IKSZ-ek avagy a szeretet helye
Eredeti szerző: jotunder
A kerdem.blog.hu-n keménykednek a diákokkal és a rektorokkal, átlagos, kereszténydemokrata fiatalok. Amikor éppen nem buziznak az Alkotmánybíróság előtt. Telik vele az idő.
A blogból nem pontosan derül ki, hogy kik ők. Segít a gugli. Általában átlagos, kereszténydemokrata fiatal alelnökei az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek.
Ők a sarki bérgyilkosok, akik Masseria consiglierijeitől kapják az ukázt. Néha látják Masseriát a folyosón, és elteszik a lábnyomát befőttes üvegbe. Ők zárják le az ügyeket, ha túl sok az egyezés a szakdolgozatokban. Ők magyarázzák el, hogy miért nem kell tandíj, miért kell tandíj, miért nem kell tandíj, miért kell mégis tandíj. Valahogy, sohasem zavarodnak össze. Ők takarítják el az áldozatokat, ők a hiénák, akiket még az oroszlánok is utálnak, de eltűrik őket, mert hasznosak. Ők szolgálták vitéz nagybányai Kádár Jánost, a mindenkorit. Ők rendelnek be a tanáriba. Ők tárgyalnak Uz Bencével az irodalomérettségiről. Ők ülnek a sötét, félemeleti irodákban, és várják, hogy Harrach vagy Surján feldobja a pacskert. Ők voltak azok, akiket már az apátsági gimnáziumban is nagyon szeretett az Atya, de ha jegelték a szeretet helyét, már nem is fájt annyira. Számukra Reagan a Brezsnyev. Mindig megbízhatóan közepesek voltak, mindig megfeleltek a kereszténydemokrata elvárásnak, légy hülye, gusztustalanul hülye, de szépen, nyugodtan, csendesen hülye. Őket ismerjük a régmúltból, az akkori sötét, félemeleti irodákból, ahonnan egyszer egy hónapban, magát Knopp elvtársat is felhívhatták. Ők az ideológia tömbházmesterei. Ők tapsolnak a harmadik sorból, nekik nem jut a kaviáros szendvicsből, csak a sonkásból, de szeretik a sonkás szendvicset, tudják, hogy egyszer, ha már sok sonkás szendvicset ettek, eljő a tojáskrémes, és onnan csak egy ugrás a kaviáros. Ők tapsolnak, ha kirúgják Alföldit, persze színházba nem járnak, mert ideológiailag annyira kényes a helyzet, hogy sohasem lehet tudni, talán ha Vidnyánszky megrendezi a Székely Himnuszt négy felvonásban. Ők tapsolnak majd, ha kirúgnak ki téged is, az iskolából, a hivatalból, vagy ahonnan éppen ki tudnak rúgni, és hát honnan nem. Ők néha megnézhetik a listákat, ha jól voltak, összehajtogatták a kicsi ruhácskáikat, szépen összepakolták a tolltartót, és persze jegelték az aktuális szeretet helyét. Ők nem kapnak puskát, ők csak hajtók lehetnek, de szeretik a friss vér szagát. Ők nem antiszemiták, csak szeretik a Prohászka Ottokárt. Azaz Prohászka Ottokár múmiájának egy kis részét, most már egészen kicsi, még az Atya kis része is nagyobb volt. Ők találják meg a halálos fegyvernek látszó svájci bicskát, ők adják ki a rövid, pattogó hangú közleményeket, amelyeket még a Selmeczi Gabriella is megirigyelhet. Néha irigylik a Selmeczi Gabriellát, aki csak kasszírsa volt Bicskén, vagy Balmazújvárosban, még a szeretet helye sem kellett jegelnie, és a Pázmányról azt hiszi, hogy nadrágfazon. De ő az első sorból tapsolt, ők a harmadikból, és azért tudják hol a helyük. Ők az ők. A mindenkori ők, akik miatt nagyapa nem járhatott egyetemre, apát nyugdíjazták, nagybácsi meg sem állt Ausztráliáig, és ma ők állnak szemben a gyerekeinkkel.
És győzni is fognak, ha hagyjuk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520455-6ae5bdf5abb26' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520455&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520455-6ae5bdf5abb26&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520455-6ae5bdf5abb26' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=182458:szeretem-balogh-akos-gergelyt&catid=51:csmihancsikzsofia&Itemid=79
a szeretet helye :)))
@jotunder: Na ezt majd lehet szemlézni a mandineren az igazi szabadság nevében, hagy hörögjen rá a kórus.
@jotunder: let’s rock!
🙂
@acs63: koszi a peldat…
en inkabb csak arra akartam volna felhivni a figyelmet, hogy a poszt altalanositani latszik.
nyilvan nem rugoznek ezen ennyire, ha az adott intezmenyben ilyes dolgot elkepzelhetonek tartanek.
btw: tobben voltunk ott masod generaciosok, es magam is gonolkodom, hogy ha (es ez egy eros hipotezis) egyszer hazakuldom gimibe a fiamat, akkor valszeg en is pont oda kuldenem.
ha feltenem az anuszat, akkor nyilvan nem jarna ilyen a fejemben, es szeritem ezzel mar az apam sem volt maskepp.
es akkor ugye mi pont 4 evvel toltottunk ott tobb idot mint te vagy a JT.
@-bobolysza-:
Hm, az utolsó jelenetet is láttad? Úgy öt másodperc és a stáblista legvégén található. Ha nem is egyértelmű, de annyit azért elárul, hogy nem hamvába holt dolog az ellenállás. Még kevésbé a remény.
Íme: http://www.youtube.com/watch?v=0LG6OHuPk20&feature=player_detailpage#t=7011s
@neoteny: Az 1984-es kissé lerágott analógia nem pótolja az érvelést. Mi az érvekkel alátámasztott észrevételed a gondolatmenetemmel kapcsolatban?
A „szólásszabadság lényege” szándékosan sarkító kitétel. Egy erről szóló kommentfolyamból származik, ahol ezt a megközelítést javasoltam a blogmoderációt az állami cenzúrával összevetők ellen. („Ti, liberálisok, bezzeg kiirtanátok minden véleményt, ami eltér a tiétektől, lám-lám engem is kicenzúráztatok innen, akkor meg milyen alappal bíráljátok a médiatörvényt?”)
A gondolatmenetet azonban a vitaszituációtól függetlenül is helytállónak tartom, a következők miatt:
A szólásszabadság akkor érvényesül, ha a hatalom nem akadályozza meg a jól megkülönböztethető profilú vélemények szabad kifejtését.
Egy magánblog olyan hely, amely igényt tarthat arra, hogy egy meghatározott, markáns irányt, színvonalat, stílust, szempontrendszert, érdeklődést vagy akár politikai elkötelezettséget jelenítsen meg. Ez nem szükségszerű, de jogos és lehetséges választás.
A demokratikus elkötelezettségű szerkesztők annak idején tiltakoztak a „helyreigazítási kötelezettség” törvénybe iktatása ellen, a Fidesz meg mellette volt, pontosan azért, hogy megakadályozza a neki nem tetsző orgánumok szabad véleménynyilvánítását. Ez a blogmoderációval kapcsolatos vita lényege, ha jól látom.
A markánsan megjeleníthető vélemények ütköztetése a szólásszabadság megvalósulási formája, és nem az, ha az egyes véleményformálókat megakadályozzák abban, hogy a saját kiadványaikban vagy blogjaikon az ízlésüknek és ítéleteiknek, esetleg éppen előítéleteiknek megfelelő véleményeket jelentsenek meg.
Nincsen olyan közélettel kapcsolatos vélemény, amellyel kapcsolatban több-kevesebb megalapozott cáfolat, kritika, kontradikció ne lenne felvethető, tehát minden közéleti vélemény belefojtható a kritikájába, nem is beszélve az önismétlő, irreleváns vagy személyeskedő trollkodásról.
Ezért éppen a szólásszabadságot szolgálja az, hogy a saját fórumain ki-ki gondoskodhat a vélemények szűréséről.
És persze nem igaz az, hogy neked ne lenne jogod bármely olyan fórumon kifejteni a véleményedet, amely azt befogadja, hisz a magánblog, amelyet bírálattal illetsz, nem tilthatja azt meg neked.
@volker: Jelen pillanatban te általánosítottál a klérussal kapcsolatban, a poszt a kereszt jele mögé bújó, eszméjét felszínesen vallókról szól.
(Bár a háborúban természetes a veszteség, békeidőben minden egyes halálesetet kivizsgálnak. Az egyedi esetek szőnyeg alá seprése nem emeli az ázsiót.)
Hülye és/vagy aljas ember mindenhol található, a kérdés az, hogy ehhez hogyan viszonyul az adott közösség?
@Montefiore:
„A szólásszabadság akkor érvényesül, ha a hatalom nem akadályozza meg a (jól megkülönböztethető profilú) vélemények szabad kifejtését.”
Az általam zárójelbe helyezett kitételtől eltekintve egyetértek; annak a szükségességét viszont nem látom.
„Egy magánblog olyan hely […] Ez nem szükségszerű, de jogos és lehetséges választás.”
Igen.
„A demokratikus elkötelezettségű szerkesztők annak idején tiltakoztak a „helyreigazítási kötelezettség” törvénybe iktatása ellen, a Fidesz meg mellette volt, pontosan azért, hogy megakadályozza a neki nem tetsző orgánumok szabad véleménynyilvánítását.”
Gyorsan megnéztem a törvényt. Az tényekkel kapcsolatos valós ill. valótlan állítások publikálásáról (ill. azok helyreigazításáról) rendelkezik, nem véleményekről. Tudsz példát hozni amikor valaki(k) a publikált _véleményük_ miatt lettek helyreigazításra kötelezve?
„tehát minden közéleti vélemény belefojtható a kritikájába”
Ha a kritika helytálló, akkor a „belefulladás” kívánatos következmény; ha nem, akkor a vélemény nem kerül „belefojtásra”.
A Galamus.hu például egyértelműen kijelenti, hogy a cikkei nem kommentelhetőek: ezt többek között azzal indokolják hogy nem kívánják a moderációhoz szükséges erőforrásokat biztosítani. Ez valóban joguk, de az őket esetleg olvasók joga is hogy meg legyen a véleményük arról hogy a Galamus.hu nem kívánja biztosítani a közvetlen kritika lehetőségét — magyarán szócső a szerzői számára.
A Vincent ad lehetőséget a kommentelésre… és történik „moderáció” is. Ez is joga a Vicentnek; és az olvasóinak és/vagy kommentelőinek is joga hogy véleményt alkossanak a moderáció tényét és minőségét illetően. Amikor egy Hamvas-idézet (ideiglenesen) kimoderálásra kerül — miután egy másik idézet ugyanattól a szerzőtől bent maradt –, akkor nehéz más következtetésre jutni mint arra hogy a moderátor „az üzenet konzisztenciáját” kívánja fenntartani, nem a kritikai színvonalat. Az viszont szerencsés hogy a Vincent többszerzős és emiatt többmoderátoros blog: ez biztosít egy bizonyos mértékű ellensúlyt az „echo chamber” kialakulása ellen.
A Mandiner nem moderál (vagy legalább is nem tudok róla): olyan is a kommentözön minősége ott. Megy a nagy adok-kapok, rengeteg frázis/közhely/”received wisdom” kerül elpufogtatásra mindkét(három-négy-öt) oldalról, nem is említve a sima fikázást és szájkaratét. Nagynéha van egy-egy olyan hozzászólás ami elgondolkodásra készteti az embert (vagy mélyebben — még ha esetleg pártosan is — próbál elemezni valamit), de valóban rengeteg hulladékon kell átgázolnia az embernek amíg talál egy használható(bb) darabot. _Erről_ is van véleménye mindenkinek.
Az egy blogon belüli „vélemény-egységesítést” nem találom egészségesnek… de ez csak a véleményem. Viszont a szólásszabadság lényegeként feltüntetni azt szólásra késztet, pontosan azért mert egy opcionális választást (egy blog üzenetének viszonylagos uniformizálását) objektíven és általánosan jóként állít be. Ami nem igaz.
@neoteny: a ket Hamvas idezetet ket kulonbozo szemely irta be. termeszetesen egyiket sem olvastam el, nincs nekem erre idom. bbjnicket toroltem ki. akkor is kitoroltem volna, hogy ha a 2-es villamos menetrendjet masolja be.
@neoteny:
1) „a (jól megkülönböztethető profilú) vélemények szabad kifejtését” – a „jól megkülönböztethető” kifejezés nem kijelölő funkciójú, tehát nem azt jelenti, hogy „csak a jól megkülönböztethető”, hanem azt, hogy én fontosnak tartom a vélemények markáns megkülönböztethetőségét, de nem zárom ki a nem ilyeneket sem a szólásszabadságból. Szerintem részletkérdés, nem akadálya egyetértésünknek.
2) Törvény: nem azt írtam, hogy a törvény alapján elítéltek volna bárkit, hanem azt, hogy amikor felmerült a vélemény-helyreigazítás törvényben rögzítése, a demokratikus elkötelezettségű szerkesztők (és mások, teszem hozzá most, hogy ne akadj bele) tiltakoztak ez ellen.
Irodalom: google-keresés: „vélemény-helyreigazítás” ld. pl.
„A véleménynyilvánítás szó lecserélése összefüggésben állhat azzal, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény ezentúl a válaszadási jogot kiterjeszti a becsületet vagy emberi méltóságot sértő tartalmakra is. Vagyis a törvény megszavazása után nem csak akkor kérhet valaki helyreigazítást, ha valótlant tényt írnak róla, vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel vele kapcsolatban, hanem akkor is, ha úgy érzi megsértették a becsületét vagy belegázoltak emberi méltóságba. Ezekben az esetekben is ugyanakkora terjedelemben, ugyanolyan feltételek közt van lehetősége válaszolni az őt sértő tartalmakra.
Ráadásul az eddig hatályos helyreigazításra vonatkozó szabályokkal ellentétben az új törvény válaszadási jogról beszél, vagyis nem pusztán a ténybeli hibát pontosíthatja a magát megtámadva érző fél, hanem tulajdonképpen saját cikkét közölheti a tartalomszolgáltatónál.”
index.hu/kultur/media/2010/06/11/az_internetet_is_szabalyozna_a_fidesz/
3) „Ha a kritika helytálló, akkor a „belefulladás” kívánatos következmény; ha nem, akkor a vélemény nem kerül „belefojtásra”.”
Ebben nagyon nem értek veled egyet. Mint írtam, nincs olyan közéleti állásfoglalás, amellyel szemben több-kevesebb joggal ne lenne felvethető egy gyökeresen eltérő szempontrendszer, értékrend, elemzési mélység, élmény, mittudomén alapján megfontolandó számos, akár egymással is ütköző ellenérv vagy kritikai észrevétel. Ezek érdemi kezelésére, ellenérvrendszerek kidolgozására, a szempontok és az előfeltevések különbségeinek vizsgálatára és felmutatására egyszerűen nem kötelezhető senki, de még arra se, hogy érdekelje a dolog. Bele kell nyugodni, hogy az ellenvéleményed nem szükségszerűen ott fog megjelenni, ahol az azt kiváltó szöveg, és hogy ennek állam általi kikényszerítése a sajtószabadság sérelme, személyes követelése pedig nem támasztható alá megfelelő indokkal. És akkor még nem beszéltünk a személyeskedő, provokáló, viccelő, ostoba, vaskalapos, mémreplikáló, untig ismétlő ésatöbbi trollkodásról, a határmezsgye pedig nem jelölhető ki pontosan.
4) Felsorolsz több megoldást a galamustól a mandinerig. Az én megítélésem szerint mindegyik méltányolható, értékkülönbséget csak a saját értékrendemhez képest találhatok közöttük, objektíve nemigen. Maradjunk abban, hogy egyik sem kárhoztatható alappal. Meg az sem, ha valaki szócsövet vagy konzisztens üzeneteket közvetítő felületet szerkeszt. Ez így, ezzel a sajátosságával együtt válik a közvélemény részévé.
5) Az viszont a szólásszabadság lényegével állna szemben, ha ezeknek a megoldásoknak bármelyikét tiltaná a törvény. A magánfelhasználó tiltakozhat, de szerencsére nem áll módjában sem tiltani, sem senkire ráerőltetni semmit.
És én ennyit mondtam. Azaz hogy a moderáció alkalmazásának vagy nem alkalmazásának és alkalmazása mikéntjének megválasztási joga a szólásszabadság lényeges eleme. Nem azt mondtam (külön jelezve is ezt egy mellékmondatban), hogy a moderációt szükségszerűen alkalmazandó gyakorlatnak tartanám. Így értendő a „magáncenzúra a szólásszabadság intézménye” polémikus kitétel (az eredeti szövegösszefüggését, ami miatt jónak láttam sarkosan fogalmazni, megadtam). Tehát nem a cenzúra gyakorlata, hanem az intézménye, olyan értelemben, mint pl. a „házasság intézménye”: nem vagy köteles megházasodni, de ennek intézményesített lehetősége fennáll.
„jotunder · orulunkvincent.blog.hu 2012.02.18. 15:33:42
bbjnick maradhat, neonáci örjöngő repül. azt hittem érthető.”
orulunkvincent.blog.hu/2011/12/17/petschauer_es_a_patkany_nemposzt/fullcommentlist/1#c15860731
„mk27soundmaster · mk27.blog.hu 2012.12.23. 17:00:28
@agresszív kismalac:
Válasz erre: mk27.blog.hu/2012/12/11/linn_sondek_lp_12_lemezjatszo/fullcommentlist/1#c18625750
A történet nem rólam szól. A vincenten jónéhányszor kommenteltem, néhányszor kimoderálták a hozzászólásaimat, általában (pedig) nem. Azonban most egy Hamvas-idézetre reakcióként (általam) idézett Hamvas-idézetet moderáltak ki. Nyilvánvaló, hogy ebben a történetben a „személyem” (nickem) mellékes. Az nem tetszett (ott, a vincenteseknek), amit Hamvas ír. Magam miatt soha nem írtam volna posztot. De a hamvascenzúrázás mögött meghúzódó (szelektálom, átírom a klasszikusok oeuvre-jét, hogy engem igazoljanak) szemlélet ellen bárhol, bármikor felemeltem volna (és a későbbiekben is fel fogom) emelni a szavam.” (Innét: mk27.blog.hu/2012/12/21/no_de_mi_az_az_orulunkvincent_blog_hu/fullcommentlist/1#c18625886)
@neoteny: egy anekdota szerint egy professzor a jogi egyetemen feladta vizsgan a kovetkezo kerdest: valaki egy etteremben eszreveszi, hogy egy masik asztalnal otthagy valaki egy pengot borravalonak. mielott elmegy, a pengot atteszi a sajat asztalara, mintha o adna a borravalot. ez lopas vagy csalas ? aki a ketto kozul valasztott, azt kirugta. a helyes valasz az, hogy ez egy disznosag.
ha en kitorlom bbjnicket mert egy pszichopata trollnak tartom, az az en privat ugyem, es ne szoljon bele senki.
ha elkezdek kitorolni tisztesseges beirasokat, amelyek vitatkoznak a posztjainkkal, na az sem a szolasszabadasag megsertese vagy cenzura, de az disznosag lenne. na ilyet nem csinalok. legalabbis nem szandekosan. toroltem mar ki Kettest es sajatmagam is veletlenul. szegeny komment1-et ugy toroltem ki egyszer, hogy valaszolni akartam egy beirasara.
bbjnicket megkerem, hogy hanyagoljon bennunket. ott van a delphpijosda a sok cuki emberrel, buzog a szeretet es a megertes, mindenki imad mindenkit. ott tessek jokat zsidozni, minket meg tessek bekenhagyni. ertheto-e vagyok ?
@jotunder: hát hogy fogunk mi így szeretetet tanulni, bbjnick nélkül? 🙁
@Montefiore:
2) Csak a sajtó-helyreigazítási jog, ill. eljárás részeket olvastam el, mert arról írtál eredetileg. Nem áll szándékomban elemezni (és még kevésbé védeni) a törvény összes rendelkezését. Ugyanakkor:
– a „vélemény” szó egyetlen helyen szerepel: „véleménynyilvánítás […] szabadságát”-ként a bevezetőben. Olyat, hogy „vélemény-helyreigazítás” én nem találtam.
– a „becsület” szót egyáltalán nem találtam.
– az „emberi méltóság” valóban említve van: „tiszteletben kell tartani[a] az emberi méltóságot”. Erős fenntartásaim vannak a koncepcióval kapcsolatban, így hát nekem teljesen megfelelt volna ha nem került be a törvénybe… de a sajtó-helyreigazítási jog, ill. eljárás tényekről szóló valós vagy valótlan közleményekről rendelkezik, az emberi méltóság (vélelmezett) megsértéséről nem.
3) ” Bele kell nyugodni, hogy az ellenvéleményed nem szükségszerűen ott fog megjelenni, ahol az azt kiváltó szöveg, és hogy ennek állam általi kikényszerítése a sajtószabadság sérelme, személyes követelése pedig nem támasztható alá megfelelő indokkal.”
Ez abból a hamis premisszából indul ki, hogy az ellen_vélemény_ közlése államilag kikényszerített, vagy hogy én ezért érveltem.
„Mint írtam, nincs olyan közéleti állásfoglalás, amellyel szemben több-kevesebb joggal ne lenne felvethető egy gyökeresen eltérő szempontrendszer, értékrend, elemzési mélység, élmény, mittudomén alapján megfontolandó számos, akár egymással is ütköző ellenérv vagy kritikai észrevétel.”
És ez a közírás/publicisztika lényege: ennek hiányában kinyilatkoztatássá, a legnyersebb propagadává válik minden, a köz elé tárt gondolat.
„Ezek érdemi kezelésére, ellenérvrendszerek kidolgozására, a szempontok és az előfeltevések különbségeinek vizsgálatára és felmutatására egyszerűen nem kötelezhető senki, de még arra se, hogy érdekelje a dolog.”
Törvényileg nem kötelezhető; de ha nem érzi magára nézve „kötelezőnek” azt, azzal szemléletesen megmutatja, hogy nem a közjó növekedésnek érdekében hozza nyilvánosságra nézeteit.
@neoteny: Eljön az a pillanat, amikor azt a jóindulatú feltételezésünket, hogy tisztességes, feltáró jellegű véleménycserében veszünk részt, legnagyobb sajnálatunkra le kell cserélnünk arra a bizonyosságra, hogy mémreplikációs túlélési gyakorlatokkal ( pszeudologikai levezetésekkel álcázott trollkodással) van dolgunk. Én az ilyen sajnálatos esetekre nézve azt látom helyesnek, ha lyenkor a korábbi vitapartnert adatközlővé soroljuk át, és a korábbi konszenzuskeresés helyett arra összpontosítunk, hogy a példáján illusztráljuk, milyen otromba hibák kellenek ahhoz, hogy az álláspontját elfogadhatónak tüntesse fel. (Vagy jóindulattal engedni, hogy a szöveg olvasói fedezzék fel annak hiteltelenítő tarthatatlanságát, illetve, ha unjuk és ha a miénk a blog, ki kell vágnunk a hóra, amivel vissza is tértünk az immár alappal álvitának minősíthető eszmecserénk tárgyához.)
ad 2) irreleváns az én szövegem tartalma szempontjából, hogy te mit gondolsz a szóban forgó törvényről, és hogy milyen szempontok alapján fogadod vagy utasítod el. Én azt mondtam, szabadon összefoglalva (ilyenkor szokott jönni a nem szó szerinti idézetek számonkérése, úgyhogy vissza is lapozhatsz), hogy amikor felmerült az egyazon sajtóterméken belüli véleményhelyesbítés kötelezettségének törvényi előírása (érted, felmerült, nem az az állítás, hogy kodifikálták-e, és betű szerint hogyan, ez teljesen érdektelen itt), akkor az ellen a demokratikus értékrendű szerkesztők (és mások is, hogy ne akadj bele ebbe is, mint az előbbi lapos és irreleváns próbálkozásodban a „markánsan különbözőbe”) tiltakoztak. És ez meg igaz, és releváns az állításom szempontjából.
3) Nem igaz, nem abból a premisszából indul ki. Neofiták azt hiszik olykor, hogy ha a „premissza” kifejezést alkalmazzák, akkor az a mondat már akkor is megalapozottan tudományosnak látszik, ha egyébként hamis vagy hülyeség. Nem így van.
4) „És ez a közírás/publicisztika lényege: ennek hiányában kinyilatkoztatássá, a legnyersebb propagadává válik minden, a köz elé tárt gondolat.”
Ez a gyöngyszemed ostobaság. Már miért válna az azonos felületen való kommentelés vagy ellenvélemény-nyilvánítás lehetőségének híján propagandává (ráadásul mindjárt „a legnyersebb” propagandává) minden, a köz elé tárt gondolat? Mikor kommentelhetted a Platón Összest a megjelenésével azonos felületen? Ettől a Platón Összes „a legnyersebb” propagandává vált? (Közbevetőleg, nem kicsit fülsértő a hiperbolikus jelzőkkel lapos és hamis gondolatokat hitelesíteni szándékozó szöveg.)
5) „Törvényileg nem kötelezhető; de ha nem érzi magára nézve „kötelezőnek” azt, azzal szemléletesen megmutatja, hogy nem a közjó növekedésnek érdekében hozza nyilvánosságra nézeteit.”
Na ne mondd. A közjó „növekedésnek” (nem növekedés, még csak nem is növelés, te stílusgyilkos, hanem „gyarapításának”, „előmozdításának”, ha a birtokjel hiányát jóindulatúan elütésnek tekintem is ) érdekében megjelenítem a téziseimet közvetlenül a világ jobbításáról vagy áttételesen, a madarak hasznáról és káráról vagy Jézusról, a kis kerecsenről, vagy a sebkötözésről, és ha nem engedem meg, hogy ugyanabba a kötetbe vagy újságba vagy blogba neoteny is beleírjon, akkor ez annak a „szemlétes megmutatása”, hogy a téziseimtől elvárt közjó-gyarapodás menten elenyészik?
„birtokos személyjel”.
@TuRuL_2k2: mandiner.blog.hu/2012/12/24/hetes_van_visszaut#more4977100
remélem elolvasod.
gyilkosságokról van itten szó, tömeggyilkosságról. a mandineres törzskommentelők őrjöngenek.
@jotunder: Ó te jószagú 🙁
@jotunder:
az ott őrjöngő hoplita „ígért” korábban nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket a vincenteseknek:)
@Vortumnus: Ja, de előtte gyorsan elszalad a délután négyes istentiszteletre…:-(
@Montefiore:
„(érted, felmerült, nem az az állítás, hogy kodifikálták-e, és betű szerint hogyan, ez teljesen érdektelen itt)”
Tehát nem került kodifikálásra a „az egyazon sajtóterméken belüli véleményhelyesbítés kötelezettségének törvényi előírása”. Nem azt vitattam, hogy felmerült-e, hanem hogy megvalósult-e.
„Nem igaz, nem abból a premisszából indul ki. […] Nem így van.”
A puszta tagadás nem érvelés.
„Mikor kommentelhetted a Platón Összest a megjelenésével azonos felületen?”
Akkor, amikor publikálhattál egy könyvet ugyanúgy, mint ahogy Platón Összesét publikálták.
„ha nem engedem meg, hogy ugyanabba a(z) […] újságba vagy blogba neoteny is beleírjon, akkor ez annak a „szemlétes megmutatása”, hogy a téziseimtől elvárt közjó-gyarapodás menten elenyészik? „
Ha nem is teljes mértékben, de jórészt. A kérdés az: a vita („a vélemények ütköztetése”) hasznos-e, javítja-e a közzétett gondolatok „hatásának” minőségét. Nekem az a véleményem hogy igen (feltételezve azt hogy a hozzászólók érdemi vitát folytatnak vagy legalább is kísérelnek meg), és a vita hiánya — ill. annak akadályozása — erősen megkérdőjelezi a közölt gondolatoknak a köz helyzetére gyakorolt hasznosságát… és a közlő motivációját.
@zsazsu4: du 4 (vége 16.45) és az éjféli mise közt gyorsan kell cselekedni, kevés az idő. nem lehet itt érvelni meg ilyenek.
full-rambo a tárgyalási üzemmódja egy jobbikterminátornak kellemes karácsonykor.
@tyder: No, akkor ezzel az elbocsátó szép üzenettel kívánunk nektek Boldog Karácsonyt!
🙂