-elzáródást. Ezzel szemben viszont érettségi alapkövetelményként futottak hosszabb távon is 40 kilométer/órás sebességgel. Gondolom ebben szerepe lehetett annak is, hogy milyen gyorsan tudtak futni a táplálékláncban velünk szomszédos láncszemek.
Társadalmi fejlettségünk ebben a korban nagyon magas szintű volt. Hordákban éltünk ugyanis. A horda 30-40 tagú szervezet volt, ahol mindenki ismert mindenkit, és pontosan tudta, hogy egyes fennforgások esetén mit kell tennie, illetve hogy a többiek mit fognak tenni. Erős, versenyalapon méltósított vezetés alatt éltünk, ahol a vezetés sokkal kevesebb gondot fordított a média regulázására, mint amennyit az üzemszerű szaporodásra. És ebben igaza is volt, mivel a zaklatott életvitel folyamatos szaporodás híján gyorsan lenullázta volna a horda létszámát. Valami ilyen gondolatmenet alapján alakulhatott úgy, hogy a női emberek 12-13 éves korban váltak szaporodóképessé (jelzem, ez azóta mit sem változott). Így volt elérhető, hogy még elaggásuk előtt felnevelhessenek legalább három gyermeket. A rövid élettartam arra késztette a népességet, hogy ami egy emberéletbe belefér, azt sűrített módon élje meg. A napi munkaidő megközelítette a két órát, a maradékot szórakozással, pihenéssel és turizmussal töltötték ki.
Az élettartamhoz arányítva tehát ugyanannyit dolgoztak mint mi ma, ugyanannyi stresszt szenvedtek el, mint mi, és a mi 28-30 éves korban szülni kezdő asszonyaink az életkor-arányt tekintve nem kezdenek később gyerektermelésbe, mint eleink. Mi viszont az élettartam növekedésének öröme mellé kaptunk egy csomó plusz gondot a nyakunkba. Nem gond már, hogy a hétmilliárdos népességből nem ötmilliárd, hanem csak egyetlen szál ember képes 40 kilométeres sebességgel futni, mivel igen ritka manapság a kardfogú tigris. Viszont gond, hogy azok az emberek, akik az ősidőkben nem érték volna meg az ivarérettséget, gyermekeket nemzenek, továbbörökítve a “selejtes” génkészletüket. De erre fel vagyunk készülve, gyógyászatunk az életkorunkkal arányosan fejlődött.
Ugyanakkor genetikailag érdekes, hogy léteznek korfüggő betegségek. Tehát az alapvetően 30 éves élettartamra tervezett emberi szervezetbe bele van kódolva a 60-90 évig való élés lehetősége: egy csomó degeneratív betegség ugyanis idős korban jön elő, tehát a genomunkba az életkor növekedéséhez csomagkapcsolt árucikkek vannak beépítve. Küzdünk ellenük és mivel a genetikával foglalkozó tudományok egyre mélyebbre másznak bele a működtető rendszerünk megértésébe, fogunk is gyógyírt találni ezekre a bajokra. A legkomolyabb betegségre is előbb-utóbb meglesz a gyógyszer: az öregedésre. Na, akkor majd élhetünk 400 évig. Közben megjelennek persze olyan új betegségek, melyek 200 éves kor alatt nem bukkannak fel, de majd azokra is megleljük a megoldást. Az emberi életkor végső határát gondolom úgy lehet majd felismerni, hogy már nem jönnek elő korfüggő új nyavalyák.
Valamiért mégsem bízom a 400 éves életkorban. A 25 évig élő nő 12 éves korában szülte első gyermekét, a 70 évig élő nő 30 éves korában teszi ugyanezt. De a 400 évig élő nő is 30 évesen fog szülni, mert a negyven év körüli korban bezáródó lehetőség bele van égetve az epromba. Mondhatjuk, hogy a fizikai képességek általános hanyatlásáért cserébe szellemileg vagyunk fejlettebbek, mint őseink. Egyfelől ez nem igaz, másfelől viszont nem igaz. Az utolsó 10.000 (de lehet hogy több) évben mit sem fejlődött az ember agyi kapacitása, képessége. Ahogy mondani szokják, az a fizikus, aki 25 éves koráig nem alkot zseniálisat, már soha nem is fog. Mert akárcsak az ízületeink, az agyunk is 30 évre van tervezve. Idővel – el tudom képzelni –, hogy olyan mélyre nyúlnak a tudósok a tervrajzunkba, hogy ezt a harminc éves korban leálló egyedfejlődési szakaszt kitolhassuk. Na, az lesz az áttörés, nem pedig a leharcolt emberi test életkorának megötszörözése.
Az emberi élet utolsó 5%-os szakasza a hanyatlás ideje. A 25 éves embernél ezt a 2-3 évet tudta kezelni a társadalom (a horda), a 70 évesnél tudjuk kezelni mi (ugye az ember élete során egészségügyre költött anyagiainak 90%-a élete utolsó 5 évében vándorol az egészségügy zsebébe). Nade 20 évnyit (lassabb orvostudományi előrehaladás esetén 200 évnyit) leélni súlyosan hanyatlott szellemi és/vagy fizikai állapotban? Az durva állatkínzás lenne, kérem.
Másik kérdés, hogy a Földön összesen 2 milliárd ember ellátáshoz elégséges élelmet lehet termelni. Az intenzív gazdálkodás és a rapid genetikai beavatkozások ezt felvitték a duplájára. (E helyről köszöntöm a génmódosított élelmiszerek ellenzőit.) A durva életkor-növekedés hihetetlenül felszaporítaná a népességet. A mai időkben is 3 milliárd ember éhezik. És ez a 3 milliárd a legrövidebb élettartamúak közül kerül ki, akik a legstrapabíróbb, evolúciós szempontból a legéletképesebb szegmensei a fajunknak, már amennyiben a fizikai tulajdonságok szempontjából nézzük az életképességet.
<
p style=”text-align:justify” class=”MsoNormal”>Valakiknek észre kellene már venni, hogy a Föld megtelt. Tehát vagy kevesebben kellene legyünk, vagy egy részünknek el kellene mennie innen a francba. A szaporodás jogát viszont nehéz elvonni, arról még okos észérvekkel sem lehet az emberállatot lebeszélni. Elmenni viszont nem tudunk, mert fogalmunk sincs hova induljunk, pláne hogy hogyan jussunk oda. Durva csiki-csuki. És ekkor az orvostudományunk 400 éves életkorról bizakodik. Ez – ismétlem – egyetlen esetben hasznos: ha én és a családom számára lesz csak elérhető. De sajnos egészen más kiválasztottak számára lesz elérhető, ami felháborító disznóság.
Ne irigykedj, minden 20 évben kapsz majd egy koszorút tőlem.
Szerintem a bejegyzésben nem stimmelnek a számok. A statisztikát elhiszem, de az, hogy 25 év az átlagéletkor az NEM jelenti azt, hogy az emberek 25 évesen öregnek számítottak. Sokkal inkább azt, hogy a gyerekeknek kb 50% esélye volt csak hogy megéri a harmadik életévét (kissé hasraütésszerű a szám, de valami ilyesmi, lényeg, hogy ez egy elég sérülékeny életkor, amit ha túlél a gyerek akkor esélyesen megmarad) , meg azt, hogy a nők nagyon könnyen belehaltak a szülésbe (mondjuk minden 5. gyerekszülés halálos lehet, rémlésem szerint a középkorban még ilyen arányok voltak). Meg hogy ha az embernek minden évben van 5% esélye, hogy elkapja a kardfogú tigris vagy elvigye egy tüdőgyulladás, akkor minél tovább játszik a szerencséjével annál valószínűbb hogy egyszer nem jön össze neki.
A másik, hogy (ennek tényleg nem tudom az alátámasztását) hogy még pár száz éve is a lányok nemi érése évekkel később következett be, mint napjainkban, esélyesen a táplálkozás összefüggéseiben.
Ezeket számolgatva és saccolgatva én azt mondanám, hogy ezzel együtt az emberek akkor nagyon régen 35-40 évesen középkorúak voltak, 50 felett pedig öregek. De nem 25 évesen öregek.
@Caenorhabditis elegans:
Hiányosságaim közé sorolható, hogy antropológus sem vagyok. Az átlagéletkor valóban nem azonos a várható életkorral, de ősemberi viszonylatban a 40 éves kor már kevéssé tűnik számomra túlélhetőnek.
A bölcsesség, élettapasztalat alig jelentett valamit a horda fennmaradása szempontjából, mert az átadandó tudás mennyisége kicsinyke volt és 13-15 éves korra mindenki által elsajátíttatott. Aki nem tudta megtanulni, az elpusztult. Márpedig az öreget két oknál fogva érdemes megtartani: ha tud valami olyat, ami létfontosságú a hordának, vagy van elegendő kaja, tehát nem okoz kárt azzal ha eszik. És persze tökéletes csali, amikor pucolni kell, mert ő a leglassabb, s amíg rajta csámcsognak az oroszlánok, a többiek már messze járnak.
A nők ivarérése nem táplálkozásfüggő. Az 12-13 éves korban jött, jön és jönni fog. Társadalmi berendezkedés és fajfenntartási okok határozzák meg, mikortól tekintjük a nőt szaporodásra érettnek. De biológiailag egy 13 éves lány befejezett, komplett nő. (Ezt az is mutatja, hogy az ivaréréssel egyidőben befejeződik a növekedése; a természet a vele kapcsolatos egyedfejlődési munkát ekkorral lezártnak tekinti.)
ha csak földrajzi szemmel nézzük, nem telt meg a bolygónk, sem abból a szempontból, hogy hova tegyük az embereket, sem a kaja-termelés szempontjából. utóbbi a szűkebb keresztmetszet, de hatékonyság-emeléssel, vagy pl. Afrika területeinek kihasználásával sokkal több kaja termelhető lenne.
Persze ez már nem tart sokáig, úgy tudom 9 milliárd körülire számolták ki a föld eltartó-képességét, ami a mezőgazdaság hatékonyság-emelésével is csak mondjuk 10-re emelhető. Az meg itt van nemsoká.
A népszaporulat kordában tartására eddig járványok és háborúk voltak képesek, gondolom ez lesz a jövőben is. Pl a hutu-tuszi konfliktus és népirtás is a fokozódó szegénységre volt visszavezethető, az éhség rendszerint ingerültté tesz.
ha neked imponál az ősember életmódja, akkor jó híreim vannak, csak idő kérdése és visszatérünk a régi szép időkhöz. Einstein szerint a IV. világháborút botokkal és kövekkel fogják vívni…
“Valakiknek észre kellene már venni, hogy a Föld megtelt. Tehát vagy kevesebben kellene legyünk, vagy egy részünknek el kellene mennie innen a francba.”
Nincsen új a nap alatt, ezt már leírták előtted:
“The power of population is so superior to the power in the earth to produce subsistence for man, that premature death must in some shape or other vist the human race. “
1798 volt akkor és az emberi össznépesség az egymilliárd felé közelített. Konkrétan Malthusról van szó, és az irónia az, hogy pont amikor kijött a műve, akkor szűnt meg az általa felismert összefüggés. A kulcs a technológiai fejlődésen volt: jött az ipari forradalom, Haber-Bosch, Norman Borlaug, és ma 6.1 milliárd ember egyikeként írod mindezt le.
És igaza van C. elegansnak: a 25 év a brutális gyerekkori elhalálozással jön ki. A várható élettartam a mezolitikumban, azoknak akik elérték a tíz évet, kb negyven körül lehetett (nem sokkal rosszabb, mint mondjuk a 17. században, ha jól emlékszem).
@kiskii: De nem azért volt szinte elérhetetlen a 40, mert addigra tönkrement a szervezet, hanem azért, mert orvostudomány nélkül, valamint a vadállatok és ellenséges törzsek állandó fenyegetésében nagy volt a bármikori halálozás esélye.
“Ugyanakkor genetikailag érdekes, hogy léteznek korfüggő betegségek. Tehát az alapvetően 30 éves élettartamra tervezett emberi szervezetbe bele van kódolva a 60-90 évig való élés lehetősége: egy csomó degeneratív betegség ugyanis idős korban jön elő, tehát a genomunkba az életkor növekedéséhez csomagkapcsolt árucikkek vannak beépítve.”
Ilyenek azért létezhetnek, mert nem volt módjuk evolúciósan kiszelektálódni. Első blikkre talán azt mondaná az ember: azért, mert a legtöbben nem éltek addig, hogy ez számítson. Ellenben a helyes válasz: ha éltek volna addig, akkor sem szelektálódnának ez alapján, hiszen a szaporodáson már túl vannak addigra, így aki a génjei alapján esélyes mondjuk 40-60 éves kora között szívrohamban meghalni, az emiatt még a szaporodásban nem lesz kevésbé sikeres (más miatt persze lehet), tehát ezeket a géneket simán továbbadja még akkor is, ha mások közben 80 évet élnek a szerencsésebben sikerült szívüknek köszönhetően.
@sárkányfő: Csak pontosan az idézetet 🙂 (nem kritizálni akarlak, de hadd olvassa mindenki egészben, biztos van, aki nem ismeri)
“Nem tudom, a harmadik világháborút mivel fogják vívni, de a negyediket botokkal és kövekkel.”
@dolphin: “A várható élettartam a mezolitikumban, azoknak akik elérték a tíz évet, kb negyven körül lehetett (nem sokkal rosszabb, mint mondjuk a 17. században, ha jól emlékszem). “
Sőt… a 17. században talán még ennyi sem volt a járványok és háborúk miatt.
@kiskii:
Van egy könyvem, ez:
http://www.hollo-antikvarium.hu/konyv/antikvarium/Mech_L_David_A_sarki_farkas_13
Valódi farkasokról, valódi sarkvidéken. Az alfahím vezér maradt kb 11 éves koráig amikoris elpusztult, az előző alfanőstény szintén hasonló kort ért meg, és csak az utolsó 3 évben nem volt alfa. Ahogy nézem, ez így kbl tipikus feléjük.
A farkasok nagyjából annyi ideig élnek mint a kutyák, talán kicsit tovább, de a természetben kb 10 éves korukig. Egy 10 éves, háznál tartott, minden jóval ellátott, orvos által “karbantartott” kutya öregnek számít akárhogy is nézzük. Nem 25 éves embernek, hanem mondjuk 60-nak, attól függ, hogy számol az ember és hogy milyen fajta. Ezek a farkasok itt jelentős részt pézsmatulkokkal táplálkoznak, amelyek közül a hímek 4-500 kilósak, a nőstények fele akkorák. A farkasok főleg a borjakat és az öregeket, legyengülteket vadásszák, de az fő bulinál az egész csorda rájukmegy.
Ez azt jelenti, hogy folyamatosan veszélyes vadászatokban vesznek rész amelyekből senki nem maradhat ki. Időnként meg is sérülnek, vagy elpusztulnak, akár fiatalon. De nem ez az elsődleges halálok: a kölykök közül csak kevesen élik túl az első telet (mert önállóan még nem vadásznak és az egy nehéz időszak), és utána is meg kell oldani, hogy legyen saját területük, nem maradhatnak mind a falkával mert nincs elég ennivaló annyi farkasnak. A legtöbben két éves, kifejlett koruk előtt elhagyják a falkát. De gazdátlan területek nincsenek és a többi falka elkergeti vagy megöli a területükre merészkedőket. A farkasok többsége ebben az időszakban hullik el, viszont ha már falkájuk van és felnőttek, akkor nagyjából biztonságban élnek, még akkor is, ha nem fiatalok.
Ezek a farkasfalkák nagyjából úgy élnek, mint a régi emberi hordák. Nem látom értelmes okát, hogy miért lenne náluk egészen máshogy, mint nálunk volt. Ha kiszámolnám az átlagéletkorukat, szerintem nem lenne több 3 évnél.
(a farkasos hivatkozás kicsit elnagyolt a részleteiben, aki olvasta a könyvet attól bocsi..)
“hogy az ivaréréssel egyidőben befejeződik a növekedése; a természet a vele kapcsolatos egyedfejlődési munkát ekkorral lezártnak tekinti.”
Ez nem igaz. Ivarérett lesz, de utána még tovább nő testileg, bár az alapfunkciókra már tényleg képes. A növekedés viszont évekkel később zárul csak le, utána lesznek képesek csak kihordani egy gyereket nagyjából veszélytelenül. Olvasd el bármelyik ismeretterjesztő könyvben. Nem véletlenül nem kapnak tinédzser lányok fogamzásgátlót (a mostani minitablettákat már esetlegesen igen) és nem véletlenül nem hajtanak rajtuk végre korrigáló esztétikai műtéteket: az a hivatkozás ilyenkor, hogy még növésben vannak és nem alakult ki az ilyen-olyan valamijük. De van még még millió más hasonló hivatkozás. Olvass utána, vagy akár nézz körül magad körül. Nézz csak meg egy 13 éves lányt és hasonlítsd össze egy 20 évessel.
Statisztika lányokról (kilencvenes évekből, szerintem világviszonylat mert magyarnak nem tipikus, innen:
mek.niif.hu/00000/00056/html/020.htm
Életkor átlagos magasság(cm), átlagos súly(kg)
14 150-155 41-49
15 151-156 44-51
16 152-157 46-52
17 153-158 47-53
18 154-159 48-54
Szerintem az ázsiaiakat is belevették, mert az európai lányok sokkal látványosabban nőiesednek ezeknél az adatoknál.
@kiskii:
Még annyi hogy amikor az IQ tesztekben kiértékelik az eredményt, beleszámítják az életkort is, egy 25 éves sokkal kevesebb pontot kap ugyanarra, mint egy 70 éves. És a csúcspont valahol 27-28 év körül van mindkét nemnél. Nem 20, hogy 25 éves korukra már erősen leépültek legyenek. Akik az IQ teszteket írják, aligha az ujjukból szopják ezeket a számokat.
@kiskii:
“A nők ivarérése nem táplálkozásfüggő. Az 12-13 éves korban jött, jön és jönni fog.”
Mindörökké, ámen…
Rákerestem. Ez az első értelmesebb (magyar) szöveg amit erről találtam:
phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/uvacsekmartina-d.pdf
Röviden:
“Az utóbbi 100 évben az európai és észak-amerikai országokban ….. az első menstruációs vérzés ma 2-4 évvel korábban jelentkezik, mint a XIX. században”
A szöveg máshol arra is utal, hogy ez a gazdasági fejlettséggel azaz a táplálkozási lehetőségekkel függ össze.
Hosszabban:
“Az utóbbi 100 évben az európai és észak-amerikai országokban a menarchekor folyamatos csökkenését figyelték meg, ami azt jelenti, hogy az első menstruációs vérzés ma 2-4 évvel korábban jelentkezik, mint a XIX. században (12, 17, 109). A nemi érés generációnkénti különbözősége a gazdaságilag fejlett országokban, mint például Svédországban,Norvégiában, Belgiumban az utóbbi két évtizedben már nem mutatható ki. Magyarországon ma a leányok érésének mediánja a 12,6 éves kor. A menarchekor átlagban 3 hó × dekád-1-dal csökkent. Az eltérő nagyságú településeken végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy az érés tempója a 10000 vagy annál kisebb lélekszámú településeken élőknél volt a leggyorsabb, ami a települések társadalmi-gazdasági fejlettségének különbözőségeivel magyarázható (137, 11, 12). Összességében megállapítható, hogy a menarchekor varianciája csökkent, a nagyon későn de még a fiziológiás tartományban érők aránya is kevesebb lett.”
Aki nagyon gondos akar lenni az még utánaszagolhat, nem tudom, mennyire vitatott ennek a doktori disszertációnak a következtetése. Bár ha elfogadták akkor gondolom nem vészesen.
Szóval nem én hallucináltam a dolgot. Bocsi. Mivel tényleg nem vagy antropológus és úgy tűnik, laikus érdeklődő sem igazán, a helyedben utánaolvasnék a dolgoknak, mielőtt magabiztos kijelentéseket teszek.
már elnézést, de ennyire pontatlan, pongyola, nem utánanézett posztok itt nem szoktak lenni.
@tyto: Igen, furán konzisztensen minden bekezdésben található pár komolytalanság. … Igazából az egész poszt tömény hülyeség.
@Szindbad: nem poszt, hanem vendégposzt. már korábban elmondtam a dologról a véleményem, nem ismétlem el.
Négy lehetőség van:
1) Kiskii a Vincent blog Doktor Kottásza.
2) Kiskii a galád mandineresek ügynöke, aki azzal a céllal épült be ide, hogy kitúrja Jótündért a Vincent blogról.
3) Kiskii fordított bérblogger: nem neki fizetnek a posztjaiért, hanem ő fizet, hogy posztolhasson.
4) Ez csak egy buta poszt, amin jót lehet gonoszkodni. 🙂
@tanarseged ur:
5) (mintegy levonva a tendenciát ;)) Ha ok van a gonoszkodásra, akkor menten és megbízhatóan megjelenik tanarseged ur. Mondhatni szolgálatba helyezi magát. :))
@maroz: Téves általánosítás. Ha mindig megjelennék, valahányszor van ok a gonoszkodásra, akkor az összes időmet itt, no meg persze más blogokon tölteném – gonoszkodással. 🙂
@tanarseged ur:
Ugyan…
A poszt nagyon jó, bár vannak benne vitatható és vitatott dolgok. Ezek főleg a tényanyagról szólnak, figyelembe nem véve, hogy nem tudományos, hanem érzeményes dolgozatról esik itt szó. Természetesen a tényanyag vitatása természetes dolog. De ha már. Az ivarérettség befejeződésével véget ér a növekedés? Alapesetben akkor is, ha vannak olyanok, akik tovább magasodnak. Az ivarérettség 12-13 éves korban következik be? Igen. Még akkor is, ha például a koncentrációs táborban ebbe a korba kerülő lányoknál nem kezdődik meg, sőt, a legnagyobb nyomor időszakában a felnőttkorúaknál is felfüggesztődik a peteérés. Az hogy 100 évvel ezelőtt 3-4 évvel később értek, irreleváns, mivel a poszt általában az emberről szól, annak átlagos ellátottsági fokában. A falka és a horda összemosása pedig említést sem érdemel.
A emberek élelmiszerrel való ellátása pedig sokban függ attól, hogy mit vagyunk képesek kínunkban (v.ö.: tudományos-technológiai fejlődés) kinyerni a tengerekből, mekkora, és a jelenleg nem élelmiszertermelésre használt, de megfelelő előkészítés után arra alkalmassá tett földterületet tudunk rendszerbe állítani. Mindenesetre a Föld szárazföldi területe összesen 150 millió négyzetkilométer. Erre vagyunk 7 milliárdan. Fejenként jut kicsivel több mint 100*200 méter. Beleértve ebbe a Szaharát és a Csomolungma tetejét is. Persze nem kétséges, hogy a jelenleginél sokszor több embert is el képes tartani a Föld, mert hihetetlen jövő van a százemeletes épületekben való tápoldatos növénytermesztésben is, nem csak az erdőirtással szerezhető területekben. De józan ésszel nézve igenis megtelt velünk a Föld.
Ugyanakkor örömmel olvasom mindig Jótündér pikírt murcogását, mert avval nem kell vitatkozni, elegendő nyelni egy nagyot és elkönyvelni a többi szar közé.
@kiskii: akkor legközelebb hagyd ki a tényanyagot, és csak az érzeményes részét hagyd benne. ami pedig a növekedés befejeződését illeti: a nőknél 20-22 éves korban, a férfiaknál 22-24 éves korban fejeződik be, és ez így volt 40 000 évvel ezelőtt is. a fiúknál sem fejeződik be a növekedés az ivaréréssel.
@jotunder:
Arra mindenképp jó a poszt, hogy demostrálja: átlagosan ilyen felületesek is tudnánk ám lenni, ha nem vigyáznánk … 🙂
Mert azon könnyen túllép a t. olvasó, hogy a módszer duplán “klasszikus”: nemcsak hogy kizárólag a mondóka alátámasztására alkalmatosnak tűnő “tényeket” gyűjtögeti a szerző, hanem némi (megengedem: öntudattalan) görbítgetéssel a “természetben” (=forrásban) fellelt formánál is alkalmatosabbá teszi őket.
De ezek a hibák némi alázattal átgondolhatók, korrigálhatók – a Vincentek nagyobb dicsőségére. (“Mi még azt is megengedhetjük magunknak, hogy belássuk: elszabtuk ezt meg ezt …” )
Ami viszont gyógyíthatatlan: és akkor mi van?
@kiskii:
“A poszt nagyon jó, bár vannak benne vitatható és vitatott dolgok.”
Akkor légy büszke rá. 😀