Írjunk szart !!! – az új magyar tudománypolitikai paradigma

2019.09.15 by Vincent szerző

Eredeti szerző: jotunder

„Az elnök kiemelte: az elmúlt egy évben végbement átalakítás célja a kutatóhálózat hatékonyságának növelése volt. Ennek két területen kell megmutatkoznia: a mennyiségi mutatókban, valamint a kutatási eredményeket minőségileg is javítani szükséges. Mint mondta, utóbbival kevesebb baj volt, mert a magyar kutatás a térség országai közül kiemelkedett minőségi tekintetben, mennyiségileg azonban elmaradt. (a hirado.hu Miki bátyánk, elnökbácsink nyilatkozatáról)”

(többek jelezték, hogy baj lehet belőle, ha állandóan bizonyoslegózom Miki bátyánkat, elnökbácsinkat, megértő, gondos vezetőnket, ezért önkritikát gyakorlok)

Minőségi tekintetben jól állunk, de mennyiségi vonatkozásban lenne még javítanivalónk- intett bölcsen Miki bátyánk, a mi drága jó elnökbácsink.

A tudományos munkákat egyszerűség kedvéért négy alapvető tudományfilozófiai kategóriába bonthatjuk:

1. Hiperszupi.

2. Nem hiperszupi, de azért baromira jó.

3. Nem baromira jó, de még átmegy.

4. Szar.

A hiperszupi cikkek a hiperszupi folyóiratokban jelennek meg, a baromira jók a baromi jóban, a még átmenősek a mégátmenős lapokban, és az Olvasó nem fogja kitalálni, hol jelennek meg az ún. szar cikkek. A szarnak van egyfajta negatív konnotációja, de ha negyedik kategóriaként gondolunk a szarra, és ugye mennyiségileg a négy mégiscsak messze az egy felett jár, már egy pozitív, mennyiségi vonatkozásban előremutató jelentést is adhatunk neki.

Magyarországnak mennyiségi terveinek végrehajtásában elsősorban a szar kategóriában van esélye. Ugyanis a mégátmenős cikkeknek sajnos, elsősorban műfaji okokból, még át kell menni, és azért az macerás. Ráadásul egy darab mégátmenős cikk pontosan annyi mennyiségileg (egy, one, uno) mint egy darab szar cikk, és a szar cikket sokkal könnyebb megírni és pláne sokkal, de sokkal könnyebb publikálni.

Nemzetközi szarra gondolunk természetesen, elrugaszkodva a provincialitástól. Az egyik lehetőség, hogy alapítunk egy nemzetközi folyóiratot, ami angol nyelvű szar cikkeket közöl, de ez még mindig nem az igazi. Külhoni szar folyóiratokban (és hát állnak azok glédában de ezrével) kell publikálnunk szart, havonta egy szart, két szart, sőt több szart. A Q1 nevű kategóriába (itt tanultam a vincenten) a legfelső egynegyedbe sorolt folyóiratok tartoznak, gyakorlat: hová tartozik a Q3? Na ezt felejtsük el, de gyorsan. Az Olvasó most azt hiszi, érti az egészet, Q4-ben kell publikálni. Ne legyünk naívak cukorborsóim!

Ha megnézzük a jelentős magyar nemzetikonzervatív fajturán filozófok és közgazdák cikkeit, láthatjuk, hogy megkerülik a Q4-es kategóriát, és eleve a teljesen besorolhatatlan, ismeretlen káeurópai (jóesetben, mert befigyelhet a tádzsik sztyeppék illata) egyetemen nyomtatott mitoménben publikálnak, amelyeket a zsidóliberális skálákon nem is helyeznek el.

Szahar, mondaná Übü papa, igazi nemes szahar. Azért van baráti kapcsolatunk huntürk államokkal, hogy kihasználjuk nemzetköziségüket és jártasságukat a szaharban, publikáljunk náluk. Mi meg, per barter, hozzuk le a kirgiz császár kedvenc tudóskáinak cikkeit a Journal of Taktaharkányiensisben, ami nekik kurvára nemzetközi.

Mindenki jól jár. A káposzta is megmarad és a kecskét is meg….

UPDATE: Miki bátyánk interjút adott a Magyar Nemzetnek. Tény, hogy nem hagyta, hogy a nemzetes-mandineres kisrágcsáló korlátlanul rugdossa a kutatókat, valamelyest finomított bizonyos nyilatkozatain , egyáltalán nem értem, hogy mit akar az elnökbácsi, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

UPDATE TWO: Elnökbácsi bölcs érve előtt mindenkinek meg kell hajolnia: Az akadémiának fennállása kétharmadában nem volt intézethálózata. Próbálom alkalmazni a tudást. Magyarország fennállása kétharmadában nem voltak emancipálva a zsidók, lehetett boszorkányt égetni, és királyság volt az álllamforma. Tehát.

UPDATE THREE: Annyira bölcs Miki bátyánk útmutatása, hogy felveszem gramofonra és esténként hegedűvel fogom kísérni. Azt mondja, hogy „az ELKH azon kutatásainak, amelyeknek célja az új eredmények elérése, tehát felfedező kutatás, lehet azonnali, innovációs következménye. Ha nem járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, nincs értelme fönntartani az egész hálózatot.” Ezért kell a mennyiségi cikkírást támogatni, ugyanis a tádzsik fizikai lapokban publikált eredményeknek nemhogy azonnali, de mégazonnalibb innovációs következménye lesz, sőt minutában.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522783-6ae4292f32658' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522783&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522783-6ae4292f32658&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522783-6ae4292f32658' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>