Gyurcsány szakdolgozata
Eredeti szerző: Kettes
Az elmúlt héten a kétharmad azzal próbálta enyhíteni ikonikus bábjának ledőlése miatt érzett tűrhetetlen lelki kínjait, hogy rávetette magát Gyurcsány egyetemi szakdolgozatára. A gondolatmenet roppant egyszerű: bármilyen disznóságot is követ el a jobboldal bármelyik prominens politikusa, azt Gyurcsány a múltban már biztosan elkövette egyszer. Schmitt plagizált? Akkor biztos Gyurcsány is. Hiszen a Schmitt-apológia alaptétele, hogy akkoriban mindenki csalt, a csalás nem volt olyan súlyos morális bűn, mint ma. Kivéve természetesen, ha Gyurcsány is csinálta. Mert akkor súlyos morális bűn volt és mondjon le… ööö… a Demokratikus Koalíció nem létező frakciójának vezetéséről, zárja be a blogját és törölje a Facebook-profilját. Vagy egyszerűen takarodjon már a lábain el, hogy egy újszerű politikai követeléssel éljek.
Persze, ahogy az ilyenkor Viccországban lenni szokott, Gyurcsány szakdolgozatát nem találja sem az egyetem, sem ő, az egyetem nem is hajlandó megkeresni, Gyurcsány pedig egy lakossági fórumon állítólag azt mondta, hogy „nem fogja kezét-lábát törni, hogy megtalálja dolgozatainak saját példányait, de a normálisan elvárható, átlagos erőfeszítéseket megteszi a diplomamunkák felkutatása érdekében.”
Csodálatos. A következő hetekben Gyurcsány szakdolgozata lesz a magyar belpolitika kardinális kérdése. Meglesz? Elkeveredett a költözések során? Soha nem is létezett? Tudományos igényű? Lábjegyzetelt? Személyesen ő írta vagy Gréczy Zsolt?
Ki nem szarja le, de tényleg. Orbán szakdolgozatát is leszarom, Schmittét is. A sajátomat is, pedig becsületes, értelmetlen munkával írtam, és soha semmilyen anyagi előnyöm nem származott belőle, leszámítva a vezetői állásokat, amiket anélkül nem tölthettem volna be.
A magyar közélet egy végtelenül újrajátszó videófilm három hónapos ciklusidővel, így könnyen összefoglalható, mi fog történni a következőkben.
Gyurcsány bejelenti, hogy megtalálta a szakdolgozatát, de „kis időbe telik”, amíg beszkennelik. A Jobbik felajánlja ötven aktivistáját a szkenneléshez. Egy hét múlva Gyurcsány bejelenti, hogy beszkennelték, de szeretné átolvasni, mielőtt közreadja. A neten megjelenik egy Gyurcsány-szakdolgozat, heves vitákat kiváltva mind a jobb-, mind a baloldalon. Az Örülünk Vincent?-blog beismeri a hamisítást és elnézést kér az éretlen tréfájáért. Schiffer András közérdekű adatigénylési pert indít Gyurcsány ellen a szakdolgozata kiadása érdekében. Gyurcsány nyilvánosságra hozza a Facebookon a szakdolgozata borítóját, amin a neve alig olvashatóan látszik. Ez újabb kérdéseket vet fel. Fellegi Tamás bejelenti, hogy most már perceken belül megállapodhatunk az IMF-fel, amint az országgyűlés visszatér a nyári szabadságáról. A Pécsi Tudományegyetem visszautasítja Selmeczi Gabriella követelését, hogy állítsanak fel tényfeltáró bizottságot Gyurcsány Ferencnek a szakdolgozata eltűnésével kapcsolatos politikai felelőssége megállapítására. Néhány nappal később lemond az egyetem rektora, miután a Magyar Hírlap megszellőzteti, hogy a keresztfia ismert melegjogi aktivista. Az új rektor ígéretet tesz Réthelyi miniszternek, hogy mielőbb felállítják a tényfeltáró bizottságot.
Facebook-csoport alakul „Ajánljuk fel a szakdolgozatunkat Gyurcsány Ferencnek” címmel, és két hét alatt több mint háromszáz „a gazdasági társaságok működése és a tőzsde” témájú szakdolgozatot küldenek Gyurcsány lakásához, amit Gyurcsány a Marslakók oknyomozó stábjának kamerái előtt utasít vissza, arra hivatkova, hogy nincs több doboza. A Magyar Hírlap szivárogtatni kezdi Gyurcsány szakdolgozatának tartalmát, és szakértőket idéz, akik szerint 1990-ben még nem is volt tőzsde. A Népszava leleplező cikkben tép ízekre a Magyar Hírlap hazug vádjait, miszerint de volt. A Közpénz Zrt. által vezett konzorcium újabb ötvenmilliárdos közbszerzési eljárást nyer meg a versenytársak kizárásával útfelújításra, de ez a hír nem jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Gyurcsány közreadja a szakdolgozatát a Demokratikus Koalíció honlapján azzal a megjegyzéssel, hogy „bár néhol kissé fésületlen, de minden szava vállalható a mai napig”. Az index.hu összefoglalást és részleteket közöl a szakdolgozatból és gúnyos kommentárokkal látja el. „A kor naiv kapitalizmus-felfogását tükröző, sablonos, tankönyvszerű, néhol mulatságos tévedésekkel tarkított, közepes színvonalon megírt munkaként” írják le. A Magyar Nemzet Lámfalussy Sándor jegybankár véleményét kérdezi Gyurcsány szakdolgozatáról, aki már a kérdést sem érti. Hogy milyen nemzet? A mandiner blog kutatásba kezd, hogy kitől lophatta Gyurcsány a törzsanyagot. Hamarosan be is mutatják Gyurcsány egykori csoporttársát, egy többszörös csődbűntettért elítélt pécsi vállalkozót, aki elismeri, hogy ő írta a szakdolgozatot, sőt az első cégeiket közösen fantomizálták az egyetemi éveik alatt. A jobboldali sajtó és a kormány felszólít, követel, elítél, Gyurcsány cáfol/tagad és nem mond le.
Aki a következő három hónapban kenuval, telefon és GPS nélkül tervezi átszelni az Atlanti-óceánt, most már megnyugodhat: semmiről sem fog lemaradni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521182-6ae182403e84f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521182&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521182-6ae182403e84f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521182-6ae182403e84f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@secundus inter pares: Jó, akkor foglaljuk össze.
Te azért jöttél ide, hogy kihajítsanak és mártír lehess a szólásszabadság oltárán?
Maradj inkább köztünk, tiszteletbeli ballib lehetsz, tudom, hogy ez vonz:-)
@secundus inter pares: azért – remélem – érzed, mi a probléma veled?
@royslade: remélem, érzed, hogy effélékről nem éppen egy roysdale-félével nyitok vitát? 😉
@secundus inter pares: Én utasítom Kettest? Ez kezd érdekes lenni. 🙂 Ha most komoly vitapartner lennél, akkor megkérnélek, hogy idézd már be, hol kértem, hogy bárki is rúgjon ki téged vagy töröljön vagy bármi. Ehelyett – egyedüliként – szépen türelmesen elbeszélgetek veled.
@secundus inter pares: royslade-féle – az mégis milyen?
@Virág et.: elég megfújni a sípocskát: „troll!” – ekkor a vérbeli „demokrata” lecsap! Ja, hogy más is észrevette??? – és kirúg, mert más a véleményem, mint az övé.
@royslade: kívülről kitűnően látszik.
@town: tökéletes. Vigyázz, mert a menetrend az lesz, hogy Virág et. bejelenti, troll vagy, erre kirúgnak.
Látom, végetért a mesedélelőtt, lekerültetek az Index címlapjáról. Fogy a pénz?
@secundus inter pares: na de mégis, a többiek kedvéért, akik nem olyan szemfülesek, mint te
(igazából fogalmad sincs, csak jól esik egy kicsit trollkodni, nem?)
Lesz attól 1millió új munkahely, ha megtalálja valaki Gyurcsány dolgozatát, vagy ha nem lesz meg?
@town: „Ki dönti el, hogy hol kell meghúzni a vonalat?”
Apróságok, például az, hogy Schmitt éppen pont köztársasági elnök volt, ami tudom, a te fejedben pimf szarság, Orbán egyik lakája, de hát láthatod, mások ide téged már nem voltak hajlandóak követni. Tudod, azok, akiket te az előtte való napon még nyaltál-faltál, professzorok Batthány izéje és társai, mára pedig őket is csulázod, ahogy a nyálmirigyeiden kifér.
Értsd már meg te makákó, hogy Schmittet az ellenzék képtelen lett volna megbuktatni, nehogy már elhitetsd magaddal azt a hülyeséget, hogy Orbánra pont az ellenzék meg a blogok lennének hatással. Schmittet azért hívta be a sarokról a stricije, mert éppen pont a konzervatív, jobboldali beállítottságú, helyenként a fideszt kifejezetten kedvelő emberek töke lett tele azzal, amit te még most is vidáman befalsz.
Ha úgy tetszik, Schmittet a fidesz buktatta meg, mert bármennyire meglep ez téged, a fidesz támogatói nem mind kivétel nélkül hozzád hasonló sudribunkókból áll. Kezdj el ebbe lassan beletörődni, mert nincs más.
@town: a trolletetés is egyfajta szórakozás, mint ahogy a trollkodás is.
@secundus inter pares: Biztos szörnyű lesz, bár nem tudom, kit érdekel még, tekintve, hogy a hatalom közelében sincs. Engem biztos nem, amúgy sem tiszta, hová bukhat még.
Én Orbán bukására vagyok kíváncsi, első sorból szeretném nézni popcornnal és üccsivel a kezemben. Lesz ott „NEIN NEIN NEIN NEIN” meg toporzékolás meg minden.
@Kettes: A „leszarom schmitt plagizálását” én egy elég szélsőséges véleménynek érzem és éreztem akkor is, amikor az őt védők ezzel mentegették, schmittet, hogy nem lett tőle rosszabb köztársasági elnök stb. De ez is egy vélemény. Ha neked mindegy, akkor mindegy. Én ebben egy kicsit merevebb vagyok.
hoppá. úy látom volt itt egy kis „demokratikus” nagytakarítás..:) siralmas…
@vircsaft gizi: ez van… „Demokrácia”… „Köztársaság”…
@Ianas: Gyurcsány bukásakor volt valami hasonló?
@secundus inter pares: ez nem demokracia es nem koztarsasag. az ugari troll repul. ilyen egyszeru. ez egy felvilagosult monarchia, tobb monarchaval. akik adott esetben nem is annyira felvilagosultak mint inkabb morozusak :))
@secundus inter pares: pedig jó volt a komment, kifejezetten ütött, és gondolom talált is marozon, mivel nem volt trágár… mégis repült… szép, szép:)
A szerecsen-mosdatóknak a filozófia-történetből doktorálóról: bioetikablog.hu/2012/01/kollegam_schmitt_pal
Én igazából ezt érzem a legmeredekebbnek, hogy valaki azt se tudja, miből doktorált.
Legtöbbünk még arra is emlékezik, milyen érettségi tételei voltak.
Ó hát ez érdekes, hova tűnhetett??
Kicsit meg kéne mozgatni a bozótót, begyulladna azt hiszem:)
jó pár dolog kiderülne…ajjj
@secundus inter pares: a Gyalog galoppból megvan a „segítség, engem elnyomnak!”-rész? 🙂
@secundus inter pares: Volt fontosabb dolgom is éppen (pl. bármi). Amúgy is kezdő katasztrófaturista vagyok, ne várd el, hogy minden piszlicsáré vezérecske bukását páholyból nézzem. Lehet, Orbánéról is lemaradok majd, mert pl…. Moziban fogom megenni közben a popcornt, vagy ilyesmi, a lényeg, hogy fontosabb dolgot fogok csinálni, mint amit ezek a barmok valaha.
@Könnyen elkaptuk, uram!: történelmi ismereteid igen hiányosak. gondolom a marxistán szerezted a diplomádat… most érettségin sem mennél át. típikus terméke vagy a gyalázatos kádár rendszernek.
„A 20-as évek végén és 30-as évek elején számos népjóléti intézkedést hoztak. 1927-ben kiszélesítették a kötelező beteg- és balesetbiztosítást. Bevezették a táppénzt, amely a fizetés 55-75%-át jelentette. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Azonban a rendszer nem tudta megoldani a munkanélküliség problémáját – segélyt a szakszervezetek adtak.”
folytassam az iparral???
@Kettes: alulművelt vagy!
„A 20-as évek végén és 30-as évek elején számos népjóléti intézkedést hoztak. 1927-ben kiszélesítették a kötelező beteg- és balesetbiztosítást. Bevezették a táppénzt, amely a fizetés 55-75%-át jelentette. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Azonban a rendszer nem tudta megoldani a munkanélküliség problémáját – segélyt a szakszervezetek adtak.”
folytassam az iparral???
annyira szánalmas!!!
@ Könnyen elkaptuk, uram!
jo hogy az internet bevezeteset nem soroltatok fel… a tanyakra a villany a nem kommunista orszagokban kicsit hamarabb jutott el, mint nalunk. gondolom, velemenyed szerint a tanyakra azert volt hiba bevezetni az aramot, mert a tanyasiakat nehezebb volt a termeloszovetkezetbe terelni.
hazepitesi programok??? a videki egyenterv-kockahazakra gondolsz,ami megszuntette a videki epitesi jellegzetessegeket?
a hidak bp-en? ekkora varosban 5 hidat kellett volna epiteni.
bp varoskepehez melyik epulettel jarultak hozza???
az aktual politikat felreteve, ti tenyleg ugy gondoljatok, hogy az orszag toretlenul fejlodott 45-90 kozott???
helyesen: tipikus
Fletó tegnap olyan volt mint egy megszeppent óvodás -:)
@flazz: Nem fejlődött töretlenül, de ez nem gondolkodás kérdése, hanem ténykérdés. Magyarország egy mezőgazdasági ország volt 45 előtt, olyan villamosenergiafogyasztási adatokkal, amelyek ma leginkább szegény afrikai országokra jellemzőek, gyakorlatilag nulla mobilizációval, az érettségizettek aránya a jelenlegi master degreevel rendelkezők környékén volt, de ezzel nem voltunk egyedül Európában. Volt egy jellegzetesen hadigazdálkodási időszak, de 1957 és 1978 között ez az ország valóban nagyon sokat fejlődött, persze szocialista nagyiparral, mezőgazdasággal, azaz mint az később kiderült zsákutcásan. Akkor amikor a magyar buszipar verte az NSZK-t, ez még nem volt ennyire világos. Magyarország borzalmasan szegény országból, egy relatíve OK országgá vált a nyolcvanas évek elejére. Dél Korea a világ legszegényebb országából vált egészen OK országgá egy masszív katonai diktatúrában, és aztán most egy igen gazdag országgá közben. Görögországnak és Spanyolországnak is volt egy ilyen felívelő időszaka. Olaszországnak kicsit kisebb mértékben de szintén.
@sztrelnyikov: Kedves őszinte hangú barátom! Az, hogy Te dugtad a doktorúr zsebébe a lóvét paraszolvencia címén, az nem a szoci rendszer hibája. Az az emberek saját előnyhöz jutási stratégiája.
Figyelj, de nagyon! Magyarországon éltem, jártam orvoshoz, most Angliában élek, és haza járok orvoshoz. Tudod miért? Mert ha magánpraxist keresek fel, se drágább, mint itt az NHS kártyával, viszont sokkal jobb!
Tudod, ha a vérvétel 1 azaz egy napos kurzus alatt elsajátítható, és újsághirdetésben keresnek munkatársakat, az azt hiszem, mindent elárul!
@Kettes: A GYESt kihagytad 🙂
@flazz: Miközben a világháború után szovjet megszállás volt, miután a német és az orosz kisöpörte az országot, figyelembe véve, hogy esélyed sem volt más típusú berendezkedésre, mert a nagyhatalmak szovjet védőövezetbe sorolták Európa ezen sávját, sok esélyed nem volt mást választani. Amúgy szofisztika az egész.
Csak kár lebecsülni szüleid munkáját. Sokat, kurva sokat értek el mondjuk más szocialista országokhoz képest, pláne, ha figyelembe veszed, hogy nem vagyunk szlávok.
Sokkal jobban fejlődtek a környék más országaihoz képest, mint mondjuk 1990 után. Lásd: Lengyelország, Szlovákia, Csehország.
@flazz:” a hidak bp-en? ekkora varosban 5 hidat kellett volna epiteni.”
A világháború után hány ép híd maradt? Mennyi híd volt használható 1989-ben ?
@flazz: Te miről beszélsz? Nem ez volt a téma! A kérdés felvetése: mi volt a szocik alatt? Nem arról volt szó, hogy mi volt előtte!!!
Vazz, A Bach korszakot nem akarod bele keverni????
Valaki kérdezett -Fleto fiának érettségiéről-küldöm.
csepel.info/?p=2302
@Turai: http://www.origo.hu/itthon/20080721-oktatasi-hivatal-montessorivizsgalat-nem-talaltak-hibat-gyurcsany-fianak-erettsegizteteseben.html
@szempontpuska: Kösz
hirszerzo.hu/hirek/2012/4/11/20120411_gyurcsany_szakdoga_pte
@jotunder: Miért? A Fidesz visszaadta volna a tudományos kutatástól elvont pénzt? És az idei fűnyíróból, amit már bőgetnek Matolcsyék kimaradnak az intézetek? Meg vagyok lepve…
Egyébként itt tart a saga:
hvg.hu/itthon/20120411_gyurcsany_szakdoga
@jotunder: Ezeket a dolgokat jó lenne tisztábban látni. Azért a két korszak összahasonlításakor (két VH között vs szocializmus) az is egy egyszerű tény, hogy amíg az első szakaszban megtartottuk a közepesen fejlett agráripari státuszunkat (ez 55-57%-os GDP/fő az átlaghoz) és ehhez az I.VH utáni terület és egyéb veszteségek miatt átlagosan magasabb GDP növekedés kellett (mert az átlagnál sokkal mélyebbre kerültünk), úgy a II. VH után ezt már nem tudtuk megcsinálni és bár volt egy 10 éves jó periódus összessségében elfeküdt az ország. Mondhatni kisebb megszakításokkal azóta is töretlen a nyugathoz való leszakadásunk :).
Egyébként a dualizmus korabeli Mo. 1913 érte el a relatív fejlettség csúcspontját, a spanyolokkal, norvégokkkal voltunk egy szinten és mögöttünk voltak a görögök, portugálok. Pl az osztrákokat 77%-ra megközelítettük, innen volt szép veszíteni!
@tollaszerge: A selejtezést végző személy Mellárhoz hasonlóan, most már egyértelműen emlékszik, hogy 96-ban Horn Gyula személyesen szólt le neki, hogy Gyurcsány elvtárs szakdolgozatát különö gonddal selejtezzék le, ha lehet inkább többször is :).
@barli: A blogban a saját véleményemet írom le. Nem az indexét, nem a „népét”, a sajátomat. Semmi bajom nincs mások érdeklődésének irányultságával, amennyiben nekik sincs bajuk azzal, hogy azt is leszarom. Ez egy ilyen dolog. 🙂
@secundus inter pares: Téged _feltétlenül_ kiértesítelek, ha sürgős blogolási tanácsokra lesz szükségem. Mert mély vagy, objektív, és látom, hogy jót akarsz.
@flazz: Kérdezni tudni kell. Ha valójában azt szeretnéd tudni, hogy lájkoljuk-e a marxista politikai gazdaságtant, akkor légy szíves, kérdezd azt. (Egyébként nem lájkoljuk). Arra a kérdésre, hogy milyen vívmányai voltak az elmúlt 70 év baloldali kormányainak, csak egy debil válaszolja azt, hogy semmilyen. Igen, egy része egész egyszerűen azért volt, mert a világ fejlődött. És? Kérdezz jól, ha a neked megfelelő választ akarod kapni. Ja, és _nem_ azt írtam, hogy a baloldali kormányok _találták fel_ a társadalombiztosítást.
@TG69: „Pl az osztrákokat 77%-ra megközelítettük”
Az akkori Magyarország, az akkori osztrák örökös tartományokat (including Dél-Tirol, Cseh- és Morvaország, Galícia stb.)? Azért azt sejted, ugye, hogy ezek az adatok finoman szólva sem összehasonlíthatóak a későbbiekkel?
@közösperonos átszállás: Itt csak jelezni akartam valamit, mert szerintem van egy alapvető ballib mítosz arról, hogy 45 után sokkal sikeresebb volt a felzárkózásunk, mint mondjuk az I. VH után. Holott tisztán GDP/fő arányokat vizsgálunk, akkor ez nem igaz, de még HDI-ben sem. Végülis mindegy, hogy 13, 38 vagy épp 64 volt-e relatív fejlettségünk csúcsponja a lényeget jól mutatja, hogy a a dualizmus kora és a Horty korszak ‘töretlen’ fejlődést hozott (válságokkal együtt is) amit jelez, a korszak végi csúcs, míg a szocializmust bukással fejeztük be és relatív fejlettségünk messze elmaradt az említett csúcsoktól. Így az nagy elmaradotság vs modern ipari ország összehasonlítás nem a szocializmus sikerének köszönhetjük, hanem a rossz kiindulási alapnak :).
@TG69: de azért ahhoz, hogy elsöpörd a „ballib mítoszt”, nem árt, ha kreatívan szabod meg a határokat. 🙂 Mert ha jól látom, a Horthy-korszak végét nem 1945-ben szabod meg, pedig az lenne a leglogikusabb választás. 🙂
„Holott tisztán GDP/fő arányokat vizsgálunk, akkor ez nem igaz”
Ehhez kellenének adatok, ugye, méghozzá lehetőleg Bukovina nélkül. 🙂
És kicsit fordítva nézed az egészet, attól a „jobber mítosztól” indultunk ugye, hogy mit adtak nekünk a kommunisták, na ugye, hogy semmit. Ha az összes vívmányt a korban, tőlünk függetlenül megjelenő, hozzánk csak lecsorgó, ölünkbe pottyant fejleménynek tekinted, az is teljesen korrekt álláspont (agrárvonalon mondjuk pont nem), csak ne szorítkozzunk ennek Rákosi- és Kádár-korra alkalmazására. Azt kapjuk tehát, hogy a dualizmus fejleménye az egy szem telefonközpont, a Horthy-korszaké meg még az se, ilyenformán tehát az eredeti felvetés értelmes ugyan, csak üres (mert nem ért el senki semmit, null-null).
@közösperonos átszállás: A háborúk kitörése illetve a békekötés jó határvonaljelölők szerintem (Hortytól független volt az általános háborús visszaesés). Én egy phd dolgozatot találtam Frölich Ida volt a témavezető és ott elég korrekt adatsorokkal dolgoztak.
A dualizmus fejleménye sokkal több ennél nagyon komoly relatív felzárkózás történt és ezt a dinamikát utána sem tudtuk megismételni. A Horty korszakban sikerült ismét ledolgozni a hátrányunkat, hogy aztán a szocializmus zsákutcájában ez totális visszaeséssel fejeződjék be.
Ezt nehéz így megrágni, de az általános fellendülés mellett mi 64-től először már csak stagnáltunk aztán legkésőbb a 80-as évek elejétől már visszaestünk. Azok a vívmányok amikre mi visszaemlékszünk azok a jóléti rendszerek első beköszönte volt, de az azt megalapozó gazdaság ehhez nagyon sovány volt, mondhatni szétrohadt.
@TG69: Én mindig azt hittem Frölich Ida ókortörténész. 🙂
Amúgy tavaly jelent meg Tomka Béla könyve lényegében erről a felzárkózás vagy sem témáról, hosszú idősoros adatokkal, elég meggyőző. (Azt azért ismerjük el, hogy gyjjából az 50-es évek előtti GDP számításoknak van némi rizikója és akadnak vele módszertani problémák, pláne ha mai országterületre számítasz ilyeneket.) Nagyjából ugyanazt mondja, amit te, de szerinte 1890 a csúcspont, utána már távolodunk. Két kérdést azonban nem tesz fel: vajon az egy főre jutó GDP adatok ténylegesen mekkora jövedelmi szórás mellett értelmezhetők, illetve azt a kérdést sem teszi fel, hogy vajon az 1939-es újabb csúcspont mennyire volt fenntartható fejlődés eredménye.
Nekem úgy tűnik, hogy az előbbinek esetleg lehet szerepe a Kádár-korszak elég pozitív megítélésében, és persze a technikai-technológiai modernizációnak is. Végül is önmagához képest ment előre az ország, csak másokhoz képest maradt le és azért a 3 évtizedes nyugalmi periódus is elképzelhetetlenül hosszú a 20. századi történelemben.
@vircsaft gizi: Én csak azon kacarászok, hogy milyen iszonyúan nehéz is nektek mostanság (Nektek, mert ti mind egyéniségek vagytok, bizony ám!). Nédde:
nol.hu/belfold/rethelyi_megszolalt_a_schmitt-ugyben
Aszongya a Réthelyi, hogy minden rendben volt Schmitt-ügyben:
„Hozzátette: az egyetem elvégezte a rá háruló feladatot, a döntésük tartalmilag rendben van.”
Dikkmán, tartalmilag minden rendben van, mondja az illetékes miniszter. Mondjuk engem egy icipicit zavar, hogy most mondja, és nem akkor, mert azért annak komolyabb sportértéke lett volna, valamint azt is megkérdezhetné a pártállamtitkárától, hogy mi a francért futott el szinte menekülve a szenátusi ülésről, amikor ugye arra neki meghívója volt, de hagyjuk, az is jó hír, hogy legalább most, utólag mondta.
De most mi a bánatos lóhimbát kezdenek ezzel a trollocskáink? Hogy lehet ezt feldolgozni? réthelyi miklós áruló!!! ;)))))
@Wolff: Nem ő volt a témavezető, csak a doktori iskola vezetője :).
Tehát volt egy nivelláló leszakadás, de a korszak olyan fejlődésen ment keresztül, hogy még ezt is megsüvegeljük az emlékezetünkben. Csakhogy azt akkor is rendbe kell tenni, hogy itt valami elképesztő elmaradást hoztunk be, amikor pont az ellenezője történt. Az igaz, hogy minden mutaószámunk (ami a jólétet reprezentálja ma) az nagyon mélyról indult, de ezek is dinamikus fejlődésen estek át úgy, hogy a gazdasági fundamentumok alapvetően rendben voltak. Na ez az amire a szocializmus nem volt már képes.