Bátortalan oktatásposzt
Eredeti szerző: jotunder
Forgács István cigány értelmiségi nyilatkozta nemrég a Mandinernek, hogy ma már húsz százalék feletti a cigányok aránya az öt éven aluli népességben. Ő ezzel foglalkozik, vélhetően tudja mit beszél. Ez ugye azt jelenti, hogy tíz-tizenöt év múlva a munkaerőpiacra belépők több mint ötöde lesz cigány. Magyarország jövője nem csekély mértékben azon múlik, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel az iskolában.
A magyar underclass nehezen definiálható, de az „alsó” másfél- kétmillió ember Magyarországon nagyjából kimeríti azokat a kritériumokat, amelyekkel a nyugati underclass-t jellemzik. A mélyszegénységgel párosuló tanult tehetetlenség eleve azt jelenti, hogy az államnak át kell vállalnia olyan feladatokat amelyek általában a családokra hárulnának. A korai fejlesztés hiányosságai, a ki nem mondott szavak, mondatok százezrei, az elmaradt szülői megerősítések és esti közös játékok, szinte behozhatatlan hátrányt jelentenek ezen családok gyermekei számára. És ezek az aggregált hátrányok már ma is nagyon komoly hatással vannak az ország versenyképességére.
A leszakadástól rettegő széles alsó-középosztály gyerekei lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az underclass-ból származók, de a középiskolai felvételiknél pontosan ugyanolyan páriának érzik magukat, mint az alsó osztályok gyerekei.
A középosztályra tervezett iskolarendszerben a középosztálybeli gyerekek aránylag jól teljesítenek, de egyáltalán nem érzik magukat jól. A kockás inges szelfizők, az én társadalmi osztályom gyerekei, az ő hangjukat halljuk, mert ők és az ő társadalmi osztályuk képes arra, hogy egyáltalán artikulálni tudják a véleményét.
Magyarország ma nem vevő az altruizmusra. A középosztály, a társadalom motorja, nagyon pontosan érzi, hogy Magyarország egyáltalán nem teljesít jól, a nyugati életszínvonalról csak a felső-középosztály álmodhat, alig élnek jobban, mint a szüleik a Kádár-korszakban. Kertesi Gábornak, aki az oktatás problémáit a közgazdaság-tudomány irányából vizsgálja, tökéletesen igaza van abban, hogy a középosztálynak kellene most egy kisebb áldozatot hoznia, de én úgy érzem, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. A középosztály úgy érzi, hogy már meghozta a maga áldozatait, fél az alsóbb osztályoktól, és az alsóbb osztályokkal együtt fél a cigányoktól. Én egy aránylag liberális ember vagyok, és azt is gondolom, hogy jobb lenne, ha egy kicsit nagyobb lenne a szolidaritás az országban, de nem vagyok optimista.
A kockás inges követelések jellegzetesen középosztályos követelések, de én ezt most el tudom fogadni. Azt nem tudnám elfogadni, ha egyáltalán nem beszélnénk az oktatás súlyosabb és félelmetesebb problémáiról. Biztató dolognak tartom, hogy jobboldali emberek is felismerik, hogy ez így nem mehet tovább, és nem valamiféle balliberális nünükeként jelenik meg a korszerű és magas színvonalú oktatási rendszerekben való bizalom.
Nagy-Britanniában komoly oktatási reformok voltak az elmúlt években, GDP arányosan lényegesen többet költenek erre a területre, mint Magyarországon és nem lehetnek teljesen elégedettek az eredménnyel. Úgy sejtem, hogy a brit rendszer bizonyos elemei, elsősorban a „sixth form”, a tizenhat éven felüliek specializált felkészítése (három-négy tantárgy intenzív tanulása, bizonyos közismereti tárgyakkal kiegészítve) nagyon sok magyar gimnazista számára lenne szimpatikus. Nem hiszem azt, hogy a jelenlegi hatalom kész erre, hogy egyáltalán komolyan tárgyalni akar, de ha csak annyi történne meg, hogy társadalmi viták indulnak el a lehetséges rendszerek előnyeiről és hátrányairól, már azt is jelentős eredménynek tartanám.
A legtöbb, ami ma elérhető talán az, ha a társadalom jelentős része elfogadja, hogy az oktatás kulcsfontosságú, hogy ez nem valamiféle értelmiségi mantra, hogy valóban ezen múlik az ország jövője. Ezzel nem lehet megbuktatni Orbán Viktor rendszerét, de nagyon sok embert olyan gondolatok kimondására lehet kényszeríteni, ami pár hónapja még elképzelhetetlennek látszott.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518935-6ae5ee666ceaf' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518935&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518935-6ae5ee666ceaf&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518935-6ae5ee666ceaf' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@aritus: Persze, hogy tisztában van vele. A híveknek játszik, a párthíveknek. (Néha za jut eszembe, ezek BIZTOSAN TUDJÁK, hogy nincsen isten – mert ha lenne, nem mernék ezt csinálni, amit!)
Amúgy most vartyog az osztrák tévében … a menekülthullámról, a határokról … ez mindenhez ért. 🙁 (Bár ott beszólnak neki alkalmasint, hogy hazudik!:-)
Én azt nem értem: ez a pasas lelkész. Jó, volt már minden, csak akasztott ember nem, mire kikötött ennél a (nála) foglakozásnál. De … senki nem furcsállja, hogy annak, akinek a hitének megfelelve, az elesettek pártfogása és segítése lenne a feladata, pont az ellenkezőjét teszi? Vagy azt a fajta stílust, mentalitást, a posztot, amit betölt …. ahogyan ezt mind teszi??? Ilyen egy pap?
(Igaz, amit az evangélikus egyházban zajló magánéleti dolgokról hallok időnként, az sok minden, csak nem keresztényi …. de miért tűrik el a hívek?)
@jotunder: Szerintem disztingválni kéne. Ahol a diákok teljesítménye elmarad, ott kéne valamilyen szintű beleszólás, akár a 2012 előttinél nagyobb is (ott se klikkes szintű!). Viszont ahol rendben mennek a dolgok, ott inkább legyen üdvös elhanyagolás. Ahol nincs rá szükség, ott nulla állami beleszólással. A legtöbb helyen szerintem nem nagyon kéne beleszólni, legalábbis ez lenne az ideális. Mert a centralizáció sem mindig szolgál jót, még a szar helyeket se biztosan javítja, szóval ezt is figyelembe kell venni, ezért mondom, hogy a legtöbb helyen szerinte menne helyi irányítás alatt is. A másik probléma, hogy nulla az optout lehetősége. Budapesten is alig vannak magániskolák, Budapesten kívül pedig gyakorlatilag nulla a számuk. Igény szerintem lenne rájuk, csak az állam jelenleg gyakorlatilag ellenségként tekint rájuk! Nem igény nincs, hanem megfelelő jogi környezet. És azok is szolgálhatják az egyenlősítést, lásd pl. a charter schools példáját.
@Érvsebész: „fortin2 nem azt mondja, hogy a KLIK jó, hanem azt, hogy a teljes ellenőrizetlenség nem jó, és – a fenti tapasztalataim alapján – kénytelen vagyok vele egyetérteni. Ellenkező esetben az ostoba, műveletlen és alkalmatlan tanárok a többiek hivatástudatán, eszén és műveltségén fognak utazni.”
Most van ellenőrzés(nek nevezett kirakat).
Tudod kik lettek nálunk ped2-k és szakértők, meg mestertanárok?
Az egyik (mester), ha nem tud rendet tenni abban az osztályban, amelyikben amúgy senkinek nincsen problémája – akkor kimegy és rájuk zárja az ajtót.Vagy sikoltozva telefonál az osztályfőnöknek, hogy jöjjön azonnal és tegyen rendet. Nem mellesleg a fidesz választási szórólapján ő volt „A” pedagógus …
A másik (most lett ped2), az elmúlt harminc évben nem járt egyetlen továbbképzésen sem, a gyerekek szabályosan gyűlölik, kinevetik. A portfólióját a korábbi diri írta meg – puszipajtások -, a minősítő a húszéve barátnő szomszéd iskolabeli hasonszőr volt, a két nyomorult testnevelés órát(!!!) pedig három hétig gyakorolták adott osztály gyerekei.
A harmadik elmenne a munka temetésére.
A negyedik azt mondta az osztályban, ahol minősült, ha nem azt teszik és mondják, amit megbeszéltek, akkor”letépi a töküket”, ellenben ha igen, a következő egy évben semmire nem lesz gondjuk …
Ennek mi értelme van?
És ez AZ ellenrőrzés és nem is óhajtják lecserélni.
Miközben évek óta nem engednek senkit – aki akarna! – továbbképzésre menni, ahova meg menni kell, az meg nullát ér, messziről szaglik, hogy pénzlenyúlda.
Az ellenőrzést egyrészt a hozzáadott értékkel, másrészt a befogadók (gyerek-szülő) bevonásával, harmadrészt a munkaközösség vezetőjének napi tapasztalatainak beszámításával kellene végezni (és persze az iskola vezetésével karöltve).
De ehhez több dolog is szükséges:
1. maximális felszereltség, hogy a kreatív tanerőt ne akadályozza semmi az innovációban és a mentorálásban.
2. partnernek tekintett – és partnerként viselkedő! – szülők, akik szívesen és komolyan vesznek részt az iskola életében.
3. kompetens, hozzáértő, elhivatott vezetőkre – alsó és felső szinten is – akiknek az iskola kb. azt jelenti, mint Puklinak (és nem egy bebetonozott széket, meg pénzforrást. Én pl. megtiltanám MINDEN iskolaigazgatónak, hogy mással is foglalkozzon, mint az iskolája. Igaz, meg is kéne őket ezért fizetni. Párthoz kapcsolódó ember pedig nem nyerhetne el iskolaigazgatói posztot. Nem egészséges.)
A Teleki tantestülete protestált Pukli ellen, mikor odakerült, a diákok pedig szabályosan utálták.
És onnan ért(ek) el idáig.
Meg tudta szólítani a közösséget és magával tudta húzni a testületet.
Műhellyé lett az iskola.
Ez NER-ben, KLIK-kel lehetetlen.
Csak kis közösségben működik. Szerintem.
(A feltételeket kell megadni mindenhol ahhoz, hogy a szellemi műhely működhessen! Erre pillanatnyilag esély sincs.)
@Koviubi69:
világosan és értelmesen el lett mondva, hogy nem mennek rendben a dolgok.
ráadásul az egész rendszer úgy rossz, ahogy van.
vagy szerinted jó a jelenlegi iskolarendszer???
@esernyősEvezős:
a helyes hozzáállás az, hogy a pedagógus ellenség, amíg nem igazolja, hogy van értelme partnernek tekinteni.
abból, hogy jelenleg nem működik jól a központosítás, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy majd a kis közösségeké jobban fog.
nem.
kormányváltás, megfelelő rendszer, megfelelő emberekkel, akkor valamivel jobban működik.
nem pár intelligens, lelkes emberkéből kell kiindulni, azokat majd alkalmazzák az új szervezetek, ha egyszer létrejönnek.
a helyi közösség sajnos, tényleg sajnos, olyan mint a mumus és a hasonlók: jól lehet vele riogatni az embereket.
mi ilyenek vagyunk, a magyarok ilyenek.
a kreatív tanerőt”
nekem sok roppant kreatív tanárom volt, elképesztően kreatívak voltak az életem megkeserítésében, területek megutáltatásában, a hozzá nem értés demonstrálásában.
nem voltam ezzel egyedül.
@WiteNoir: Olvass újra! Úgy értettem, hogy AHOL jók a feltételek a jó oktatáshoz, ott ne legyen felsőbb beleszólás. Most annyiban mindenütt rossz, hogy klik mindenütt van…
@WiteNoir:
Jól van.
@WiteNoir:
Így is van. És mivel te ezt tapasztaltad, ez csak így lehet.
Ezért aztán dögöljön meg mindenki, aki pedagógusnak állt.
OK.
@esernyősEvezős:
mivel számos hasonló tapasztalatról hallottam, ill. mivel a pedagógusi hozzáadott érték alacsony volta mérhető, az átlagosan gyenge kimenet mérhető, stb. hát nem igazán látom miért kellene másképp gondolnom.
a döglős rész meg agyrém:)
@Érvsebész: Mindig egyet szoktam érteni veled, és most semmivel sem
1. ha nem találsz kompetens tanárt, azon nem lehet segíteni sem ellenőrzéssel, sem mással
ha nincs kompetens tanár ma, még kevésbé lesz a KLIK-kel
2. a bátyám is mindig panaszkodott a tanárokra, mint te, és akkor is azt válaszoltam: „érdekes, nálunk nem így van, a mi tanáraink mind jók voltak”, és ez csak a hozzáállásomból adódott
hiszem, hogy minden tanárból ki lehet hozni a legjobbat, és leginkább a szülők hozhatják ki! (semmi esetre sem a tanfelügyelő)
3. semmi olyat nem adtam fortin2 szájába, amit nem mondott, mert ezt írta: „nem érti meg, hogy milyen görcsöket és létező félelmeket okozott az önkormányzati fenntartású (gyakran megalázó és pökhendi önkormányzati vezetés alatt nyögő + még minősíthetetlenül alulfinanszírozott és szakmailag romba döntött) iskolákban dolgozni vagy oda járatni a gyereket”, ehhez felejtette odaírni, hogy a KLIK-kel romlott a helyzet
4. az ellenőrzésről azt írod: „Csakhogy nekem is van egy foglalkozásom (nem tanár vagyok), amelyet gyakorolni kényszerülök megélhetésileg, heti 40+ órában, plusz 2 gyerekem”,
erre csak azt tudom, mondani, minket megválasztottak az általános iskola végén „legjobb szülőknek”, mondtam is a gyereknek, hagyja abba, nehogy már a gimiben is megkapjuk ezt, de nem bírta, kapott is egy könyvet az érettségire a többiektől „Édesanyánknak” dedikálással
de a demokrácia már ilyen, macerás, az embernek magának kell megteremtenie saját gyereke iskoláztatásának megfelelő körülményeit, de még mindig jobb, mint OV-ra vagy bárkire bízni
vagy jobban szereted a diktatúrát, nem akarsz a társadalmi életben tevőlegesen közreműködni, valóban azt hiszed, véget ér a közreműködésed azzal, hogy elmész szavazni????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
biztosan veled beszélek, nincs itt valami félrekapcsolás?!
@esernyősEvezős: eddig nem értettem, hogy miért írja, amiket ír, most végre kiderült, bosszút akar állni a tanárságon: megkeserítették az életét
amíg diák voltam, azt gondoltam, a tanárnak nem lehet igaza, a végsőkig védtem minden diáktársamat, bármit csinált (csináltunk), és jó néhány balhéban benne voltam*, mégis minden tanárunk eljött bármilyen utólagos bulinkra, és a legjobb viszonyban vagyok ma is azzal, aki még él
*arra is emlékszem, hogy amikor lehívattak az igazgatói irodába, utánam szólt egyikük, aki előző héten intőt adott: „tarts ki!”, a másik, akinek óráján a fejére állítottuk az egész tantermet, emiatt egyszer be sem jött hozzánk, megállított a folyosón negyedikben: „azért se vágasd le a hajad, kénytelenek lesznek feltenni a képedet így is a tablóra…”, és így tovább
nem megy tanárnak olyan, aki nem akar adni valamit a gyerekeknek, segítsetek nekik, szülők!
„Segítsetek a bombázótisztnek!”
@ViktoriaF:
Nem az a kisgyerek boldogul nehezebben akinek a szulei ciganykent azonositjak magukat, hanem akit a tobbiek ciganykent azonositanak.
@WiteNoir: „abból, hogy jelenleg nem működik jól a központosítás, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy majd a kis közösségeké jobban fog.”
Én központosítás-párti vagyok. Csakhogy amik miatt támogatom a központosítást (alapvetően az elmaradott térségek és iskolák felzárkóztatása, egységes környezet (szervezeti felépítés, karbantartás, szoftverek, protokollok stb.)), azokból a KLIK egyet sem hoz. Egyet sem, nullát. Cserébe hoz egy csomó olyan dolgot (tanárok országos szintű fegyelmezése, minden központi lerohasztása, egyentankönyv, haver igazgatók mindenhol stb.), amiket meg nem támogatok. És szerintem fortin2 első hozzászólása itt megy tévútra: ennél, ami most van, az, ami eddig volt, még mindig sokkal jobb.
@Koviubi69: bocsi, hogy nem reagáltam: igen.
Ha a polgár szót meg kellene határoznom, azt írnám: aki saját maga akarja megteremteni a gyerekei felnevelésének hátterét
ezért is szégyelltem mindig elfogadni a családi pótlékot (csak nem mindig tehettem meg, hogy ne fogadjam el), óvoda, iskola, egyetem (?) nagyjából rendben van, de teremtsünk olyan társadalmat, amelyben mindenki jól boldogul, és maga intézi a gyerekei ügyét (ha akar gyereket egyáltalán, meg ha tízet akar, akkor is) nincs köze hozzá másnak, a társadalomnak meg pláne nincs
@közösperonos átszállás: „alapvetően az elmaradott térségek és iskolák felzárkóztatása, egységes környezet (szervezeti felépítés, karbantartás, szoftverek, protokollok stb.”
de hiszen ezeknek a legnagyobb ellensége a központosítás
az elmaradott térség, iskola központi utasításra fog felzárkózni???
nyilván a szegénységet is központilag lehet felszámolni, a cigányságot is Balog miniszter zárkóztatja föl, mint látjuk!
tudtam, hogy egyszer még visszajön ez a gondolkodás, de nem gondoltam, hogy ily hamar!
@csársz: Pedig én értem, és nem beszélsz te mással.
Van egy pont, ameddig el bírunk jutni a _saját_ hozzáállásunkkal, türelemmel, pozitív megerősítéssel, etc. De a nyíltan rasszista vagy ezoizés hablatyokat nyomató tanerők hallatán énbennem is megállt volna az ütő, ezt nem lehet pozitív megerősítéssel, csapatépítős szülői hozzáállással, bonbonnal, bármivel javítani, és jelenleg a szülőknek ritkán van más választása érdemi tettként, mint a nyúlcipő. Nagyon alkesznek, nagyon pedofilnek, nagyon valamilyennek kell lennie egy tanárnak ahhoz, hogy a szülők elmozdíthassák, ha más nem akarja….vagy egyszeri szülőnek nagyon befolyásosnak, de ez meg ugye hátizé.
És igen, megvannak a határaink is szülőként, nem vagyunk főállású petíciózók, ahogy oktatáskutatók és oktatási szakértők is, ez a tesséktudomásulvennimagadnakkellmindent duma, na ez pont azokat löki a sárba,akik nem képesek efféle helyeken érdeket érvényesíteni, igen, alsóközéptől lefele, ha a szülőtől várod a csodát, hogy a gyereknek oktatási esélyegyenlősége legyen, benyomod ezt a réteget a sárba, főleg ezeket, mert hiába akarnák, nem tudják, ha még Érvsebész vagy én se vagyunk se elég erősek, se elég okosak oktatási-szakmai kérdésekben.
Mintha számon kérné valaki, hogy a beteg akkor gyógyulhat meg, ha ő vagy hozzátartozója előbb elvégzi az orvosi egyetemet, és megfelelően intézi az adott intézmény minőségbiztosítását és kontrollját meg a saját érdekérvényesítését.
Az oktatás, akárcsak az eü: a betegnek, a szülőnek, a gyereknek mostanában nem nagyon osztanak lapot, és nincs a kezében túl sok minden, amivel eredményesen lehet okosan érdeket érvényesíteni. Persze még mindig lehet fogni egy bazi nagy lapátot, csak az nem egy kifinomult érvelés, na.
@csársz: Ez, így, tökéletes!
Én még annyit tennék hozzá – bár, talán a Te definíciódban is benne van -, hogy a jövőjét igyekszik racionálisan (meg)tervezni és ebben hangsúlyos szerepet kap az öngondoskodás (tanulással, fejlődéssel, betegség kiküszöbölésére tett lépésekkel és gyerekneveléssel, a munkás életszakasz utáni megélhetés végiggondolásával. A nagy baj az, hogy a jövedelmek ezt sok esetben erősen korlátozzák. A másik, ha az ilyen embert megfosztják a lehetőségtől is!)
@csársz:
„nem megy tanárnak olyan, aki nem akar adni valamit a gyerekeknek, segítsetek nekik, szülők! „
Nem érdemes eltagadni, hogy de, megy. Vannak ilyenek. 🙁
A legrosszabb azonban a kiégés, aminek a kezelésére semmiféle ötlet, vagy akarat nincsen pl. a KLIK-ben! És korábban is csak szórványosan lehetett felfedezni ennek a megelőzésére, vagy kezelésére irányuló törekvést.
A (tovább)képzések, a tréningek, a közösségépítés tantestületen belül, a hagyományok teremtése/ápolása, …és igen, a megfelelő jövedelem IS(!!!) kell ehhez.
Sokaknak már az is segítség lehetne, ha szakember észlelné, amikor errefelé tart, vagy ez bekövetkezett és képes lenne ezen túllendíteni, motiválni.
Ennek pont az ellenkezője zajlik éppen.
@közösperonos átszállás:
annál persze.
de az egész rendszer rossz, amit tenni lehet, egy olyan keretrendszer kialakítása amelyből el lehet indulni szépen lassan egy teljesen más oktatás felé.
ez viszont szükségszerűen központosított lesz, és nem lehet helyi tanerőkre bízni, mint itt egyesek szeretnék.
de köztünk lényegében nincs vita.
@esernyősEvezős:
ő leírta azt az ember, akit a jelenlegi polgári társadalomban középosztálybelinek lehet nevezni. csak ez mondjuk a 65 alatti magyar társadalom hány százaléka? itt sokan nem középosztálybeliek, felsőről nem is beszélve.
havi 50-100 között fizetések, de akár a 150 is, lényegében semmi, masszív támogatás nélkül nem sokra megy, ha meg munkanélküli lesz vagy éppen a vállalkozása rossz napokat lát, betegségről stb. nem is beszélve, lényegében mindennek vége.
@WiteNoir: De miért lenne központosított, ráadásul szükségszerűen??? A KLIK nem a természetes állapot, az egész hoffmanrózsás baromság se az: ennek kiiktatásához nem kell központosítás. Hogy ahelyett mi legyen, azt lehet szerintem nagyrészt a helyi közösségre bízni…
@WiteNoir:
De ettől még a definíció pontos (szvsz).
Én pedig odaírtam, hogy ennek vannak anyagi korlátai Magyarországon.
(Akinek sok a pénze, az attól még nem lesz polgár – sőt! -, de fordítva is igaz: akinek nincs, vagy kevés, még gondolkodhat és cselekedhet úgy, mint egy polgár.)
@esernyősEvezős:
ez így van, ámde én azt mondom, hogy mind a pénz, mind a viselkedés szükséges előfeltétel, ha előbbi hiányzik, cselekedhet-gondolkodhat-érezhet úgy, de attól még nem lesz az.
@velőtanya:
Ez pont annyira igaz, miszerint csak az dolgozik, akinek piszkos lesz a ruhája. Az alábbi cikkben összeszedték, hogyan járulnak hozzá a bölcsészek a konkrét anyagi haszonhoz (nyelvészet, pszichológia stb.)
index.hu/belfold/2013/06/13/tenyleg_nincs_szukseg_bolcseszekre/
@WiteNoir:
Valahol mindenki elkezdi. Inkább kezdje „agyban”, mint pénzben – ez utóbbiból látjuk, mi sül ki.
És légyszi’, ne vedd már el emberek önbecsülését azon oknál fogva, hogy nem tud (vagy a körülmények miatt NEM AKAR!) több pénzt keresni ehhez a gondolkoidáshoz. Én pl. a zárójeles kategória vagyok és valószínűleg – ha ez a rendszer talál maradni -, akkor az is leszek, de ettől még hidd el, polgárabb vagyok a fidesz összes tagjánál, a legfelsőbb vezetőit is beleértve.
hvg.hu/itthon/20160222_Pukli_Istvan_interju_
hvg.hu: Reálisan mit lehet elérni a demonstrációkkal és a Civil Közoktatási Platformmal?
P. I.: Nem foglalkozom azzal, hogy mi reális, és mi nem reális. Ha elkezdek ezen gondolkodni, a végén esetleg még olyan érzésem támad, hogy már egy kicsit jobb is megfelelne ehhez képest. Volt egy rossz oktatási rendszer 2010 előtt, amiből lett egy még rosszabb. Ez egyszerűen nem kell nekünk. Alapjaiból kell újra felépíteni mindent. Nézzük meg, hogy melyek azok a területek, amelyekre a gyerekeknek szükségük van az élethez. Hogy valóban szükség van-e Vergiliusra latinul?
@fortin2: Én ebben sok mindennel egyetértek. Azonban a szabad iskolaválasztás és a 4-6 osztályos gimnáziumok egyelőre nem megszüntethetőek (talán ez utóbbi még inkább), ezeket mint szükséges rosszak egyelőre békén kell hagyni. A középosztályunk vékony, gyenge és sérülékeny nem nevezném ezt puszta önzőségnek. Kertesinek igaza van abban, hogy a jövő érdekében többet kell áldozni a felzárkóztatásra, ezt az államnak le kell tudnia nyeletni a középosztállyal, mert ugyebár gyermekeink jövője nemcsak az iskoláztatásukkal dől el, hanem hogy milyen társadalomban kell kiteljesedniük és ami most van az nem túl bíztató. Kellene egy professzionális tanfelügyelet is valóban, amelyik iskolatípusonként tudna értékelni. Jó oktatás egy társadalomban akkor van, ha az jól működik úgy általában, nekem is a finn modell tetszene, de ez a mai állapotunkban tragédia lenne (amiket WiteNoir mond abban teljesen igaza van, ha ma kellene ilyen helyre beíratnom a gyermekem bizonyosan nem tenném, és már van erről személyes tapasztalatom, naív liberálisként, tudom miről beszélek), mert azt ki kell érdemelni és ahhoz hosszú út vezet. Tehát valahogy ezt az utat kellene elkezdenünk. Nekem vannak laikus ötleteim:
a1) A gazdaségi leszakadó térségek mélyszegénységben élőinek felzárkóztatását (= írni/olvasni/számolni megtanulni később szakmát tanulni) egy személyiségközpontú oktatási rendszerben tudom csak elképzelni, amiben van szociális munkás, pszichológus, pedagógusasszisztens és nemcsak a gyerekkel foglalkoznak de a szülőkkel is. Speciális szakképesítéssel dolgozhatnának itt és igen akár dupla fizetés mellett is.
a2) A vegyes térségekben azok az iskolák lényegesen több pénzt, segédanyagot, személyzetett kapnának több fizetéssel, akik az integrált oktatás képesek elvégezni, addig amíg ez az oktatási forma működni tud (%, szakképzettség). Nagyobb helyeken itt is üzemelhetne a1) rendszerű iskola. Ilyeneket egyébként a középosztály is használ (Rogers/Waldorf) akiknek gyermekei kiszorulnak a hagyományos oktatásból, vagy a szülőknek más az elképzelésük.
a3) Kötelezném az egyházakat hogy OK visszakapták inteézményeik egy részét, de nekik is részt kell venniük ebben a feladataban és saját módszereikkel, ahogyan képesek nagyon szegény helyeken hitet adni az embereknek úgy talán nem nagy kérés ezt a munkát a hazai oktatásban is kamatoztatni.
a4) Az alap NAT-ot teljesen újra kellene gondolni, a készségekre helyezni a nagyobb hangsúlyt, nem siettetni a tanulást, a hülyeségeket eltörölni, nagyobb tantervi szabadságot adni, és egyébként szép lassan minden tanárt megtanítani arra, hogy miként lehetséges eltérő képességű gyerekeket együtt tanítani tehát nem portfólió írása, hanem mondjuk ennek elsajítításával és használatával lehetne valaki ped2 (sok más értelmes továbbtanulási lehetőség mellett persze).
@TG69: a négy-hatosztályos gimnázium mint szükséges rossz???
de hiszen a nyolcosztályos általános a szükséges rossz!!!
lehet, hogy van, aki nem tudja?
a nyolcosztályos általános iskola előre lépés volt addig, amíg a végzettek nagyobb része nem tanult tovább
amikor a tankötelezettséget felemelték 18 évre (a tendencia miatt, hogy egyre többen tanultak tovább az általános után), nagy tehertétel lett, hogy az 5–8 általános tananyagát újratanították a gimiben (szakközépben)
nem nehéz belátni, hogy fölösleges Petőfit és a mohácsi vészt kétszer tanulni, sokkal jobb az életkornak megfelelően szétteríteni az anyagot, szerintem hat osztályba, de értem a nyolcosztályost is
@csársz: bocs, rosszul kezdtem:
a hat-, nyolcosztályos gimnázium mint szükséges rossz????? ez az, amit nem értek
@Vakmacska: értem én, hogy elkeserítő lehet, ha alkoholista tanárral kerülsz szembe, de ezen mit fog segíteni a KLIK???? csak ronthat rajta, mert pluszban lesznek, akik miatta fojtják majd italba a bánatukat
semmi más nem segíthet, csak egy jó tanári-társadalmi közösség
tényleg nem értem, hogyan változtathat pozitív irányban a tanári alkalmatlanságon a központosítás (a Kádár-kori központosítás alapvicce volt, hogy az értelmiséginek csak két útja van, az egyik az alkoholizmus, a másik nem járható)
@csársz: Eliras. 8 ill. 6 osztalyos gimit akartam irni. Indok: noveli a karos korai szelektalast, ami tarsadalmi szinten nem hatekony. Erre vannak numerikus adatok.
@TG69: majd mutasd őket, mert egyszerűen lehetetlen, amit állítasz
semmiféle szelektálást nem jelent, egyszerűen csak kitolja a tanulási időt 18 évig
ha mindenki elvégzi a gimnáziumot, akkor milyen szelektálásról lehet szó? éppen, hogy későbbre halasztja a döntést!
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b327.pdf
A korai szelekció legtipikusabb példája a 8 és 6 osztályos giimnáziumi rendszer, ahova kiválogatják a felvételikkel az akkor épp legjobbakat.
„4. Összegzés
Több nemzetközi felmérés egymással összhangban álló eredményei jelzik
azt, hogy a magyar tanulók teljesítményei az elmúlt évtizedekben romlanak.
Matematikából és természettudományból ma az általános iskola végén kevesebbet
tudnak, mint 10–15 évvel ezelőtt a diákok. A romlás a teljesítményskála
mindkét végén megmutatkozik. Növekszik a gyengén teljesítők (funkcionális
analfabéták, elemi matematikai tudással sem rendelkezők) aránya,
ami súlyos foglalkoztathatósági, képezhetőségi problémákat jelent. Ugyanakkor
csökken a kiemelkedő szintű eredményt elérők aránya is, ami beszűkíti az
egyetemi képzés beiskolázási bázisát, és veszélyezteti a tudományos utánpótlást.
A nemzetközi felmérések szerint Magyarország azok közé az országok
közé tartozik, ahol a legnagyobbak az iskolák közötti különbségek. A tanulók
közötti válogatás, a társadalmi háttér szerinti szelekció korán elkezdődik és a
teljes közoktatást áthatja. A családi háttér teljesítményt meghatározó hatása
igen nagy, a magyar iskola kevéssé képes az esélyek kiegyenlítésére, alacsony
a reziliens tanulók aránya”
@csársz: én nem vagyok központosítás-hivő, ne add a számba…én Érvsebészt magyaráztam a korábbi hsz-ben.
Az alkalmatlanságon egyrészt a megfelelő feltételek miatti hm, természetes szelekció segít (többen jelentkeznek, jobbak maradnak), másrészt jobb körülmények közt kevesebb a kiégés, a reménytelenség meg az ehhez kapcsolódó pia és hasonló, és a jó tanári közösség is jobban fejlődik ki jobb körülmények közt, olyan autonómia mellett, ami felnőtt szakembernek nézi őket – viszont annak is kell lenniük. Nálunk az a gond, hogy évek óta a kockással kezdődő önreflexió a első, sajna lennének javítanivalók irányítási, tanári és valljuk be, szülői szinten is. Mind kéne a fejlődéshez.
@TG69: de ez maga kínálja a megoldást, legyen minden iskola hatosztályos (kevés nyolcosztályossal)!
@Vakmacska: úgy van
@TG69: a központosítás nem felfelé, hanem a lefelé nivellálást idézi elő
pedig OV érthetné a fociból: nálunk a legjobbak sokkal gyengébbek, mint Angliában, mégis ott gyakran előfordul, ami nálunk soha: harmad-, negyedosztályú csapat ver ki a legfelső osztályba valót!
azaz a jó iskolák húzzák (húzhatják) magukkal a gyengébbeket, nem pedig a rossz általános színvonal húzza magát ki Münchausen báróként!
@csársz: Csakhogy ezek nem erre vannak :
‘Ezek az iskolák bevallottan a felsőoktatás elit szakjaira készítik fel a gyerekeket, de a korai váltást és a magasabb követelményeket nem mindenki bírja.’
index.hu/belfold/2013/01/23/tizevesen_az_elitbe_kuldik_a_gyerekeket/
Éppen ez a probléma velük, a korai kiválasztás, ami végeredményben gyengébb társadalmi kimenetet produkál (mind a legalső, mind a legfelső szegmensben !!!),
mint az erőforrásokkal egyenlőbben bánó társadalmak, integrált oktatással stbstb.
„Halász Gábor egyetemi tanár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa elhibázottnak tartja, hogy a hazai oktatási rendszer a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokkal lehetővé teszi a korai szelekciót. Ez a lehetőség ugyanis az egész oktatási rendszer eredményességének rosszat tesz.A legtöbb fejlett országban az oktatási rendszer úgy épül fel, hogy az 5-6 éves iskolai kezdőszakasz után egy 3 éves alsó-középfokú szakasz következik. Itt még nincsenek külön programok, a cél az alapvető képességek fejlesztése. A gyerekek így legalább 15 éves korukig hasonló tanulási tapasztalathoz jutnak . Ezután következik az általában 3 éves felső-középfokú szakasz, amelyben már elválnak az utak az általános és a szakmai képzés felé.”
@csársz: A rossz központosítás az igen, egy okos stratégia melletti jól átgondolt finanszírozású és módzsertanú alapképzés viszont csodákra képes lsd Lengyelország. A Kliket felejtsük el, de azt is, hogy társadalmi szinten optimumot fognak nyújtani szétaprózott, jelentős anyagi és kulturális különbözőséggel bíró önkormányzatok.
@TG69: ez hihetetlen! saját magad bizonyítod, amit mondtam: a nyolcosztályos általánost kell elfelejteni
@TG69: jó központosítás? a lengyel példa.
kb. Matolcsy-duma: index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2016/02/23/matolcsy_utolerjuk_ausztriat/
@csársz: Én nem írtam sehol a 8 osztályos általánosról!!! Hanem arról, hogy a 6 ill 8 osztályos gimik mért szarok. Egyébkénént amit 14- 15 éves korig javasolnak az egy kiterjesztett általános, amiben az alsó tagozatot 5-6 évre megnyújtják, amivel a nyugodt tanulást érik el. Mégegyszer:
„A legtöbb fejlett országban az oktatási rendszer úgy épül fel, hogy az 5-6 éves iskolai kezdőszakasz után egy 3 éves alsó-középfokú szakasz következik. Itt még nincsenek külön programok, a cél az alapvető képességek fejlesztése. A gyerekek így legalább 15 éves korukig hasonló tanulási tapasztalathoz jutnak”
@csársz: Ennek ehhez semmi köze. Na pá!
@csársz: „amikor a tankötelezettséget felemelték 18 évre (a tendencia miatt, hogy egyre többen tanultak tovább az általános után), nagy tehertétel lett, hogy az 5–8 általános tananyagát újratanították a gimiben (szakközépben)”
Nyilván ez értelmetlen, de ez független attól, hogy hogyan bontjuk; hogy meddig tart az általános iskola és honnan kezdődik a középiskola.
Amivel még nem számolsz, hogy a kiválogatás még csak nem is attól van, hogy hat- vagy nyolcosztályosak a gimnáziumok (középiskolák), hanem attól, hogy van négy-, hat- és nyolcosztályos, egyszerre…
@csársz: biztosan velem beszélsz, és szívből remélem, hogy rövidesen folytatni is tudom, most azonban rohadt sok munkám van, ne haragudj, nem tahóságból nem válaszolok
@csársz: „de hiszen ezeknek a legnagyobb ellensége a központosítás”
A túrót, ha megbocsátasz.
Elég sok „központosított” dolog van most is (volt 2010 előtt is) a közoktatásban, bértábla, óraszámok, normatíva, végzettségek, alaptanterv, tankönyvek listája stb., mert hiába gondolják a helyiek mondjuk, hogy havi hetvenezer is elég a tanárnak, max. majd bábozni fognak magyarórán, nem írni-olvasni, ez nem opció.
„az elmaradott térség, iskola központi utasításra fog felzárkózni???”
Nem, ripsz-ropsz semmiképp nem fog felzárkózni. De ha azt mondod, hogy hát amit helyben ki tudnak gazdálkodni (és „anno” bizony ez volt), akkor az iskolák egyszerűen térségi alapon szét fognak húzódni, mert hol több a pénz, hol meg kevesebb. Ez egy természetes jelenség persze, de hát vakbélgyulladásban meghalni is természetes. Na, ezt tudja mérsékelni egy központi, újraosztós dolog.
A másik az egységes infrastruktúra. Ha tippelhetnék, hány e-napló van az országban, hát minimum kétszámjegyű. (Még a felsőoktatásban, összesen tucatnyi intézményt nézve is van minimum kettő…) Minek, de tényleg? Az is ráférne az oktatásra (az egész államigazgatásra, ha már), hogy pl. egy csomó dolog nagyobb nyilvánosságot kapjon, illetve egységes feltételekkel legyen meghirdetve (pl. iskolaigazgatói állások…).
Azt is látni kell, hogy az iskolaigazgatói helyek sok helyen már eddig is pofára mentek (illetve ki feküdt jobban az aktuális helyi vezetésnek, ami persze a legtöbb helyen már réges-rég narancssárga), a KLIK ilyen szempontból csak ugyanaz két nagyságrenddel feljebb. Persze ez pont elég borzasztó…
@közösperonos átszállás: Ha egységes kéozést nyújtó (= általános) iskoláról beszélünk 14 ill 15 éves korig, akkor azt ma (és a múltban) tökéletesen leképezi az általános iskola. Amin el kellene gondolkodni az a 4+4 éves bontás helyetti 5+3 év illetve ha ki akarjuk tolni időben a képzést, akkor a 6+3 év. Amikor a létező 8+4 (ált+gimi) felosztás mellett bevezették a 6 ill. 8 osztályos gimnáziumokat, akkor a cél éppen a korai szelekció volt (ezt tudja minden oktatás kutató) nem egy általános képzés átadása 15 éves korig, hanem épp annak megtörése. Lehet jtátszani a számokkal meg minden, de ha a valóságot nézzük, akkor egyértelmű, hogy a korai szelekciós intézményrendszere és mi nem az, tehát mit kellene megszüntetni és milyen átalakítás lenne a jó. Bár unortodoxiában minden elképzelhető :).
Talán némi érdeklődésre tarthat számot ez a kis szösszenet az archívumból:)
http://www.youtube.com/watch?v=jKvc3DBQQ-Y
24per7.info/nyilt-level-cselei-martanak/