Gandhi az indián…(majdleszrendesposztis)
Eredeti szerző: jotunder
Szilvay Ph.D írt egy elemzést az amerikai elnökválasztásról, ahol az Indian-American Usha Chilukurit egyszerűen indiánnak nevezte. Azt is írta, hogy Nyugat-Virginiában a demokraták biztosan nyernek. Nem nagyon van poll Nyugat-Virginiában, de Trump ott több mint negyven százalékkal verte meg Mrs. Clintont, Romney több mint 25 százalékkal Obamát. Ezt csak azért mondom, mert ha Bangóné rosszul ír fel egy integrált, és hát azért előfordul vele, akkor rögtön kiszerkesztik a pártlapban…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517970-67e462a5a1bce' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517970&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517970-67e462a5a1bce&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517970-67e462a5a1bce' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nyugat-India, Kelet-India, nem mindegy?
jajj, ezek csak csúnya tények na.
a mondanivaló a lényeg na.
Deháááát úgy van írva, hogy „Usha Chilukuri, an Indian-American woman…”, miről beszélünk??????????Az indian az indián és kész!
Az Usha Chilukuri úgy hangzik, mint egy Karl May regényből szalajtott indián, pl. Ikacsi Takli, ha ismerős még valakinek ez a név. Szilvay péhádének biztosan. Klasszikus műveltség.
Egy virtigli elemző nem hagyja magát a tényektől befolyásolni.
@balmoral: Uff! Aguan inta-hinta!
A mandinert olvasgatva a ner ideológia szárnyának most úgy 1300 körül van a határvonal – ami azelőtt volt, azok a régi jó libernyákmentes boldog idők, ami azóta történik, abban már mindig sikerül felfedezniük legalább valami kis szabadkőműves szálat. Na és hol tartott az európai keresztény-konzervatív földrajztodomány 1300-ban?
@velőtanya: Milyen fürge és eleven!
Ha Gojko Mitic lehetett indián, akkor Usha Chilukuri már miért ne? Nem érünk mi fel a NER nagy gondolkodóihoz.
@ámbátor: Alapműveltség:)
Van még néhány slendriánság ill. zavar
Az Egyesült Államokban ugyanis nem a szavazatok összessége (popular vote) számít az elnökválasztásokon, hanem az, hogy melyik jelölt hány tagállamban nyert.
– mármint hogy hány elektori szavazatot kap…
A győztes mindent visz, azaz akinek akár egy szavazat előnye van, azé az egész állam, a rendszerben nincsenek arányosító tényezők.
– kivéve Maine és Nebraska, ahogyan az később meg is jelenik a cikkben
Egyebek mellett George W. Bush 2000-ben és Donald Trump 2016-ban úgy nyerte az elnökválasztást, hogy szövetségi szinten kevesebb szavazata volt, mint ellenfelének, ám több államot vitt.
– igen, de a lényeg nem az államok számossága, hanem az elektori szavazatok száma. A demokraták tudnak úgy nyerni, hogy kevesebb államot „visznek”.
Egy tagállam elektorai pedig mindannyian a helyben győztes jelöltre kell hogy szavazzanak – kivéve Maine-ben és Nebraskában, ahol arányosabb a rendszer.
– ez pont mostanság téma, hogy az államok valóban jogilag kötelezhetik-e az elektorokat az ott győztes jelölt melletti voksolásra (igen); eddig nem volt ez benne a rendszerben, és vannak is néha „hűtlen” elektorok
Az elektorok száma 538, minden tagállam annyi elektorral rendelkezik, ahány képviselője van a kongresszusban.
– ugyebár a kongresszusban 435 képviselő és 100 szenátor van (a szenátorokat nem hívják képviselőnek). Washington DC meg kap még 3 elektort, ahogy a cikk is írja.
Időről időre felmerül, hogy meg kellene szüntetni az elektori testületet. A megszokáson túl azonban három dolog is a meghagyása mellett szól: egyrészt az, hogy az ország tagállamokból áll, másrészt az, hogy az alapító atyák így akarták mérsékelni a „többség zsarnokságát”, harmadrészt pedig az, hogy a ritkábban lakott területek így tudnak beleszólni a választások kimenetelébe.
– Németország, Spanyolország, Belgium meg Mexikó is tagállamokból áll, többek között.
– leginkább a déliek nem akarták volna anno, hogy a népesebb Észak mindig győzedelmeskedjen, államként bele tudták számolna a rabszolgákat is 60%-os „átváltási arányban”
– a legnagyobb ostobaság és zsarnokság pont így állhat csak elő: csak néhány állam tud valójában beleszólni a választások kimenetébe
A főváros is dominánsan baloldali, ezért a demokraták időről időre tagállamot szeretnének kreálni belőle.
– hát meg még ott van a taxation without representation dolog is…
Az Egyesült Államok 328 millió lakosából 200 milliónak van választójoga, az utóbbi évtizedekben 58–67 százalékuk járult az urnákhoz. A népesség 76,3 százaléka fehér – ebből 18,5 százalék hispán –, 13,4 százalék fekete, 5,9 százalék ázsiai, 1,3 százalék indián és 3 százalék egyéb etnikumú.
– az az egyéb nem a magukat két- vagy több rasszhoz is tartozónak valló emberek akarnak lenni?
A 11 elektori szavazattal bíró Arizona eddig republikánus volt, ám a diplomás fehér népesség egyre inkább demokrata párti, a szomszédos Kaliforniából pedig mind több hispán költözik be, ami erodálja a republikánus szavazóbázist
– demokrata latinok beköltözése nem erodálja a republikánus szavazóbázist, csupán túlnövi azt
@Grrr: Hát igen, elég érdekes, amikor Szilvay prezentálja az érveket az elektori testület megtartása mellett, de az ellenérveket már nem mutatja
be. De hát mit is vártunk tőle…
Igazából ez a kulcs:
„- a legnagyobb ostobaság és zsarnokság pont így állhat csak elő: csak néhány állam tud valójában beleszólni a választások kimenetébe”
Egyébként ennek a „ritkábban lakott területek így tudnak beleszólni a választások kimenetelébe” érvnek van egy kis alapja, de nekem úgy tűnik, hogy a Szenátus révén már így is nagyon nagy befolyásuk lehet Amerika irányításába (főleg 1 főre nézve).
Legalábbis a Republikánusok csak akkor veszthetik el a szenátust, ha nagyon nagy lemaradásban vannak a Demokratákhoz képest, és így nem nagyon kerülhet liberális jelölt a Supreme Court-ba.
Őszintén szólva nekem európai szemmel kicsit furcsa, hogy miért nem próbálnak meg a Demokraták és a Republikánusok valamiféle kompromisszumra jutni ezekben az ügyekben, és korrigálni a 200 éves alkotmányuk hibáit.
Mondjuk megszüntetni az electoral college-ot vagy minimum arányosabbá tenni a rendszer (mint Maine-ben és Nebraskában történt), bevenni DC-t és Puerto Rico-t két további államnak, szigorúbb fegyvertartási szabályokat hozni és eltörölni a birtright citizenshipet.
Persze, tudom, a Republikánusok szektás része ragaszkodik az alkotmány szó szerinti értelmezéséhez, ahhoz, hogy mindent egy 200 éves papír alapján kell levezetni*. A fegyvertartás szigorítása meg az NRA-lobbi miatt nagyjából lehetetlen, és elég pénzzel támogatják mindkét oldal jelöltjeit.
Ez persze visszavezet a ‘Citizens United’ döntéshez és általában ahhoz a – számomra úgy tűnik, legfontosabb – problémához, hogy ha valaki nem milliárdos, akkor szinte lehetetlen jelentős vállalati támogatás nélkül sikeres kampányt folytatnia Amerikában (bár Sandersnek sikerült).
*Pedig hát maga Jefferson mondta, bár az alkotmányfetisiszták nem szokták idézni:
„”I am not an advocate for frequent changes in laws and constitutions, but laws and institutions must go hand in hand with the progress of the human mind. As that becomes more developed, more enlightened, as new discoveries are made, new truths discovered and manners and opinions change, with the change of circumstances, institutions must advance also to keep pace with the times. We might as well require a man to wear still the coat which fitted him when a boy as civilized society to remain ever under the regimen of their barbarous ancestors.”
@libernyák: Van egy State Compact, amely megkerülné gyakorlatilag az elektori rendszert azzal, hogy az államok a szövetségi szinten győztes jelöltnek adnák az elektoraikat. Már jonehany állam csatlakozott, de a republikanus államok nem fognak (a jelenlegi erőviszonyok mellett), így nem lép életbe.
@libernyák: Nem élettelen területeknek kell, hogy szavuk legyen , hanem embereknek. Miért ér egy vidéki szavazónak a szavazata többet? Régebben nem idegeskedtek sokat, mert nem jelentett szignifikans republikánus előnyt, de most igen.
@libernyák: „Őszintén szólva nekem európai szemmel kicsit furcsa, hogy miért nem próbálnak meg a Demokraták és a Republikánusok valamiféle kompromisszumra jutni ezekben az ügyekben, és korrigálni a 200 éves alkotmányuk hibáit.”
Gondolom, hogy amerikai szemmel meg az lenne furcsa egy kicsit, ahogy Magyarországon egy személy mindenféle kompromisszum nélkül lecserélte a húszéves alkotmányt valami izére, és ezt azok is csendben tűrték, akik amúgy az illető ellenfeleinek tartják magukat. Lenne, ha egyáltalán észrevennék egy ilyen távoli, egzotikus banánköztársaság bohóckodásait.
@AdvocatusDiaboli: Nem is kicsit lenne furcsa, hanem nagyon, és teljes joggal.
Magyarországon nincs semmiféle alkotmányos hagyomány és nem is látom esélyét, hogy legyen. Orbán alighanem végleg tönkretette ezt.