Hogyan legyünk világhírű filozófusok Magyarországon?
…………………………………………………………………………………
Foglyul ejtették az egyetemeket – Peter Boghossian a Mandinernek
Nem vagyok konzervatív, de vallom, hogy szellemi sokszínűségre van szükség a felsőoktatásban – mondja a világhírű filozófus. Interjú szólásszabadságról és magyarországi tapasztalatairól.
………………………………………………………..
Tudom, tudom, nem szabad Mandinert olvasni, de a posztban csak a világhírű filozófusozásról lesz szó, nyugi.
Peter Boghossian a Portlandi Állami Egyetem (nincs benne a Quacquarelly Symonds listán az első ezerben) non-tenured (óraadónak mondanám, mindenesetre nem véglegesített) assistant professor volt ötvenhat éves korában. Szókratészi pedagógiával foglalkozott, különös tekintettel a börtönökben folytatott oktatási tevékenységre. Őt világhírű filozófusnak nevezni annyira Mandiner, hogy itt be is lehetne fejezni a posztot, de nem fogom.
Boghossiant kiszekálták a Portlandi Állami Egyetemről miután egy vincentkompatibilis tréfa keretében, társszerzőivel összesen húsz paródiát küldött el társadalomtudományi folyóiratokba és a húszból hetet el is fogadtak. Ebből persze hatalmas botrány lett, így akár világhírű botrányhősnek is nevezhetnénk, aki valamennyire filozófus, de azért nem viszi túlzásba.
Itt szeretnék tenni egy megjegyzést. Boghossianék hoax-a nem olyan kifinomult, intelligens és elegáns poén, mint Alan Sokalé volt. Mindazonáltal, sikerült nekik a tudományterületi rangsorokban aránylag magasan értékelt lapokban is elfogadtatni orbitális baromságot. Nem predatory lapokban, hanem olyan folyóiratokban, amelyek komolyan veszik magukat. Az nem egészen világos, hogy miért sikerült elfogadtatni a cikkeket, azért mert egyáltalán nem veszik komolyan a peer review-t vagy azért, mert a progresszív ideológia ennyire túltolta a biciklit. Vélhetően mindkét faktornak volt szerepe Boghossianék sikerében. Ez pedig igenis elgondolkoztató.
Boghossian militáns ateista, aki egyáltalán nem jobboldali, de miután az egyeteme nem védte meg (sőt, eljárást indítottak ellene) eljött az MCC-re hercigeskedni Rod Dreherrel és társaival. Ezért aránylag sok pénzt és világhírű filozófusi kinevezést kapott. Lelke rajta.
Megjegyzem, a „foglyul ejtették az egyetemeket” nem hangzik túl jól egy olyan országban, amelyben szinte minden állami egyetemet Orbán híveinek játszottak át. Boghossian úr nem szólt arról, hogy a Mandiner rendszeresen jelent fel egyetemi oktatókat „rendszerellenes” tevékenység miatt. De ha ez kell a világhírű filozófussághoz Magyarországon…
Magyarországon nincsenek világhírű filozófusok. Egyetlen egy sincs. Egy azért volt, akit a Mandiner és a mögötte álló rezsim üldözött el Magyarországról (Tim Crane, CEU). A rezsimpártoi filozófiaprofesszorok a Kommentárba írnak, soha egyszer nem mérették meg magukat, soha egyetlen egyszer sem. Nincs is rá szükségük, hiszen a Mandiner őket is bármikor világhírűsíti. Lent van ez az ország, nagyon lent.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529089-6ab3cbff142ac' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529089&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529089-6ab3cbff142ac&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529089-6ab3cbff142ac' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mindeközben:
Lényegében semmiben nem tudott megegyezni az orosz és ukrán külügyminiszter, Mariupolban egymásra támadnak az éhségtől az emberek
Én magát a világhírű tudós kijelentését nem bírom értelmezni. Nem értem, miért a konzervativizmus sajátja a sokszínűség. Lásd még Mao Ce Tung: „Virágozzék száz virág, versenyezzen száz (gondolati) iskola!” (Lehet, hogy a „bunkó fideszes” szinonimájaként használta a „konzervatív” jelzőt? Ezzel akarta jelezni, hogy a láncziknál azért különbnek tarja magát?) Én is kiadok egy jelszót, ha már itt Mao elnököt is beidéztem: „Ne olvass Mandinert, mert úgy maradsz!”
@netukki: Szerintem inkább ez illik ide. Egy világhírű orosz tudós-tábornok.
Szlávokat támadó biológiai fegyver:
https://twitter.com/akoz33/status/1501925692686184455
@wolff:
Mondjuk oroszországban tényleg tényező ez a szlávokat támadó biológiai (vagy vegyi) fegyver, de nem ukrán/amerikai gyártmány:
https://en.wikipedia.org/wiki/Vodka#/media/File:Wodkaflaschen.JPG
Eleinte csak geci hülyék lesznek tőle, és megválasztják putyint. Aztán bele is lehet halni.
Na most Jótündérkedtem egy kicsit, megnéztem a filozófusokat az MTMT-ben. Tényleg elszomorító. Van néhány egészen kiváló filozófus, akiktől rengeteget lehet tanulni (nem írom ide a nevüket mert pont nem cikizni akarom őket) és nekik sincsenek nemzetközileg elismert, idézett publikációik. A Hortobágy poétái. És ezeket a szerencsétleneket akarták kirakatperrel megfélemlíteni…
Legyünk jóindulatúak: csak összemosták kicsit Paul Borghossiannal,. aki valóban komoly ember, komoly könyvekkel, amelyek ráadásul még filozófiaiak is. De Peter B. is azért érdemibb ember annál, mintsem hogy egy mandineres interjú vagy MCCs hakni miatt le lehetne értékelni. Nyilván nem világhírű filozófus, de hát eléggé nehezen lehet ebben a szakmában definiálni a világhírűséget, pl. Habermas világhírű, de az analitikus filozófusok számára egy kókler, Rorty világhírű, de a realisták számára egy pozőr stb. P. B-nek Tisztességes színvonalú lapokban jelentek meg tanulmányai, egyet-kettőt hivatkoznak is sokan, és valóban nagyon csúnyán kiszekáklták – merthát magyari alapítványosdi ide vagy oda, azért az amcsi egyetemek igen nagy részét valóban begyűrte woke-os elmebaj. De, ahogy hallani, a CIA-t is, úgyhogy nem ez a legnagyobb baj… https://americanaffairsjournal.org/2021/11/the-cia-and-the-new-dialect-of-power/
@aldasnalkeres:
Az, hogy nem szálltak be a publikációs iparban gyártani, semmivel sem csökkenti az értéküket. A fiatalabbakat ráadásul még bőven megtalálni a nemzetközi folyóiratokban, konferenciákon, Stanford Encyclopedy szerzők között stb., egyes területeken pedig (pl. szimbolikus logika, analitikus filozófia, fenomenológia) bőven a nemzetközi szinten vannak. Arról viszont elemzések hada szól, mennyire lehet bekerülni a humán területen nagy tudományos központokon kívülről a menő folyóiratok szerzői közé. (Pl., nézzük csak meg a Monist szerzőgárdáját az elmúlt másfél évtizedben: kb. egy horvát és egy magyar szerző, + egy indiaiaknak szóló tematikus szám).
Csak az érdekesség kedvéért. Tim Crane nekrológja Roger Scrutonról: Roger Scruton, 1944–2020 - Remembering the philosopher, who died this week
@fortin2: Az MTA doktor filozófusok kb. 90 százalékának nincs egyetlen komoly nyugati publikációja. Én nem akarok ebből különösebb következtetéseket levonni, mert nem lenne fair, de azért ez tény. A Monistnál ötször nagyobb impaktfaktorú filozófiai folyóiratban blind submission van, anonimizálnod kell a cikket beküldés előtt. Fogalmuk nincs róla, hogy honnan küldted be a cikket. És ha érdekes, akkor elfogadják, akkor is ha magyar vagy.
@fortin2: tényleg azt hiszed, hogy a „matyi” tudja kicsoda a paul boghossian… peter boghossiant meghívta az MCC orbánt dicsérni, nem kevés pénzért. ennyi történt.
Rortyt nem bántsátok, tőle értettem meg, hogy az analitikus és a kontententális filo se hülyeség.
@janostothmeistergmailcom: van egy darab filozófiakönyv a lakásban, Susan Haack: Manifesto of a Passionate Moderate. A második fejezetben van egy fikítv beszélgetés Rorty és Peirce között, nem hosszú, végigolvastam (idézetek vannak egymás mellé állítva, hogy beszélgetésnek tűnjenek, Peirce tizenhét évvel Rorty születése előtt halt meg), hát Haack tényleg nem rajong Rorty-ért.
Vajon Margaret Thatcher világhírű vegyész volt-e? Szóval lehet, hogy Peter Boghossian világhírű (mint troll) és Peter Boghossian filozófus is (de úgy meg nem világhírű. Persze valószínűleg trollnak sem világhírű.
@fortin2: „A fiatalabbakat ráadásul még bőven megtalálni a nemzetközi folyóiratokban, konferenciákon, Stanford Encyclopedia szerzők között stb., egyes területeken pedig (pl. szimbolikus logika, analitikus filozófia, fenomenológia) bőven a nemzetközi szinten vannak.” Miután most kifejezetten pozitívumokról beszélünk, légyszives nevesítsd kikre gondolsz. A szimbolikus logikusok kevésbé érdekesek itt, mert ők alapjában matematikusok nem filozófusok.
@aldasnalkeres: a „bőven” kicsit erős, de léteznek olyan fiatal (ötven alatti) magyar filozófusok, mondjuk öt-hét, akik komoly lapokban publikáltak már. olyan, aki Phil Rev-ben, Mind-ban, Nous-ban publikálna, és magyarmagyar, szerintem nincs. magyar származású van. de… tényleg igaz az, hogy el kell találni a témát, nagyon el kell találni. a kvantumfizika, logika jó téma, tudom, erre mondod, hogy az nem filozófia. tudományfilozófiában is lehet publikálni, de azért vannakakik Hume-ról publikáltak elitlapokban. Ahhoz képest, hogy az ország tízmilliós európai ország, filozófiai hagyománnyal, elég kevesen vannak.
@aldasnalkeres:: Farkas Kati, Demeter Tamás, Tőzsér János, Lautner Péter, Ruzsa Ferenc stb. A szimbolikus logikát amúgy nem hagynám ki a filozófia területéről, lévén, hogy oda tartozik és az egyik legerősebb magyar iskola.
@jotunder: Továbbra is tartom, hogy ezek a publikációs fórumok nem abszolut visszajelzései a filozófiai teljesítménynek. Meg kell nézni sok évre a szerzői kört: elvétve találni nem angolszász egyetemi embert, és azt talán mégse feltételezhetjük, hogy csak arrafele létezik komoly filozófiai tudás. Az megfordítva igaz (többnyire), hogy aki ezekben publikál, az vélhetően komoly teljesítmény, de attól, hogy nem publikál ezekben, még semmi se következik automatikusan. A folyóiratpublikációs nyomásnak a filozófia még a legjobban ellenálló diszciplina, ami nagyon is üdvös. És az idősebb nemzedékből mondjuk Kelemen János olaszországi tekintélye (ami azért mégiscsak némi filozófiai kultúrával rendelkező ország volna) igen jelentős, vagy az eggyel fiatalabbak közül Tengelyi László (szegény hét éve halt meg) ugyan Wuppertálban működött 2001-től, de a magyar filozófiai kultúra kortárs tagja és a fenomenológia világnagysága volt – ez két véglete a filozófiai térképnek, de mutatja, hogy a magyar filozófiai teljesítmény nemzetközileg is magas szinten jelenik meg, mégha az angolszász dominanciájú publikációs iparban ez nem is igazolódik vissza.
És abban nyilván sokadszor nem fogunk egyetérteni, hogy mit is mér a humántudományokban a impaktos folyóiratok rendszere.
A biasokat illetően pedig nemrég jelent meg egy szonszédtudomány terültén végzett kutatás, ez azért (a kolonialisták elleni kűzdelem stichjével együtt is) tanulságos: https://spssi.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/josi.12481. És hát a közismert Nature cikk a tudományos vasfüggönyről: https://www.nature.com/articles/515022a#/europe
Mindez persze nem a Peter Borghossian-ügyet érinti közvetlenül (az ő sorsa amúgy a magyari vonatkozásoktól függetlenül csak enyhébb kiadása a Jordan Peterson sztorinak), csak annyiban, hogy azért a magyar tudományos teljesítmény esetleges reménytelenségére nem ad támpontot a mandineres stb. jelenségek léte. Ilyenek mindenfele a világban vannak, még mélyebben benyomulva akár az akadémiai világba, mint amit nálunk ezek el tudtak jelenleg érni (haladnak azért, haladnak).
@jotunder: Szabó Zoltán publikált a Nousban, Zvolenszky Zsófia publikált a Philosophical Reviewban (oké, review article-t), Demeter Tamás publikált a Monistban (kétszer is), a Stanford Encyclopaediában ő társszerezte a Hume-cikket (ahogy ezekre utaltál is). Most lehet azt mondani, hogy de hát Szabó Zoltán New Yorkban él, de őszintén, ennek mi a jelentősége? Úgy működik a tudomány, hogy európai kutatók (nem csak magyarok, de olaszok, franciák stb.) gyakran amerikai egyetemen kötnek ki.
@steinerzsiga: Ez mind így van és külföldön még többen is vannak. Én a magyar filozófus MTA doktorokról írtam, és NEM igazán kritikusan. Egyébként lehet (ezt nem gondoltam végig), hogy egyéb társadalomtudományi területekkel összehasonlítva nem is áll olyan rosszul a magyar filozófia.
gyakorlatilag minden ukrán, román és azért nagyon-nagyon sok orosz,de nem feltétlenül a cseh, magyar, lengyel.
@jotunder: De ez egy generációs dolog is, nem? Gondolom, az MTA-doktorok zöme még egy régebbi tudóseszményben szocializálódott. Ahol a (társadalom)tudós egy nagy tudású, sokat olvasott és olvasó, bölcs, sokoldalúan művelt, jótollú, mindenhez valamennyire értő és szívesen hozzászóló de semmiben sem olyan nagyon elmélyedt ember volt, az viszont pont nem volt tőle elvárva, hogy feltétlenül nagyon kreatív legyen, az meg pláne nem, hogy nemzetközi porondon méresse meg az ötleteit double-blind peer review keretei között. Nekem TGM tűnik ezen régebbi tudóseszmény prototípusának.
@steinerzsiga: Harminchárom év telt el a rendszerváltás óta, a mai hatvanas professzorok, akkor doktoranduszok voltak. Nem ismerem ezt a világot. A Covid alatt eléggé ki voltam bukva és eltöltöttem valamennyi időt filozófiával, nehezen körülírható filozófiával, ami a tudományfilozófia és az analitikus filozófia határán van, írtunk egy cikket, meg is jelent, kicsit beletanultam a zsargonba és elolvastam vagy ötven cikket. De érintőlegesen sem lettem filozófus, amit megértettem az talán filozófia, de biztosan nem erre gondolnak az emberek, amikor filozófiáról beszélnek. Nekem ehhez nincs érzékem, valószínűleg. Nem bántok én senkit, aki nem érdemli meg, komolyan, talán még azokat sem, akik egy kicsit megérdemelnék, nagyon-nagyon meg kell érdemelni. Lánczinak, GFG-nek kell ahhoz lenni, minimum. TGM-et nem hagyták élni, aztán politizált, de amennyire tudom sok fiatalt érintettek meg az írásai, mit értek én ehhez, egy szavát sem értem nyilván. Tim Crane-től elolvastam egy cikket és beleolvastam egy könyvébe, az más, az valahogy úgy tudomány, ahogy én a tudományra gondolok (persze nagyon kínlódtam vele). Azt viszont nem gondolom, hogy kötelező úgy tudománynak lenni, ahogy én gondolok a tudományra, lehet nagyon tiszteletreméltó intellektuális tevékenység valami, ami nem illik az én tudománykoncepciómba.
na megyek vissza dolgozni, kurvára abba kellene hagyni ezt a mocskos háborút Mr. Putyin, faszba tényleg 🙁
@Steinerzsiga: „Szabó Zoltán publikált a Nousban” én nagyra becsülöm Szabót, de filozófiai képzettségét az MIT-n szerezte. Zvolenszky (szintén kiváló) az NYU-n tanult. Demeter Tamásnak Cambridgebõl (is) van egy PhD-ja. Ez így három magyar származású filozófus, kettő Magyarországon tevékenykedik. Ahhoz képest hogy a filozófiához ugyanúgy csak papír es ceruza kell mint a matematikához ez nem valami szívmelengető.
@aldasnalkeres: a matematikát nem lehet összehasonlítani a filozófiával. gondold meg, a magyar matematikusok gyerekkoruk óta ismerik egymást, volt egy közös világuk, a versenyek, a KÖMAL. a korombeliek még beszélgethettek Erdőssel, és azért ő nem volt egyedül a hetvenes-nyolcvanas években. a magyar matematika egy csodálatos történet, még most is az, ezzel nem lehet versenyezni, kit jelentett a nyolcvanas években a magyar filozófia, kik lehetettek a mesterek a rendszerváltás után?
(próbálok válazsolni itt, de a tegnapelőttit se engedte be a rendszer, hmm.)
@aldasnalkeres: Zvolenszky, Demeter stb. valóban tanultak mindenfele is, de ők a magyar filozófiai képzésből jöttek, mindig is részei voltak és ma is azok a magyar filozófiai életnek.
Ami pedig JT kérdését ilelti, hogy kik lehettek mesterek stb.: a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve egyebek közt Tengelyi Lászlótól (a fenomenológia világszerte elsők között számontartott művelője lett), az abszolut nemzetközi beágyazódású Kelemen Jánostól, Nyiri Kristóftól, Steiger Kornéltól, Boros Gábortól, Klima Gyulától, a korábban emigrált, de a hetvenes évektől a magyar filozófiát meghatározó Altrichter Ferenctől és Márkus Györgytől mint ősmesterektől, és hát mindenekelőtt Ruzsától és iskolájától az egyik oldalon, Munkácsy Gyulától a másikon lehetett tanulni, ők voltak a mesterek.
@fortin2: én a Covid alatt kicsit (mondjuk háromszáz órányit) foglalkoztam filozófiával. elolvastam mondjuk ötven cikket. én nagy munkának éreztem, de ez azért nem elég ahhoz, hogy igazán véleményem legyen a filozófia helyzetéről.
@jotunder:](#comment-315921 Csak azért írtam, infoként, mert erről szólt a poszt. Az pedig egy külön ügy, Husserl óta kb 10-20 évente beinduló vita, hogy mennyire legyen/lehet tudomány a filozófia, de az elég valószínűnek látszik, hogy itt aztán végképp kicsorbul a tudományügyi „neoliberális konszenzus” a folyóiratpublikációs ipar mindenhatóságával. Természetesen nagyszerű és minden elismerést megérdemlő teljesítmény lehet, ha valakinek az angolszász kulturális-tudományos központokon kívülről sikerül a nagy impactos filozófiai-bölcsész lapokban publikálni, de ez vagy a hiánya önmagában sokat nem mond, főként nem egy ország filozófiai életéről (érdemes volna megnézni, hogy a legmagasabb impactos lapokban mennyi publikációja van Rortynak, Habermasnak, MacInteryek, Econak stb….)
A témaválasztás, irányzatosság stb. ügyéről nem is szólva, de hát erről fentebb már volt szó. (A problematikáról amúgy Tim Crane is íert: https://www.the-tls.co.uk/articles/challenging-the-way-peer-reviewers-criticize-one-another-essay-tim-crane/).
De a témához vissza: Peter Boghossian amúgy nem magáról állította, hogy világhírű lenne, miközben valóban világhírű, legalábbis jóval híresebb a szakmán kívül, mint akár Tim Crane. Ő (mármint P.B.) kultúrharcos lett egy olyan meccsben (szándékosan nem írok academic war-t a valóságos szörnyűségeinek árnyékában), ami elképesztően eldurvult, és az angolszász egyetemeken a „baloldal” durvította el, mélyen behatolva a tudományművelésbe is. Nyilván ez kevéssé tűnik problémásnak a lassan húszéves magyar antiintellektuális és egyeteme-ellenes politika fényében, aminek az utolsó tíz éve a populista-altrightos gőzhenger tarolását eresztette rá az egyetemekre. Hogy az MCCs konglomerátumnak minden ilyen figura jól jön, az világos. Jól jött Scruton is, akit azért nem nevezhetünk futtokmégsenkinek (bár sztem kb az utolsó húsz évében semmi érdekeset nem írt le) és ha kicsit kifinomultabbak lennének, Susan Haack vagy J. K. Rowling is jól jönne nekik – bár ők talán jobban tájékozódnának azügyben, hova is jönnek, ha hívnák őket…
@fortin2:
… a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült igazgatója?
@valamár: igen, ez nagyon durva, én se értem, próbálok utánanézni. Ezt megelőzően valóban világklasszis helyeken volt és klasszis dolgokat csinált. Nem értem.
@fortin2: Ha verseny van, márpedig valamennyire verseny van, akkor fair versenynek kellene lennie. Az pedig nem fair verseny, hogy idős bácsik kinevezik egymást jelentős filozófusoknak és ők döntenek mindenről Magyarországon. Mondjuk még mindig jobb, mintha Kásler Miki bácsi döntené el, hogy ki a jelentős filozófus (és szívesen döntené el), de nem fair. Negyven évvel ezelőtti cikkekre hivatkoznak, hogy azok milyen fontosak. És hát nem tudom, hogy ki dönti el a fontosságukat, ha nincs jelentős idézettségük.
Ha valakinek nincs jelentős nemzetközi folyóiratban cikke és a könyveit sem idézik külföldön, és olyan területen dolgozik, ahol Nyugaton tipikus az, hogy jelentős nemzetközi folyóiratokban publikálnak és/vagy sokak által idézett könyveket írnak, akkor én, mint Vincent, nem fogok elcseppenni az illető munkásságától, csak azért, mert körbenyalta a többi nénibácsi.
@valamár: Ő egy amerikai professzor, aki sok mindennel foglalkozott, hát pont eszmetörténettel nem. Lehet, hogy azt gondolta, hogy még mindig jobb, ha ő vezeti az eszmetörténeti magyarságkutatást, mint valami más, és ebben akár még igaza is lehet.
@jotunder:: Ez vajon kikre vonatkozott az általam felsoroltak közül? Merthogy egyikre sem áll. A negyven évvel ezelőtti cikkek fontosságát a negyven évek miatt nem értelmezhető megkérdőjelezni ebben a szakmában. Persze, az említett bácsik között van olyan, akinek nemhogy külföldön, de itthon se jelent meg lényegében egyetlen cikke/könyve sem, de nem találni senkit a szakmában, aki ne lett volna ájult tisztelője, tanítványa – pedig a világon nem dönthetett el semmit soha.
@fortin2: nagy általánosságban írtam a bácsicentrikus tudományterületekről. én valahogy kicsit bácsicentrikusnak érzem a filozófiát is. nem tudom megítélni azt, hogy ki mennyit ér. az, hogy gyakorlatilag senki sem idézi őket Nyugaton, szerintem nem annyira jó jel, de nem fogok most ebbe belemenni, majd talán más.
@jotunder:
Kíváncsian várom az eszmetörténeti magyarságkutatás legújabb eredményeit a lovagkeresztes igazgató úrtól.
@valamár: két munkatársa van. az egyik egy dante kutató, a másik a szent korona szakralitását akarja elméleti fizikával vizsgálni, nem emlékszem rá, de egy időben jártunk ugyanarra az amerikai egyetemre. jézusmária. klima a jean buridan nevű középkori filozófus egyik legnagyobb ismerője, mármint a világon. buridannak volt a híres szamara. a szamár az egy magyar állat, hát szamár, az egy magyar szó, mindenki tudja.
: @valamár: szakmailag teljesen kifogástalan, a területén nemzetközileg elismert ember, vicces, hogy Káslernek pont ő kellett.
@fortin2: [Engem be szokott engedni, próbáljuk meg]. Ez a „Zvolenszky, Demeter stb. valóban tanultak mindenfele is, de ők a magyar filozófiai képzésből jöttek, mindig is részei voltak és ma is azok a magyar filozófiai életnek” elegáns csúsztatás: Z és D igen, de a stb. (SzZ) nem, még egy mtmt-t se tart fenn, pedig a nélkül a magyar tudományos életben nem sokra mennek az emberek. Talán egy-két szívének kedves témából opponálást vállal, meg a Filozófiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja, de ennyi.
Én itt már külön írtam arról, hogy mennyire bosszant, hogy amikor Steiger Kornélt meg mégvalakit kitüntettek akkor a Vincenten a mégvalakiről volt csak szó. Egészen kiváló filozófusnak tartom, de igazából csak a magyar kultúra része, nemzetközi hatása elhanyagolható. Az hogy fontos embereket kiszorítottak az országból, az nagy és nehezen gyógyuló sebet szokott ejteni a genealogián.
@aldasnalkeres:](#comment-315939 Szabó Zolit emlékeim szerint nem kiszorították, hanem ő valóba olyan tehetésges volt az elejétől fogva, hogy ott talált pályát, ami rendben van. Azét a brainddrainen már a nyolcvanas évektől kesergett mindenki, joggal, nem csak nálunk, a kilencvene sévekben az orosz-ukrán stb. tudományos világ jórésze ment oda, ahova mindenki ment. Mivel a filozófiához azért jóval több kell, mint papír lés ceruza (könyvtár, kollégák, publikációs lehetőség, folyóiratelérés, konferenciarészvétel stb.), nyilván ezen a teröleten is. Azt viszont tartom, hogy az mégiscsak jelzi az amúgy eléggé későn indult magyar filozófiai élet szakmai erejét a hetvenes-nyolcvanas évektől, hogy a mindenféle mércék szerint is magasra értékelt fiatal-középkorú művelői, mégha braidrainelődtek is, de mégiscsak innen kerültek ki és a döntő többségük ma is része a magyar filozófiai életnek, tökrendesen segíteik a kollágkat stb.
És ami fontosabb, és ez válasz JTnek is, éppenhogy a magyar filozófiai élet fősodrában nem tapasztalni az öreguras összezárást. Egy jól meghatározott kört leszámítva (itt most kegyeleti okokból ne mondjunk neveket) kifejezetten a minőség érvényesül a középnemzedékben mindenképpen, ha pedig a genderszempontot nézzük, Farkas Kati potens akadémikus jelölt lett a múltkor (szten legközelebb nem merik nem beválasztani), Zvolenszky Zsófia egyértelmúen elismert stb. (Mondom ezt úgy, hogy már nincs semmi érintettségem a szakmában, tehát egy ilyen állítás nem legitimál.)
Abban amúgy teljesen egyetértünk, hogy nagy gond a távozás, de ez adottság, aminek nem a politika vagy a szakmai bezártság az oka. Viszont ennél sokkal nagyobb gond a hallghatói utnpótlás hanyatlása. Ami viszont egészen mésik kérdés.
@fortin2: Bocsánat, egy percig se gondoltam, hogy Szabó Zolit kiüldözték volna. Altrichtert, Klimát, Vajdát, Márkust igen. (Ez utóbbi lépés fájó diszkontinuitást okozott még akkor is ha a magam részéről nem kedveltem az egyetlen világhírű magyar filozófus iskolájának és ovodájának gondolatrendszerét.)
Természetesen azt se gondolom, hogy a filozófiához elég a papír és ceruza, de amikor a dögészek teljes joggal panaszkodnak hogy nincs műszerük, laborjuk, reagensük, akkor a filoszok mégiscsak könnyebb helyzetben vannak, miképp a matematikusok is.
@aldasnalkeres:](#comment-315941 Kilma kiüldözése nekem nincs meg, én megbecsült akadémiai tudományos főmunkatársként emlékszem rá a kilencvenes évekből.
Márkus valójéban nem tartozotta lukács-iskolához abban az értelemben, mint vele egyidőben emigrált társai. Egészen mást csinált, valódi nemzetközi szinten is releváns filozófiát, igazából neki lettek tanítványai és leginkább hatása. Óriási veszteség volt,mégha olvasni lehetett is a dolgait.
@poszt: azért arról valamit mégiscsak kellene mondani, ha már a poszt címe: „Hogyan legyünk világhírű filozófusok Magyarországon?”, hogy ennek a fura intézménynek (Magyarságkutató Intézet, angolul amőgy most láttam először: Institute of Hungarian Research…) az egyik vezetője a szakmában világhírű filozófus, Klima Gyula. Ő amerikai professzor is, de az affiliációjának minimum a fele most már itt van, itt diplomázott, itt PhDzott, itt volt 41 éves koráig állásban stb. Ugyan elég sokan kutatják, mi lehetett a motivációja, de mégiscsak Magyarországon világhírű filozófus…
Vannak nekünk világhírű és immáron Széchenyi-díjas ókorkutatónk is:
„Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.”
(Készakarva nem a „a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája” nyomán kitüntetett filozófust emeltem ki.)