Békés Márton esete a SZRTÁJKKAL (megjegyzésposztsem)
Eredeti szerző: jotunder
Békés Márton azzal próbálja diszkreditálni a tüntetőket, hogy az egyik zászlón a SZRTÁJK felirat volt látható SZTRÁJK helyett.
Békés Márton és főnökasszonya, kedvenc feljelentőm Schmidt Mária néni, egy házfal méretű plakátot tett ki Budapesten, amin egy bizonyos Pruck Pál volt látható Dózsa László helyett.
Hö.
P.S. Csak nem bírom kihagyni. Tegnap este bohóckodtam egy kicsit a SCIVAL nevű tudományos méricskével, amelyik a valóságosnak tűnő tudományos publikációkat és a valóságosnak tűnő idézeteket keresi és formálja csinos táblázatba. Nem, nem tartom ám ezt annyira fontosnak, mint gondolják. De Békés főnökét egyszerűen nem találta meg a SCIVAL. Lánczi András főideológus, Maróth Miklós rezsimakadémikus, Mezei Balázs orbánista filozóf, Molnár Attila Károly horthysta majomparádé jelenléte nagyjából egy középkategóriájú nyugati bölcsészének felelt meg idézetileg. Mármint összesen, nem külön-külön. És ez a banda csinálja most ki éppen a Magyar Tudományos Akadémia intézeti rendszerét. O1G.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518413-6ae1c8cf25192' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518413&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518413-6ae1c8cf25192&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518413-6ae1c8cf25192' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: azért lesz itt új tudományos irányok élcsapata hamarosan, ha a totalitariánus rendszerekben (GB, GER, USA stb.) elnyomott kutatások végre otthonra lelnek a magyar televényben. És rövidesen a Lancet stb. vagy megtelik ilyen publikációkkal, vagy alapítunk egészségesebb irányultásgú lapokatt:
444.hu/2019/01/17/a-kozteven-lement-egy-musor-arrol-hogyan-lehet-meggyogyitani-a-homoszexualisokat
És ha valainek a szöveg nem elég, itt a felvétel is:
http://www.mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2019-01-16-i-adas-2/
@fortin2:
Húbazmeg.
@seol: sajnos, bármelyikkel tenném, mehetnék átnevelőbe.. de egyik se esetem, Keresztély túl buzis, Szilárdka túl buta, a pap mondjuk még bejöhetne, az a legférfiasabb köztük.
@fortin2: nem gondoltam hogy a Keresztely az egy keresztnev. Pedig.
@fortin2: Az, hogy az egyetemi tanari kinevezesek rendje transzparens legyen egy tamogathato elv. A tudomanymetriai adatok alkalmazasanak eredeti celja a transzparencia novelese volt. Elvarhato-e egy magyar egyetemi tanartol a jobb egyetemeken, hogy nemzetkozileg megkerulhetetlen legyen? Terulete valogatja. Ha elvarjuk, akkor igenis szamithat az, hogy kivalo tudomanyos folyoiratban publikaljon (akar az is lenyeges lehet, hogy mennyire idezik). Vannak teruletek, ahol ez nem varhato el. Akkor valami mast kell kitalalni, ami garantalja a transzparenciat. Valahogy azert meg kell probalni objektive merni a tudomanyos teljesitmenyt, es ennek egyik szegmense lehet mondjuk a tudomanymetria, a masik az ajanlolevelek, a ketto egyutt mukodhet.
Lehetnek olyan teruletek, ahol A reszteruleten eloirhatonak tunik a nemzetkoziseg, B reszteruleten meg esetleg nem. Akkor ezt figyelembe kellene venni valahogy.
@Flageolet: ?? ezt nem ertem. hogy jon ez ahhoz, amit en irtam ?
@Flageolet: stipendiumos doktori hallgatónak van dologi kerete?? Ezt jó tudni!
@Flageolet: Nekem nincs még stipendiumos doktoranduszom, de folyamatosan ostromolnak. Én meg azon töprengtem, hogy a ha elvállalom, akkor nekem kell megoldanom, hogy honnan lesz pénze számítógépre, konferenciára, stb. A doktori iskola nem jelezte, hogy van ilyen keret. Az egyetem sem szól, vagy trehányságból, vagy sunyiságból (gyanítom, hogy nagyon durva likviditási gondjaik vannak…). De amúgy van kollégám, akinek van ilyen hallgatója, és ő sem tud róla, szólok is neki. A hallgatónak meg nem feltétlenül van annyi esze, hogy erről tudjon.
@Flageolet: Bocs, de pontosan milyen szerződésre célzol (kik közti szerződés)? Senki nem tud róla semmit.
@Flageolet: Én ezzel tisztában vagyok, de ha az egyik szerződő fél az egyetem, a másik a Tempus, akkor pl. te témavezetőként honnan tudsz róla, hogy mi van a szerződésben? Vagy úgy is kérdezhetem, kinél érdeklődjek és mire hivatkozzak, ha ki akarom deríteni, hogy igaz-e, amit mondasz?
@jotunder: A kérdésemre nem válaszoltál.
@Lajszlo: Kishitűség. Ha a Cell szerkesztősége holnap fölállna, és megalakítaná a Free Cell-t, az elég sok napilapban lenne a címlapon egy napig, és tudományos portálon sokáig. Mindenki tudna róla. Pontosan milyen munkáltatóra gondolsz, aki látja a pályázó egy-két Free Cell cikkét, de az impaktfaktort kicsinyli? NSF, ERC, OTKA bírálók és zsűrítagok? Egyetemek tanszékvezetői? Vállalatok kutatásvezetői? Kizárt. Persze, ha Palkovics szintű idióták hozzánemértő vízfejminisztériumai döntenek pénzekről, ott gond lehet, de ilyen ország kábé egy van a világon, az meg nyugodtan mehet a szemétbe.
@Mister Gumpy: Nem kishitűség, hanem tapasztalat. Tudnék neked ilyen bírálatokat mutatni OTKA, Bolyai, és hasonló magyar pályázatokról. De hogy egy konkrét példát mondjak, a nagydoktorinál elő van írva, hogy mekkora összesített impakt faktor a minimumkövetelmény. Írogathatsz te a Free Cell-edbe tucatszám, ha nincs impakt faktora.
@Lajszlo: A nagydoktori követelményeket az Osztály hozza. Ha nem akarják egy újság miatt teljesen megváltoztatni a követelményeket, akkor kiírják a követlemények elejére, hogy a Free Cell és a The Freelancet újságokbeli közlemények esetén átmenetileg nem a hivatalos IF-okat veszik figyelembe, hanem a józan eszet.
@Mister Gumpy: Azért srácok, szerintem get real. Itt arról volt szó, hogy tömeges ilyen lépések változtatnának meg valamit globálisan — minden adott MTA-osztály minden alterületének 1-2-3. legerősebb lapját (itthoni érintettek száma: 20 fő komplett) nem fogják nevesíteni, akármilyen erős hely is egyébként, amúgy is, a rosseb tudná ezt mindet követni.
Persze, ha van valami FontosEmber, akinek ez pont létszükséglet, akkor lehet, hogy nevesítik, de ettől rendszerszintű javítást várni illúzió (ellenben valószínűleg ez maga a rendszerszintű rontás, a Lex Józsibácsi tudománypolitikai megfelelője).
@közösperonos átszállás: A matek-osztály jó ideig nézte az IF-et, aztán eltörölte, mert belátta, hogy a matekban az baromság. Ha valamilyen más területen történik valami fontos, akkor is tud lépni az az osztály, miért ne szabadna lépnie. Nem hiszem, hogy Lex Józsibácsi lenne a dologból, ha egy osztály követné azt az egészen jól behatárolható dolgot, hogy egy szerkesztőség en bloc új lapot indít. De valamit kell csinálni, mert ez valami elképesztően ostoba hozzáállás, hogy újságok múltjával hagyják revolverezni magukat kutatók tízezrei és államok tucatjai.
@Flageolet: a matematika egy relatíve kis szakma, ráadásul sokféle dolgot csinálnak a matematikusok, és egy kisebb részterületen belátható mennyiségű ember mozog. ergo, nem azt várják el, hogy „impaktos cikkeid” legyenek, a kifejezést a matematikusok nagy része nem is érti. minden cikk „impaktos” meg Q1 meg mitomén. azt várják el, hogy ha megkédeznek valakit a területeden, akkor azért nagyjából el tudjon helyezni, hogy mit is csináltál meg. és igen, ezért is irreleváns, hogy a mi kis mikrovilágunkban mi történik.
@jotunder: @Flageolet: itt az értékelési szempontokat sokszor leegyszerűsítik arra, hogy az IF is egy mesterségesen generált valami, sőt fentebb láttam hogy valaki még azt is írta, hogy az csak az újság múltjára vonatkozik. Szerintem – miközben gyakorlatilag foglalkozásszinten kritizálom a publikációs gyakorlatokat – ennél van egy fontosabb tényező ami még reális is, és igen, nyilván azokon a területeken amelyek vannak annyira nagyok és/vagy interdiszciplinárisok, hogy nem ismerjük benne egymást. Szóval minél magasabb az IF (vagy SJR) annál több cikket neveznek közel azonos publikációs hellyel rendelkező lapokhoz. Ha eltekintünk a beküldött cikkek átlagos minőségétől, és csak azzal számolunk, hogy egy q4-es lapba az évi 40 helyre érkezik 70 potenciális cikk, a q1 tetején pedig ugyanarra a negyvenre 600, akkor láthatjuk hogy hol nagyobb a szelekció, és hol sejthető, hogy tényleg csak a legjobb cikkek fognak lejönni (egyéb, kétségtelenül jelenlévő torzító tényezőktől eltekintve).
És igen, én is hallom kollegáktól gyakran, hogy miért ne jelenhetne meg sokkal fontosabb cikk a makói hírmondóban, mint a Nature-ben _elvileg_. Most nem leszeg geci hogy azt mondom, ezt főleg olyan kollegák mondják akik a makói hírmondóba írnak, mert nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a magas szelekciós ráta minőségtől függetlenül és arányosan arra vezet, hogy a magasabb IF lapokban tényleg nagyobb a verseny, ergo az értékelők, akik az IF szerint értékelnek, joggal számíthatnak arra, hogy az ilyen helyeken publikálók már sokszor megmérették magukat ezeken a kurva kompetitív helyeken, és az jelent valamit.
@Flageolet: persze. Erre a publikalasi izere epp az elvarasok miatt nem nagyon lehet maskent tekinteni mint jatszmakent. Megis, minden visszassaga ellenere transzparensebb mintha nehany anonim szakerto mondana meg mi hol merre. En ehhez tul gyanakvo vagyok hogy hinbi tudjak ennek a meritokratikus mukodesi elveben.
@Flageolet: 1) NEM mondtam, hogy az IF-et ki kell dobni. Csak azt, hogy ha az MTA matek-osztálya megtehette, nagyon helyesen, hogy egy idő után kidobta, miért ne tehetné meg egy másik osztály, hogy ésszel alkalmazza. 2) Nem egészen sikerült követnem a cereáliás újságod történetét, de ha jól értem, azt is mondod, hogy az IF-t is simán meg lehet berhelni. Akkor miért olyan szent tehén, hogy egy pillanatra se lehet ésszel használni? 3) Valószínűleg az én hibám, de képtelen vagyok fölfedezni az összefüggést a Rényibeli 30 perc és a revolverezés között. Esetleg annyi, hogy én matematikusként inkább tudok hajlani rá, hogy kevésbé tiszteljem a régi vérszopó újságok szent teheneit? Nagyszerű, akkor friss szemmel tudok hozzáállni a te tudományodhoz is! 🙂 Szóval, lehetne retorikai fordulatok helyett logikusan elmagyarázni, szerinted miért lehetetlen, amit mondok?
Ne hallgass @jotunder:-re, @Flageolet:, csak elragadtatta magát. Egy tipikus bizottságban, legyen az job search vagy grant committee, matematikusként is olyan embereket kell neked értekelned, mert „a te területed”, akikről soha nem hallottál, fogalmad sincs nemhogy az eredményeikről, hanem a fogalmaik egy részéről se, ergo leginkább azt tudod megtenni, hogy megnézed, hol jelentek meg a cikkei, azért megpróbálsz belegondolni, hogy szerinted mennyire érdekes és mély is ez, meg a research statementből, beszélgetésből próbálod leszűrni, hogy általában mennyire merész, nyitott, mennyire széles látókörű. Sőt, egy ERC-interjúkra felkészítő holland cég munkatársától hallottam, hogy a matek zsűri híres arról, hogy ott van a zsűrinek a legkevesebb fogalma arról, hogy miről szólnak a pályázatok, amikről döntenek. Szóval, baromira fontos, hogy ki hol publikál, de nem az IF-ra hagyatkozom, hanem van egy elég pontos képem a legjobb 40-50 lapról, meg az én területemen az összesről.
@Mister Gumpy: Na jó, én is túlzásba estem, valójában sokszor hagyatkozom valami IF szerű mérőszámra az újságok minőségét illetően. De amikor valami nagy dolog történik egy újsággal, pld a nevét leszámítva megszűnik, azt pld észlelem.
@Mister Gumpy: Csakhogy itt nem arról beszélsz, mint ami az előzményben volt. Hiszen:
„Ha valamilyen más területen történik valami fontos, akkor is tud lépni az az osztály, miért ne szabadna lépnie.”
Nem az a kérdés, hogy lépHET-e egy osztály, hanem hogy mezei kutatóként, aki az osztályon belül sincs generálói viszonylatban a passzátszéllel, bízhatsz-e benne, hogy fog is lépni. Nevesíteni fogja-e a téged különösen, a többséget meg egyáltalán nem érintő lapot?
Főleg ha, mint példád is mondja: „A matek-osztály jó ideig nézte az IF-et, aztán eltörölte, mert belátta, hogy a matekban az baromság.”
Tehát „jó ideig”. Ezek olyan problémák, hogy pár év alatt megoldják magukat, az új néven alakult lapnak is lesz IF-e, Q1-e, etc-je három-öt év múlva, csak esetleg te szívod meg az átmenetet.
(Én annyit tudok elképzelni, hogy nagy kegyesen megengedik, hogy igazolhasd, hogy az új lap igazából alapvetően a régi, és remélhetőleg el is fogadják.)
@közösperonos átszállás: en a Q1 rovidites jelenteset nemreg tanultam meg, es biztos vagyok benne, hogy az en cikkeim impaktfaktorat nem nezte senki. valami olyasmit mondtak, hogy jo volna, ha lenne X darab fuggetlen idezetem. implicite nalunk is erdekes az IF, vannak csucskategorias lapok, nagyon jo lapok, stb. A konkret szamokat nem adjak ossze, legalabbis en meg nem lattam olyan embert, aki ilyesmivel foglalatoskodott volna a matematikaban.
@jotunder: „en a Q1 rovidites jelenteset nemreg tanultam meg” – és az konkrétan mi? Mifelénk nincs magyar(országi) Q1 folyóirat, a Q2-ben egyetlen online kiadvány szerepel, melynek bevallott célja, hogy a pályázatok által támasztott közlési kényszer szülte cikkeknek teret biztosítson, jellemzően aktuális műhelykonferenciák anyagának megjelentetésével (de tanulmányokat, rövid közleményeket, konferencia beszámolókat és aktuális rendezvényekről szóló információkat is közöl).
Q3-as folyóirat ezzel szemben az akadémia által kiadott Acta, illetve egy igen patinás, ámde sokáig (ma már nem) csak magyar nyelven megjelenő folyóirat.
Ez így kicsit aránytalan.
@jotunder: „en a Q1 rovidites jelenteset nemreg tanultam meg”
Ellenben már igen régóta fel szokásod hozni az ausztrál listát. Same shit (pardon my French).
Itt egy lista az IEEE folyóiratairól: http://www.ieee.org/publications/periodicals.html
Nem volt lelkierőm megszámolni, a P-S és T-Z kategóriákban van cca. 60 lap, és nagy „szerencse” kell hozzá, hogy olyat találj, amely nem erős. Honi kategorizálásban ez kb. mind a műszaki osztály fennhatósága alá tartozik (eleve az IEEE mérnöki dolog), és hát finoman szólva nem az IEEE az egyetlen kiadó. Nincs élő ember, aki ezt az egészet átláthatná.
(Az X független idézet amúgy megint ugyanaz pepitában, csak az X tud nagyon brutálisan eltérő lenni.)
@közösperonos átszállás: Az ausztrál listát legalább értettem.:)
@jotunder: Közgazdászok meg védekezhetnek azzal, hogy jabocs, a Q1-nél azt hittem, januártól márciusig. 🙂
(Igen, valóban más jelölés.)
@Flageolet: OFF „Az én területemen a nagy IF újságoknál alap, hogy a szerkesztők és a bírálók kiemelt figyelmet szentelnek a publikálásra beküldött leírásokban szereplő módszerek, eljárások reprodukálhatóságának,”
A matematikaban a biraloknak a leheto legkiemeltebb figyelmet kell szentelni a publikalasban „leirtak” tokeletes „reprodukalhatosaganak”. ez nalunk pontosan azt jelenti, hogy a cikk nem hibas 🙂
@Flageolet: csak vicceltem, konyorgom…