Két Kosztolányi idézet:
„Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán –
s megérted!”
„Csalódni csak az tud, aki valaha hitt.”
Hiv.: [@vattablz:](#comment-316630)
Loading...
És az országban a törékeny falvak
– anyám ott született –
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
11
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém –
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.
Hiv.: [@fikarus:](#comment-316640)
Loading...
@aronsatie: „Az ember végül homokos”
Ezt már a gimiben is kiszúrtuk annak idején, hogy micsoda buzipropaganda.
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316656)
Loading...
.
Hiv.: [@hakohen:](#comment-316691)
Loading...
Belátom, nincsen rá okom,
de mégiscsak gondolkodom.
S mert illik őt fitymálva néznem:
esztelenül bízom az észben.
(Nemes Nagy Ágnes: Ész)
Hiv.: [@gearforbooks:](#comment-316702)
Loading...
Pilinszky János: Egy titok margójára
Takard le jól, mit elkövettél,
és élj utána szabadon, akár
egy sikeres merénylő. Tetted
kendő alatt, nélküled is megél,
majd túlnő rajtad, meghalad,
alig először, később azután
gyereksirásként, mint a végitélet,
mikor a bárány elkiáltja magát
Hiv.: [@Morp65:](#comment-316718)
Loading...
Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.
(Petri György: Hírösszefoglaló)
Hiv.: [@Podvinecz marsall:](#comment-316733)
Loading...
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ – ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad –
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.
Hiv.: [@vakmacska69:](#comment-316734)
Loading...
Ady: BÚCSÚ SIKER-ASSZONYTÓL
Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell.
Lantot, hitet vígan szegre akasztok.
Kicsit pirulok. Én és a Siker?
Jöjjenek a tilinkós álparasztok,
Jöjjenek a finom kultúrlegények.
Nem is tudom, hogy mi történt velem,
Hát sokat érne itt a győzelem?
S én száz arcban is kínáltam magam,
Vénleánykodtam. Pfuj. Már vége van.
Ügyes kellner-had famulusa tán?
Éhes szememben vörös, vadító posztó?
Legyek neves hős kis kenyércsatán?
Fussak kegyért én, a született kegyosztó?
Eh, szebb dolog kopott kabátba szokni,
Úri dölyffel megállni, mosolyogni,
Míg tovább táncol kacsintva, híva
A Siker, ez a nagy hisztérika.
Nyomában cenkek. No szép kis öröm,
Ezekkel együtt? Nem, nem. Köszönöm.
Hiv.: [@Morp65:](#comment-316741)
Loading...
Kiss Judit Ágnes: Megbán ária
Hazám, hazám, te mindenem,
Nem mondtad, hogy jó lesz nekem
Maradni benned és veled,
Én sem tettem ígéretet,
Hogy érted élek és halok,
S ha megversz is, csak hallgatok,
Míg kettőnk közt halkan rohad
Egy bántalmazó kapcsolat.
Hazám, hazám, szerelmesem,
Kibasztál velem rendesen:
Előbb sok édes vallomás,
Majd néhány sértés, s nem soká
– Itt lakva egy fedél alatt –
Bennünk csak bűzös csönd maradt.
S én várom, hátha újra szólsz
Megunt nődhöz egy kurva szót.
Hazám, hazám, beismerem,
Már nem maradt önérzetem
Kimondani, hogy ennyi volt,
Bár nem eshetne semmi folt
Neveden, csak mert elmegyek,
De rég beláttam: nem merek.
Pusztító méreg napra nap:
Maradunk egy fedél alatt.
Hiv.: [@Ervsebesz:](#comment-316754)
Loading...
József Attila: BETLEHEM
A gyolcs ködökben puha varjak ülnek,
csüggedt borókán fészkel a homály.
Tömpe szobácska vert földjére dülnek
két botos pásztor és három király.
Az asszony leszáll a kamrai létrán, –
Mennyből az angyal! – zeng öt atyafi.
Az öreg kapás az ólban ganét hány,
kántálnak sírva lompos tyúkjai.
Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt,
borostás állal komorul a zsupp
s fodor leveske szaga áraszt vígaszt,
mely a danával mennyezetre fut.
Jézus, kinek szállása sárga irka,
heverő papírbarmok közt örül
s a tűz fényénél a jámborok mintha
ugrándoznának a jászol körül.
De ez nem igaz. Részes-szalmát hajszol
az úri szél és gőzlik a magyar
s a két pásztor fonott kalácsot majszol
s a három király pálinkát nyakal.
Hiv.: [@netukki:](#comment-316758)
Loading...
Kemény István : Búcsúlevél
Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.
Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.
Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél,
majd szeretsz mást vagy magadat,
nem baj, de egyszer csak öreg lettél.
Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.
Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.
Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
véget érhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzád öregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.
Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet.
A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.
Hiv.: [@nyulambator:](#comment-316759)
Loading...
Ladányi Mihály: A MACSKA
Sok-sok írástudó
gebed valami megoldás után,
népkeresésre vetemedik,
meg kirakják az írásjeleket,
rázza a frász,
mint Tandori verebét macska láttán –
holott talán
éppen a MACSKA
lesz a megoldás.
Hiv.: [@Morp65:](#comment-316766)
Loading...
Én szeretem ezt a threadet, azon túl is, ami a terápiás értéke. Olyan jó lenne visszatérni az ős-Vincentnek ahhoz a szokásához, hogy érdekes dolgokról beszélgettünk. (Az egyik gyerekem pl. a Harry Potterrel egyszerre olvasta a Gengszterkrónikákat).
Egy csomó ember itt valószínűleg nagyon jó valamiben, amiről mesélhetne, vagy legalább nagyon szeret valamit, amit simán megmutathatna, mint ezeket a verseket itt., pl.
Most olyanok vagyunk, mint azok a bolondok, akiket közös gumiszobába zártak, felváltva ütjük a falat meg egymást, meg tépjük le a saját bőrünket körömmel.
Lehet, hogy egyszer mégis lesz másképp. Jó lenne az ép eszünket addig megőrizni valahogy.
@Ervsebesz: hogy nem ismertem en ezt a zenet…
A tobbihez is +1, csak hat regen foleg a sok szerzo jelentett sokfele temat… Fuit… Most legfeljebb egy off cimu threadbe pakolhatnank mindent, az lehetne a Jubiläumsmischungunk 🙂
Hiv.: [@Podvinecz marsall:](#comment-316793)
Loading...
Karinthy Frigyes:
Ady Endre
MOSLÉK-ORSZÁG
Jött értem a fekete hajó,
Jött értem a fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt, tova vitt
Moslék-országnak mentiben –
Fekete hajó, fekete vizen.
Moslék-ország, hajh cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsír-szívü rém; –
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.
Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld.
Moslék-ország a nyakamon ül,
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagu föld.
Már nem megyek el, fekete hajó,
Moslék-ország hagy’ örülj szegény!
Hadd ugassanak, hadd ugassanak,
Fekete vizen, fekete legény,
Hajh, kutyafáját szomorú legény.
Hiv.: [@obeszel:](#comment-316804)
Loading...
@Ervsebesz:: Well, my dear Colonel… mivel vasárnap többen is utazgattunk voksolgatni… hát íme a legdrágább, legrövidebb szűk félóra, amiért a legtöbbet utaztam evör…
Bár a „trióért” is nyomtam a gázt egyszer bő 800 km-en keresztül (őket többször is láthattam), ez mindent visz. Kis kárpótlás magamnak, mert a négyest ifjúkoromban – az ismert „körülmények” miatt – sose volt alkalmam élőben látni. Eddig. És most már soha nem is fogom.
És akkor egy kis „hazai”, amiért (akkor) csak Pécsig kellett menni (a Symphonic verzió már 1000+ km volt). A sok „R”-„Metró”-„Építők”-„Csepel”… és többi klubestek emlékére:
Ha már így belejöttünk, legyen egy kis líra. Én nagyon kedvelem Szentmihályi Szabó Pétert (RIP). Élete alkonyán ugyan kicsit szélsőjobb felé sodródott (Csurkasors?), de korai költészete, és főképp az SF világában tett kalandozásai, műfordításai miatt, ez annyira nem érdekel. Ezt itt 1996-ban írta, és nem az a baj, hogy akkor így érzett. Az a baj, hogy szerintem aktuális maradt :-(.
Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar!
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavam elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket!
Szemétdomb város ez: tiéd,
tiéd, az összegyűlt szemét!
Villánk s a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd!
Ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhéroddal ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz.
Nyugodj meg hát, Petőfi népe,
És térdre, magyar, térdre, térdre!
(1996. március 15.)
Hiv.: [@ijontichy:](#comment-316814)
Loading...
@ijontichy: Gyerekkoromban én is az ő scifijeit olvastam, de sokat csökkent a szememben ezzel itt ni: https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/sarkosan_fogalmazva_0104
Merthogy én is ott voltam, mint „osztályharcos indulatú tüntető”, AKA csőcselék és lumpenproli; láttam is őket bemenni, akár agyon is verhettem volna mindkettőt, de aztán mégse.
Hiv.: [@nyulambator:](#comment-316815)
Loading...
Hiv.: @ijontichy: na jó, bár szegény Szentmihályi élete alkonyán nem kicsit bolondult meg sajnos, az 1985-ös (én a Kamara Rock Triótól tanultam) cuccát mostanában én is idézgettem.
szöveget külön nem tudtam kikopizni, szóval zenével:
és a másik, ha már, ennek is van zenés verziója:
Ez a kor sem rosszabb, mint a többi,
csak több ember van, többet lehet ölni,
csak nagyobb a gazdagság és az éhség,
és a próféták nyelvét jobban kitépték,
nem is kitépték. Elárasztották hamis tanokkal
a világot a gépek, apró sátánokkal:
külön-külön egyik sem veszélyes, felismerhető,
de együtt már óceán, mindenható erő.
Nagy a kísértés, hogy abbahagyd a munkát,
úgy tűnhetik, épp a Munka únt rád,
s ha nincsen Szem, mely fentről figyeljen,
néha úgy érezheted: felesleges a jellem,
s az ész helyett jobb vezér az ösztön,
kívánságait megváltod aranyon-ezüstön,
s ha a tudatlanság megbízható érdem,
elég, ha annyit tudsz, mi vehető pénzen.
Én mégis azt mondom, vesd meg lábadat,
testvérem, mert sokat veszít, ki elmarad
a külső sötétben, amely körülötted van,
és amely ellen meghaltak oly sokan.
Meghaltak oly sokan, ártatlan, bűntelen,
kisebb-nagyon máglyákon és kereszteken,
tépették húsukat, éltek tovább vakon,
messzebb láttak mindig a börtönudvaron.
Az ő művüket folytasd és fejezd be,
kik elszánták az Embert szeretetre,
ki felajánlották a mindent látó Szemnek,
akik voltak a hétköznapi szentek,
akik meghaltak a szent keresztért,
akik kiáltották: vive la liberté,
akik kimondták: no pasaran,
akik tudták: nem vált meg korbács, se arany.
Vesd meg lábadat, mondd: másképp nem tehetek!
Példáddal növelj fel új embereket,
nem a hatalom emel fel: az Ügy felemel,
légy csak kicsi szolgája, s vezére leszel,
ez a kor sem rosszabb, mint a többi,
csak több ember van, többet lehet ölni.
De te vigyázz, meg ne feledkezz róla:
minden óra a huszonnegyedik óra!
Mert van örök ember és van örök érték,
ne hagy becsapni magad: nem veszett a mérték,
őrzik a holtak, az élők, a hangok, a könyvek,
és mérték nélkül élni sem, meghalni sem könnyebb.
Jó, hát akkor térjünk át prózára. Mint korábban említettem volt, a vattabálázás szüneteiben elektronikus szépirodalmat olvasok, többnyire a mek.oszk.hu-ról vadászva reá. Ha jót akartok csemegézni, elolvassátok a politikus (is) Mikszáth Kálmán 1913-ban publikált írását. Én nem tudok betelni vele: https://mek.oszk.hu/22800/22840/22840.pdf (Nem hosszú.)
Hiv.: [@vattablz:](#comment-316822)
Loading...
OFF: 3 újabb JT poszt van a régi blog.hu siteon, de ott nem lehet kommentelni. Átjönnek azok valaha ide?
Hiv.: [@valamár:](#comment-316835)
Loading...
@valamár: „hétfőig nem akarok a blogra irni, nem akarok elszúrni a beállitasaim, bocs, bonyolult”
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316837)
Loading...
@Ervsebesz:@nyulambator: és sokan mások:
Hogy éritek el azt az ügyes kis fél sorközt a versszakok között?
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316880)
Loading...
@velotanya: Az egy kihagyott (üres) sor a kommentben
Amit aztán a blogmotor ért ahogy akar.
Hiv.: [@nyulambator:](#comment-316884)
Loading...
@nyulambator:
Nekem azt összerántja, semmilyen sorközt nem hagy közte.
És még az se elég, ha szóközt ütök az „üres sorba”, kell egy pontot is – ami sima szövegnél szódával elmegy, de egy versnél már nem -, feles sorközt meg végképp sehogy se tudok.
(mondjuk most éppen már azokat a formázásokat se tudom elérni – például dőlt betű – amik eddig működtek)
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316887)
Loading...
@velotanya: Amit az elébb írtam, abba is csak egy üres sort tettem. Aztán amikor megjelent nem volt benne feles emelés, de amikor letelik az öt perc, vagy amikor eszébe jut, akkor egyszer csak megjelenik. De a wordpress motor lelkivilága feneketlen sötétség, óvatos legyen, aki oda be akar nézni.
Hiv.: [@nyulambator:](#comment-316891)
Loading...
@nyulambator:
Mindenesetre a lényeg a vers lenne úgyis (konkrétan ma van a költészetnek a napja neki), ha nem hajlandó beletenni a versszaktörést, akkor a „lélek hosszát” után képzeljünk oda egyet:
. „…csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, –
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2×2 józansága hull rám.”
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316892)
Loading...
@velotanya: féloff: mindig o jut eszembe, ha egy szép lelket keresek.
Hiv.: [@Podvinecz marsall:](#comment-316893)
Loading...
@velotanya:
Hát nem rakta bele…
De most már teljesen berzerker üzemmódba kapcsolt velem szemben a motor: az egyik dőlt betűst elfogadta a két csillag közé rakós módszerrel, a másikat viszont nem – de aztán úgy meg igen, hogy a rendszer által ilyenkor generált négykarakteres izét odaraktam elé és mögé is.
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316895)
Loading...
@Podvinecz marsall:
Néhány összetört konkrét női szív talán másként gondolta akkoriban, de amúgy egyetértek:)
Eddig úgy ült a szívemen a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a sok négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyűléptű szívében megterem
az érett s tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ újraépül, – s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magasban élem át mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék sem varázslat, – baljós a menny felettem;
ha megpillantasz, barátom, fordul el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, –
talán most senki nincs.
április 30.
(MMM-nek Budapestről)
Hiv.: [@Morp65:](#comment-316929)
Loading...
@Ervsebesz:
Úgy tűnik, végül igen, de a hsz véglegesedése után órákig még nem volt ott a sorköz.
Tényleg rejtélyes, de legalább jó a vége, talán meghatotta a motrot(sic!) a szép vers:)
Hiv.: [@velotanya:](#comment-316941)
Loading...
@velotanya:: Off Szellem a gépben. Próbáltam rájönni, hogyan müxik, de nem sikerült. Először azt hittem, a „javíthatóság” idejének lejártával „nyúl bele”, de ez nem jött be. Aztán egyszer csak ott van a sorköz. Ehhh… nem érteni kell ezt, működjön! On
Lehet, ő így érezte ott a brazíliai őserdő kis völgyében, ez volt a honvágya elleni gyógyszere, a másik az otthoni tájból a kankalin és a pipacs szaga. Amúgy Te idézted ide a békét, mindjárt lőni is kell utána?
„Látod fiam, és neked is igazad van!”
előadva
https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Poe,_Edgar_Allan/The_Conqueror_Worm/hu/35042-A_gy%C5%91ztes_f%C3%A9reg?interfaceLang=en
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
@poszt: így van.
@poroszrulett:
https://www.magyarulbabelben.net/index.php?page=work&interfaceLang=en&literatureLang=hu&translationLang=all&auth_id=117&work_id=5346&tran_id=0&tr_id=0&tran_lang=all
Két Kosztolányi idézet:
„Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán –
s megérted!”
„Csalódni csak az tud, aki valaha hitt.”
És az országban a törékeny falvak
– anyám ott született –
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.
Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.
11
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém –
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.
@aronsatie:
„Az ember végül homokos”
Ezt már a gimiben is kiszúrtuk annak idején, hogy micsoda buzipropaganda.
.
Belátom, nincsen rá okom,
de mégiscsak gondolkodom.
S mert illik őt fitymálva néznem:
esztelenül bízom az észben.
(Nemes Nagy Ágnes: Ész)
Pilinszky János: Egy titok margójára
Takard le jól, mit elkövettél,
és élj utána szabadon, akár
egy sikeres merénylő. Tetted
kendő alatt, nélküled is megél,
majd túlnő rajtad, meghalad,
alig először, később azután
gyereksirásként, mint a végitélet,
mikor a bárány elkiáltja magát
Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.
(Petri György: Hírösszefoglaló)
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ – ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad –
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.
Ady: BÚCSÚ SIKER-ASSZONYTÓL
Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell.
Lantot, hitet vígan szegre akasztok.
Kicsit pirulok. Én és a Siker?
Jöjjenek a tilinkós álparasztok,
Jöjjenek a finom kultúrlegények.
Nem is tudom, hogy mi történt velem,
Hát sokat érne itt a győzelem?
S én száz arcban is kínáltam magam,
Vénleánykodtam. Pfuj. Már vége van.
Ügyes kellner-had famulusa tán?
Éhes szememben vörös, vadító posztó?
Legyek neves hős kis kenyércsatán?
Fussak kegyért én, a született kegyosztó?
Eh, szebb dolog kopott kabátba szokni,
Úri dölyffel megállni, mosolyogni,
Míg tovább táncol kacsintva, híva
A Siker, ez a nagy hisztérika.
Nyomában cenkek. No szép kis öröm,
Ezekkel együtt? Nem, nem. Köszönöm.
Kiss Judit Ágnes: Megbán ária
Hazám, hazám, te mindenem,
Nem mondtad, hogy jó lesz nekem
Maradni benned és veled,
Én sem tettem ígéretet,
Hogy érted élek és halok,
S ha megversz is, csak hallgatok,
Míg kettőnk közt halkan rohad
Egy bántalmazó kapcsolat.
Hazám, hazám, szerelmesem,
Kibasztál velem rendesen:
Előbb sok édes vallomás,
Majd néhány sértés, s nem soká
– Itt lakva egy fedél alatt –
Bennünk csak bűzös csönd maradt.
S én várom, hátha újra szólsz
Megunt nődhöz egy kurva szót.
Hazám, hazám, beismerem,
Már nem maradt önérzetem
Kimondani, hogy ennyi volt,
Bár nem eshetne semmi folt
Neveden, csak mert elmegyek,
De rég beláttam: nem merek.
Pusztító méreg napra nap:
Maradunk egy fedél alatt.
József Attila: BETLEHEM
A gyolcs ködökben puha varjak ülnek,
csüggedt borókán fészkel a homály.
Tömpe szobácska vert földjére dülnek
két botos pásztor és három király.
Az asszony leszáll a kamrai létrán, –
Mennyből az angyal! – zeng öt atyafi.
Az öreg kapás az ólban ganét hány,
kántálnak sírva lompos tyúkjai.
Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt,
borostás állal komorul a zsupp
s fodor leveske szaga áraszt vígaszt,
mely a danával mennyezetre fut.
Jézus, kinek szállása sárga irka,
heverő papírbarmok közt örül
s a tűz fényénél a jámborok mintha
ugrándoznának a jászol körül.
De ez nem igaz. Részes-szalmát hajszol
az úri szél és gőzlik a magyar
s a két pásztor fonott kalácsot majszol
s a három király pálinkát nyakal.
Kemény István : Búcsúlevél
Édes hazám, szerettelek,
úgy tettél te is, mint aki szeret:
a tankönyveid és a költőid is
azt mondták, hű fiad legyek.
Hű is voltam, fel is nőttem,
cinikus ember se lett belőlem,
csak depressziós, nehéz és elárult,
bezárt cukorgyár a ködben.
Őzek fáznak a szántáson
vagy egy kisváros, alig látom.
Ígértél nekem egy titkot, hazám, hogy
mi a fontos a világon.
Hogyha néha belekezdtél,
az se volt baj, hogy nem szerettél,
majd szeretsz mást vagy magadat,
nem baj, de egyszer csak öreg lettél.
Gonosz lettél, vak és régi,
egy elbutult idegen néni,
aki gyűlöletbe burkolózva még
ezer évig akar élni.
Nem kértél, hogy mosdassalak,
annyit se morogtál, hogy hagyjalak,
mint egy szőnyeg, feküdtél a semmin,
elárulni se hagytad magad.
Az én teám közben elforr,
nem vagyok az már, ki voltam egykor,
az életem nagy happy end nélkül is
véget érhet, mint egy verssor.
Azt játszod, hogy nem is hallasz,
túl nagy énfölöttem a hatalmad.
Hozzád öregszem és belehalok, ha
most téged el nem hagylak.
Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet.
A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.
Ladányi Mihály: A MACSKA
Sok-sok írástudó
gebed valami megoldás után,
népkeresésre vetemedik,
meg kirakják az írásjeleket,
rázza a frász,
mint Tandori verebét macska láttán –
holott talán
éppen a MACSKA
lesz a megoldás.
Én szeretem ezt a threadet, azon túl is, ami a terápiás értéke. Olyan jó lenne visszatérni az ős-Vincentnek ahhoz a szokásához, hogy érdekes dolgokról beszélgettünk. (Az egyik gyerekem pl. a Harry Potterrel egyszerre olvasta a Gengszterkrónikákat).
Egy csomó ember itt valószínűleg nagyon jó valamiben, amiről mesélhetne, vagy legalább nagyon szeret valamit, amit simán megmutathatna, mint ezeket a verseket itt., pl.
Most olyanok vagyunk, mint azok a bolondok, akiket közös gumiszobába zártak, felváltva ütjük a falat meg egymást, meg tépjük le a saját bőrünket körömmel.
Lehet, hogy egyszer mégis lesz másképp. Jó lenne az ép eszünket addig megőrizni valahogy.
https://youtu.be/9CPghO8ZRoY
@Ervsebesz: hogy nem ismertem en ezt a zenet…
A tobbihez is +1, csak hat regen foleg a sok szerzo jelentett sokfele temat… Fuit… Most legfeljebb egy off cimu threadbe pakolhatnank mindent, az lehetne a Jubiläumsmischungunk 🙂
Karinthy Frigyes:
Ady Endre
MOSLÉK-ORSZÁG
Jött értem a fekete hajó,
Jött értem a fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt, tova vitt
Moslék-országnak mentiben –
Fekete hajó, fekete vizen.
Moslék-ország, hajh cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsír-szívü rém; –
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.
Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld.
Moslék-ország a nyakamon ül,
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagu föld.
Már nem megyek el, fekete hajó,
Moslék-ország hagy’ örülj szegény!
Hadd ugassanak, hadd ugassanak,
Fekete vizen, fekete legény,
Hajh, kutyafáját szomorú legény.
@Ervsebesz:: Well, my dear Colonel… mivel vasárnap többen is utazgattunk voksolgatni… hát íme a legdrágább, legrövidebb szűk félóra, amiért a legtöbbet utaztam evör…
Bár a „trióért” is nyomtam a gázt egyszer bő 800 km-en keresztül (őket többször is láthattam), ez mindent visz. Kis kárpótlás magamnak, mert a négyest ifjúkoromban – az ismert „körülmények” miatt – sose volt alkalmam élőben látni. Eddig. És most már soha nem is fogom.
És akkor egy kis „hazai”, amiért (akkor) csak Pécsig kellett menni (a Symphonic verzió már 1000+ km volt). A sok „R”-„Metró”-„Építők”-„Csepel”… és többi klubestek emlékére:
@obeszel: : D
Hiv.: @ijontichy:
https://444.hu/2022/04/08/ukrajnaert-ujra-osszeallt-a-pink-floyd
Küldöm mindenkinek, aki szereti
@Ervsebesz: Köszönöm.
Ha már így belejöttünk, legyen egy kis líra. Én nagyon kedvelem Szentmihályi Szabó Pétert (RIP). Élete alkonyán ugyan kicsit szélsőjobb felé sodródott (Csurkasors?), de korai költészete, és főképp az SF világában tett kalandozásai, műfordításai miatt, ez annyira nem érdekel. Ezt itt 1996-ban írta, és nem az a baj, hogy akkor így érzett. Az a baj, hogy szerintem aktuális maradt :-(.
Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar!
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavam elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket!
Szemétdomb város ez: tiéd,
tiéd, az összegyűlt szemét!
Villánk s a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd!
Ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
Hóhéroddal ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz.
Nyugodj meg hát, Petőfi népe,
És térdre, magyar, térdre, térdre!
(1996. március 15.)
@ijontichy: Gyerekkoromban én is az ő scifijeit olvastam, de sokat csökkent a szememben ezzel itt ni: https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/sarkosan_fogalmazva_0104
Merthogy én is ott voltam, mint „osztályharcos indulatú tüntető”, AKA csőcselék és lumpenproli; láttam is őket bemenni, akár agyon is verhettem volna mindkettőt, de aztán mégse.
Hiv.: @ijontichy: na jó, bár szegény Szentmihályi élete alkonyán nem kicsit bolondult meg sajnos, az 1985-ös (én a Kamara Rock Triótól tanultam) cuccát mostanában én is idézgettem.
szöveget külön nem tudtam kikopizni, szóval zenével:
és a másik, ha már, ennek is van zenés verziója:
Ez a kor sem rosszabb, mint a többi,
csak több ember van, többet lehet ölni,
csak nagyobb a gazdagság és az éhség,
és a próféták nyelvét jobban kitépték,
nem is kitépték. Elárasztották hamis tanokkal
a világot a gépek, apró sátánokkal:
külön-külön egyik sem veszélyes, felismerhető,
de együtt már óceán, mindenható erő.
Nagy a kísértés, hogy abbahagyd a munkát,
úgy tűnhetik, épp a Munka únt rád,
s ha nincsen Szem, mely fentről figyeljen,
néha úgy érezheted: felesleges a jellem,
s az ész helyett jobb vezér az ösztön,
kívánságait megváltod aranyon-ezüstön,
s ha a tudatlanság megbízható érdem,
elég, ha annyit tudsz, mi vehető pénzen.
Én mégis azt mondom, vesd meg lábadat,
testvérem, mert sokat veszít, ki elmarad
a külső sötétben, amely körülötted van,
és amely ellen meghaltak oly sokan.
Meghaltak oly sokan, ártatlan, bűntelen,
kisebb-nagyon máglyákon és kereszteken,
tépették húsukat, éltek tovább vakon,
messzebb láttak mindig a börtönudvaron.
Az ő művüket folytasd és fejezd be,
kik elszánták az Embert szeretetre,
ki felajánlották a mindent látó Szemnek,
akik voltak a hétköznapi szentek,
akik meghaltak a szent keresztért,
akik kiáltották: vive la liberté,
akik kimondták: no pasaran,
akik tudták: nem vált meg korbács, se arany.
Vesd meg lábadat, mondd: másképp nem tehetek!
Példáddal növelj fel új embereket,
nem a hatalom emel fel: az Ügy felemel,
légy csak kicsi szolgája, s vezére leszel,
ez a kor sem rosszabb, mint a többi,
csak több ember van, többet lehet ölni.
De te vigyázz, meg ne feledkezz róla:
minden óra a huszonnegyedik óra!
Mert van örök ember és van örök érték,
ne hagy becsapni magad: nem veszett a mérték,
őrzik a holtak, az élők, a hangok, a könyvek,
és mérték nélkül élni sem, meghalni sem könnyebb.
https://www.theguardian.com/music/2022/apr/07/pink-floyd-reform-to-support-ukraine
Jó, hát akkor térjünk át prózára. Mint korábban említettem volt, a vattabálázás szüneteiben elektronikus szépirodalmat olvasok, többnyire a mek.oszk.hu-ról vadászva reá. Ha jót akartok csemegézni, elolvassátok a politikus (is) Mikszáth Kálmán 1913-ban publikált írását. Én nem tudok betelni vele: https://mek.oszk.hu/22800/22840/22840.pdf (Nem hosszú.)
OFF: 3 újabb JT poszt van a régi blog.hu siteon, de ott nem lehet kommentelni. Átjönnek azok valaha ide?
@valamár:
„hétfőig nem akarok a blogra irni, nem akarok elszúrni a beállitasaim, bocs, bonyolult”
@Ervsebesz: @nyulambator: és sokan mások:
Hogy éritek el azt az ügyes kis fél sorközt a versszakok között?
@velotanya: Az egy kihagyott (üres) sor a kommentben
Amit aztán a blogmotor ért ahogy akar.
@nyulambator:
Nekem azt összerántja, semmilyen sorközt nem hagy közte.
És még az se elég, ha szóközt ütök az „üres sorba”, kell egy pontot is – ami sima szövegnél szódával elmegy, de egy versnél már nem -, feles sorközt meg végképp sehogy se tudok.
(mondjuk most éppen már azokat a formázásokat se tudom elérni – például dőlt betű – amik eddig működtek)
@velotanya: Amit az elébb írtam, abba is csak egy üres sort tettem. Aztán amikor megjelent nem volt benne feles emelés, de amikor letelik az öt perc, vagy amikor eszébe jut, akkor egyszer csak megjelenik. De a wordpress motor lelkivilága feneketlen sötétség, óvatos legyen, aki oda be akar nézni.
@nyulambator:
Mindenesetre a lényeg a vers lenne úgyis (konkrétan ma van a költészetnek a napja neki), ha nem hajlandó beletenni a versszaktörést, akkor a „lélek hosszát” után képzeljünk oda egyet:
.
„…csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád,
megjártam érted én a lélek hosszát, –
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2×2 józansága hull rám.”
@velotanya: féloff: mindig o jut eszembe, ha egy szép lelket keresek.
@velotanya:
Hát nem rakta bele…
De most már teljesen berzerker üzemmódba kapcsolt velem szemben a motor: az egyik dőlt betűst elfogadta a két csillag közé rakós módszerrel, a másikat viszont nem – de aztán úgy meg igen, hogy a rendszer által ilyenkor generált négykarakteres izét odaraktam elé és mögé is.
@Podvinecz marsall:
Néhány összetört konkrét női szív talán másként gondolta akkoriban, de amúgy egyetértek:)
Hiv.: @velotanya: De hiszen beletette!
link
Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat
Eddig úgy ült a szívemen a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a sok négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyűléptű szívében megterem
az érett s tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.
Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ újraépül, – s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magasban élem át mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék sem varázslat, – baljós a menny felettem;
ha megpillantasz, barátom, fordul el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, –
talán most senki nincs.
április 30.
(MMM-nek Budapestről)
@Ervsebesz:
Úgy tűnik, végül igen, de a hsz véglegesedése után órákig még nem volt ott a sorköz.
Tényleg rejtélyes, de legalább jó a vége, talán meghatotta a motrot(sic!) a szép vers:)
@velotanya:: Off Szellem a gépben. Próbáltam rájönni, hogyan müxik, de nem sikerült. Először azt hittem, a „javíthatóság” idejének lejártával „nyúl bele”, de ez nem jött be. Aztán egyszer csak ott van a sorköz. Ehhh… nem érteni kell ezt, működjön! On
Húsvétra:
Jónás Tamás: Keresztények alkonya
Hallgassátok meg, nagyon szép:
https://www.marosvasarhelyiradio.ro/hangoskonyvek/nagycsutortok-jonas-tamassal/?fbclid=IwAR1Ov5owy9wqwyKJL0sa_R4j5AmXq0r92FALeH6mAzD3YN16DFvHtDvSufM
Lénárd Sándor szerint verset csak franciául és magyarul szabad olvasni (valószínűleg pontatlanuél idézem a Völgy a világ végén c. konyvéből).
@ATCG:
Azért ez méretes ostobaság
Lehet, ő így érezte ott a brazíliai őserdő kis völgyében, ez volt a honvágya elleni gyógyszere, a másik az otthoni tájból a kankalin és a pipacs szaga. Amúgy Te idézted ide a békét, mindjárt lőni is kell utána?
Érvsebésznek és mindenkinek, akit ez – akár az élet(vagy sors)azonosság miatt is – érdekelhet.:
https://mek.oszk.hu/02700/02765/html/01.htm