Einstand
Eredeti szerző: seprűbajnok
A kormány (pillanatnyilag) 320 milliárdos lyukat tömköd. Például a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók (mintegy 10 ezer ember) 10 %-os munkavállalói járulékának átirányításával foltozná a — maga ütötte — lyukat. Sőt, szemet vetett a maradók 250–300 milliárdjára is. Einstand.
Világos, ugye? Derék kormányunk ellentételezés nélkül kisajátít valamit, ami nem az övé. Tavaly 102 ezer ember döntött úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári (továbbiakban manyup) tag marad, vállalva azt, hogy innentől nem számíthat állami nyugdíjra, nem ketyeg a szolgálati ideje. Ez a 102 ezer ember úgy döntött, hogy csak magára számíthat, csak magában bízhat, öngondoskodik. Ehhez képest Matolcsy (unortodox megoldással) simán lenyúlja ezt a pénzt (is). Mégpedig úgy, hogy vagy visszaterelik az állami rendszerbe tagként vagy nem, vagy kap majdan érte nyugdíjat vagy nem. Kedvenc ex-szobatársam így fakadt ki tegnap: „Aki felelőtlenül felvett frankhitelt, annak most állami pénzből segítség jár. Nekem, aki a magán-nyugdíjpénztáramban felelősen előre akartam gondoskodni magamról és a gyerekemről, nekem a vagyonom államosítása, meg a társadalomból való kiszerződés, az jár.”
A kommunikációra, becsomagolásra már nem is adnak. Nem fárasztják már magukat, hogy legalább látszatot keltsenek. Nem áll ki Gabika, butuskán beleselypegve arcunkba, hogy minő heroikus küzdelemben mentik meg a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az eltőzsdézéstől (akármit is jelentsen ez). Nem áll ki Igazmondó Petike, hogy valami orbitális hazugsággal szédítsen. Nem áll ki ez egykor szépreményű politológus, hogy észérveknek tűnő magyarázatot adjon a megmagyarázhatatlanra. A vezér és hű szancsopanzája egyszerűen kiáll és közli a tényt. Simplicity.
Az Alkotmánybíróság meg több mint egy éve sunnyog ebben az ügyben. Alámerül és kibekkel. Már csak 15 nap, és nem kell lapulni. Viszont addig sem tud/mer/akar dönteni. Arra kíváncsi lennék, hogy az AB tagjai hogyan néznek tükörbe reggelente, hogyan számolnak el szakmai lelkiismeretükkel. Nyilván van az a pénz, amiért korpás a művésznő haja…
Az is érdekelne, hogy mi jöhet még. Milyen remek, kiforrott, átgondolt, jogszerű ötlet van a tarsolyban? Ez a komplett manyuptörténet önmagában vérlázító: mérhetetlen arroganciáról, cinizmusról, a zemberek hülyének nézéséről, a jogállamiság totális semmibevételéről szól. Lehet ezt fokozni? Mi jöhet még? Nem akarnék ötletelni, mert — ahogy egy kedves kékszakállú ismerősöm szokta volt mondani (söööört neki!) — nem lehet akkora marhaságot kitalálni, hogy előbb-utóbb meg ne valósuljon. A következő lyuk betöméséhez a munkabéreket fogják átirányítani a központi költségvetésbe? Vagy a lejáró és kifizetésre váró életbiztosításokat terelik lyukiránt? Esetleg valaki kiszámolja, hogy mennyi bankbetét, lekötés, egyéb megtakarítás van még a zembereknél, és rájön arra, hogy mekkora bazi nagy lyukat lehet ezzel befedni? Mennyiben különbözne ez a manyup sztoritól???
Apropó lyuk… Az első éjszaka joga csak azért nem jutott még eszébe senkinek, mert abból nincs pénz. Bááááár… Ha ezt a jogot kiválthatná egy kisebb, de méltányos összeggel az ifjú férj, akkor lehet, hogy megfontolandó a javaslat.
Hát itt tartunk, Nyájas Olvasó. Ma Magyarországon bármely felkent kormánypárti senkiházi azt mondhatja bármire: einstand. És csak nagyon kevés nemecsek (NEMECSEK!) van, aki legalább megpróbál ellenállni.
<
p style=”text-align: justify”>Lábjegyzet: Emlegetett ex-politológus mégiscsak kiállt, és kaptunk egy magyarázatot, hogy a kormány nem vette el, hanem tulajdonképpen a maradó manyup-tagok ajánlották fel a befizetéseiket. Ez a duma még csak látszólagos észérvnek sem jó. Egyszerűen bicskanyitogató aljasság.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521544-675bc818359bd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521544&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521544-675bc818359bd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521544-675bc818359bd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Zenovitz2: Az nem lehet! 😀
@zsazsu4: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-alkotmanybirosag-meg-az-iden-donthet-a-nyugdijpenztarakrol-365165:
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványokkal már hónapok óta foglalkozik a testület. Az origo hírportál augusztusban arról írt, hogy információi szerint a témáról készített határozat- tervezet kimondja: azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Továbbá az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.
Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Így a jelenlegi, Ab által vizsgált törvény alapján hiába fizeti be a munkáltató a közterhet – nyugdíjhozzájárulást -, alkalmazottja még nem lesz jogosult állami nyugdíjra. Ezzel összefüggésben az Ab tervezete kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve – írta az origo.
Hát majd meglátjuk:)
@Zenovitz2: ok, ok.
Én arra írtam, hogy nem lehet, hogy teljesen kizártnak tartom, miszerint rendes, keresztény, magyar alkotmánybírók híreket szivárogtatnának ki! 🙂
@Zenovitz2: Én is azt mondom, majd meglátjuk. Kíváncsian várom, hogy a legyalázott testületben van-e annyi gerinc, hogy – a „pokoli” téglák ellenében – még egy egészségeset odab…on ennek a görény bagázsnak. Tökmindegy mi lesz a vége, már rég nem a pénz érdekel.
Az állami pillérbe visszalépő pénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamot felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják. Matolcsy György szerdai javaslata még csak a tagdíjkiegészítés kifizetéséről rendelkezett volna, a reálhozaméról nem.
Rájöttek, hogy senki nem fog visszalépni úgy. De szerintem így se. Mindenki arra vár, hogy eltakarodjanak a faszba, és kamatostól perelje vissza a pénzét, amit lenyúltak 15 hónapja már…
@Zenovitz2: Mi ez a nagy sietség? Ezt a két hetet már gugolva is kibírták volna,utána meg mehet a nagy sóhaj,ez is megoldódott.Egyáltalán milyen ítéletet hozhatnak?Lesz-e bármi következménye?Azonkívül persze,hogy az új alkotmányból nem kapnak aláírott példányt.Ezt az évet ígyis-úgyis elbaszták.
Az Alkotmánybíróság mégsem döntött:(
hvg.hu/itthon/20111228_alkotmanybirosag_nyugdij_matolcsy#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_12_28
@Zenovitz2: Pff. Erre mondják, hogy fennállása okafogyott?
http://www.origo.hu/itthon/20120102-paczolay-peter-szemelyes-kudarcanak-tekinti-a-nyugdijugyet.html
„Az elnök szerint ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet, ennek elmaradását személyes kudarcként élte meg.”
Szakad meg a szívem kedves Ponczius Pilatus… akarom mondani Paczolay Péter.
@ijontichy: A főnököm mondta mindig,ha volt egy problémám „old meg,azért fizetlek”
@V mint…: Nem egészen ide stimmel,talán az idézetem sem egészen pontos, de: „egy bolgár vámos barátom mondta, ha problémád van, oldd meg pénzzel, -ha nem tudod megoldani, oldd meg még több pénzzel…”……:)
„A Kossuth térről ismert Gonda László az Operaház háta mögött egy autó tetejéről, hangosítással arról beszél körülbelül húsz skinhead-kinézetű ember előtt, hogy a Fidesznek nem volt más választása, mint a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása. További kulcsszavak: nemzetközi pénzügyi diktátum, a mezőgazdaság szándékos tönkretétele, satöbbi. De Gonda szerint a bajok már 1982-ben elkezdődtek, amikor az MNB akkori elnöke, Fekete János hazudott az államadósságról.”
Fekete János miatt történt minden. Sőt, legyen Kun Béla, ne szarozzunk má’.
ezek után viszont kétlem, h a fidesz le tudná mosni a ‘kossuthtériek felbérlője’ címkét.
Az is mérhetetlenül bosszantó, hogy a magánnyugdíjvagyont beleöntötték az államadósság zsákjába, oszt jól nem történt semmi csökkenés. Sőt! Sok hűhó semmiért 🙁
@seprűbajnok: Máris realizálódni (mármint az ő mércéjükkel) látszik a következő húzás:
index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/03/devizatartalek/
Ezek szerint, szándék van az önkormányzatoktól átvett adósság rendezésére, csupán az MNB devizát kell kissé apasztani. Megvan a hivatkozás, miért kellett (?) hozzányúlni ehhez is, közben eltűnik fele-harmada, hát utánuk az özönvíz. S ez a gazdaságmentő akció egyik fő eleme, te jó….
@Pelso..: Én nem tudom, hogy mi lesz a következménye a devizatartalékok megcsapolásának. De még a közgazdászoktól is csak annyit hallottam, hogy hát az veszélyes lenne.
@Szindbad: Nem „csak” veszélyes. Persze a kormányzati propaganda alapján muszáj, sőt, sikerre vezet, szerintem a lépés felettébb erősíti tehetetlenségük, koncepciótalanságuk képét.
@Szindbad: Halvány sejtésem, hogy például a spekulánsok feszülten figyelnek a tartalék jelentősebb apasztására. Jelenlévő közgazdászok esetleg megnyugtathatnának, hogy ez csak tárgyi tudásom hiányából fakad.
@ijontichy: Elvileg pl. abból vásárol forintot a jegybank, ha inog az árfolyam, nem? Lévén az aintiinflációs politika a jegybank törvényi kötelezettsége (ami igencsak útjában van a mindenféle adósságot forintra váltani, és aztán elinflálni célzó kormányzati szándékoknak).
@ijontichy: Ez nem elég konkrét. A spekulánsok kicsit csapnak le vagy nagyon, ha a kormány a devizatartalék 6%-t elkölti? Csak 6%-ról van szó, lassan fogják felélni. Mi van akkor, ha egy országnak nincs devizatartaléka? Mi történt az elmúlt 3 évben a devizatartalékkal? Mire használták?
@Szindbad: A jegybank pl. forintot vásárol belőle, ezzel forintkeresletet generál, ha forinttúlkínálat van a pénzpiacokon (magyarán mondva veszi a forintot, a forint ettől drágul, azaz nem zuhan akkorát az árfolyama). Azaz szabályozza az elérhető pénz mennyiségét, mert sem a túl sok, sem a túl kevés pénz nem jó a gazdasági körforgásban.
en.wikipedia.org/wiki/Monetary_policy
@Counter: Ezzel én tisztában voltam, ellenben egy kérdésemre sem válaszoltál. Nem vagy közgazdász, ezért nem is várom, hogy válaszolj, csak zavar, hogy nagyon alap kérdéseket tettem fel, és szinte senki sem tudja a válaszokat.
@Szindbad: Az elmúlt 3 évben leginkább monetáris műveletekre használták. Amikor egy nap reggel a forint esni kezdett és estére „megállt”, akkor többnyire a jegybank vásárolt forintot akkora mennyiségben, hogy az árfolyam ne kezdjen szabadesni.
A devizatartalék mérete jelzi a piacnak, hogy milyen mértékű kilengéseket képes a jegybank stabilizálni, egyfajta kaució.
Ha 6%-ot a kormány elkölt, annak két jelzése van: egyrészt rögtön annyival kisebb lesz a tartalék, másrészt nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak monetáris műveletre, de banánokra és fordítókorongokra is (=nem monetáris célokra, sőt akár azokkal direkt ellentétesen) költhetünk, tehát annyival is kevesebbet fog érni a maradék is a monetáris politikát illetően.
Tehát sokkal valószínűbb lesz, hogy a forint bármikor eshet, hiszen a tartalékból egyáltalán nem biztos, hogy meg akarják majd állítani, és ha igen, akkor is kisebb intenzitással, mert ugye most már banánra is kell az a pénz.
Gondolom én. De nekem tényleg csak egy tömör makroökonómia félév jutott.
@Szindbad: @Counter: A jegybank egyik alapvető feladatának, a monetáris védelmi képességnek hatékonysága, egyáltalán lehetősége jelentősen romlik. Mo. megújul.
@Counter: Ezek triviális összefüggések, amiket magam is kitalálok kevés utánaolvasás után. Engem a nem triviális összefüggések, következmények (amitől az ember érzi, hogy itt szakmáról van szó) hiánya zavar. Persze biztos van ilyen, csak rossz helyen keresem.
@Pelso..: Azt olvastam, hogy a válság előtt 17 milliárd euro volt a deviza tartalék. Most 35. Honnan lett ez? Miért aggódjak, ha ebből a kormány elkölt 20-at?
@Szindbad: spiro valahol leirta, hogy mennyi ebbol az IMF penze.
@Szindbad: Nem tudom, honnan a többlet.
Viszont, ha ebből költ, önmagában ezért is gyorsan zuhan a forint, melynek következményeit gyorsan érezzük majd, +bizalomvesztés, de hát az már nincs miből.
A két szám között ne csak a matek különbséget tekintsük, hanem az akkori helyzetet s gazdasági mutatókat, illetve mindkét időszak kockázatát.
@Szindbad: A devizatartalékok megléte, szintje elsősorban arra jó, arra kell, hogy a nemzetközi befektetői köröknek meglegyen az adott országgal szembeni azon bizalma, hogy az ország ellent tud állni az ő pénzügyi piacait (is) érintő sokkoknak. Különösen fontos ez a olyan nyitott gazdaságú, feltörekvő piacokra, ami még ráadásul EU-tag országoknak is, mint amilyen a Magyar Köztatársaság után pár napja funkcionáló egység.
Fontos a devizatartalék abból a szempontból is, hogy az állam devizában vezetett számláin történő tranzakcióinak folyamatos likviditását biztosítsa, valamint arra is, hogy szükség esetén – ha a helyi deviza nagyon elszáll, – akkor tudjon interveniálni, akár árfolyam megtartási, akár likviditás biztosítási céllal. Likviditási problémák lehetnek a spot piacon és és a swap piacon is. És van neki a klasszikus lender of last resort funkciója is, amikor a bajba jutott kerbankoknak devizahitelt nyújt – ez a rendszerkockázatot jelentő bankok esetében lehet így.
Ha tehát az ezeket a funkciókat biztosító tartalékokat elverik, felélik NER-ék, akkor abból kib@szott nagy szívás lehet/lesz.
@sajtohuba: Vagyis, ha egy „adjatok egy szilárd pontot…” gondolkodású műszaki szemszögéből nézem, akkor tulajdonképpen olyan ez, mint kötéltáncos kezében a rúd. A cél egy dinamikus egyensúlyi helyzet fenntartása, a rúd meg ennek egyik eszköze.
De akkor a rúdnak is kell legyen egy ideális mérete, a kötéltáncos (ország) adottságai alapján. Se túl hosszú, se túl rövid (és persze az időben ez is dinamikusan változhat). Ha jól értem, akkor ezek meg most akarják „eladni/felaprítani” a rudat és gyufaszállal helyettesíteni :-(.
@ijontichy: Pontosan. Ráadásul úgy, hogy közben a kötéltáncosról minden néző el is higgye, hogy végig tud menni a rúddal a kötélen, mert ha leesik, akkor nem nézik tovább.
@sajtohuba: Ez a standard megmondás, de ki mondja meg, hogy 35 milliárd az elég és nem a 17? Hol van a világban a gyakorlat, hogy a devizatartalék mennyiségét optimalizálják? Azt olvastam, hogy ez a 35 milliárd évente 600 milliárd forintba kerül. Lehet, hogy ez nem helyes érték, de mennyibe kerül a 35 milliárd euró évente? Miért kerül pénzbe a devizatartalék fenntartása?
@jotunder: Basszus Spiro 2010 februárjában írta ezeket, amikor az unortodox gazdaságpol még sehol sem volt:
„Az ortodox elméletek szerint az a jó, ha a központi bank csücsül a deviza tartalékon és vár, majd a nem tolerálható hazai deviza leértékelődés esetén beavatkozik. Ezzel csak az a baj, hogy ez szörnyű mennyiségű finanszírozási vesztességet okoz az országnak, hiszen az ÁKK-nak kb. annyi deviza hitele van, mint emennyi az MNB deviza tartaléka (kvázi bukjuk a betéti- és hitel kamat különbözetet)”
@Szindbad: Nem tudom mennyibe kerül a tartalék tartása, általában közvetlen nettó „ráfizetéses”. Vannak kivételek, de az nagyon ritka. Nem is a jövedelemteremtés az elsődleges cél, hanem a befektetői bizalom megőrzése, fenntartása. Ez pénzbe kerül és – elvileg – meg kell hogy térüljön a nem közvetett hatásaival.
Alapmondás, hogy a devizatartalékoknak fedezniük kell a rövid lejáratú (éven belüli) devizakötelezettségeket (ország külső adósságát). Ez nem csak a tényleges, lekönyvelt tételeket jelenti, hanem fedezniük kell az esetleges sokkok miatti akármekkora (= megjósolhatatlan) intenzitású ás nagyságú cash outflow-t is (ld. előző kommentem, hogy mire kell).
Szintén a fentiekhez: fedezniük kell a kerbankok rövid lejáratú megtakarításainak x%-át, valamint illik egy negyedévnyi import kifizetését is fedeznie.
Tehát nagyon nem az a fő szempont, hogy a közvetlen fenntartási, finanszírozási költségei mekkorák és hogy veszteséges-e.
@Szindbad: Spironak erdekes elkepzelesei vannak amelyekkel nekem az a fo problemam hogy ha ilyen trivialisak akkor megis miert nem alkalmazza oket a gyakorlatban egyetlen orszag sem?
Ellenben azt lehet latni hogy a csehek szlovenek meg meg par korulottunk levo orszag egesz jol boldogul teljesen hagyomanyos modszerekkel is. Szoval szerintem nekunk is eleg lenne azokat a modszereket alkalmazni es nem egy minden eddiginel unortodoxabb alternativat valasztani.
A tartalekhoz meg a mennyisegetul fuggetlenul nem szabad nyulnia a kormanynak mert a piac hamar a kezere ut erte.
@kamerasmobil:
Spiro: „Abból a szempontból előnyös, hogy kisebb az ország deviza kitettsége, hogy az MNB annyi Ft-ot nyomtat, amennyit akar, így ha az MNB-t sikerül arra rávenni, hogy a Ft kamatszintet csökkentse és az esetleges államadósság finanszírozási nehézségek esetén maga is állampapírt vásároljon (az USA FED példájára), akkor megszabadulunk a finanszírozási nehézségektől, és rendkívül olcsó Ft hitelekkel áraszthatjuk e a gazdaságot (ha ez költségvetési fegyelemmel társul, azaz csökken az államadósság, akkor jól is elsülhet, de jelenleg ez nem így néz ki).”
2010 febr:
„Ez még azzal a nem elhanyagolható előnnyel is járna, hogy a hitelkeret rendelkezésre állásának szabott feltételek legalább valami kontrol alatt tartanák az államot, mert látható, hogy a társadalmi kontroll nem működik. Eleve nevetséges, hogy nincs szabályozva az államadósság maximális mértéke az alkotmányban, mert valójában ezzel lehetne elejét venni a felelőtlen ígérgetésnek, hiszen fixálva lenne a költési plafon, és csak annyit kellene mondani a „politikusoknak” sajnos erre már nincs pénz.”
Spiro az unortodox gazdaságpolitika értelmes érvelője. Nagyjából megvalósulnak az elképzelései.
@Szindbad: Bankópréssel (= növelve a forgalomban lévő pénzmennyiséget) egyidőben kamatot csökkenteni meg (szándék szerint) csökkenő árfolyamú államkötvényeket venni? Ez tényleg unortodox megközelítés.
Mi egy kis, nyitott gazdaság vagyunk az EU-ban. Igaz annak egyre inkább a perifériára magunkat szoruló módon.
Ha kilószám nyomtatod a forintot, akkor egy pénzügyi válság esetén, ami alapvetően nem lokális, hanem regionális vagy globális, hogyé’ veszed meg a szükséges devizát? 500 Ft-ért egy EUR-t???
@sajtohuba:
Asszem Spiro azt is feldobta hogy szuntessek meg a forint konvertibilitasat es igy tartsa kordaban az allam az arfolyamot 270-310 kozott vagy mi…
Osszessegeben elsore en nem lattam benne _elmeleti_ hibat csak a _gyakorlati_ megvalositas tunt egyreszt eselytelennek masreszt azt se ertettem hogy miert nem lehetne egyszeruen csak jobb gazdasagpolitikat csinalni strukturalis reformokkal es elkezdeni kinoni a hianyt…
@kamerasmobil: „Mi egy kis, nyitott gazdaság vagyunk az EU-ban.” Ha ez már nem így lesz, akkor érdemes majd unortodox, zártkörű, saját farkukba harapó teóriákat kiagyalni.
Kész,vége!!
„A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta az Index ma megjelent állítását, miszerint a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét a kormány gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel. „
Ennyi volt, két hét múlva jön Gabika (KuszaFog) és ideiglenesen kölcsönkéri, majd megmenti.
@V mint…: Értsd: a kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét nem gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra fogja felhasználni.
@sajtohuba: Tehát, ha felütjük a 2010 máj óta hatályos Új értelmező kéziszótárt: gazdaságélénkítés= primitív lenyúlás.