Alapvető forrásmunka
Eredeti szerző: Pásztörperc
„A Britannica Hungarica Nagylexikon a csaknem 25 éves múltra visszatekintő, de ma is folyamatosan frissülő, bővülő Encyclopædia Britannica (15. kiadás) és a Britannica Online Academic Edition alapján, a Britannica Hungarica világenciklopédia átdolgozásával készült. A mintegy 40 000 címszót tartalmazó lexikon alapvető forrásmunka a világ tudáskincsének megismeréséhez” — olvashatjuk az 1. kötet 1. bekezdésében.
A Kossuth Kiadó Zrt. 2012-ben kezdte el a nagylexikon kiadását. Az első kötet 1490 Ft-os bevezető áron április 18-án került az újságárusokhoz; a 24 kötetesre tervezett sorozat további részeit havonta, nagyjából 3500 Ft-os egységáron kívánják megjelentetni.
Mi ilyenkor a normális eljárás? Megvettem az 1. kötetet, hogy na, majd meglátjuk. Hát megláttam…
Arról, hogy (a szezőxerint) mi az akác, a 165. oldalon olvashatunk:
akác (Robinia), a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának nemzetsége; mintegy 20 faja ismert, melyek mindegyike előfordul Észak-Amerika keleti felében, illetve Mexikóban… Magyarországon a XVIII. században kezdődött meg a telepítése a futóhomok megkötésének céljából. E mellett szerszámfának is régóta használják. Lásd még lepényfa
A cikket egy db, helyre kis képecske illusztrálja az alábbi felirattal:
A mézakác (Gleditsia triacanthos) felső levelei és hüvelyei és tüskés törzse.
Nem tudom, ki hogy van vele, de amikor a Robinia nemzetségről szóló cikket a Gleditsia nemzetség egy fajának képével illusztrálják, bennem feltámad a gyanú. Némi (tényleg nem sok) utánjárással a következők derülnek ki:
1. Ez a bizonyos mézakác (Gleditsia triacanthos) nem más, mint az a lepényfa, amelyre a cikk végén utalni méltóztatnak.
2. A Gleditsia (édes bab, édes akác) nemzetség meglehetősen távoli rokona a Robiniának (akác) — olyannyira, hogy bár tényleg mindketten pillangósok, de már az alcsaládjuk se közös.
3. Bizonyos külső hasonlóságuk elvitathatatlan — így például mindkettejük törzse tövises. Ugyancsak jelentős hasonlóság, hogy egyiküknek sincsenek tüskéi.
Bizonnyal az én hibám, de a képen a legtüzetesebb vizsgálattal se sikerült se azokat a bizonyos „felső leveleket” (vajon mit fordíthattak így?), se a hüvelyeket felfedeznem.
A-ha, szóval a világ tudáskincsének alapvető forrásmunkája. Nem veszem meg a többi kötetet — de ha megvan vkinek az L betűs, ugyan írja már meg: mivel illusztrálják a lepényfáról szóló cikket?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520248-69e8b35822838' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520248&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520248-69e8b35822838&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520248-69e8b35822838' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Én csak annyit tudok, h minél későbbi kötetre vonatkoznak azok a „lásd még” hivatkozások, annál nagyobb valószínűséggel nem fog létezni a hivatkozott szócikk 🙂
dear P/c,
egy növénycsalád angol neve locust. a robinia az a black locust, a gleditsia pedig a white locust. a lepényfa pedig honey locust. ezt fordították le mézakácnak.
@jotunder: Hát igen. De azért szép, hogy két, egymást követő sorban egyszer így szerepel, egyszer úgy, és még csak nem is utalnak rá, hogy ugyanarról a dudváról van szó.
én a wikipédiára fizettem elő.
@MolnarErik: Milyen információforrás már az, ahol a legtöbb link az Error 404-et adja, és csak hónapok vagy évek múlva lesz bekötve…
@volker: hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:P%C3%A1szt%C3%B6rperc
@Pásztörperc: de szó szerint — és akkor ezek szerint részben miattad is. respect.
@volker: Köszönjük.
@Pásztörperc: Hiányos a Wikipédia cikk.
Bele kéne írni, hogy kormányrendelet szerint már tilos telepíteni.
Szerintem magyar érdeklődőknek ezt fontos tudni.
http://www.origo.hu/idojaras/20120702-kormanyrendelet-faultetes-korlatozasarol-feher-akac-balvanyfa-invaziv-noveny-fafaj.html
@én már a fény gyermeke vagyok:
Nosza: a wiki legfőbb előnye, hogy bárki szerkesztheti.
De miért nyomtatják ki?
@Pásztörperc: a wiki legnagyobb hátránya (IS), hogy bárki szerkesztheti
@Pásztörperc:
Lehet, hogy a kormányrendeletek legfőbb célja, hogy titokban maradjon a tartalmuk.
Nem szeretnék a rendszerbe avatatlan kézzel belekotorni.
Lehet, hogy már tilos is, csak még senki nem tud erről semmit, mert 60 000 oldalnyi kásahegy alatt fekszik a kihirdetés tilalma.
@csársz: Ha megnézed a papír alapú lexikonokat, kb. annyi hibát találsz bennük, mint a wikiben, de azok nem javíthatók. Ha nagy kedved volna zokogni, ajánlhatom pl. a Magyar Nagylex.-ból a „puffer” címszót… és az már mindörökre olyan marad. A wikiben legalább viszonylag jól lehet tudni, hogy mi a rossz: politikailag jelentős címszavakat eszedbe ne jusson megnézni.
@Pásztörperc: SZVSZ a lexikon kihaló állatfaj. A felületes keresésre jó a net általában, ezen belül a Wikipédia, akit meg komolyabban érdekel nagyon könnyen talál a bevezető tartalmat. Szerintem ma már csak az vesz lexikont, aki nosztalgiázik, vagy a digitális szakadék rossz szélén van (azt se értem te miért vettél).
Nekem speciel az a problémám hogy hova a túróba rakjam a könyveket, egy lexikonsorozat elfoglalná kb 100+ kisebb könyv helyét, eszembe se jutna. Dédnagyapám egy lexikonát tartottam meg, emlékként, de az még kisebb 🙂
@tollaszerge: mashable.com/2012/03/16/encyclopedia-britannica-wikipedia-infographic/
@Pásztörperc: en.wikipedia.org/wiki/Reliability_of_Wikipedia
Még annyit, hogy van olyan pédia is, amely a legmagasabb szintű közismeretet tárolja peer-reviewed cikkekben a legmagasabb szintű, alkalmasint a területe vezető szerzőitől (több ilyen-olyan díjas, közte Nobel) egy-egy tudásterületen:
http://www.scholarpedia.org
A Britannica annyira megbízható, mint a Wikipedia. Viszont az utóbbi ingyenes és gyorsabban javítják a felfedezett hibákat.
csak 25 éves?
azt hittem régebben kezdődött.
mindig is utáltam a növénytaxonómiát. Ki tudja, lehet, hogy a gleditsia pár évtizede még Robinia volt. Bár úgy kb 15 éve már nem.
@én már a fény gyermeke vagyok: igazából már az első, komolyabb önálló természetvédelmi törvénynek is (1996. évi LIII. tv) alapelve volt, hogy őshonos-telepítések legyenek inkább.
@spinat: hát 25 éve sem volt már az, nekem legalábbis úgy tanították az erdészeti tekknikumban.
@1kutya: 🙂
@tollaszerge: Azért vettem, hogy tudjak miből wikit szerkeszteni…
@tollaszerge: szívemből szóltál.
Egyrészt kurvasok helyet foglal, bár azt el tudom képzelni hogy valaki egy lexikonsorozattal dekorálja ki a könyvespolcát. Viszont hogy valaki tényleg ebben nézne meg mindent, hát…
Egy mezei e-könyvolvasóra ráférne az egész sorozat, úgy is kapni? egyrészt kereshetőek a címszavak, másrész hiba esetén frissíthető lenne. Meg persze másolható is.
@Pásztörperc:
„a csaknem 25 éves múltra visszatekintő, de ma is folyamatosan frissülő, bővülő Encyclopædia Britannica”
És ezt a csaknem 25 évet a Britannicából vagy a Wikipédiából ókumláltad ki?
Ezért jobb az angol Wikipédia, az ma már kifejezetten megbízhatónak számít. A magyar változat persze szar, de azt úgyse használja komoly ember.
Szia!
Nem szoktam kommentelni, nem ismerem a pontos szócikket, de amellett nem tudok elmenni, hogy szerinted az akác tövises. NEM az! Az akác féléknek, ha van, akkor tüskéje van nem tövise. A tüske bőrszövet eredetű, míg a tövis leggyakrabban a szár módosulata. Csak azért, hogy ha ellenállhatatlan késztetést éreznél wikipédiás szócikk szerkesztésre legalább helyesen tedd.
Ha felháborodsz valamin, legalább helyesen tedd.
@Zsuzska87: http://www.plantarium.hu/tag/palhatovis/
@panelburzsuj: „olvashatjuk az 1. kötet 1. bekezdésében” — ott áll az idézet után, nem?
@Zsuzska87: Épp így a kaktuszféléknek is töviseik vannak, amiket éppen ezért a „levéltövis” megkülönböztető névvel illetünk.
@Zsuzska87: wikis cikket kimondottan nem szabad „fejből” szerkeszteni: meg kell adni a hivatkozott irodalmat.
„Nem tudom, ki hogy van vele, de amikor a Robinia nemzetségről szóló cikket a Gleditsia nemzetség egy fajának képével illusztrálják, bennem feltámad a gyanú. „
Ugyanmár. Bérrettegő. Robinia – Gleditsia? Kispálya 🙂
Nézd meg a rajzfilmben, kicsoda Bambi apja, kérdezz meg bárkit, beleértve Lukácsot, vagy bármelyik óvónőt a szarvas – őz leszármazási kapcsolatról és legyints az egészre.
@osgood: ilyesmi a keresztrejtvényekben gyakran felbukkanó: a szarvas nősténye=gím szösszenet is:)
@1kutya: Esetleg a nagy klasszikus? „Idilli kép: nőstény őzbak pár hónapos borjával a háborítatlan zöldben”
@osgood: :DDD
Pásztörperc: felvilágosítalak, eddig még olyan lexikon nem készült, amely abszolút hibátlan lett volna, ezért jelennek meg a helyesbítések, javított kiadások…
Mielőtt a fény gyermeke mindenkit megrémít, hogy unokája már csak képről fogja ismerni az akácot, megnyugtatom, a hivatkozott rendelet csak a jegyző hatáskörébe tartozó belterületi faültetésekre vonatkozik. Akácerdő továbbra is lesz. A hegy és dombvidéken vissza fog szorulni, de a gyenge, elsősorban alföldi területeken nem.
Árpád apánk idejében itt lévő tölgy-kőris-szil ligeterdők az azóta bekövetkezett drasztikus talajvízszint csökkenés miatt már nem hozhatók vissza.
@Pásztörperc:
Elütés ellen semmi nem véd. Se forrásmegadás, se idézőjel. Helyesírás-ellenőrző is csak szűk korlátok között.
@Öregtölgy: Nem hinném, hogy valaki is megrémült volna.
Még nem volt olyan tiltó rendelet, amitől kihalt volna bármi is ebben az országban.
A tiltásokat bírságolásra szokták használni.
@én már a fény gyermeke vagyok: Sajnos igazad van.
„ha megvan vkinek az L betűs, ugyan írja már meg: mivel illusztrálják a lepényfáról szóló cikket?”
Némi (tényleg nem sok) utánjárással:
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/270886/honey-locust
😀
@Zsuzska87: ugye a nincsen rózsa tövis nélkül, mivel a rózsának tüskéje van (börszövet). Az akácnak tövise van.
@Kovács János 18: Nem, nem nem: a Br. Hung. L betűje érdekelne. Ugyanis az Általad megadott cikkben lévő kép az, ami a Br. Hung.-ban az akácot (Robinia) illusztrálja. Ezért tartok tőle, hogy a lepényfához viszont vmi fehér akácos kép talál (majd) kavarodni…
@Pásztörperc: nem kell felizgulni, nem bántásiból mondom (akkor nem írtam volna, hogy miért kell kinyomtatni?), csak megállapításból
(de ha már: állítólag Rákosi börtönében dolgoztatott tudósok azt kérték, amíg nem hozatják meg nekik a Britannicát, járulhassanak Szalai Sándor cellájába, ő úgyis többet tud bármiről, mint a lexikon
ez ugyanaz az SZ. S., akitől állítólag a bonmot ered a Rajk-temetésről: „Hogy közénk lövetne a Laci, ha élne!”)
@1kutya:
Ennek legalább van irodalmi előzménye:
Elejtették már a hímet –
Üldözik a szarvas-gímet.