Orbán Viktor és az unortodox közgazdaságtan
Eredeti szerző: Kettes
Orbán Viktornak a Kronen Zeitung számára adott interjújából kellett (végre) megtudnunk, hogy milyen gazdaságpolitika várható Magyarországon a következő negyven évben. Hát ugyanaz, ami most. Ugyanis a jelenlegi gazdaságpolitikát és költségvetési szempontrendszert fogják sarkalatos törvénybe betonozni. A gazdasági sarkalatos törvények megalkotását Orbán az arra legalkalmasabbra, saját magára szignálta ki.
Akkor nem árt, ha megnézzük, ki is ez az Orbán Viktor nevű közgazdász, aki meg akarja kötni a következő tíz kormány kezét.
Nos, nem ismerünk Orbán Viktor nevű közgazdászt. Akkor nézzük, hogy mit tudunk Orbán Viktor közgazdasági ismereteiről.
Orbán soha nem tanult közgazdaságtant. A közgazdaságtant, mint tudományt nem becsüli sokra, és már 2002-ben eldobta a nyugati-európai közgazdasági tankönyveket. A tankönyvi közgazdaságtudománnyal szemben érzett mély megvetése a legjobban abban a meggyőződésében nyilvánul meg, hogy a bonyolult gazdasági összefüggések egyszerű ökölszabályokra, például adósságplafonra vagy eladósodási tilalomra redukálhatóak. Orbán Viktor közgazdaságtana politikai gazdaságtan, amelynek főtétele így hangzik: ami politikailag kívánatos, az egyúttal közgazdaságilag is lehetséges.
Amíg úgy ítélte meg, hogy politikailag kívánatos a kiadások és a hiány (tehát az adósság) növelésével gazdaságot élénkíteni, ez volt a gazdaságpolitikája. A megszorítások politikája politikailag nem volt kívánatos, így leszámolt vele.
Ám amikor a magas adósságra hivatkozva az IMF, majd az EU is kerek-perec megtagadta ennek a politikának a finanszírozását, ő ahelyett, hogy megpróbálta volna megérteni, amit magyaráznak neki, lefordította a problémát a saját politikai logikájára: az államadósság Orbán Viktor és a politikai céljai közé állt, tehát az államadósság: ellenség. Nem egyszerűen Orbán Viktor ellensége, hanem az egész országé.
Az orbáni közgazdaságtannak tehát nincsenek saját törvényszerűségei: a közgazdasági tételek a mindenkori politikai célok függvényében igazak vagy hamisak. Ha a közgazdaságtan törvényszerűségei ellentmondanak a politikai céloknak, akkor azokat el kell utasítani. Mivel a politikai célok tetszőleges gyakorisággal változtathatóak (Orbán politikai karrierje során legalább négyszer hajtott végre 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatot), ezért közgazdasági elképzeléseinek koherenciája sem elvárás.
A TV2-nek adott interjújában a nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetési gazdálkodás „néhány alapvető szabályát” jelölte meg, mint azokat, amelyeket kétharmadossá fog tenni. A fentiek ismeretében biztosra vehetjük, hogy az általa említett rendszerek sarkalatos szabályait sem a közgazdasági ésszerűség fogja írni; azok politikai szabályok lesznek. Orbán indoklása a kiszámíthatóságról a pillanatnak szóló hazugság: az a kormány, amely minden pénteken módosítja az alkotmányt, bevezet egy új adót vagy felforgatja komplett ágazatok termelési, pénzügyi és gazdálkodási viszonyait, az a kormány köp a kiszámíthatóságra.
Lássuk, milyen következményei lesznek, ha Orbán közgazdaságtanát alkotmányba öntik.
Az államadósság-plafont már rögzítették az alaptörvényben. Hogy miért pont annyi lett, azt semmiféle számítással nem támasztották alá, a szabályt engedelmesen megszavazó parlamenti többség nem is kért ilyet számon. Nem csoda: ilyen számítást nem lehet előállítani. Orbán azt mondta, hogy legyen ötven százalék, hát annyi lett.
Az adósságplafon, pontosabban az adósság folyamatos csökkentésének alkotmányos követelménye hamarosan vakvágányra állítja a magyar gazdaságpolitikát. A válság előbb-utóbb véget ér, és a kormánynak egyszerre három fejleménnyel kell szembesülnie: 1. a növekvő gazdaságnak hitelre lesz szüksége, 2. a lakosságnak elege lesz a megszorításokból és 3. a nemzetközi pénzpiacokon rengeteg pénz fogja keresni a befektetési lehetőségeket. Azaz adottak lesznek a politikai és piaci feltételek a hitelfelvételre, miközben az gazdaságilag is indokolt lesz. De Magyarországot meg fogja bénítani az adósságplafon-szabály, így tehetetlenül nézzük majd, ahogy a régiós versenytársaink elhúznak mellettünk.
Képzeljünk el egy olyan nemzetstratégiát, amely nem az olcsó rabszolgamunkát használó gátépítésben látja a konvergencia lehetőségét, hanem mondjuk a felsőoktatásba, az egészségügybe, a kutatás-fejlesztésbe és a high-tech infrastruktúrába kíván hosszú távra beruházni. Erre jelenleg az országnak nincs lehetősége — és nem is lesz mindaddig, amíg az államadósság jelentősen nem csökken. Ebben Orbánnak igaza van. És utána? Egy alacsonyabb adósságszint mellett Magyarország eladósodási lehetőségei kibővülnek, és újra olcsóbban juthatunk hitelhez, amit ez egyszer nem csak jóléti intézkedésekre fordíthatnánk, hanem akár a fenti stratégia megvalósítására is. Ja, nem: az adósságszabály ezt nem fogja lehetővé tenni. Marad a kubikolás.
Elméletileg elképzelhető lenne, hogy sarkalatos nyugdíjtörvényben rögzítsék az öregségi és a korengedményes nyugdíjkorhatár minimumát, hogy a nyugdíjjárulékból csak nyugdíjakat lehessen fizetni, hogy ne legyen 13. havi nyugdíj és infláció fölötti nyugdíjemelés. Ha ez így lenne, azt üdvözölni tudnám. Ez Orbán jelenlegi politikai logikájába jól bele is illik, kérdés, hogy mire megszületik a sarkalatos törvény, érvényesek lesznek-e még a mai politikai jelszavak.
Valószínűbb viszont, hogy ezek helyett a hárompilléres nyugdíjrendszer visszafordíthatatlan szétverését fogják bebetonozni. A magánnyugdíj-pillér szétverése eleve politikai döntés volt, a kormányzat nem is fárasztotta magát komoly szakmai indokok bemutatásával, hogy a számszakilag értelmezhetetlen Selmeczi Gabriella felbukkanásáról ne is beszéljünk. A nyugdíjeinstand mesés vagyonnal tette gazdagabbá a költségvetést és alapozta meg Orbán társadalmi kísérletét — így számára most már létfontosságú, hogy soha többet ne legyen lehetőség a nyugdíjvagyonuktól megfosztott milliók kárpótlására.
„Az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyerekvállalást segítő jelleget rögzítsük kétharmados törvényben” — nyilatkozta Matolcsy György az fn.hu-nak adott interjújában. Bár jelenleg még nincsenek mérhető jelei annak, hogy az egykulcsos adórendszer serkentené a belső fogyasztást és ezáltal a gazdasági növekedést, Matolcsy már érzi a versenyképesség növekedését, és ha ez az érzése kitart őszig, akkor be is lehet betonozni az egykulcsos adórendszert. Ha esetleg a számok mégsem igazolnák az elképzelését, ahogy azt a közgazdász társadalomban Matolcsy és néhány furán beszélő, vidéki főiskolákon közgazdász hallgatókat hülyítő bácsi és néni kivételével vélik, akkor… nos, akkor még mindig be lehet vezetni néhány újabb különadót a kiszámíthatóság jegyében, év közben, visszamenőleges hatállyal.
A másik bebetonozandó elem, a gyermekvállalás elismerése üresjáratnak tűnik, mivel a személyi jövedelemadó rendszer a kezdetek (1987) óta elismeri ezt, és soha nem volt olyan kormány, amely a gyermekek után járó kedvezményt ki akarta volna venni a rendszerből. A kérdés, hogy a jelenlegi, nagyon progresszív és korlátlan adókedvezményt rögzítik-e „alapelvként” vagy valami mást? A demográfiai folyamatok mindenesetre sokkal lassabban reagálnak az adótörvények változásaira — különösen kiszámíthatatlan szabályozó környezetben — ha reagálnak egyáltalán. Persze ha „bebetonozzák” a kedvezményeket, akkor a társadalom reakcióideje lerövidülhet, de erről jelenleg nincsenek ismereteink. Ha esetleg tévednénk a családok gyerekvállalási hajlandóságát befolyásoló adókedvezmények megítélésében, akkor… nos, akkor legfeljebb az állam támogatja néhány tízezer nagycsalád értékrendjét, érdemi társadalmi és gazdasági hatás nélkül. Negyven évig. Mi ez a szocializmus nagy kísérletéhez képest?
Úgy tűnik tehát, hogy Orbán egy kipróbálatlan (a saját szavaival unortodox) gazdaságpolitikai receptet fog bebetonozni a következő kormányok számára jóval azelőtt, hogy meggyőződhetne annak jóságáról. Ha működik is, kizárt, hogy negyven évig adekvát legyen a változó világgazdasági, társadalmi, technológiai feltételek között.
Ha nem működik, akkor jöhet a B-terv: az alkotmányellenes gazdaságpolitika. Legfeljebb mégis lesz kétkulcsos adórendszer (majd átnevezik, mint Rogán a végkielégítést kártalanításnak), vagy új értelmet nyer az államadósság fogalma. Miért is ne, hiszen az alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a sarkalatos gazdasági törvények megsértését sem. Ennyire lesznek sarkalatosak.
<
p style=”text-align: justify”>Persze a dolgok végül mindig rosszabbak lesznek, mint amit az ember vár. Az AB költségvetést érintő jogköreinek csorbítását feltehetőleg el fogják törölni, amint a testület kétharmada a Fidesz által kinevezett és megbízhatóan lojális tagokból fog állni. Ezzel fog beteljesedni a marxista politikai gazdaságtannál is őrültebb rögeszme: Orbán Viktor közgazdaságtana.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522024-6a843e99cbfd6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522024&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522024-6a843e99cbfd6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522024-6a843e99cbfd6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Matthias Corvinus Unortodox School of Economics formerly known as Karl Marx University even more formerly known as Baron Dezső Berzeczky National Temple of the Hungarian Thinking.
Közgazdászként annyit azért megjegyeznék -nem feltétlenül OV védelmében 😉 – hogy a közgazdaságtan nem egy ekzakt tudomány, nem egy fizika, nem egy matematika, nem egy kémia, ahol ha a-hoz hozzáadod b-t, ott mindig c lesz az eredmény….
Itt sok elmélet van, sok út, sok a befolyásoló körülmény és rettentő könnyű zsákutcába futni.
Gondolom, szeretett vezérünk esetleg ez utóbbi miatt nézi le a közgazdaságot mint tudományt.
Sajnálatos módon, azonban ez nem azt jelenti, hogy minden megvalósítható a politikai céloknak megfelelően…
Pláne, ha még következetesség sem érhető tetten, még nyomokban sem: kb., mintha egy autóval úgy akarnál eljutni a-ból b-be, hogy nem a cél irányába mégy, hanem cikázol, mint a mérgezett egér.
Persze, véletlenül előfordulhat, hogy egyszer csak mégis b-be érsz, de az csak a jó szerencsének köszönhető…
A többit meg egyszerűen nem értem. Nem szeretek ugyan komenyistázni meg bolsevikezni, de 40 évre bebetonozni a saját politikánkat az mégis olyan sztálinista-rákosista-kim dzsongista-castroista dolog, nem? Olyan nem európai… (és még szerencsénk van, ha csak a politika marad, és nem valamelyik Orbán-gyerek v. mostani jóelvtárs lesz majd az új vezér, ha odakerülnek a dolgok…
@Los Alamuszi:
bár, kicsit továbbgondolva, mégsem értem, miért nem szereti a közgazdaságtant OV. Az egész olyan, mint a foci taktika, ami ismerős lehet neki.
Nincs egyetemesen sikerre vivő taktika, sok a befolyásoló tényező, mindig más kell, sok függ a helyzettől, az ellenfelektől meg még ezernyi más dologtól.
De taktika nélkül kifutni a pályára inkább azt vetíti előre, hogy még azt sem fogja megtalálni, melyik kapura kéne játszani, nem azt, hogy még gólt is lőjön meg a végén győzzön is…
@Los Alamuszi: egy csatárnak csak a góllövésre kell figyelnie 🙂
Hervey M. Cleckley a keresztapja ennek a jóembernek
Csak egy őrült akar akkor is kormányozni, amikor már más kormányoz. Nem akarja soha elengedni a gyeplőt. Igazi őrült.
Ez az alacsony államadósság szabály elég kimerítően le volt tesztelve Ceaușescu Romániájában. Nem hiszem, hogy érdemben újat tudunk kihozni belőle.
A „mostantól örökké” pedig nem igazán jellemzően vált be itt K.Európa/ É.Balkán viszonylatban.
Csak volt ’89-ben egy olyan kósza remény, hogy végre leszállhatunk a szopórollerről.
Kis színes, hogy kik betonoznak nálunk negyven évre.
1998-as, pontokba szedett Fidesz választási ígérethalmazból:
21. Tizennyolc évre emeljük a tankötelezettséget.
Hát, nem emelték tizennyolc évre, pedig volt rá négy évük. Semmi baj, 2003-ban megtették ezt maszop-szadiék, holott emlékeim szerint ők ezt nem nagyon ígérgették meg előtte.
Most meg éppen valami olyasmi van, hogy lecsökkentenék hol 15, hol 16 évre, már ugye ha Hoffmann Rózsika az első béből egy év után végre meg tudná csinálni azt a házi feladatot, amire amúgy volt nyolc évük.
Malter Ulbricht szaktársnak én betonozás helyett inkább valami szárazépítő technológiát ajánlanék, gondolja meg, a betont robbantani kell, míg a gipszkartont összeseperjük-felporszívózzuk aránylag fájdalommentesen.
@maroz: Illetve hogy korrekt legyek, felmenő rendszerben mégiscsak felemelték 18 évre 1999-ben, így viszont méginkább indokolt a betonozás negyven évre.
ecoline.hu/hirek/2011/11/9/Orbanek_most_dobbentek_ra_hogy_tullottek_a__2CRJLC#rss
Engem az lep meg,hogy Csányi is most döbbent rá. Úgy kb. egy évvel ezelött már arra gondoltam,hogy berendeli rapportra OV-t.
Holnap délután Orbán előadást tart Londonban az LSE-n. Az LSE honlapján még nincs fent. Kiváncsi vagyok, kap-e kérdést.
@jotunder: Jaj! Azért van a fazonban némi mazochizmus. Én a helyében eLSE mennék. 😉
@ijontichy: Traian Basescu az egykori hajóskapitány is tartott ott előadást nemrég. Orbán előadása egészen biztosan felkerül a netre.
@V mint…: Már korábban is tudta szerintem, csak mostanra tudja biztosan, hogy a manyup eszközátadás, illetve a végtörlesztés esetén sem sikerült az OTP számára megfelelő (=előnyös) jogszabályi környezetet kialakítani, ráadásul az új tőkemegfelelési szint (9% a mostani 8% helyett) sem örömhír.
Orbán előtt egyébként a verebek csiripelése szerint hasonlóan határozott hangnemben tartott eligazítást pár hete a Pszáf elnök Szásznak is – aki korábban vezette az OTP szerbiai leánybankját is egy ideig.
@jotunder: A Corvinusra nem megy előadni, ha már annyira ráér ?
@ijontichy:
hitelesen adhat elő a következő címekkel:
Csak vicceltünk.
Nem meritek utánam csinálni, mi?
AC Milan és Videoton avagy focisták tündöklése és bukása.
a Miért vagyok ennyire faszagyerek típusú próbálkozások nyílván nem lesznek annyira sikeresek.
Jézusom, ráadásul ezt a Közép-Európa a növekedés motorja dumát akarja előadni. Próbált már ez a marha gyorsnaszáddal repülőgép-anyahajót vontatni?
@jotunder:
Itt a Basescué :
http://www.presidency.ro/pdf/date/12969_ro.pdf
Az angol változatot sajnos nélkülözni fogjátok ;)))
LSE European Institute-APCO Worldwide Perspectives on Europe series
Date: Thursday 10 November 2011
Time: 3-4pm
Venue: LSE campus, venue tbc to ticketholders
Speaker: Viktor Orbán
Chair: Peter Sutherland
In the midst of the global economic and financial crisis as well as the Eurozone crisis, Prime Minister Viktor Orbán will outline his views on how Hungary and Central Europe could be the driving force behind stimulating growth and prosperity. The Hungarian Government has taken measures to create a competitive economic institutional framework by simplifying and reducing taxation, increasing the flexibility of the labour market and by abolishing regulatory obstacles of market entry by businesses.
Viktor Orbán is Prime Minister of Hungary, a position he has held since the general election of 2010.
Mr Orbán was a student of Eötvös Loránd University of Budapest at the Faculty of Law, he was a founding member of Bibó College. A year later, with his fellow students, he created Századvég, a journal of social sciences, and became one of its editors. He graduated as a lawyer in 1987. From 1988, he was a member of the Central-Eastern Europe study group, a programme financed by the Soros Foundation. In 1989-1990, Mr Orbán studied the history of British liberal political philosophy in Pembroke College, Oxford, sponsored by the Soros Foundation.
In March 1988 he was a founding member of the Alliance of Young Democrats (Fidesz), and has served as an MP since the first free elections following the regime-change in 1990. Following victory at the polls in 1998, Viktor Orbán became the Prime Minister of the centre-right coalition of Hungary serving as Prime Minister until 2002.
………………………………………………………….
Sponsored by Soros Foundation, financed by Soros Foundation…. és ezt tuti Orbánék adták meg. business friendly Magyarország, egy brit liberalizmust tanulmányozó szabadelvű európai politikus. hehehe…. mindezt tökéletes angolsággal fogja prezentálni, és hozzá fogja tenni, hogy sajnálja, hogy nincs krikett Magyarországon, mert ő nagy rajongója lenne. 🙂
abolishing regulatory obstacles of market entry by businesses.
Az új cégalapítási és eladási szabályokra gondol?
Érdekelne, hogy Basescu angolu is ezeket a bizantinus fordulatokat használta-e? Kicsit túl sok a „mare profesor” az én ízlésemnek.
@jotunder: Sztem aki elmegy holnap meghallgatni a kelet-európai unortodoxia ma élő legnagyobb alakját, annak van azért fogalma arról, hogy mi a tök zajlik a prime minister országában.
A tökéletes angolságról sztem nem kéne beszélnünk pont Londonban…
@Wolff: „After saving the second pillar of the Hungarian pension system, Mr Orban focused his attention on important issues such as fighting racism (he personally fired the notorious antisemite Istvan Csurka from the New Theatre of Budapest) and raising the mandatory schooling age. As the U.S. Ambassador to Hungary put it eloquently: „We always pay attention to what the Prime Minister says”. Mr Orban, an ardent piano player can be frequently seen in the Budapest Opera with his college sweetheart Baroness Annelise von Levay. „
@nerángass: Úgy el tudom képzelni az elindulását. Mit is vigyek, mit is vigyek, Anglia, sok az eső, tehát esernyő kell, gumicsizma… na, azért talán túlzás, meg mi is, mi is, jaaaa, megvan. Kéne valami szpícs, legyen benne egy kis Hayek, egy kis jogállam, egy kis kapitalizmus-fényezés, és mindig szóljon rám valaki, hogy Londonban nem illik megpofozni a hallgatókat.
@maroz: Csak nem azzal akarod vádolni így előre, hogy Basescut fogja plagizálni?
@jotunder: …playing his own renowned piano piece: Für Annelise (bagatelle???).
@Wolff: Azt nem tudom, hogy fogja-e, de illene pár szót szólnia neki is Romániáról, hiszen Basescu is hányszor említést tett Magyararoszágról az ő beszédében… Például amikor azt mondta, hogy mennyire sérülékenyek azok az országok, amelyek abuzív módon szanaszét piszkálják a piacot. ;))
@maroz: Mondjuk akár még Basescunak is nézhetik. Ezt találtam az IDU honlapján (oda megy közgyűlésre) a romániai tagpártok közt:
(1) Krestanskodemokratické Hnutie
Member: EDU
(2) Magyar Koalicio Partja
Member: EDU
http://www.idu.org/member.aspx
@Wolff: Szegény KDH, még az országa sincs kékkel feltüntetve a térképen. :)))
Ennyire figyelnek ránk, lokális gyorsnaszádokra. :DD
Bár, ebben semmi új nincs, Hegyeshalomtól pár kilométerrel nyugatabbra már teljesen mindegy, hogy Budapest vagy Bukarest, olyan készség szinten bírják keverni, hogy öröm nézni.
@maroz:
Attól tartok, Orbán komolyan a nemortodox gazdasági szétkalimpáról akar beszélni. Az se lepne meg ha kis protokronizmus is belecsúszna – „mi vagyunk az elsők, akik”…..meg egy csomó a magyar drájving forszról. Pitoreszk lesz, zaftos és tanulságos, mindenki fogja élvezni.Basescu szpícse, korrekt opinion on kapitalism – egy kis Hayek, egy kis Oakshott – piha…