De főleg kímélő
Eredeti szerző: Kettes
A Magyar Posta Elszámoló Központja újfajta háromdarabos perforált sárga csekket hoz forgalomba novembertől. Az innovatív készpénzkímélő fizetési eszközzel kizárólag a közműadót, a sárgacsekk-adót és a fentiek után fizetendő sárgacsekk-adót lehet megfizetni, ugyanakkor a közüzemi díjakat továbbra is a megszokott módon, tehát átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy hatósági végrehajtás formájában fizethetjük.
(kattintásra nagyobb)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520644-6ae591059d848' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520644&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520644-6ae591059d848&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520644-6ae591059d848' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Androsz: „sosem volt elég épeszű, aki valaha is azt hitte, hogy az EU-nak mi azért kellünk, mert annyira szeretnek bennünket”.
Lehet, hogy rosszul emlékszem: mert én úgy tudom, mi akartunk belépni az EU-ba. Eléggé sokáig megvoltak nélkülünk.
S mikor ilyeneket olvasok, mint te, kezdek arra hajlani, hogy inkább vesszen a magyar, mint az EU-állampolgárságom! Pedig szinte semmim sincs a magyar kultúrán kívül.
@neoteny: Oké, nem értesz, tudomásul vettem, nincs semmi baj. Akényszerítés szót helyettesítsd a terelés szóval, ha úgy jobban esik. Lehet, hogy téged mindig kényszeríteni kellett dolgokra, sok – bár nem túl sok – embernek elég, ha megértetik vele, hogy miért kell arra menni, amerre ő először nem akart. Tudod, van olyan eset is, hogy valaki az életét áldozza fel valaki másért, önként. Nem mindig mindenkit kell korbáccsal terelni valami neki rossz felé. Ez egy magasabb lépcsőfok, ne izgasd magadat miatta.
„»Az állampolgárok anyagi biztonsága« egyet jelent: a magántulajdon védelme.” Látod, látod, szerinted az életedhez csak a magántulajdon lehet megoldás. Azt nem tudod elképzelni, hogy az általad felélt és használt javak ne a te tulajdonodat képezzék, hanem például az állam adja. A magántulajdon számodra megegyezik ezek felhalmozásával. Az államnak ez kizárólag akkor érdeke, ha az állam eladásból él. Most sajnos ez a helyzet, de elméletileg van más út is. Hipotetikusan arról is beszélhettünk volna, kiterjesztve a kissé szűk látókörünket, de ha nem megy, nem baj.
Ha engem idézel, akkor olvasd is el. TÖRÉS NÉLKÜL, ezt írtam igaz? Ez azt jelenti, hogy ha elvesznek tőlem, akkor ez már minőségi romlást jelentene az életemben. Úgy is lehet élni, hogy egy szál rongy az összes vagyonom, amivel betakarhatom magamat, de azt elfogadhatjuk, például az internet és a számítógép használatáról való esetleges lemondás már minőségi romlást jelentene az életünkben. Törést. Ha egyszer bekövetkezik, akkor rossz lesz, de ettől még bekövetkezhet.
@csársz: Mindig furcsa látni, amikor emberek nem veszik észre, hogy mit mondanak. Az, hogy mi be akartunk lépni, nem zárja ki azt, hogy mi is kellettünk nekik. Vagy szerinted igen? Talán nem merész feltételezés, hogy ha az EU-nak mi nem kellettünk volna, akkor nem is csatlakozhattunk volna. Vagy szerinted sikerült rájuk kényszerítenünk a saját akaratunkat?
Egyébként pedig, bár lehet, hogy rosszul emlékszem, de a népszavazáson részt vevők 1/6-a ellenezte a csatlakozást. Én is köztük voltam. És közöttük lennék most is. „Van élet az Unión kívül is”, mondta az antikrisztus, meglepetésemre, és bizony igazat szólt. Erre valószínűleg több uniós ország is rá fog még jönni, ha addig nem tenyerelnek ránk az arabok vagy a kínaiak. Nem tudok többet tenni, mint végigvárni.
@Androsz:
Tereljék a birkákat; én szabad, felnőtt ember vagyok, nem haszonállat.
Ha én úgy látom jónak, feláldozom a javaimat vagy akár az életemet azokért, akiket én méltónak találok arra; de senki nem formálhat jogot az én életemre vagy javaimra csak azért mert ő annak szükségét érzi.
Az állam ne „adjon” nekem semmit, különösen nem úgy hogy előbb elveszi tőlem, lefölözi azt, aztán a maradékot nagy kegyesen „adja”.
Elméletileg és hipotetikusan manna is hullhat az égből, de mivel az utolsó pár ezer évben nem volt rá példa (és a korábbi esetről szóló beszámoló hitelessége erősen kétséges), fölösleges arról értekezni hogy mi lenne akkor, ha. Aki pedig utópiákról vizionál „szűk látókör kiterjesztése” címén, annak pszichotropikus gyógyszerekre van szüksége.
Az pedig hogy neked mi a TÖRÉS, majd eldönti számodra a gondoskodó/birtokló állam; ha meggyőzött a döntéséről, jó; ha nem, az csak azt mutatja hogy még mindig az individualizmus mételyével fertőzött életet élsz.
@csársz: Pontosan le tudnád írni, be tudnád idézni, hogy én hogy INDOKOLTAM MEG ennek az adófajtának a kivetését, annak jogosságát?
Funkcionális analfabéta barátom, én azt írtam, hogy ha úgy általában az adókat nézzük, akkor jobbnak tartom a fogyasztást terhelő, mint a munkát terhelő adófajtákat.
Továbbá azt is leírtam, hogy természetesen ez még önmagában NEM indokolja ennek az újabb adónak a kivetését. Fekete-fehér színtévesztésben vagy.
@renevol: ezt írtad: ” a tranzakciók megadóztatása szerintem nem ördögtől való dolog.”
bocs, ha ebből nem arra következtettem, hogy ellenzed
de te meg azt mutasd ki, mikor mondtam, hogy nem vagyok funkcionális analfabéta.
az vagyok.
@Androsz: nem furcsa, amit írsz, egyszerűen csúsztatás.
Te arra céloztál, hogy az EU azért vett föl bennünket, mert kellettünk neki mint piac
De ez egyszerűen nem igaz, mert ha kívül vagyunk, akkor is piac vagyunk nekik
Nekünk viszont sokkal könnyebb (volna, ha ügyesek volnánk) az EU-piacra jutni így, és még a pénzüket is költik ránk
Tudod mit? Nem is csúsztatás, amit írsz, hanem hazugság.
@Androsz:
Csak egy hozzáfűzni valóm van, bár szinte mindenhez lehetne…:
„… ingyenes készpénzhasználat …” = a befizetett adókból fenntartott, ingyenesnek látszó, de annál drágább készpénzhasználat. Baromira nem ingyenes ez, sokkal drágább az elektronikusnál!
A bankok miért kérnek pénzt a tranzakciók után? Pl. mert az ő ez irányú költségeit nem téríti meg az állam.
Persze, termelje ki a nála forgatott pénzemből! Ja, az államtól miért nem ezt várod el? Ott simán elfogadod, hogy fizetni kell a cseszett magas adókat?! (Ja, bocs, elfelejtettem, hogy azért kell adót fizetnünk, mert eladósítottak minket… – ahogy Móricka gondolja…)
Tipikus magyar hozzáállás, ezért nem fogunk soha kilábalni:
Legyen minden ingyen, azért van az állam, meg a bankok, meg a Kovács néni tehene, hogy mindent kifizessen helyettünk! Aztán csodálkozunk, hogy 50-60% körüli adó- és járulékteher mellett aki teheti, megy a feketegazdaságba, ahol tud, csal! Aki meg nem csal, az győzködi magát, hogy sajnos ez van, fizetni kell, és keres magának mindenféle ellenségképet…
Ingyenország, te drága!
@csársz: „ha kívül vagyunk, akkor is piac vagyunk nekik”
Piac, amely szabadon kereskedhet Unión kívüli országgal, emiatt nem biztos, hogy elfogadja azokat az árakat, amelyet így ők annak segítségével kényszerítenek ránk, hogy a szabályokat ők írják, arról is, hogy ki kivel hogyan kereskedhet.
„Nekünk viszont sokkal könnyebb (volna, ha ügyesek volnánk) az EU-piacra jutni így”
Csakhogy nincs mivel. A túltermelő országok olcsó áraival nem tudunk versnyezni, mert a fizetéseinkkel az uniós országok árait próbáljuk közelíteni, a termékeink pedig elmaradottak.
Még nem csillantottad fel az előnyöket, de hagyjuk.
@MTom: Felhúztad magadat, így hülyeségeket próbálsz a számba adni.
@Androsz: ez is hazugság.
Az unió nem ők, hanem mi. Árakat pedig nem lehet diktálni egy olyan szabad piacon, mint az unióé, csak abban az értelemben, ahogy a szabad kereskedelemben szokás: aki jobb árat tud, könnyebben ad el.
Valamiféle összeesküvés-elméletet adsz elő. Ahogy a magyar kormány is.
Ha nincs mivel kereskednünk, az nem a többi ország hibája, hanem a miénk.
És nem is igaz, mert, amikor előállunk egy jó termékkel – pl. Graphisoft -, még piacvezetők is lehetünk. De akár hiszed, akár nem, van sokmilliárdos magyar cég – nem multi, bár az sem baj – , amely termékeinek 90 százalékát az uniós piacon értékesíti pl. a Videoton.
És nem igaz, hogy diszkriminálva vagyunk, sőt.
Még egyszer, mi kértük a felvételt, a feltételek inkább nekünk voltak előnyösek, csak élnünk kellett volna-kellene vele!
Az unión kívüli létet pedig már értelmes magyar nem fogja kipróbálni. Ha közel lesz a kilépés, csak a gárdisták maradnak majd itt meg azok, akik tudás híján nem tudnak másutt megkapaszkodni.
Neked lesz jó állásod, de nem fogsz neki örülni.
@Androsz:
Jól látod, némileg felhúztam magam, de ettől még értelmezhető az írásom.
Nem véletlenül jött ki számodra hülyeségnek tűnő dolog, mivel ellentmondásosak az érveléseid: így ha körbe ér, már hülyeségnek tűnik neked is.
Mellesleg nem semmi továbbra sem, amiket írsz:
„A túltermelő országok olcsó áraival”: ez ahogy sokan elképzelik, összekeverve az okot az okozattal. Pedig pont fordítva van.
A hatékonyság, innováció, életgépes gazdaság által érte el a világ fejlett része, hogy keresleti helyett kínálati piac van náluk. A kínálati piac egyik jellemzője, hogy a vevők válogathatnak a lehetőségek között, ezáltal biztosítanak megfelelő visszacsatolást a gyártók/szolgáltatók felé. Ez hajtja tovább az innovációt, egyre jobb, kelendőbb termékeket/szolgáltatásokat kínálva.
Ezért mindig vannak olyanok, akinek a termékei lemaradnak: ha nem tudják innovációval pótolni a lemaradást, lassan kimaradnak. Azaz: NEM tovább gyártják a felseleges dolgokat, hanem befejezik, és helyette azok gyártanak, akiknek a termékeit megveszik.
Na ezért lesz olcsóbb az általad túltermelőnek, általam piaci versenyben fejlődőnek nevezett országok. Nem azért, mert állítólag túltermelnek.
Amíg ilyen alap tételekben nem tudunk zöldágra jutni, hanem frázispuffogtatásokkal érvelsz, nem fogunk tovább jutni.
(Valamint kéretik ellenérvként nem olyan szegletét behozni a fejlett világnak, ahol szubvenciókkal mesterségesen beavatkozik az állam – pl. mezőgazdaság, élelmiszeripar). Ez egy másik téma, erről is lehet beszélgetni, de ne keverjük a szezont a fazonnal. Nem lehet ez alapján uniformizálva elutasítani valamit, ami nem is úgy működik, ahogy leírod.)
@csársz:
Egyetértek.
Amúgy sok jó magyar cég van, csak általában nem tőkeerősek.
A magyarországi tőke leginkább az állam megfejésében látják a sikerük titkát, ami sokkal kényelmesebb, mint a piacon való érvényesülés.
Jó példa volt erre az Orangeways:
Éveken keresztül igen fasza cég volt. Sikeresebb volt az összes konkurensénél nemzetközi személyszállításban, a régióban.
Aztán 2010 környékén kivásárolták a tulajt, és jöttek az új szelek. Olvasni lehetett arról, hogy pl. a BKV midibusz-tendere felé kezdtek el kacsintgatni, stb. A piaci része meg lassan elkezdett akadozni, mostanra egy nagy rakás fos az egész.
Ugye, ami a prioritás, arra fog fókuszálni a cég. A többi mehet a lecsóba…
Vannak ígéretes példák is a tőke és a vállalkozások egymásra találására: a Portfolion pl. tipikusan ilyen cégeket karol fel, kockázati-tőke befektetőként.
És – visszautalva az előbbi válaszomra Androsznak: igenis az innováció a motorja a világnak. Graphisoft, Nav&Go, Prezi.com, stb. sok jó magyar cég van.
Csak hazánkban a többség még mindig az összeesküvős maszlaggal eteti magát ahelyett, hogy elhinné: sok, kitartó (egyéni és közös) munka árán el lehet érni eredményeket, a sírás rívással, fújolással pedig csak lemaradni lehet. És ezt is teszik…
@MTom: jó, hogy egyetértesz, de @Androsz: és társai sokan vannak, én például tegnap röhögve mondtam a páromnak: Barcelonát (Realt) vagy DVSC nézzek? De tudom, hogy sokan választják az utóbbit, mert félnek a minőségtől.
Abban viszont nincs igazad, hogy sok jó magyar cég van, ellenkezőleg: van jócskán, de kevés, és még kevesebb lesz , ha nem az a hangulat, hogy meg kell méretni magunkat a világpiacon! Ha nem az Európa Liga a cél, hanem a BLASZ II.
Én például egy magyarországi piacvezetőnél dolgozom, a konkurenseknél valószínűleg én volnék a legjobb (képzelheted!), de inkább vagyok egy kreatív társaságban küzdő-vesztő (ritkán nyerő is), mint egy vak vezet világtalant-helyen homályosan látó!
Ami nem fér a fejembe: a világ legnagyobb gazdasági hatalma (hatalmának része, részese, alkotó tagja) vagyunk (lehetünk, lehetnénk) és nem vele, hanem ellene?
(Kérdezd meg @Androsz:-t, hol vannak a beígért kínai vállalkozások-pénzek, amelyekért földig hajolva benyaltunk, amiért képesek voltunk minden Tibet-múltunkat eltörölni? Ha Kínába utazik egy minisztériumi delegáció, mindent megtesz, hogy ne kerüljön bele az újságba, még az MTI-tudósítót is elhessegeti, mert dőzsölésen kívül semmit nem ér el. Pedig eléggé sokszor mennek és mindig sokan, mert Kínában azt elvárják (de nem fizetik, úgyhogy jó sokba kerül @Androsz:-nak is).
@csársz:
Azért több jó van, de egyszerűen nem hallani róluk. A siker nálunk egyszerűen nem hír!
Érdekesség ehhez:
A középszerűség, az állandó ellenségkereséssel hülyítés ellenpéldája, amit éppen most olvastam:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20121104-szazmillio-fat-telepit-a-sivatagba-egy-indiai-guru.html
Az ilyenek lennének a mi kitörési pontjaink is: amikor nem valakiket, hanem valamit tesznek meg „ellenséggé”, leküzdendő, nagy feladattá, ami mögé fel lehet sorakozni, aktivizál és hasznos!
Nem az a lényeg, kik irtották ki a fákat, nem ők az ellenség (bár fontos tanulni belőle), hanem a sivatagosodás, a kiszáradás –> így tudnak az igazi megoldásra fókuszálni!
@dr. mesterseges szinezek: „: Igen, ez is Abszurdisztán: az egyrészt választópolgár, másrészt kedves fogyasztó azt se tudja, hogy saját kormányától, vagy saját szolgáltatóitól tartson-e jobban.”
Azt hiszem, hogy összefügg. Amíg a rendőrség szedi a védelmi pénzt a maffiózóktól, nem is nagyon lehet másra számítani. 🙁
@lucernaböde: „A csoportos beszedésnél az a trükk, hogy az ember tudja előre, hogy kb. mennyit szokott fizetni, ráhagy 100-300ft közötti összeget és a folyószámlán ezt a limitet állítja be.”
Nem megy. Nem átalánydíjat fizetek, hanem magam olvasom le. Nekem nyáron a gáz pl. 2000 Ft, amikor meg beindul a fűtés, akkor 30 000 Ft körül van. A 100 Ft korlát nagyon kevés! A 30 000 Ft meg túl sok. 😉