Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
Ez nem egy posztcím általában. Ez a Magyar Köztársaság alkotmánya 32/A § (2).
A FIDESZ az alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvényt olyan módon próbálja megváltoztatni, amellyel nyíltan és brutálisan megsérti ezt a cikkelyt. Ezt a törvényt tehát meg kell majd semmisíteni.
A FIDESZ természetesen megváltoztathatja az alkotmányunkat, és ily módon korlátozhatja az AB jogkörét. Továbbá bevezetheti a halálbüntetést vagy sárga csillag viselésére kötelezheti a zsidókat. Ezekben az esetben a jogállam megszűnik. Az alkotmány nem képes arra, hogy megvédjen minket a háborútól, a pestistől, a meteoroktól és a többség megszállottságától. Nincs olyan alkotmány, ami jogállamot faraghatna Burkina Fasóból.
Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága első döntésével egy olyan törvényt semmisített meg, ami megváltoztatta volna a Legfelső Bíróság jogállását. Megsemmisítette a törvényt annak ellenére, hogy az amerikai alkotmány erre explicite nem hatalmazta fel. Ez a furcsa döntés volt a modern alkotmánybíráskodás kezdete. Valójában ez a döntés definiálta a modern alkotmánybíráskodást.
Ha a FIDESZ brutálisan korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét, kilép a modern jogállamiság kereteiből. Maga a gesztus: a bosszúszomjas, öntelt, magát az igazság egyetlen letéteményesének gondoló Hatalom dühödt lépése az, ami nem fér bele azokba a keretekbe, amelyekbe Lincolntól de Gaulle-ig, Churchilltől Adenauerig, annyian befértek már, miközben mindannyian vállaltak súlyos konfliktusokat. Gyakran elmentek a határig, néha-néha talán rövid időre túl is lépték azt, de a kereteket nem akarták szétfeszíteni. Mert tudták, hogy ezen keretek nélkül mit sem ér, ha győznek a politikai csatákban.
www.parlament.hu/irom39/01446/01446.pdf
E sorok írója röviddel a rendszerváltás előtt elhagyta az országot, hogy külföldön folytassa tanulmányait. Pár hónappal később már tudta, mit jelent az alkotmánybíráskodás, ismerte a Supreme Court kétszáz évének legfontosabb döntéseit. Egy amerikai egyetem könyvtárában olvasta el. Nem értette meg az alkotmányjog alapjait — hogyan is érthette volna meg — csak egy történetről olvasott. Egy fontos történetről, amely oly fontosnak bizonyult a civilizált Nyugaton. E sorok írója nem egyedül hagyta el az országot. Egy nála két hónappal fiatalabb diák is akkor utazott el Oxfordba, a Pembroke College-ba, hogy a liberális politikafilozófiát tanulmányozza. Megértse azt, amiért harcolt, amiért vállalta a rendőrök zaklatását, a fenyegetést. Hol van az a fiatalember? Annak a huszonhatéves fiatalembernek ajánlom e posztot.
Az Alkotmánybíróság megsemmisíti azokat a törvényeket, amelyek ellentétesek az ország alkotmányával.
Valakik korlátozni akarják ezt az alapvető jogkört. Hol vagy, barátom, amikor az országnak szüksége van rád?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517087-6ae20b1457bad' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517087&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517087-6ae20b1457bad&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517087-6ae20b1457bad' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge: Ki beszelt satani termeszetedrol? Ez egy szalmabab-erveles. En csupan szalmabab-ervelesrol beszeltem. Amit produkaltal is, eleg nagy tomenysegben. 🙂
@Monarch:
Off: Szerintem tenyérbemászóan irritáló a stílusod, megköszönném, ha visszafognál itt belőlel.
On: Az érdekel, hogy mire alapozod azt, hogy 3%-os potenciális GDP-növekedés lenne a következő években? Mi nyomná arra szintre: a munkainput, a tőkefelhalmozás, vagy a teljes tényezőtermelékenység?
Mindez ráadásul olyan környezetben, ahol a potenciális növekedési ütem 2008-tól csökken(t) és kérdés, hogy mitől és mikor erősödne újra.
@Monarch: Van egy szomszédos poszt logikai hibákról, ott érdemes utánanézned mit is követtél el éppen. Pl. mindjárt a számba adtál valamit amivel vitatkozhatsz. Ahogy az is logikai hiba, hogy ha A-nak jár többletjog, akkor B-nek is. Ez csak akkor igaz, ha mindenkinek, aki kéri jár többletjog alanyi jogon (de szép), hiszen amint kritériumokat rendelsz hozzá amiért adod a többletjogot, úgy B-re is ki kellene találnod valamit. Vagy visszatérhetsz a mindenki, aki kéri az kap elvéhez.
Ami a konkrét esetet illeti, a magyarországi kisebbségek azért jogosultak képviseletre sokak szerint, mert az alkotmány kimondja, hogy államalkotó tényezők. Ezért közösségi voltukban képviselet illeti meg őket. Felhívnám a figyelmed arra, hogy ÁLLAMalkotók, nem NEMZETalkotók. Továbbá azért államalkotók, mert közösségként azok (ÁLLAMpolgárként van képvieletük, tehát ez az ÁLLAMalkotás különbözik az ÁLLAMpolgárság egyszerű meglététől.) Az, hogy ebből egy alkotmányozó titánnak annyi jut el az agyáig, hogy kisebbség ez is meg kisebbség az is, az már nem az én problémám, hanem kollektív nyomorúságunk.
Mindazonáltal fentiekből sem az nem következik, hogy támogatom egyik vagy másik képviselet biztosítását, sem az ellenkezője. Csupán annyi, hogy a kisebbségi képviselettel a jövendő magyar állampolgárok választójogának gyakorlása semmiféle összefüggésben sem áll.
@Monarch: @Kettes: fenti számolása évi 6%-ot mond. Szerintem ez a növekedési ütem irreális, és a piaci elemzők között sem láttam olyat, aki akár megközelítőleg ezt prognosztizálná. Kettes számolása a kiadások 2009-es befagyasztásával történt, ami szintén igen megengedő, ez valszeg nem fog így menni.
Ez nekem a szokásos csodavárás-alapú gazdaságpolitika egy változatának tűnik. Akárhogy is nézem, ez egy felelőtlen kísérlet 10 millió ember jólétével, akik erre biztos nem hatalmazták fel ezt a kormányt.
Erre természetesen mondhatod azt, hogy majd meglátjuk. Igen, tényleg meglátjuk, ez a jövővel már csak így szokott lenni. A kormánynak azonban illene némileg konkrétabb tervvekkel rendelkeznie.
@Monarch: Nocsak, már a kezedben is van a törvény és az eljárási törvény? Csak azért, mert van rá példa, hogy az adott állam hozzájárulásával vagy hallgatólagos beleegyezésével nem csak a diplomáciai képviseleteken szavaznak, hanem egyéb szavazókörökben is. Igaz, ez általában elmarad a szükségestől, de bővebb kört jelent. Másfelől levélszavazás, elektronikus szavazás is lehetséges. Mint tudjuk az, hogy a Fidesz valamit akár egy éve is ellenzett nem zárja ki, hogy most megcsinálja. (Sőt, egy logikai hibába esve: ha valamit egy éve, két éve ellenzett, akkor most megcsinálja.)
@maroz: A nem-dontes is dontes. Ha most nem hozzak meg ezt a valtoztatast, akkor minden marad a regiben, mivel 2014 utan biztosan nem lesz ketharmada a Fidesznek, es jo esellyel senki masnak sem. Azaz ha most nem szuletik dontes, akkor a kovetkezo husz evben biztosan soha.
Tehat ha azt mondod, hogy nem akarsz most valtoztatast, meg beszelgessunk kicsit errol, akkor azzal azt mondod, hogy maradjon a belathato jovoben (talan orokre) a status quo.
@Monarch: Igen, a nemdöntés is döntés, valamint az is válasz egy adott problémára, ha kijelentjük, hogy ez a probléma most nem oldható meg.
Engem egy ilyen vitában így először arról kéne valaki meggyőzzön, hogy VAN alkotmányozási kényszer. Szerinted kire figyeljek, Szíjjártóra, Lázárra, vagy egyenesen Orbánra? Kikötném persze, hogy számomra a „mert kétharmadunk van!” az nem érv, hanem bunkósbot.
@Monarch: A változtatás azt jelenti, hogy bevezetnek különadókat, einstandolják a nyugdíjpénztárakat és elveszik az AB jogkörét. Mindezt teljesen improvizatíve, egy számtantagadó kókler vezetésével. És teljesen indokolatlan a kétely ?? Érdekes gondolat.
Vezércikk, reggelire.
mno.hu/portal/745861
@Monarch: Milyen változtatást? Az AB jogkörének szűkítését?
Amúgy megint érvelési hiba. Az a tény, hogy az elmúlt húsz évben nem sikerült alkotmányt módosítani kompromisszummal miért jelentené azt, hogy a következőben sem lehet? Nem látom a kényszerítő erejű következtetést. (Ráadásul a kiindulópont sem igaz, elég sokszor módosítottak alkotmányt az elmúlt 20 évben és nem csak 94 és 98 között.)
@Pelso..: Hát ez már nem Torkos Matild, bár kétségtelenül bátrabb, mint a nagy idol Navracsics Tibor. 😉
Inkább a végkielégítéses posztjoz tartozna, de ott tombol a tömeg:
index.hu/belfold/2010/11/03/papcsak_zuglot_valasztja/
Tud valaki mondani egyetlen ügyet is, amiben Papcsák jutott valami kézzelfoghatóra?
@Wolff: És ha már itt tartunk, magyarázza már el valaki nekem hogy miért kell új alkotmány? Mi baj a régivel, és az azt körülnövő határozatokkal és gyakorlattal? Ezt senki sem fogalmazta még meg nekem érthetően.
@Pelso..: „A kiterjedt jogkörökkel rendelkező Alkotmánybíróság létrehozásáról a bizonytalan legitimitású (sic!!!) Nemzeti Kerekasztalnál született meg a döntés 1989-ben.”
@Wolff: A cikket olvasva, az a gyanúm, hogy annak írója már kegyelmi állapotban van, -agyilag.
Lassan már minden poszthoz kompatibilis bármely téma..:)
@szempontpuska: Vajon, neki mennyi az erkölcsi legitimitása?..
@tollaszerge: Mit szeretnél inkább, hogy Szíjjártó vagy Lázár magyarázza? 😉
@Pelso..: „hol kétharmad van, ott kétharmad van: „
Nagyon találó, tudat alatt alkotott parafrázis. 🙂
A realizmus lassan kezd teret nyerni:
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140766&is=1
„International rating agencies are expected to downgrade Hungary’s credit rating in November following centre-right government’s new budget plans, experts in Budapest and London told Budapest Report. Their cited reasons being that Hungary will be weakened financially as it does not want to depend on an IMF bail-out to strengthen its reserves”
úgy látszik másokra is ráférne az az ECON101 Monarch.
nol.hu/archivum/kuszobon_all_gyurcsany_buntetojogi_felelossegre_vonasa
a terv az, hogy lecsukják Gyurcsányt. nem egy nagyon bonyolult terv de hatásos.
NOL Véleményrovat, Friss Róbert
nol.hu/velemeny/20101103-a__forradalom__allama
Olyan szép ez is:
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/bencsik-a-kulonadorol-nem-is-kell-az-az-egymilliard-332166
Mondjuk megkérdezhetné valaki Bencsik úrtól, hogy vajon Románia nem éppen az egykulcsos adó miatt van beszorított helyzetben? És sajnos ez csak a legkisebb baromság…
@Wolff: Pl. az NGM jövőre 3%-os növekedést jósol, de ez szerintük szükséghelyzet.
hvg.hu/gazdasag/20101103_negativ_kilatas_magyarorszag#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_11_3
Most vették észre, hogy a Batthyány professzoroknál is esedékes lesz a végkielégülés: hvg.hu/karrier/20101103_lazar_janos_kulonado#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2010_11_3 .
@sajtohuba: Ez mar nem ervenyes? „Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.” (Kozalkalmazotti torveny)
@dvhr: Szerintem érvényes. a Ktv 37§B-ben vannak felsorolva a nyugdíjazási lehetőségek. A tanulság, hogy nem érdemes megvárni, a nyugdíjazási dőpontot, ha végkielkégítés a cél. Anegyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalom viszont „jár” (78§).
@sajtohuba: Szerintem a professzorok és a docensek ezt már rég így csinálják:)
„It is difficult at this day to realize the state of public opinion in regard to that unfortunate race which prevailed in the civilized and enlightened portions of the world at the time of the Declaration of Independence, and when the Constitution of the United States was framed and adopted; but the public history of every European nation displays it in a manner too plain to be mistaken. They had for more than a century before been regarded as beings of an inferior order, and altogether unfit to associate with the white race, either in social or political relations, and so far unfit that they had no rights which the white man was bound to respect. „
Ezek a legborzalmasabb mondatok amelyeket az amerikai alkotmanybirosag (SC) valaha leirt. Ezek a mondatok koveztek ki a polgarhaboruhoz vezeto utat. Taney a birosag elnoke irta le. Aki egeszen 1864-ig fobiro maradhatott.
A múlt héten kelt, a különadó jogossága mellett több ponton is kiálló körlevélben Zlinszky János szükségesnek nevezi az állami pénzből jogosulatlanul felvett juttatások visszakövetelését, de figyelmeztet benne, hogy az alkotmány, illetve az emberi és állampolgári jogok ilyen célok esetén is védendők. Ezek álláspontja szerint még a jelenlegi kormánykoalíció széles választói felhatalmazása birtokában sem korlátozhatók. „A korlátlan parlamenti hatalom veszélyeire Hitler uralma is, a népi demokratikusnak mondott osztályállam is ijesztő példákkal szolgál” – teszi hozzá.
……………………………..
Meg a Zlinszky Janos is…
Solyom, Zlinszky, Kukorelli kontra Lazarbubu. Eljunk.
@jotunder: Ki mit tud az AB által elhajtott 98%-kal mégsem adóztatható (munkához már nem beengedhető, de még állományban lévő) közszolgák októberi bérének vizetéséről?
Hogy adóztatták őket: ennek ellenére mégiscsak 98%-kal, vagy a zemberek jogbiztonság érzetének megerősítése érdekében csaka „normális” mértékben?
talan ezt is meg kellene posztolni. ugy sertenek alkotmanyt mint ahogy mi reggelizunk
@jotunder: „ugy sertenek alkotmanyt mint ahogy mi reggelizunk”
ha annyit sértenék az alkotmányt, mint amennyit én az elmúlt tíz évben reggeliztem, akkor jól állnánk.
Az állam mítoszáról: galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36612:politikai-mitoszaink-a-hatalom-mesei&catid=82:cskremerferenc&Itemid=120 .
nol.hu/ajanlo/rendelet_mondja_ki__hogy_a_mal_a_felelos
No Bill of Attainder or ex post facto Law shall be passed.
Ez az Amerikai Egyesult Allamok alkotmanyanak 9. cikkelye.
A Bill of Attainder azt jelenti, hogy valakinek a bunosseget a Parlament mondja ki. Ez most itt egy kicsit hasonlit erre :))
1660 majus tizenotodiken akasztasra iteltek Oliver Cromwell tetemet, egy Bill of Atteinderrel, amit visszadatumoztak 1649 januar elsejere. I. Karolyt 1649. januar harmincadikan fejeztek le.
@jotunder: Szerintem semmi jelentősége, hogy a határozat károkozónak nevezi a MAL-t. A bűnösségét vagy ártatlanságát bíróság fogja kimondani és nem kormányhatározat. Kizártnak tartom, hogy a kormányhatározatra keresetet lehetne alapozni. De azért kérdezzük meg erről blogunk tanult jogászait. 🙂
@Kettes: Tessék végre figyelmezni. Azok a dolgok, melyek ma Magyarországon furcsának tűnnek hamarosan minden nyugati kultúrkörbe tartozó országban megjelennek. 😉
@Wolff: Ezt a hozzászólásomat nem is ide szántam. 🙂
@tollaszerge: A számolás a kiadások 2011-es szinten inflációkövető módon történő befagyasztásával számolt. Amiben a Fidesz track recordja alapján elég hatékony szokott lenni. Persze lehet, hogy ezúttal ez nem fog nekik így menni, ki tudja.
Azt meg, hogy 2013-ban mekkora növekedés lesz, még csak megközelítőleg sem tudja senki. Már a jövő évi növekedésben is lehetnek meglepetések mindkét irányba, az USA-ban is a konszenzushoz képest néha 1-2 százalékponttal eltér a negyedéves növekedés (évesítve persze, azaz európai közlési metódus szerint mondjuk kb. 0.2-0.5 százalékponttal), de azt, hogy mi lesz három év múlva, végképp senki se tudja.
Részvénypiaci elemzők köztudottan az asztrológusok találati arányát produkálják (na jó, kb. a naiv becslések eredményességét hozzák), a gazdaságkutatók sokéves előrejelzései szerintem valahol ilyen megbízhatóságot produkálhatnak. Úgyhogy nem fogadom el érvnek, hogy a piaci elemzők mit jósolnak. Az nyilvánvaló, hogy a herging itt is jellemző, egymáshoz igazítják a modelljeiket, mert ha ugyanazt mondod kb., mint a többiek, akkor senki se szólhat semmit, ha tévedsz, míg ha nagyon mást mondasz, akkor nem vesznek komolyan, ügyfeleket veszíthetsz, stb., és a tévedés kockázata ugyanúgy benne van.
Viszont az eredeti állításomat fenntartom, a recesszió mélypontjához közel 11% munkanélküliségnél növekedésben reménykedni eléggé más, mint 7%-os munkanélküliségnél a konjunktúra tetőpontján. Az utóbbit csinálta Gyurcsány.
@Wolff: Kedves Wolff, a határon túli magyarok képviseletéről szóló hozzászólásomhoz annyit szóltál hozzá, hogy te is szeretnél többletjogokat kapni, hol osztogatják.
Ebből én arra következtettem, hogy a többletjogokat általában ellenzed: nyilván ellenzed tehát a határon belüli kisebbségek többletjogait.
De nyitott vagyok hozzászólásod egyéb értelmezéseire is, amennyiben mutatsz ilyet.
@Monarch: Mutattam. Ott van.
@Monarch: A határon belüli kisebbségek képviselete nagyon nehezen illeszthető be a jelenlegi alkotmányunk logikájába. Ez sokkal keményebb dolog mint a legdurvább gerrymandering. Vannak országok ahol van ilyesmi, de általában ott van egy felsőház is. Én egyáltalán nem támogatom azt, hogy szétbarmolják a képviseleti rendszert.
@Wolff: Nem, a határon túli magyarok szavazati jogáról volt szó. Az AB kapcsán bennem is kétségek vannak.
Ugyan bizonyítani valóban nem bizonyít semmit (nota bene: a gravitáció sincs bebizonyítva, lehet, hogy holnap elillan a Föld légköre), de azért sokat mond, hogy a határon túli magyarok szerepéről (róluk volt szó, nem általában az alkotmánymódosításokról, amik többnyire konszenzusos kérdésekben történtek, pl. EU-csatlakozás) húsz évig nem sikerült megállapodni. Sőt, volt egy bizonyos 2004. december 5.
Eddig a megoldás közelebb állt a baloldali felfogáshoz (azaz, hogy ők román állampolgárok, akiknek legfeljebb küldünk némi pénzt), most meg a Fidesz kétharmada birtokában a maga felfogásához igazítja a helyzetet: állampolgárság + külföldön élők szavazati joga. Nem nagyon lehetne erről közmegegyezni, kivéve hogy az ellenzék nagy része is elfogadta az állampolgárság megadását, tehát mintha a konszenzus is arrébb mozdult volna e kérdésben.
És ismét ideírom, ezzel nem pártolom a Fidesz AB-ügyi ámokfutását. Amúgy se hiszem, hogy a határon túli magyarok szavazati joga alkotmányosan bevezethetetlen lenne, vagy hogy ilyesmi egyáltalán fölmerülhetne.
@jotunder: Régen olvastam az alkotmányt, de mintha abban is lenne szó valami ilyesmiről. A tévedésem valószínűsége azért az alkotmányjogban – mint az Index Fórumon már kiderült – jócskán 50% fölötti.
@Wolff: Lehet, mindenesetre terméketlen dolog blogkommentek tartalmáról vitatkozni. Én így értelmeztem a hozzászólásodat, sajnálom, ha hibásan.
@jotunder: Amúgy az én elképzelésem, hogy minden állampolgár lakóhelytől függetlenül egyenlő listás szavazattal rendelkezik (területi listák helyett országos lista), amihez a magyarországi lakóhely esetén egyéni körzetek társulnak (mely utóbbi szavazatok súlya magasabb a végeredményben, így biztosítva a stabil kormánytöbbség kialakulását).
De én csak egy állampolgár vagyok (mellesleg külföldön élek egy ideje, bár fenntartom állandó magyarországi lakhelyemet is), és nincs kétharmados többségem.
@Monarch: A magyar alkotmányban pár hónapig volt egy ilyen paragrafus, ami egy igéretféle volt, de az első választás uztán azonnal megváltoztatták.
Az alkotmány biztosítja a kisebbségek kollektív részvételét a közéletben. Ezt lehet keringőre való felhívásnak értelmezni, de nem kötelező annak értelmezni.
@jotunder:
68. § (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
Persze ez se mondja ki, hogy csak az önkormányzatban, vagy az Országgyűlésben is. Mindenesetre én ez alapján gondolom, hogy azért mégsem mond ellent teljesen a mostani alkotmánynak.
@Monarch: Ez a paragrafus 1990 júniusáig úgy hangzott, hogy a parlamenti képviseletet biztosítani kell. :)))
Ez azért nem lehet alkotmányellenes, mert ezt úgyis csak az alkotmányban lehet rendezni. A jelenlegi alkotmány logikájától ez idegen.