Az Akadémia esete a Kalappal
Eredeti szerző: jotunder
„A kelták az Ister folyó mellé építették szent városukat Pirénét (Hérodotosz) „
1881-ben a Kaiserliche Gesellschaft der Wissenschaften, más néven az Academia Fridericianum, ásatásokat kezdett Heuneburg térségében. Egy év múlva Eduard Paulus találta meg az ókori citadella romjait, később Karl von Schmelling azonosította későbronzkori lelőhelyként. Az elkövetkező mintegy ötven évben az Academia Fridericianum archeológiai osztályának legfontosabb kutatómunkája a heuneburgi citadella és környékének feltárása volt.
A húszas évek elején a berlini egyetem nyelvész professzora Gustaf Kossinna egy munkájában Heuneburgot nevezte meg Hérodotosz Pirénéjeként. Kossinna utóda Hans Reinerth már röviddel a náci hatalomátvétel után követelni kezdte az Academia Fridericianum felszámolását és a heuneburgi kutatási terület átvételét. Bernhard Rust oktatási és tudományügyi miniszter 1937 végén javasolta az Akadémia bezárását. Ekkor azonban váratlan dolog történt. Adolf Hitler személyesen rendelte el az Akadémiának az SS Ahnenerbe alá rendelését. A német felsőbbrendűségi ideológia őstörténeti megalapozásával is foglalkozó szervezet egyik tagja Gustav Riek archeológus, Hans Reinerth régi riválisa, kapott lehetőséget az ásatások folytatására. Riek azt ígérte Hitlernek, hogy bizonyítékot fog szerezni Kossinna elméletére, miszerint a Hallstatt-i kultúra centrumában, Heuneburgban, rúnákat használtak, azaz, valóban létezett egy a rómaitól független kelta-ősgermán írásbeliség.
Hans Reinerth pár évvel korábban talált egy késő bronzkori áldozati kocsit, amelyen egyes figurák mintha vésetekkel lettek volna megkülönböztetve egymástól. A leletet nagyjából tíz kilométerre Heineburgtól egy tumulusban (kurgánban) fedezte fel, sejtése szerint a heuneburgiak, esetleg száz vagy kétszáz évvel később, már azonosítható írásjelekkel rendelkezhettek.
A Fridericianum vezető régésze Julius von Köpke felügyelte az ásatásokat. von Köpke helyzete meglehetősen ingatag volt, felesége Hermina ugyanis zsidó volt. A citadella északi falától úgy kétszáz méternyire tártak fel egy temetőt, amit már Paulus is ismert, von Köpkéék azonban sokkal mélyebb rétegeket értek el, és olyan temetkezési helyeket is megtaláltak, amelyek méterekkel a tizenkilencedik században feltárt sírok szintje alatt helyezkedtek el.
Hónapokig tartó fagyszünet után 1939 márciusában kezdték újra az ásatásokat. Kiderült, hogy Reinerth szászországi ásatásai során talált valamit, ami Berlinben nagy érdeklődést keltett. Riek egyre idegesebb volt, már az sem érdekelte, hogy teljesen ép kardmarkolatokat és sisakokat is kiástak, fenyegetően lépett fel von Köpkével szemben, kilátásba helyezte, hogy leváltja és az SS Ahnenerbe egyik okkultista régészének adja át az ásatás irányítását.
1939 április harmadikán délután öt órakor egy Weiss nevű segédrégész, aki Riek bizalmi embere volt, a tábori telefonon hívta fel von Köpkét. Egy aranykúpot találtak, amely jóval nagyobb volt, mint a Schifferstadt-i. Weiss elmondta azt is, hogy a kúpon ábrázolt napkorong körül világosan elkülöníthető vésésnyomok láthatók. A kúpot, amelyet Riek Heuneburgi Kalapnak nevezett el, azonnal Berlinbe szállították.
Riek Birodalmi Érdemrendet kapott, von Köpke pedig családjával együtt Svájcba emigrált. A Heuneburgi Kalapot a charlottenburgi SS Ahnernerbe központban helyezték el és több ismert kutató, köztük Reinerth is megvizsgálta. Oswald Teichmüller a jeles német matematikus két éven keresztül próbálta megfejteni a kétszázhetvenhárom heuneburgi rúna rejtélyét. Alfred Rosenberg emlékirataiban a germán géniusz legékesebb bizonyítékának nevezte a Kalapot.
1943 decemberében a központ egy brit légitámadásban teljesen kiégett, a Heuneburgi Kalap megsemmisült. Az Academia Fridericanum a háború után beolvadt a Leopoldinába. Bernard Rust miniszter 1945. május nyolcadikán káliumcianiddal öngyilkosságot követett el.
1954-ben Jugoszláviában találtak vagy harminc kilónyi római ezüst tányért, amelyeket mai áron nagyjából húszmillió dollárért vett meg egy amerikai műgyűjtő. Néhány év múlva kiderült, hogy hamisítványról van szó, a brit hatóságok le is tartóztattak egy Meyer Bruch nevű férfit, akit később bizonyíték hiányában felmentettek. A véletlenek különös összjátéka lehet, hogy Julius von Köpke feleségét éppen Hermina Bruchnak hívták.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518357-6ae471a5d50e2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518357&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518357-6ae471a5d50e2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518357-6ae471a5d50e2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ma is tanultam valamit…
Nietzsche szerint, mint a Kelták mint a Germánok, egy szarházi csőcselék népség…. egyetértek vele.
Bernard Rust majus 8-an (nem marcius 8-an) lett ongyilkos, a Wikipedia szerint.
@kiazmarmegint: javítottam.
Szép történet, ez is. De számomra az a legszebb eredménye, – és némi reménnyel tölt el a jövőt illetően, – hogy az ilyen ügyeknek minden ága-boga kiderül idővel. Nyilvánvalóan egy-egy ilyen „múlt-generáló” folyamatban, eszméletlen mennyiségű élet és emberi erőforrás veszik el. Pusztán pár szemétláda hatalmi gőgjét, rabló szándékait szolgálva, és egyáltalán nem menti őket, hogy – pár esetben talán – még maguk is elhiszik azt amit belevetítenek a Nemzethy múltba.
Na ez Orbánnal nem fordulhat elő. Neki a türk rokonság, az azeri és orosz kapcsolatok, kizárólag pénzek kimentése, és további szennyes üzleti ügyek intézésére szolgál.
Csak a híveket nem irigylem. Alig másztak ki a finnugor gödörből, és lettek türkök, most meg már azon törhetik a buksit, milyen családi mellékszálat fedez fel a FőIsten a Zöld-foki Köztársaságban.
Lehet még akkor is jobban járunk, ha csak a pénzünk szublimál oda.
Ami a reményeket illeti: a németek legalább már szembenéztek a múltjuknak ezzel a darabjával is.
@Fuxos (ex bömis):
Miért is lenne szarházi, – főleg egy a saját idejében és terében élő természetes népség. Nem hinném, hogy Nietzschet alapul lehet – kell – venni, amikor népekről beszél, főként ha kitüntetetten kiemeli őket. Nem keresném meg hol tette.
De ez a gondolat is az övé:
„Egyénekben ritka az őrültség; de csoportokban, pártokban, nemzetekben és korszakokban: szabály.”
Akkor mi van?
Egy távoli asszociáció, de azt tudtátok, hogy amikor Atatürk buzdítására megalkották a „modern török” nyelvet (lényegében fogták az ottomán török nyelvet, és kidobták belőle az arab és perzsa jövevényszavakat), akkor az ebben az eléggé nacionalista projektben segédkező nyelvészek nagy része örmény volt? Mintegy 10-20 évvel az örmény népirtás után. (Oké, azt persze nem Atatürk, hanem az ifjútörökök és az ottomán államigazgatás csinálták, na de akkor is.) Olvassátok el a lenti szócikket, tisztára olyan, mintha Jótündér írta volna, csak ez tényleg így is volt:
en.wikipedia.org/wiki/Agop_Dil%C3%A2%C3%A7ar
@jan: Szerintem nem az arab szavakat váltották le, hanem az arab írást. Megalkottak egy fonetikus írást a török nyelvre, ami európai írásjelekkel nagyon könnyen tanulható, és azonnal megtáltosodott a török írásbeliség.
Hogy örmény-török nyelvészek voltak, az nem tudom, érdekes, vagy sem. A cél az volt, hogy a törökök európai néppé legyenek, és Atatürk ezt el is érte. Hozzá képest
Széchenyi egy nyeretlen kezdő.
@kemény keleti kommentelő: Hm… ez nem egy „szerintem”-kérdés, hanem egy ténykérdés, aminek utána lehet nézni. Igen, az arab írást is leváltották, de ezen túlmenően az arab és perzsa eredetű szavakat is igyekeztek lecserélni.
Hogy Atatürk projektje milyen mértékben volt sikeres, az érdekes kérdés… Erdogan diadalának az egyik titka, hogy az Atatürk-projektben marginálizált rétegek (vallásosak, vidékiek, anatóliaiak) élére tudott állni, az ő bajnokukként adja elő magát, szemben a kozmopolitának, gyökértelennek bélyegzett szekuláris elittel.
@jan: Hallgatlak. Hogyan néztél utána a lecserélt arab szavaknak ? Például melyiknek ?
@kemény keleti kommentelő: Itt (countrystudies.us/turkey/25.htm) például elég szépen és röviden össze van foglalva, hogy az Atatürkhöz kötödő nyelvi reform két fő eleme az írás átalakítás és a nyelv szótárának megváltoztatása volt, a @jan által említett irányt követve.
@kemény keleti kommentelő: Ezek közismert tények, mármint azok számára, akik valamit is tudnak a török nyelvről. A kedvedért itt egy ismertető: en.wikipedia.org/wiki/Replacement_of_loanwords_in_Turkish
@jan: Na, jó, én egynek utánanéztem. Mindenhol használt köszönésük a Merhaba !
Éltem a gyanúperrel, hogy ez arabosan hangzik. És tényleg. Arabul pont ugyanazt jelenti. Ezt nem cserélték le. Ez itten ténykérdés.
@kemény keleti kommentelő: Akkor asszem nálunk se volt nyelvújítás. Utána néztem. Az alma török eredetü szó és még mindig használjuk. Ez itten ténykérdés.
@Fuxos (ex bömis): Nesze neked Germán, avagy a közelmúlt botrányából:
http://www.youtube.com/watch?v=NeQM1c-XCDc
A botrányt a trailer kavarta, amit gyaníthatóan annak ismeretében vágtak, hogy borítékolható volt: lesznek, akik ugranak. Bejött. Ugrottak. Lyukra. Az véleményes, hogy ez mennyire volt „szép” 😉 Mondjuk én kínosabban feszengek az általános műveltség feltehető folytonossági hiányain, ha az egyébként nem túl bonyolult utalásokkal operáló kliphez, ennyire magyarázat kell:
http://www.loudersound.com/features/we-got-an-oxford-university-professor-to-explain-what-the-fcks-going-on-in-that-rammstein-video
@Bogomil: @jan: Köszi. Nem tudtam. Ilyen drasztikus nyelvújítást még nem pipáltam.
Kicsit tanultam törökül, de csak az tűnt fel, hogy mindennek van 4-5, vagy több szinonímája, amit egyformán használnak és jobb, ha mindet ismerem. Nem gondoltam, hogy ezek be vannak tiltva. Én nem vettem észre, hogy tilosak lennének. A sok képzett szóról meg azt hittem, hogy normális, mert máshol is sok van. Igaz, tanárom sosem volt.
@ámbátor: Asszem a mi nyelvújításunk is az idegen uralkodóosztály nyelvét akarta magyarosítani. Nem a rég eltakarodott törökök szavai zavarták.
@kemény keleti kommentelő: a sámli és a zsemle is megmaradt, pedig ezek labancok.
Mekpróbálok viccesnel tűnni, MINTha nem számítana, hogy nem MINDegy a böminek, hogy mekkora a fux.
@ijenanyelvtan:
Csak az Index működjön.
@ámbátor: Az nem a kifli (Kipfel)?
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: Ja, a Semmel is.
@wulfer: Egy bömiben? Minek? 🙂
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: szerintem ~az összes -fli és -mli végü szavunk.
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: de csak a labancoknál. a germán az bröttyenke 😉
@ámbátor: nono, pl. a tréfli jiddis, bár az is valamennyire német.
Általában nem jutna eszembe mandinert vagy origot linkelni, de érdemes elgondolkodni azon, hogy 2019-ben ott tartunk, hogy egy magyar egyetem akármilyen funkcija (tehát nem mondjuk Havasi Bertalan vagy Bayer Zsolt) képes ezt a két mondatot egymás után elmondani:
„Sokak szerint ez volt az egyik legjobb tudományos rendezvény, amin az utóbbi években részt vettek.”
„A legérdekesebb rész Orbán Viktor miniszterelnök, Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök és Vaclav Klaus, volt cseh elnök előadása volt.”
És még egy idézet, ez csak úgy eszembe jutott:
„Sztálin elvtárs neve a harcos forradalmárt, a minden politikai kérdésben bölcsen eligazító államférfit, a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztőjét, a tudomány nagy pártfogóját és a tudóst jelenti számunkra. Sztálin minden megnyilatkozása útmutató politikánkban, ideológiánkban, tudományunkban egyaránt.”
@velőtanya: Tulajdonképpen visszaolvasva nem is olyan fontos, de ha már beharangoztam, akkor itt van a link is:)
mandiner.hu/cikk/20190401_origo
@velőtanya:
Ez a senki valaki amúgy? (Engem amúgy elsőre egy átlagos Putyin-sajtótájékoztatóra emlékeztetett, de ‘works with Stalin too’.)
Innen el tudsz indulni:
en.wikipedia.org/wiki/Replacement_of_loanwords_in_Turkish
@velőtanya: Aki mondja, az a wikipédia szerint „…germanista, kultúrtörténész, üzleti tanácsadó, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a Mandiner.hu lapigazgatója”.
Szerintem ebben minden benne van róla…
@Bogomil: A mandiner és a kollégium egy fickóé ? Lehet, hogy a mandi kommentelői csak a bebólézott kölykök a házi kollégiumból ?
@Bogomil: Hát nem pont lemaradt az utolsó titulus a cikkben és az interjúban is? Biztos szerénységből:)
Egyébként nézve ezt az életrajzot – „Doktori disszertációjában Szilasi Vilmos magyar–német filozófus életművét és munkásságát dolgozta fel német nyelven. Az értekezés 2017-ben jelent meg a freiburgi Alber Verlag gondozásában, Im Schatten Heideggers. Einführung zu Leben und Werk von Wilhelm Szilasi címen” – hámozza a lufit meg nézi a köldökét a mi pénzünkön, aztán hány szabadalmat is tetszett beadni eddig? Szóval tipikus célpontja lehetne a palkovicsizmusnak, de mivel szereti a mi bölcs vezérünket, így mégis hasznos tagja tud lenni a társadalomnak.
@velőtanya:
Melyik típusú palkovicsizmusnak? – nevezetes izmussal gazdagítottad a repertoárt 🙂
A lopós akadémikus palkovicsizmusnak lenne célpontja, vagy az MTA akadémikus szétverőjének lenne a célpontja? Filozófusként nagy jövőt Orbániában nem jósolnék neki.
Egy kis adalék a lopós Palkovics palkovicsizmusához:
444.hu/2019/04/02/senki-sem-mond-koszonetet-palkovics-laszlonak
@wulfer: Annak, amelyik szerint minden tudomány felesleges humbug, ami nem állít elő évente x darab ipari szabadalmat és/vagy nem használható fel közvetlenül valamilyen autóalkatrész gyártásához (kivéve természetesen a Politikai Bizottság által jóváhagyott kivételeket)
Közben egyébként kezd egyre viccesebb lenni a bajor részvétel is a CEU-ban. Már eleve érdekes gondolat, hogy néhány német professzor kinevezése tenné lehetővé az amerikai diploma kibocsátását, de megütötte a szememet az erről szóló cikkben a „technológiaközpontú politikatudományi képzés” szókapcsolat:
444.hu/2019/04/02/harom-professzort-kuldene-a-ceu-ra-a-muncheni-muszaki-egyetem
Na most én nem vagyok egy nagy tudományszakértő, de a google alapján a „technikorientierten Politikwissenschaft” fogalma az elmúlt egy hétben került be a német nyelv fogalmai közé – ezzel is mintegy gazdagítva azt – szóval kissé erőltetettnek ez a megoldás, no de unortodoxiát szőrével:)
@velőtanya:
Mikortól lehet jelentkezni mérnökpolitológus szakra?
Palkovicshoz jelleméhez sok adalékot kevesen tudnak a nálam meglévőhöz hozzátenni, mint amivel – személyes ismeretségem okán – magam is rendelkezem. Egy jellemtelen és gátlástalan moron. Évekkel korábban valami hasonlót jósoltam baráti körben, mint ami most zajlik Palkovics közreműködésével az MTA ellen, csak a működési területet nem találtam el, a metódust igen.
A leendő CEU-s bajorokról olvastam egy müncheni hírportálon pár napja, és akkor még csak mint esélylatolgatás szintjén volt megemlítve.
A 444 posztnak csak a címét olvastam el még eddig, de még jóval a te linked előtt, és aztán jót göcögtem magamban a kommented kapcsán, mert tényleg kb. negyed órát elmélkedtem csak a címben leírt oktatási ágazaton, ez mi a franczúz lesz.
Még az is átfutott rajtam, hogy egy jót akarnak röhögni azok a germánok ott, akik ezt az egészet kitalálták. Így akarván segíteni az innovációs kutatási lemaradásunkon (ironia!) és egyben az orbáni politika miatti demokrácia leszakadásunkat is enyhíteni. A Dagadt nem kicsi bosszúságára.
Lehet ennek az egymástól meglehetősen távoli fogalmi halmaz közös területét akarják a bajorok itt megteremteni? 😀
Valami ízléses humora van azért ennek az egésznek, és én ismerek is vicces németeket, a közfelfogással szemben van nekik.
@wulfer: egy bizonyos bokor józsef (http://www.sztaki.hu/en/jozsef-bokor ) ma az rtl híradónak nyilatkozva magára vállalta ezt a zéró látható teljesítmény mellett élvezett 800k-s szinekúrát mondván, hogy „vezetői mulasztás” történt az ő részéről, nem nézte át, csak aláírta palkovics munkaköri leírását, különben nem szerepelt volna abban semmiféle publikációs kötelezettség.
rtl.hu/rtlklub/hirek/nem-tuntettek-fel-palkovics-nevet-egyetlen-publikacioban-sem-mta
nem tudom, hogy ez az önfeláldozó nyilvános felláció összefügg-e azzal, hogy palkovics a hírek, pontosabban a pletykák (a régiúj hírhelyettesítő média) szerint felhagy az eddigi kompromisszumkereső finomkodással – nepszava.hu/3024678_palkovics-a-kutatohalozatot-is-elveheti-az-mta-tol
@velőtanya:
Incze kommentje felettit neked címeztem volna, ha. . .
@incze: Ez az egy bizonyos Bokor József egy szépen fejlett csinovnyik lélek, valahol egész biztosan befigyel majd neki egy pár kugel vanília fagylalt.
Ez az ember Palkovics lekötelezettje évek óta, egyébként meg együtt nyomják a nagy magyar önvezető projektet, – és itt most kivételesen nem Orbánról beszélek.
Ha nem szerepelt volna a publikációs kötelezettség a Bokor által aláírt munkaköri leírásban, akkor csak ajándékba kapta volna Palkovics azt a 800ezeres juttatást, konyhapénzként? Vagy Palkovics szólt az évek során egyáltalán valakinek, hogy – hé már embörök, a pénztáros rámtukmál ennyi zsetont minden hónapban valamiért?
Itt is csak az egész ló lóg ki – de ronda ez így, – nem csak a lóláb. Azt gondolja, hogy fényesre sikálta így már a Zacskós Toka erkölcsi mivoltát?
Akkor sem szól(hat)na itt már senki semmit, ha kivinnék a korona mellől a jogart, és azzal verdesnék fejbe Lovászt, minden megbeszélés során.
A finomkodásról meg csak annyit, hogyan oldja meg ezeket a kérdéseket a Fideszes bagázs. Most mondom: teljes körűen. Soha resztli vagy morzsa sem marad mögöttük. Pontosan mint egy gyilkos hangyasereg, csontvázak maradnak a színtereken.
Kétségem sincs az elejétől fogva, hogy az MTA-val is a legteljesebb körű leszámolás lesz, – csak a legalkalmasabb időt várják az éppen számukra, és az abban a pillanatban éppen legmegfelelőbb határozattal való színre lépéssel.
Azért nem írok szándékosan döntéseket, mert azokat már réges régen meghozták, most már csak egy evolúciós színjátékot kényszerülünk végignézni.
Régebben a gyerekeim kérdezgették, miért nem fél a 73 kilós kuvaszunk amikor támad. A válaszom annyi volt: mert neki már nem kell félnie semmitől.
@wulfer: Eddig azt hittem, hogy Palkovics munkákat, illetve támogatási pénzeket szerzett a SZTAKI-nak a különféle autós cégektől (és másoktól), ezt akarták neki viszonozni az állással, csak derogált neki, hogy a beosztása üzletszerző legyen, hát azt írták be munkakörként, hogy tanácsadó. Most már úgy vélem, hogy egyszerűen ezt a Bokor nevűt kenyerezte le, más hasznot nem hajtott…
@Bogomil: A helyzet sehol sem fekete-fehér. A cél az volt eddig a Sztakinál is, mint bárhol máshol, – lásd még KFKI. Érezze mindenki jól magát, és a napi kávé adag is meglegyen. Ezek az emberek mind középszerűek. A megoldásaik is azok, mert ezt tanulták, ebben szocializálódtak.
A jelenleg Palkovicsék által elérendően hangoztatott innovációs főkurzus, csak annyira hatásos, mint az a bizonyos „szent kézigránát.” De azért lett ez a cél, mert amit eddig Palkovics a susnyásban összehozott, hitük szerint magasabb szinten – MTA.s – rendszerben is működni fog. S mert kevesen rendelkeznek azzal az információval, hogy a tudományos kutatások rendszere =/= a sumákolással összehozott félkész tárgyak és műszaki megoldásokkal. Az hogy egy részeredményes produkció tud lenni, még nem jelent áttörést a teljes iparági vonalon. Egyszerűen röhej. Egy két ária működik, de a darab szar.
Írhattam volna rövid összefoglalásként azt is, hogy minden együtt. Palkovics az a bizonyos Wolf a Ponyvaregény c. filmből. A mindent megoldó affinitásokat fellelő, és a kötéseket létrehozó figura. Őt találta meg a Dagadt, a nagy MTA-s ügy elrendezésére is. És persze Bokor is, és még sokan mások jól jártak, és fognak, és a nagy korszakos ügy is megoldódik.
@wulfer: emögött az interjú mögött szerintem nem egészen ez van.
Miről is van szó? Ha valaki kissé közelebbről ismeri akár az MTA-intézetek, akár egy tetszőleges magyar felsőoktatási intézmény finanszírozását, illetve azt, hogy sokan ezeken belül honnan és hogyan jutnak pénzhez, akkor ezen nem kellene annyira meglepődni.
Alapvetően három forrás van: 1) közvetlen költségvetési finanszírozás (alapműködés finanszírozása), 2) egyéb költségvetési források, de leginkább EU-transzferek, hazai elosztással (pl. OP-végű „pályázatok”), 3) Külső források, pl. H2020, valódi megbízások piaci szereplőktől, stb.
A 3)-ból egy átlagos (gyakorlatilag teljesen versenyképtelen) felsőoktatási intézmény alig-alig tud szerezni valamit. Az MTA-intézetek az előbbiekhez képest versenyképesebbek, ezért még össze tudnak szedni valamennyit, de feltehetően ott sem túl nagy az aránya a 3)-nak a teljes költségvetésen belül.
Marad az 1) és a 2). Az 1) régóta csak egyre szűkül és ez a trend a jövőben sem látszik változni, ld. pl. ahogy belengették az MTA-intézetek alapfinanszírozásának megszüntetését is.
Amiből valójában vegetál a rendszer, az a 2). Ez pedig súlyos következményekkel jár. Mivel az 1) kvázi alanyi jogon jár, a 3) pedig csak valódi versenykörülmények között szerezhető meg, ezért ezek nem torzítanák jelentősen a rendszer működését. A 2) ezzel szemben csak kapcsolati hálókon, politikai összeköttetéseken keresztül szerezhető meg. Elképesztő méretű kvázifeudális függési láncok alakultak ki ezek mentén, mára már törvénybe ütköző módszereket sem mellőzve a pénzáramlás fenntartása érdekében. A korrupció győzelme totális: mindenki megkapja a maga júdáspénzét, aki alul van kevesebbet, aki felül van többet, mindenki sáros, aki benne van, aki alul, kevésbé, a fent, jobban. Alul a doktorandusz pár tízezer forintokért asszisztál piti okirathamisításokhoz (utasításra, de általában elfogadják a helyzetet), felül a vezetők pármilliókért csinálják nagyobb skálán ugyanezt: visszaosztanak a megfelelő helyre ha kell, „jóindulatot”, befolyást vásárolnak, illetve, a hiéna társas lény: ha valakinek éppen nem jut konc, számíthat rá, hogy megkínálják pl. egy olyan szerződéssel, amiért cserébe csak viszonosságot várnak fordított helyzetben.
Azt már nem is akarom részletezni, hogy az ilyen módon megszerzett pénzek miért rendkívül „mérgezők” milyen hatással van ez a szakmai munkára, mekkora kontraszelekciót és milyen egyéb károkat okoz. Amikor ezek a források elkezdtek megjelenni, akkor a korrupció vádját az intézményvezetők azzal hárították el, hogy lehet ugyan, hogy a gyakorlatuk nem szabályos, de máskülönben nem fenntartható a működés, ami valószínűleg igaz is volt. Azonban attól kezdve, hogy egyszer átlépték a törvényesség határát, csúszós lejtőre kerültek, ugyanis a jóhiszemű „kreatív könyvelés” és a fékevesztett korrupció között már nincs éles határ. Az éles határ a törvények betartása lett volna, de azt már átlépték.
Feltételezésem szerint nem valamiféle csinovnyik-mentalitásról van szó itt, hanem arról, hogy ez a kérdés ennek a rendszernek az alapjait, a mindennapi bizniszt feszegeti. Önmagában nem lenne nagy ügy Palkovics nyolcszázezres fizetése, ha csinált érte valamit, ha nem, de annál kellemetlenebb, mivel ha erre a nyolcszázezerre rá lehet kérdezni, akkor nagyon sok másikra is rá lehetne, ebben pedig már sokan ellenérdekeltek volnának. Ez a korrupt félfeudális rendszer lényege: mindenki sáros, mindenki fogható. Vagy omertà, ha úgy jobban tetszik. Ezért védik be Palkovicsot ebben az ügyben, és várhatóan még mások is be fogják, akár olyanok is, akiknek egyébként súlyos konfliktusaik is vannak vele és amúgy érdekeltek lennének a bukásában. A sajátjukéban azonban már nem.
@fadrusz: Tiszta látlelet amit írsz. Palkovics ráadásul a BME-n tökéletesítette a képletet, ott ahol nagyon ritkán de megjelent a 3. meghatározásodként jellemzett piaci munka is, – kiterjedt ipari kapcsolatok, nagy laborok, és az ipari térben használhatóbb, és a viszonylag nagy szaktudásnak köszönhetően.
Volt az 1. alpontban szereplő is, – nagy intézményként kapott is.
Ami a 2. másodikat érinti, na ez a tényező az, amit szintén iparszerűen itt dolgoztak ki az egyetemek közül elsőként.
Ez is az ipari szereplőkkel lefolytatott közös érdekeltségű játszmákból következett, – pont mint a 3. pénzügyi réteg, – de itt már szinte a 90%-ában megjelentek az ügyeskedők és az ilyen-olyan pályázatokra rátapadt kalauzhalak. Akik között voltak olyan cápa méretűek is, mint pl. Garancsi és az Infokom nonprofit közös vállalkozásai is, ami igencsak hozott jó pár milliárdos profitot a főbb résztvevőknek. A végén olyan szintű, csak bullshit végeredményű pályázatok születtek, hogy a rektor ki is mászott az ügyből, pedig ő sem egy szégyenlős fajta.
És igen, MTA-s professzorok jártak a pénzekből afrikai vadászatokra, vagy Atlanti horgászpartikra marlinozni. Mindezt úgy, hogy közben még a saját doktoranduszaiknak a pénzét is lenyúlták mohóságukban. Na ebből a világból érkezik Palkovics, hogy megreformálja a NagyTodományú Akadémiát.
Ahogy pontosan kivesézted te is, így lesz belőle vélhetően nem is fél, hanem tisztán feudális alá- s fölé rendeltségi viszonyok kusza hálózata. Ezért is kezdtem úgy mint fentebb, hogy a helyzet sehol sem fekete-fehér.
Ha amit én ismerek, és biztosan vannak még sokan akik nálamnál jobban felmérik, – ahogy láthatóan te is, – mindezek alapján felteszem a kérdés: hogyan lesz ebből Palkovics és követői által hangoztatottan megtisztult, és hatékonyabban „németesebben” működő rendszer? Pusztán mert másnak nevezzük.
És a fejeket mikor fogják cserélni, – s nem csak a fejesekre gondolok, hanem mindenkinek a fejére, etikai és szakmai magatartására. (Ha ezt egyáltalán mindenki a fejében tárolja, és sokan nem hátsó-lyukban hordják.)
Különösen, ha már a kiindulási alapok és eljárások tisztátalanok, információhiányosak, nem széleskörű egyeztetéseken és közösségi vitákon kimunkált elvek mentén bonyolódik le ez az átalakítás. A kérdésem teoretikus. Azonnal belátható, hogy Palkovicsra bízni ezt a folyamatot talán túlzás is volt, inkább mimikrije a ő főszerepe, mintsem szükséges hozzá akadémikusi mivolta, – legyen is az bármilyen. Kósa Lajos is ugyanúgy meg tudná ezt csinálni, csak ha ő van ebben a szerepben, akkor Lovász László is tudta volna már a kezdetekkor, hogy ez egy rohadt fideszes lenyúlási aktus.
@fadrusz: @wulfer:
Dermesztően kiábrándító, amit írtok. Van egyáltalán ebben az országban olyan hely, ami nem mocskos?
@Külsős: az orszag sajnos rettento mocskos…elkepeszto mennyisegu szemet, csikk, ragogumi, kutyagumi, embergumi, mindenfele ez meg amaz borit mindent. Es latvanyos a romlas az elmult evekben. Sok kulfoldinek is ez az elso jelentos benyomasa.
Talan lakott teruleten kivul es tavol letezik meg hely az orszagban, ami nem mocskos 🙂
Lovász értelmezte a szándéknyilatkozatot:
„A szándéknyilatkozat egyik pontja szerint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez mit jelent?
– Azt, hogy megértettük a kormány szándékát, de nem értünk egyet vele, hiszen nem kaptunk ennek alátámasztására érveket, terveket, hatástanulmányokat.”
magyarnemzet.hu/belfold/lovasz-laszlo-az-mta-nem-multba-tekinto-mozdithatatlan-intezmeny-6559802/
@Flageolet: ne feledd a szinergiákat. Mivé lennénk szinergiák nélkül.
Na most nagyon meglepődtem a jelenlegi állapotok leírását olvasva. Mintha megállt volna az idő… Nem tudom ki hány éves itt, én Jótündér korosztálya vagyok.
1. Már a 80as években is a BME-n hasonló viszonyok voltak. Pl. az Atomfizika Tanszék vezetője híresen jó manager volt, szerzett sok pénzes megbízást és showmanként adott elő. A tudományos cikkeket és tankönyveket viszont kb a tehetséges tanársegédek írták (konkrét példák) és így ők is szerepelhettek 3. helyen a szerzők között (első helyen nyilván a tanszékvezető volt akinek nem biztos hogy volt ideje egyáltalán átolvasni a kész szöveegeket), viszont a kor viszonyai között nagyon jó pénzeket kerestek a fizetős megbízásokból. Mindenki happy…
2. Ha jól emlékszem a SOTE-n már a 80as években létrehozták a német szakot ahova az NSZK-ból érkeztek fizetős diákok (németeknél csak az orvosegyetemen volt tandíj és elég sok). Abból jutott pénz sok mindenre és az ott oktatók is szépen kereshettek (egy rokonom hozta létre és volt az első dékánja 10 évig). Ma a hugom 3 nyelven oktat a SOTE-n és abból él polgári életszínvonalom amit a német és angol nyelvű szakokon keres.
3. A 90es évek elején az ELTE csődbe ment. Én véletlenül pont annál a nagy nemzetközi cégnél dolgoztam akikeket megbíztak az átvilágítással és javaslatok kidolgozásával. Számomra nagyon meglepő volt, hogy a tanszékvezetők és intézetigazgatók (akiknek joga volt a költéseket engedélyezni) a legnagyobb nyugalommal költötték el mások pénzét (akinek továbbra is joguk volt azt a pénzt később elkölteni és pont ebből jött a csőd). Volt olyan (bölcsész) tanszékvezető aki tudatosan a saját költségvetésének HÁROMSZOROSÁT költötte el és öntudatosan azt mondta hogy azért, mert szerinte az ő szakterülete megérdemel annyi pénzt. Meglepő módon senki nem ment börtönbe (sikkasztás??) csak átalakították az utalványozás rendjét. Azóta nem annyira tisztelem az egyetemi embereket 🙂
@wulfer: Tapasztalataim szerint nagyon sok 3) kategóriájúnak címkézett forrás valójában 2), csak 3)-nak álcázva. Akár még nagynevű multik is, amikre szeretünk valamiféle „magasabb kultúraként” tekinteni, valójában nagyon pragmatikusak és meglepően gördülékenyen képesek igazodni a NER-hez vagy annak olyan kisebb alrendszereihez, mint amit bemutattam.
Én úgy tapasztaltam, hogy az, hogy egy projektben szerepel XY vállalat neve, önmagában még semmit nem jelent, simán lehet (sőt, valószínű), hogy továbbra is közpénzköltésről van szó. Lehajolnak az apróért is, és ha egy ipari-felsőoktatási együttműködési színjátékot a saját zsebük helyett valamilyen OP-ból is meg tudnak oldani, akkor nem lesznek szégyenlősek. Annál is inkább, mivelhogy:
– Magyarországon gyenge az ipar (nincsenek valódi igények/problémák) és gyenge a felsőoktatás kapcsolódó része is (nincsenek igazán erős kutatók/eredmények), így pedig eleve nem túl valószínű, hogy sikerülne bármilyen közös projektet indítani, ami ilyen feltételek mellett is megtérülne
– a cégeket leginkább a rövidtávú emberutánpótlás és kisebbrészt a PR érdekli (nem függetlenül az emberutánpótlástól) és köszönik szépen, ha ezt hazai vagy EU-s közpénzből valamilyen kamuprojektbe csomagolva meg tudják tolni
Ha jobban belegondolok, nem is tudom, hogy valaha találkoztam-e már olyan együttműködéssel, ahol egy ipari szereplő
– valódi kutatás-fejlesztési igénnyel keresett volna meg felsőoktatási intézményt
– ahova ténylegesen a saját pénzét vitte volna elkölteni
– a másik oldalon pedig kompetens emberekkel találkozott volna, akik meg tudták volna oldani a problémát.
Sporadikusan, leginkább egyéni szinten természetesen tudok ilyen esetekről, de intézményes formában talán egyről sem. Egyébként egyáltalán nem gondolom úgy, hogy az egyetemeknek az ipari szereplők napi problémáit kellene megoldaniuk, vagy, hogy egy kutatástól azt kellene várnunk, hogy az közvetlenül hasznosuljon, azonban azt is gondolom, hogy az ilyen jellegű, közvetlen hasznot hajtó együttműködések szinte teljes hiánya egyfajta árulkodó indikátor, ami (számomra) arra enged következtetni, hogy nem csak ilyen, hanem semmilyen másmilyen együttműködés sincs a szereplők között. De ez már egy olyan kérdéskör, ami túlmutat a felsőoktatási szféra problémáin.
@Flageolet: Csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyezzük meg, hogy a TDK rendszere arra irányul, hogy megismertesse az érdeklődő hallgatókat a kutatómunka mibenlétével, illetve fejlődési lehetőséget biztosítson a tehetségesebbeknek. Egyébként a többi részével egyetértek, én is láttam már több olyan TDK-t, amiben gyakorlati problémákat oldottak meg magas színvonalon.