Kétszer leantiszemitázva (Vári György írása)
Eredeti szerző: babarczyeszter
Az egész ügy, amennyire rekonstruálni tudjuk, egy aránylag tipikus munkahelyi konfliktusból nőtt ki. Egy jó képességű és ambíciózus fiatalember, bizonyos Demeter Tamás úgy érezte, hogy munkahelyének — a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének — szakmai teljesítménye nem elég színvonalas, munkatársai nem publikálnak eleget elismert külföldi szaklapokban stb. Ebben feltehetőleg volt némi igazság, némi túlzó türelmetlenség, figyelmetlenség és empátiahiány, némi generációs ütközés meg effélék, ahogy az társas helyzetekben lenni szokott. Aztán egy évzáró bulin mindenki feloldódott kissé, és Demeter durván összekülönbözött kollégáival. Amennyire tudható, lényegében azt állította, hogy az egyik pályázaton elnyert kutatási pénzeket rosszul használták fel, munkájuk nem több közpénzpazarlásnál. Kollégái visszautasították állítását — mondván, hogy az nem igaz — ő pedig egy felettébb szerencsétlen riposzttal felelt, hogy tudniillik vitapartnerei szoktak hazudni és a mispochéjük. A mispáhá héberül családot jelent, magyarul afféle pereputty-kompánia értelmében használják, akik használják. Nem tudjuk, hogy Demeter tisztában volt-e a szó rossz konnotációjával, azzal, hogy ez a megjegyzés akár zsidózásként is hallható vagy nem, hogy fel tudta-e mérni a vita hevében, némi alkoholfogyasztás után, hogy mennyire félreérhető, amit beszél — minden okunk megvan az ellenkezőjét feltételezni. Ezeket a mi kelet-közép-európai munkahelyi ordibálásainkat nagyon súlyos konnotációk telítik. Nap mint nap családtörténetek romjain mászkálunk, bonyolult és reménytelenül összegabalyodott érzékenységek hálójában vergődünk. És néha (szinte menetrendszerűen) bekövetkeznek az ilyen nyelvi karambolok. Ez nem azt jelenti, hogy okos embernek felhevülten, két sör után ne kéne tisztában lennie azzal, mit beszél. De egy ilyen mondat egészen bizonyosan nem jelenti azt sem, hogy Demeter antiszemita volna. A magyar zsidóság tekintélyes többségének szisztematikus kiirtása után antiszemitizmussal vádolni valakit, borzasztó súlyos vád. Nem árt mérlegelni, kire sütjük rá nyilvánosan és miért. Ezért volt helytelen, hogy az egyik napilap országos nyilvánosságot biztosított az ügynek, zsidózással vádolva Demetert. Az események ugyanis innentől a magyar szimbolikus politikai háború részeivé váltak.
Demeter Tamás gorombasága ebben a vonatkoztatási rendszerben önálló életre kelt, ő lett a „zsidózó filozófus”. A google ezt adja ki róla ma is, előbb szinte, mint bármit, amit életében művelt.
Mindezek után pár héttel megindult a Magyar Nemzet gyalázatos cikksorozata „a filozófus-ügy”-ről (ha valakit részletesebben is érdekel, miért tartom gyalázatosnak:
http://magyarnarancs.hu/belpol/lejarato_kampany_filozofusok_ellen_-_mintha_konyvbol-75388).
És végül, amiért egyáltalán nekiálltam ennek a posztnak: Babarczy Eszter bő egy hete felvetette itt azt a kérdést, kihat-e Demeter vélt erkölcsi állapota, „szoft-antiszemitizmusa” az ő munkásságára. Válaszul Babarczy elemzi egy Barry Smith nevű szerző Lukácsról és tanítványairól szóló, valóban ostoba és igazságtalan kitételeit, illetve hivatkozását az öngyűlölő zsidó Otto Weiningerre, mindezt a Századvég egyik számából, amely lapnak Demeter Tamás történetesen szerkesztője. Következtetése: „Erősen kétlem, hogy Barry Smith mélyen tanulmányozta volna Lukács magyar nyelvű írásait (vagy akár a német nyelvűeket), nem beszélve az 1919 és napjaink közötti magyar filozófiai értekezésekről. Más lábjegyzet híján, kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy forrásként megelégedett Demeter Tamással, aki szerkesztőként sem látta indokoltnak, hogy a kis kitérőt, mondjuk így, pontosítsa”. Ergo alighanem Demeter Tamás súghatott antiszemita-gyanús kliséket Lukácsról és a Lukács-iskoláról Barry Smithnek, így tehát valóban, Babarczy „összbenyomása” szerint is „erkölcsi nulla”, bár ez a bírálókat nem menti. Nos, ez (hogy biztosan ő volt) talán kicsit mégiscsak kevés ahhoz, hogy meggyőzhessen bennünket bárki szoft-antiszemitizmusáról. A helyzet annyival még rosszabb, hogy annak, aki tájékozódni kívánna, mit gondol Demeter Lukácsról és tanítványairól, rendelkezésére áll a szerző magyar filozófiatörténeti tárgyú monográfiája:
Vári György
@Vitéz Kőbányai Világos: bocs, de Erdélyi érvelése mennyiben alaposabb? Kb. azt írja, hogy rossz véleményem alakult ki róla, mert rossz véleményem alakult ki róla, hogy miért, azt ne kérdezze senki, titkos. De rossz véleményem alakult ki róla.
Mellesleg maga a nagy Immanuel Kant is tett ugyanolyan tartalmú kijelentést, mint Demeter, színjózanon, ettől persze baromság és illetlenség..
@Macarone: Balassi meg rendszeresen erőszakolt meg nőket. Mostantól akkor ez ér nekem is? Vagy majd csak akkor, ha írtam már verseket?
Arról meg, hogy Erdélyi pár dologról nem beszélhet, ő tehet a legkevésbé. Ő csak tartja magát a játékszabályokhoz (szemben pl. a Magyar Nemzettel, és vérdemeterrel).
„ELTE BTK Filozófia Intézet Magjegyzéseket töröljük: vitáikat, kérjük, más lapokon folytassák le.”
azaz demeter reakcióját is törölték.
nem tűrik az ellenvéleményt, a védekezést.
@Wintermoots: Mert ők ellenőrzik az egyetlen nyilvános facebook oldalt, és szegény Demeter Tamásnak most aztán nincs lehetősége reagálni….
Egyúttal követelem, hogy mostantól a nav.hu-n is lehessen kommentelni! És ne moderáljanak!
@Vitéz Kőbányai Világos: Én a Magyar Közlönynél hiányolom ezt a lehetőséget…sokkal olvasmányosabb lenne! 😉
@Vitéz Kőbányai Világos: kérlek, előtted a pálya… amúgy Balassi munkásságát ritkán említik morálfilozófiai kurzusok keretében.
Erdélyi indoklása a pályázattal kapcsolatban korrekt, de a „rossz véleményét” nem alapozza meg semmivel, viszont sűrűn ismétli… ez épp az a fajta erőszakos (hatalmi pozícióból való) lenyomása a másik félnek, ami Demetert állítólag morális nullává teszi. Nem ezt az embert védem, nem tudok róla semmit..
@Vitéz Kőbányai Világos:
neked valami érdekeltséged mégis lehet ebben az ügyben…:)
@Macarone:
1. Kant sajna szegény valszeg tartott a nőktől, így a morálfilozófusok zsidózni, a költőknek erőszakolni ér a te érvelésed mentén. Szerintem ez röhely.
2. Részegen minősíthetetlen dolgokat mondani önmagában is elég gáz. A kollégákat sértegetni méggázabb (legalábbis nálunk, proliknál, lehet, hogy az értelmiségnél ez a szokás). Utána nem elnézést kérni, hanem tovább szutykozni a többieket még annál is gázabb. És mindezek után vitatkozzunk azon, hogy akik ezt rosszallják, és nem szeretnének tovább egy levegőt szívni egy ilyen alakkal, azok huhuhúúú de cúnya bácsik, meg nénik.
KOMOLYAN?
@Macarone: Neked címzem, de más is válaszolhat:
Én nem tudok magyarul?
Erdélyi nem indokolt,_nyilatkozott_. (Elmondta az esetről kialakult véleményét indoklás nélkül.)
@Wintermoots: Max. amennyiben félvér zsidó vagyok. Különben nem ismerem se Demeter Tamást, se Erdélyi Ágnest, se Gábor Györgyöt. Egy darab rokonom sem pályázott Bolyai Ösztöndíjra (ismerőseim se, tudtommal), sőt, a facebook honlap gazdáiról sem tudok semmit, még azt sem, hogy kicsodák.
Továbbá: még a középiskolai filozófia oktatásom is elmaradt, nem hogy az egyetemi.
Szerintem az összes itt kommentelő közül nekem van a legkevesebb közöm az egész ügyhöz…
@Wintermoots:
OFF
Ja, azt elismerem, hogy dolgoztam a NAV-nak, és valóban borzasztóan szórakoztatna, ha az alávaló szerencsétlen férgek (alias: adózók) elmondhatnák a véleményüket. Kicsit jobban, mint Demeter Tamás. Ez valóban személyes.
ON
@Vitéz Kőbányai Világos: ? nem azt mondtam, hogy ér, hanem hogy ezt mondta.
Az nyilvánvaló, hogy eléggé öö.. nem baráti légkör uralkodott azon a bizonyos estén. Hogy ebben kizárólag D. lenne a ludas, ezt nem tudni.
@acs63: elmondta, de ha egy másik embert, kollégát dehonesztálok, azért csakcsak megindoklom… jó, nem akarok nagyon belemenni, vegyük úgy, hogy nekem, a hülye kommentelőnek is van véleményem.
@Macarone: Miért kéne megindokolnod? Nekem is van (valahol el is mondtam), de csak akkor indoklok/vitatkozok, ha meg akarok győzni valakit.
…de nem mindig akarok…
Hát nem tudom… ha az alábbi két hivatkozás tartalma tényszerű, akkor Gábor Györgyben talán lehetett volna annyi biztonságérzetet adó méltóság, hogy nem észrevételezi a „mispóche” kifejezés használatát az adott italos vita érdemén és jelentőségén túlmenően. A „mispóche” teljesen rendben van, etnokulturális töltetű, önmagában semmi megalázó konnotációt nem tartalmaz. Az is alappal védhető metaforikus állítás, hogy Gábor György csúszómászó, míg „non sequitur” az a következtetési sor, amelyet ő feltehetőleg ebből levezetne, a következőképpen: Aki azt mondja, hogy ő csúszómászó, az rasszista és minden zsidóra ugyanezt állítja, hiszen rendszertani besorolást alkalmaz.
Valójában nem világos egészen, hogy az érintettek nem elhanyagolható hányada miért nem képes úgy viselkedni, mint ahogy az egy magát egy nagyon erős és produktív etnokulturális hagyomány részesének tudó, valószínűleg minden más hagyományos etnikai kisebbségnél erősebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező csoport tagjához illik, méltósággal és nagyvonalúan.
Hungarian Jewry can strike back with ‘more than words’
http://www.jpost.com/Jewish-World/Jewish-News/Hungarian-Jewry-can-strike-back-with-more-than-words-317608
Netanyahu: There’s no place Israel can’t reach
http://www.jpost.com/Diplomacy-and-Politics/Netanyahu-There-is-no-place-Israels-long-arm-cant-reach-318459
@Wintermoots: :((( mar el sem tudtam olvasni. pedig itt lenyegi dolgokrol van szo.
@Vitéz Kőbányai Világos: DT valoban nagyon ellenszenvesen viselkedik neha, de ez a szoveg most igazolhato.
felejtsd el a Bolyait (nem gondolta o azt komolyan tudomanyos tanacsadokent). en a sajat informacioim alapjan ugy gondolom, hogy o tul koran adta be a nagydoktorijat, es nem OK, ha valaki a PH.D-jevel palyazik MTA doktora cimre (mar nem tehetne meg, ha jol ertem).
de… joga van arra, hogy EA-t virtualisan kihivja a hora. en is ezt tennem a helyeben. ez teljesen termeszetes reakcio. es igen, arra is joga van, hogy megkerdojelezze EA tudomanyos eredmenyeit. gondold meg, EA is megtette ugyanezt nyilvanosan. ez meg a kereteken belul van, es fontos, nagyon fontos dolgokra mutat ra. ebbol egy tisztesseges vita is elindulhatna (nem fog, pontosan tudom)
@jotunder:
íme:)
„1:–
2. Az MTA doktori pályázatomat 2011 februárjában nyújtottam be, melynek habitusvizsgálati értékelését 2 év után volt képes a Filozófiai Bizottság Erdélyi elnökletével *szabályosan* megvitatni. Az anyagokba betekintettem. Az első habitusvizsgáló a szabályzatnak megfelelően értékelte és támogatta a benyújtott pályázatot, a második habitusvizsgáló a hatályos szabályoktól idegen kifogásokat emelt – pont úgy, ahogy a Bolyai pályázatom esetében történt.
Ezenközben Erdélyi azt sugalmazza, hogy a doktori pályázatom mellé értékelésre benyújtott öt tanulmány közül az egyik (miközben a második habitusvizsgáló egyet sem talált értékelhetőnek az ötből, noha mérvadó nemzetközi fórumokon jelentek meg) morálisan kifogásolható, továbbá szerinte rövid és érdektelen. A tanulmány magyar változatát mindenki olvashatja a Századvég 52., angol változatát a Studies in East European Thought 62/2. számában. Idézek a tanulmány angol változatának anonim bírálóitól (mert ilyenek is voltak ám):
i) „In general a very intelligent text but there is a problem of focus a bit – it brings together a discussion of Marxist anthropology in the Lukacs school with the analysis of the genesis of Hungarian intellectual history in this context. My main problem is that if one takes seriously the underlying assumption that the historical turn in revisionist Marxism was creating a space for intellectual history ventures, than a number of other oeuvres which stem from this should have been related to this context (Feher, Bence, but even Maria Ludassy) whereas for instance the centrality of K. Nyiri is perhaps overstressed. That said, it is a good piece and I think it definitely provides an insight into the internal development of the Hungarian scene in the 1970s.”
ii) “This is a very good and insightful paper and I suspect it can be easily accepted by any major philosophical journal.”
Hát ezért nyújtottam be a pályázat mellé értékelésre.
Mellesleg az ebben a pontban leírtak már önmagukban is bizonyítják, hogy Erdélyi nem volt elfogulatlan bírálója a Bolyai pályázatnak – ergo erre hivatkozva értékelés nélkül vissza kellett volna adnia.
3. –
4. A pályázatom a kiírásnak mindenben megfelelt, ezt soha sehol senki nem vitatta. A pályázat bírálója, tisztában kellett legyen azzal, hogy a tudományos tanácsadói állásom ebben az évben (hosszabbítás után konkrétan július 31-én) lejár. Ennek a ténynek egyébként se pro se kontra nincs jelentősége. Ha Erdélyinek ilyen fenntartásai vannak, akkor azokat a pályázat kiírása előtt kell jeleznie a kiírónak és nem utólag, teljesen megalapozatlanul érvényesítenie ilyen szempontot a bírálatban.
5. Itt a rágalmazás esetéhez kerülünk közel. i) A Bolyai pályázatomra benyújtott anyag nem volt sem kiemelten sem sehogy máshogyan sem támogatva. i) Ismét kiderül a szereptévesztés, mert ha így is lett volna, ezt a kiírás nem tiltja. iii) Ha ez a kifogás, akkor a munkaterv értékelésénél kell érvényesíteni. Ismét jelzem továbbá, hogy ez is újfent a kiírástól idegen szempont: a kiírás semmilyen megszorítást nem tartalmaz a munkaterv korábbi kutatásokhoz fűződő viszonyára nézve.
6. Erdélyi „véleménye szerint“ tekintetbe kell venni azt a képet, amelyet ő tekintetbe kíván venni. És ezt bátran le is írja. Azt gondolja tehát, hogy az általa és barátai által egymás között megtárgyalt és kialakított személyes vélemény a szakmai ítéletalkotás legitim tényezője. Erdélyi nyilván ezt eddig is így gondolta, és más minőségeiben is ezt az „elvet“ képviseli, annak ellenére, hogy nincs olyan bírálati eljárás, amely ezt lehetővé tenné számára – vagy bárki más számára.
7. A fentiek fényében ehhez nincs mit hozzátenni.
8. Közpénzek szétosztásáról döntő bíráló milyen alapon hivatkozhat olyan szempontokra, amelyek nem kerülhetnek nyilvánosságra? Talán a fenti (vagy további), a rágalom határát súroló, suttogó propagandával terjesztett szempontok nem kerülhetnek nyilvánosságra, mert úgy már nem olyan hatékonyak? Vagy esetleg meg kell őket védeni? Vagy esetleg az embernek a nevét kell adni hozzájuk, és akkor mégis kínosabb az egész, mint most is? A fentiek miért lennének bizalmas információk? Talán azért, mert nem igazak?
9. Az a sajnálatos tény, hogy a bíráló, bár szövegében ígérte, a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem adta elő az indokait. Engem legalábbis az MTA Doktori Tanács Titikárságának a vezetője kerek perec így tájékoztatott. Mellesleg bármi is hangzott el korábban bárhol, annak a jelen pályázat szempontjából – ismétlem – semmi jelentősége nincs, és az, hogy Erdélyi úgy gondolja, hogy van, jelzi elfogultságát, s nyomban diszkvalifikálja őt bármilyen bírálati eljárásból – és megkérdőjelez minden olyan bírálati eljárást is, amelyben eddig részt vett.
+1 Megkérdezem továbbá, hogy Erdélyi Ágnes utóbbi 10 évben mutatott tudományos teljesítménye mennyiben teszi őt alkalmassá arra, hogy bármilyen pályázatnak ítésze legyen?
@Wintermoots: koszonom !!!!
@uralkodo:
Teljesen igazad van, kedves Várúr, ezentúl nevezzük egyszerűen ballibnek vagy liberbolsinak.
Nem értem!
(igaz, miért is kéne nekem mindent érteni)
Én csak egy földhözragadt pragmatista vagyok, azt se tudom, hogy Platont vagy Wittgensteint (nem beszélve Lukácsról) eszik, isszák vagy vásznat impregnálnak vele, épp ezért nem világos előttem, hogy emberek, akiknek pöcsétes hivatalos papiroszuk van arról, hogy annyival okosabbak az átlagembernél okosabb embereknél, mint amennyivel azok okosabbak az átlagembernél, szóval ezek az überbölcsek (φιλοσοφοσ) hogy nem archiválták azonnal az első kerek dossziéba azt a pályázatot, ami ennyire nyilvánvalóan nem felel meg az ösztöndíj legalapvetőbb feltételének:
„Bolyai-ösztöndíj a PhD-fokozat megszerzése után a kutatói életpálya iránt elhivatott ifjú szakemberek tevékenységét támogatja az önálló kutatói állás elnyeréséig”.
És mindenki énekel és madzagon behúznak egy hattyút.
@Montefiore: „valószínűleg minden más hagyományos etnikai kisebbségnél erősebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező csoport”
Mi ennek az érdekérvényesítésnek és erőnek az alapja mondjuk Magyarországon? Ha az, amit Zoltai úgy magyaráz, hogy “a new generation in Hungary that is strong and self-confident and who will never let themselves be treated like they treated us during the Holocaust”, akkor igenis minden mispóchézésnél azt kell nézni, hogy ez vajon az első lépés-e a haláltábor felé, mert mi amiatt vagyunk erősek, hogy mi mondjuk meg, hogy ez már egy új holokauszt felé visz-e. (És persze egy csomószor az van kihozva belőle, hogy igen, afelé.)
Ebben az esetben Gábor György lehet nagylelkű, de csak azután, miután megvizsgálta a mispóchéző szerencsétlent, és úgy találta, hogy jelentéktelenségében még egy tyúklépéssel se tud közelebb vinni a haláltáborokhoz. De ha ugyanazt a kijelentést egy politikailag befolyásosabb személy teszi, akkor már szólni kell.
Szóval ilyen alapokon nem a zsidózás ténye az, ami fölött elegánsan el lehet siklani, hanem a súlytalan személy által történő zsidózás fölött.
Míg ha nem azon alapul az érdekérvényesítés, hogy holokauszt és majd mi megmondjuk (illetve a megmondást rábízza a diaszpóra a Cahalra), akkor semmilyen mispóchézést nem nagyon kéne méricskélni. Viszont akkor mi is adja az érdekérvényesítést?
@Montefiore:
„Netanyahu: There’s no place Israel can’t reach”
amiből következtethetünk az oddsokra, hogy milyen mértékben van hozzáférésük az nsa és a brit acronym- counterpart által leszopott adatóceánhoz a maszatfiúknak. hogy mondjam képekben: hogy mennyi moszat úszik az óceánban. ill. az óceánon fennen rajta. én mindenesetre nem szeretném órabérben villával raklapra rakni, yeah, nem, biztosan.
amúgy, a kollektív etno-tudatalattinak is miért ne lehetne egy pályája, ami mondjuk egy periódikus rendszerben a majdnem-megsemmisülésből stabilizálódássá, önbizalommá, túlzott önbizalommá, majd hübrisszé chartolja magát, nemigaz? és van, amikor úgy tűnik, hogy egy individuum rettyentett valami erőset az ő személyes, csipecsupa ajkaival, aztán csak a koll.-gép nyomta fel a rezgést, ő meg csak akusztikusan nyomtatta azt a görbe egy felsőbb pontján bele az éterbe, ahonnan már csak egy picit van fölfele, majd jön again a lassú-gyors ereszkedés, egy durva black hole-opcióval.
érdekes módon ezt ma, _egyidejűleg_ rengeteg etnikum, csoportosulás, hitkongregáció, etc. eljátsza, mégha különböző szinteken is, ami csalhatatlan jele egy civilizációs összeomlásnak.
elnézést a tobzódó képiségért, azt a téma követelte meg, a hipotézisért viszont megdolgoztam!;)
@Vitéz Kőbányai Világos:
„…az ifjú (?!) filozófust kirúgta zsidó származású csaja, utóbbi állítása szerint azért, mert előbbi folyton olyasmiket adott a szájába…”
Na most akkor itt az ideje, sőt: idelye, hogy vincentileg és erotikailag szembenézzünk azzal, hogy előbbi (male) mit adott utóbbi (female) szájába, hogyan, hányszor és milyen eredménnyel. Úgyis unom már ezt a soxöveget itt ezen a poszton így 30 C° környékén.
Azután: ha beveszel magad mellé prolinak, akkor kettesben megpályázhatnánk valami Bólyait, esetleg nekiveselkedhetnénk egy MTA-doktori megírásának.
Jobb esetben akár bevethetnénk sóval az MTA épületének helyét – jótündér nagy fájdalmára, amiért valahogy kárpótolnunk kellene őt.
Szóval, akkor te most választhatsz, hogy stílszerűen az egyszeri rabbi mondására utaljak.
@HaKohen: Sót ellenzem stop hibridkukoricát kéne termeszteni stop VKV stop
@jotunder: meg lehet kérdőjelezni annak a jogosságát, hogy egy Magyarországon jól pozicionált, de nemzetközileg kevésbé elismert csoport bírálja el a Magyarországon kevésbé tekintélyes, de nemzetközileg jobban elismert kutatókat. De Demeter tíz pontja végig arról szól, hogy Erdélyi morális jellegű érveit bürokratikus kifogásokkal üti el (nem szerepelt a pályázati kiírásban, a pályázat értékelésének korábbi szakaszában kell kifogásolni stb). Aztán a +1-ben hirtelen előkap egy morális érvet Erdélyi bürokratikus szemszögből aligha megkérdőjelezhető pozíciójának a kritizálására. Szerintem ez így nem kerek; az is elfogadható, ha valaki ragaszkodik a szabályokhoz, meg az is, ha a morális/tudományetikai érveket többre tartja, de ne váltogassa a kettőt aszerint, hogy éppen melyikből jön ki jobban.
@Tgr: DT-nek nagyon sok mindenben nincs igaza. A nagydoktori és a Bolyai ügyében alapvető kérdésekben nincs igaza. Mindazonáltal, a hatodik pontban EÁ valami olyat írt, hogy DT-ről a magyarországi szakmának nincs túl jó véleménye. Az, hogy ilyenkor valaki elkezd nagyon keményen védekezni, és az egészet rohadtul igazságtalannak tartja (kb. függetlenül attól, hogy mi a teljes igazság) az elég természetes.
@Wintermoots: Az elején volt még egy rövid, de elég bunkó felvezető bekezdés.
offtopic tulajdonképpen, de ha már heller, meg filozófusok, meg korábban szerepelt egy recenzió egy blogbejegyzésben boros kapcsán.
az analitikus-kontinentális szemléletmód közötti különbséget remekül megvilágítja az alábbi levélváltás eszes-tőzsér heller-recenziója után. (kedvencem tőzsérék válaszának utolsó pontja a machbeth-ről.)
epa.oszk.hu/00000/00015/00066/pdf/Buksz_2012_02_03levelezes.pdf
az eredeti recenzió itt.(heller: az álom filozófiája)
epa.oszk.hu/00000/00015/00065/pdf/Buksz_2012_01_03biralat.pdf
@Wintermoots: link.springer.com/article/10.1007%2Fs10838-009-9108-y?LI=true#page-1
Tozser Janos Demeterrol. Nem tudom linkelni, de a Bukszban is volt vitaja Demeterrel.
mta.hu/tudomany_hirei/meggyokeresedett-elmeletek-kritikaja-95351/
itt viszont meg egyuttesen kritizalnak masokat :))))
@jotunder:
jaja, ismerem, már amit értek belőle.
tegyünk akkor ide még egy linket a 2012-ben a Magyar Tudomány hasábjain lezajlott vitáról.
http://www.matud.iif.hu/2012/09/12.htm
itt egy platformra került tőzsér, demeter, boros és a többiek, nánay bencével szemben.
Nánay az egész intuícióra alapuló filozofálást elveti, terméketlennek gondolja, és az intuíciókat szerinte tudományból vett adatokkal kell helyettesíteni. Így például mind Tőzsér, mind Demeter „népi pszichológiáról” alkotott elképzelése (amiről a bukszban vitáztak) érdektelen filozófiailag, bár Demeter legalább eleve fikcióként értelmezi, ellentétben Tőzsérrel, aki nem.
„Ha valóban ezzel a képpel dolgozik Demeter, akkor már eleve az általam elméleti természettudománynak tekintett filozófia paradigmáján belül van, hiszen a ’mentális fikcionalizmus’ álláspontja éppen a tudomány által sugallt kép (neuronok) és a hétköznapi kép (gondolatok és vágyak) közötti kapcsolatról szól – bár ennek a kapcsolatnak egy szélsőséges formája mellett foglal állást. Én persze hozzátenném, hogy ha a népi pszichológia tényleg csak fikció, és a fejünkben valójában csak neurális kapcsolatok vannak, akkor a népi pszichológia nemcsak tudományosan, de filozófiailag is érdektelenné válik.” -írja Nánay
és a korábban megírt filozófiai művek jelentős része, tegyük hozzá.
nem véletlen, hogy senki sem értett vele egyet a magyar tudományban megszólalók filozófusok közül:)))
@Wintermoots: webh01.ua.ac.be/bence.nanay/cv.pdf
:)))) egészen kicsi fiú hozzá képest a Demeter Tamás
ezeknek fizetnek?
Aristo mégegyszer
index.hu/bloghu/konzervatorium/2013/07/18/kulturkampf_a_demeter-ugy_es_az_antifilozofia