Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CVI.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Már régebben fölfigyeltem arra, hogy borzalmas jobboldali költőinxinte kötelező érvénnyel, kvázi csattanóul a sor végére helyezik nagy kedvencüket, a „nemzet” szót, és erre ugyancsaxinte kötelező érvénnyel a következő sorban „nemzett” a rím. De nem egyiküknél-másikuknál: ez egyfajta közösségteremtő ereje (eszköze) a jobboldali borzalmas költőknek — egyúttal azonosításukat is jelentősen könnyíti.
Álljon itt néhány szemelvény a teljesség bármiféle igénye nélkül:
Rédai Zoltán: Ősi hazánkért
Ha egy magyar zászlót az égen lobogva látsz,
Mond ki a jelszót, s mond el mit látsz.
Legyél büszke hazádra, mert van egy ország a világba,
Melynek neve Magyarország, ez a hazád, ez az ország.
Mert ez a föld a tied is, mi egyszer majd eltemet,
S hullajtani fogod drága szép könnyeket.
Itt nőtt fel apád, s itt hal meg gyermeked,
Úgy, ahogy a szép Hunnia adott neked életet.
Mégis ez a bölcsőd és életed színhelye,
Atilla és Árpád büszke nemzete.
Ők voltak az őseid, és ez a büszke nemzet,
Mi emléküket őrzi, és új életet nemzett.
Mert rá fogsz jönni te is, mit jelent a haza,
Ha az élet útján érzed, nincs már hova.
S nem borulhatsz reá őseid földjére,
S nem mondhatsz már imát Nimród népére.
Na jó, szóval itt ugyebár már régen nem illixámonkérni olyan kellékeket, mint szótaxám meg efféle, a gondolatot megtörő formalitások. De azért legalább a mond ige felszólító módjával megismerkedhetne szellemóriásunk…
Az alant következő zengeményhez pedig hadd fűzzek annyit, hogy a költő rendkívül dicséretesen nem írja nagybetűvel a „magyar” szót, amiért nem lehetünk eléggé hálásak neki. De legalább a földrajzi neveket azért illene nagybetűvel kezdeni…
Tóth Tibor Albert: A magyar szabadságvágy
Lusta a magyar szabadságvágy,
Csak nehezen kéri jussát!
Megszokta már e tunya nemzet
Az idegenek sorsát!
Mintha nem is Árpád népe lennénk
Hanem valami jobbágynemzet,
Kit szabadságtól távol,
Szolga lélek nemzett.
Vagy ki elfeledte ős-nemes voltát,
S hogy izzasztották a kárpátok kelyhében!
S ma már mint csak árnyéka ősének,
Lépdele a szabadság terhében.
S néhány napig újra vallja magát,
Régi büszke nemes vágyakon,
De aztán alább hagyván, szelíden
Pihen a régi vánkoson.
No, persze vannak igazi egyéniségek, egyediségükkel kitűnő alkotók is, akik nem a sor végére illesztik a költemény központi érzületét kifejező, mindennél nemesebb szót. Ezért aztán nekik rímet sem kell hozzá találniuk, és ebből egészen sajátos műremekexülethetnek:
Mezőpaniti B. János: Inter-nacionálé
Élt itt valaha egy náció-
Közben fenőtt néhány
Amolyan generáció!
És tönkrement mit felhalmozott
Az a nemzedék,
Mert azt diktálta a becsület,
És a ráció….
Mi lett belőle?A kincsből?Az értékekből?
Nagy semmi, egy degeneráció!
És a népből, mely itt élt?
Egy sokaság, egy populáció…
Egy massza lett,mely csak fogyatkozik,
Elfogysztja egy manipuláció,
Mely azzal érvel:minek ide nemzet?
A nemzettudat már a multté,
Helyette jön és győzni fog,
A nemzetfölöttiség-
Az internacionálé!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520290-6933f0f915349' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520290&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520290-6933f0f915349&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520290-6933f0f915349' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Legyél büszke hazádra, mert van egy ország a világba,
Melynek neve Magyarország, ez a hazád, ez az ország.”
Ezek után egy szép és érzékletes példával szeretném eme érzést bemutatni:
„A nő elmondta, hogy Hetényi előbb kétszer a fenekét, majd harmadszor, két kézzel a mellét markolta meg. A pincérnő ezután kiabálni kezdett a férfival, és azt mondta neki, hogy hagyja el a helyet, majd szólt a szórakozóhely alkalmazottjainak. A személyzet rángatta ki a parkolóba Hetényit, aki közben össze is verekedett a férfiakkal, és azt ordibálta, „gyűlölöm az amerikaiakat és a niggereket”.
A hokis az út alatt sem tudott megnyugodni, a rendőr anyját kurvának nevezte, és azt is a szemére vetette, hogy az ő adójából él. Pár perccel később ismét ordibálni kezdett, és azt kérdezte a rendőrtől, miért nem a niggereket tartóztatja le helyette, akik tíz dollárral meglopják az embereket. Végül azt mondta a rendőrnek, „egy darab szar vagy, én meg egy magyar ember””
sportgeza.hu/jegkorong/2013/03/20/hetenyi_reszeg_volt_verekedett_is/
Na, szóval a jó hírünk – ez elég büszke??
internacionalizáció. Úgy rímel. Elbaszta, tehetséges gyerek volna pedig.
Verselemzés. Haraldka Blatandka írta le ide.
Rédai Zoltán költő már műve kezdetén felszólít rá, hogy amennyiben egy magyar zászlót látunk, ezt mondjuk is ki. Az „egy magyar zászlót látok” mondatnak rögtön a jelszó kimondása után kell elhangoznia. A jelszó az olyan kurva titkos, hogy a költő nem merte beleírni a versbe se nem. A mondd szó egy d-vel való írásával a szerző finoman utal a magyar mond-avilágra, ezzel egyszersmind a magyar nyelv ősgyökeinek kontextusába is helyezve a szövegét, miközben a jelszó világra való kimondására is asszociálhatunk az én elemzésemmel megvalósuló intertextualitás révén. Azt, hogy mit tegyünk, ha nem egy, hanem több magyar zászlót látunk, balladai homályba burkolja az alkotó. A továbbiakban Magyarország többszörösen visszatérő dícséretének erőteljes motívuma köré épül a vers. Az olvasó által birtokolt anyaföld fogja betemetni feltehetően elevenen ugyanezen vadul könnyező olvasót, akinek a gyereke is el fog pusztulni, méghozzá ugyanúgy hal majd meg, ahogy az olvasó is megszületett, miután helyben felnőtt apja megtermékenyítette Hunniát. A szövegben ezután bekövetkező mitológiai ősrobbanás elemzése meghaladja tollam képességeit, a lényeg az endogámia dicsőítése lehet.
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…:
Figyeljünk a motívum rendkívül összetett voltára: „A személyzet rángatta ki a parkolóba Hetényit, aki közben össze is verekedett a férfiakkal, és azt ordibálta, „gyűlölöm az amerikaiakat és a niggereket”.”
Itt H. duplán volt rasszista (ha nem triplán), hiszen itt nem csak niggerezett, közvetve utalva a feketék alacsonyabb rendű mivoltára, akik többek közt összeférhetetlen magaviseletükről híresek, pl nem átallanak részegen vagy beszívva nőket inzultálni szórakozóhelyeken, hanem, mivel hangsúlyosan a niggereket ÉS az amerikaikat utálja, egyben tagadta is a feketék amerikai nemzethez tartozását. Miután hősünk mindenkit helyrerakott, az óvadékot (a köcsög amerikaiak által utalt fizetésből) meg le, már úton is van kis hazánk felé, hogy mihamarabb elfoglalja jól megérdemelt helyét a kapuban.
Kívánjunk neki további szép sportsikereket!
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…:
Ja igen: „A személyzet rángatta ki a parkolóba Hetényit, aki közben össze is verekedett a férfiakkal”
Tehát, az őt férfibüszkeségében megalázó pincérnővel NEM verekedett össze, hiába, úriembernek születni kell.
@Harald Blåtand:
Aki a jelszót is tudja, az a zászló megpillantásakor kap 10 életerő pontot és egy Plasmagun-t, és tovább léphet a Level 3-ra.
segítsetek má! láttam egy zászlót. kimondtam, hogy „látok egy zászlót”, de a jelszót elbasztam. most a PUK kódot kéri.
@Harald Blåtand: megemelem a kalapom eme mélyreható elemzés előtt.
vagy esetleg „gondolta a fene!”..?
@Humperdickk: Az első 2 verssel nem tudok mit kezdeni, de a 3. egy gyöngyszem. Generáció, degeneráció, populáció, manipuláció, mintha a rejtvényfejtők kislexikonát olvasnám, az utolsó szót tényleg elrontotta, ezért nem nyerheti meg a Füles előfizetést.
Végigolvastam és elrendeltem magamnak a magyarságvakációt.(
„borzalmas jobboldali költőinxinte kötelező érvénnyel, kvázi csattanóul a sor végére helyezik nagy kedvencüket, a „nemzet” szót, és erre ugyancsaxinte kötelező érvénnyel a következő sorban „nemzett” a rím. De nem egyiküknél-másikuknál: ez egyfajta közösségteremtő ereje (eszköze) a jobboldali borzalmas költőknek — egyúttal azonosításukat is jelentősen könnyíti.”
khm
szóval
illett volna a nemzet/nemzett rímpár ősforrását is +MlítNi
amely nem illik a paradigmába
de sebaj
vegyük ki a szabály alól
így erősül a szabály
„Hunor ága hún fajt nemzett,
Magyaré a magyar nemzet…”
Az itt idézett szerző klasszikusan a nem jobbos és nem borzalmasan gyenge költőink közé tartozik, igaz, saját baloldalismeretét is eléggé sajátosan definiálja:
„Táncsics Mihályról tudok egyet-mást, de már Leroux Péterről, Marx Károlyról, De Sacy Samuról, Babeuf-ről édes keveset.”
epa.oszk.hu/00000/00022/00001/00022.htm
😉
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…: @Dr. Gy. Dr. Fűegér: Talán nem ilyen egyszerű az eset…a történteket itt teljesen off-nak tekinteném!
(Az külön misét érne, hogy mi az oka az élsportolóknál a fokozott rasszista megnyilvánulásoknak. Ez inkább nevelési/sportpszichológiai probléma, amit nem szabadna leegyszerűsíteni pár – itteni -megjegyzésre!)
@Kovács János 18:
…duo si faciunt idem, non est idem…
(Amúgy még az öreg Homér is szundított ókor-ókor.)
@Harald Blåtand:
Kiváló elemzés. Az „intertextualitás” nagyon megrázott.
@alte trottel: naná, hogy
non est idem
quia
primum non idem aliis
node hogy jön ide az öreg Homér…?
@Kovács János 18:
(…ezexerint a 18 nem az életkorod…)
Homér? A hivatkozott idézeted NEM tartozik a jó öreg Джон Голд legjobbjai közé.
(neved alapján Te sem vagy mai tiszavirág :D)
na még1*
nem állítom, h a legjobb versrészlete
bár nekem pici gyerekkoromban a Képes Újság képregényes változatában kifejezetten tetszett
pusztán csak azt állítom, h a szerző nem kifejezetten jobboldali,
és úgy tudom, ő a rímpár ősforrása
tehát a poszt kiinduló tézise legalábbis megkérdőjelezhető
és Pásztörperc olvtárs erre nem tért ki
pedig sztem kifejezetten emelte volna a fényét a gyöngyszösszenetének
@Kovács János 18: A jelen költőivel foglalxom. Nem értékelem, miféle esztétikai különbségeket rejt az eredeti rímpár sorrendjének megfordítása (mi rímel mire). A párhuzam kedvéért megjegyzem, hogy minden közhely nagy alapigazságként kezdte pályáját: a közhellyé válás oka nem az igazságtartalom csökkenése, hanem elcséplés. Ezt szemelvényekkel érzékeltettem.
No, még egyet:
Zaicsek Balázs: József Attilának
Attila, mondd, miben vagy te más?
Miért szól néked ezernyi áldomás?
Miért választ téged magának egy nemzet,
hisz az is elhagyott, aki téged nemzett.
Stb.
@Pásztörperc: Megértettem.
A rovat címe: „Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei”.
1) Ezt tehát úgy kell értenünk, hogy JELENLEGI jobboldali költők.
Sértő Kálmán ezexerint a jelen költőinek sorába tartozik,
2) tehát a jelen nem később, mint 1933. körül kezdődik, most éppen.
Így elfogadom, így logikus, így érthető az indító tézis.
@Kovács János 18:
szegény aranynak pont ez a költeménye elég szar 🙂
@mavo: jaj ne hülyülj már
——————————
„Vad előttük vérbe fekszik,
Őz vagy szarvas nem menekszik;
Elejtették már a hímet -,
Üldözik a szarvas-gímet.
Gím után ők egyre törnek
Puszta martján sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne.
De a párduc, vad oroszlán
Végig üvölt a nagy pusztán,
Sárga tigris ott kölykezik,
Fiát eszi ha éhezik.”
——————————-
Ne vetítsd már te is vissza
a mostani hülyszittya
hőbörgését nagy sokaknak
‘kik a múltba elsuvadnak!
Ma már ilyet nem ír senki.
Nem szabad hát elfeledni:
Ma már nincs is oly’ halandó
mint az öreg Arany Jankó…
@Kovács János 18:
szerintem szar. baj?
@Kovács János 18:
vagy amit arany írt, az nem lehet szar? ady csak tökéletes verseket írt? józsef attila csak zseniálisat engedett ki a kezéből? ha petőfi leírta egy szalvéta szélére, hogy „tocsogó picsa”, az zseniális költemény, mert petőfi írta?
@mavo: dehogy baj
ne egyél már meg, ha nekem nem
nekem tetszik
a szar is tetszik
90%-át naponta esszük sokan
úgy hívják, hogy laktobacillus acidophillus
miszerint joghurtgomba
@mavo: a kérdéseidre a válaszaim, sorrendben:
1) lehet, de nem az; 2) nem; 3) nem; 4) nem
Van valami szövege Aranynak, ami számodra picit sem szar?
@Kovács János 18:
„Van valami szövege Aranynak, ami számodra picit sem szar?”
ezt mire fel kérdezed, fiúka?
@mavo: Mert számomra nem világos, hogy hol van számodra a határa „szar” minősítésnek, Arany Jánossal kapcsolatban. Érdekel, hogy mi az, ami nem szar. Ha azt mondod, hogy minden, azt is megértem.
A fiúkázást sztem hanyagolhatjuk, mivel csak akadályozza a megértést.
@Kovács János 18:
a megértés ott kezdődik, hogy ha azt írom, hogy arany „pont ez a költeménye” szar, akkor nem kezdesz el arról érdeklődni, hogy szerintem van-e egyáltalán verse, ami szerintem nem szar.
@mavo: Teljesen igazad van.
Ha tényleg azt írtad volna, hogy „pont ez a költeménye”, akkor egyértelmű lett volna, hogy csak erre a költeményre gondolsz.
De nem ezt írtad.
„eléggé szar”-t írtál, ami fokozatot jelent a szarozásban. Ezért merült fel bennem, hogy Nálad vajon hol lehet a határ, melyik az az Arany-vers, amelyik még nem „eléggé szar”, stb, stb. És gondoltam, megkérdezem Tőled, hiszen érdekelt a véleményed. És pont azért érdeklődtem, mert meg akartalak érteni.
De hagyjuk, túlbeszéltük.
Olvastam, hogy a teljesség bármiféle igénye nélkül állnak itt a szemelvények, de ezt a nagyonszépet az igazságos képű családfával meg a terresztrikus ismérvtolvajokkal azért még hadd illesszem a sorba:
Radical Hungary – Ősi nemzet dalszöveg
Fellebbentjük a fátylat, hogy mit rejtenek a titkok
Hol találhatók a rég elfeledett írók
Kik fára, táblára rótták az igazságot
Kik szégyellnék a mai álnok hazugságot
Elődeink tudták nemzetségünk vérét
ősi családfánknak igazságos képét
Nimród, Hunor, Magor, és Emesének álma
A tiltott történelmünknek csak egy apró ága
Refr.: Mi vagyunk a Magyar, az ősi nemzet
Kit az Isten ide, a Földbolygóra nemzett
Ellopták tőlünk hitünknek ismérvét
Földi népek előre ezt is kitervelték
Elraboltak mindent a tudás népétől
De nem tudtak megfosztani a küldetéstől
Hosszú utat tettünk földi hazánk felé
Áruló nemzetek kerültek a szemünk elé
Próbálták vérrel e népet szétzilálni
De a magyar nép örök, és rendet fog formálni
Refr.
@dogfüggő: Azért ez a kétsoros mindent visz ám, szerintem:
„Azé lesz a nemzet,
aki többet nemzett.”
(Csíki Sándor)
;D
leszarja az elvet,
aki többet elvett
@mavo: hol van a Buda halálában olyan rész, amiről a „tocsogó” eszedbe jutott? másrészt miért pont ez a két szó ne lehetne jó egy nagy költeményben?
@Kovács János 18:
olvasatomban az ‘eléggé szar’ a ‘szar’ minőségjelző (hehe) _általános_ tolómérő-skálán jelöl egy pozíció tartományt, míg a ‘pont’ határozó egy konkrét, az aranyi halmazból választja ki tárgyát. az igaz, hogy a ‘pont’ szó egy viszonyítási alapot is teremthet (het het het) az aranyi halmazon belül, de éppúgy lehet az ‘ez’ mutató névmás egyszerű, köznyelvi hangsúlyozása, mint ahogyan az ebben az esetben történt. azaz mavo mondata köznyelvileg teljesen egyértelmű, facsart találni benne (vinni bele) lehet, csak nem érdemes, eszvéesz.
még egyszerűbben: ha az ‘eléggé’ szót behelyettesíted egy szinonímájával, mondjuk a ‘meglehetősen’-nel, akkor, egészséges esetben, neked is teljesen elmúlnak kétségeid.
@riennevaplus: nincsenek kétségeim
sztem a Buda halála _nem_ eléggé szar
hanem eléggé jó
@Kovács János 18:
nagyszerű, csak nem erről volt szó. mindazonáltal: szép napot.