Hogyan lehet eldönteni egy doktori értékét? Hogyan lehet eldönteni bármi értékét? (szomorúrövidposzt)
Orbán Balázs témavezetőjének Kukorelli István professzornak három nemzetközi publikációja van, az egyik Die „Patriotische Volksfront” in politischen System der Ungarischen Volksrepublik” 1984-ben jelent meg. Scopus h-indexe 2, egyetlen egy igazán idézett cikke van 1995-ből. Soha nem foglalkozott Orbán Balázs témájával, ami az „imperative mandate vs. free mandate”, egy olyan nemzetközi téma, amivel a bíráló, és valóban teljesen igazságtalanul támadott, Unger Anna sem igazán foglalkozott. Körösényi és Sebők The Realistic Version of Positive
Mandate Theory a témába vág, de az amúgy konzervatív és a rezsimszolgák álta gyűlölt Körösényi András (aki talán az első számú magyar politikatudós) nyilván nem lehetett bíráló.
Ha itt most befejezném, igazságtalan lennék Kukorellivel, aki nem nemzetközi témában, hanem leginkább a magyar alkotmányossággal kapcsolatban végzett kutatásokat, nem is várható el igazán, hogy nemzetközi publikációi legyenek. Évekkel ezelőtt nem ez volt a véleményem, lassan én is változom. A magyar tudománynak igenis foglalkoznia kell a jellegzetesen magyar területekkel, ahol nehéz vagy lehetetlen elitfolyóiratokban publikálni. A mi világunk más, könnyebben lehet megítélni egy doktorit, és könnyebben lehet megítélni egy életművet. Egy doktorit mégis meg kell ítélni valahogy, tisztességesen és elfogulatlanul.
Magyarországon a fizikai erőszak irányába halad a közbeszéd, és olyan alakok formálnak véleményt tudományos kérdésekről, mint Deák Dániel vagy Kohánmatyi, a Mandiner vezércikkben támadhat meg tudományos kutatókat, és ott le lehetett írni, hogy Magyarország gazdasági problémáit részben az okozza, hogy középszerű kutatás folyik a kutatóintézet hálózatban. Egyáltalán senkit sem érdekel az érték, amúgy Magyarország sorsa sem, csak és kizárólag a hatalom.
Orbán Balázs disszertációjának története is a hatalomról szól. Csak a disszertáció alapjául szolgáló cikket olvastam el, és abban olyan halandzsát találtam, még pedig a legfontosabb definícióval kapcsolatban, amit én elképzelni is alig tudtam volna. Orbán nem először halandzsázik, de a konnektivitásról szóló ökörsége legalább értelmezhető volt, butaság, de értelmezhető. Senkit sem érdekelt, hogy mi van a disszertációban, az ellenzékiek foggal-körömmel kapaszkodtak a plágium-narrativába, a kormánypártiak pedig bizonygatták, hogy milyen zseniális a középszerűségnek is a szomorúbb szintjén hatalmárkodó politikai igazgató.
Senkit sem érdekel a dolgok valódi értéke. Ahogy az sem érdekel senkit, hogy mi lesz a magyar tudománnyal. Itt minden, minden lehetséges oldalról a hatalomról szól, az, hogy eltűntünk az ERC-ből nem érdekel senkit, az, hogy a Deloitte 50-es startup listáján 16 cseh és 16 lengyel cég mellett egyáltalán nem volt magyar, szintén nem érdekel senkit, az, hogy Magyarország nem lemarad a mesterséges intelligenciában, hanem nem is létezik, mintha nem is történne meg. Annyi jelentőségük van, amennyire a fizikai erőszak felé tendáló magyar közbeszédben a hatalom megszerzését vagy megtartását szolgálja.
Végtelenül szomorú az egész, és nincs remény.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531945-678e817dec98b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531945&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531945-678e817dec98b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531945-678e817dec98b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Én (felületesen) elolvastam a téziseket és a munkatársával (alkalmazottjával) közösen jegyzett cikket is. Érdeklődő laikusként arra jutottam, hogy a dolgozat lényege hamis; a nemzeti szuverenitást (legalábbis azt, ahogyan ma ezt a fogalmat értjük) nem lehet kapcsolatba hozni a szabad mandátummal. Szerintem a szabad mandátum történetileg összfügg a népszuverenitással, ami viszont nem azonos a nemzeti szuverenitással, már csak azért sem, mert olyan államokban is érvényesülhet, amelyek nem nemzetállamok. Ergo egy nyilvánvalóan hamis hipotézis (a tézisekben szereplő két hipotézis közül az első) vizsgálatára épült a dolgozat, bármennyire is szofisztikáltan járt körbe a szerző sok mindent a szabad és a kötött mandátum vonatkozásában.
A másik észrevételem, hogy a védés implicit hatalmi befolyásoltságát elég jól kifejezi a tudományosan elég kétséges értéket felmutató közjogi személyiségek megjelenése és kiállása, hiszen olyan emberekről van szó, akik működésére Orbán Balázsnak vitathatatlanul nagy hatása van/lehet. Nem lett volna ott semmi keresnivalójuk!
Ez a túlzott optimizmus nyilván Jótündér jelleméből fakad.
@Bogomil: Arra célzol, hogy már a dolgozat címe is egy objektív marhaság?
Hiv.: @vattablz:
Én a magam részéről veled értek egyet. Szerintem Unger Annáék szájkaratével próbálják védeni a menthetetlent. Ahogy egyébként az imént fejtettem ki részletesebben az „Orbán Balázsnak meg kellett adni a doktori fokozatot, de….(rövidmegjegyzésposzt)”-nál.
PS: Ott nem írtam, mert elfelejtettem menet közben, Unger Anna hálózatos kiszólásáról: igen a hálózat felerősít. De a lényeg mégis csak ott lenne, hogy mit és milyen irányba. Ennek teljessége meg süket fülekre talált Unger Annánál.
Amúgy meg csak ismételni tudom magamat.
Nekem tényleg símán belefér, hogy csak a dolgozat önmagában kaphat PhD-t, tőlem akár summa cum laudéval is.
Nekem AZ nem fér bele, hogy
* vállalhatatlanul szemen köpi a hivatalos bizottság saját magát az eljárásrend során, illetve
* nyilvánvaló összefüggéseket negligál
* az előbbit szájkaratéval fedi el.
* jövőre tekintve óriási károkat okoz.
Szerintem Unger Annának kellene szégyelnie magát, legfőbbképpen az FB-posztja miatt.
@tahonoli: Unger Anna arról beszélt, hogy ő egyetemi polgárként járt el (és igaza van). OB-vel kapcsolatban nem merült fel formális összeférhetetlenség, mégis milyen alapon utasították volna el a védés lehetőségét? Rondán viselkedtek Unger Annával szemben, mégis, hogy merészeltek ilyet csinálni? Menjenek oda Orbán Balázshoz.. ahhoz gyávák. Elég fura ez az egész, ahogy Bogumil kolléga is megjegyezte. Nem világos, hogy a nemzeti szuverenitásnak ehhez mégis ki köze lehet, a modern nemzetfogalomnak nyilván.
Akkor remélhetőleg Körösényi egyszer majd elolvassa a Művet vagy az abból születendő (?), kiadói szándéknyilatkozatos Könyvet (Monográfiát) és ír egy recenziót, amit majd lehoz valami. Ha más nem, hát a Vincent.
engem elszomorít, ahogy Unger Annával viselkedtek. ő nyúlt, már bocsánat, könyékig a szarba mások helyett, ő dolgozott, és nem fészbukon osztotta az észt.
Bár nem vagyok alkotmánytudós, se nem jogász, noplánesőt politikatudós, így a dolgozatot nyilván nem én tudom értően elemzni, de pár dolog még bennem is felmerül.
Az egyik, hogy lehetne ez a politikatudomány új állócsillaga, brilliáns üstökös a jogtudomány horizontján, ha nem ő írta. Baromi kiváncsi lennék, hogy egy őszinte pillanatában mit mond erről a fiatal kollega, akit Orbán befogadott és aki amúgy a közös cikk első szerzője.
A másik kérdőjel bennem @Bogomil véleményre rímel. Nehezemre esik elfogadni, hogy a nemzeti szuverenitás és a szabad mandátum egymást feltételezi, amikor triviális ellenpéldák ágaskodnak minduntalan, ahogy azt valaki már összeszedte. Ott van a skót (vagy az északír ) parlament a szabad mandátumaival és nemzeti szuverenitás híján, de fel lehetne vetni azt is, amikor népszavazás korlátozza a szabad mandátumot miközben erősíti a nemzeti szuverenitást (például a Brexit esetében).
És végül a legszomorúbb része a történetnek, hogy a magyar tudományos autonómia olyan szinten van a sárba tiporva, hogy felmerülhet (sőt, valójában megkérdőjelezhetetlen) olyan függőségi viszony a kormányzat és az egyetem között, ami gátja (lehet) a pártatlan elbírálásnak. Ezért nem gondolom, hogy helyes a teljesen igazságtalanul támadott Unger Anna kitétel. Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. És az, ilyen körülmények között nem megvalósítható.
@jotunder: Nem tudok sokat Unger Annáról, és abban egyetértek, hogy nem őt kellene elsősorban kárhoztatni az ügyben. Azt is valószínűnek tartom, hogy Orbán Balázs dolgozata bárki más, mondjuk a társszerzője neve alatt simán átmegy, mert olyan tudományosnak látszott, formailag sok tudományos jegyet hordozott, nyilván sok ennél igénytelenebb dolgozat is hozhatott ott (az ÁJK-n) doktori címet az írójának. [Egyszer talán érdemes lenne egy doktori dolgozatot írni valakinek az elfogadott dolgozatok elemző értékeléséből…]
Viszont azt, hogy a dolgozat hipotézise egy ideológiai célzatú ostobaság, talán észre kellett volna vennie (persze lehet, hogy észre is vette, nem olvastam a véleményét, amúgy hozzáférhetők valahol a weben az opponensi vélemények?)… Viszont előtte még inkább észre kellett volna vennie a témavezetőjének és a doktori iskola tanácsának is…
@Bogomil: Unger Anna annyiban kárhoztatható, hogy ő látványosan úgy tesz, mintha létezne egyetemi autonómia, valós lehetőség lenne az, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója megbukik a doktorija védésén még ha minden jel arra mutat is, hogy nem teljesen saját szellemi terméke amivel odailletlenkedett. Mintha nem önkényuralom lenne Magyarországon, hanem szabad demokrácia, egyetemi autonómia meg ehhez hasonló lefordíthatatlan szójátékok. Minden ilyen kooperáció, ami a paravánra festett demokratikus rendszert valóságosságát projektálja sajnos tovább erodálja a maradék kis szabadságot és a rezsimet erősíti.
@Bogomil: Nem olvastam sajnos a doktorit. De azért egy ideológiai célzatú ostobaság még mehet tudományos műnek, gondolom, mert az ideológiák is jönnek-mennek. Majd értékeli a hálás utókor.
A baj akkor van, talán, ha tudományos műnek adnak el olyasmit, amiben a fogalmak nincsenek tisztázva, a logikai lánc megbicsaklik, a levezetés téves, és a következtetés nem következik semmiből.
Ezt így látatlanban nehéz megítélni, de a műhelymunka során illett volna feltárni a gyengeségeket. Ami egy diáknál megy, de egy fenntartónál, egy munkáltatónál, vagy egy királynál ?
Egymásra néz a sok vitéz,
A vendég velsz urak;
Orcáikon, mint félelem,
Sápadt el a harag.
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. –
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Hiv.: @jotunder:
* Egyfelöl maximálisan igazad van. Unger Anna névvel áll ki én meg egy névtelen fotelhuszár senki vagyok.
* Másfelöl Unger Anna pont hogy FB-n osztja az észt. Eltiport honpolgárként mondom, szerintem vállalhatatlanul.
* Harmadfelöl, ha Unger Anna belenyúlt OB-vel a kakaólekvárba, akkor állja is a sarat. Nehogy már az legyen a konklúzió, hogy Rácz András történészként sz*rt kavart. Ezt még OB sem engedte meg magának.
@tahonoli: olvasd el Unger Anna szövegét, és mutass rá azokra a mondatokra, amelyekben szerinted nem volt igaza.
„Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előbbre vigyem.” Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ezt az esküt tesszük doktorrá avatásunk részeként. Mióta ezt az esküt letettem, még jobban igyekszem ennek megfelelően végezni oktatói és kutatói munkámat.
A kutatói szabadságom része, hogy olyan témában kutatok, ami engem érdekel. Olyan rendezvényekre megyek el, melyeket szakmai fejlődésem vagy más tudományos szempontok miatt fontosnak, hasznosnak, érdekesnek találok. Olyan közös publikációkhoz, konferenciákhoz, együttműködésekhez adom a nevem, melyeket szakmailag és emberileg vállalhatónak tartok.
Oktatói szabadságom ennél jóval szűkebb. Oktatóként nem válogatok, mert nem válogathatok hallgatók között aszerint, hogy kit vizsgáztatok, kinek a szöveg bírálom, ki vehet részt egy rendezvényen, kinek segíthetem a diploma- vagy fokozatszerzését. Oktatóként arra szerződtem, hogy az Egyetem bármely polgárának rendelkezésére kell álljak, ha vizsgáról, diplomaszerzésről, fokozatszerzésről van szó. Ebben az esetben az egyetlen világnézeti szempont, amit mérlegelhetek, a tisztesség, és ennek részeként az egyenlő bánásmód. Minden elém kerülő vizsgázó vagy dolgozatbírálatra felkérés esetén két dolgot van csupán jogom mérlegelni. Egyrészt, hogy értek-e az adott témához annyira, hogy meg tudom ítélni a munka szakmai minőségét. Másrészt, hogy van-e olyan rejtett összeférhetetlenség az illető hallgató és köztem, amiről a felkérő kolléga vagy testület nem tud, de nekem kötelességem jelezni. Hogy nem vagyok közeli barátja, más szervezetben harcostársa, bt-kültagja vagy éppen közeli rokona az illetőnek, mely kapcsolat esetleg nem köztudott, de az én objektív értékítéletemnek mégis akadályát képezi. De minden hallgatóval úgy kell eljárnom, mint az előtte vizsgázóval és az utána érkezővel. Nincs jogom világnézet, politikai hovatartozás, pozíciók vagy bármely más szempont mentén különbséget tenni a bánásmódot tekintve. Nem engedhetem meg magamnak, hogy e két szemponton túl továbbiakat érvényesítsek – mert nem hatalmazhatom fel magam arra, hogy bizonyos esetekben más megfontolások mentén járjak el, csak mert a hallgató személye körüli helyzet egyesek szerint ezt morálisan megkövetelné. Ha egyszer megteszem, bármikor megtehetem. Holnap, holnapután, akármikor, akárkivel szemben, saját kizárólagos, minden külső normát, kontrollt figyelmen kívül hagyó szempontjaim mentén. Ezt hívjuk önkénynek.
Márciusban is, és az elmúlt hetekben is többször szembesültem azzal, hogy sok kolléga számára ez nem magától értetődő. „Hogy vállalhattad?” – kaptam a kérdéseket hol privát megjegyzésekben, hol nyilvános posztok vagy olvasói levelek morális értékítéleteiben. Kellemetlenkedő kommentek, gúnyos e-mailek, fejelfordítások és nem-köszönések kísérték a tavaszt, majd az elmúlt heteket. Túlélem, semmi gond, ennél többet is ki lehet bírni, a közéleti és akadémiai közegekben edződve idővel ütésállóvá válik az ember.
Ugyanakkor azt gondolom, senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot egészében, a tagjait külön, és az opponenseket különösképpen meghurcolja, szakmai bírálatuk kapcsán politikai befolyást, félelmet sejtessen, objektivitásukat, emberi és szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.
Mindazok, akik szerint etikai problémák merültek fel a doktori eljárás kapcsán, megtehették volna, hogy etikai problémáikat az Egyetem erre illetékes testületei elé tárják, hogy az Egyetem közössége ezt meg tudja vitatni. Megtehették volna azt is, hogy amennyiben a jelölttel szemben etikai problémáik merülnek fel, ezt etikai eljárás keretében tisztázzák. Megtehették volna azt is, hogy ha szerintük ebben a helyzetben lehetetlen objektív döntést hozni, lemondanak doktori tanácsi tagságukról – hiszen ők maguk is azt állították, hogy nem tudnak politikailag elfogulatlan, objektív döntést hozni a doktori eljárásról. Egy dolgot nem tehettek volna meg, egy dologhoz nem volt joguk: a nyilvánosságban megkérdőjelezni a bírálóbizottság és tagjai integritását. Azt sugalmazni, hogy az opponensek és a bizottság majd félelemből fog véleményt írni, kérdezni, döntést hozni.
Soha semmikor az oktatói munkám során nem vezérelt semmilyen hatalomtól való félelem. Most sem. Egy dolgozat elbírálásánál nem lehet mást, mint tudományos szempontokat figyelni. Ez, és csak ez az Egyetem érdeke. Akik azt állítják, hogy az Egyetem érdekeinek rendelem alá a véleményemet – nos, ők igazat mondanak. Az Egyetem érdeke ugyanis a tisztességes, tudományos megalapozottságú, és világnézeti vagy pártpolitikai szempontoktól mentes bírálat. Ahogy ez most is történt. Legjobb tudásom szerint törekedtem erre, és senkinek, hangsúlyozom, senkinek nincs joga ezt elvitatni tőlem. Ha bárki úgy gondolja, hogy ennek nem tettem eleget, ott a lehetőség az etikai eljárásokra, tessék azon elindulni. Vitassák a véleményemet szakmai fórumokon. Vitassák az objektivitásomat etikai fórumok előtt. De sugalmazni, lejáratni, szakmai és emberi integritását megkérdőjelezni öt embernek mindenfajta érdemi bizonyítás nélkül végtelenül aljas és tisztességtelen. Különösképpen azért, mert mindenki pontosan tudta, hogy folyamatban lévő eljárásról annak lezártáig senki nem fog tudni nyilatkozni. Az Egyetem még csak-csak, de a bírálóbizottság, és különösen a két opponens attól a hazugságokkal és félinformciókkal teli cikk- és posztáradattal szemben, ami az elmúlt két hétben megjelent, nem tudta megvédeni magát. Eddig.
Fantasztikus élményekkel lettem gazdagabb. Soha ilyen közvetlen és nyílt rálátásom nem volt korábban arra, hogyan zajlik a nyilvánosságbeli szakértői pozícióval való visszaélés, a hergelés, az informális morális nyomasztás és hálózati működés. Nemcsak a felkérdezések vagy a gúnyos megjegyzések. Hanem a félinformációk terjedése, a tudatlanság és a magabiztosság vegyülete, a teljesen szakmaiatlan megjegyzések nyilvánosságban való megpörgetése és igazságként való hirdetése. És persze a tisztességtelenség és az elnémulás nyomasztó jelenléte, valamint a kiállás és a tényekhez való ragaszkodás hiánya.
Hogy nem volt senkiben, aki ismeri az ÁJK hagyományait, annyi tisztesség, hogy a hergelő „nem fognak beengedni, direkt kis terembe tették” kommentekre odaírja: az ÁJK-n mindig is a Kari Tanácsteremben voltak a doktori védések, most is ezért került oda.
Hogy nem volt senkiben, aki ismeri az ELTE eljárási szabályait, annyi tisztesség, hogy a hergelő „miért engedik védeni ennyi idő után” kommentekre odaírja: teljesen szabályos az eljárás, mások is védhettek ennyi idő után.
Hogy nem volt senkiben, aki ismeri a karok közti eltéréseket, annyi tisztesség, hogy a hergelő „mindig nyilvánossá kell tenni a dolgozatot” kommentekre odaírja: karonként eltérő szabályok és szokások vannak, az ÁJK doktori iskoláiban nem ritka a kizárólag nyomtatásban elérhető, betekintést biztosító példány.
Hogy nem volt senkiben, aki egy tudományterület szakértője, annyi tisztesség, hogy megálljon egy pillanatra és megkérdezze: tényleg értünk mi mind az alkotmányjoghoz? Tényleg meg tudja ítélni történész, újságíró, vegyész, bádogos, médiaszakember vagy épp szociológus, hogy mi releváns, mi tudományos, mi szakmailag elfogadható és mi nem az – az alkotmányjog területén?
Nem sorolom tovább. Szégyellje magát mindenki, aki egykori vagy mostani ELTE-polgárként félretette tudását, tapasztalatait, és nem állt ki a tisztességes és tényszerű tájékoztatás mellett, hanem csak odavetett lájkkal vagy kommenttel maga is a hergelők táborát gazdagította.
De most már legalább tudom, hogy ez hogy megy. Hogy bármi áron, de ha meg kell szerezni a dolgozatot, akkor azért bizonyos körökben bármit meg lehet tenni. Hogy egyszercsak jön egy telefonhívás, utalva arra, hogy nyilván én is értem, hogy ez itt most fontos közérdek – mert ők az önhatalmúlag kijelölt morális Pantheonban úgy ítélik meg. És egyébként se moralizáljak, hogy nekem minden hallgatót egyformán kell kezelni, ezt nyilván én sem gondolom komolyan, nekem is látni kell, hogy ez egy speciális helyzet. Aztán ha így nem sikerül hozzáférni a dolgozathoz, hát lehet kicsit trükközni a plágiumkeresővel, hátha úgy majd odaadja az ember (mondván, egy hallgatói dolgozat átfedést mutat, meg szeretné nézni a kolléga. Egy teljesen más tudományterületen dolgozó, aki csak egy beadandót ellenőrizne. Persze, hogyne.)
Megnyugtathatok mindenkit: semmilyen, az Egyetem fenntartója részéről érkező nyomás nem volt rajtam. Pontosabban fogalmazva, nem a fenntartó részéről jött a nyomasztás. De akárhonnan jött is, nem volt értelme, nem volt jelentősége. Könnyű dolgom volt, mert csak el kellett bírálnom egy dolgozatot. Ennyi volt a munka. Mindazok, akik ebbe ennél többet látnak bele, az Egyetem integritását és tisztességét veszélyeztetik. Azt sugalják, hogy az Egyetem nem egyenlően méri minden hallgatóját. Hogy vannak, akiknél számítani kellene a politikai háttérnek. És azt is üzenik, hogy ezek szerint vannak, lehetnek oktatók, akik a tényleges teljesítmény helyett azt nézik, egyes döntéseiknek milyen hatása lehet az egyetemre.
Én szeretném remélni, hogy ez mégsem így van. Én nem nézem, és meggyőződésem, hogy ez az egyetlen dolog, amit az ELTE elvár, elvárhat tőlem. Ezt üzenem mindazon diákoknak is, akik tegnap délig leadták a most befejezett szakdolgozatukat, és a téli záróvizsga-időszakban meg akarják védeni azt. Bármelyikük dolgozatát opponálom is majd, semmi más, mint a dolgozat minősége fog számítani. És semmi más, mint a szaktudásom és az összeférhetetlenségi szempontok fognak szerepet játszani abban, kinek a dolgozat-bírálatát vállalom el, és kiét nem.
A hipotézis nem tudományos eredmény, hanem kiindulópont. Amit tesztelünk. A doktori kutatóévek nagy része azzal telik, hogy az ember ezen dolgozik. S mivel követelmény, publikálja is részeredményeit. Aki még a szó jelentését se érti, ne akarja megítélni egy doktori disszertáció hipotézisének érvényességét. Akinek a disszertációjában se kutatási kérdés, se hipotézis nincs megfogalmazva, akinek a disszertációjában semmiféle módszertan nem lelhető fel, mert „leíró és elemző”, de még az elemzés szempontjait sem ismerteti, az aligha rendelkezik azzal a szakmai alappal, hogy másvalakinek egy teljesen más tudományágban írt munkáját elbírálja.
Rossz, de széles körben elterjed, létező gyakorlat a doktori kutatóévek alatt elkészült önálló publikációk hivatkozás nélküli beemelése a disszertációba. És létező, bár szintén rossz gyakorlat a társszerzővel írt szövegek hivatkozás nélküli átvétele is. Azt tudom javasolni mindenkinek, aki most plágiumot emleget, tegye fel saját korábbi publikációit, különösképpen a disszertációját, és nézze meg, mit ad ki a plágiumkereső. Lesznek meglepetések. És akkor utána érdemes lesz megbeszélni, hogy akkor mi ér, és mi nem ér egy PhD-fokozatot. De az Egyetem nem mérheti hallgatóit eltérő módon. Ha ez a rossz gyakorlat eddig nem eredményezte a fokozatszerzés megtagadását, akkor most sem lehet ez másképp.
Akik pedig azzal jönnek, hogy tulajdonképpen ez az egész, amiben hetek óta vagyunk, csak az opponensek felelőssége, mert ha ők nem vállalják, és ha senki más sem vállalja, akkor ellehetetlenül az egész eljárás, és így megakadályozható lett volna mindez, azok szerintem nem valók egyetemre, mert azt üzenik, hogy ők maguk megengedhetőnek tartják politikai, világnézeti, vagy saját morális meggyőződésük alapján szelektálni hallgatók, dolgozatok között.
„A tudomány feladata nem világnézeti álláspontok akadémiai köntösbe bújtatott elismertetése és kanonizálása, hanem tudományos kérdések tudományos módszerekkel való megválaszolása. A kutatás érvényes, ha a kérdés/hipotézis tudomány módon van megfogalmazva és a módszer, amit a szerző a kérdés megválaszolására/hipotézise tesztelésére alkalmaz, tudományosan igazolható.” Önhivatkozok: ez a ma felolvasott opponensi véleményemből van. Így gondoltam tegnap is, ma is, és így fogom gondolni holnap is.
Őrült világ, ahol az opponens több szerencsekívánságot és gratulációt kap, mint a jelölt. Szomorú világ, ahol emberek csak félve merik megírni, elmondani, hogy sajnálják, ami történik, mert nem mernek kiállni. Elkeresítő világ, ahol a jelölt, bárki legyen is, megköszönni kénytelen az opponens tisztességes hozzáállását. Mindegy, kinek köszönhetően vagy miért lesz nehéz, faramuci, ellentmondásos vagy politikailag „kényes” egy helyzet. Az Egyetem számára ilyen nincs, nem is lehet. Az Egyetemnek nincs világnézete, csak tisztessége. Ebbe, és csak ebbe tud kapaszkodni, bármilyen vihar van is éppen.
Ha erre nem vigyázunk, semmink se marad.
@poszt : Nyilván nem tudok semmit a Q1-es, meg más cikkek feltételeiről, de szerintem Magyarország alkotmányos és demokratikus rendszere , főleg annak bomlása , akkora érdeklődést kelt mostanában, hogyha valaki kizárólag ebből, vagy a hozzárendelt ideológiából és a kettő dinamikus alakulásából akarna Nobel-díj várományos művet összehozni, akkor nem zárnák ki csak azért, mert ez itt egy periférikus probléma. És talán már nem is az.
@jotunder: Ügyesen fogalmaz.
Ilyen összeférhetetlenség nincs, olyan van, amiről a felkérő kolléga vagy testület is tud, de nem hajlandó figyelembe venni.
Orbánnal nem politikai, világnézeti, vagy ehhez hasonló gond van, illetve az is van, de nem annak alapján kell(ett volna) szelektálni, hanem a pozíciója alapján. Egy elnyomó rezsim egyik vezetője, aki alapvetően képes befolyásolni az egyetem jövőjét.
Nem! Nem mindegy.
Hiv.: @jotunder:
Nyilván olvastam eredetileg is és nemcsak átfutva, mielőtt a kommentemet írtam volna.
* „Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előbbre vigyem.”
Ez számomra kimeríti a hamis eskü tényállását Orbán Balázs szájából.
* Egyrészt már tettem egy rövid kommentet és persze kifejthetem sokkal-sokkal részletesebben. De beljebb leszünk-e a szájkarate még részletesebb vesézésétől? Omlik össze Magyarország és a világ körülöttünk. Zelenszkij NATO-tagságról delirálva mond le ideiglenesen az ukrán területekről (ukránok mindent bevállaltak a Budapesti Memorandumban, nyugat meg mint kiderült csak szavakban volt elég erős hozzá, ma már abban sem).
* Lehet beszélgetni békeidőkben a globalizált és AI-vel nehezített tudomány műveléséről, csak most szerintem nincs ennek itt az ideje.
* Az ÁJK eljárása szerintem semmilyen formában nem volt elfogadható, semmilyen mérce szerint sem. Egy PhD-nek messze nem az az értelme, hogy fokozatot osszunk ki egy diáknak, hanem kifejezésre juttatjuk, hogy hogyan állunk a tudományhoz, minden egyes momentumában.
* Lehet, hogy megpróbálok mégis nekifutni Unger Anna FB-posztnak (nem ígérek semmit, ennyire szegény vagyok), bár pont már a dél-koreai topikon gondolkodtam.
@nyulambator: a probléma az, hogy egy ilyen doktori esetében a „módszertan” a fontos, hogyan szerkesztik meg a dolgozatot, milyen hivatkozásokat választanak, nem az, hogy van-e tudományos jellegű érték a disszertációban. mert nyilván nincs, azért publikálták egy nevenincs lapban láthatóan különösebb lektorálás nélkül. OB-nek joga volt ahhoz, hogy védjen. könyörgöm, miért várnak el jogsértő magatartást? unger anna rohadtul nem fél a rezsimtől, ezt az mtmt.hu-n olvasható tudományos publikációinak címéből is lehet látni. és most igenis nyomasztották, teljesen igaza van, hogy nyomasztották volna, és visszaéltek azzal, hogy ő egy nő, aki nem fogja leüvölteni a fejüket. az, hgy a fészbukon feltesznek kétes szövegeket, majd ráuszulnak az egyetemi emberekre netes pszichopaták, az bizony nyomasztás.
A csapos megint közbeszól.
Egy doktori (vagy bármi) értékét nyilván úgy lehet eldönteni, hogy a bírálók megvizsgálják, hogy a „dolog” értelmes-e, igaz-e, és/vagy helyes-e. Ez minden „dolog”-ra, és bírálatára érvényes, amennyiben az értékét akarják eldönteni. Ezek tartalmi szempontok, rajtuk kívül vannak formai szempontok is (pl. hogy a „dolog” másolt/skiccpalizott-e, de én azokkal most nem foglalkozom.)
Az első pont mindenképpen az értelmesség kérdése. Ha egy „dolog” (vagy annak jelentős része) messziről, széllel szemben (is) értelmetlennek, pl. halandzsának tűnik, akkor ott a bírálóknak nagyon könnyű a dolguk, merthogy azonnal befejezhetik a bírálatot, és a „dolgot” érvénytelennek nyilváníthatják.
Ha a „dolog” átmegy az értelmesség szűrőjén, akkor marad a második szűrő, vagyis az, hogy a benne foglalt állítások (amelyek nem feltétlenül tényekre vonatkoznak, lehetnek „értékekre” (politikai, és egyéb) vonatkozók is) igazak, ill. helyesek-e. Ehhez hozzáértő szakmai bírálók kellenek, ők tudják ezt érdemben eldönteni.
És ha a „dolog” sem nem tűnik értelmesnek, sem nem tűnik igaznak, vagy helyesnek, ráadásul még skiccpalizottnak is tűnik – de ezzel ugye sem én sem a bírálók nem foglalkoztak – akkor ott, és onnantól komolyan el kell gondolkodni (a közvéleménynek, és a szakmának) arról, hogy a bírálók alkalmasak-e feladataik ellátására.
A csapos ehhez ennyit tud hozzátenni, anélkül, hogy a legkisebb mértékben is érdekelné az a konkrét, itt szóban forgó „dolog”.
@tahonoli: a lényeg az egyetlen Consolidator Grant a 328-ból, a nulla darab start-up a Deloitte listán és az, hogy nullajulcsik nevezik ki magukat AI szakértőnek Magyarországon, etc. etc. mivel OB disszertációja nem nyilvános, semmit a világon sem lehetett csinálni. a cikkel kapcsolatban én megírtam azt, amit lehetett, ugyanis pofázás helyett vettem a fáradságot és olvastam (és folyamatosan kérdeztem chat.GPT-t arról, hogy mégis mi ez az egész ki miket írt erről, van-e valamilyen állása a tudománynak), eltöltöttem vele mondjuk két órát úgy, hogy annyira nem érdekelt közben, hogy ki az az Orbánbalázs.
Hiv.: @jotunder:
[x] „a „módszertan” a fontos, hogyan szerkesztik meg a dolgozatot, milyen hivatkozásokat választanak, nem az, hogy van-e tudományos jellegű érték a disszertációban. mert nyilván nincs”
Ez számomra elfogadhatatlan. Pontosabban Msc dolgozatig elfogadható csak. Legközelebb majd akadémiai nagydoktorinál is ez lesz a standard? OB-nek miért kell PhD? Miért nem megy külföldre a témájával?
[x] „OB-nek joga volt ahhoz, hogy védjen. könyörgöm”
És védett? Nem tudom, csak kérdezem.
Másnak lennének másmilyen jogai? Vagy OB kiemelt figura, akinek mindenképpen járnak (elő)jogok.
[x] Unger Anna rohadtul nem fél a rezsimtől
Értem. És? Mi van, ha segíti a rezsim túlélését, ilyen FB-posztokkal és hozzáállással?
Hiv.: @jotunder:
[x] „nullajulcsik nevezik ki magukat AI szakértőnek Magyarországon”
Abban megnyugodhattam, hogy név nélkül nem lehetséges kinevezni magamat semminek. 🙂
[x] „cikkel kapcsolatban én megírtam azt, amit lehetett, ugyanis pofázás helyett vettem a fáradságot és olvastam”
Én nem olvasok propagandát (Origo, Mandiner), nem érdekel, nem rongálom az elmémet vele. Direkte nem fogom OB szövegét se elolvasni, mert nem érdekel, nem rongálom az elmémet vele. Az, hogy mennyiben fokozza OB PhD-je eltiportságomat nem foglalkozom vele, mert nem érdekel. Én a ChatGPT-t meg szeretném másra használni, a magam részéről.
@jotunder: Nyomasztották.
Meg hogy nem a fenntartó részéről jött a nyomasztás, úgy mondaná…
” Ugyanakkor azt gondolom, senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot egészében, a tagjait külön, és az opponenseket különösképpen meghurcolja, szakmai bírálatuk kapcsán politikai befolyást, félelmet sejtessen, objektivitásukat, emberi és szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.”
„…egyszercsak jön egy telefonhívás, utalva arra, hogy nyilván én is értem, hogy ez itt most fontos közérdek – mert ők az önhatalmúlag kijelölt morális Pantheonban úgy ítélik meg. …'”
Hát, azért az elég érdekes, hogy a Corvinusról kirúgott tanár után, aki a Corvinus fenntartói társulatában ülő milliárdos fiacskáját nem akarta átengedni, a nyomasztást nem érzékeli egy fenntartó részéről.
De még érdekesebb, hogy másoktól elvitatja a jogot a sejtetésre és megkérdőjelezésre.
Különösen, hogy ő maga is sejtet és megkérdőjelez.
De mindez egy olyan országban, ahol – a fenntartó – mindenkinek az életébe belekotorhat és bele is kotor, és mindenkinek a véleményében politikai befolyást sejtet, és a szakmai tisztességet már alapesetben is megkérdőjelezi.
Csire Balázs hosszú posztja Unger Anna kapcsán is.
Nagy hálával tartozom neki, mert ő névvel vállalva, nálamnál sokkal-sokkal értelmesebben, okosabban mondja el azt, ami a tengernyi gond között engem is feszeget, OB PhD-je kapcsán.
És így nekem már tényleg nem kell Unger Anna FB-posztjával foglalkoznom.
https://www.facebook.com/balazs.csire/posts/pfbid0GxNXTGrADn2gp2APAmS8d7wScTPB8RYF3H7zvADrdJzV3oGXc4q6SScf3z7nQXAil
Hiv.: @tahonoli:
Említetted, hogy Unger Anna szájkaratézik. Hát ha ez karate, akkor nagyon fehér az az öv.
Unger Anna írja:
„Azt tudom javasolni mindenkinek, aki most plágiumot emleget, tegye fel saját korábbi publikációit, különösképpen a disszertációját, és nézze meg, mit ad ki a plágiumkereső. Lesznek meglepetések. És akkor utána érdemes lesz megbeszélni, hogy akkor mi ér, és mi nem ér egy PhD-fokozatot. De az Egyetem nem mérheti hallgatóit eltérő módon. Ha ez a rossz gyakorlat eddig nem eredményezte a fokozatszerzés megtagadását, akkor most sem lehet ez másképp.”
Ez az érv, vagy minek is mondjam, egy eléggé feltűnő hiba. Az adott helyen már Halmai Gábor is szóvá tette a válaszában. Szóval egy egyetemi tanár azt mondja, hogy ha régebben plagizáltak (és sejteti, hogy bizony, igen), és ki is jelenti, hogy ez „rossz gyakorlat” volt, akkor ennek ellenére, ez maradjon így (a rossz gyakorlat). Nekem a többi érve is súlytalannak, rossznak, vagy egyenesen mellébeszélőnek tűnik, de hát ki vagyok én (csapos), hogy ezt megítéljem? Én csak ezt a különösen feltűnő, (minek is mondjam, ez nem önellentmondás, hanem rosszabb, ez a rosszaság, helytelenség tudatos felvállalása) szövegét teszem itt szóvá. Ejnye, és bejnye! Ilyen okítók (is) vannak az ELTE-n, gondolkodik el ilyenkor egy pillanatra a gyanútlan első bálozó. És persze olyan nebulók, mint OB.
Hiv.: @ipartelep:
Nagyon kiváló komment, nincs mit hozzátenni. És bocs mindenkitől, de nagyon zaklatott vagyok a történések miatt, így nem nagyon leszek összeszedett a kommentemben, lehet le is kéne állnom vele.
Igen, a plágium-érvelés(ek) az, ami nekem is elsőként és nagyon megakadt a torkomon, amikor olvastam Unger Anna FB-posztját, említettem is. Csire Balázsnak is igaza lehet, amikor hübriszt emleget.
444hsz-en méretben is, hozzáállásban is nagyon osztják Unger Annát. Tökéletesen össze lehetne ezek alapján mechanikusan is ollózni, mennyire nem volt rendben Unger Anna FB-posztja.
Nyilván nem elfogadva Unger Anna vonatkozó álláspontját, és laikusabb vízekre evezve engem elgondolkodtat, hogy tényleg mennyi helytelen, szabálytalan dolgozat lehet egyetemeinken, plágium mentén is. Kellene-e valamiféle „tisztítóvihar” is, a mai eszközökkel átfésülendő őket. Vagy csak Schmitt Pál bukjon visszamenőlegesen a fák nem nőnek az égig jelszóval.
Vagy másik végleten JT érintőleges felvetésével ebben maximálisan egyetértve csak matematika, fizika, stb. területein legyen lassan a PhD-nek értelme, mert ott definitíve nem elég az AI.
Minderre mondom én, hogy mint szöveg (OB dolgozata) átmehet részemről gond nélkül a PhD-védésen (mondom ezt olvasatlanul, nyugodtan rábízva 100%-ban a döntést a dedikált döntnökökre). Mert ez így max.lokális hiba a rendszerben (ismétlődés esetén is). De nyomában azt, hogy ami nem helyes azt papírmaséba csomagolt intellektualítással ellentvetést nem tűrően kinyilatkozunk, mint tette Unger Anna az elfogadhatatlan nekem továbbra is. Nem látom az igazságnak a csíráját sem nála.
@tahonoli: Ai-kóklerek ügyében már nem merek írni 🙁 nem akarok belekeveredni semmibe. szerintem a helyzet rémes.
@ipartelep: nem plagizáltak. adott egy disszertáció, ami főként egy konkrét
X cikkre épül, ami a szerzőé (és esetleg társszerzőié). ez a tény természetesen fel van tüntetve a bibliográfiában, sőt a bevezetésben is le van írva, hogy igen, a disszertáció leginkább az X cikkre épül. de néhány esetben a jelölt nem írja oda, hogy na ez itt pl. már le volt írva ugyanígy a cikkben, meg ez is. az a gyakorlat az ELTE-n, hogy ebből nem csinálnak ügyet. ha ügy lenne, akkor szóltak volna OB-nek, hogy kérjük, ezekben az esetekben írja oda, hogy (Árpási-Orbán), minden egyes alkalommal. nem szóltak.
Hiv.: @jotunder:
[x] Ha ez ennyi lenne csak, akkor miért nem erről ír Unger Anna FB-posztjában? Miért inkább társtettesként húzna le a mocsárba?
[x] És attól, hogy az ELTÉ-n így csinálják, így helyes? FB-posztban így kelll védeni a mundér becsületét ahogy teszi a szerző?
[x] Érezzük már át, hogy nem mindegy szakirodalmi jegyzékbe felvenni az előzmény cikket, avagy minden helyen pontosan feltüntetni a hivatkozásokat.
[x] Miért kell a Telexnek 13/18-szor megkérdeznie miért más számítógépén keletkezett a tézisfüzete?
[x] Miért mondja Unger Anna, hogy nem érkezett be előzetesen plágiumvád (nem is foglalkozva vele a védésen), amikor ez tételesen nem igaz?
[x] Ha csak tényleg „módszertant” kéne nézni, nem kéne figyelni a formai követelményekre?
[x] Miért nem kérdés a plágium OB PhD-je kapcsán?
Hiv.: @jotunder:
[x] Pedig engem nagyon érdekelne, persze tiszteletben tartom álláspontodat, nem erőszakoskodom.
[x] Én Tilesch Györgyöt sem látom katasztrófának, a nagyon hosszú Friderikusz-podcast alapján.
watch?v=p3EEIwEIlMs
[x] Lehet, hogy közutálat tárgya leszek, de bizony én bevállalom, hogy úgy látom, az AI-ben (és sok helyen másutt is), hogy nagyon-nagyon velős dolgokat is ki lehet jelenteni egyszerű és laikusnak is érthető nyelvezettel és bár az olvasóban könnyen jön az Aha-felismerés, meg az, hogy ezt ő is mondhatta volna a Friderikusznak, mégis van mögötte érdemi, méltányolható gondolat és munka.
[x] Mondok egy távolabbi példát a zeneművészetből. Van a beethoveni hozzáállás, amikor 20 éven át íródik egy szimfónia, meg elégetődik a kályhában zseniális mű is, elégedetlenség miatt (opus-ban 140-ig sem jutott Beethoven az 57 éve alatt) és van a mozarti attitűd gondolat sebességével öntve kottába a zenéket (36 év alatt 630-ig jutva a Köchel-jegyzékben). Értjük, hogy lehet elsietettségi probléma Mozart életművében, de azért csak-csak kanonizálták évszázados léptékű tartóssággal.
@tahonoli: hagyjuk ezt, tényleg hagyjuk, mert bajba fogok kerülni.
Hiv.: @jotunder:
OK. Bocs. Ha zavaró nyugodtan töröld is ki a kommentemet. Tényleg nem akarom, hogy bloggazdaként bármi rossz érzésed legyen.
@tahonoli: dehogy zavaró, csak én nem akarok belekeveredni.
Én úgy látom, minden nagyon is a helyén van, a dolgok tökéletesen klappolnak.
Az Orbán Balázs nevű rezsimszolga természetesen semmiféle olyan érdemmel, eredménnyel vagy gondolattal nem rendelkezik, amelyre alapozva egy valódi egyetemen valódi doktori címet kaphatna.
És mint kiderült, az ország hajdani elitegyeteme (RIP), az ELTE sem rendelkezik semmiféle olyan presztízzsel, függetlenséggel vagy alapértékekkel, amelyek egy valódi egyetemet jellemeznek.
Megalkuvás, gazsulálás, rezsimsegg-nyalás és heves énképvédés terén viszont minden érintett kiválóan teljesített.
Ez így kerek.
.
Nem merek és nem is tudok hozzászólni semmihez, amiről nincs információm, és az ellentétes véleményeket sem szeretném überolni. De két tényt megemlítenék, amelyekről biztos tudomásom van:
.
1.) Belenéztem OB publikációinak listájába. Nos, azok többsége nem publikáció. Ott hagytam abba, amikor megláttam egy egy (1) oldalas cikket, amelyik a mandin jelent meg. Szóval tény, hogy ez a része komolytalan.
.
2.) OB nem kutató, nem egyetemi oktató. Hanem politikus. Az egész hűhó ebből következik.
.
A többi mellébeszélés, gumicsontrágás, terelés stb. Amíg a legfeljebb néhány ezer (na jó, tízezer) ember ingerküszöbéig eljutó PhD-botrányról blogolunk, posztolunk, kommentelünk, ordítozunk, a másikat lehülyézzük – nos, addig sem beszélünk a lényegről. Amit talán nem a Vincenten kell megmagyaráznom.
.
Ja, és egy melléxál: sokan értetlenkednek, hogy egy politikusnak, OV balkezének mi a rák szüksége van egyetemi tudományos fokozatra? Ez már csak feltételezés, de szerintem ő is több vasat tart a tűzbe. Számol azzal a lehetőséggel, hogy másfél év múlva a főni megbukik, és akkor neki jól jön egy PhD, hogy valamelyik (nem feltétlenül hazai) egyetemen, kutatóintézetben állást találjon. Persze, ez csak az én feltételezésem…
.
@jotunder: Ez ugye annak a pepitaja, amikor a korabban doktori temavezetod egy az egyben ollozza be a te doktoridat a sajat akademiai ertekezesebe, mert „tarsszerzo” meg mittomen. AZT mar nem hiaba tiltjak, lehet erdemes lenne elgondolkodni, ha mason nem is, legalabb a masodikszerzos cikkre epulo sajat dolgozat validitasan.
@hakohen: Nem hiszem, hogy ő valaha tényleg munkából akarna megélni. Inkább úgy kell neki az a pár betű a neve elé, mint Elenának a kémiai doktorátus.
Amúgy meg ahova a miniszterelnök volt politikai izgatóját felveszik, oda felveszik phd nélkül is, ahova meg kell a phd, oda ezzel a múlttal nem, hiszem hogy pont ő kell.
@hakohen:: Nem hiszem, hogy ilyen CV–vel nem hazai egyetemen állást találhatna. Szerintem inkább az MCC-ből akarnak egyetemet csinálni (fogadjunk, hogy a MAB akkreditálná), és ott legalább a rektornak kell egy PhD.
@jotunder:
Csak az elsőig olvastam, amiben szerintem nincs igaza, abban, hogy
„Ugyanakkor azt gondolom, senkinek nincs joga ahhoz, hogy a bírálóbizottságot egészében, a tagjait külön, és az opponenseket különösképpen meghurcolja, szakmai bírálatuk kapcsán politikai befolyást, félelmet sejtessen, objektivitásukat, emberi és szakmai tisztességüket megkérdőjelezze.”
De, joga van valakinek megkritizálni egy bírálóbizottságot, és ezt a jogot szólásszabadságnak hívják. Ha elfogadnak egy művet doktorinak, ami a) halandzsán alapul, b) nem biztos, hogy teljesen az illető saját munkája (akkor is, ha a szabályzat szerint ez mindegy), és c) aminek az elkövetője egy olyan miniszterelnöknek nevezett diktátor ideológiai propagandistája, akiről tudjuk, hogy nem rest intézményeket einstandolni, ha onnan visszapofáznak (emlékszünk még a filoszokra?), akkor azért felmerül gyanú, és azt (a rágalmazást elkerülve) le szabad írni egy normális országban, akkor is, ha az, aki ehhez a színjátékhoz díszletként szolgált, nem tehetett mást a job description-je szerint, és nem esik neki jól.
https://www.youtube.com/watch?v=aiW9UodMMkg „Azt se könnyű megvédeni, amit tényleg te írtál.”
@szazharminchet: írtam egy posztot arról, hogy közügynek tartom orbán balázs védését. amit én elfogadhatatlannak tartok az bármiféle presszió. az, hogy általában az ELTE-t támadják, az rendben van, de az opponenst? mármint személyesen? én ezt elfogadhatatlannak tartom. nem törvénytelennek, hanem elfogadhatatlannak.
Okos cikk: https://444.hu/2024/12/08/rezsimvaksag
@nyulambator: Ez inkább rezsimtagság.
Már azon is látszik, hogy mind férfiak. Mint az ajatollah udvartartása.
@jotunder:: az igazán lényeges kérdés az az, hogy kötelező-e egy egyetemi dolgozónak opponensi megbízást elvállalni.
(Erről nekem őszintén fogalmam sincs; egyáltalán nem értek a
szcientológiáhoza szcientometriai rítusokhoz.)…Mert ha kötelező, akkor az Unger Anna nevű asszonyság pusztán csak vak, nem pedig – az ELTE vezetéséhez* hasonlóan – opportunista nerkompatibilis önérzet.
* Éljen és virágozzék minden
komisszárkancellár nertárs!/hosszan tartó, ütemes taps/
Na, akkor itt egy egyszerűbb tétel. Rengeteg itt a matematikus, kérlek, döntsétek el nekem ennek a doktorinak az értékét:
https://www.intellinews.com/assad-s-son-defends-his-phd-thesis-at-moscow-state-university-356567/
Ez egy nagyon gyors PhD lehetett, mert tavaly nyerte el az MA-fokozatot:
https://tass.com/society/1640551
@steinerzsiga: nemrég megjelent egy cikke a Dokladyban, ami egy elfogadott orosz lap (a Springer adja ki) https://link.springer.com/article/10.1134/S1064562424601185 és egy kisebb orosz lapban még három. teljesen legitim témából írta. emlékszem volt egy kis botrány, hogy benne volt a szíriai olimpiai csapatban. belenéztem a tézisébe is, teljesen szokványos tézis, a legendre tétel általánosításáról szól és használ modern eszközöket. sokkal, de sokkal jobb, mint egy békés, megadja, orbánbazsi vagy lánczi tézis, már ha ő írta. simán el tudom képzelni, hogy ő írta. szerintem ezért pesten is kapna doktorit, megfelel a feltételeknek. scopus 1. https://www.scopus.com/authid/detail.uri?authorId=57810631600
@labrys: vegyél vissza, OK? unger anna nagyon tisztességesen járt el. az elte jogi kar szabályait kell követni, és azoknak a szabályoknakk eszerint megfelelt. OB nem hülye, képes arra, hogy megírjon egy tézist egy ilyen témából. teljesen sztenderd hivatkozási alap van, a téma (igaz-e, hogy a nemzeti szuverenitás és a szabad mandátum gyakorlatilag ugyanaz) ismert, https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/1474885116642170?journalCode=epta nem vagyok szakember, mit érdekel engem, hogy mit pampogott össze OB. azt tudom, hogy egy egyetemnek tartania kell magát a saját szabályrendszeréhez. nem volt semmiféle formális összeférhetetlenség.
@jotunder: mit gondolsz a fentebb linkelt rezsimvakság cikkről?
@jotunder: : Fárasztó lehet a söprűddel rohangálni abban a nagy aulában, hol a dicső elődök lépte még visszhangzik a falak közt, s minden kortárs porcicát betessékelni a szőnyeg alá ;-).
„I’ve got some bad news for you sunshine”, egyszer a legjobb minőségű szőnyeg is elkopik, s így felszedésre kerül. A maximum amiben reménykedhetsz, hogy azt már nem éred meg. De ezt is csak akkor, ha a vén kaporszakáll nem létezik, különben a felhők széléről lábat lógatva leszel kénytelen nézni a műveletet (és most tényleg nem tudom, milyen emoji illene ide).
Én azt hittem, hogy azon már túlléptünk, hogy megfelelt az érvényes szabályoknak, tehát erkölcsös és tisztességes. A múlt század magyar történelme tele volt szabálykövető, törvénytisztelő tisztességes emberekkel. Ki zongorát igényelt (szabályos igénylőlapon) ki meg jelezte a törvénysértő fekete vágást, ahogy a szabályok épp előírták. Nem szeretnék a reductio ad Hitlerum bűnébe esni, rengeteg fokozat van, de az, hogy megfelelt a szabályoknak messze nem implikálja az elvárható tisztességességet.
@nyulambator: mit vártál volna az ELTE-től? hogy demonstratíve közli, nem fogja OB-t védésre engedni annak ellenére, hogy ennek nincs semmiféle jogi alapja? egy nyomorult házi feladat esetében is pontosan be kell tartani a szabályokat, pláne egy doktori esetében. az, hogy a védés után vezető professzorok szólnak be OB-nek, az teljesen rendben lenne. olyan nincs, hogy az ELTE tudatosan megsérti a saját szabályrendszerét.