Fricz Tamás hisz és kap
Eredeti szerző: jotunder
A nyíltan antiszemita, egykori kommunista ideológus-kókler a rezsimlap vezércikkében magyarázta el, hogy miért hisz Trump győzelmében, sőt, miért KELL hinni Trump győzelmében.
Fricz a tökéletes magyar rezsimértelmiségi, harminc éve nem olvasott semmit, előtte pedig csak a Komócsin-összest.
Nyilván nem tudja, hogy mi ez az egész, hogyan működik az amerikai választási rendszer, nem tudja, hogy mi a jelenlegi helyzet, hogy trumpista szenátorok gratulálnak sorban Kamala Harrisnak, mert azért komplett idiótát nem akarnak magukból csinálni. Fricz a rezsimpatkányoknak furulyázik, mint egy bizonyos érdekes ember Hamelnben, csak ez a furulya valami egészen másra emlékeztet. Meglehetősen kicsi, petyhüdt furulya ez.
Trump ökörködése lehetőséget ad a friczeknek, hogy mérhetetlen tehetségtelenségüket kompenzálandó újra és újra hűséget esküdhessenek a furulya „tulajdonosának”.
Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Ezt már Orbán Viktor is tudja, azért gratulált neki. Elképzelhetőnek tartom, hogy Fricz már annyira leépült, hogy tényleg elhiszi, hogy itt még történhet valami, de valószínűbbnek tartom, hogy már csak abban az egymillió nettóban hisz, amiért hetente uszul zsidók, feketék, melegek ellen, az az egymillió nettó a megtestesült lojalitás, amit minden rohadt pillanatában ki kell nyilvánítania neki, a kétmillió nettóknak, a tízmillió nettóknak és az egymilliárd nettóknak is.
Egy egykori válogatott futballista felesége írta kétségbeesetten a Facebookra pár éve, hogy ők még nem „kaptak”, pedig milyen lojálisak voltak a furulyához. Ez az ige, a kap. A holdudvar igéje. Fricz kapni akar, és jelzi az ötszázezer nettóról, esetleg háromszázezer nettóról álmodózóknak, hogy a kapáshoz nyíltabban kell hinni, nyíltabban kell hinni abban, amiben normális és tisztességes ember nem hisz.
Hit és kapás, kapás és hit. Erről szól ma Magyarország. A hit és a kapás pedig pár német autógyári vezérre épül, akik őzikeszemekkel néznek Angela mamára, hogy ne tessék már szétrúgni ennek a fasiszta gengszternek a seggét, tessék a demokratikus jogállami német sasmadárka érdekeit is nézni, mely érdek csak egészen véletlenül hasonlít a mi végtelenül alázatos érdekeinkre.
A Friczek csak összetartják ezt a szart. A kapással és a hívéssel. Humánhabarcs.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517932-6ae39d7acbe0d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517932&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517932-6ae39d7acbe0d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517932-6ae39d7acbe0d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Kettes: Pontositsunk: a katolicizmus es az antiszemitizmus kozott van pozitiv korrelacio. Megpedigegy borzaszto egyszeru okbol: „a zsidok megoltek Jezust”. (Esetleg meg hozzateve, hogy „A kibaszott zsido tolvaj fontosabb volt”.) Ennyi, nem kell tulgondolni.
Correlation does not imply causation
en.wikipedia.org/wiki/Correlation_does_not_imply_causation
ajánlott irodalom:
Judea Pearl összes művei
(no pun intended)
@resolution: Ja, véletlen egybeesés 🙂
@resolution: ugy erted a katolikusok egy nem jelentektelen resze csak hobbibol mondogat ilyeneket, es az esetlegesen letetzo vagy nemletezo antiszemitizmusukkal ez semilyen osszefuggesben nincs?
@Kettes: Igazából én azt mondanám, az az antiszemitizmusnak két valamelyest elkölünölő típusa létezik.
Az egyik a zsidó globális elitről és háttérhatalomról szóló összeesküvés-elmélet, Magyarországon ez az, ami eléggé elterjedt a szélsőjobbos körökben, és elsősorban ezt méri az ADL felmérése az ‘antiszemita attitűdökről’. Általában ez az utálat a „zsidó elitre” (zsidó származású értelmiségiek, politikusok, nagyvállalkozók) korlátozódik.
A másik pedig konkrétan minden zsidó utálása, kirekesztése (ezt méri az, hogy mennyire utasítjuk el a zsidókat szomszédként/családtagként/állampolgárként), ez itthon nem igazán gyakori. Feltehetőleg azért, mert itt (más KE országhoz képest) relatíve sokan maradtak zsidók, és így az emberek nagy része látja, hogy nem ’emberevők’, meg nagyjából bárkiről kiderülhet hogy zsidó (lásd Szegedi Csanádot).
@resolution: Most te mit vársz Kettestől, többváltozós lineáris regressziót kéne elvégeznie, hogy megállapítsa, mik az antiszemitizmus komponensei? 😀
A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelentős katolikus népességgel rendelkező országokban nagyobb az antiszemitizmus, és erre van egy racionális magyarázat is.
@libernyák: Szerintem nem nagyon van értelme szétválasztani a kettőt. A magyar vidéken kiirtották a zsidókat, mégis van antiszemitizmus, és nem csak szélsőjobbos körökben. Ahol sok a zsidó, mint Budapesten, ott azért utálják őket, mert „mindenhol ott vannak”, ahol kevés, ott meg azért, mert „igény van rá”. Egyébként de, elvégeztem egy egyszerű korrelációszámítást, cos why not. A vallásos kereszténységnél jobb magyarázatot nem nagyon találsz.
@Kettes: A lengyel bratankik sokat tesznek azért a korrelációért: zsidó alig van, vallásos kereszténység és antiszemitizmus annál több.
De végiggondolva a tágabb családomat, igen erős ott is a korreláció. Aki vallásos keresztény, az talán egy ember kivételével antiszemita is – igaz, hogy egyben mind nerszavazók is, szóval találja meg az ember, hogy mi az ok, és mi az okozat.
@velőtanya: Laikus talmudmagyarázóként azt gondolom, hogy az antiszemitizmus funkciója a társadalmi felemelkedés kudarca miatti frusztráció levezetése. Mivel a mély vallásosság is betölti ezt a funkciót (konkrétan erre találták ki), a kettő gyakran együtt jár.
@Kettes:
Nem tudom, nekem egy ismerősöm van, aki igazán vallásos ( a többi ilyen hobbi keresztény), ő nem antiszemita. Amíg még hülye jobbikos voltam beszélgettem vele erről,azt mondta aki igazi keresztény, nem lehet antiszemita is, mert érdekesen venné ki magát, hogy hallgatja az ószövetségi példabeszédet és közben azon gondolkodik, hogy hülyezsidók…
@bloggazdák
Javasolnám – a változatosság kedvéért – a „Sicc, fasiszta trollocskák!” mondatot is!
Kidobtam a trollt.
@Muad’Dib: Te nem igazán érted a korreláció fogalmát, ugye?
@Muad’Dib: Példa mindenre van. Think statistically!
@Kettes:
Mit nem értesz? Leírtam, szerintem, hogy kéne viselkednie egy kereszténynek, mert szerintem ez egy korrekt érv volt a barátom részéről. Az, hogy nem így viselkednek, elég nagy baj.
Te amúgy képes vagy a közlekedésen kívül másra is? Egyébként őszintén sajnálom, hogy pár év alatt képes voltál annyira megcsömörleni, hogy mindent támadásnak veszel azonnal.
@Muad’Dib: Oké, úgy értettem, hogy egy ellenpéldával akartál cáfolni egy statisztikai megfigyelést. Egyetértek, szerintem is így kéne viselkednie egy kereszténynek. Meg kéne törniük a statisztikát.
@Kettes: Azért akadnak kivétlek: az augsburgi Fuggerek bigott katolikusok voltak, a hanzavárosok gazdag kerekedőcsaládjai pedig többnyire bigott protestánsok.
Max Weber a protestáns etikára egyenesen a kapitalizmus kialakulásának fontos előfeltételeként tekint.
@Kettes: Tapasztalataim szerint a tipikus vallásos keresztények nem helyezik kontextusba a bibliából cseresznyézgetett részeket. Sokuk nem is is tudná, mert tényleg végetér a tudása ott, amit betanítottak neki hittanon, és ismételgenek a misén, de akik tudnák, jelkemzően azok sem. Ismerek persze olyat, aki igen. Olyat is, aki nem fogadja el az ószövetséget, szerinte csak az újszövetség számít egy kereszténynek. Speciel ő nem antiszemita.
És szerintem a korábban említett szétválasztásnak van valemennyi értelme. Létezik az a csoport, akik nem vallásosak, hanem az antiszemitizmusuk az elitellenességből és az anti intellektuális gondolkodásból ered. Ez megint csak anekdotikus, és nem azt jelenti, hogy statisztika nem igaz, csak hogy más hátterű antiszemita is van (nyilván kisebb számban, mert különben megtörné a korrelációt), de a leg véresebb szájú antiszemiták, akikkel eddig összefutottam, jellemzően nem voltak vallásosak. Igaz persze, hogy nem nagyon mozgok kifejezett vallásos közegben.
@Kettes:
A tengerparton mérjük a fagylaltfogyasztás mennyiségét.
A tengerpart azonos szakaszán mérjük a cápatámadások gyakoriságát.
A kettő között erős pozitív korrelációt tapasztalunk.
Mégis tudjuk, hogy sem a fagylaltfogyasztás nem oka a cápatámadásnak,
sem a cápatámadás nem oka a fagylaltfogyasztásnak.
Van viszont egy valószínű közös ok: jó időben többen vannak a tengernél.
Ezt könnyű átlátni, más jelenségeket viszont sokkal nehezebb.
Sem a kereszténység, sem az antiszemitizmus nem egyetlen jelenség.
A kapcsolatuk sem egyetlen irányított nyíl, lehetnek közös okok, különböző okok, rejtett köztes jelenségek, stb. Ezeket lehet kauzalitási gráfokkal vizsgálni, ha valakinek van hozzá megfelelő adata, tudása, igénye. A túlegyszerűsített kauzális magyarázatok mindig csábítóak, de gyakran nem igazak.
Mit mondott Einstein?
„Everything should be made as simple as possible, but not simpler.”
@resolution: Végig korrelációról beszéltem, nem kauzalitásról. De azért élvezettel hallgatlak.
@Kettes: Akkor rendben. Bocs, ha félreértettem.
@Kettes: Hát láthatod hogy van értelme kettéválasztani ezeket, mert különben nehéz megmagyarázni azt, miért van 63% antiszemita Magyarországon az ADL felmérése szerint*, miközben a túlnyomó többség elfogadja a zsidókat családtagként vagy szomszédként.
*Mondjuk az ADL felmérésével egyéb problémák is vannak. Ha valaki szerint a „zsidók túl sokat beszélnek a holokausztról”, az egyáltalán nem feltétlenül antiszemita (bár van korreláció), ezt a kérdést egész biztosan nem kellett volna betenni.
@Kettes: És akkor mit kezdünk az USA evangelical népességével (százmilliós nagyságrend, amúgy), akiknél nagyobb Izrael-fanokat sehol nem találni? Itt mi a helyzet a korrelációval? Vagy a skandináv államvallásos országokkal, ahol feltűnően kcisi az antiszemitizmus? Vagy Magyarországgal, ahol a vallásosság jóval kisebb, mint sok nyugati országban, viszont az antiszemitizmus valamivel magasabb?
magyarnemzet.hu/velemeny/kezelhetetlen-konfliktusok-8983637/
Szerzőnk ismét alkotott, bár most kevésbé ütőset. Azért benne van, hogy 2002-ben biztos csalás volt a fáklya veresége, ahogy most Trumpé, meg lehet, hogy jön a polgárháború az amcsiknál. De én arra lettem volna kíváncsi, hogy hogy folytatta volna, hogy oldaná föl a lefestett „világok háborúját”. Na, az érdekes lett volna, több szempontból is. Csak mernie kellene leírni.
@fortin2: Skandináviában nem vallásosak az emberek. Államvallás ide vagy oda, európai összehasonlításban is magas a nem hívők aránya, és kevesen vannak az igazából vallásosak.
Aztán van – lehet – ilyen eset is:
„Emellett engem a zsidó hitközség külön megkért, hogy ne indítsunk zsidó jelöltet. Ezt András nem látta be. Úgy tribliztem ezt ki, hogy behoztam a Kadler Gusztit, aki élsportoló, vállalkozó, mellesleg szintén zsidó. Ő meg visszalépett. Ebből lett a kalamajka, ami oda vezetett, hogy buktunk egy nagyot.”
24.hu/kozelet/2020/11/21/gyor-polgarmester-interju-balogh-jozsef-mszp-borkai-zsido-dezsi-csaba/
@wulfer: Olyan mintha valami hiányozna az általad leírtakból. Például lehet hogy átfogóbb tapasztalatod van országosan, de az szűkebb területről. Olyan területről mondjuk, ahol nem antiszemitizmus miatt „zsidóznak”, hanem mert valóban zsidó klikkek foglalták el a területet és emiatt okkal megy bizonyos specifikus kritika. Mint mondjuk számos művészeti-oktatási intézmény, ugye.
Az viszont hogy a társadalomban átfogóbban van zsigeri zsidógyűlölet, az egyszerűen nem is lehet igaz. Nem jön ki a fizika. A magyar kultúra, történelem, szokások, emberi psziché, szociológiai folyamatok, társadalom belső dinamikája, hétköznapi és egyéb tapasztalatok stb mindent összevetve nem jön ki a fizika. Nem lehet igaz. Tehát valahol elcsúszik az amit tapasztalsz. Nagyon elcsúszik. Még te magad is írod, hogy zsidóznak-zsidóznak, de azért mégis szeretik és segítik a zsidó szomszédot.
A keresztényellenességet eléggé pongyolán használtam, mondjuk direkt. Olyanra gondoltam, mint a zsidó faji szemlélet – hogy a zsidók külön tekintenek és kezelik a nem zsidókat, mint a zsidókat -, ami önmagában nem kirekesztés, de a gyakorlatban igen. Vagy mivel a magyarok olyanok, hogy a saját sérelmeiket tekintik mérvadónak, ezért a zsidó magyarok érthetően a Holokausztot tekinti annak és a nacionalizmus tekintik a legfőbb problémának, ezért érthetően, de nem elfogadhatóan kelnek ki bármilyen nemzeti törekvés vagy konzervativizmus ellen. Lásd mondjuk Révész Sándor írásait a HVG-ben.
Az egész mögött valószínűleg alapvetően az áll, hogy mi magyarok egy rendkívül sokszínű, heterogén nép vagyunk, extrém módion individuálisak és iszonyatos történelmi traumák sorát éltük meg, ami az első két ok miatt eléggé különböző következtetésekre vitt minket. A félreértés és az egymás mellett elbeszélés tort ül nálunk. És azt hiszem valahol most is erről van szó.
@Tzp: süket és vak vagyok. Sokféle körben megfordultam, kirekesztést se direkt, se indirekt nem tapasztaltam. Süketségem és vakságom miatt az is elszaladt mellettem , hogy miket is foglaltak el a zsidó klikkek, mi is az az okkal megjelenő specifikus kritika és hol lehet ezzel találkozni.
Az utolsó bekezdésed magyarázhat persze mindent: félreértés félreértés hátán. Legalábbis remélem.
@fortin2: Az evangelikalizmus kozponti dogmaja, hogy eljon az idok vege (vagy vegido), Jezus visszater, lesz antikrisztus meg foldi paradicsom, satobbi satobbi satobbi. Ennek az egyik fontos feltetele Izrael zsidok altali iranyitottsaga, tehat ezek a tomegek (a hasonlo dolgokban hivo kemenyen fundamentalista kereszteny szektakkal egyutt) az egyik legfiloszemitabb reteg az Allamokban, teljesen fuggetlenul attol, hogy a zsidok egyebkent nem csak politikailag polaris elleneteteik, hanem valami eszmeletlen mertekben meg is vetik oket.
Ha reszletesen erdekel, a kulcsszavak a diszpenzacionalizmus es millennializmus.
Nem akartam ebbe beleszólni (zsidózás), de végül nem állom meg szó nélkül. Ha jól tudom 1895-ben ha megkésve is de a monarchiában létezett Magyar Királyságban a zsidó vallás bevett vallás lett. Rá alig egy emberöltővel pedig bejött a numerus clausus? Classus? Latinból mindig gyenge voltam. 🙁
Nem értem a mai napig. 🙁
Barátaimat, kollegáimat, no pláne ügyfeleimet nem az alapján válogatom hogy mi a vallásuk. Első körben nem is érdekel. Másodikban ha elmondja, köszönöm, jó, rendben, de akkor sem érdekel. Engem kizárólag egy valami érdekel. Lehet-e vele korrektül együtt dolgozni vagy sem? Ha igen, tök jó. 🙂 Ha nem, nem. 🙁 De többet csalódás miatta nem ér ha nem lehet vele. Ez nem vallási kérdés, hanem üzleti, vagy emberi. A kettő szerintem ua.
Az antiszemita konspirációzás már beszivárgott a matematikába is. Most olvastam gráfelmélet tankönyvben:
„Diagram (a) shows the example of a connected graph, while (b) is an example of a disconnected graph.
(a) ☆ (b) ✡”
Én mindig úgy gondoltam, hogy manapsag ez mar puszta pszichológia: a kemény vallasossag arra jellezmő csak, aki szeretne egy erős csoporthoz tartozni; szüksége van a védettség érzésére és altalaban bizalmatlan a out-group tagjaival szemben. A csoportok meg leginkbb masok ellenében definialjak magukat. Európaban a zsidók kéznél voltak, bara katolikus-protestans ellentet, és ma mar persze az iszlammal szembeniség és fontos. Tehat a vallasossag és az antiszemitizmus is egy közös okra vezethető vissza az egyén szintjén.
@fortin2: Nem ismerem az amerikai evangelical szcénát, de látni rá példákat, hogy az antiszemitizmus nagyon jól megfér az Izrael-barátsággal és bizonyos izreali politikusok is nagyon jól elmutyizgatnak antiszemita európai kollégáikkal. Az élet bonyolult, szerencsére van statisztika. 🙂
A belinkelt wikipedia oldalon láthatod, és említettem is, hogy Skandináviában valójában nem tartják olyan nagyon fontosnak a vallást. Ezért sem kardinális kérdés, hogy az államegyház be van írva az alkotmányba. Ha ezt Magyarországon tennék meg, mindenki ideges lenne, a legidegesebb pedig Kovács Zoltán a kettős mércétől.
@Podvinecz Marsall: A Tzp által leírt jelenség létezik, már korábban is leírtam, hogy (legalábbis az én tapasztalatom szerint, nem zsidóként, akinek sok zsidó barátja, ismerőse van) a zsidó ‘összetartás’ létezik, és ez akarva-akaratlanul kirekesztést is jelent.
Az ember tudatosan-tudattalanul másképp kezeli azokat, akikben valami közös (akár csak azonos iskolába jártunk, így van közös pont) van vele – hiába ismeretlenek, valamilyen szempontból megvan az egy ‘egy klikkbe’ tartozás érzése.
A „zsidó klikk” alatt szerintem Tzp nem azt érti, hogy csak zsidók vannak bennük. Mondjuk Hayekről is sokan azt hitték hogy zsidó, mert abban az értelmiségi körben, amibe tartozott, szinte mindenki az volt.
@Grrr: Mára ezt nálunk a fidesz tökéletesítette: mindenki, bárki kéznél van, aki nem imádja az erős bálványt.
Akarnék optimista lenni, de nincs mire: simán lincselne a legalja, hisz ők megadták a felhatalmazást a nyomorult kis ikszükkel, ezért nekik is jár valami.
@rdos: „Ha jól tudom 1895-ben ha megkésve is de a monarchiában létezett Magyar Királyságban a zsidó vallás bevett vallás lett. Rá alig egy emberöltővel pedig bejött a numerus clausus? Classus? Latinból mindig gyenge voltam. 🙁
Nem értem a mai napig. :-(„
Pedig elég érthető.
1) A magyar úri rétegnek és a „keresztény-konzervatív” középosztálynak a zsidóság szövetségese volt a kiegyezés idején a nemzetiségekkel szemben, mert azzal tudták elérni a >50%-os magyar népességet egyes területeken, hogy a zsidók magyarnak deklarálják magukat. Aztán Trianon után a zsidók maradtak a legnagyobb kisebbség az országon belül, így a „keresztény-konzervatívok” rosszabbik fele, a Horthy-korszak vezető rétege értelemszerűen ellenük fordultak, mert nem tűrhették a sikeres kisebbségeket.
2) A Tanácsköztársaságot a Horthy-korszak elitje (és úgy általában a ‘fajmagyarok’) a zsidókkal azonosította, az ő számlájukra írták a demokráciát (őszirózsás forradalom), a kommunizmust és Trianont (mondjuk hogy ez utóbbinak mi köze volt a Tanácsköztársasághoz, azt nem tudom…). Ez kiváló indokként szolgált a megbélyegzésükre (mint megbízhatatlanok, hazaárulók stb.) és a diszkriminációjukra.
@libernyák: nekem más élményeim vannak, ami természetesen nem tagadja a te élményeidet. Soha nem szembesültem ilyennel, pedig lehetett volna rá alkalom kamasz- és felnőttkoromban is. De az is elképzelhető, ahogy te mondod, és akkor én esetleg mások percepciójában szintén egy/több zsidó klikkben mozogtam anélkül, hogy ez bennem tudatosult volna. Furcsa lenne, de nem lehetetlen.
Leginkább amúgy az „okkal” kitételen értetlenkedem.
@libernyák: Tegyük azért hozza, hogy pontosan ugyanolyan kereszteny-nemzeti antiszemitizmu volt a magyarok körében Erdelyben-Partiumban is, pedig ők a hatar masik oldalara kerültek.
@Kettes: A skandináv országokban magasabb az egyház tanítása szerint vallásosak aránya, mint nálunk (itt 10% körül van). Az evangelicalok esetében jó lenne valami forrást arról, hogy antiszemiták lennének, miközben mélyen elkötelezett Izrael-pártiak.
Azt az apróságot azért ne feledjük el, hogy II. János Pál világos iránymutatást adott a katolikusoknak: aki antiszemita, az nem lehet keresztény. És már kb. negyven évvel korábban, a II. Vatikáni Zsinat egyértelműen kijelentette, hogy az istengyilkosság antijudaista vádja is semmis.
@KennyOMG: Éppen azért a választott nép nem is lehet náluk gyűlölet tárgya.
@fortin2: Vess egy pillantást erre a térképre itt:
en.wikipedia.org/wiki/Religion_in_Europe#/media/File:Importance_of_Religion_in_Europe.svg
Importance of Religion in Europe (results of a 2008/2009 Gallup poll)
10%-19% (Estonia, Sweden, Denmark)
20%-29% (Norway, Czechia, United Kingdom, Finland)
30%-39% (France, The Netherlands, Belgium, Bulgaria, Russia, Belarus, Luxembourg, Hungary, Albania, Latvia)
Te miből vonod le a saját következtetéseidet?
Ui. II. János Pál pápa iránymutatása üti a statisztikát, ezt felírom. 🙂
@fortin2: azt is szokták mondani pápák, hogy segítsük az elesetteket. Az is nagy sikertörténet.
@libernyák: Azért ne felejtsük el, hogy a numerus clausussal jellemzett, korai 20-as évek- és úgy általában a Horthy-korszak antiszemitizmusa messze nem csak érzelmi-ideológiai alapú volt, hanem nagyon komoly szociálpolitikai háttere is volt. 1918-20 között százezres nagyságrendű belső migráció keretében elsősorban az utódállamokra felesküdni nem szándékozó értelmiségiek menekültek a csonka országba minden egzisztenciát hátrahagyva, és az ő sorsukat a rendszer rendezni kívánta, praktikusan a zsidók kiszorításával. A parasztság népi írók által feltárt problémái erre ráerősítettek, ezt így együtt pedig csak a „társadalmi vagyon újraelosztásával” lehetett rendezni. Mivel az arisztokrácia és az egyházak képezték a rendszer talapzatát, a földosztás szóba se jöhetett, maradt a zsidóság és a svábság, mint anyagi forrás és „kiüríthető élettér”. A svábok épp úgy fokozódó nyomás alatt álltak, mint a zsidók, és a kitelepítésük már a háború előtt is napirenden volt államközi tárgyalásokon. Szóval hiba lenne az antiszemitizmusra úgy nézni, hogy ez akkoriban másról se szólt, mint a Der ewige Jude. Valójában a maga módján nagyon is gyakorlatias választ próbált adni nagyon is valós társadalmi feszültségekre. Ez a mi közös huszadik századi tragédiánk.
@Kettes: ” II. János Pál pápa iránymutatása”
Nem egy nagy kedvencem az öreg, de kivételesen támogatnám, hogy Magyarországon az állami támogatások vonatkozásában csak az számítson kereszténynek, aki nem antiszemita. Kisrigó meg a többi oligarcha-püspök a benzint se tudná megvenni a limuzinjába:)
@libernyák: A zsidóság, mint legnagyobb kisebbség Trianon után? A németek 7%-nyian maradtak, a zsidóság 6%-os volt.
Amúgy a „magyar keresztény középosztály” számára nem a zsidó hatás voltak a legfontosabb probléma, Szekfűék és Németh Lászlóék a német problémát legalább olyan nagy gondnak látták a „magyar felhigulásban”.
A numerus claususban persze vastagon benne volt a zsidóság elleni tradícionális ellenérzés, de a szociális és továbbtanulási feszültségek nélkül nem lett vona ilyen törvény (nem véletlen, hogy világszerte ilyesmivel próbálkoztak, hol állami szabályozással, hol az egyetemek /Yale, Harvard/ saját kezdeményezésére.
Szóval, a kereszténység és antiszemitizmus köti korrelácó nem tűnik mindezzel igazoltnak.
@Kettes: Egyrészt ez nem statisztika, hanem véleménykutatás (Durkheim perdül néhányat nyugtában, amikor az egyre megbízhatatlanabb véleménykutatásokat statisztikai tényekként emlegetik…). A hivatkozott Gallup felmérés szerint amúgy pl. a finnek 27%-a egyháziasan vallásos. Nálunk ez az arány kb. 10%. A rendszeres templombajárás nálunk cca 5%. a finneknél 8% körüli stb. A svédek szekularizáltabbak, a norvégok a kettő között vannak.
De mi is a gond II. János Pál és a statisztika viszonyával? A katolikus egyházfő, tehát a római hitű keresztények első számú hitértelmezési alapja) világosna kijelöli a kereszténység lés antiszemitizmus viszonyát. Ezt könnyedén negligálni annak érdekében, hogy a keresztények állítólagosan naygobb antiszemitizmusának a tézisét ismételgetni lehessen, nem tűnik túl fair érvelésnek. És akkor még mindig ott vannak a nem pápista evangelicalok stb.
@Kettes:
És milyen statisztikát nézel az antiszemitizmusról?
Az ADL szerint Magyarországon 42%-nak vannak antiszemita nézetei. A velünk a vallás fontossága szempontjából egy kategóriában lévő Hollandiában 10%, Belgiumban 24%, Bulgáriában 44%, Franciaországban 17%.
Nálunk jóval vallásosabb országok közül Olaszország 18%, Spanyolország 28%, Portugália 21%, Írország 20%, Horvátország 33%, Ausztria 20%.
USA 10%, Brazília 25%, Argentína 30%.
Az amerikai kontinens a maga 19%-ával Ausztrália mögött a második legkevésbé antiszemita kontinens.
Vagy csak nézzük a globális számokat: 26%-nak vannak antiszemita nézetei, keresztényeknél ez az arány 24%, ateistáknál 21.
global100.adl.org/map
@fáskerti elvtárs: Az ADL mérés /nem statisztika…/ relevanciája (ez fentebb leírták) eléggé, khm, véleményes sok pontján, de mivel mindenütt ezekkel a torzításokkal mér, valóban összevethető. És egyértelműen mutatja ez az összevetés, hogy az antiklerikalizmus egyik kedvenc toposza nem áll.
A poszt eredeti témájához is visszakanyarít ez az összevetés. Ugyanis a magyar politikai antiszemitizmus persze ráül a zsidósággal kapcsolatos népi érzületekre, de azok túlságosan is elmosódottak ahhoz, hogy önmagukban karakteres politikai mozgalom legyen belőlük. A nem zsidó népesség igen jelentős részében működnek olyan sztereotípiák a zsidóság kapcsán, amelyek logikája megegyezik a kínai, sváb, tót stb. csoportokról gondoltakkal. Az ismert történelmi előzmények miatt nyilván a zsidó-téma lényegesen érzékenyebb és a zsidóság lényegesen védendőbb, de ezt abszolutizálni mint népi érzületet, félrevisz. Ha véletlenül a kínai elvtársak valamiért ridegebbek lennének nagyhirtelen OVágensükkel, a fritztamásfélék csak úgy ontanák cikkeiket és szakértői véleményüket a kínai (sárga, nemeurópai, nemkeresztény) térfoglalásról, a kínai üzletek kiszipolyozó és becsapó jellegéről, az csípős-savanyú leves zavaros tartalma és a kínai temetések feltűnően alacsony száma közti korrelációról…
@libernyák: A „Horthy-korszak elitje” tanulhatott volna pocaktól. 🙂 Az „ellent” nem bévül kell keresni, hanem kívül. A zájemef, a zeu, a soros, a migráncs, … Így korán reggel több nem jut eszembe. Igaz „játszott pocaknál a zelmúlt8év is”. 🙂 Ahogy ma is napirenden van. 🙁
Tanácsköztársaság mint „zisdó ármány”? Viccnek is rossz. Kik ellen irányult a „dicsőséges” 133 nap? Jómódú születési kiváltságosok ellen (nemesség) és a tulajdonosi polgárság ellen (ebbe pont a zsidók jócskán beleestek).