Botos Katalin esete a bolsevista trükkökkel
Eredeti szerző: jotunder
Prof. Dr. Botos Katalin az Antall-kormány tárca nélküli minisztere írt egy cikket a Magyar Nemzetbe a „Szakmaiság bolsevista trükk?” címmel.
Idézem: „A „puha” tudományok egy igen jelentős részénél is küzdünk a „szakmailag helyes” megítélésével. Ideológiamentes tudomány gyakorlatilag nincs. Ami az én meggyőződésem szerint szakmailag helyes, azt egy másik ideológia mentén érvelők egyszerűen szakmaiatlannak fogják minősíteni. Nem érvelnek ellene: csak minősítik. Megbélyegzik. Vagy egyszerűen úgy tesznek, mintha el se hangzott volna.”
Nyilván nem bírtam ki és megnéztem az mtmt.hu-n Prof.Dr. Botos Katalin publikációs listáját. Ez van, rájár a kezem, automatizmus. Azt írják, hogy öt külföldi publikációja van. Ebből kettő jelent meg a rendszerváltás után. Mindkettő ugyanabban a folyóiratban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517945-6ae3667a9bc3a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517945&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517945-6ae3667a9bc3a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517945-6ae3667a9bc3a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A trükk ismerős a Corvinusról: Economy and Society (Q1) vs. Society and Economy (Q3-Q4). Ott ezt játszották el.
Most úgy tettél, mintha dr. Botos Katalin cikke nem jelent volna meg a Public Finance Quarterly of Taktaharkány-ban. Nem érveltél, csak minősítettél.
@naebneerG: fent van még az mtmt.hu-n?
Ha valakinek kimaradt volna ez a klasszikus:
youtu.be/sbhNiiKs5Eo
Vö. SZFE-t ért vádak.
A linket nem olvastam, csak ezt.
„küzdünk a „szakmailag helyes” megítélésével. Ideológiamentes tudomány gyakorlatilag nincs.”
Mert kettő meg kettő (a tizes számrendszerben) az mindig négy és ehhez nem kell ideológia. Szerintem Prof. Dr. Botos Katalin vegyen leckét matematikából. Az is elég ha csak a számtanra iratkozik be. 🙁
Kedves JT! Hogy van neked türelmed ilyeneket olvasni? 🙁
Amikor meg bolsevik, na jó, nersevik mondja a pihe – puha bolsevista trükköt? Rodolfó a sírjában forog? Pedig Ő aztán nagy trükk mester volt. 🙂
@Kettes: A magyar lakosság legalább 90%-a simán bedől, mint a korhadt kertajtó, az ilyesféle trükköknek. Ez benne a gonosz.
@jotunder: Nem, korrigálták. De attól még simán docens lett az illető („nem szándékosan tévesztette meg a doktori és habilitációs bizottságot + a szenátust…”).
@combo: Nem ismertem, durva. És még ő tanít közgazdaságtant…és így…és ott…
Szégyen.
@jotunder: Csak a Prof szerénysége tarthatta vissza attól, hogy hosszabb publikációs listával alázza a konkurenciát. Az econpapers vagy tucatnyi publikációt hoz tőle a fenti nagysikerű lapban:
econpapers.repec.org/scripts/search.pf?ft=botos
A gugli scholar pedig a még fajsúlyosabb Iustum Aequum Salutare lapban is talált angol nyelvű, tehát nemzetközi cikket tőle (kiadó: PKKE)
@Bolygó Hollandi: Megnéztem, ledöbbentem:
„Left to its own devices, the market is not efficient enough and needs government regulation. This is not without risk either, as insider corporations often keep governments in their service and suppress the market. Therefore, in order to leverage the advantages of capitalism the right course between the Scylla of weak government regulation and the Charybdis of an underdeveloped market needs to be steered.”
Most nem azé’ mondom, de egy 2012-es publikációban ez csak nekem tűnik trének?…Ezeket vagy 100 éve leírták már…
Mi az a puha tudomány? Vagy majd 80 évesen és sem fogok ezen rugózni?
@naebneerG: Első blikkre a „Scylla”-t „Sicily”-nek olvastam. Hja, a prediktíven olvasó agy a piacok feletti óvó gondviselés témában 😉
@látjátok feleim szümtükkel: Ahol nem feltétlenül lehetséges objektív alapon eldönteni egy adott tanulmány szakmai értékét. Hogy ne távolodjunk el a NER-től: Pokorni „Balneológia” Zoltánnak a középkori magyar nyelvtan & szókincs lehetséges fejlődési vonalainak elemzéséről szóló fejtegetése nehezen támadható/támogatható, mert a „mi lett volna ha” már a történészek jelentős részénél sem szalonképes. Ha akarja, publikálja, de objektíven bírálni max. olyan szinten lehet, hogy a feldolgozott források valódiságát ellenőrizzük, és talán nyesegetünk a túlzott extrapolálásból (teszem azt, a Szulejmán idejében hozzánk betelepített „sárgabarack” köznyelvi megnevezésnek talán nem sok köze volt a Szigetvár alatt elhunyt szultán arcbőréhez…).
A szakma épp most lobbizta ki hogy három MTA bizottság alá tartozó osztály (az első a második és a kilencedik) esetében ne számítson semmit a presztízs rangsor hanem CSAK A PUBLIKACIOK SZAMA akárhol is jelentek meg ezek. Ezt nem a politika hanem a szakma lobbizta ki. Nem, ezek SEM tudnak hibázni ( így van az hogy pl egy eme blogon is rendszeresen szemlézett professzor asszony a régi, presztizsfaktorokat is számító rendszerben az öt jogosan megilleto sereghajtó pozíciót kapta ám a mostani rendszerben legelol van hiszen írt háromszáz cikket a kapuvári harsonaba, not to mention a Corvinus Journal of OMG-ben megjelent cikkeket. Ehhez képest a botranyhoz képest az hogy ki mindenki hazudik az mtmt-ben hát nagyon lényegtelen (pl a fent nevezett prof dr-nak is van fent két darab nemzetközi monografiaja is igaz mindkettőt O maga adta ki és a kettő együtt sincs nyolcvan oldal.
Valamelyik vagy el van írva, vagy csodálatosan organikusan egymásba fonódó, átfedő oldalas publikációk. Csak, hogy vki a legirrelevánsabb részletre is rábukjon.
@Podvinecz Marsall: (ööö most én vagyok hülye, hogy nem olvasom el, amit ír a poszt, vagy azóta belepiszkált a szerző?)
Botos állításának igazságtartalmánál mit számít az, hogy mit publikált vagy sem? Ha ez számít nálad, akkor épp az ő állítását erősíted. Eleve Botos egy nagyon-nagyon fontos dolgot mond ki. Minél kevésbé egzakt egy tudomány, annál jobban szubjektív álláspontokból indul ki, ami végül meghatározza a végkövetkeztetéseket. Ez akkor is igaz, ha amúgy adott esetben épp Botos az aki szintén beleesik ebbe a hibába.
@Podvinecz Marsall: nem ezt rögtön észrevettem, el van írva.
Sejtettem kb. a végét, meg is próbáltam kitalálni a felénél. 🙂
Mondjuk most kicsit jobb lett a sztori, mint szokott, volt egy plusz csavar, úh nem ment. Szép találat, bár ahogy mondod: mindig kb. ez van.
Egyetértek Tzp-vel, szerintem is elég nagy igazságtartalma van annak, amit Botostól idéztél (persze nem a matematikára, de a tudományok jelentős részére), és az ő viselkedése ezt egyáltalán nem cáfolja, inkább erősíti.
Sokkal jobb idézet lett volna ez (a valódi szakmaiságról, amit ő természetesen nem teljesít):
„Azért mégse lehet a szakmaiságot ennyivel elintézni. Rendkívül fontos, hogy a főáramú nézetek ellen véleményt megfogalmazók támadhatatlanul alapos szakmai ismeretek birtokában legyenek. Nem elég csupán elvetni a másik oldal tételeit: ez az oldal nem kerülheti el az szakszerű érvelést. A valódi szakmaiságot. „
Valamint bele lehetett volna tenni a posztba ezt is, ami megmutatja, mit akar valójában Botos:
„A kemény küzdelmet folytatók elismerésre és támogatásra méltók a hagyományos értékek mellett kiálló intézmények részéről. Hiszen hatalmas ellenerővel szemben harcolnak.”
Egyébként te hogy találod ezeket a cikkeket? Mások küldik nekik, vagy szabadidődben Mandinert olvasol?
@harmadikszem: Nem egészen világos mire gondolnak. Mert azt írják, hogy közleményeket számítanak be, nem csak tudományos közleményeket (kongresszusi absztraktot nem), hanem a Magyar Szemlét , az Élet és Tudományt, de gondolom a 168órát is. A scholar.google.com-on az orulunkvincent keresés 7 találatot jelez, ki tudja…
Egyébként a matematikusok H-indexét a kémikusok H-indexével hasonlítják össze, ami azért szép, mert egészen mások a kémiában az idézési és publikációs szokások. A hálózatelméletben ha nincs 10000 idézeted gyereknek tartanak.
@libernyák: nem kell olvasni, látom a címét, az elég.
@Tzp: A ‘mond ki’-t szerintem az első egymillió eset utan mar nem hasznaljuk.
A két linkelt cikk közül egyik sem valodi tudomanyos kozlemeny. Elfuseralt konyv- illetve cikkismertetők maximum, amelyeknek megvan a helye tudomanyos lapban (ha jól csinaljak), de egy elfogadható publikacio követelményinek nem felel meg. Nagyon nem.
@harmadikszem: Az is baj ezzel a tudomanymetria.com-os cuccal, hogy még egy osztályon _belül_ is mások tudnak lenni a publikációs és idézési szokások. Az eredeti módszertan (folyóiratcikk- és Q1-fetisizmus) nekem mint elméleti nyelvésznek abszolút kedvezett, az új módszertan („darabra mérjük”) meg a másfajta nyelvészeknek és irodalmároknak kedvez.
@jan: igen de az első verzió vitatható a második meg úgy értelmetlen ahogy van, nettó mandineres interjúk annyit érnek mint high profile folyoiratcikkek
@jotunder: igen, a 168 óra de még a saját intezeted diákjai által szerkesztett online lapban megjelent nagyinterjú is annyit ér pontban mint a nature cikk. Mondom megnéztem a sorrendeket itt háromszáz tétellel szerepelnek emberek az élen miközben ez mind lektoralatlan fos nincs benne egy darab referalt cikk se. Nevetséges ha lenne időm szarrá trollkodnam valamelyik viccesebb kedvű doktoranduszom feljuttatnam tavaszig a lista tetejére ötszáz cikkel. Van elég vidéki újságíró ismerősöm ahhoz hogy fussa rá.
A nagyobbik baj az, hogy Botos Katalin szakmailag teljesen rendben volt (nem tudósként, de államigazgatásban gazdasági területen dolgozó vezetőként), amíg nem állt be a kórusba.
@Grrr: Nem lekicsinylendő Prof Dr érdemeit munkásságának kreatív megvilágításba helyezésében, de úgy tűnik, hogy a gazdasági-üzleti tudományos élet nagyon küzd a rigor vs relevance kérdésével. Nagyon leegyszerűsítve (és felkészülve arra amit ezért kapok), a matematikusok alapjában elvannak a saját kis exact világukban nem törődve mással, az orvosoknál meg az a lényeg, hogy legyen használható és marhaság ne kerüljön publikálásra. Ezzel szemben a gazdasági-üzleti kutatás vért izzad, hogy a 25 dimenziós regresszióban mi a szignifikáns, de közben vérig van sértve, hogy a gazdasági-üzleti vezetőket még a cikkeik címe se érdekli.
…Tantónéni, a Bolygó meg azt mondta a köszgazdászokról, hogy a cikkjeik huNbug!
😀
@labrys: Naaa, nem és én voltam! Az egyik angol gyerek írt a „Triumph of Nonsense in Management Studies” címmel a Academy of Management (aka. anyaszentegyház) Learning & Education lapjában: journals.aom.org/doi/10.5465/amle.2019.0255
„More management scholars than ever are expressing concern about the state of our field. Complaints include the suggestion that many publications are written purely to further our careers rather than to advance knowledge. Our discipline is in crisis. We neglect really important issues in favor of bite-sized chunks of research that are more likely to find quick publication in leading journals.”
„As opposed to “imposter syndrome,” in which qualified people doubt their suitability for a given job, I suggest that many of us have become “genuine imposters” in that we pretend to be doing more important work, and more competently, than we really are.”
“Many of us seek to cover up our anxiety about this by writing overblown nonsense, frequently in the style of some authority figure whose work is held up as a master lens that can be used to understand all the world’s problems.”
Lehet, hogy ez nem is magyaros probléma, hanem szakmaspecifikus? 😉
@Bolygó Hollandi: 🙂
Szerintem is, de azért ne vitassuk el a hazai állapotok specifikus érdemeit se nem.
@Bolygó Hollandi: „…a gazdasági-üzleti vezetőket még a cikkeik címe se érdekli.”
Hála istennek.
@naebneerG: Adios gatyában csak a másodikba fogadnak el cikket
az a derék, hogy (ha jó a hivatkozás, márpedig gondolom jó) zárójelben szolídan meg van említve valamiféle United States is, mint a kiadvány hona, ami ugye itt Mo-on sehogyse jön ki, még ha 3x fordíttatom oda-vissza a Guglival, akkor se
@mecsekijeti: Nő volt…
Prof dr Botos Katalin találta ki a gyermektelenségi adót, ha jól tudom. Nyalja ki.
Kicsit off topic de ugye abban az országban élünk ahol a bogár László most kapott épp köztársaság középkeresztje díjat mint közgazdász. Most nézzem meg a scopusban vagy a Google scholarban vagy akár az mtmt-jet hogy melyik a legerősebb közgazdasági témában megjelent cikke?
@harmadikszem: ezt nem lehetett kihagyni 😉 az mtmt-ben van 12 könyve (2009-13 között) és egy Magyar Nemzet online cikke. De ez csak szerénységét mutatja, mert kedvenc kiadójánál azóta is jelent meg több könyve. Úgy tűnik, hogy cikkel nem aprózza a tudását.
Botos tanított engem a Pázmányon jó 15 évvel ezelőtt és már akkor is teljesen bolond volt. (Nem volt ezzel egyedül ott…)
@Bolygó Hollandi: Cambridge university press vagy kairosz? Mindig keverem ezt a kettőt biztos a K betű miatt.
@Bolygó Hollandi: de ha szinten rajongó vagy ajánlom figyelmedbe az egy bogár naplója című youtube csatornáját. Meghalsz bele.
@harmadikszem: 60db 20-25 perces videó fél év alatt, az nem rossz teljesítmény. Esélyem sincs hogy utolérjem, mert mint minden ínyencség, csak mértékkel fogyasztható 😉 De miért nem szerepelteti ezt az mtmt adatbázisában?
@Bolygó Hollandi: „Globalobüntiben.” seriously…
@jotunder: Egy Magyar Érdemrendet érő sorozat része 🙂
@Bolygó Hollandi: ezeket azért tolják ilyen sebesen hogy ha beszolsz neki hogy mire fel docens nulla tudományos eredménnyel akkor elmondhassa hogy hatvan webinart (!!!) Sugaroztam (!!!) egy év alatt, lehet utánam csinálni! (Az eredeti verzió ugye a nógrádié csak ott művelődési házakban tartott előadásokra vonatkozik)
@jotunder: lehet itt viccelődni de ezeket hatvanezer ember nézte meg eddig. Nekem most szólt a Sage hogy van egy toplistás cikkem nyolcszáz letöltéssel. Kurva messze van a bogár naplojatol.
Úgy értem, darabját hatvanezren
@féreg01: „többet tudsz a közgazdaságtudományról, mint Botos Katalin.” Hát azt nem nehéz. A Botos-family elég sok kárt okozott anno a rendszarváltás hajnalán. Viszont egy kis elvtelen tekintélyelvűségért egyikük se ment szomszédba. Persze ez az újszülötteknek nyilván újdonság. :-/ Amúgy a szakértelem esetükben nem bolsevik trükk? Ezt a gyevi bírót… 🙁
@ijontichy: Érdekes, hogy a jelek egyre komolyabb káderhiányra utalnak az ideszalajtott trollok tekintetében. Régeben azért volt még stílus bennük, és időnként kis értelem is. Mostanra maradt a hátrányos helyzetű alsó tagozat szintje. Úgy látszik, hogy nerisztánt sújtó általános janicsárhiány ide is begyűrűzik.