Bayer fenyegeti a diákokat.
Eredeti szerző: jotunder
A diákság nem akar semmit, csak balhét.
A diákság mögött az ellenzék vigyorog és vicsorog, amely most véli megtalálni a fogást a kormányon, két év meddő küzdelme és hazudozása után.
Ez a diákság alig egy hét alatt olyan lett, mint a ’68-as párizsi diáklázadások diáksága, mint Daniel Cohn-Bendit, az anarchia nagymestere. Fogalma sincs, mit akar, de azt nagyon akarja – és a rendet, a polgári társadalmat pedig nagyon nem akarja.
Akkor De Gaulle bőrére ment a játék. És az általa képviselt rendet akarták felszámolni. De Gaulle-t pedig egy sok százezres polgári tüntetés mentette meg. Annak láttán Vörös Daniék is eltakarodtak végre az utcákról és a barikádokról.
Most szólok: ha ezen fog múlni, akkor meglesz. Megcsináljuk ismét. Ne gondoljátok, hogy annyira egyszerű dolgotok lesz, mint a taxisblokád idején! (Bayer Zsolt, Magyar Hírlap)
Pár apróság. A hatvanas években de Gaulle tábornok emberei tömeggyilkosságot követtek el egy tüntetésen, szabályos kivégzések voltak, az áldozatok számát hetven és kétszáz közé teszik. A főbűnösről később kiderült, hogy náci kollaboráns volt a megszállás alatt, és életfogytiglani fegyházra ítélték. de Gaulle tábornok 1968-ban a Németországban állomásozó csapatokat akarta bevetni. A csapatok élén az a Massu tábornok állt, aki tömegével kínoztatott halálra embereket Algériában, majd el akarta foglalni Párizst.
Most egy kicsit képzeljük el Balog lelkész urat, amint tüntetőket lő agyon a hidakon, Hoffmann Rózsi nénit, aki helikopterről dobál be algériaiakat a tengerbe. Höhö. Nem mindenre elszánt katonák állnak szemben az egyetemistákkal, hanem egy rakás beszari. Bayer Zsolt egy alkoholista, antiszemita pöllencs, aki az első nagyobb pofon után visszaadná a lelkét a Teremtőjének, aki már passzolná is tovább Belzebubnak.
Magyarországon nincs 1968-as helyzet, nincs de Gaulle tábornok, nincs Sartre sem, és persze egyáltalán semmiféle gloire sem. Magyarország egy szerencsétlen ország, Fekete Györgyökkel, Bayerokkal megvert szerencsétlen ország, és ebben a szerencsétlen országban tüntetnek a mi gyerekeink, akik ellen ez a pszichopata gazember uszít.
Én nem tudom, hogyan lehet megmenteni a magyar felsőoktatást. Ez messze túl van a kompetenciámon. Én sokkal de sokkal kisebb tétekben gondolkodom, mint a diákok az utcán. Hogyan lehetne elérni pl. ,hogy az egyetemekre bekerülő matematikus szakos hallgatók alsó ötven százaléka ne vesszen el, hogy a középiskolai hátrányokat le tudják küzdeni, kapjanak egy valódi esélyt? Hogyan lehet valakit bevezetni az absztrakt gondolkodásba, amikor komoly, nagyon komoly technikai hiányosságai vannak? Hogyan lehet olyan funkcionálanalízis kurzust tartani, amelyen nem alszanak el a diákok (ez egy alapvető problémája a magyar matematika-oktatásnak, körülbelül harminc éve, talán több) ? Ezek sem egyszerű dolgok ám, és még ezekről sem olyan nagyon határozott a véleményem. De legalább van, valamennyi.
Ma az elitegyetemeink filléres gondokkal küszködnek, a közép-kategóriájú felsőoktatási intézményeinkben pedig nincs elég jól képzett oktató, a törvényi előírásokat sem tudják betartani. Pénz kellene, több pénz. És nincs. Csak Bayer Zsolt van. Szegény, szerencsétlen hazám.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520457-6ae5c0939bacb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520457&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520457-6ae5c0939bacb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520457-6ae5c0939bacb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
mivel már nem található meg a szöveg, nem írom le honnan importáltam és ki írta:). az utolsó mondat poén, nem is tenném ide, ha… ( a szöveget én szerkesztettem)
„Az a baj eppen, hogy ebben az egy „temaban” (ha ez tema egyaltalan) pont semmi szerepe nincs politikailag motivalt eloiteleteknek. Legfeljebb olyan eloiteleteknek, amelyek szerint nem jelent jot, ha egy ember mar gimnazista koraban ugy tud nezni a kameraba, mint aki olni tudna…
Jol kinezunk, ha ilyenek lesznek a kovetkezo evek atlagos egyetemistai!
En eloszor hang nelkul neztem, mert olyan helyen voltam, ahol nem szolhatott hangosan….. Csak bamultam, hogy micsoda beteg fejek, micsoda agresszivitassal, az egyik ajakbiggyesztve, mint aki mindjart hany (hang nelkul nemigen gondoltam volna, hogy eppa kormanyfohoz intezi a szavait), a masik indulattol kiguvado szemekkel….. Segitseg!
Aztan, amikor meg a rossz, taplo, modortalan szoveguket is meghallottam, az volt a veg.
Neked nem tunt fel ezeken az arcokon, azon a videon, az a beteges agresszivitas, gyulolet, ami athatja ezeket a tekinteteket?
Hat pont, hogy nem. 9 evfolyam alatt nem lattam ennyi rossz arcot osszesen a hallgatoim kozott.”
@Apeiron: van olyan tranzitív gráf, aminek van „Van Hove” sorozata (a fizikusok ezt szeretik, a matematikusok a Folnert) és a spektrumában igazi sajátértékek vannak. ez nem is olyan nagyon régi konstrukció, 2001?
@jotunder: Nagyszerű! Na kinek a tézisfüzetét találtam meg ….:))
Most beletenyereltél a lelki világomba. Amit eddig írtam, felejtsd el, sokkal érdekesebb dologra mutattál rá.
Nem tudom jól értem e, de ha van egy olyan sorozatod, melyre a Laplace első nem eltűnő sajátértéke 0-hoz tart és a végtelen gráfban a fokszám alulról korlátos, akkor az a sorozat Folner is, mivel a részgráfok izoperimetrikus állandóját Mohar szerint az l sajátérték felülről határolja az
sqrt(l(d-l))
kifejezéssel, ahol d a részgráfon belüli maximális fokszám.
Tényleg felejtsd el, amit eddig írtam. Az én mindent eldöntő kérdésem az, hogy ha módosítod az izoperimetrikus állandó definícióját úgy, hogy nem a csomópontok számával osztasz, hanem a határolóélek két oldalán elhelyezkedő csomópontok számával, akkor mit lehet mondani azokról a gráfokról, melyeknek van olyan részgráfsorozata, melyre ez az új állandó végtelenben eltűnik.
Azt hiszem, hogy már így is eléggé megterheltem a kommenfalat, úgyhogy a napokban írnék neked egy mailt, hogy miért fontos ez, ha van időd/energiád kérlek, olvasd el.
@Apeiron: korlátos fokú gráfokon a Folner sorozat létezése ekvivalens azzal, hogy nincs hézag a nullánál, tehát van tetszőlegesen kicsi sajátérték.
varanus.blog.hu/2012/12/18/orban_lofasz_kiskaracsony/fullcommentlist/1#c18587278
@jotunder: Gondolom azért, mert a részgráf spektrumában a legkisebb nem eltűnő sajátérték alsó korlátot is ad az izoperimetrikus állandóra.
Mindenesetre adtál egy nagy rakat olvasnivalót. 🙂
Kicsit hosszú, bocs érte, de mindenképpen a tárgyhoz tartozik, így egy részletét ide is beemelem:
„
Tisztelt Szerkesztő Úr!
Ön, a Magyar Hírlap főmunkatársaként a magyar konzervatív újságírás egyik emblematikus alakja. Legutóbbi cikkében, amelyet „Kérdések” címmel közölt lapja 2012. december 14-i száma, több tárgyi tévedés is található, amelyek javításában segítséget kívánunk nyújtani. Mind a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának, mind pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kiemelt célja ugyanis, hogy az újságírók – és általuk az újságolvasó, gondolkozó közvélemény – hiteles és valós képet kaphasson a hallgatói érdekképviselet munkájáról, vezetőinek életútjáról, a magyar felsőoktatás helyzetéről.
Cikkét azzal kezdi, hogy „ma Magyarországon a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók 47 százaléka – vagyis a fele – sohasem végzi el az egyetemet vagy főiskolát”. Ez az állítása sajnos nem felel meg a valóságnak, ugyanis – tudomásunk szerint – ilyen statisztika egyszerűen nem létezik. Amennyiben az Ön birtokában mégis van ilyen, tisztelettel kérem, hozza azt nyilvánosságra! A Debreceni Egyetem viszonylatában is csak olyan kimutatás érhető el, hogy adott évben hány hallgatója volt az intézménynek, illetve ugyanazon évben mennyien hagyták el az intézményt oklevél megszerzése nélkül.
Ráadásul tapasztalatból az is tudható, hogy ez az adat is torzít egy kissé, hiszen a lemorzsolódás mértéke az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók körében, akiket a közvélemény elsődlegesen egyetemistának vagy főiskolásnak tekint, sokkal alacsonyabb, mint a tanulmányaikat gyakran munkavégzés mellett, a családalapítás után megkezdő költségtérítéses, levelező tagozatos hallgatók esetében. Leírható tehát, hogy a felsőoktatásból sokkal nagyobb számban esnek ki diploma nélkül azok a hallgatók, akik költségeiket maguk fizetik, mint azok, akiket az állam – különböző mértékben – támogat.
Ez követően egy debreceni internetes hírportálon megjelent olvasói levelet idéz, amely egy tavalyi kari hallgatói önkormányzati választásról szól. Ön föltesz egy kérdést is: „A cikk írója nem Körösparti Péterről, a DEHÖK elnökéről beszél?” Tisztelt Szerkesztő Úr, örömmel tájékoztatom, hogy a cikk nem rólam szól. Több ok miatt sem lehetek én az említett személy: egyfelől több diplomával is rendelkezem (történelem, néprajz és pedagógia szakokon végeztem, ráadásul történelmi stúdiumaimat követően tanári diplomát szereztem, amely – írása alapján – talán Önnek is örömére szolgál), másfelől pedig az említett választásokon a választási bizottság tagja voltam, tehát eleve nem is indulhattam el azon a Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karon megrendezett hallgatói választáson, amely karon egyébként jogviszonyom sincsen. Jelen pillanatban egyébként a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának vagyok PhD-hallgatója.
Cikkében kicsit később egy másik internetes portált idéz, amely szerint „Nagy Dávid 1984- ben született Sárváron, az első nem fővárosi HÖOK elnök”. Sajnos ez az idézet, amelyet átvett, valótlanságot tartalmaz. Az első nem fővárosi HÖOK elnök ugyanis nem Nagy Dávid volt, hanem – még 2010 májusa és decembere között – én magam.
A Nagy Dávidról szóló internetes idézet folytatódik cikkében: „28 éves és még mindig van hallgatói jogviszonya, pedig nem doktorandusz”. Ezt követően egy tisztes adófizető polgár érthető felháborodásával teszi fel kérdéseit: „Mi nem sikerült Önnek, Nagy Dávid úr? Lesz ebből valaha diploma? Mert az ország már türelmetlenül várja, hogy legyen még egy politológusa!” Felháborodása azonban valótlan információn alapul: Nagy Dávid végzett közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Abban viszont igaza van, hogy az ország még sokáig várhat Nagy Dávid politológusi diplomázására, hiszen ilyen szakon nem folytat tanulmányokat, ráadásul a jövőbeli tervei között sem szerepel ezirányú továbbtanulás.
Egy további gondolatához is szeretnék egy érdekes adalékot írni, Tisztelt Szerkesztő Úr. „A tiltakozó hallgatókat amúgy nem érinti a változás” – írja. Kérem, engedjen meg nekem is egy véleményt. Legjobb tudomásom szerint Önt sem érinti ez a változás, mégis foglalkozik a témával, aminek fényében érthetetlen számomra, hogy miért vitatja el fiatal értelmiségiek hasonló jogát. De meglátásunk szerint nemcsak a kívülálló érdeklődésével szemlélik az egyetemisták és főiskolások a változásokat, hanem őket is érintik azok. A szeptemberben bevezetésre került részösztöndíjas finanszírozási forma, amelyet a következő tanévtől hangsúlyosan alkalmazna az Oktatási Államtitkárság, egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eleve kevés felvételiző érdeklődött utána, ráadásul több felsőoktatási intézmény is tapasztalta, hogy ebben a finanszírozási formában volt a legmagasabb a hallgatói szerződés aláírását megtagadók aránya. (A hallgatói szerződés aláírása nélkül sem teljes, sem részleges állami ösztöndíjban nem részesülhetnek a felvett hallgatók.) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának meggyőződése, hogy a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása nagymértékű visszaesést okoz majd a felvételizők és beiratkozók számában, ami aláássa még a legstabilabb gazdálkodású, legnagyobb múltú és legszínvonalasabb képzést nyújtó felsőoktatási intézmények működését is. Ez pedig komolyan érintheti azokat a hallgatókat is, akik jelenleg folytatják felsőfokú tanulmányaikat. Így tehát jól látható, hogy a társadalmi szolidaritás mellett, amely egyébként valóban hangsúlyos eleme az országszerte megrendezett tüntetéseknek, a felsőoktatási intézmények működése felett érzett aggodalom is motiválja a demonstráló hallgatókat.
Tisztelt Szerkesztő Úr, remélem, hogy az itt közölt adatokkal segítségére lehettem! Kérem, amennyiben a jövőben is foglalkozni kíván a felsőoktatás aktuális helyzetével, ne habozzon kérdéseit feltenni a hallgatói önkormányzatoknak!
Tisztelettel Körösparti Péter DEHÖK elnök”
„A miniszterelnök arra kérte Balogot, hogy akár még szenteste is álljon a diákok rendelkezésére, ezt azonban a miniszter lelkészként nem tudja vállalni.”
Apostoli királyunk, Lipót, bár lekötik a birodalom irányításával járó gondok, felkérte Kollonich bíborost, hogy még nagypénteken is fogadja a kuruc követeket, ám a szerencsétlen bíboros épp jobbágysebeket fog mosni, mivel a klérus tagja.
@Harald Blåtand: Baloghnak nem is lelkeszkent kellene vallalnia, hanem miniszterkent. Amennyiben erre nem kepes, ugy le kell mondania.
@Vortumnus: Ezt a szöveget a bennünk élő Hoffmann Rózsi szülte. Magam is vén pöcs vagyok (NEM PÖLLENCS, a bayer), és bizony gyakran nehezen dekódolom a fiatalság tőlem sajna egyre távolabb eső és elérhetetlenebb csatornáin kialakult gesztusait, mimikáját, szokásait, etc.
De speciel a HaHa videóján elég egyértelmű, hogy a szöveg szerzőjében sokkal nagyobb a Rózyi az egészségesnél. Azok a fiatalok ott sokféle módon erőt próbálnak venni magukon, mert
1. NAGY dolgot visznek végen (OK, sort of…)
2. nagyon izgatottak, amit azért álcázni szeretnének, mert higgadtságot akarnak mutatni
3. visszafojtják a röhögést is (pedig van min)
4. visszafojtják az indulatot is (végül is nagyon hülyére akarták őket venni, szóval van ok rá)
5. követnek egy koreográfiát (pedig az nehéz, mikor az ember jól odaizélne)
6.7.8…. néhány sajátértékkel a végtelenben
Hát ez az erőlködés, mitagadás, látszik, ennek ellenére a produktum teljesen elfogadható, itt szemben a prime ministerhez mellékelt használati utasítással, arra kell figyelni, amit mondanak.
@Harald Blåtand: Mekkora állat ez az Orbán. 🙂 Jó, hogy nem azt kérte Balogtól, hogy bocsássa a diákok rendelkezésére a hitvesi ágyát a hitvessel együtt. De meg is érdemelte volna.
@Kettes: 2/3-dal akár a szentestét is eltolhatná (beszüntethetné? rábízhatná egy karácsonyi kormánybiztosra?), de nem teszi.
nem akar csalódást okozni a népnek. mert ő igazságos, nagy király.
http://www.repubblica.it/esteri/2012/12/17/news/rivolta_in_ungheria-48973987/
@Kettes: Megvan annak a baja, ahogy Viktor a minden racionalis szinten tul huseges beosztottait szivatja. Remelhetoleg mas allamigazgatasban dolgozok is ertekelik a szitut 😉
Kovetkezo felvonas: Hoffmann elvtarsno es Balog pap a Hosok teren nyilvanos onkritikat gyakorol, amiert a kommunista/imperialista felbujtok utasotasara zavart keltettek a magyar felsooktatasban. Majd Viktor es a diakok bocsanatat kerve 10 eves onkentes bentlakasos fizikaira munkara vonunak, hogy a nemzet egyszeru gyermekei koreben megtisztulva jobb szolgai lehessenek a nemzeti egyuttmukodes rendszerenek.
@Montefiore: Érdekes, hogy ők is ’56-ot találták meg párhuzamnak, nem ’68-at.
@jotunder: Gyakorlatilag ebből az következik, hogy egy db. elitegyetemünk van (a BME), ha egyáltalán. Ha a színvonal intézményen belül tudományterületenként változik, akkor nincs értelme egészében egymáshoz hasonlítani az intézményeket.
@közösperonos átszállás: Mindkettőt…
„e comincia ad assumere i connotati di un Sessantotto d’inverno magiaro ricordando insieme in piccolo gli inizi della rivoluzione antisovietica del 1956”
Sessantotto = 68.
Sőt. Ez igazából 68 telét idézi föl a la Repubblica szerint egy csipetnyi 56-os ízesítéssel. (Thanks to google translate.)
@közösperonos átszállás: azert az ELTE a legjobb magyar egyetem. szakmailag borzasztoan eros meg a SOTE, es utanuk jon a BME es Szeged. (IMHO)
@közösperonos átszállás: A globális top egyetemeket kivéve (amik presztízskérdésnek tekintik hogy mindenben legyen egy jó tanszékük) a legtöbb egyetemen belül szóródik a színvonal, illetve ugyanazon egyetem ugyanazon területén is változhat időben. Ez van, ha valaki PhDzni akar akkor tényleg nem érdemes egyetemeket en bloc összehasonlítania, csak a saját területe szerint (nem véletlenül vannak ilyen rangsorok), viszont egy többé-kevésbé működő rendszerben van értelme egyetem színvonaláról is beszélni, ha egy egyetemnek van némi cselekvési szabadsága és normális vezetése akkor egy tanszéket se hagynak lemenni a sárba. A fent említett magyar helyzet abnormális kiindulópontot teremtett sok egyetem számára, de normális ügymenetben ezt középtávon valamennyire ki tudnák kalapálni. Nyilván most nem ezzel foglalkoznak, inter arma silent musae.
hetivalasz.hu/jegyzet/tuntizni-jo-58642/
PS.: Az oldal amúgy a „Mérgek a beleiben? Gyakori szorulás?” hirdetéseket rakja a cikk alá; valahogy mindig is éreztem hogy nem én vagyok a HV célközönsége.
@közösperonos átszállás: Biztos nem olvasnak Bayert.:-)
@tollaszerge: Most már értem. Hoffman, Balog, Orbán, az almádi igazgatónő és a kormányhivatal csak a demográfiai gondok miatt tevékenykedik ilyen tenyérbemászóan…
Hogy mit meg nem tesznek, hogy többen legyünk?!
@Vortumnus: és erről mi a véleményed?
„Holnap – december 20., csütörtök – a keleti végek irányába veszi útját Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Debrecen közelébe látogat, Nyírlugosba. Ez a település leginkább arról híres, hogy Dzsudzsák Balázs itt született. (Aki nem tudja, hogy kicsoda Dzsudzsák Balázs, az szégyellje el magát ma Magyarországon!) A miniszterelnök avató ünnepi beszédet fog mondani az általános iskola udvarára épített műfüves focipálya mellett, majd kezdőrúgást hajt végre, aztán pedig a műfüvet, a pályát megszentelik a helyi egyházak képviselői.”
Eközben Orbán műfüvet avat – http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/3546_ekozben_orban_mufuvet_avat
Maga alatt vágja ez a fickó két kézzel.
@incze: Orbán maga alatt vágja a műfüvet. 🙂
@incze:
Műmájer műfüvet avat leművizelve.
@incze: ide teszek neked egy 10 és fél éves szöveget a net bronzkorából:
uj.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=369
„Vedd azt, hogy Orbán V. Minister(v. ö. minor, minus, szolga, segítő, előmozdító)Elnök és SzerepZavar úr odamegy a sportcsarnok-építkezéshez — mert odament, most mindegy, hogy odaprogramozták vagy nem, mert ment, ha nem akar, nem megy, ugye — odamegy a pusztába, és felavatja az Épület Legmagasabb Pontját. Egy vastraverzt. És néz fölfelé húzd-ki-magadat-kisfiam-tartásban. De nem is pszichologizálnék én itt ilyen laposan tovább, hanem csak annyi, hogy húzzanak a vérbe.” (Kukorelly)
nem sok minden változott.
@tyder: csak az ország kicsit, meg a világ nagyon, a Minister körül. és ahogy 2002-ben, úgy ma sem veszi észre.
@Malachi: amúgy ha végigolvasod a szöveget, épp bepasszol a nemzetizés is.
mindenesetre most ez tetszik legjobban:
„Nem lehet, ugye? Hátralevőket, az nem lehet, hogy hülyék országában töltsem, ugye? Hülye állatoknak nézett emberek országában.”
ez is stimmel, mint örök magyar kérdés :))
@tyder: és még hülyeművész, (Melocco, Makovecz) középszer (Czigány) és furkálódás is van. hm, talán nem is változott az ország kicsit se. csak a környezet, és az húzza-húzná magával ezt a helyet.
jó szöveg nagyon, köszönöm a linket. érdemes volt.
Ez nem egy közéleti hozzászólás lesz.
,,Hogyan lehetne elérni pl. ,hogy az egyetemekre bekerülő matematikus szakos hallgatók alsó ötven százaléka ne vesszen el, hogy a középiskolai hátrányokat le tudják küzdeni, kapjanak egy valódi esélyt?”
Amikor én jártam a szakra, 55-en kezdtük. Körülbelül a felének semmi köze nem volt a matematikához, úgy hullott ki az első félév végén, hogy ő maga is megkönnyebbült. Az volt a gond, hogy a ponthatár a béka feneke alatt volt, és az évfolyam egyik fele diákolimpikonokból, OKTV-, KöMaL- és Kürschák-díjasokból állt, a másik fele meg azokból, akiket a balsors oda vetett: akiket nem vettek fel máshová, és n+1. helyre éppen a matematikus szakot írták be. A csapat fele iszonyúan válogatott – talán a legjobban szelektált szakról beszélünk (általános iskolától kezdve versenyek tömege rostálja a jó matekosokat); másik fele pedig egyértelműen kontraszelektált.
,,Hogyan lehet olyan funkcionálanalízis kurzust tartani, amelyen nem alszanak el a diákok (ez egy alapvető problémája a magyar matematika-oktatásnak, körülbelül harminc éve, talán több) ?”
A funkcionálanalízissel nekem az volt a bajom, hogy teljesen érdektelenül adtak le egy különben elég nagy anyagot. Fontos tételek és vacak kis állítások ömlesztve. Még az előadásban sem hangsúlyozták a lényeges dolgokat: egyáltalán nem éreztem az első félév után, hogy a Hilbert-Schmidt fontosabb dolog, mint hmmm… mondjuk a Pták-lemma (most mondtam valamit, aminek csak a nevére emlékszem; azt se tudom, miről szól – micsoda meglepetés, soha nem volt rá szükségem). Konkrétan volt olyan óra (ez funkanal kettőn történt), hogy az oktató előadta egy saját cikkét, ami szép meg jó, de a Stone-Weierstrass-szal (ami egy másik óra anyaga volt) mégsem játszik egy ligában. Óriási katyvasz volt az egész. Amolyan l’art pour l’art: akit nem fog meg önmagában, annak semmitmondó. Aztán a doktorim elején megértettem, hogy bizonyos tételeket használni is lehet, némelyek mögött iszonyú motiváció van (például hogy a Hilbert-Schmidt-tel le lehet írni a Laplace-operátor spektrumát, vagy hogy a Hilbert-terek tényleg körülvesznek minket, és meg kell őket ismerni, ha az ember Lie-csoportokat reprezentál). Szóval szerintem azzal lehetne javítani, ha a matematika testén elhelyezésre kerülnének azok a tételei, amiket más ágak használnak (parcdiff, reprelmélet, valszám), a fontos dolgokat tényleg megtanítanák a diákoknak (amihez normális gyakorlat se ártana, nekünk persze az sem volt), a nem fontos dolgokkal meg nem terelnék el a figyelmüket. Nem gondolom, hogy ezzel segítettem (gondolom, a szerző is ezt a problémát érzi), de végre egy funkanalosnak mondhattam el, hogy mi volt nekem a bajom.
@tyder: Erre emlékszem. 10 millió magyarból kb. egy ( azaz 1, aki a Nagylexikonban ezt a címszót írta) ismerte azt a kifejezést, hogy „bokréta ünnepség”. Merthogy ez az volt. (Más kérdés, hogy azóta már az intézményeknél és intézményközeli cégeknél akkor is bokréta ünnepséget tartanak, ha a vezérig úr a piszoár mellett fél centivel magasabbra tartja a farkát a megszokottnál.)
Szemelvények a nemzetközi sajtóból:
Hungarian high school and university students went ahead Wednesday with protests against changes in the education system despite the government’s acceptance of some of their demands.
http://www.miamiherald.com/2012/12/19/3149171/hungarian-students-protest-education.html
Hungarian Prime Minister Viktor Orban’s government backtracked on plans to cut the number of state scholarships at universities next year after a series of student protests.
http://www.bloomberg.com/news/2012-12-19/orban-backtracks-on-hungary-college-cuts-after-protests.html
És a belarusz jó hírek után azeri jó hírek:
Three months after extraditing axe-murderer Ramil Safarov to Azerbaijan, where he was pardoned and pronounced a national hero, Hungary opened its first ever trade office in Baku earlier this month in hopes of advancing economic relations with the very government that applauds ethnically motivated murder.
asbarez.com/107214/hungary-azerbaijan-expand-trade-relations/
Nyöhehe, ezt a feliratot láttam :
„Ha nem hagytok tovább tanulni minket, tele lesz az ország hülyékkel”
„Kell nektek konkurrencia ?”
@Montefiore: Bizony…
„in tempi di populismo autoritario galoppante l’esempio di Orbàn amico e protetto di Berlusconi e di Putin può essere contagioso. „
@Montefiore: Jogos, mentségemre talán csak annyi szól, hogy szemeztem a szóval egy pár másodpercig, de fáradt voltam dekódolni, meg hogy hozzászoktam, hogy az évszámok úgy kezdődnek, hogy millenovecento (és amíg ezt az ember kimondja, van ideje összerakni a maradékot). 🙂
@jotunder: A SOTÉ-ról valóban elfeledkeztem. Mondjuk én elsősorban informatikában mozgok, ott az ELTÉ-t abszolúte nem érzem kiugrónak, és benyomásaim alapján a jogi kara is saccra egálban van az SZTE-vel. De itt megint bejön, hogy mekkora a szórás a területek között, az SZTE közgazdasági képzése például elég khm (amire magyarázat, hogy nemrég indították, de mégis).
http://www.washingtonpost.com/world/europe/hungarian-students-continue-protests-despite-some-government-concessions-on-education-reforms/2012/12/19/53a366e4-4a0d-11e2-8af9-9b50cb4605a7_story.html
“Instead of tying us here, they should build a country which no one wants to leave,” said high school student Antal Molnar. “The government needs to quickly understand that the road it is on is unacceptable to us”
@Montefiore: Nahát, itt egy példa, arra, amit írtál :
nol.hu/lap/allaspont/20121219-gyavak
Nekem pld. nagyon bejön.
@murok: Nem azt kommunikálták anno, mikor a tiszteletes urat kinevezték, hogy ő mostan felfüggeszti a lelkészséget?
El nem bírom képzelni, hogy ez a szentéletű, jóságos, szelíd tekintetű ember elköveti azt a gyalázatot, hogy egy valaggal ül két lovon!
@Ménkűnagy Bundáskutya:
„és az évfolyam egyik fele diákolimpikonokból, OKTV-, KöMaL- és Kürschák-díjasokból állt, a másik fele meg..”
azt viszont én sem értem, hogy miért akar ugyan (tegyük fel) egyetemre való, de az adott tantárgy középiskolai tananyagát úgy-ahogy ismerő, különösebben nem tehetséges diák egy „elitegyetemre” menni és azzal kacérkodni hogy kutatónak specializálódik (matekintenzív területekre gondolok). itt azért felelőssége van a (hiányzó) felvételinek, a középiskoláknak is. nagy kárt persze nem okoznak, de akkor is értelmetlen, felesleges.
„teljesen érdektelenül adtak le egy különben elég nagy anyagot.
Amolyan l’art pour l’art: akit nem fog meg önmagában, annak semmitmondó.”
szó szerint ugyanerre panaszkodnak matekoktatás kapcsán műszaki, informatikai képzésekben részt vevő diákok.
@Vortumnus: a matematika szakos hallgatók nem ugyanazokra a kurzusokra járnak. a legjobbak nem ugyanazt az analízis előadást hallgatják mint a gyengébbek. gyakorlatilag kicselezik bolognat.
@jotunder:
„úgy hullott ki az első félév végén, hogy ő maga is megkönnyebbült.”
akkor mi történt pontosan??
@jotunder: AFAIK bologna nem írja elő, hogy nem lehet ugyanazon kurzusból kétféle. Pl nyugati egyetemeken teljesen standard hogy egyes közgáz tárgyakból van „mathematical” és „non-mathematical”, párhuzamosan, de csak az első jó előfeltételnek más dolgokhoz. Corvinus is csinálta a párhuzamos „intenzív” programot, bár nem tudom jelenleg mi a neve (állandóan változik) és van-e még.
@tollaszerge:
van gazdaságelemzés bsc szak, ez volt régen a gazdaságmatematikus, ha jól tudom.
@Vortumnus: Amíg én odajártam (az se most volt :-P) azalatt 3x változott a neve 🙂
Igazából valamennyi kritika mindig jogos, a matek tárgyakat tényleg megpróbálták jól tanítani, de mivel az egész egyetemen alig van vki aki közgazdászként kutat a matek tanszéknek tényleg kevés fogalma volt az alkalmazásokról, nem is tudtak volna kit nagyon megkérdezni. Nekem pl effektíve újra kellett tanulni az analízist amikor komolyabban kezdtem perturbációkat használni, illetve dinamikus programozásból nem láttam rekurzív módszereket egész közgázos tanulmányaim alatt. Numerikus módszerekről alig volt vkinek fogalma, teljesen reménytelennek tűnt hogy ott ilyet lehessen tanulni, state of the art az volt amikor befelemző szakirányon Excelben játszadoztak, de mindenki konzisztensen hallgatott róla hogy PDEt numerikusan is meg lehet oldani, mert még vki rákérdezett volna hogy hogyan.
SZVSZ nincs normális program anélkül, hogy az oktatók tényleg kutatnának. Hiába van meg a legjobb szándék, letaníthatnak rendesen dolgokat de nem fogják tudni mit kell tanítani ezért rosszul választanak.
@nerángass: Szélsőpolgári Ki Mit Tud verseny a HVG-n:
hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20121220_DopeMan_Bayert_rappel
@tollaszerge:
lehet hogy valóban itt a probléma gyökere, kutatni kellene (legalábbis a reál vagy ahhoz kapcsolódó területeken). mondjuk a közgázon ez állítólag nem jellemző, másutt meg gondolom elég vegyes a kép
@Vortumnus: a humán területeken is (sőt), de..
… a „kutatni kell” szerintem nem jó követelmény az oktatásra.
Az oktatás és a kutatás (de ez itt is csak rövidítése a kurrenciának, napra készségnek, a lényeges tendenciák értő ismeretének) szerves kapcsolatát kell szerintem megoldani. Ez az egyetem feladata. Nem muszáj, hogy élkutató tartsa az órát, vagy vezesse a tanszéket. (Ebben pl. jotuderrel sem értek egyet: a tanszéket vezesse Kadosa, a produktum legyen Kocsis, meg Schiff). Egy jó tanszék találja meg a módját, hogy az élkutatók vendégként, szemináriumot tartva, vagy valahogy megjelenjék, etc.
Nem vagyok egyetemi ember, csak kívülről duma.
@tollaszerge: „@jotunder: AFAIK bologna nem írja elő, hogy nem lehet ugyanazon kurzusból kétféle. Pl nyugati egyetemeken teljesen standard hogy egyes közgáz tárgyakból van „mathematical” és „non-mathematical”, párhuzamosan, de csak az első jó előfeltételnek más dolgokhoz. Corvinus is csinálta a párhuzamos „intenzív” programot, bár nem tudom jelenleg mi a neve (állandóan változik) és van-e még. „
En nagyon jol emlekszem arra, amikor a bolognai reformhoz kellett a tanrendeket keszitenunk. Az volt a Magyar Balint-fele elkepzeeles, hogy az egesz orszagban ugyanazt a szakot azonos kurzusokkal, az osszes kurzust azonos tematikaval (sillabusszal) kell tanitani. Valaki megcsinalta es minden (mondjuk) tudomanyegeytemnek kotelezove valt volna. Ertsd meg, az volt az eredeti elkepzeles, hogy ha penteken valaki Debrecenbol Pestre megy, akkor hetfon folytathassa a tanulast masik egyetem azonos szakan (oktato: es most lassunk nehany peldat!).
Persze ez tokeletesen megtarthatatlan volt, arrol nem beszelve, hogy eppen a kulonbozoseget olte (volna) meg, ami mindenfajta fejlodes forrasa.