Ausztria:Magyarország 24:0. Egyetlen magyar kutatóhely sem nyert az ERC pályázaton
Az osztrákok 24 starting grantot nyertek. Magyar kutatóhely egyet sem, négy magyar állampolgár nyert, de mind külföldön. Tudom, nem olimpia, ez csak tudomány, nem pillangóúszás.
A Schmidt Mária szerint már nem létező Németország 98 grantot nyert, Hollandia 51-et, az Egyesült Királyság 50-et. Svédország 22, Finnország 18, Dánia 15, Norvégia 14, Izland 1. Csehország 2, Lengyelország 2, Litvánia 2, Horvátország 1, Szlovénia 1. Izrael 30 grantot nyert el. Magyarország nullát, ilyen nincs, 494 győztes pályázat volt, ennyit még talán sohasem. A portugálok nyertek ötöt, az írek hetet.
Ez nincs rendben.
És a Vatikán? Se egy aranyérem, se egy grant…
Szerintem nyomják Krahácsot, az lehet.
az osszes grantot hazavitte orban viktor
Hollandia 51, UK 50. Ez más évekkel összevetve normális?
@trbnt: a Brexit miatt ez elég természetes. a hollandok most jobbak, mint bármikor. ez egy tendencia. tavaly ilyenkor voltam Hollandiában, és volt az egyetemen egy erős jézusmária érzésem. öt ERC-t kaptak.
Nem menti a helyzetet, sőt, a rendszer lényegéhez tartozik, de ugye a 0 magyarban az is benne van, hogy már alig van egyetem itthon, amiről egyáltalán pályázni lehetne. Ettől még HUN-REN (szül. akadémiai) intézetekből lehet ugye, és a múltban is onnan kapták többen, de az biztos, hogy nem segítenek az itthoni alapítványi egyetemek elleni EU-s szankciók. Tehát nem feltétlenül azért 0 ez a szám, mert már most olyan siralmas állapotok uralkodnak a magyar tudományban, hogy nincs ifjú kutató, aki tudna ilyet nyerni, de az biztos, hogy ez a 0, főleg ha még sok ilyen év lesz, hozzá fog járulni ahhoz, hogy nagyon siralmas állapotok legyenek a nem is olyan távoli jövőben. Röviden: ez a 0 nem annyira indikatív, hanem inkább prediktív (ami talán még rosszabb is). Kiváncsi lennék, Freund Tamás hogyan interpretálja ezt a számot.
Most nem találom, talán még nem tették fel, de előbb-utóbb elérhető szokott lenni egy olyan statisztika is, ahol (legalábbis panelenként) a submission-öket is meg lehet nézni host country szerinti bontásban. Szerintem ez sokkal informatívabb lenne, mert az, hogy most 0 nyert vagy 2 nyert, lehet véletlen fluktuáció is, viszont ha a beadott pályázatok száma bezuhan, az igazán végzetes.
Két szempont, ami magyarázhatja az eredménytelenséget (ha nem a véletlen játéka van): (1) a Startingot értelemszerűen fiatal, amibíciózus emberek adják be: egy fiatal, ambíciózus ember, ha ránéz arra, hogyan néz ki Magyarország mint ország, milyen irányba tart, hol lesz 5 év múlva, szóval ezek Magyarországon képzeli el a jövőjét? (2) Magyarország mint ország renoméja egészen katasztrofális nyugaton. Nyilván egy ERC-reviewer meg panelist elvileg csak a pályázatot és a pályázó track recordját nézi, és explicite le van írva, hogy a “host organization” nem bírálati szempont, de mégis, el tudom képzelni, hogy valahol tudat alatt nem szívesen adnak kutatási pénzt egy ilyen rossz hírű országban lévő intézménynek.
@jotunder:
Hollandiában csináltam az MA-t (Leiden). Láttam-tudtam, hogy sokat nyernek a Brexiten (már a várakozáson is), de nem gondoltam volna, hogy konkrét helycsere lehet belőle.
@steinerzsiga: Az ERC Dashboard-on vannak adatok evaluated proposal’-ekről: a 2024-es Starting Grant-hez ezek szerint 27 pályázat érkezett magyar host institution-ből, ebből nyert zéró.
https://dashboard.tech.ec.europa.eu/qs_digit_dashboard_mt/public/sense/app/c140622a-87e0-412e-8b29-9b5ddd857e13/sheet/61a0bd1d-cd6d-4ac8-8b55-80d8661e44c0/state/analysis
@steinerzsiga: Készítettem egy grafikont: https://imgur.com/a/RYxhqUp. Úgy látszik, Magyarország a legtöbb pályázattal induló ország, amely nem kapott egyetlen grant-et sem.
@Grrr:: Soha ennyire kevés StGrant pályázat nem volt. Az előző évek átlaga 55 volt, tehát idén még fele annyian se pályáztak, mint korábban.
Engem izgat ugyan a magyar 0, de a cseh 2 és a lengyel 2 (litván 1 lol) legalább ugyanennyire. Ha valaki veszi a fáradtságot és megnézi a káeurópai és nyugateurópai gdp per capitáka, ráteszi egy csártra, kiderül, hogy egy jelentős 1990 körüli keleit visszaesés után a kelet-nyugat delta egy nagyon szűk sávot tekintve állandó, tehát a kelet lényegében nem tudta megközelíteni nyugatot 30 év alatt. Lehet ekézni a kedves vezetőt, a féltudású magyar elitet, de míg a harmincas években nem volt lényeges különbség Magyarország és Ausztria között GDP per kapitában, addig, ugye.
.
Naszóval, itt vannak a csártok:
.
Kelet és nyugat különbségek: https://imgur.com/a/m9bG9Zs
Kelet átlag és nyugat átlag deltája: https://imgur.com/a/yGZM1DB
.
Tehát nemhogy nem csökkent a delta, hanem kicsit nőtt is. Mi ennek a hatása? Haverom kérdi.
2013, Ausztria:Magyarország 8:2, 2014 13:3, 2015 9:2, 2016 10:3, 2017 14:4 , 2018 9:0, 2019 10:1, 2020 11:1….. ez vezetett a 2024 és 24:0-hoz. ebben egészen biztos sok tényezőnek van szerepe, de az, hogy majdnem 500-ból nem adtak 1-et Magyarországnak az elég aggasztó. én nem látom, hogy miért lennének a mai pályázók szemernyit is gyengébbek, mint a 10 évvel ezelőttiek, nem értem az egészet.
@valamár: Én úgy látom, hogy az inkább az összes ERC applikáció lenne. A 27 csak a Starting Grant-re vonatkozik, és 2010-2023 között abban csak 21 volt az átlag (2016-2023 között meg visszaesett 15-re).
@halatlangazember: A delta nőhetett, de a GDP/főnél mindig a hányadost szoktuk nézni.
Annyi még látszik a számokból, hogy a svájci host institution-októl érkező pályázatok száma lezuhant 2022-ben, mint a kő, 219-ről 3(!)-ra, mivel Svájc nem társult már a 2021-2027-es Horizon Europe-hoz. Viszont a magyar pályázatok száma nőtt, legalábbis 2023-ról 2024-re. Ez vajon arra utal, hogy a magyar alapítványi egyetemek próbálkoztak, csak nem nagyon szeretik őket?
@Grrr:: Igaz, tényleg csúnyán elnéztem valamit. Bocs.
@Grrr: A dashboard szerint összesen 41 db StG pályázatot támogattak 2024-ben, ami ugye nem igaz, mi van ezzel a táblázattal?
@Grrr: 2024-ben már nem pályázhattak a modellváltott egyetemek, vagy igen?
@Mister Gumpy: Gondolom, a 2024-es grant agreement-ekből még csak 41-et írtak alá, de megvannak a győztesek. De nem ismerem a dashboard-ot, hogy mikor és hogyan töltik fel adattal.
@Mister Gumpy: Általában nem, de nem tudom, hogy ez vonatkozik-e az ERC Starting Grant-ra, ami kutatóhoz kötött.
@Grrr: Ez szerepel a 2024-es ERC Working Programme-ban:
Following the Council Implementing Decision (EU) 2022/2506, as of 16 December 2022, no legal commitments (including the grant agreement itself, as well as subcontracts, purchase contracts, financial support to third parties etc.) can be signed with Hungarian public interest
trusts established under Hungarian Act IX of 2021 or any entity they maintain.
Affected entities may continue to apply to calls for proposals. However, in case the Council measures are not lifted, such entities are not eligible to participate in any funded role (beneficiaries, affiliated entities, subcontractors, recipients of financial support to third parties/prizes).
Consequently, in line with the principle of portability applicable to ERC grants,
applicant Principal Investigators, who have submitted their proposal with host
institutions, which are concerned by the Council measures and have been
recommended for funding, will be granted the possibility to ensure the eligibility of
their proposal by transferring it to a new, eligible legal entity. Furthermore, in case
the legal entity concerned by the Council measures is an additional legal entity, the
host institution will be invited to remove or replace that entity and/or to change its
status into associated partner. Tasks and budget may be redistributed accordingly.”
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy lehet pályázni fideszesített egyetemmel mint host institution-nel, de amennyiben a grant megítélésének pillanatában még mindig fennáll a tilalom, akkor a pályázónak muszáj valahova átvinnie az elnyert grantet.
@steinerzsiga:
Igen, pályázni lehet szerződni nem (illetve egy mini HUN-REN kutatocsoport alapítással…).
De ez azoknál a pályázatoknál amikről tudok nem lett, gond 🙁
: @steinerzsiga: annyi idő és energia egy nagy pályázat összerakása, hogy ez éjszakai műszakban, kk-ként egyszerűen nem megy – hát nem tudom, hányan lehetnek, akik egy ilyenre képesek lennének. A munkahely nem fogja őket azért fizetni, hogy olyan pályázatot írjanak, amivel aztán elmennek.
@Grrr: ez off itt, de azért elmagyaráznád?
Az osztrákokat is kicsit meglepte a nagyszámú grant, de persze a politikusok rögtön elmagyarázzak miért:
https://science.apa.at/power-search/7547598283418060949
A lenyeg az, hogy egy felfele ívelő trendrol van szó, évek óta emelkedik az elnyert osztrák ERC grantek száma (a grantok mintegy felet az utóbbi 5 évben kaptak, pedig az ERC 2007 óta
letezik), jelenleg Ausztria lakosságszámmal súlyozott ERC grantek mennyiségében a
harmadik.
Van néhány lényeges eleme a sikeruknek. Először is, a nyertesek nagyjából fele nem osztrák, pld. vannak köztük meg amerikaiak is. Ausztria vonzó hely általában is, es tudományban is, a GDP 3,2%-t költi R&D-re mig Mo. 1,4%-t. Emellett meg egy németül nem tudó kutato/professzor
is egesz jól elboldogul mind a munkahelyi mind a külső világban (pld. ha erre igény van, tanszéki vagy intézeti értekezletek simán átváltanak angolra).
Másodszor az osztrák tudomány sikeresen diverzifikál, a mostani 24 nyertes 13 különböző egyetemen/intezmenyben dolgozik, valamint nagyjából az osszes nagy tudomanyteruletrol vannak nyertesek (nem mentem végig a magyar adatokon, de az az érzésem, hogy az eddigi magyar ERC-k zömét 2-3 intézmény adta).
Harmadszor, tényleg ráálltak ERC grantek elnyerésére. Ennek legalább ket fontos eleme van. Egyrészt van egy professzionális segitohalozat (részint egy központi ERC Kontaktpunkt, részint az egyetemek/intezmenyek grant office-aiban felhalmozódott egy jelentős tapasztalat. Ez sokat segít a pályázatok finomhangolasaban es az interjúra való felkészülésben). Másrészt az uj professzori/kutatoi állások betoltesenel egy nagyon komolyan vett kritérium az ERC-potencial. Ha ket jelöltet kell összehasonlítani, gyakran az egyik döntő érv hogy melyiket érzi a bizottság ERC-gyanusabbnak.
Mindennek ellenére JT-nek teljesen igaza van, hogy 0 nincs rendben. Itt vszg. több pech is összejátszott, mert azért a teljes magyar tudományban kis szerencsével évi 1-2 ERC StG “benne van”, habár az utóbbi években ezt nem mindig sikerült hozni (2019–2024 között 4 magyar StG nyertes volt mig 2013–2018 kozott 10, 2007–2012 között pedig 17). Szóval nem is az idei 0 a nagyobb baj, hanem a trend.
@halatlangazember: Ha havi 100 vs 1100 dollárt keresel, az sokkal nagyobb különbség, mintha 10000 vs 11000 dollárt keresel, és nem igazán látom azokat a mechanizmusokat, amik miatt a “11-szer jobban élek” és “1.1-szer jobban élek” közötti különbség elhalványodna, és inkább az “ugyanúgy 1000 dollárral kapok többet” működne. Én ehhez nem értek, de a józan eszem azt mondja, ez mikro- és makroökonómiában is ugyanúgy releváns, csak nagyon speciális esetekben számíthat a különbség az arány helyett.
@halatlangazember: Ha az egyik egyről nő kettőre a másik meg 10-ről tizenkettőre, akkor a delta az nő (10-1=9; 12-2=10) ellenben a százalékos különbség csökken (1/10=10%; 2/12=16,6%). Ha a delta tartósan ugyan annyi, akkor a kettő között a különbség sose tűnik el de egy idő után százalékosan elhanyagolhatóvá válik.
Röviden, nem mindegy milyen alapról sikerül a GDP-t ugyanakkora összeggel emelni.
@Podvinecz marsall: Igen. Ill, ha egy fideszesített egyetemen dolgozó ember jelen körülmények között ERC-t ír, akkor nyilván már tudnia kell azt is, hova fogja elvinni a grantet (és magát, és a családját)… Ha pedig ezt tudja, akkor már egyszerűbb eleve azzal az intézménnyel mint host entityvel beadni a pályázatot, mintsem a feketeseggű fidesz-egyetemmel. Pláne, hogy bármilyen külföldi egyetem sokkal több támogatást fog adni az íráshoz (grant-író workshop, a pályázat-tervezet szakértők általi átnézése), mint egy magyarországi.
https://www.topuniversities.com/europe-university-rankings-eastern-europe ez egy aránylag friss lista, kelet-európa. az első tízben 5 cseh, 3 lengyel, 2 magyar. az első ötben 3 cseh, 2 lengyel.
Ausztria:Magyarország 24:0
Ez nem fáj senkinek – bezzeg a Németo: Magyaro 5:0, az igen!!!!
@steinerzsiga: Köszönöm, ez az! Viszont ehhez képest mintegy duplájára nőtt a pályázatok száma… Vajon miért, hogyan?
@halatlangazember: Csatlakozom az előttem szólókhoz! A szegényebb X ország magasabb növekedési üteme ugye azt jelenti, hogy Y ország össztermékének valamivel magasabb hányadát tudja előállítani, és ez a százalékos különbség folyamatosan csökkenni fog, ha a növekedési különbség fennáll. Ami nagyjából igaz volt Magyarország és mondjuk az EU átlag vonatkozásában, csak már nem nagyon gyors ez a felzárkózás, és félő, hogy előbb-utóbb le is áll.
Bár az igaz, hogy ha most az autó- és az akkumulátor-piac magára talál – talán jövőre – akkor egy jóval szebb számot látunk majd 2025-ben, hiszen a kapacitások már megvannak, a termelést könnyen fel tudják pörgetni (és remélhetőleg senkit nem fognak megmérgezni).
@Grrr: Elképzelhetőnek tartom, hogy a magyarországi kutatástámogatás drasztikus visszavágása miatt (reálértékben az inflációt figyelembe véve 25-30% csökkent még azoknak az intézeteknek is a költségvetése, ahol Gulyás nominálisan nem nyúlt hozzá), kvázi utolsó reménységként pályáznak az emberek. Ezt még tovább fogja erősíteni az, hogy ugye kinyírták az OTKÁ-t is – de ez utóbbinak a hatása talán az idei ERC-pályázati aktivitást még nem befolyásolta. Általánosságban, minél kiszámíthatatlanabb az itthoni kutatástámogatás, annál vonzóbb lehet 5 évig “Brüsszelből” kapni a pénzt. A sikertelenséget meg okozhatja az, hogy sokan hirtelen felindulásból, nem megfelelő előkészületek után vágtak neki. Arról nem is beszélve, hogy nyugaton milyen támogatást kap az ember, ha ERC-ra pályázik: egyéb workloadját lecsökkentik, a research support center felkészítő tréningeket tart, a pályázat szövegét átnézik stb. stb. De bízzunk abban, hogy akik most nem jártak sikerrel, jövőre vagy két év múlva már profibban vágnak neki.
@steinerzsiga: … egy külföldi intézményből.
@steinerzsiga: Az én tapasztalatom (egy top 10-es, és egy másik kisebb, de a maga területén erős) nyugati egyetemmel pályázva az, hogy a workshopok nem sokat érnek, és az egyéb workload-ot egyáltalán nem csökkentik pályázatírásra tekintettel. Ami nagyon számít, hogy legyen egy kompetens pályázati adminisztrátor, aki a dolog formai és pénzügyi részét kézben tartja (ez pl. a kis egyetemnél lényegesen jobb volt, mint a top 10-esnél), és hogy legyenek olyan szakmailag kompetens, jelentős pályázati rutinnal rendelkező kollégák, akik a tartalmi részekre tudnak érdemi visszajelzést kapni. NB, az utóbbiak bárhol lehetnek, nem kell, hogy a host-nál üljenek a szomszéd irodában, tehát ez megfelelő szakmai kapcsolatokkal rendelkező magyar kutatóknak is teljesen reálisan adott.
@steinerzsiga: Lehetséges; gondolom, hogy valószínűleg Magyarország-specifikus faktorról van szó, mert máshol tipikusan nem nőtt ennyivel a jelentkezések száma.