Gengszterkrónikák IX.
Eredeti szerző: szempontpuska
Mai történetünk kezdetén az ezerkilencszáztízes évek elején járunk. Salvatore Luciana még csak egy utcagyerek, aki a környékbeli zsidó iskolákba járó gyerekektől szed heti 10 cent “védelmi pénzt”, hogy garantálja biztonságukat a környékbeli olasz és ír bandák zaklatásaitól. Egy napon odamegy egy nyolcéves forma kissráchoz, aki olyan vehemenciával küldi el melegebb éghajlatra a későbbi Charlie Lucianót, hogy az őszintén megdöbben.
Az igazán lenyűgöző benne nem a magabiztossága és a hangneme volt, hanem hogy a szemében a félelem, vagy ijedtség legkisebb jelét sem láttam
..emlékezett vissza a történetre évtizedekkel később a maffia akkor már koronázatlan királya. Így kezdődött a két fiú ötvenéves barátsága. A rettenthetetlen kissrácot Meyer Lanskynek hívták. Ő volt az alvilág pénztárnoka, a láthatatlan háttérember, akiről Luciano azt mondta: jobban értette a szicíliaiak gondolkodását, mint Ő maga.
Meyer Suchowljansky néven született 1902-ben, a fehéroroszországi Grodnóban. Apja 1909-ben emigrált az USÁba a pogromok elől, családja 2 évvel később követte őt. Lansky 9 éves volt amikor anyjával Odesszában hajóra szállt és soha többé nem látta szülőhazáját.
A családfő egy vasalóüzemben dolgozott, de 3 évvel később kénytelenek voltak egy szegényebb negyedbe költözni, ahol a Lansky-gyerek továbbra is kiváló eredményekkel tanult, kettesével lépve előre az osztályokat. Különösen a matematika terén tűnt ki, aminek rövidesen jó hasznát vette a fogadásokban és szerencsejátékokban. A Lower East Side-on kötötte életének első meghatározó barátságait. Tizenéves korukban együtt lógtak a bevezetőben már említett Charlie Lucianóval, Benjamin “Bugsy” Siegellel és Joseph “Doc” Stacherrel.
A nyolcadik osztály elvégzése után munkába állt egy szerszámkészítőnél, de munka után – alacsony termete ellenére – biztonsági őrként alkalmazták egy játékbarlangban.
Beköszönt az alkoholtilalom
Miként oly’ sokakat, Meyer Lanskyt is szesztilalom korszaka tette főállású bűnözővé. A szeszcsempészet volt a kezdet. Arnold Rothstein protezsáltjaként indult, akit egy közös barát fiának bámicvóján ismer meg.
Bugsy Siegel és Meyer Lansky voltak a felelősök a szállításért és a teherautókért. Már ebben az időszakban sokszor együttműködtek Lucianóval, de egyre kiterjedtebb érdekeltségei voltak a fogadásokban és kockajátékokban. A szesztilalom eltörlése után ez az üzletág igen jövedelmező maradt, nem kellett profilt váltania.
Meyer Lansky felemelkedését nem csak a zsenialitása segítette elő, hanem az is, hogy üzleti kapcsolataiban nagyon megbízhatónak bizonyult. Már sorozatunk első részeiben is gyakran felbukkant a neve. Meyer Lansky ott volt Luciano mellett a Masseria uralta időkben és a castellamarei háborúban is, majd megbízható szövetségesnek bizonyult Maranzano eltávolításakor. Elemi érdeke volt, hiszen ezek a donok voltak akik nem nézték jó szemmel, ha szicíliaiakon kívül bárki más részt vehet az üzletben.
Az első kaszinóját Frank Costelloval és Joe Adonis-szal nyitotta Saratoga Springsben, amelybe csendestársként bevonták a helyi politikusokat. Floridában és New Orleansben jött a folytatás, újabb kaszinók és éjszakai klubok nyitásával, miközben lassan de biztosan a Szindikátus könyvelőjévé lépett elő.
Charlie Lucky Luciano
1936-ban Lucky Luciano börtönbe vonul. A pénzügyek Lansky kezében összpontosulnak. Luciano bizalma töretlen iránta és barátja a tőle megszokott hűséggel viszi tovább az ügyeket. Keze alatt tovább virágzik az alvilági birodalom.
Az utolsó békeévek
Az Al Capone elleni adóhatósági eljárás sikere Meyer Lanskyt is ráébresztette, mennyire védtelen lenne a hasonló vádakkal szemben. Szerencséjére szürke eminenciásként sikerült annyira észrevétlennek maradnia, hogy volt ideje kaszinóbevételeinek átirányítására Svájcba, ahol még egy bankot is vásárolt. Ez utóbbit aztán kiválóan tudta pénzmosásra használni.
Ahogy közeledett a második nagy világégés, Amerikában is megjelentek a náci szimpatizánsok. Lansky a gyerekkora óta rá jellemző “tökösséggel” viszonyult a jelenséghez. Felhasználva a szolgálatában álló nehézfiúkat, nem egyszer rajtaütött nácik gyűlésein.
Egyik – gyakran visszaidézett – alkalommal Yorkville-ben (Manhattan németek lakta részén) tizennégyen támadtak meg egy ilyen összejövetelt. A horogkeresztesek között kitört a pánik, menekülni kezdtek, míg Lansky és emberei üldözőbe vették és megverték azokat, akiket sikerült elkapni.
Ahogy az USA sodródott a háború felé, Meyer Lansky is szerepet vállalt a Haditengerészet Kémelhárításával való együttműködésben. (Bővebben lásd: Charlie Lucianóról szóló korábbi posztunkban). Főhősünk maga is részt vett a Haditengerészet és az alvilág közötti titkos tárgyalásokon, melynek eredményeként a kikötőkből és a dokkokból eltűntek a szabotőrök és kémgyanús elemek.
Flamingo
Az 1940-es évek elején veszi kezdetét a maffia történetének egyik szimbolikus beruházása. A koszos-poros sivatagi kisváros, Las Vegas története – Meyer Lanskyék pénzéből – megindult világhírnév, a fény és a csillogás felé. Egyáltalán nem túlzás azt állítani: Las Vegast a maffia tette azzá, amivé lett.
Lansky üzlettársa és gyerekkori barátja, Bugsy Siegel kapta a megbízást, hogy fektesse be a családok pénzét egy nagyszabású szórakozóhely és kaszinóberuházásba. Ez lett a legendás Flamingo. A mulató részletes történetére következő epizódunkban térünk ki.
A beruházás hosszasan csúszott határidőkkel és jelentősen túllépte a kezdeti költségvetést. Nyilvánvaló volt, hogy aki a családok pénzével játszik, annak nem csak valami kötbérkövetelés lóg a feje fölött…
Kaszinó épül a semmi közepén
1946-ra megunták a késlekedést és a maffia vezetői Kubában egy titkos gyűlést szerveztek, hogy megtárgyalják a kialakult helyzetet. Meyer Lansky minden erejét és tudását bevetette, hogy megmentse barátja életét a nyilvánvaló megtorlástól. Bugsy Siegelre halálos ítéletet akartak kimondani, Lansky szinte könyörgött egy második esélyért és sikerült neki. Siegel haladékot kapott.
A helyzet azonban mit sem változott, a pénz ömlött a feneketlen kútnak látszó Flamingóba, így rövidesen újabb találkozót hívtak össze, hogy Bugsyra megadják a kilövési engedélyt.
És megint megúszta!
Mire a találkozó létrejött, a kaszinó beindult, sőt! szerény nyereséget is hozott. Lucianó támogatását maga mögött tudva, Meyer Lansky ismét – immár másodszor – megmentette barátja életét.
A Flamingót hamarosan be kellett zárni, majd pár hónappal később újraindult. A remélt mesés bevételek csak nem akartak jönni. A harmadik gyűlésen már nem volt kegyelem. A családok főnökei kényszerítették Lanskyt, hogy szentesítse döntésüket. Bugsy Siegel fölött kimondták a halálos ítéletet.
1947 június 20-án Beverly Hills-i lakásában ölte meg egy bérgyilkos, aki az ablakon át 9 lövést adott le a gengszterre. Siegelt az arcán és a testén is több végzetes találat érte.
Alig húsz perccel azután, hogy Kaliforniában Bugsyt lelőtték, Las Vegasban megjelent Lansky két embere a kaszinóban és átvették a Flamingó irányítását.
A Flamingo napjainkban
Amerika játszótere: Kuba
Amikor a háború után Lucky Lucianót szabadon engedték és kitoloncolták az USÁból, fortélyos módon nem Szicíliába ment, hanem Kubába tette át a székhelyét. Mint azt a vonatkozó epizódban már megírtuk, az Egyesült Államok kormánya különféle bojkott-fenyegetésekkel rákényszerítette a szigetország diktátorát, hogy szabaduljon meg a maffiavezértől.
Luciano távozása után Lanskyra maradt a feladat, hogy a maffia kubai üzleteit irányítsa. Meyer Lansky volt a kubai diktátor, Fulgencio Batista legközelebbi barátja az alvilágból. Több mint egy évtizedes virágzó kapcsolat jött létre közöttük, amelynek révén a Szindikátus államilag garantált monopóliumot szerzett a szerencsejátékokban, a fogadásokban és a kaszinókban. Ez volt a maffia aranykorszaka és Kuba volt a pénzeszsákja.
Fulgencio Batista. 1933-ban, az őrmesterek lázadásának vezetőjeként megdönti Machado elnök autokratikus rendszerét. Tábornokká nevezteti ki magát és ebből a pozícióból 7 éven át kezében tartja az ország élén álló bábelnököket. Vezérkari főnökként már 1934-ben – az USA támogatásával – leváltja Ramon Grau San Martin elnököt és a továbbiakban is erős kézzel irányítja a háttérből Kubát.
1940-ben aztán elnöknek választják. Új alkotmányt hoz, majd megbízatása lejártával az USÁba költözik. 1952-ben visszatér és indul az elnökválasztáson. Miután a jelöltek rangsorában csak a harmadik esélyes, három hónappal a referendum előtt államcsínnyel megdönti a kormányt és hatalomra kerül.
Uralkodására a szabadságjogok korlátozása, az állami szintű korrupció, a nagybirtokosokkal (cukornádültetvények) kötött egyezségek és a maffia térnyerése nyomja rá a bélyegét.
Batista rémuralmát végül 1959 újévi ünnepségén megdönti a Fidel Castro vezette forradalom.
Fulgencio Batista Portugáliába menekül és egy spanyol biztosítótársaság elnöke lesz. 1973 augusztus hatodikán hal meg szívrohamban, 72 éves korában. Két nappal azelőtt, hogy Castro emberei merényletet kíséreltek volna meg ellene…
Kuba diktátora és a maffia egymásra talált. Ömlött a pénz a rendszerbe, az állam és az alvilág szövetsége virágzó üzletet szült. Batista előzékenységének köszönhetően 1946-ban a családok vezetői nagy összejövetelt rendeztek Havannában, olyat amire az 1932-es chicagói gyűlés óta nem volt példa. A részvevők névsora lenyűgöző volt.
Joe Adonis Alberto Anastasia, Frank Costello, Joe Bonanno, Vito Genovese, Moe Dalitz, Thomas Luchese, Santo Trafficante, Carlos Marcello, Stefano Magaddino, Anthony Accardo és Fischetti fivérek, Trigger-Happy Charlie, Dalitz, Phil Kastel és természetesen Meyer Lansky. Számos névvel közülük, még találkozni fogunk a sorozatban. Ez volt az alvilág krémje. Itt történt meg, hogy a capo di tutti capi pozícióra törő Genovesét Luciano személyes, négyszemközti ütlegelésen beszélte le szándékáról. (A helyzet nem volt veszélytelen Luciano két hű szövetségese, Lansky és Frank Costello számára sem. Genovese évekkel később el akarja tenni őket láb alól, Costellóra rá is lőnek, de megússza).
Ahogy közeledtek az 1953-as választások és Batista szénája rosszul állt, Meyer Lansky felajánlott az elnöknek 250.000 $-t cserébe azért, hogy az Batista javára visszalépjen. Az üzlet nem köttetett meg, így Kubában katonai puccs tört ki és a régi jóbarát elfoglalta helyét a hatalomban.
A törvényhozás aztán igyekezett meghálálni a segítséget. Batista ismét módosította a szerencsejáték törvényt úgy alakítva a szabályozást, hogy az személyre szóló lexekkel hozta monopolhelyzetbe a maffiózókat.
Játékengedélyt csak az kaphatott, aki Kubában már befektetett legalább egymillió dollárt a hotel üzletágba, vagy 200.000-et mulatókba. Akik ezt teljesítették 10 éves adókedvezményt, valamint meghatározott termékekre vámmentességet kaptak az államtól.
A korrupció és a kenőpénzek osztogatása átszőtte az államapparátust. A vámmentesen behozott áruk a hivatalnokok és katonák raktáraiban kötöttek ki, akik aztán újabb szívességekkel honorálták a donok gesztusait.
Batista elnök sógora “melléküzemágként” jogot kapott az ország parkolóóráinak üzemeltetésére (a parkolóórák szétverése emlékezetes jelenet a Keresztapa című filmben), miközben Lansky szemet vetett a legelegánsabb havannai hotelre, az El Nacionalra. 1955-ben megnyitott az új szórakozóhely és szálloda. Azonnali pénzügyi siker lett.
Hamarosan az elnök felesége is 10%-os részesedést kapott az üzletben.A félkarú rablók pedig 1 millió dollárral hizlalták a Batista család számláját.
A maffia számára paradicsomi állapotokat derült égből villámcsapásként érte a kubai forradalom. A mindent elöntő korrupció és a diktatórikus hatalomgyakorlás megroppantotta rendszer alapjait. Pedig volt figyelmeztető jel. 1953 júliusában egy fiatal ügyvéd vezette gerillacsoport megtámadta a hírhedt Moncada laktanyát. Bár a lázadást könnyűszerrel leverték, az eset csak növelte vezetőjük, Fidel Castro tekintélyét. Ahogy a rezsim egyre mélyebbre süllyedt a korrupció mocsarába, a radikális fordulat veszélye egyre csak nőtt.
Castro bevonul Havannába
Fulgencio Batista az 1958-as szilveszteri buliból menekült külföldre. Rendszere viharos gyorsasággal összeomlott. A maffiának Kubában bealkonyult. Csak Meyer Lansky személyesen, mintegy hétmillió dollárt veszített Kubában maradt befektetésein.
1961 áprilisában még történt egy kísérlet a restaurációra. Igen vegyes erőkből és érdekekből támogatták és pénzelték a partraszállást a Disznó-öbölben. Emigráns kubaiak, Batistához hű erők, a CIA logisztikai támogatása, valamint a maffia pénze. Itt most nem részletezendő okokból a Castro megdöntésére irányuló első nagyszabású kísérlet (Fidel ellen több tucat gyilkossági kísérletet hajtottak végre uralkodásának öt évtizede alatt) csúfosan megbukott.
A showman elemeket mindig is előszeretettel csillogtató kubai pártvezér a televízió nyilvánossága előtt szemlélte meg a partraszállóktól zsákmányolt amerikai hadieszközöket és egyenként beszélgetett el a foglyul ejtett gerillákkal. Fidel láthatóan lubickolt a győztes szerepében. A színesbőrű amerikaiakat arról kérdezte, miért álltak kizsákmányolóik zsoldjába, hogy egy szabad országra törjenek. Beszámolt “a népének” arról, hogy mekkora váltságdíjért engedte vissza az USÁba a foglyokat. Kiszámolta, katonánként hány dollárt adtak a jenkik. Persze – mint úriember – a papokat (ti:a káplánokat), na azokat ingyen adta.
Castro: “A papokat ingyen adtam”
Leszállóágban
Kubai javaikat a forradalom államosította, ennek hatása Miamira is kiterjedt. Lansky vagyona alaposan megcsappant. A Las Vegas-i érdekeltségek azonban még termelték a pénzt. Ez volt a végső menedék. Amint visszatért az USÁba az FBI szoros megfigyelés alá helyezte. Hosszú éveken át minden lépését követték, feltérképezték kapcsolatait. A Lanskyről szóló FBI akták zömükben ma már nyilvánosak. Ezekben szerepel egy figyelmeztetés, hogy a célszemélyt korábban már megvádolták gyilkossággal – ennek részletei azonban nem fellelhetők.
1962-ben szívrohamban meghal gyerekkori barátja, a legendás Charlie Luciano. Lansky a nevadai befektetéseit kezeli, tulajdonrésszel bír a Flamingóban, de csak a legritkábban látogatja meg személyesen.
1967-ben részt vesz a The Sands hotel eladásában a multimilliomos Howard Hughes számára. Részesedését az ügyletből nagyjából egymillió dollárra becsülik.
1970-ben eljön a pillanat, amikor az FBI elegendőnek ítéli az összegyűjtött bizonyítékokat egy vádemeléshez Lansky ellen. Főhősünk Izraelbe menekül és állampolgárságért folyamodik, de az ottani törvények nem teszik lehetővé, hogy bűnöző múlttal letelepedjen. 2 év múlva visszatoloncolják az USÁba, de az eljárás nem hoz eredményt. 1974-ben bizonyítékok hiányában felmentik.
Meyer Lansky Jeruzsálemben
Ebben az évben jelenik meg a mozikban Coppola második Keresztapa filmje, amelyben Lee Strassberg játssza a Meyer Lanskyről formázott karaktert (Hyman Roth). Lansky telefonon gratulál a színésznek az alakításhoz, megjegyezve, hogy a figurát azért kicsit szimpatikusabbá is tehette volna….
Lanskynek semmilyen kimutatható vagyona, háza, pénze autója, érdekeltsége nincsen. Az FBI ugyanakkor 300 millió dollárra becsülte a titkos bankszámlákon tartott pénzeszközeit. Soha senki nem tudhatta pontosan mi a valóság.
Életvitele nem egy milliomosra utalt. Az átlagos nyugdíjasok életét Miamiban, tartotta a kapcsolatot régi barátaival és egykori üzletfeleivel. Napi rendszerességgel sétáltatta kutyáját és élte eseménytelen hétköznapjait. Állítása szerint Kuba után nem tudott többé az üzletben lábra állni. A ház amelyben élt, az autó amellyel járt családtagjai nevén volt. Öregkorára semmilyen luxusban nem volt része, nem hódolt drága hobbyknak.
Ilyen csendben és eseménytelenül telt a szervezett alvilág egyik legnagyobb pénzügyi zsenijének pályafutása az utolsó évtizedében. 1983 januárjában halt meg tüdőrákban. Unokája szerint hagyatéka mindössze 37.000 dollár volt. Csupán egyetlen apró epizód kérdőjelezi meg az idős korára parkolópályára került gengszter mítoszát: Amikor öccse, Jake pénzügyi zavarba került, hogy-hogy nem Meyer Lansky valahogy kerített rá módot, hogy 15 millió dollárral (!) kihúzza testvérét a csávából….
Ahogy róla mondták:
Meyer Lanskynek nem pénz volt a zsebében, hanem az emberek.
Meyer Lansky a filmekben:
Jövő heti epizódunkban Benjamin Bugsy Siegel életét tekintjük át. (További fotók Meyer Lansky életéről a Vincent facebook oldalán)
Nagyon tetszik ez a sorozat, kíváncsi vagyok csináltok-e magyar gengszterest is. Volt bőven és ha abbahagyjátok a 80-as éveknél, akkor talán idegesek sem lesznek:)
Amerikai ügyben arról írtok, hogy melyik jelenlegi magyar nagy(óriás)vállalkozót hallgatta meg az USA maffiaügyi szenátusi vizsgálóbizottsága?
OFF
bocs, hogy ide írom, de csak most figyeltem fel a “Vincent Indexre”.
Nagyon állatok vagytok!
(Jó értelemben, persze)
:D:D:D
@tucano: Eddig nem terveztünk ilyet, de egy második évad is jelentős erőfeszítést igényel (tavasszal majd meglátjuk)
Nagyon jo cikk, de egy eszrevetelt tennek:
“Ebben az évben jelenik meg a mozikban Martin Scorsese második Keresztapa filmje…”
Nem Scorsese a rendezo, hanem Francis Ford Coppola…
@AlfStokes: Köszönöm, javítom
Megszólításra illik reagálni, legyen hát az első szó a gratuláció!
Sok munka van a dolgozatban, kicsit több szines-szagos élvezetesebbé tenné. 🙂
Bár Vespasianus óta közismert, hogy Pecunia non olet.
A filmek közül nagyon hiányzik Sergio Leone Once upon a time in America c. remekműve, amelyben Robert de Niro alakitja Lansky-t…
Két hét múlva meglátogatom a sírját a miami Mt. Nebo Cemeteryben 🙂
@Mr. Lansky: 🙂
Minden epizód úgy indul: na róla mit írjak?
Minden epizód úgy készül el: Mit vágjak ki belőle?
🙂
Gépház!
Most látom, hogy az Index címlapján Salvatore Luciana szerepel.
Ő már volt a sorozat III. epizódjában
ON
Meyer, Rothstein, Siegel… mennyi szép, ősi amerikai név.
@HgGina: Amerikában mindig komoly gond volt a bevándorlási kérdés. Kérdezd csak meg az indiánokat!
@HgGina: Tekintve, hogy az ősi amerikai nevek viselői tán a népesség 1%-át se teszik ki, ez talán nem meglepő.
Amúgy érdekes, hogy a szervezett alvilágban csak az olasz, ír, zsidó csoportokról tud a köz azokban az időkben. A triádokról soha egy szó se esik, pedig az ember azt hinné, hogy a nyugati parton volt kínai aktivitás is.
@qwertzu: Ki tudja… talán később. Ahogy megjelentek az orosz és ukrán maffia, majd a kolumbiaiak és a mexikóiak, peruiak is…
Jó írás, eredeti fotókkal, különleges életútról. Kellene nekünk egy Meyer féle zseni, már csak azért is, mert a pénzt illetően, szerény:)
@szempontpuska: az én gengszteres könyvem szerint LL Salvatore Lucania néven ismert.
@EzVan:): Dehát ez a poszt Meyer Lanskyről szól…
Hm. Antináci, antikommunista gengszter. Rasszista sem volt. Szerette a barátait, testvérét. A végén még… Mit tudunk a nőiről? (Vagy fiúi voltak?)
Ez a Castro egy szimpatikus fickó. Csak neki volt elég vér a pucájában, hogy szembeszálljon amerikai maffiával, az általa pénzelt korrupt rendszerrel, és megvédje országát az USA kormányával triumvirátussá bővülő támadókkal szemben.
@csársz: egy felesége volt, és (legalább) egy fia
ismét érdekes, és tartalmas, köszi.
@szempontpuska: tessék, csendes családszerető, heteroszexuális, antináci, antikommunista, bátor, kiáll a barátaiért, hű a szövetségeseihez, bizonyítottan pénzügyi zseni és nem hagyja legyőzni magát. Kár, hogy – ágyban, párnák közt – meghalt, különben Orbán már hívná is Matolcsy helyére. (Mondjuk a nagyvonalú humorérzék – telefonon gratulál az őt antipatikusnak játszó színésznek – nem volna jó pont a főnöknél. Viszont gengszter!)
Affene, eddig nem is tudtam a sorozatrol 🙁 Mindjart elkezdem az elejetol, ez nagyon jo cikk volt, gondolom, a tobbi resze is hasonlo minoseg.
@tucano: En arra lennek kivancsi, a brazil sorozat 2. resze mikor jon a Lemilen? Meg csak nem is sorozat, csak egy iras, de mar jo regota varom…. Lassan haromeves lesz az eredeti cikk 🙁
lemil.blog.hu/2010/01/12/b_o_p_e_es_a_verben_furdo_nyomornegyedek
@Celtic: Nem tudtál róla?
Hiszen lassan már vége is (az első évadnak)
Hozd ki az ellenőrződet!
🙂
Castro egyre szimpatikusabb lesz számomra. Picit hasonló a helyzet mint Líbiában(is), sokáig támogatunk egy diktátort aztán mikor a népnek elege lesz belőle egyből az ellenségünk lesz és megpróbáljuk eljátszani , hogy mi bizony nem kaptunk tőle hosszú éveken keresztül sok millió dolláros ajándékokat , esetleg némi nyersanyagot. Nagyon tetszett az írás, szeretek olvasni gengszterekről, egészen más utána megnézni a filmeket amik róluk szólnak.
Milyen forrásokból állítjátok össze az írásokat?
@vektoroptika: huhhh
egy kicsit összeszedem magam és majd beírok párat.
FBI honlap
Wiki
Lacdb
organized crime.com
trutv.com
a témával kapcsolatos videok (megosztókon)
A Cosa Nostra (John Dickie) c. könyv és még megannyi offline forrás.
Ezért van, hogy egyetlen epizód elkészítése cca. 10 napba telik
@megint: Castróval kapcsolatban lehet sok mindent állítani, de hogy nem eredeti figura és nem showman azt biztos nem 🙂
szempontpuska, a maffia szálat ismertem, de, hogy ilyen szinten behálózta a “közéletet” azt nem tudtam. Valahol érdekes, hogy a forradalom kitörésében ez is szerepet játszhatott, pedig erről nagyon kevesen tudnak.
Igazából azért kérdezem, hátha találkozok olyan könyvvel, ami kifejezetten az amerikai maffia történetével foglalkozik. Tudtok ilyeneket mondani (akár angol nyelven is)? (a Dickie-könyvön és a Kemény zsidókon kívül)
Ez a Salvatore Luciana kiköpött Gyurcsány. (Nem a külsejére gondolok.)
Nagyon jó írás, néhány részt megmagyaráz a Keresztapa II-ből
@vektoroptika: nekem egy szoci kiadású könyvem van, valami cseh fószer írta, kb 300 oldal, de nincs kéznél.
@EzVan:): meg is találtam, ez az http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=maffia&ID=75317
Király lett.
Akit további részletek érdekelnek, itt rengeteg hivatalos FBI akta elérhető:
vault.fbi.gov/meyer-lansky
A KISZ-be mikor lepett be?
@szempontpuska: Az az igazsag, hoyg eddig a Vincentre csak Ofomeltosaga, a Tajekoztatasi Miniszterium Vincent-ugyi Helyettes Allamtitkarsaganak Allamtitkar-helyettese megbizasabol jottem, most eloszor, onszorgalombol neztem ra es fedeztem fel a sorozatot.
(Meg igazabb, hogy neha napokig nem nezek ra se az indexre, se a blogokra, csak amik rss-ben vannak es ritkan frissulnek, napi frissitesu blogot keptelen vagyok kovetni idohianybol kifolyolag. Az meg csak frusztralna, ha az RSS-olvasoban ott allna 20-30 olvasatlan. Neha igy is ott all, de az tobb het alatt gyulik ossze..)
off
@Celtic:köszönöm szépen, 1xrűen nagyon lusta vagyok, pedig miután megint lesérültem, össze voltam zárva egy rakat BOPE katonával. Előtte meg készültem egy nagy menetre az erdőben a különlegesek guaraní indián nyomkövetőivel, de sajna nem jött össze, pedig harmadszorra kértem és kaptam meg az összes szükséges engedélyt.
on
@szempontpuska: hajrá!
@tucano: Kar, nagy kar. Pedig nagyon varom mar a masodik reszt.
‘puska, ez a pénteki főműsoridő ez nagyon ott van, pont mint a Dallas úgy húsz éve…
viszont én, mint laikus, hadd kérdezzem meg: az miért van, hogy (több részben is) a mai főszereplőt egyszer Lanksy-nek írod, egyszer meg Lansky-nek?
@slowmotion: Basszus. Kényszeresen melléütök, ezexerint még mindig bennmaradt pár helyen? 🙁
@szempontpuska: most már nem, látom volt javítás.
de együtt érzek Veled, nekem általában a ‘filed’ meg ‘field’ helyett 🙂
Nem lehetett semmi a jelenet, ahogy Lansky és Luciano összehaverkodtak.
-Fizess zsidó, ha nem akarod, hogy péppé verjelek!
-Takarodj innen retkes digó, különben kitaposom a beledet!
A többiek meg ezt látva csak ennyit mondtak: “This is the beginning of a beautiful friendship.” 🙂
http://www.thedailybeast.com/articles/2015/08/15/best-of-breslin-meyer-lansky-didn-t-know-how-to-behave.html