Három magyar igazság
Eredeti szerző: jotunder
1.
…a Dódi bácsitól kapta azt az órát a nagypapa. Persze az oroszok elzabrálták. Kisgazda volt, meggyőződéses kisgazda. Mindig azt mondta, hogy lehet szőlő nélkül élni, de nem érdemes. Aztán 1950-ben a kommunisták elvették a szőlőt, meg a présházat a pincével. Belehalt. Ezt sohasem fogom megbocsátani a kommunistáknak. A Papi halálát.
Apámnak az a két szép hét volt az élete, 1956-ban. A Városi Bizottság tagja volt. Amikor az oroszok újra bejöttek, a Kisdombról lőtt rájuk, amíg bírta tölténnyel. Pestre szökött, így úszta meg a megtorlást, talán a kötelet, ki tudja. Október huszonharmadikán mindig gyertyát gyújtott, fent a kis szobában, a Mama szobájában, aztán csak nézte, nézte a lángot. Ő nem könyvből tanulta, hogyan kell nemzetinek és konzervatívnak lenni, ő az életből tanulta. Azt mondogatta, hogy csak addig akar élni, amíg az utolsó ruszki el nem takarodik az országból. Így mondta, az utolsó ruszki. Sajnos nem érhette meg. Csak a Mama, de ő már nagybeteg volt akkor…
2.
…az órát valamikor a hatvanas években adta el Apánk, amikor a kocsit vette, a Trabantot, a Hédit, így hívta, Hédinek. Imádta a Hédit, szét tudta szerelni, az utolsó csavarig, aztán fél nap alatt összerakosgatta. A Papi nagy szocdem volt. 54-ben halt meg, a rádió előtt, amikor kikaptunk a németektől a döntőben. Apa mindig azt mondta, hogy az volt a baj 56-ban, hogy visszajöttek bizonyos nyilas elemek, nem lett volna egészében rossz dolog, de a szélsőjobboldal miatt „nem volt más lehetőség, be kellett avatkozni a folyamatokba”. Így mondta: „be kellett avatkozni a folyamatokba”. Azt mondják, hogy amikor meg akarták lincselni a városi párttitkárt, valami Szikorát vagy Sziporát, nem tudom már biztosan, Apánk bújtatta el. Kapott is valami kitüntetést, azt hiszem. Szerette Kádárt, vagy inkább becsülte, azt mondta mindig, nézzünk körül, itt a Hédi, meg a kétszobahall, bezzeg a románok meg éheznek.
3.
…Dódi bácsi biztos nem adta oda Papinak az órát. Szerintem vele temették el, mármint a Dódi bácsival. Nagyapa alkoholista volt. A harmincas években elitta a földjét, aztán megbetegedett, a mája, gondolom. Meghalt még 56 előtt. Apánk is ivott, de kevesebbet, nem mondanám, hogy alkoholista volt, inkább boldogtalan. Mindenhez értett egy kicsit, de semmihez sem igazán. Egyetemre járt, de nem végezte el, valami főiskolája volt. A kocsiját sem tudta megcsinálni rendesen, mindig szétszerelte, de aztán a Lajos, a barátja rakta össze. Hogy 56-ban? Apánknak akkor volt a sérvműtétje. Végigfeküdte az egészet. Rossz könyveket olvasott, de aránylag sokat. Biztos kézzel válogatta ki a rossz könyveket. Ez volt a hobbyja, a pocsék könyvek. Mert szegény olyan gyáva volt, hogy még egy jó könyvet sem mert elolvasni. A Mamát, igen, a Mamát szerette, de a Mama nem szerette őt, talán eleinte, de az
…
A három testvér a Mama temetésén találkozott utoljára, nem beszélnek egymással. Ez így biztosan igaz, de nem az igazság. Akkor mi az igazság?
Dódi bácsi, a Papi nagybátyja építészmérnök volt. 1931-ben ő tervezte meg Horthy Miklós solymódi villáját. Afféle nyári rezidencia volt, egyszerű és szép, mint minden amit Dódi bácsi tervezett. Ő ehhez értett. A fölöslegmentes, nyugodt szépséghez. A felesége, Magdolna is ilyen volt, egyszerűen szép.
Egyszer, amikor majdnem kész volt a ház, a Kormányzó váratlan kéréssel állt elő. Egy hajóablakot akart vágatni a homlokzatra. A Kormányzó tengerész volt, szerette a hajóablakokat.
— Nem lehet — mondta Dódi bácsi.
Wittman Aurél ezredes Horthy szárnysegédje, elképedve nézett a Kormányzóra, most mi lesz.
— Aztán miért nem lehet? — kérdezte a Kormányzó.
— Mert nem való oda — válaszolta Dódi bácsi, miközben fel sem nézett az íróasztala mellől.
Az igazság, a teljes igazság, hogy a solymódi villára nem vágtak hajóablakot. A többi sajnos nem érdekes. Nem marad meg belőle semmi.
Utószó:
— Azt nem értem, miért Dódi bácsi esztétikai öntörvényűsége az igazság. Az miért igazság egyáltalán? És miért nem igazság az, hogy konkrétan, és tényleg mi történt az órával? — kérdi Aliz, a nagynéném, aki írónő.
— Dódi bácsi integritásáról van szó, nem valamiféle esztétikai öntörvényűségről — válaszolom félénken.
— Akkor írd le — mosolyodik el Aliz néni. — Írd le, mert ha nem írod le, kékharisnyának fognak gondolni — provokál, miközben a kávéját kavargatja.
Dódi bácsinak volt élete a halála előtt, az unokaöccsének és a fiának meg nem volt. Talán nem voltak ügynökök, talán nem árultak el másokat, de elárulták saját magukat. Az is árulás, amikor valaki nem vállal el egy valódi életet, árnyékéletet él, és meghal, úgy, hogy az Isten is elfelejti. Meghal, s csak az unokák élethazugságaiban él
tovább, mint valamiféle bolygó szellem.
— Nekem csak Dódi bácsi élete számít, Aliz néni, a többi nem érdekel — mondom neki. Aliz néni arcát figyelem, a szép öreg arcát.
— Tündér, nekem is csak csupa fecni, meg nyesedék, meg véletlen szépség az életművem — néz rám szomorúan.
— Az is éppen elég lehet — gondolom, de nem mondom ki. A másik asztalnál D-209-ről, meg valami alcsúti birtokról kiabálnak. Mi megisszuk a kávét és csak hallgatunk.
…
Ezt a posztot tíz éve írtam a Korridorra. nem tudom, hogy eddig miért nem tettem fel a Vincentre. Talán most jött az ideje.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520673-6ae57ced6121c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520673&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520673-6ae57ced6121c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520673-6ae57ced6121c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Ha nem lett volna forradalom, NI nem lett volna kormányfő.
Genocíidium nem volt. 234 ember halt meg ÖSSZESEN a hatalom részéről a forradalom alatt (ez KÁDÁRÉK száma!), ennek a legnagyobb része fegyveres harcban, 40-50 főre becsülehető maximum a lincselés-áldozatok száma. A legtöbb esetben a hatalom provokációja előzte meg a lincselést, mint pl. a legismetebb esetet a Köztársaság téren.
@Vitéz Kőbányai Világos: A posztnak semmi köze nincs 56-hoz. Az egyetlen érdekes szereplő Dódi bácsi az építész, aki jóval 56 előtt halt meg.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: „a legismetebb esetet a Köztársaság téren”
Erre azért ne vegyél mérget.
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Nagyon sok adat erre utal. OLvasd el Kopácsi visszaemlékezését erről, nagyon érdekes.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: Megtudhatom, ki ez a Kopácsi? Mert egyet ismerek, de az karosszérialakatos.
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
en.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndor_Kop%C3%A1csi
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Ez tényleg érdekes gondolat, és itt még nem volt olyan modellezés, hogy mi lett volna, HA, tényleg nincs az a forradalom. Mondjuk nem egyszerű eszmefuttatás, ennyi év távlatából. És lehet értelmetlen is. Nem tudom. És mennyi ilyen „HA” történik! Azt hiszem egy kissé elszakadtunk a megfelelő esemény elemzésektől, és túl könnyen vágunk bele olyan döntésekbe, amiről sokszor elég gyorsan, derül ki, hogy már megint melléfogtunk. Elfelejtettük a jövendőmondókat. Vagy azok is csak tévedtek?
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: Amit a forrásokból, amit ilyen rövid idő alatt találtam, sikerült kiszűrnöm, az az, hogy a Köztársaság térrel az volt a cél, hogy hivatalos indokot kapjon a Szovjetúnió a beavatkozásra. Erre utal legalábbis, hogy teljesen magukra hagyták az ott dolgozókat, akkor sem ment a ‘felmentő sereg’, amikor elvileg Münnichnek is megvolt a teljes felszerelése, és emberanyaga.
Ettől még nem változik meg az, hogy részeg „hős forradalmárok” 18-20 éves sorállományú srácokat akasztgattak lámpavasra – akik aztán tényleg baromi sokat tehettek arról, hogy olyan a rendszer, amilyen. Hogy Kopácsi már nyíltan bírálhatta Rákosit. Hogy Rákosi vissza volt rendelve Moszkvába, és le volt zsírozva, hogy nem lesz tovább első titkár.
Továbbra sem értem, mi ünnepelni való van október 23-án. Szerintem nem is fogom. Mert két féle ember van: aki gyűlöli ennek a felesleges vérontásnak a gondolatát is – nem fogja nekem elmagyarázni, mert jobbára velem ért egyet. Vagy van, aki hősies tettnek tartja – szintén nem fogja elmagyarázni, mert számára már az hazaárulás, hogy nem vele értek egyet.
Szomorú. De hát hova is gondolok. Még él a turáni átok! Már alaptörvénybe foglaltan is Rómát követjük…
Ez jóval több, mint egy poszt. Ez egy szép és erős írás. Gratulálok!
Nem tudom, ki vagy civilben, de remélem, hogy írsz.
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Igen, kb. ez a helyzet.
A helyzet az, hogy minden forradalomban vannak halálos vétlen áldozatok. 1956-ban Mo-n kifejezetten minimális volt a számuk. Még Kádárék a legnagyobb megtorlások idején sem találtak 234 embernél többet – s ezek legnagyobb része nem lincselés áldozata lett, hanem szabályos fegyveres harcban esett el. A forradalmárok oldalán ennek a 10-szerese az áldozatok száma, kb. 2400-2500 fő. Plusz 235 embert végeztek ki Kádárék 1957-1962 között. Az arány sokatmondó.
Azaz alapvetően téves az a beálíításod, hogy 1956-ban kegyetlen véres lincselések voltak, melyek az események lényegét jelentették. Nem igaz. Kevés lincselés volt, 40-50 áldozattal összesen.
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
„Továbbra sem értem, mi ünnepelni való van október 23-án.”
Mi ünnepelni való van bármely történelmi eseményen?
1956 azok ünnepe, akik elutasítják az 1948-1956 közötti kommunista diktatúrát. Akik nem utasítják el, azok nem ünnepelnek, Nem látk ebben semmi gondot.
Én sem ünneplem 1848-at, mert nem értek egyet a célokkal. (Habsburg-párti lojalista vagyok.)
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: Ezt magyarázhatod egy olyan embernek, aki szerint egy lincselés is több, mint szabad lett volna. De ha ez tényleg ennyire marginális, legközelebb majd a jobbikosoknak erre hivatkozok: mit akarsz? Csak 2-3 ezer ember halt meg. Nem történt semmi! 😛
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Ezen az alapon a világtörténelem szinte összes eseményét el kell ítélni, hiszen emberek haltak meg jellemzően a nagy változásokban.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: Én elutasítom az 1948-’56 közötti diktatúrát. Ahogy az 1920-as évek fajvédő kormányát is. Mégsem érzem, hogy bármi ünnepelni való lenne ’56-ban.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: Ne terelj!
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
Az ünnepelni való: a nép fellázadt a kommunista diktatúra ellen.
@félázsiai nemecsek ernő áruló:
október 23-án a köztársaság kikiáltásának napját ünnepeljük. az persze azon a napon történt, ami 56-hoz kapcsolódik, így arról is megemlékezünk, értelemszerűen.
@Namir:
a relativizálás nem ez.
(magyar jobbosoknak emlékezniük kell pl. john kekes magyar-amerikai 56-ban elmenekült konzervatív filozófus 56-előadására. az relativizálás ezek szerint?)
@Névtelen Betelefonáló:
Papa, te csak élvezd a hupikék és babarózsaszín virtuális álomvilágodat.
A világ nem fehér és fekete.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény:
Egyesek szerint Gerő elfuserált puccsa volt az egész.
Valami lehet benne, mert túl sok fegyver, túl hamar került ki, ilyen gyorsan magától nem bomlik fel, nem esik szét semmilyen államhatalom.
@Putyilov gyári melós:
” Rákosi lemondása után 1956 júliusától Gerő volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkára mint a keményvonalasok Rákosi után legerősebb vezetője. A szovjet irányítás reményeit azonban ő sem váltotta be.
1956-ban [szerkesztés]
Az 1956. október 23-ai tüntetések után, október 25-én reggel nagy felháborodást keltő rádióüzenetet intézett a nyilvánossághoz, ellenforradalomnak minősítve a történteket, amelyeket tulajdonképpen már le is vertek. Ezt követően villámgyorsan szaladt ki a lába alól a talaj. Miközben az Akadémiai utcai pártközpontban Anasztasz Ivanovics Mikojan és Mihail Andrejevics Szuszlov szovjet vezetőkkel tárgyalt, pár száz méternyire, a Parlamentnél lévő tüntetésen vérengzés kezdődött és hamarosan az üléstermet is belövések érték. A szovjetek enélkül is Gerőt okolták volna a budapesti eseményekért. Azonnal leváltották minden tisztségéből.”
hu.wikipedia.org/wiki/Ger%C5%91_Ern%C5%91
@Uni1002: „Soha nincs tiszta forradalom, azt csak hazudják.
Csőcselék is, rombolás is van.”
Azért érdekes, hogy utóbb a csőcseléket, meg a rombolást hajlamosak elfelejteni, lásd tv székház szétverése.
@Max Birca – Gondolkodni Próbáló Lény: „Kevés lincselés volt, 40-50 áldozattal összesen. „
Tőled ez szokatlan megjegyzés. Egyébként meg ez olyan, hogy egy hajszál az én levesemben sok, a te fejeden meg kevés.
Amúgy anyámtól én is inkább dehonesztáló történeteket hallottam, ő bakfis utcagyerekként élte meg a történteket.
Ő arra emlékszik vissza, hogy a szétlőtt kirakatokon keresztül mennyit szajrézott mindenki és november 4.e után mennyi svédsegélyt kaptak.
A liszt, cukor és kávétároló fémdobozai ma is ezek a dobozok.
És még mielőtt lekomcsizná valaki, osztályidegennek számítottak, mert nagyfater Horthy vezérkari századosa volt.
A kilencvenes évek elején kérdezgettem a nagyfatert ezekről az időkről, hogy ő mit csinált. Azt mondta lapultak, mert volt katonatisztkét tudta, hogy akkora túlerővel szemben nem volt esély. A prolik, azok lázadtak a nyomor és a nyomort jelentő HATALOM ellen.
Mit ünnepeljek ? Van ilyen kérdés is . Az ünnepelés nem kötelező, ha nincs miért az nem baj, de másoknak még lehet. Ha tiszteljük egymás már az is ünnep !
Ez alkalommal ajánlok egy véletlenül előkerült alig több mint 2 perces videót : youtube Szentgyörgyi Albert.
További szép estét mindenkinek !
@Uni1002: Azt hiszem ’56-ban előfordult jó néhány olyan tényedés, ami előtrte, utána is köztörvényes lett volna. Amit írsz, az szimlán hülye. De szerintem egyik kategória sem velőtrázó hősiesség. Ahogy a kiskatonákat lincselőket sem tudom teljesen hősként kezelni.
@Namir: A relativizálás szerintem más. Az egy olyan állítás lenne, hogy ’56 nem volt forradalom, mert néhány gazember is belekeveredett. Ilyet nem írtam. Azt sem, hogy előre megfontolt szándékkal lettek hősök mindahányan. Anyám, ha úgy tetszik muszájherkulesként jutott ki Kispestre és vissza 🙂 De ettől még nem tartok mindenkit hősnek, aki annak tartja magát, és hajlamos vagyok tisztelni olyat, aki a m csőcseléke kifütyül (Mécs Imrét pl.)
@félázsiai nemecsek ernő áruló: Bár nem éltem át, elég sokat meséltek arról a korról a családban. Azt hiszem Nagy Imrét egyszerűen beugratták. Miközben a SZER-en keresztül amerika is cukkolta az embereket. Nem csodálkoznék rajta, ha dedikált forgatókönyvlett volna arra, hogy leteszteljék: meddig hajlandók elmenni az emeberek önerőből, és meddig hajlandók elmenni az oroszok a hegemonia biztosítására. Ebben az esetben Nagy Imre is áldozata volt csak a nagyhatalmi játszmáknak. Ha ugyanis az embereket nem froclizzák, akko r tényleg egy előre hozott poszt-Rákosi Nagy Imre korszak következett volna.
@Dr. Furia: magam sem hiszem, hogy Merkel ostoba lenne 🙂
@látjátok feleim szümtükkel: Mert a B-közép mentalitásával nehéz odaállni a parlamentben és hősnek kijáró tapsra számítani. Illetve nem nehéz, és van aki meg is teszi. Wittner Máriát akkor sem tudom tisztelni.
@látjátok feleim szümtükkel:
56al kapcsolatban az SZDSZ ideológusai kúrták el a dolgokat még a kilencvenes évek elején, a forradalom tisztaságának túlmisztifikálásával.
Átestek a ló túloldalára, csakhogy megteremtsenek egy hősi eredetmítoszt.
Azóta mindenki folyamatosan és egyre nagyobbakat hazudik erről is, mint mindenről, amit legitimációra fel tud használni a politika.
@GeoCracker:
„Wittner Máriát akkor sem tudom tisztelni.”
Mostanában nem nagyon tiszteli a széljobb se, a kurucon rendszeresen hazaárulózzák, sőt, zsidóbérencezik is, pedig még azt se tudják, hogy anno Kuncze és az SZDSZ rehabilitálta, Kunce még a BMbe is bevitte az iratfeltáró bizottságba :o)))
Pedig nem sokon múlt, hogy Jobbikos képviselőjelölt legyen, Orbán az utolsó pillanatban szipkázta el tőlük. Azzal vette meg, hogy a Fidesz lista élére tette, asszem harmadiknak.
@Mystes:
Hehe, valszeg nem hallottál 1848 március 15.éről. :O)))
@Mystes:
Lincselés nem volt, asszem még egy pofon se, csak rebellió a HATALOM ellen.
Bár, mintha esernyőktől fostak volna a hatalmasok, hogy azok fegyverek.
56-ban egy olyan rendzser ellen lázadtak fel a magyarok, ami egy olyan országot hozott létre, amiben sajnos ma is kénytelenek vagyunk élni.
Hiába a rendszerváltás, az orosz diktatúra öröksége ma is tovább él.
Gondoljunk csak bele: Ausztriában a 2. világháború után éheztek az emberek, az ipar romokban hevert……A Marshall segély viszont talpra állította őket és meg lehet nézni hol tart ma Ausztria és hol tartunk mi……….
Ez az ami nem hagy nyugodni, hogy hol tartana ma ez az ország, ha a mocskos oroszok nem ragadnak itt 40 évre. Még hogy felszabadítók!
És akkor még nem beszéltem a rengeteg tudósról és egyéb tehetségről akik az orosz elnyomás miatt más országban voltak kénytelenek tovább élni.
NEM! ezt nem bocsáthatjuk meg!!!!!!!!!!!
Szép írás, köszi
@Mystes:
Ezzel indítottál:
„Mutasson nekem valaki olyan „tiszta” történelmi eseményt, ami tisztább volt, mint ez.”
89ben nem volt forradalom, az elitek szépen megegyeztek egymással a nép háta mögött.
Azóta is ez megy.
Ja, annyi történt még, hogy kiszervezték a melósok rúgdosását maszekokra, mert úgy gondolták, hogy ettől hatékonyabb lesz az államkapitalizmus.
Nem lett az, sőt, ahogy elnézem, jóval kisebb a hatékonysága a rendszernek, ezért van csődben, mind gazdaságilag, mind morálisan.
@Mystes:
„Nem gondoltam volna, hogy valaki ennyire hülye példát hoz. „
Te mondtál egy borgőzös babarózsaszín baromságot, amit elvileg egy kisiskolás is megcáfol :o))))
@Mystes:
A jövő forradalmárai már ennél rafináltabbak lesznek.
Ha elégedetlenek az életkörülményeikkel, akkor mindenfélét belesütnek a zsemlébe. Hátha épp egy titkosszolga kapja be.
Régen úgy hívták szabotázs, legfőképp ha valamely Bástya elvtársnak szolgálták fel :o))))
Bár épp most olvasom, hogy már vannak ilyen forradalmárok újra:
„Óvszerek miatt eldugult a Barátság vezeték magyar szakasza
Állítólag nem fogadunk szállítmányokat Ukrajna felől
A Barátság magyar és a szlovák szakaszán okoztak problémákat azok a cumik és gumióvszerek, amelyek Fehéroroszországban vagy Ukrajnában kerülhettek az orosz eredetű kőolajvezetékbe – értesült az orosz sajtó. Hazánk most emiatt állítólag nem is hajlandó fogadni az Ukrajna felől érkező nyersanyagszállítmányokat.”
nol.hu/gazdasag/gumiovszerek_miatt_eldugult_a_baratsag_koolajvezetek_magyar_szakasza
És szerintem egyre több ilyen forradalmár lesz.
Milliónyi lehetőség van lázadni a RENDSZER, a HATALOM ellen. :o)))
@Putyilov gyári melós:
Emlékszem rá, amikor katona voltam és megvonták az eltávot a szakácsgyerektől, akkor az sáros surranóval lépett bele a tiszti kajába, aztán még bele is köpött párat :o))))
Igazi forradalmár volt. :o))))
Rajk Lászlóért is sokan könnyet ejtenek, közben éppen ő szervezte az első koncepciós pereket valóban ártatlan emberek ellen
aztán a belső ellenségeskedés áldozata lett, az a rendszer végzett vele, amit ő dolgozott ki
meg Nagy Imre… a meggyőződéses kommunista, pártkatona
csak mert utálták egymást Rákosiékkal, most hősnek tartják
@Mystes:
Én inkább a cumi és a koton forradalmi jelentésén gondolkodom :o)))
Legfőképp azért, mert egy pár hete olvastam egy cikket, hogy az oroszok ki akarják szárítani a Barátság kőolajvezetéket.
Mit tesz Isten, épp akkor kapunk cumit és kotont Barátságból, amikor Orbán behódol Brüsszelnek.
@látjátok feleim szümtükkel:
Ez hogy jön ide? A tényeket írtam: az 1956-os forradalom az egyik legkevésbé véres a történelemben. Ez még nem jelenti azt, hogy örülni kellene egyetlen vérengzésnek is.
@Putyilov gyári melós:
Apám a forradalom idején 16 éves volt. Ő személyesen is látott egy lincselést. Egy rendőrségi besúgót felakasztottak a szomszédai egy utcai lámpára. Aztán a holttest órákig ott volt. Ez Miskolcon történt. Ez után nagymamám megtiltotta apámnak, hogy kimenjen az utcára.
Szerintem ide tartozik, bár a nagy jobb-baloldali uszulás, történelemkisajátítás közben mindenki szereti letagadni.
Lomax szerint 56 BALOS forradalom volt a hozzájuk képest regnáló JOBBOLDALI hatalom ellen:
„Lomax: Magyarország 1956
Az angol kutató, Bill Lomax véleménye szerint 1956 lényege egy olyan társadalom megvalósítására tett kísérlet volt, amely egyaránt meghaladva a kapitalizmust és a sztálinizmust – egy demokratikus szocialista rendszer intézményi alapjait hozta létre. A forradalmi bizottságok és a munkástanácsok kialakulásával – írja – a forradalom törekvései egy valóságos népi autonómia megteremtésének irányában túlléptek a párt reformszárnyának elképzelésein, a jogállam és a többpártrendszer követelésén. Mindez a társadalmi struktúra olyan radikális demokratizálását célozza meg, mely a tényleges hatalmat a nép kezébe adja. Lomax másik, a hazai olvasó számára szokatlanul hangzó megállapítása szerint félrevezetõ 1956-tal kapcsolatban az írók és a reformpolitikusok aktivitására koncentrálni, hiszen kezdettõl fogva a dolgozók elégedetlensége tartotta ébren az értelmiségiek lelkiismeretét, a néptömegek lázongása határozta meg az eseményeket, sarkallta tiltakozásra az értelmiségi elitet.
Vagyis – kiélezetten fogalmazva – az elméletet nem az értelmiség vitte be a munkásságba, hanem végsõ fokon a népmozgalom az értelmiségbe. Ezt igazolja többek között, hogy a forradalom második szakaszában, amikor a reformista értelmiség cselekvésképtelenné vált, a munkástanácsok ellenállása tényleges kettõs hatalmat hozott létre, és csak az õ példájuk nyomán kezdett tudatosulni néhány értelmiségiben a parlamenti demokrácián túllépõ közvetlen népi hatalom és dolgozói önkormányzat lehetõsége, illetve fölénye. Minden reform – állapítja meg a szerzõ – a fennálló hatalmi pozíciók elfoglalására, egyszerû hatalomváltásra törekszik, a forradalom célja viszont e hatalmi pozíciók megdöntése és radikálisan új társadalmi struktúra megteremtése. Ebbõl következõen a reformista értelmiséget két alapvetõ fogyatékosság jellemezte.
1. Naiv bizalom az „ancien régime” politikai intézményeiben, a pártokban, a parlamentben és a kormányban. Pedig – úgymond – „a forradalom csak úgy válhatott volna teljessé, ha a régi politikai intézményeket teljesen félre lehet söpörni, és ha a tömegfelkelés új társadalmi struktúrái lépnek a helyükre”.
2. A Nagy Imre vezette reformista ellenzék az elitista hagyományt folytatta, és – lényegében sztálinista módon – azt gondolta magáról, hogy õ jobban tudja képviselni a munkások igazi érdekeit, mint maguk a dolgozók. Ezért nem volt képes megkérdõjelezni a párt szerepérõl vallott hagyományos nézetet sem.”
users.atw.hu/munkastanacs/lomax.html
@Putyilov gyári melós: Ez komoly? Jo, evente 1-2 alkalommal nezek a kurucra, foleg direkt linkekre, dehogy meg Wittner-t is…Nem szeretem a not, de azert megiscsak ’56-os szereplo volt. Namindegy, Csanad utan nem talalok semmit sem igazan furcsanak 🙂
http://www.magyarforradalom1956.hu/forradalom_10301.html
ez egy egyszeru kronologia.
@steve523: „orosz elnyomás […] nem bocsáthatjuk meg”
Izé, mi üzentünk hadat nekik a II. vh-ban, mi voltunk az aggresszor. Tudod, ez a háborúsdi egy ilyen játék, el lehet kezdeni pattogni és mindenkibe belekötni, csak akkor nem igazán érdemes a végén panaszkodni amikor nagyon pofánvernek és az nem esik jól.
Ebből le lehetne mindenféle történelmi tanulságokat is vonni a jelenre vonatkozóan. Magyarország most nem áll háborúban senkivel, hála az égnek, de továbbra is aggresszív kismalacként viselkedik. Sanszos hogy amikor emiatt megint pofára esünk, akkor felrakjuk a sérelempolcra, a többi sérelem mellé, és időnként kifényesítjük; vélt vagy valós sérelmeink a nemzeti vagyon 87%át teszik ki.
endresy.blogspot.com/2012/10/angyalok-gepfegyverrel.html
A lincselő sosem hős. @Celtic:
@Celtic: Ah,kicsit rakerestem a kurucon a nevre. Kicsit fikazzak, de nem lattam, hogy kulonosebben zsidoznak.
@tollaszerge:
ez is amolyan egybites böffenet, csak van akinek szabad, van akinek estleg tiltás jár érte, helytől függően.
ezért mondtam, hogy az elméleti közgazdaságtant célszerű alkalmazott matematikának tekinteni, hogy nehogy véletlenül azt kelljen gondolni, társadalomtudósok rendelkeznek ilyen roppant árnyalt világképpel:))))
@Mystes: Jópofa vagy. A németek stb ( a stb a tetszés szerinti nép helye ) talán nem ?
@Mystes: A szövegértelmezési problémáiddal keresd fel tanáraidat és rokonaidat 🙂 Most, elmenvén a fotelből, nem érek rá gyógypedagógaii kurzust tartani.