ALDI vs. ELTE (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Index.hu cikk az ALDI bolti eladók jövedelméről.
“Ez az összeg a cégnél töltött idővel arányosan nő, így a tíz évet meghaladóan az üzletben dolgozók havi bruttó járandósága eléri a 372 519 forint kiegészítve a cafeteria elemekkel. A Budapesten belüli és környéki üzleteink dolgozóinak BKV-bérletet is biztosít a cég.”
“A boltvezetők bruttó járandósága a cafeteria elemekkel kiegészítve 517 119 forintnál kezdődik, azonban a kiemelt boltokban elérheti a havi bruttó 844 519 forintot is.
Adjunktusok bruttóbére 2018-ban 277 000 forint. Docensek bruttóbére 388 000 forint.
P.S Nagy-Britanniában a brit történelem egyik legsúlyosabb egyetemi sztrájkja készül, több mint hatvan egyetem (az összes híres) érintve van, a szakszervezeti tagok jelentős része sztrájkolni fog. Angliában egy magánnyugdíjpénztár szerűséget tartanak fent az egyetemi oktatóknak és az bizony deficites, a változások elég kellemetlenek lesznek.
Azonban Angliában egy lecturer (adjunktus) több mint kétszer (talán háromszor is) többet keres, mint egy Aldi eladó (azért az Aldi itt is híresen jól fizet) és egy senior lecturer (docens) többet keres, mint egy nagy Aldi menedzsere, sőt tipikusan annyit keres, mint egy regionális Aldi vezető.
@Online Távmunkás: és ez most jó? Én is ezt csinálom btw, a főállásom mellett óraadok a pénzért, így van egy héten 28 órám. Szerinted ez a minőség rovására megy vagy nem?
Szerintem egy normális világban az lenne a normális, ha az egyetemen főállású oktatók heti 4 órában tanítanák azt a kevés dolgot amihez tényleg értenek is, és ebből meg tudnának élni anélkül hogy haknizniuk kellene. Mintha nyugaton valami hasonló lenne az utóbbi sok évtizedben, legalábbis a státuszos oktatóknál.
@harmadikszem: mi az, hogy 28 ora?????? biztos HUSZONNYOLCAT akartal irni? HETENTE? ez most komoly??????
@harmadikszem: Egyértelműen a minőség rovására megy, ha valaki a főállása mellett máshol is jelentős számú órát tart. Az óraadó pozíció többnyire kényszermegoldás, pedig lenne értelme, például igazi külsős óraadókat lehetne foglalkoztatni, akik letettek valamit az asztalra az egyetemi szférán kívül és gyakorlati tapasztalatot tudnak átadni a diákoknak az állandó oktatók erős elméleti és általában gyenge gyakorlati tudása mellett. Számukra létrejött a mesteroktató munkakör is, de azt gyorsan feltöltötték a doktorit egy évtizede vagy régebben nem befejező tanársegédekkel…
Az még nagyon visszatetsző, hogy valaki azért óraadó több helyen, hogy ne haljon éhen, míg másokat felmentenek az óráik egy része alól, merthogy nem ér rá megtartani a másodállása miatt. Ennek egy csodás alfaja az adminisztrációs dolgozó, aki órát tart extra pénzért, ezért rövidebb a fogadóideje…
Nyugaton is vannak olyan országok, ahol 10 órát kell tartani hetente, sőt, ez egyes országokban tudományterületektől függ.
@jotunder: Bizonyos tanszékeken rendszeresen előfordul hetente 20-nál több óra, ha mellette valaki külső óraadó máshol, akkor ez még magasabb is lehet. Annyira szép, amikor a heti 2-4 órát tartó docensek és professzorok túlterheltségre hivatkozva lepasszolják a hallgatóik vizsgáztatását egy tanársegédnek (esetleg adjunktusnak), aki egy félévben akár 1000-1500 hallgatót is vizsgáztathat…
Ha ez megy a nagy presztízsű egyetemeken is, akkor szerinted hogy működik a többi intézmény? A MAB ellenőrzése még az olyan alapvető törvénysértéseket se mutatja ki, hogy a diákok nem férnek el egyszerre az adott intézmény előadótermeiben vagy hogy évek óta kevesebb az oktatók és a nyitott pozíciók száma, mint amennyit a törvény előír…
@jotunder: komoly, 4 különböző intézményben vagyunk, adott esetben különböző karokon. Nem mondom hogy mindig tudok róla, épp milyen órát fogok tartani a következő percben de szerencsére ha meglátom a hallgatóat arról eszembe jut. Így tudok összeszedni annyi pénzt, hogy a családomban az egy főre jutó összeg ne legyen (sokkal) 100ezer forint alatt, ami azt jelenti, hogy cipőt mondjuk már nem mindig tudunk venni (és újat szinte soha), de kajára mindig van pénz.
PS
és kurva szerencsésnek érzem magam, hogy sok helyre hívnak. Meg is dolgoztam érte, de szerencsésnek érzem magam. Nem tudom mit csinálnék, ha a főállásom mellett taxiznom kéne vagy az ALDI-ban részmunkaidős pénztárosnak lenni. És jön a meglepetés: azt tudtad -e, hogy a posztdoktori ösztöndíjat NEM LEHET a fizetésen felül kifizetni? Szóval az se megoldás, ha van egy ilyened, mert akkor VAGY azt kapod (350 brutto a legjobb esetben) VAGY a fizetésed (ami ugyanannyi). Szóval kurvára nincs remény, el kell menni a faszba, itt meg kapjanak az agyukhoz de gyorsan ülönben nem marad kövön kő (de ezt már mondtam).
@Online Távmunkás: ahol én néztem eddig mindenhol 4-8 között volt az associate professornak (US, Can, UK). Van kollegám Lengyelországban, ott ő 2-t tart egyhéten professzorként. Nálunk jelenleg a törvény 12-ír elő a docensnek, 14-18-at a tanársegédnek. de nem sok helyen tartják be és igaz, hogy pofára megy. A docensek professzorok nagy részét az utcára kéne tenni ha engem kérdezel, se tudományos teljesítményük, se tanítási innovációjuk nincs, annyit tudnak felmutatni hogy öregek és ezért sokmindenkivel jóban vannak. Igazi balkán kontraszelekció, tököm van vele telis tele.
Az óraterhelés kurva sok. A szerződések szerint harmadolva van, tehát 30%tanítás 30% felkészülés és 30% kutatás, a maradék 10% az adminisztráció és a fogadóóra. Ez a 12-vel ki is jön, de például (az adminisztrációs 10%-ot nem számolva) a 14-el már heti 42 órát dolgozol, 18-al meg 54-et. Én a 28 órámmal 88-at. Ez nyilván lehetetlenség, a legtöbben valamiből kénytelenek levinni, vagy a researchből vagy a felkészülésből, egyik kártékonyabb mint a másik.
harmadikszem: Nagyon együtt érzek.
Az óraterhelés elvileg 60% oktatás, 30% kutatás, 10% tudományos közélet és egyéb. Papíron. A gyakorlatban mindig a kutatás rovására megy. Én nagyon vigyázok arra, hogy a tanársegédek és az adjunktusok ne kapjanak többet heti 12 óránál (még emlékszem, milyen volt a heti 18 tanársegédként), de akkor is pénzt kell keressenek mellékállásban, mert a fizetésük nevetségesen kevés. És persze, a posztdoktori több, de az sem sok, és ez a hülyeség, hogy nem kaphatja a fizetése mellett, észbontó.
A tanárok és docensek között nyilván akad olyan, aki a kapcsolatainak köszönheti az állását, de a heti 10 (tanár) és 12 (docens) óra mellett eszméletlen mennyiségű adminisztráció is hárul ránk, plusz a doktori iskolában leadott órák nem mindenhol számítanak be az óraterhelésbe, így nekem szinte minden félévben heti 16 órám van a valóságban (és ez szintén a kutatás rovására megy).
Szóval kevés s pénz, rossz a rendszer, senkinek sem jó, aki komolyan veszi akár a tanítást, akár a kutatást, akár a tudományos utánpótlást, és aki mindhármat, annak se éjjele, se nappala, se pénze, se sok publikációja.
Agyrém, hogy csak docensi beosztástól fölfele szűnnek meg az anyagi gondjai egy egyetemi oktatónak (ha és amennyiben nem egyedülálló és/vagy nagycsaládos). És ez csak azt jelenti, a hónap végén is lesz mit ennie, ki tudja fizetni a számlákat, és cipőt is vehet, ha kell, nem dőzsölést.
index.hu/tudomany/2018/04/24/tobbet_keres_a_kezdo_buszsofor_mint_egy_egyetemi_adjunktus/