Bátortalan oktatásposzt
Eredeti szerző: jotunder
Forgács István cigány értelmiségi nyilatkozta nemrég a Mandinernek, hogy ma már húsz százalék feletti a cigányok aránya az öt éven aluli népességben. Ő ezzel foglalkozik, vélhetően tudja mit beszél. Ez ugye azt jelenti, hogy tíz-tizenöt év múlva a munkaerőpiacra belépők több mint ötöde lesz cigány. Magyarország jövője nem csekély mértékben azon múlik, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel az iskolában.
A magyar underclass nehezen definiálható, de az „alsó” másfél- kétmillió ember Magyarországon nagyjából kimeríti azokat a kritériumokat, amelyekkel a nyugati underclass-t jellemzik. A mélyszegénységgel párosuló tanult tehetetlenség eleve azt jelenti, hogy az államnak át kell vállalnia olyan feladatokat amelyek általában a családokra hárulnának. A korai fejlesztés hiányosságai, a ki nem mondott szavak, mondatok százezrei, az elmaradt szülői megerősítések és esti közös játékok, szinte behozhatatlan hátrányt jelentenek ezen családok gyermekei számára. És ezek az aggregált hátrányok már ma is nagyon komoly hatással vannak az ország versenyképességére.
A leszakadástól rettegő széles alsó-középosztály gyerekei lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az underclass-ból származók, de a középiskolai felvételiknél pontosan ugyanolyan páriának érzik magukat, mint az alsó osztályok gyerekei.
A középosztályra tervezett iskolarendszerben a középosztálybeli gyerekek aránylag jól teljesítenek, de egyáltalán nem érzik magukat jól. A kockás inges szelfizők, az én társadalmi osztályom gyerekei, az ő hangjukat halljuk, mert ők és az ő társadalmi osztályuk képes arra, hogy egyáltalán artikulálni tudják a véleményét.
Magyarország ma nem vevő az altruizmusra. A középosztály, a társadalom motorja, nagyon pontosan érzi, hogy Magyarország egyáltalán nem teljesít jól, a nyugati életszínvonalról csak a felső-középosztály álmodhat, alig élnek jobban, mint a szüleik a Kádár-korszakban. Kertesi Gábornak, aki az oktatás problémáit a közgazdaság-tudomány irányából vizsgálja, tökéletesen igaza van abban, hogy a középosztálynak kellene most egy kisebb áldozatot hoznia, de én úgy érzem, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. A középosztály úgy érzi, hogy már meghozta a maga áldozatait, fél az alsóbb osztályoktól, és az alsóbb osztályokkal együtt fél a cigányoktól. Én egy aránylag liberális ember vagyok, és azt is gondolom, hogy jobb lenne, ha egy kicsit nagyobb lenne a szolidaritás az országban, de nem vagyok optimista.
A kockás inges követelések jellegzetesen középosztályos követelések, de én ezt most el tudom fogadni. Azt nem tudnám elfogadni, ha egyáltalán nem beszélnénk az oktatás súlyosabb és félelmetesebb problémáiról. Biztató dolognak tartom, hogy jobboldali emberek is felismerik, hogy ez így nem mehet tovább, és nem valamiféle balliberális nünükeként jelenik meg a korszerű és magas színvonalú oktatási rendszerekben való bizalom.
Nagy-Britanniában komoly oktatási reformok voltak az elmúlt években, GDP arányosan lényegesen többet költenek erre a területre, mint Magyarországon és nem lehetnek teljesen elégedettek az eredménnyel. Úgy sejtem, hogy a brit rendszer bizonyos elemei, elsősorban a „sixth form”, a tizenhat éven felüliek specializált felkészítése (három-négy tantárgy intenzív tanulása, bizonyos közismereti tárgyakkal kiegészítve) nagyon sok magyar gimnazista számára lenne szimpatikus. Nem hiszem azt, hogy a jelenlegi hatalom kész erre, hogy egyáltalán komolyan tárgyalni akar, de ha csak annyi történne meg, hogy társadalmi viták indulnak el a lehetséges rendszerek előnyeiről és hátrányairól, már azt is jelentős eredménynek tartanám.
A legtöbb, ami ma elérhető talán az, ha a társadalom jelentős része elfogadja, hogy az oktatás kulcsfontosságú, hogy ez nem valamiféle értelmiségi mantra, hogy valóban ezen múlik az ország jövője. Ezzel nem lehet megbuktatni Orbán Viktor rendszerét, de nagyon sok embert olyan gondolatok kimondására lehet kényszeríteni, ami pár hónapja még elképzelhetetlennek látszott.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518935-6ae5f8e9dccc8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518935&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518935-6ae5f8e9dccc8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518935-6ae5f8e9dccc8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@velőtanya: :))))
(Persze a nagy sietségben összezagyváltam, az első mondatban természetesen még csak „Cambridge” kellene szerepeljen. Ejnyeno.)
@velőtanya: Elmés riposzt. Azért persze nem árt, ha az ember tudja, miről beszél.
@Steinecker:
Oxbridge, Oxbridge… mon ami, hallott már ön bizonyos Monsieur Klinghammerről? Feltétlenül ajánlom becses figyelmébe.
@Steinecker: Persze, mindenben igazad van. Gondoltam megúszom, ha kbre beírom, de hát itt nem lehet pontatlankodni 🙂
@csársz: én elmehetek a jó… ba, de ettől még az iskola nem helyi ügy. Már ha nem akarjuk a lerohadásban hagyni a leroihasztott régiókat, településeket, családokat. Annak minden morális terhérvel és anyagi költségével.
Nem teljesen világos, miért kezdödik a poszt cigányozással. Van arra valamilyen bizonyíték, hogy az a kisgyerek nehezebben boldogul az iskolában, akinek a szülei cigányként azonosítják magukat és nagyon szegények, mint egy „magyar”kisgyerek, aki egyszrüen csak nagyon szegény. A nagyon nagy társadalmi különbségek pedig emelkedö bünözési rárához vezetnek, ami elöbb utóbb a középosztályt is érinti. Az oktatás pontosan az a dolog, ami elvileg esélyt adhat a menekülésre a nyomorból.
@ViktoriaF: nem világos, hogy mit jelent a ” cigányozás” kifejezés?
@Steinecker: azt hiszem a hivatalos megnevezés : az ókori filozófia Lawrence professzori székének tulajdonosa, ilyen a magyarban már nincs.
ja
Mindig a középosztályról van szó, esetleg a felső-középosztályról. Engem az érdekelne már egyszer, hogy a „felső osztály”, tehát az elit elitje, akiknek tényleg iszonyatosan sok anyagi, kapcsolati és kulturális tőkéjük van, azok hova járatják a gyereküket. Versenyistálló, alternatív magánsuli, külföld, homsechooling, vagy erre nincs szabály?
@Koviubi69: A felső tíz százalékot szokták Magyarországon felső-középosztálybelinek hívni, és mondjuk a felső két százalékot nevezik elitnek. http://www.origo.hu/itthon/20140612-magyar-tarsadalom-felmeres-osztalyletszam-2014.html
@jotunder: Köszönöm. Én a felső 2%-ra lennék kíváncsi. Az ő gyerekeik átlagban hová járnak?
Még egy érdekes dolog. Élnek Budapesttől és a megyeszékhelyektől messze is a felső, vagy a felső középosztályhoz tartozók. Na, ők hogy a fenébe tudják a gyerek iskoláztatását megoldani? Benyomják kollégistának 14 évesen?
@Koviubi69: Csinálnak egy magántanulói közösséget…
@Koviubi69:
A határ túloldalára, in Österreich. Már ált.iskolától, legalábbis felénk. Reggelente fél óra autózás. Középiskola már Bécs, lakást vesznek, vagy bérelnek.
@aritus:
„A keresett tartalom nem található”
Ezt adja ki.
De köszi.
@Koviubi69: Hát, Bihar, Békés, Szabolcs és Zemplén kis falvaiban azt a legfelső 2%-ot aligha lehet megtalálni – ergo arrafelé ez a probléma aligha létezik.
@aritus: Én is köszönöm a linket, elolvastam (alapból nem olvasok mandinert, mert nagyon sokszor az én zsebemben is kinyílik – nem a bicska, hanem min. a balta), de ezt elgondolkoztatónak találom, és vannak benne olyan dolgok, amelyekkel egyet tudok érteni. Vagy legalábbis jobban egyet tudok érteni, mint a „vállaljon.a.lecsúszó.falusi.középosztály.még.több.terhet” felfogással, amelyet általában olyan kutatók hirdetnek, akiket ez személy szerint nem érint (és most utalhatnék arra a cselekedetre, amikor valaki más ember testrészével veri a csalánt…)
Jó, mindehhez tegyük hozzá, hogy milyenek a személyes tapasztalataim és emlékeim Kelet-Magyarország egy olyan régiójából, ahol munkalehetőség a kanyarban sincs – de nem a faluban nincs, hanem 40-50 km-re se nagyon van, diplomás munka meg végképp’ nincs.. A közlekedés kész katasztrófa (a vasúti menetrend arra szolgál, hogy tudd, mennyit késik a vonat). A faluból a fiatalok elmentek. Akinek diplomája van, mindenki eljött, előbb Debrecenbe, de mivel ott sem könnyű állást kapni (a DE-BTK-n végzettek egyik fele elhelyezkedik a nyelvtudásával a helyi „call center” cégnél, a másik fele jön tovább), sokan Pestre/Dunántúlra, vagy még nyugatabbra. Ergo a fiatalok eljöttek, maradnak a szülők, nagyszülők, de lassan ők is elfogynak. Ill. van a falu lakosságának egy másik, gyorsan növekvő része – ma már a lakosság többsége, de még 10-15 év, és teljesen gettó-falu lesz.
Ha a nagyszülők meghalnak, az üresen maradt házakat alig lehet eladni: korrekt állapotban lévő családi ház, hatalmas telekkel 2.5 millióért? 50 km-rel arrébb 10, 200 km-rel arrébb 20 millióval érne többet. De hát amikor épült 30-40 éve, akkor ki tudta, hogy ez lesz? Anno volt tsz, tejcsarnok, csorda, a szomszéd kisvárosban 3 gyár – ma már semmi sincs. És persze, ki akarna egy olyan faluba költözni, ahol a helyi általános iskolában osztályonként max. 1-2 „magyar” gyerek van? Mert ilyen a lakosság összetétele – ugye a képzett fiatalok eljönnek, idővel elhozzák a szüleiket és maradnak, akik maradnak.
De visszatérve a házakra: amelyiket nem sikerül 2.5 millióért eladni, azt az első télen szétlopják. Persze, megértem, hogy nincs tüzelőjük és iszonyatos körülmények között élnek, de ha a te nagyszüleid házát vernék szét, amit ők egy élet munkájával építettek fel, szerintem téged sem az együttérzés vetne fel, ugye? És kérjünk még több áldozatot a helyi alsó középrétegtől, az egykori munkásoktól, a helyi értelmiségtől és az ő elköltözött/elmenekült gyerekeiktől? Most komolyan?
Az első tél után maradnak a falak, egy ideig még a tető, a kitört ablakok. A melléképületek 4-5 tél után leomlanak, és a legrégibb, vályogból készült házaknál (amelyek végképp’ eladhatatlanok) így jár maga az épület is. És jó esetben ekkor az önkormányzat eltakaríttatja a romokat a közmunkásokkal. És ez nem egyedi eset. A kelet-magyarországi falvak egy része pusztásodik. A szó legszorosabban vett értelmében. Ahányszor hazamegyek, mindig nézzek, hogy egyre több az üres ház és a kiürült telek.
Persze tudom, hogy vannak próbálkozások, vannak csodálatos, elkötelezett emberek, akik próbálnak tenni, pár faluval arrébb, talán eredményeik is vannak – de egyrészt ezek elszigetelt jelenségek, másrészt nem lehet mindenkitől ezt elvárni. Nem lehet azt elvárni a helyi „középosztálytól” és a tanároktól, hogy legyenek mártírok és a saját életük árán oldják meg a problémákat. Meg központi segítség és akarat híján úgyse fog sikerülni. Marad a menekülés, az „a.gyerek.menjen el,ki.kell.bírni.még.ezt.a.pár.évet.a.nyugdíjig,és.utána.megyünk.mi.is” mentalitás.
Mert sajnos nem nagyon van más megoldás. Nem tudom, van-e megoldás. Aki tud menekül. De akkor a Tiszántúl elveszett? Mordor? (Igen, mindenki ismeri a „vicces” térképeket, amelyeken így jelölik Józsefvárost és Kőbányát, vagy csak a Mázsa-tér környékét… óó, akik ezeket csinálták, azok még nem jártak Püspökladányon és Nyírbátoron túl, vagy akár csak itt, Pest megyében, a Dabason túli falvakban…)
Nem tudom, mi a megoldás, és attól félek, nincs is. Egy biztos, én már eljöttem és nincs az az erő, ami visszavigyen. Max. halottak napján, a temetőbe, de akkor is még világosban visszaindulok. És remélem, hogy jól emlékszem, melyik utcákon nem szabad járni (mert sok helyen kutyák vannak, de kerítés nincs.) Igen, ez a kis magyar valóság.
Elan Morin Tedronai: nézek. Bocsi.
@fortin2: hihetetlen nekem, hogy a szocializmus után még élnek ilyen vélemények
még egyszer, ha én tanítok, és bejön egy „szakfelügyelő”, a fejéhez kap, és kirohan, és mégis hozzám jönnek harminc év múlva, hogy egészen másként látják a világot, mert úgy tanultak meg dolgokat
csak érdeklődj „Kavics” tanár után a Fazekasból, aki a Himnusz alapján tanította a matekot, aztán nem győzte számolni a diákolimpiai aranyakat a tanítványainál
és nehogy azt hidd, hogy a falusi iskolában nem ugyanígy van, ha békén hagyják a helyi értelmiségieket, tanárokat és önkormányzati embereket, hogy együtt találják ki, mire van helyben szükség
a tanár nem betanított munkás, akitől mindig ugyanazt a munkadarabot kell megkövetelni, hanem éppen ellenkezőleg
vagy dobjuk ki az összes egyetemet, amit elvégeztek, és bízzuk Kósa Lajosra, akinek nem sikerült
láttad te, milyen osztályfőnöki órát tartott Hoffmann Rózsa, aki a szakfelügyelőket felügyelte?!
@csársz: mellesleg Hoffmann sem ilyet tartott, amikor még magára zárta a tanterem ajtaját, és nem akart megfelelni a saját maga (inkább az idióta, mindenhez értő OV) támasztotta követelményeknek
@esernyősEvezős: tegnap még olvasható volt.
Nem tudom, hogy miért.
@Elan Morin Tedronai: nem igazán értem, hogy ezt a hosszú szöveget miért nekem címezted? Írtam én azt, hogy nincs baj?!
Amit te leírtál az pont az a folyamat, amit csak kormányzati, hatalmi, többségi pozicióból lehetne megváltoztatni, törvényekkel, szabályokkal, intézményrendszerrel, és nem a társadalomból totálisan kirekesztett, képzellen, nulla érdekérvényesítő képességekkel rendelkező, az előbbre jutásra, munkára, normális iskolára semmi reményű szegények fogják azzal, hogy szépen és illedelmesen viselkednek, ahogy ez a Forgács is mondja.
Aki teheti menekül Magyarország ezen elátkozott, 3. világbeli vidékeiről. AKI TEHETI. Mert van olyan végzettsége, iskolázottsága, kapcsolatrendszere, van reménye, hogy munkát kap stb. Akik meg nem tehetik, ott rohadnak tovább, és igen ez egy önmagát erősítő folyamat, egyre szarabb lesz.
Már a kádár korszakban elindult ez a folyamat, amit már akkor is, meg azóta is a rasszista előítélet és kirekesztés csak erősített, felgyorsított. De a rendszerváltás után ezekről a vidékekről totálisan megfeledkeztek, a nagyipar összeomlott, a tsz-ket felszámolták, és felszámolták azt a működési modellt, amivel a falusi emberek meg tudtak élni (pl háztáji, ami azért tudott működni, mert ingyen kapták a tsz-től a vetőmagot, tápot, garantált volt a felvásárlás) Többek között azért is feledkeztek meg, mert 0 érdekérvényesítésű emberekről van szó. Választáskor elég egy kis kaját, pálinkát adni, a többi meg le van szarva.
Aki/akik meg ekkora kormányzati és társadalmi ellenszélben mégicsak próbál tenni valamit, pl Igazgyöngy alapítvány, Sajókazai iskola, azokat a hatalom vegzálja, akadályozza stb.
igazgyongy-alapitvany.hu/
http://www.ambedkar.hu/
2010 előtt volt pl a Biztos Kezdet nevű projekt, ami főleg norvég civil pénzekből működött, de valamennyi állami pénz is volt benne. Ezek pont a gettókban működtek, a gyerekeket 3 éves kortól az anyjukkal együtt szocializálták az iskolára. Na a fidesz hatalmora került, lejárt a pályázat, azóta sincs helyette semmi, csak a „szeretetteljes szegregáció” (hogy rohadna meg az, aki kereszténynek hirdeti magát és ilyeneket mond hatalmi!!!! pozícióból.
De egyébként 90 óta az összes kormány, párt leszarta mi lesz a cigányokkal, a szegényekkel, az elgettósodott vidékekkel. Ellopandó pénzt láttak csak benne, meg olcsón megvásárolható szavazókat.
@csársz: engem tanított Kavics, de Himnuszra sehogy se emlékszem; kérlek, segíts!
@aritus:
Én egyébként Cserdi polgármesterét, Bogdán Lászlót se kedvelem, ahogy ezt a Forgácsot sem.
Mindketten elfogadják azt az előítéletes képet a cigányokról, ami a többségi társadalomban él róluk, és azt igyekeznek bizonyítani, hogy kellő odafigyeléssel „rendes” embereket lehet faragni ezekből a lusta, tolvaj, tanulni és dolgozni sem akaró cigányokból.
De Bogdán legalább élhető világot teremtett a falujában az ott élő emberekkel összefogva.
Van más cigányfalu is, (sajnos nem ugrik be a neve, sőt lehet, hogy több is van) ahol a polgármester segítségével kiverekedték magukat a totál semmiből, csak azt nem hájpolják, nem irogatnak róla folyton, nem készítenek vele interjút, mert nem úgy beszél a cigányokról, ahogy Forgács és Bogdán.
Arról meg nem is beszélve, hogy a jogvédőknek megy neki ez a jóember, mintha ők tehetnének arról, hogy Magyarországon 3. világbeli vidékek is vannak.
@Boli – Ch.T. is, meg hát!: A 3. leggazdagabb magyar, a nyíregyházi Bige László is oda autóztatja a gyerekét?
@Elan Morin Tedronai: Lusta vagyok másik példát keresni, mint Bolinak. Bár olyat is találtam, hogy Kelet-Magyarországon összesen 47 személy él minimum 2 milliárdos vagyonnal.
@csársz: Én egy korábbi cikknél leírtam, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a helyi közösségre hagynák nagyrészt az oktatást. Orbitális hülyeség, hogy a központi döntés jobb, és egy vízfej majd jobban tudna dönteni. Csak mivel hozzáírtam az iskolai utalványos rendszert is (voucher), ami a szegény gyerekeknek is lehetővé tenné a jobb, akár magán suliba járást, meg lett nekem mondva, hogy nem libertárius kísérleti telep vagyunk. Valóban nem: 2002 és 2012 között progresszívliberális, 2012 óta sztálinista kísérleti telep a magyar oktatást! Legalább egy esélyt kaphatna a szabad választás, és a helyi kezdeményezés!
Amúgymeg, hogy jajj csúúúna középosztály a köz pénzén akar jobb oktatást! Basszák meg! Csináljanak vidékre magán/közösségi iskolát, én a gyerekemnek kifizetném a tandíjat is, mellé az adót, sőt támogatnám én a szegény diákokat, hogy oda bekerüljenek! Nem akar senki normális ember se menekülni, legalábbis nem a cigány gyerek, hanem a fos oktatás elől akar!
@aritus:
Ehhez ezer százalékkal csatlakozom!
Bogdánt felkapták, pl. ott ül minden héten szinte a Szabadfogásban (HírTV), és néha én szégyellem magam helyette, annyira szánalom, amit ott művel.
(Közben felkutattam ezt az interjút is, amit reggel nekem nem sikerült)
Erről a pasasról egyetlen momentum mindent elmond (és StumpfBubut ismerve nem is véletlen a címválasztás): ő a cigány Habony akar lenni.
Hát pásztmekh, ne akarjon! Elég abból egy is, sőt, sok is (nem kell, egyszerűen NEM KELL olyan ember a közéletbe, mint ez a drogos ingyenélő. SEMMI nem indokolja a létezését – és erre jön egy cigány ember, aki egy jobboldali(???) lapban azt nyilatkozza, hogy ő ilyen/ez akar lenni????
Kb. ennyit a gusztustalanul – lassan már bájeri mélységekbe süllyedő – Stumpfról és a dízscigányáról.)
@Koviubi69:
amíg bizonyos civilizációs normák nem lesznek kellően elterjedtek és kellően interiorizáltak, nem alakul ki ez alapján egy erős „liberális-demokratikus” vagy ettől fejlettebb hagyomány, a helyi közösségekre bízás nagyjából a korrupcióval, a kiskirályok-döbrögik és egyéb helyi idióták rémuralmával egyenlő.
kösz, én nem kérnék belőle.
@Elan Morin Tedronai:
megoldás aligha van. itt-ott lehet javítani, változtatni, de nem mindenre van megoldás.
@WiteNoir: Szerintem, amit leírsz az már megvan. Van, ahol nem, de szerintem az a kisebbség. Viszont ettől függetlenül: AHOL megvan, ott tessék a helyi közösségre hagyni azt, amiben igenis elég érett dönteni!
@Koviubi69:
szerintem nincs meg.
ráadásul az egész alapból rossz.
maga a polgármesteri tisztség létezése is botrányos, a rengeteg kis külön önkormányzat is az, lehetne még sorolni.
@WiteNoir: Ahol a helyiek el tudják tartani, és megvan a megfelelő, szakképzett tanári gárda, ott miért ne legyen az iskola helyi irányítás alatt? AHOL ez nincs meg, ott persze, ne! És igen, ahol olyan a helyzet, ott tök fölösleges az önkormányzat léte is.
aritus: Elnézést, csak az Ön (és Fisk) által emlegetett cikk kapcsán jutott eszembe. De ugyanúgy eszembe jutott fortin2 szavai kapcsán, mert vele ellentétben szerintem a szabad iskolaválasztás igenis nagyon fontos – amíg az megvan, addig legalább az, aki még akar és tud, el tud jönni. Hogy mi marad azután, hogy mindenki eljött, aki tudott – abba viszont nem túl jó belegondolni.
(Zárójeles megjegyzés: de nem ugyanez játszódik le kicsit országos szinten is? Aki tud, elmegy még nyugatabbra.)
Abban valószínűleg teljesen egyetértünk, hogy irgalmatlan akarat és pénz kellene a helyzet javításához (célzott pedagógiai programok, jól felkészített* és kellően megfizetett tanárok, értelmes közmunka rendes fizetéssel, az egész közösségekkel foglalkozni, etc, etc) – és akkor talán – talán! – még meg lehetne fordítani ezeket a tendenciákat.. Csak sajnos szerintem nincs politikai akarat rá, így pedig.. na, nem sok jóval kecsegtet az elkövetkező 20-30 év.
* hogy a jelenlegi/közelmúltbeli tanárképzés mennyire nem készített fel ilyen helyzetekre és a középosztálytól eltérő szociokulturális hátterű diákokkal való foglalkozásra, arra szerintem szót vesztegetni is felesleges. Amúgy a központosításnak, ha ez a kis falusi iskolákat érinti, még lenne is értelme, mert tankerületi szinten valószínűleg jobban meg lehet szervezni pl. a szakos ellátást (hiszen pl. egy földrajz-biosz szakosnak egy olyan iskolában ahol csak egy osztály van párhuzamosan, elég nehezen jön ki az óraszáma), speciális ellátásokat, ilyesmi. Ha lenne pénz arra, hogy lelkes, elkötelezett tanárokat nyerjenek meg, pedagógiai asszisztenseket alkalmazzanak, értelmes foglalkozásokat tartsanak (a jelenlegi ‘kötelezően bent kell lenni délután 4-ig viszont agyrém – legalábbis addig agyrém, amíg az egyébként is kizsigerelt tanároktól várják, hogy még délutánra is találjanak ki valamit, amivel értelmesen lekötik a gyerekeket), foglalkozzanak a családdal, a helyi közösséggel, akkor talán… De nem látok erre politikai szándékot. Anélkül pedig a helyi társadalomnak se nagyon vannak eszközei (és így a legracionálisabb döntés az egyéni menekülés).
Ui. Igen, tudom, hogy vannak lelkes próbálkozások, és kellően csodálom is azokat, akik erre képesek és erre ráteszik az életüket – de országos szinten ezek elszigetelt jelenségek és az elért eredményeik aligha változtatják meg az összképet.
@esernyősEvezős: köszi:)))
és íme, amiről szintén írtam, hogy azt vegzálják, fenyegetik, aki valóban tesz a felzárkóztatásért:
nyomorszeleblog.hvg.hu/2016/2/21/512-helyreigazitas/
„Telefonos és emailes megkeresést is kaptam az EMMI-ből, amiből kiderült, gond van vele. Nem a teljes cikket kifogásolták, hanem csak a „szeretetteljes szegregáció” kifejezéssel kapcsolatban merült fel probléma: „Hol s mikor hallotta ezt a kifejezést Miniszter úr megnyilatkozásaként? Nem hallhatta, hiszen ő sohasem mondott ilyet.”… „Arra kérjük Önt, maradjunk partnerek, s mindkét fél számára terhes és időigényes procedúrák helyett vonja vissza állítását, vagy kérjen ugyanott elnézést a leírtak miatt.”- írták, jelezve az is, hogy ilyen esetekben perre viszik az ügyet.”
nyomorszeleblog.hvg.hu/2016/2/21/512-helyreigazitas/
Na most elolvastam, hogy mit mondott Balog a perben. Valóban nem mondta, hogy „szeretetteljes szegregáció”. Viszont ezeket mondta:
„Azt nem vilatom, hogy a Huszár-telep szegregált környezet. Ezen nincs, mit vilatkozni.
Ugyanakkor van egy iskola, ahol 35 gyereket szeretetben, tisztességben, színvonalasan nevelnek,”
Egyébként érdemes elolvasni, mert még hátborzongatóbb, amit Balog mond, mint a szeretetteljes szegregáció. A tanú vallomásából kiderül, hogy kurvára tisztában van azzal, hogy mi zajlik Magyarországon a szegény és/vagy cigány gyerekekkel. Szóval egy rohadék.
@Elan Morin Tedronai: abban teljesen egyetértünk, hogy ezt (a leszakadt Magyarország felzárkóztatását) nem lehet, nem szabad a tanárokra lőcsőlni.
Ez kormányzati feladat, törvények, jogszabályok, intézményrendszer, azaz pénz, paripa, fegyver kérdése.
És nem lehet az ott ragadt öregekre és az ott ragadt szegényekre kenni.
@csársz: „hihetetlen nekem, hogy a szocializmus után még élnek ilyen vélemények” mármint azoknál a buta, őskomcsi finneknél, dánoknál, franciáknál, németeknél stb.? Akik úgy gondolják, hogy ha a helyi közösség ügye marad a közoktatás, akkor nemhogy rögzülnek, hanem szakadásig mélyülnek a szociális különbségekből adód hátrányok, amelyektől csakis az iskola mentheti meg a felnövekvőket. Esetleg próbáljuk meg lefordítani finnre az „elitiskola” kifejezést, elég döbbenten néznének.
És nyilván nem a tanári autonómia csorbításáról van szó, bár ezt a szalmabábot a középosztályi privilégiumokat védők gyakran felmutatják. Az intézményfenntartás felelőssége, ezen belül a minden tanár által messze elkerült vidéki iskolákhoz csoportosított igen jelentős finanszírozási többlet biztosítása, kétszeres tanári fizetésekkel, laborokkal, ingyenes osztálykirándulásokkal, színháznézésekkel (ezt már az amcsik is így csinálják, szintén, mint régi komenyisták) az államé, nem másé. Az önkormányzat, az egyház stb. tegye hozzá a saját plusszait, de az legyen a luxus. Az oktatási teljesítményt pedig döntően nem az egyes tanárokon (bár rajtuk is), hanem az iskolán kérik számon a normális tanfelügyeltek, sokkal szigorúbban, mint nálunk.
Ez a szöveg persze: „magamra zárom az ajtót és akkor azt csinálok, amit akarok”, nagyon jól hangzik a kurucos magyar világban, de mondjuk az én gyerekem tanára lesz szíves nem magára zárni az ajtót azért, hogy ne láthassa senki, ha képtelen az interneten tájékozódni, ha nem egy művelt értelmiségi, ha nincsenek szociális kompetenciái, ha leragadt Klébersbergnél vagy Ancsel Évánál. A pedagógiai központok szétverése például azért volt bűn, mert ezekre alapozva éppen egy ilyen hatékony és szakmailag kompetens minőségbiztosítás épülhetett volna ki.
@fortin2: amiről beszélsz annak itten nyomokban sincsenek meg a feltételei, és elsősorban nem anyagi okok miatt. a finn oktatási modell (egyáltalán a finnek gondolkodása az oktatásról) egy olyan közgondolkodásba van beleágyazva, amely jó pongyolán összefoglalva elemi (tovább nem bontható, reflexekbe épült) értelemben minden embert embernek tekint. máshol kezdődnek a viták, és mások a vitatott kérdések.
@Elan Morin Tedronai: Lassan tényleg aktuális lesz Spiró Feleségversenye…
(poszthoz) Talán írták már, hogy Nahalka pl kijött az alámerülök-kibekkelemből, és azóta naponta elmondja ezt, súlyosabb szavakkal. Talán páran meghallják most.
@fortin2: A KLIK igenis csorbítja a tanári autonómiát. Le van adva a központi terv, és aztán ahhoz lehet igazodni a kedves kollégának! Beszéltem Varga Mihály kabinetfőnökével a héten, aki mivel nagyon védte a KLIK-et, ezért rákérdeztem, hogy miért? És erre előjött tiszta balos érvekkel a közponotsítás egyenlősítő erejéről. Na, ez a szalmabáb!
@incze: Itt nem tekintünk minden embert embernek?
@Koviubi69:
Andor Mihály: Miért ragaszkodnak annyira a KLIK-hez? | Gépnarancs
„Lehet, hogy majd toldozzák-foltozzák. Itt lecsípnek belőle egy kicsit, ott faragnak belőle egy kicsit. Lehet, hogy majd felaprózzák sok kisebb KLIK-re. Ez beleillene a fideszes unortodox meg illiberális bűvészmutatványok sorába: decentralizálják a centralizációt. De egy biztos: nem fogják a KLIK-et megszüntetni. A KLIK ugyanis nem csak ideológiai börtönőr, hanem fegyelmező szerv és gazdasági vállalkozás is. A KLIK nem csak a diákokat és a tanárokat tartja kordában, hanem a vállalkozók nagy tömegét is. Ez utóbbi funkciójában egy nagy pénzmosoda, nagyobb, mint amilyennek Mellár Tamás a Századvéget minősítette.”
gepnarancs.hu/2016/02/miert-ragaszkodnak-annyira-a-klik-hez/
@Koviubi69: nem.
@incze: Te lehet, hogy nem…
@fortin2: a te gyerekeidnek ilyen tanárai voltak biztos, nekem és az én gyerekeimnek nem
téged ellenőriznek napjában, és úgy sincs egy saját ölteted sem? ne haragudj, még a hülyeségek leírása után sem tudom feltételezni rólad*
te a finn oktatást akarod hasonlítani a magyarhoz, nagyon szép, csak éppen az alap egészen más csak azzal kezd, hogy ha mondjuk Finnországban elfogadnak egy pályázatot, akkor ellopják-e az összes pénzt vagy felhasználják arra a célra, amire elnyerték?
(az meg nettó hazugság, hogy minden finn iskola ugyanolyan)
te azzal jöttél, mennyire le voltak robbanva az önkormányzati iskolák, és elfelejtetted megemlíteni, hogy a folyamat az önkormányzatok kizsigerelése után kezdődött, és hogy a KLIK után egy pillanat alatt még rosszabb lett a helyzet
*mindamellett, hogyan akarod ellenőrizni a tanárt, ha nem úgy, hogy mint a közösség része saját magad is részt veszel az iskola életében, az iskola koncepciójának kialakításában stb.? a magam részéről a közvetlen demokrácia terepének egyedül az iskolát (óvodát) tartom, és nagyon fontos volna, hogy szülő, tanár, diák, hivatal együtt tanulja és alkalmazza benne a demokrácia eszközeit
@csársz: és milyen elitiskola? én egy külvárosiba jártam (még gimi is lett az általánosból néhány évre, képzelheted!), a nevét sem hallottad soha, de amikor harmadikban (ma tizenegyedikben) okoskodva szembe állítottam Petőfi nagyszerű forradalmiságát (igazi költő!) Arany visszahúzódottságával, drága tanárom szelíd szavakkal és kérdésekkel terelgetett, majd a szünetben odajött megkérdezni, hogy biztosan jól olvastam-e Babits Mihály Petőfi és Arany-át (úgy csinált, mintha „tudná”, hogy ismerem, elpirultam, és naná, hogy az első dolgom volt beszerezni)
viszont a szöveggyűjteményen meg a Laricseven kívül tankönyvet kinyitni, na az nem fordult elő
(tényleg: te részt vennél tankönyvírásban, ha tudnád, hogy ez lesz a hivatalos és egyetlen?)
@Koviubi69: Perszehogy a KLIK csorbítja. De ki mondta a mostani KLIKről, hogy működőképes és jó???
@csársz: „a te gyerekeidnek ilyen tanárai voltak biztos, nekem és az én gyerekeimnek nem”
Ez arra utal, hogy marha nagy mázlija van a gyerekeidnek. Néhány tanárszemélyiség az én gyerekeim általános iskolai élményeiből: N. néni, aki miatt egész este zokogott a gyerek, mert kifejezetten megtiltottam, hogy leírja 100x, hogy nem beszélget többé a padtársával. Zs. néni, aki nem tudott elmenteni egy dokumentumot a megfelelő könyvtárba, és nem tudta, hogyan cserélhet ki egy szót a kérdéses dokumentumban. E. tanárnő, aki szerint a nyolcadikosoknak azért jó olvasmány a Sorstalanság, mert pont most annyi idősek, mint Köves Gyuri, ezért, úgymond, bele tudják élni magukat. K. néni, aki szerint nem igaz, hogy Münchenben lemészárolták az izraeli sportolókat. P. tanár úr, aki addig nem volt ennyire ostoba és műveletlen, amíg végképp nem lépett az idült alkoholizmus útjára.
Gyakorlatilag a két kölköm általános iskolai tanulmányai alatt 1, azaz egy olyan tanárral találkoztam, aki kompetens, hozzáértő és jóindulatú volt. Ja, nem is. Voltak még ketten, két pályakezdő. Az egyik ma egy osztrák hüttében szedi a poharakat az asztalról, a másik állást kapott egy call centerben Pesten.
„téged ellenőriznek napjában, és úgy sincs egy saját ölteted sem? ne haragudj, még a hülyeségek leírása után sem tudom feltételezni rólad*”
fortin2 nem azt mondja, hogy a KLIK jó, hanem azt, hogy a teljes ellenőrizetlenség nem jó, és – a fenti tapasztalataim alapján – kénytelen vagyok vele egyetérteni. Ellenkező esetben az ostoba, műveletlen és alkalmatlan tanárok a többiek hivatástudatán, eszén és műveltségén fognak utazni.
„te a finn oktatást akarod hasonlítani a magyarhoz, nagyon szép, csak éppen az alap egészen más csak azzal kezd, hogy ha mondjuk Finnországban elfogadnak egy pályázatot, akkor ellopják-e az összes pénzt vagy felhasználják arra a célra, amire elnyerték?
(az meg nettó hazugság, hogy minden finn iskola ugyanolyan)
te azzal jöttél, mennyire le voltak robbanva az önkormányzati iskolák, és elfelejtetted megemlíteni, hogy a folyamat az önkormányzatok kizsigerelése után kezdődött, és hogy a KLIK után egy pillanat alatt még rosszabb lett a helyzet”
olyasmit adsz a fortin2 szájába, amit ő nem mondott, mire való ez?
„mindamellett, hogyan akarod ellenőrizni a tanárt, ha nem úgy, hogy mint a közösség része saját magad is részt veszel az iskola életében, az iskola koncepciójának kialakításában stb.?”
Ezzel részben, félig egyet tudok érteni. Csakhogy nekem is van egy foglalkozásom (nem tanár vagyok), amelyet gyakorolni kényszerülök megélhetésileg, heti 40+ órában, plusz 2 gyerekem, mostmár két különböző iskolában, a kettőnek együttvéve cca 20 tanára van, na ezeknek a tevékenységét kellene megítélnem jogászként Margó énektanárnénitől KOvács matematikatanárúrig, továbbá az iskolák gazdálkodási gyakorlatát, pedagógiai programját. Mindezt úgy, hogy én magam iskolázottnak és vidéki viszonyok közt magas jövedelműnek számítok – szerinted milyen reális esélyem van az érdemi ellenőrzésre, és milyen van annak a szülőnek, aki maga sem végezte el az általános iskolát?
„a magam részéről a közvetlen demokrácia terepének egyedül az iskolát (óvodát) tartom, és nagyon fontos volna, hogy szülő, tanár, diák, hivatal együtt tanulja és alkalmazza benne a demokrácia eszközeit”
Ez így van, egyetértek; de ez nem jelentheti azt, hogy korlátlanul lehet kísérletezgetni. A gyerekeinkről beszélünk.
@Koviubi69: na az nem ketseges, hogy a KLIK csorbitja a tanari autonomiat. es szerintem az sem kerdeses, hogy a csorbitasnak ez a merteke nem szolgal semmifele egyenlositest.
a kerdes az, hogy Magyarorszagnak szuksege van-e egy olyan jellegu szervezetre, mint a KLIK, vagy esetleg olyanra lenne szuksege, mint az OFSTED.
na erre nem tudok valaszolni, meg sem kiserlem. azt gondolom, hogy Magyarorszagon bizonyos centralizacios intezkedesekre, az egysegesitett vizsgarendszernel, es a sztenderd minosegellenorzesnel is centralizalobb intezkedesekre, amelyek azonban a jelenlegi KLIK centralizacios szinvonalat nem erik el, szukseg van. gondolom… nem tudom.