Elfogadná-e Térey János a Térey-ösztöndíjat?
Eredeti szerző: jotunder
Hét éve írtam egy posztot Térey János Magyar közöny című verséről. Ezt a verset válaszul írta Kemény István Búcsúlevelére. Valamit hiányolt Kemény verséből, valami fontosat.
„Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
véget érhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzád öregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak. „
–írta Kemény, és végül Térey élete ért véget nagy happy end nélkül, Kemény pedig nem hagyta el az elbutult idegen nénit, aki ezer évig akar élni, hanem elfogadta a Térey-ösztöndíjat. Ezt írta Térey a Köztisztaság térben…
„Ocsúra és tisztabúzára osztani
E daliás magyarokat lehetetlen;
Nem sikerül szétválasztani őket,
Feketére-fehérre!
Hérosznak hívni a héroszt,
Csürhének a csürhét:
Az osztás ezúttal sem sikerül.”
Nem tudom ocsúra és tisztabúzára osztani a daliás magyarokat. Nem is biztos, hogy akarom. Nem tudom, hogy Térey János elfogadta volna-e Térey-ösztöndíjat Demeter Szilárdtól. Hogyan védekezett Lótként Gállfy Térey utolsó drámájában, amikor az arkangyal elmagyarázta neki az Orbán Viktort? Én itt jövevény vagyok. Afféle jöttment.
Próbálunk tisztességesek maradni, de nem csinálunk zászlót az életünkből, mert kik vagyunk mi itten, téreyk, jótündérek, csak afféle jöttmentek, németek, zsidók, faszomtudjakik, akik teszik a dolgukat, reményeik szerint jól, amíg le nem forr az a tea.
Térey talán elfogadta volna a Térey-ösztöndíjat, és kapott volna a Facebookon érte az arcába, hogy lám, csak kiborult a kas, csak kiették a pörkölt alól a nokkedlit, csak beállt a csikó a szamarak közé. Vagy nem fogadta volna el a Térey-ösztöndíjat és akkor nem kapott volna háromszázhúszezer bruttót, hanem élt volna úgy, ahogy eddig, azaz hát halt volna inkább, és akkor összegyűltek volna a Facebookon a népek és szomorú smiley-kat osztottak volna meg egymással.
A kérdésemet lepöcköltem a szakadékba,
pattogva tűnt el, pedig nagy volt – írta Kemény, én sem tehetek mást, lepöckölöm a kérdést a szakadékba, vagy inkább pöccintem, mint a csikket az Akropoliszról, ahogy a Kossuth-díjas költő mondta volt, neki mondjuk nem kell jópofizni a Demeter Szilárddal. Maradjon a titkunk, mindannyiunké, hogy Térey mit is kezdett volna azzal az ösztöndíjjal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518168-6ae3f58d70d92' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518168&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518168-6ae3f58d70d92&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518168-6ae3f58d70d92' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
És vajon fogadhatok-e el én posztdok ösztöndíjat a Palkovicsék vezette NKFIH-tól? És vajon ez ugyanaz a szitu, mint ez a Demeter-féle ösztöndíj? Vagy ha nem, miért nem? Szerintetek?
@jan: Csak a matek OTKA zsűri munkáját ismerem, abban nem szól bele se Palkovics se az NKFIH-t papíron vezető alak, akinek nem tudom a nevét. Ugyanazok próbálják tenni ugyanolyan jól a munkájukat, mint mindig. Az igaz, hogy valamennyire legitimálja a zsűri az államot, hiszen mindenki látja, hogy nem dől össze az NKFIH (kivéve, hogy kicsit mindig mégis összedől, a fél-egy éveket csúszó kiirásokkal meg mindennel). De vagy nekiállsz nem fizetni adót, nem megtartani az óráidat, polgárháborúzni, stb, vagy itthagyod az országot, vagy próbálod csinálni itthon rendesen a dolgodat, nem?
Ehhez képest fogalmam sincs, hogy a Demeter-féle ösztöndíj hogyan működik.
Széchenyi díjat fogadott már el olyan, akiről azt hittem, nem fog tudni kezet fogni a szarbánnal, hanem leköpi. Rendszeresen nyilatkozik, szidva a rendszert, és megtesz minden tőle telhetőt annak mihamarabbi bukásáért. De bizonyára úgy gondolta, ő a tudományos közösségtől kapta a díjat.
@Mister Gumpy:
Ez nehéz kérdés.Sőt,tartok tőle, hogy megválaszolhatatlan…
Az „elfogadás” kétségtelenül segíti a NER legitimációját…
Hogy milyen mértékben, illetve, hogy VALÓJÁBAN ki és MIÉRTadta? Na ez lehet az igazi kérdés…
A „tudományos közösségtől kapott díj” ebben a szűk körben jelent valamit.
Ugyanezek a nevek a „Kossuth rádió” hallgatói számára mást mondanak.
Beleilleszkednek a sorba, mint pl. a kamu intézmények a rengeteg Dr.,prof, egyetemi tanár kamu „szakértői”…
@jan: Mindenkinél máshol van a határ, vagy inkább határok (én mit csinálnék/mást hogyan ítélnék meg, ha olyan helyzetben van, hogy…). Nálam így néz ki nagyjából:
1. Orbánék előtt alapított díj, ösztöndíj:
1.1 Szakmai (vagy pályázás alapján történő) jelölés, szakmai elbírálás és átadás: problémamentes.
1.2 Szakmai jelölés és elbírálás, állami átadás: általában átvehető, állami csókával a parolázás kerülendő.
1.3 Szakmai jelölés, állami elbírálás és átadás: nem fogadnám el, de ha valaki elfogadja, azt nagyjából tolerálom. A különösen kompromittált esetekben (pl. lovagkereszt, tisztikereszt) kevésbé tolerálom. Olyan esetben, amikor kvázi nyilvánvalóan kapna az illető kitüntetést (pl. iskolateremtő prof. nyugdíba megy) viszont jobban. Parolázás az átvevőnek kerülendő.
1.4 Állami jelölés, elbírálás, átadás: Nem fogadom el, nem tolerálom az átvételét (kivéve az 1.3 utolsó esetét). A zárójeles esetben ha a propagandasajtó hírt csinál belőle, elvárom a kormánytól (minimum) elhatárolódó nyilatkozatot (kivéve különösen idős, a dolgokat már nem száz százalékosan átlátó delikvens esetén).
2. Orbánék által alapított vagy általuk átalakított díj, ösztöndíj
Az alapvető hozzáállás itt az, hogy nem fogadom el és nem tolerálom az átvételét. Kivétel esetleg előfordulhat, nagyon speciális esetben.
Ez alapján a posztdok ösztöndíjad problémamantes, a Térey meg senkinek szóba sem jöhetne.
@vgab: Fantasztikus. Ha jól látom, annak semminemű jelentősége nincs, hogy a díjjal valódi teljesítményt, vagy pedig unokatestvéri rokonságot ismernek-e el.
El is lehet fogadni meg nem is, de elfogadni és kezet nem fogni nem lehet. Az bunkóság.
@aronsatie: vagy ami még rosszabb, elvtelenség. Mert a díj jól mutat a CV-nkben, a díjjal általában járó pénzösszeg meg pláne jól jön, közben meg hős ellenállónak mutatjuk magunkat.
@anger is a gift: Mire gondolsz? Természetesnek tekintettem, hogy Jan kérdése arra vonatkozik, hogy ha egy tisztességes ember megérdemelt díjat/ösztöndíjat kap, akkor mi a teeendője. Hogy Bayer, OJD és társai mit csinálnak a díjukkal, az nem érdekel. Azt, hogy a teljesítmény valódi (vagyis a díj megérdemelt) legyen, a szakmai elbírálás biztosítja, erről is feltételeztem, hogy korrekt (még ha nem is mindig az, de most nem erről beszélünk). Vagyis a leírásom választ ad arra, hogy mi a helyzet, ha valaki rokonságra kapja a díjat: ez az első három esetben (remélhetőleg, de az első kettőben semmiképp) nem fordulhat elő.
@aronsatie: Átvételkor elutasítani a kézfogást bunkóság. Még mindig jobb persze bunkónak lenni, mint kezet fogni Orbánnal vagy Áderrel. Nem fogok elítélni egy nagy tudóst, ha átveszi a Széchenyi-díjat, de nem örülök, ha kezet fog az említettekkel. Megoldható a dolog azzal, ha az ember elfogadja a díjat, de nem megy el átvenni.
@anger is a gift: Nem feltétlen szeretnék egy komoly tudóst elvtelennek látni, amiért elfogad egy olyan díjat, amit tökéletesen megérdemel, csak peche van, hogy épp Orbánék uralkodnak. Ami a hős ellenállót illeti: nem lenne olyan nagy baj ha többen mutatnák magukat annak. Azt is meg kéne érteni amúgy, hogy vannak olyan emberek, akik ezeket a döntéseket nem (vagy nem elsősorban) a saját karrierjük építgetése szempontjából hozzák meg. Lovász pl. elfogadta a Corvin-láncot és az Akadémia elnökségét is. Az elsőt szerintem rosszul tette, a másodikat jól, bár később jó pár rossz politikai döntést hozott (és néhány jót is) elnökként. Biztos vagyok benne, hogy egyik döntésében sem volt semmi személyes ambíció, és talán részben éppen ezért nem is lett kisebb a szememben.
@vgab: „Azt is meg kéne érteni amúgy, hogy vannak olyan emberek, akik ezeket a döntéseket nem (vagy nem elsősorban) a saját karrierjük építgetése szempontjából hozzák meg.”
Ez egy igen érdekes kijelentés annak fényében, hogy első hozzászólásodban nem szerepeltek ilyen jellegű egyéni megkülönböztetések (kivéve az iskolateremtő professzort), hanem szépen felsoroltad, hogy kinek milyen esetben mi lenne az etikus (mármint az általad etikusnak tartott) döntése.
De lépjünk néhányat lefelé a létrán, és a Corvin-láncos tudósok szintjéről merészkedjünk le az átlagemberek közé, mivel egyelőre még ők vannak többségben Magyarországon. Ők miként igazodjanak pl. a Térey-ösztöndíjasok könyveihez, miután leírtad, hogy „a Térey meg senkinek szóba sem jöhetne.”
– a jövőben senkitől, aki most Térey-ösztöndíjat kapott, ne olvassanak semmit? A szerzőktől korábban megvásárolt könyvek megtarthatók?
Vagy vigyük tovább a dolgot, maradva továbbra is a közemberek szintjén:
– etikus-e, ha egy liberális családapa elviszi a gyerekeit a felcsúti kisvasútra?
– etikus-e, ha valaki elmegy egy Beatrice- koncertre? Vagy ha ez nem vállalható, akkor meghallgathatja-e még a Feró-féle Hamletet?
– vásároljon-e az egyszeri ember Quimby CD-t, hiszen ők koncerteztek Tusványoson?
– Lovasi Andrástól… áhh, már maga a kérdés is felesleges;
– a fentebb említett liberális családapa lecserélheti-e a Novák-féle támogatással a 15 éves autóját egy új hétszemélyesre? Amennyiben igen, akkor csak a Daciát illik választani, vagy beleférhet-e még esetleg egy VW is?
– igényelhet-e elkötelezett baloldali házaspár baba-hitelt?
Stb.
@anger is a gift: az én személyes válaszom mindezekre nem, sőt, ha gyanús cikket veszek, mondjuk tokaji bort, megnézem a vonalkódját a Noligarha alkalmazással.
Ja és nem várom ezt el másoktól, ez az én egyéni nyügöm.
De persze így nem lehet ott élni, úgyhogy el is mentem Magyarországról.
@anger is a gift: Ezek irányelvek (ld. „nagyjából”), és leírtam, hogy mindenkinek másutt vannak a határok. A kérdéseid célját nem teljesen értem. jan kérdésére válaszoltam, arról nem volt szó, hogy lehet-e menni Lovasi-koncertre vagy lehet-e Keményt olvasni. Mindenki csinálja azt, ami jólesik és amit a lelkiismerete diktál, a törvények keretei közt.
@vgab: @Mister Gumpy: Köszi!
@anger is a gift: Hehe. Nem tudom, hogy egy unokatestvér képes-e arra, hogy lássa, unokatestvérként kapta-e vagy az alkotásaira, illetve ha látja, akkor érdekli-e a probléma. Ha pszichológus lennék, erős szociológusi beállítottsággal, akkor ez nagyon izgi kérdés lenne, de nem vagyok az. Abban eléggé biztos vagyok, hogy @jan: nem unokatestvér, pld azért is, mert ezt a blogot olvassa.
@anger is a gift: Quimbyt nem hallgatok, mert szar, Lovasit hallgatok, mert jó, 7-személyes autót most vettem, támogatás nélkül, mert többe került volna az új a támogatással, mint a 4-éves támogatás nélkül, és amúgy is, autótámogatást és CSOK-ot ezektől a szarháziaktól nem fogadok el. Ezek a támogatások azért járnának, mert gazdag családos ember vagyok, nem pedig valamilyen teljesítmény miatt, ergo nem járnak, a társadalom én vagyok, nem orbánviktor fitymája, ő nem dönt, én döntök.
@anger is a gift: @aronsatie: Igen, ez szerintem is pontosan így van.
@jan: Szerintem posztdok ösztöndíjat elfogadni sem nem nagyobb, sem nem kisebb kollaboráció, mint (mondjuk) egyetemi adjunktusnak lenni közalkalmazottként. A mindenféle pályázatok és ösztöndíjak úgymond a fizetésünk részei…
Jönnek hozzám méltóságok
Aggatnak rám méltóságot
Megbocsásson Méltóságtok
Nem érzek rá méltóságot
Valami pitiáner Arany nevű lúzer írta….
@tatatürk:
Csillagot, keresztet noha rám aggattok,
Boldog ez a kebel nem lesz már alattok.
@Mister Gumpy:
„Quimbyt nem hallgatok, mert szar” – végre valaki, aki hozzám hasonlóan gondolja!
Lovasit én is hallgatok, de lássuk be, ő az értelmiség sóbertnorbija
Ez legalább 150 éves probléma, sok töprengéssel, gondolattal, gondolat nélküliséggel, remélem jól idézem (átírva kicsit) Szabó Dezsőt, aki, amikor Gömbös invitálta a tíz (húsz?) legjobb magyar íróval együtt, megemlítette, hogy a tíz (húsz?) legjobb az invitálóval együtt nyalja ki az Ő hátsó felét.
Ez egy korrekt álláspont.
@Mister Gumpy: természetesen nem „jan” konkrét egyéni esetével kapcsolatban említettem az „unokatestvéri” minősítést;
Mister Gumpy 2: ha jól értem, akkor Te (legalábbis részben) racionális szempontok alapján hozol döntést. Ugyanakkor az én szememben ha valaki eljutott odáig, hogy biztosítani tudja 3-4-sok gyerek megfelelő színvonalú felnevelését, az nevezhető „teljesítmény”-nek is, de támogathatónak/támogatandónak is akár. Ha a kormány szociálpolitikája ezt a réteget nevesítetten támogatni kívánja és támogatja, akkor egyéni élethelyzet és döntés kérdése, hogy valaki ezt igénybe veszi-e avagy sem. Nekem csak azzal van bajom, ha valaki a saját egyéni élethelyzete alapján hozott döntését tekinti olyan megkérdőjelezhetetlen morális alapkőnek, amelytől eltérő más etikus döntés nem létezhet.
@ámbátor: engedelmeddel a leírtak egy részét, – mint ritka pontos helyzetértékelést – a jövőben valószínűleg idézgetni fogom. (Sőt, ha nem engeded, akkor is.)
@anger is a gift: Ennél már láttam értékesebb gondolatokat is ezen a blogon, de részemröl hiszek az ideák szabad áramlásában (a szerzöi jogok rovására) szóval hajrá.
A Térey-ösztöndíjhoz Térey csak a nevét tudná adni, a pénz az az adófizetőké. Azok meg nem szólhatnak bele, hogy kinek mennyi pénzt osztanak.
Ki írta ezt a verset? Kemény István vagy Rózsássy Barbara? Nem is tudom, csak azt, hogy Térey-ösztöndíjas.
Mint a lelőtt vadak kiterített teste,
úgy hever előtted a sötétlő este;
mint megannyi tükör: őzek üvegszeme
– így csillog a holnap, szilánkot ont sebe.
Amikor már heggyé dagad körben a kór,
még kiásnád magad a tetemek alól;
pillanatra hinnéd: túl vagy a nehezén,
pedig csak bukdácsolsz holtak teste hegyén.
Terjed a kór benned, úgy gyújt ki a pestis,
mint gyufaláng benzint, lobbantja rád ezt is.
Terheid hát vesd le – összetör a páncél
– Isten keze úgyis a szívedig átér;
bordáid közt kutat, míg megtalál téged.
Tenyerén ha billeg az ingatag mérleg,
csak figyeld a hangot, amint hozzád elér:
mikor a kanyarban eltűnik a szekér
– nem kerékzörgés az: csontokat kocogtat,
lázban a holttestek hidegtől vacognak.
Most csak az a kérdés, mennyi remény leszel,
mennyit ér a hited, mikor megméretel.
– Nem szükség építi föl a katedrálist,
szükséged körülfoly, mint bűzlő kanális.
Pillantásom kövesd – nem kell, hogy földet érj –,
ahogy száll a templom tornyában fölfelé.
@vargarockzsolt: beszelnek errol a versrol, marmint, hogy nagyon rossz. engem nem erintett meg, de nyilvan nem lehet velemenyem rola. a terey es a kemeny versek megerintettek.
@vargarockzsolt: Szerintem ezt a verset Parti Nagy Lajos írta, és a Szabolcska Mihályt parodizáló Karinthyt parodizálja.
@jotunder: Miért ne lehetne véleményed? (Igazi kérdés, nem tudom, mire gondolsz vagy utalsz.)
Szerintem „normálisan rossz” vers. Nem tisztességtelen (nem bontakozik ki a homályból ilyen szándék). Zörög, hánykódnak benne a szavak, miközben erre utaló szándék nem látszik, áradó, mesélő hang tűnik megcélozva lenni a sok gondosan tájékoztató írásjelből. A hangzás mellett a tartalma is csapong vagy számomra inkább szédeleg, a nagy szavak súlya alatt faltól falig, sorpártól sorpárig dülöngél. Mindezzel együtt a közlés nem sikertelen. Ez egy ilyen „verset írni necesse est” kiáltvány nekem, akár megy, akár nem megy, akár átérezzük, hogy mi a nagyság egy másik, egy jó versben, akár nem – a tisztelet benne van.
ttps://444.hu/2020/01/28/bartok-imre-nem-fogadta-el-a-terey-osztondijat-masnap-a-kulugyminiszterium-visszavonta-a-reszvetelet-az-irodalom-ejszakajan
@ámbátor: kockacukor és korbács
@Érvsebész: Meg aztán ki tudja mit képes mondani egy ilyen, ha publikum elg kerül. EZ VESZÉLYES!
@jan: Igen, hát gagyi. És még vannak a díjazottak között hasonló színvonalúak. Például:
Czilli Aranka: ÉBRESZTŐ
Kinyitja kék szemét az ég
felnyitja sok szemét a világ
csak bőrünk alatt álmos a remény –
ébredj fel végre, nagy Balázs!
Lábáról felemeli fejét
és támadni készül a darázs
egyre hangosabb bennünk a zümmögés –
ébredj fel, nagyra nőtt Balázs!
A villamos sem aluszik
– vágtat felénk a robogás –
a meséket tegnapok viszik –
ébredj fel végre, nagy Balázs!
Szundít a szeretet meg a hit,
a türelmes várakozás,
a bizalom már mélyen aluszik,
ébredj fel, nagyra nőtt Balázs!
A közönyt, mint üveg-
golyót széttöröm, s óriás
boldogság vár, csak nyisd fel szemed,
ébredj fel végre, nagy Balázs!
Ez komoly, nem vicc. Kábé alázás folyik itt vagy annyira elszálltak, mintha egy laposföld hívőnek adnának valami természettudományos díjat.
Mutathatok egy jót is? 🙂 Azért illik ide, mert „méretre” (nem fizikai, mondjuk hogy a gondolatkör mérete, az eszközkészlet merítése) hasonlít a korábban idézetthez, viszont jó. Úgy is jó, hogy nincs benne semmi rossz, tulajdonképpen ettől már tökéletes, meg még jó is – nem óriási vagy kivételes, de jó. Épkézláb, drága vers, csak megköszönni lehet.
Móritz Mátyás
A fájdalom és én
Égitestek közt álmodom
magányosak kik elhagytak
nem ront meg bú, baj, rágalom
köd karmai nem szaggatnak
Gyenge aki megfenyeget
enyészet nem lakik bennem
egye más a rabkenyeret
a dacból fölemelkedten
Nem veszek el nyers habokban
árván soha nem csavargok
a szívem nincs darabokban
keresztet háton nem hordok
Álmom könnyebb mint egy lepke
álmom könnyebb mint egy pille
szöget Te sem versz kezembe
Te sem láthatsz megfeszítve
Helyetted is jó kedvem van
nincs ki lenyúzza a bőröm
csoda bennem minden dallam
én az élethez kötődöm
Nincs ki szívem elorozná
nincs ki engem megpecsétel
az ördög sem tehet rosszá
a tehetetlen dühével
Erő nincs ami ledöntsön
tüske nem leszek bozóton
nincs senkinek mit köszönnöm
nincs aki fellobogózzon
Égitestek közt álmodom
mint egy hajléktalan részeg
csillagfénnyel a vállamon
Istenen is átalnézek
konyves.blog.hu/2020/01/29/zoltan_gabor_szocs_petra_es_keresztesi_jozsef_is_lemond_a_terey-osztondijrol?dashboard_position=229284016
Hovatovább Aranyosi Ervinnek kell megkapnia
versek.aranyosiervin.com/
@vargarockzsolt:Te nem versz ám át, tudom, hogy ezt a verset igazából Bruckner Szigfrid írta.
Demeter Szilárd szerint az írók futóbolondok, amik kijöttek a fényre.
24.hu/kultura/2020/01/31/terey-osztondij-botrany-demeter-szilard-irodalom-politika/