Bátortalan oktatásposzt
Eredeti szerző: jotunder
Forgács István cigány értelmiségi nyilatkozta nemrég a Mandinernek, hogy ma már húsz százalék feletti a cigányok aránya az öt éven aluli népességben. Ő ezzel foglalkozik, vélhetően tudja mit beszél. Ez ugye azt jelenti, hogy tíz-tizenöt év múlva a munkaerőpiacra belépők több mint ötöde lesz cigány. Magyarország jövője nem csekély mértékben azon múlik, hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel az iskolában.
A magyar underclass nehezen definiálható, de az „alsó” másfél- kétmillió ember Magyarországon nagyjából kimeríti azokat a kritériumokat, amelyekkel a nyugati underclass-t jellemzik. A mélyszegénységgel párosuló tanult tehetetlenség eleve azt jelenti, hogy az államnak át kell vállalnia olyan feladatokat amelyek általában a családokra hárulnának. A korai fejlesztés hiányosságai, a ki nem mondott szavak, mondatok százezrei, az elmaradt szülői megerősítések és esti közös játékok, szinte behozhatatlan hátrányt jelentenek ezen családok gyermekei számára. És ezek az aggregált hátrányok már ma is nagyon komoly hatással vannak az ország versenyképességére.
A leszakadástól rettegő széles alsó-középosztály gyerekei lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az underclass-ból származók, de a középiskolai felvételiknél pontosan ugyanolyan páriának érzik magukat, mint az alsó osztályok gyerekei.
A középosztályra tervezett iskolarendszerben a középosztálybeli gyerekek aránylag jól teljesítenek, de egyáltalán nem érzik magukat jól. A kockás inges szelfizők, az én társadalmi osztályom gyerekei, az ő hangjukat halljuk, mert ők és az ő társadalmi osztályuk képes arra, hogy egyáltalán artikulálni tudják a véleményét.
Magyarország ma nem vevő az altruizmusra. A középosztály, a társadalom motorja, nagyon pontosan érzi, hogy Magyarország egyáltalán nem teljesít jól, a nyugati életszínvonalról csak a felső-középosztály álmodhat, alig élnek jobban, mint a szüleik a Kádár-korszakban. Kertesi Gábornak, aki az oktatás problémáit a közgazdaság-tudomány irányából vizsgálja, tökéletesen igaza van abban, hogy a középosztálynak kellene most egy kisebb áldozatot hoznia, de én úgy érzem, hogy ez gyakorlatilag reménytelen. A középosztály úgy érzi, hogy már meghozta a maga áldozatait, fél az alsóbb osztályoktól, és az alsóbb osztályokkal együtt fél a cigányoktól. Én egy aránylag liberális ember vagyok, és azt is gondolom, hogy jobb lenne, ha egy kicsit nagyobb lenne a szolidaritás az országban, de nem vagyok optimista.
A kockás inges követelések jellegzetesen középosztályos követelések, de én ezt most el tudom fogadni. Azt nem tudnám elfogadni, ha egyáltalán nem beszélnénk az oktatás súlyosabb és félelmetesebb problémáiról. Biztató dolognak tartom, hogy jobboldali emberek is felismerik, hogy ez így nem mehet tovább, és nem valamiféle balliberális nünükeként jelenik meg a korszerű és magas színvonalú oktatási rendszerekben való bizalom.
Nagy-Britanniában komoly oktatási reformok voltak az elmúlt években, GDP arányosan lényegesen többet költenek erre a területre, mint Magyarországon és nem lehetnek teljesen elégedettek az eredménnyel. Úgy sejtem, hogy a brit rendszer bizonyos elemei, elsősorban a „sixth form”, a tizenhat éven felüliek specializált felkészítése (három-négy tantárgy intenzív tanulása, bizonyos közismereti tárgyakkal kiegészítve) nagyon sok magyar gimnazista számára lenne szimpatikus. Nem hiszem azt, hogy a jelenlegi hatalom kész erre, hogy egyáltalán komolyan tárgyalni akar, de ha csak annyi történne meg, hogy társadalmi viták indulnak el a lehetséges rendszerek előnyeiről és hátrányairól, már azt is jelentős eredménynek tartanám.
A legtöbb, ami ma elérhető talán az, ha a társadalom jelentős része elfogadja, hogy az oktatás kulcsfontosságú, hogy ez nem valamiféle értelmiségi mantra, hogy valóban ezen múlik az ország jövője. Ezzel nem lehet megbuktatni Orbán Viktor rendszerét, de nagyon sok embert olyan gondolatok kimondására lehet kényszeríteni, ami pár hónapja még elképzelhetetlennek látszott.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518935-6ae5ee674ce93' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518935&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518935-6ae5ee674ce93&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518935-6ae5ee674ce93' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@közösperonos átszállás: „Elég sok „központosított” dolog van most is (volt 2010 előtt is) a közoktatásban, bértábla, óraszámok, normatíva, végzettségek, alaptanterv, tankönyvek listája stb., mert hiába gondolják a helyiek mondjuk, hogy havi hetvenezer is elég a tanárnak, max. majd bábozni fognak magyarórán, nem írni-olvasni, ez nem opció.”
de ez mind baj, nagy baj, egyiknek sem kellene központosítva lennie
én például éppen abban látom, hogy kicsi a fizetés, hogy központosítva van
@TG69: a korai szelekció károsságára a legjobb bizonyíték Mozart és Polgár Judit
és nem azért kellett a korai szelekció, amit mondasz, hanem azért, mert az általános iskola akkor(és most még inkább) kiölt minden motivációt gyerekből és tanárból egyaránt
de hogy ez ártana a gyereknek, aki utána ugyanazt tanulja, csak motiváltabban, azt biztosan minden oktatáskutató így látja
@csársz: Ami xy-nak jó, az nem biztos hogy jó társadalmi szinten. Azért írtam, hogy egyelőre nem lehet megszüntetni, mert Mo-n nincsenek felkészítve a differenciált oktatásra a tanárok és nincs meg más feltételrendszere sem. De azt tudni kell, hogy ez egy szükséges rossz. Ez egy viszonylag új empírikus ismeret, nekem is meg kellett emésztenem. Én azért az oktatás kutató egyetemi tanároknak/docenseknek adok egyelőre igazat, mert az iskolai output is ezt mutatja: nem emelkedett a kiemelkedőt nyújtók teljesírtménye az új iskolatípusok megjelenése óta, sőt csökkent, miközben csökkent az alsó decilisek teljesítménye is. Ez van.
@csársz: Ja és a pdf-ben van a pozitív megerősítés is, kiemelem :
„A történelmi, társadalmi és gazdasági vonatkozásban Magyarországhoz
sok szempontból hasonló Lengyelország a PISA-vizsgálatok eredményei
tekintetében egyáltalán nem hasonlítható hazánkhoz. A lengyel tanulók minden
tekintetben jobban teljesítenek magyar diáktársaiknál: kevesebben hagyják
el az iskolát idő előtt, több mint kétszer annyi a legmagasabb képességszinten
teljesítők aránya, és míg nálunk a diákok 20%-a funkcionális analfabéta,
addig a lengyeleknél ez az arány csak 10%. Lengyelország különösen a
matematika területén fejlődött látványosan. A lengyelek 2000–2012 között
50 pontot javítottak a matematikai eredményükön, miközben a magyar
15 évesek ugyanezen időszakban 10 pontot rontottak. A lengyel eredmények
hátterében ugyancsak egy következetesen véghezvitt közoktatási fejlesztési
program áll, melynek hatása éppen akkor kezdett jelentkezni, amikor a PISA mérés
elindult. Sikereik főként azzal magyarázhatók, hogy az 1990-es évek
végén egyszerűen megszüntették az iskolai szelekciót, és a 15 évesek teljes
populációja azonos iskolatípusba jár. „
A PISA-témához nem szeretnék komolyabban szólni, de tényleg adott korosztály (15 éves, 9-esek) teljesítményét /iskolatípustól függetlenül/ vizsgálja.
Nagyon nem mindegy, hogy egy jobb 8 osztályos gimnáziumban ( ahol a tanár és a tanulók sajnálják a ráfordított idő), vagy egy szakképző 9. osztályában kell megcsináltatni.
A központosításhoz annyit, hogy ebben a formában a besúgórendszer kiépítését szolgálja, mert nem szakmai mérce és nem alkalmas segítése a tanári munkának.
Az a gondolat, hogy a tanár bezárja az ajtót, nem azt jelenti, hogy azt csinál, amit akar, hanem az teszi, amit téma, didaktika/ metodológia alapján szakmai belátása szerint választ.
@Érvsebész:
Legyinteni szeretnék erre, de sajnos igazad van abban, hogy milyen feneketlen sötét alakok (is!) kerülhetnek és maradhatnak gyerekek közelében. Ezek viszont nem álldogálnának soha az esőben, és kockás inget se vesznek fel alapos meggondolásból.
posting times pictures of you so I know who are the people who always surprise me in flex or that I know who who who is who! freerollspokerroom.com
Palkovics akadémikus kiadta a jelszót, előre e lenini úton:
index.hu/belfold/2016/02/23/az_allamtitkar_helyteleniti_a_hetfoi_szulosztrajkot/
Nem hogy kevesebb ellenőrzés és minpsjtés kell, hanem több. Minden hónapban új portfolió, minden hónapban egy tanfelügyelői látogatás? És kancellári rendszer, sőt konzisztóriumi?
@Wolff: Külön kedvencem a központi krétaraktár.
blog.atlatszo.hu/2016/02/tizezer-embert-nem-lehet-kirugni-tanarlazadas-ahogy-az-oktatas-nemecsek-ernoi-latjak/
azért ez még valamennyire biztató.
@Wolff: cdn.atlatszo.hu/wp-content/uploads/sites/29/2015/05/4.jpg
@perro morado: Nyilván szólt valaki, hogy egy havernak vannak kiasználatlan logisztikai kapacitásai. És piaci áron vezsteséges lenne, de egy jó kis ki szállíthatja ki a krétát közbeszerzésen szívesen nyerne.
@esernyősEvezős:
a kézilabdás tanmeséd zene liberális füleimnek.
lám, lám, a rátok kényszerített verseny által teremtett objektív kényszer kihozta belőled a legjobbat.
te is, és a közösséged is gazdagodtatok ezáltal.
@TG69: erre hol vannak az adatok,
azt akarod mondani, hogy a Németh László gimnázium (ez volt Hoffmanné, amikor még normális volt) végzősei rosszabbak voltak, mint a Kiliánéi (ez volt a Németh László elődje)? Erre van egy fogadásom, hogy nem igaz!
@TG69: „15 évesek teljes populációja azonos iskolatípusba jár. „”
én is ezt szeretném. 6 osztályosba!
@csársz:
Bocs, hogy csak most.
„1. ha nem találsz kompetens tanárt, azon nem lehet segíteni sem ellenőrzéssel, sem mással ha nincs kompetens tanár ma, még kevésbé lesz a KLIK-kel” – így van. De a kompetens tanárt nem az Üveghegyen túlról, az Óperencián innenről kell megtalálni, hanem képezni kell, mentorálni, kiégését megelőzni, és hülyeségét – ami mindannyiunknak van – olykor korrigálni, máskor (gyerekbántalmazás) megtorolni. Ehhez kell(het) szervezet, amelyről egyetlen percig sem állítottam, hogy a KLIK.
„2. a bátyám is mindig panaszkodott a tanárokra, mint te, és akkor is azt válaszoltam: „érdekes, nálunk nem így van, a mi tanáraink mind jók voltak”, és ez csak a hozzáállásomból adódott
hiszem, hogy minden tanárból ki lehet hozni a legjobbat, és leginkább a szülők hozhatják ki! (semmi esetre sem a tanfelügyelő)”
Tökre örülök, hogy szerencsétek volt. Én is szerencsés voltam, mert volt néhány remek tanárom. De nem mind.
„3. semmi olyat nem adtam fortin2 szájába, amit nem mondott, mert ezt írta: „nem érti meg, hogy milyen görcsöket és létező félelmeket okozott az önkormányzati fenntartású (gyakran megalázó és pökhendi önkormányzati vezetés alatt nyögő + még minősíthetetlenül alulfinanszírozott és szakmailag romba döntött) iskolákban dolgozni vagy oda járatni a gyereket”, ehhez felejtette odaírni, hogy a KLIK-kel romlott a helyzet”
Nem tűnt úgy, hogy ne így gondolná (hogy ti. romlott).
„4. az ellenőrzésről azt írod: „Csakhogy nekem is van egy foglalkozásom (nem tanár vagyok), amelyet gyakorolni kényszerülök megélhetésileg, heti 40+ órában, plusz 2 gyerekem”,
erre csak azt tudom, mondani, minket megválasztottak az általános iskola végén „legjobb szülőknek”, mondtam is a gyereknek, hagyja abba, nehogy már a gimiben is megkapjuk ezt, de nem bírta, kapott is egy könyvet az érettségire a többiektől „Édesanyánknak” dedikálással”
Gratulálok, de nem mindenki ilyen fasza szülő. Én pl. elég sok időt töltöttem azzal, hogy a gyereknek olyasmit tanítottam, amit azoknak kellett volna, akiket fentebb talán műveletlenként, ostobaként és rosszindulatúként jellemeztem. Lehet, hogy az érintett tanárokat kellett volna képeznem inkább.
„de a demokrácia már ilyen, macerás, az embernek magának kell megteremtenie saját gyereke iskoláztatásának megfelelő körülményeit, de még mindig jobb, mint OV-ra vagy bárkire bízni”
csársz, én nagyon bírlak, de jártál te már Lénárddarócon? Mátraterenyén? Somogyszobon? Csengelén? Sarkadkeresztúron? Tudod, hogy élnek az emberek ott, ahol a herbál szüntette meg az alkoholizmust? Macerás demokrácia? Na ne.
„vagy jobban szereted a diktatúrát, nem akarsz a társadalmi életben tevőlegesen közreműködni, valóban azt hiszed, véget ér a közreműködésed azzal, hogy elmész szavazni????????????????????????????????????????????????????????????????????????????”
Ez hamis dilemma, és mint ilyen, méltatlan hozzád.
„biztosan veled beszélek, nincs itt valami félrekapcsolás?! „
Én is ilyesmit érzek veled kapcsolatban 🙂
@Érvsebész: sajnálom
és csak egyet: a demokrácia lényege, hogy nem tud segíteni az embereken, nekik maguknak kell segíteniük önmagukon (Lénárddarócon, Mátraterenyén, Somogyszobon, Csengelén és Sarkadkeresztúron is).
ha bármilyen központosítással akarsz segíteni rajtuk, csak ronthatsz
én nagyon sok helyen nagyon sok rosszat láttam, mégis optimista vagyok
(na, még valami. egyáltalán nem volt szerencsém: te mindazokat a tanárokat rosszaknak látnád, azt hiszem, akikben én a gyerekeimmel a jót láttattam, és talán két eset kivételével meg is lett az eredménye)
meg: ha tudni akarod, én minden központosításban a veszélyt látom elsősorban, nagyon kevés olyan emberrel találkoztam, aki, ha hatalma volt, jóra használta volna
ráadásul amikor én demonstratíve próbáltam a hatalmat (a felelősséget magamra vállalva) továbbadni (jutott némi hatalom osztályrészemül), sokan megrémültek tőle, és nem kértek belőle
a leghihetetlenebb és legfájdalmasabb, hogy még barátaid is gyanakodnak, ha nem élsz, ha nem élsz vissza a hatalmaddal
micsoda ország ez!
de nincs mit tenni, csak a demokrácia és közös felelősség lehet eredményes, semmi más
@Érvsebész: és ha már elárultam valahol, hogy volt a családban iskolaigazgató, elmondom, hogy csodálkozva jött haza nagy értekezletei után, hogy mennyire passzívak a tanárok
mondtam: amikor leülnek szemben az igazgatóval, visszakerülnek a padba
sosem volt más élményük, mint a tanár–diák viszony, és csak az képes élni demokrata jogaival, aki maga is úgy intézi az osztályával szemben a kapcsolatokat-ügyeket
egyáltalán nem könnyű, pláne nem egy társadalomban, amely nem erre szocializál
vagyis trükköket kellett kitalálni, hogy ötletekkel álljanak elő, és vállalják az intézést meg a felelősséget azért, amit ők maguk találtak ki
a központosítás meg végleg elveszi a kezdeményezést még attól is, aki hajlamos volna rá
és miközben az egész világon az önálló munka, az osztályon belüli változó csoportok együttműködő, kreatív aktivitása a trend (amely csak kreatív, dőntésre képes, az ővétől eltérő véleményeket toleráló tanárokkal valósítható meg), nálunk most erősítnek rá az ellenkezőjére
petersoft.hu/keret/
Érdemes nézegetni …
444.hu/2016/03/09/a-kozvelemeny-a-tiltakozo-tanarok-melle-allt
@esernyősEvezős: Két vélemény a témában:
Bartus László: A március 15-i tüntetés margójára | Amerikai Népszava
»a pedagógusok szakmai követeléseket megfogalmazó tüntetése helyettesíti az igazi március 15-i demonstrációt, mintha ez az lenne. De a pedagógusok ideje korán tudatták mindenkivel, hogy ők nem a polgári demokratikus jogokért, a szabadságért tüntetnek, nem a diktatúra eltörlése miatt rendezik a “gigatüntetésüket”, de még csak nem is az Orbán-kormányt akarják leváltani, ahogy a diktatúra kollaboráns ellenzéke és önmagával meghasonlott liberális értelmisége. Ők csak “oktatási rendszert” akarnak váltani. Ezt nem én mondom, hanem Pilz Olivér, a pedagógus tiltakozások egyik vezetője«
nepszava.us/bartus-laszlo-a-marcius-15-i-tuntetes-margojara/
TGM: A tanárlázadás – Kettős Mérce
»Amennyiben az új társadalmi mozgalmak – s ez a csöppet sem radikális, nagyon szelíd tanárlázadásra is igaz – nem akarják megszerezni a köz- vagy államhatalmat, akkor három problematikus út áll előttük.
1. Megmaradnak a kérelmező pozíciójában, amely nem szuverén, hanem alattvalói, a támadott fölsőbbség tekintélyének elismerése. – A kérelmek, követelések, javaslatok elutasítása esetén az eredmény vagy megaláztatás, vagy elvtelen kompromisszum, vagy (s ez évezredes tapasztalat) elvadult, anarchikus lázongás, iránytalan erőszak, zűrzavar.
2. Nem törődnek bele az elutasításba, a kudarcba; elutasítják a fölsőbbség tekintélyét. Ez a forradalom útja, amelynek ma nincs esélye, s amelynek a puszta gondolata is népszerűtlen, marginális az egész világon.
3. Fönntartják a tiltakozás permanenciáját, fegyvertelen állóháborúval őrlik föl az államhatalom szilárdságát, hiúsítják meg a repressziót. Ez azonban központosított militáns szervezet nélkül emberfölöttien nehéz. (Még 1968 is elhalt, pedig az világtörténelem volt, nem babra ment a játék.)«
kettosmerce.blog.hu/2016/02/09/tgm_a_tanarlazadas
@netukki: az első (mint általában a szerző véleménye) érdektelen*
a másodikra pedig: na és? mit befolyásol?
* erre (valamiféle forradalmat hiányol) TGM választ is ad
@netukki:
Rohadt nagy vita folyik köztünk – ped.berkeken belül – arról, hogy melyik hozzáállás a jó, melyiket érdemes követni (1. rendszerellenessé növeszteni ezt az egészet, 2. megmaradni a saját berkeken belül 3. megvárni, merre alakulnak az országon belül a történések és annak megfelelően változtatni).
Az a véleményem, hogy sem Pilz, sem Pukli nem úgy látott neki ennek az egésznek, hogy akkor most létrehoznak valamit, ami megdönti Orbánékat. Ez, lássuk be, mai ismereteink szerint ilyen módon – pedagógusok lázadása – nem is lehetséges: Orbánék olyan módon vannak bebetonozva, hogy ha az összes pedagógus egyöntetűen támogatná is Pukliékat (soha nem fogja), akkor is rohadt kevesen lennénk ennek elvégzéséhez. És amint ez egyébként kiderülne (a pedagógusok lázadása a rendszer megdöntésre irányul), sok olyan szimpatizáns lépne le, aki most éppen támogatja a követeléseket, mert a bőrén érzi, hogy szar a rendszer.
Nem tudni, mi lesz ebből, kifejlődik-e belőle egy rendszerellenes „mag”, színrelép-e esetleg egy vállalható és rátermett vezető, aki mellé aztán majd egyre több társadalmi rétegből állnak oda? Egyelőre a Sándor Mária-féle, igen kicsi csoport az, aki nyíltan is felvállalta a támogatást, a többiek meg éppen javában egyezkednek a maffiaállammal …:-(
Én annak is örülök, hogy voltak ők hárman – többen, persze -, akik „fellobbantották a lángot” és vállaltak már mostanáig sok mocskot a nyakukba. Nem kéne MOST azt várni tőlük, hogy hátukra vesznek egy komplett, országot átalakító „forradalmat”. Úgy látszik, erre jelenleg nincsen igény sem (ezt jól látja TGM is) – legalábbis nem látszik, hogy kellően sokan készülnének megdönteni Orbánt. Ha ezt erőltetnék, a bukás/ellehetetlenülés lenne az eredménye.
Azt viszont, hogy emblematikus figurává legyenek és vagy mindannyian, vagy közülük bárki kiemelkedve, a követeléseket állandóan napirenden tartsa, el tudom képzelni. Ha elég sokszor, elég keményen és folyamatosan lesznek hírek a CKP-ról és netán még a szakszervezetek is megemberelik magukat, akkor bármi lehet. Főleg, ha a maffia úgy működik, ahogy.
(Bartus mindenkibe belekapaszkodik, aki lázadni mer, és bárkibe belelátja Orbán elzavarásának irányítóját. És megsértődik,ha a realitás ennek ellentmond.
TGM három pontja …. nem tudom, tényleg nincs-e több lehetőség? Ilyen alapon soha, semmiféle változás nem zajlott volna le a világban.)
@esernyősEvezős: nem azzal tudják a pedagógusok megdönteni a rendszert (nem tudják), ha átvedlenek forradalmárrá (nem tudnak átvedleni, de miért is vedlenének át?), hanem azzal, hogy ezek nagyon gyáva népek: ameddig erőt éreznek, nyalnak fölfelé és rúgnak lefelé, de még ettől a szerény pedagógus izétől is beijedtek, és próbálkoztak Hoffmann Rózsa-leváltással, kerek szerű asztallal, Czunyiné kirúgással, Pölöskeinével stb.
figyeld meg, mennyire félnek a vasárnapibotbezárás-névszavazástól (még a kopaszokat is bevetették), és ha a Kúria a szociknak ad igazat, esküszöm, hirtelen váltani fognak, és inkább visszaállítják!
NEM kockáztatják meg, hogy leszavazzák őket egy ilyen pimpf ügyben is (mert pimpf)
@esernyősEvezős: Medián: megdöbbentően magas a tanárok támogatottsága | 24.hu 24.hu/kozelet/2016/03/09/median-megdobbentoen-magas-a-tanarok-tamogatottsaga/
Csalfa, vak remény.
@csársz: Mégis ezt kérik számon rajtunk sokan.