Az Orbán-rezsim esete a fajvédelemmel (anyádposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Parragh László : Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt.
Azonnali: A keresztény fehér emberek jobban dolgoznak?
Parragh László: Más a kultúránk. Amikor a tizenhat éves kislányom megkérdezi, hogy hol látom a különbséget mondjuk egy nigériai, nem keresztény fiúban, azt mondom: az, hogy ő nem enged előre az ajtóban. (azonnali.hu)
Őexcellenciája Mrs. Eniola Olaitan Ajay, Nigéria budapesti nagykövete, bizonyára örömmel fogja ezt olvasni. Még nagyobb örömmel fogja olvasni az Egyesült Királyág belügyminisztere, Mr. Sajid Javid, aki konkrétan egy muszlim gyökerű, nem igazán fehér bőrű ember, a legelegánsabb brit politikus, aki szemben a magyar kormány tagjaival, európai. A magyarországi romák is gondolom érdeklődve nézik, hogyan hull a meglehetősen barna árnyalatú rozs Parragh gyepütestvér szájából.
Kedves Magyar Nép, amikor a Kölcsey Franci azt találta mondani, hogy Önök már szíveskedtek megbűnhődni a múltat s, s, s, s, s, jövendőt, akkor csak viccelt. Kurvára el sem kezdődött még az a bűnhődés.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518398-6ae0fde04e4a1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518398&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518398-6ae0fde04e4a1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518398-6ae0fde04e4a1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„keresztény gyökerű és fehér bőrű”
Há ugye az arabok valójában fehér emberek (ha úgy nézzük, hogy se nem sárgák, se nem barnák, se nem rézbőrűek), és ugye eleve a muszlim vallás keresztény gyökerű IS, mert a Koránban benne van pl. Jézus is, mint fontos próféta.
Szóval Parragh muszlimokat akar.
Ez az előreengedés az ajtóban kicsit bonyolultabb. Pl, étterembe kocsmába belépésnél elvileg a férfinek kellene előre menni (befelé). Aztán ott van az egyenjogúság kérdése is, amikor elvileg tökmindegy ki megy elől (azaz hol az egyik, hol a másik, ahogy sikerül).
@bgp:
„Ez az előreengedés az ajtóban kicsit bonyolultabb. Pl, étterembe kocsmába belépésnél elvileg a férfinek kellene előre menni (befelé)”
Bezony!
És a járdán haladva pedig mindig az úttest felőli oldalon kell(ene) menni a férfinak stb.
De Parragh ezt biztosan nagyon is jól tudja és alkalmazza is.
Az iménti látogató kérdését két, vagy három részre kellene bontani:
1. Jó-e, illendve korlátozható-e idegen kultúrákból (illetve *bizonyos* idegen kultúrákból) származó emberek tömeges letelepedése Európában?
1b. Jó-e, vagy korlátozható-e idegen kultúrából származó és igen elmaradott térségből jövő, képzetlen, hagyományosan az erőszakra épülő problémamegoldási mintákon nevelkedő, erősen soviniszta emberek tömeges letelepedése Európában?
2. Ha már az idegen kultúrából származó emberek állampolgárok lettek, lehetnek-e miniszterek?
A 2-es pontra a válasz szerintem egyértelmű.
Az 1-es pontra mondjuk Japánnak van egy hagyományos válasza, és Kanadának egy teljesen ellenkező válasza. Nem mondhatom azt, hogy a japán válasz teljesen érvénytelen volna. Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a válaszok által előidézett emberi szenvedést.
Az 1b pont különösen nagy probléma. Én látom Európának, az európai társadalom, iskolarendszer stb. erős nevelő hatását; a változásokat. De ez nem egy annyira gyors folyamat, mint ahogy azt szeretnénk látni.
@morph on deer:
A sajat tapasztalataim szerint ez egy mitosz.
Amig ott eltem, nyilvan osztonosen eloreengedtem minden not es ugyanugy mosolyogva megkoszontek mint barhol mashol.
Meg egyebkent szerintem nemtol fuggetlenul udvarias dolog mindenkit eloreengedni ha mar kinyitsz egy ajtot (kiveve ha 8-an allnak mogotted), szoval az egyenloseg is megvan.
Persze ha olyanvalaki mondja aki tobb idot toltott Svedben annak hitelt adok, lehet csak nekem nem jott le pontosan.
„Azonnali: A keresztény fehér emberek jobban dolgoznak?
Parragh László: Más a kultúránk.”
Vagyis a munkaerő kiválasztásakor NEM az a kérdés, hogy mennyire jól dolgozik (erre a kérdésre direkt nem válaszol Parragh), hanem, hogy milyen a „kultúrája”.
Vajon mi lett volna, ha a riporter ragaszkodott volna hozzá, hogy feleljen erre a kérdésre: A keresztény fehér emberek jobban dolgoznak?
Egyébként nyilvánvaló hogy a magyar politikai életben, illetve a kormányban is nem az a lényeg, hogy ki mennyire és milyen jól tud dolgozni, hanem az, hogy keresztény és fehér legyen. A „kultúra”…
@Grrr:
„1. Jó-e, illendve korlátozható-e idegen kultúrákból (illetve *bizonyos* idegen kultúrákból) származó emberek tömeges letelepedése Európában?”
Nem kellett volna beengedni az arabokat/törököket.
Még korábban: nem kellett volna a magyaroknak beengedni a cigányokat.
Még korábban: nem kellett volna a magyaroknak beengedni a kunokat.
Még korábban: nem kellett volna a magyaroknak beengedni a besenyőket.
Még korábban: nem kellett volna az európaiaknak beengedni a magyarokat.
Még korábban: nem kellett volna a rómaiaknak beengedni a germánokat.
Még korábban: az etruszkoknak nem kellett volna beengedni a rómaikat, akik aztán tényleg „hagyományosan az erőszakra épülő problémamegoldási mintákon nevelkedő, erősen soviniszta emberek” voltak nulla kultúrával…
Még korábban…
Még korában…
Még…
A közös kultúrkörre, mint a társadalmi kohéziót erősítő tényezőre való hivatkozás legitim. Van az úgy, hogy az egymással közösnyelvet nem igazán beszélő népcsoportok a nagyvárosokban csak úgy elélnek egymás mellett. Nem nagyon érintkeznek egymással (főleg, ha nincs iskoláskorú gyerekük), nem érzik úgy, hogy a másik gondja az ő gondjuk is, nem feltétlenül éreznek természetes szolidraritást velük. Az amerikai, de részben a kanadai-ausztrál megoldás erre rendkívül befogadó nemzetként a gyors és agymosás-jelleegű asszimiláció. Európában is valamire szükség lenne, de nem igazán tudom még, hogy mire.
Tegyük hozzá, hogy egy olyan hatalom, amelyik a lehető legerőszakosabban törekszik már hosszú évek óta a magyar ‘fehér’, ‘keresztény kultúrára épülő’ társadalom megosztására, a szolidaritás és kohézió teljes leépítésére, attól elég hamisan hangozna ez a fenti gondolat.
@Terézágyú: Ironikus, bár nem egészen hamis gondolatok ezek. A kunok számos bűncselekményt elkövettek például a középkori Magyarországon. Aztán sok-sok idő múlva asszimilálódtak. A helyzet az, hogy most van egy társadalmi problémánk, vagy nem így látod? Nincs semmi gond?
@Grrr:
„A helyzet az, hogy most van egy társadalmi problémánk, vagy nem így látod?”
Hogyne lenne társadalmi problémánk.
Nem is egy.
Többek között, hogy újra egypártrendszer van ebben az országban.
És igen, a bevándorlás is egy társadalmi probléma, ami meg kell oldani.
@Grrr:
” nem érzik úgy, hogy a másik gondja az ő gondjuk is”
Ez egy jó meglátás. Én évek óta azt érzem, hogy a körülöttem élők abbbbbszolút nem érzik úgy, hogy az én gondjaim az övék is. Pl. amikor a szomszédjaim zajonganak. Meg bagóznak a buszmegállóban.
De ezek biztos migráncsok. Hiszen a magyar emberek nem ilyenek.
@Terézágyú: Engem foglalkoztat az integrálódás kérdése, már 2015 előtt is így volt. És itt lehet emberi hangon beszélni róla, itt szerencsére emberek vannak.
@Grrr:
„És itt lehet emberi hangon beszélni róla, itt szerencsére emberek vannak.”
Mármint hol? Ezen a blogon?
@Terézágyú: Igen.
@Grrr:
Fene tudja… Én ritkán járok ide, de nekem a blogger kicsit gyanús. Nem mondom, hogy marslakó.. ámbár…
@Bkkzol:
„a fekete lakosság mentálisan nem alkalmas a munkára”
És annyi néger akar jönni hozzánk????
Akkor csináljunk ültetvényeket, ott nagyon jól beválnak a feketék – ezt tudjuk a történelemből (amely az élet tanítómestere).
@Bkkzol: kimondható, de nem feltétlenül igaz. Mint ahogy az is kimondható, hogy a magyar ember sem a munkára van kódolva, sokkal inkább az ügyeskedésre. Ami látszik is az országon. De ettől még nem lesz feltétlenül igaz.
@Bkkzol: Afrika gazdasága jelenleg semmivel sem fejlődik lassabban mint Magyarország.
Itt van az egy főre jutó GDP néhány afrikai ország összehasonlitva Magyarországgal.
Ha a 2000 óta mind kb olyan de inkább nagyobbtempóban nő mint a magyar.
https://www.gapminder.org/tools/#$state$entities$show$country$/$in@=nga&=hun&=dza&=bwa&=egy&=ken;;;;;&chart-type=linechart
A fekete-afrikai bevándorlók tipikusan nem pont ugyanazzal az emberfeletti elánnal vetik bele magukat a kockáról-kockára építkezésbe, mint a kínaiak; ez megfigyelhető. Kulturális-motivációs tényezők játszanak itt közre. Mondjuk a kínaiakkal senki sem igazán veheti fel a versenyt, és nem is kell. A kíniaikhoz képest a magyarok is lusták, és súlyosan hanyagok gyermekeik előmeneteli lehetőségeinek biztosítása terén (a taníttatásra és a gyerekek hajszolására gondolok itt – ld. Tiger mums – , nem a svájci bankszámla közpénzek eltérítéséből származó hízlalására).
Ez így van, ezzel valamilyen mértékben együtt kell élni. Azonban a feketék is komoly energiákat tudnak ám befektetni, amikor megvan az erős motiváció, amikor érzik, hogy övék is lehet a pálya. Élsportolók, énekesek-zenészek között például.
A 70-es években egy Magyarországra ránduló német jó munkásember is azt állapította volna meg, hogy a gyárakban eszméletlen mértékű lazsálás és lopás folyik. A magyarok márcsak genetikusan ilyenek, mondhatta volna.
@Grrr: „Az amerikai, de részben a kanadai-ausztrál megoldás erre rendkívül befogadó nemzetként a gyors és agymosás-jelleegű asszimiláció.”
Felteszem, errol te maximum olvastal valahol. Amerikaban semmilyen asszimilacio nincs, nemhogy agymosas jellegu. Pontosan az ellentete igaz: sokadgeneracios emberek, akik csaladja evtizededok ota el az USA-ban, soha nem jartak az orszagon kivul, tekintik magukat olasznak, irnek, stb. az amerikaisaguk mellett.
@Grrr: a 70-es evekben…miert ma mit mondhatna egy nemet jo munkasember?
@batu: Biztos erősen túloztam itt; valóban olvastam, ezekben az országokban nem éltem. A francia-belga-olasz nagyvárosokhoz képest látom erősnek az asszimilációt. Ott azért amerikai leszel elég hamar, még ha sokan meg is tartják valamennyire a kötődésüket eredeti országukhoz. De nem biztos, hogy az anyaországbeli híreket olvassák, az ottani klubok rajongói maradnak, azokat a celebeket ismerik, az ottani politikához viszonyulnak,
Nyugat-Európában a marokkói, török vagy nigériai bevándorlóknál ez nem ritka. Az sem, hogy nem tanulnak meg hollandul meg olaszul.
@batu: Ezen én is merengtem egy kicsit, hogy a minden jelentösebb vároban meglevö Chinatown, vagy a sok Little Italy vajon az agyomsoda jele-e.
Inkább azt mondanám, ha akrasz usa-ban minden lehetöséget megkapsz az asszimilációra. De a forszírozás nem jellemzö.
@Grrr:
Szerintem nem gond, ha egy németországi török nem tanul meg olaszul, de fene se tudja.
@ámbátor: Nekem olasz szarmazasu amerikai a felesegem. Mindket szuloje Sziciliaban szuletett. Rajtuk keresztul ugy latom, hogy az olasz-amerikaiak teljesen amerikaiak, az
olaszsagukbol annyi maradt, hogy egy kicsit tudnak olaszul, szeretik az olasz eteleket, es katolikusok. De a mindennapi eletukben pont annyira amerikaiak, mint a tobbiek. Az en felesegem peldaul Magyarorszagrol joval tobbet tud, mint Olaszorszagrol.
@Grrr: Volt egy idös hölgyrokom, mondjuk az egyszerüség kedvéért, hogy nagynénim, aki kivándorolt amerikába. 50 évet élt le ott, sose tanult meg rendesen angolul. Kb 300 szóval, tört angolsággal vágta át magát az életen. Mondjuk vénségére a magyart is erösen törte, leépült a magyar szókincse is pár száz szóra, úgyhogy lényegében kommunikációképtelenül halt meg. Sose tudta meg, hogy a hegyet, ami az ablakából látszott, hogy hívják.
Nekem a nevelőapám volt 56-os amerikás. Azelőtt mielőtt nevelőapám lett, a 70-es években amerikai lányt vett el, a gyerekei semmilyen szinten nem kötődnek Magyarországhoz, magyarul egyáltalán nem beszélnek.
@ámbátor: South Bend kornyeken rengeteg magyar elt, akik azt mondtak, hogy egymas kozott magyarul kommunikalnak, allitolag ertettek egymast, de a magyarok, akik kesobb vandoroltak ki, nem ertettek oket.
@batu: A „mellett” a kulcsszo.
@nagyonunalmas: Rendben, de akkor a „sokadgeneracios” es az „asszimilacio” is.
@batu: Rendben, az is. Az egy jo jellemzes, hogy Amerika nem annyira „melting pot”, mint „Salad Bowl”. De az en tapasztalataim szerint ez nem von le a bevandorlok Amerika fele erzett lojalitasabol.
@Grrr: amerikában van ez a „három generációs minta” a bevándoroltaknál, hogy a bevándorló beszéli az anyanyelvét, jól-rosszul beszéli/töri az angolt, a gyereke jól-rosszul beszéli/töri az anyanyelvét, és túlnyomóan használja az angolt, az unoka pedig már csak angolul beszél. (qz.com/1195658/spanish-to-english-us-is-increasingly-monolingual-despite-latino-immigration/ ) az amerikás magyar ismerőseimnél én ezt a három generációs mintát eléggé igazolva látam.
@incze: Volt egy játékfilm, a nyolcvanas években készülhetett, és legalább részben amerikás magyarok között játszódott. Abban voltak ilyen rettenetes „reverse Hunglish” szövegek, amit a régóta ott élő, és normálisan magyarul már, angolul még mindig nem tudó emigránsok toltak. Sajnos nem jut eszembe a címe, és most így hirtelen nincs meg kereséssel sem.
@velőtanya: Gothár Péter Tiszta Amerikája?
Szegény megadjagabesz meghívásától a továbbiakban eltekint az egyik rezsimtévé.
@velőtanya: Stranger than Paradise (1984) – Jim Jarmusch – ha szabad tippelni
Igazi kult film 🙂
@Kettes: miert, mit csinalt?
@nagyonunalmas: vagy mit nem csinált?
@ijontichy: Lezsidózott egy jobbikost. Nem tudta, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, mert arra a pártállamnak van monopóliuma. Illetve tudta, csak azt nem tudta jól, hogy ő most pártállam vagy nem pártállam. Egy körből kimarad, addig lecsiszoltatja a fogait.
@Bolygó Hollandi: youtu.be/PwXai-sgM-s
🙂
@Kettes:
Vaaagy elfelejtette, hogy jobbikot (két migránsozás között) épp nácizni kell, nem szabad zsidózással összezavarni a hívőket; plusz azt sem találta el, mostanában milyen kódolt kifejezésekkel kell zsidózni. De azért valahol megértem, hogy belezavarodott.
@Kettes: Kell még egy kis idő nekik, hogy megtanulják finomhangolni a horthysta-wassalbertes-nyirőjózsefes kánont és a ‘zsidóság barátja és védelmezője’ szerepet
Nem tudom, hallottátok-e már, hogy a Schmidt Mária Intézet a közelmúltban feltárt új dokumentumanyag segítségével végre perdöntő bizonyítékot szerzett arra, hogy a magyar kormány és csendőrség voltak azok, aki a zsidókat bújtatták az antiszemita angol bombázók elől.
@Grrr: errol tudnal valamit bovebben???
@jotunder: Ez csak a logikus továbbgondolása volt az eseményeknek. Nem lepne meg, ha jövőre már itt tartanánk.
@Grrr:
Szemtanú is igazolta, valami D. László.
@Grrr: Bevallom meg sem lepodtem. SM-tol siman kitelik valami ilyesmi.
@Bolygó Hollandi: Igen, ez volt az, méghozzá Florida, a paradicsom címen. Nagyon hézagosan emlékszem rá, kamaszkoromban láthattam – pedig annak idején még idézgettünk is belőle hülye félmondatokat – de akkor itt az alkalom az ismétlésre:) Ráadásul egy olyan zene megy a trailer alatt, ami nagyon fontos nekem, de arra se emlékeztem, hogy ehhez a filmhez kötődik… (Fura az egész, mert nem szoktam így elfelejteni ilyen dolgokat)
@Kettes: Ezt meg azért jó, hogy felhoztad, mert fogalmam se volt, hogy Esterházy Péter filmet is írt:)
@labrys: Ez meg a szóban forgó zene, csak éppen én ezek szerint egy feldolgozott változathoz kötődöm: http://www.youtube.com/watch?v=9hvA0wWTIv4
Most már tényleg fel kell dolgoznom ezt az egészet a hétvégén:)