Kétszer leantiszemitázva (Vári György írása)
Eredeti szerző: babarczyeszter
Az egész ügy, amennyire rekonstruálni tudjuk, egy aránylag tipikus munkahelyi konfliktusból nőtt ki. Egy jó képességű és ambíciózus fiatalember, bizonyos Demeter Tamás úgy érezte, hogy munkahelyének — a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének — szakmai teljesítménye nem elég színvonalas, munkatársai nem publikálnak eleget elismert külföldi szaklapokban stb. Ebben feltehetőleg volt némi igazság, némi túlzó türelmetlenség, figyelmetlenség és empátiahiány, némi generációs ütközés meg effélék, ahogy az társas helyzetekben lenni szokott. Aztán egy évzáró bulin mindenki feloldódott kissé, és Demeter durván összekülönbözött kollégáival. Amennyire tudható, lényegében azt állította, hogy az egyik pályázaton elnyert kutatási pénzeket rosszul használták fel, munkájuk nem több közpénzpazarlásnál. Kollégái visszautasították állítását — mondván, hogy az nem igaz — ő pedig egy felettébb szerencsétlen riposzttal felelt, hogy tudniillik vitapartnerei szoktak hazudni és a mispochéjük. A mispáhá héberül családot jelent, magyarul afféle pereputty-kompánia értelmében használják, akik használják. Nem tudjuk, hogy Demeter tisztában volt-e a szó rossz konnotációjával, azzal, hogy ez a megjegyzés akár zsidózásként is hallható vagy nem, hogy fel tudta-e mérni a vita hevében, némi alkoholfogyasztás után, hogy mennyire félreérhető, amit beszél — minden okunk megvan az ellenkezőjét feltételezni. Ezeket a mi kelet-közép-európai munkahelyi ordibálásainkat nagyon súlyos konnotációk telítik. Nap mint nap családtörténetek romjain mászkálunk, bonyolult és reménytelenül összegabalyodott érzékenységek hálójában vergődünk. És néha (szinte menetrendszerűen) bekövetkeznek az ilyen nyelvi karambolok. Ez nem azt jelenti, hogy okos embernek felhevülten, két sör után ne kéne tisztában lennie azzal, mit beszél. De egy ilyen mondat egészen bizonyosan nem jelenti azt sem, hogy Demeter antiszemita volna. A magyar zsidóság tekintélyes többségének szisztematikus kiirtása után antiszemitizmussal vádolni valakit, borzasztó súlyos vád. Nem árt mérlegelni, kire sütjük rá nyilvánosan és miért. Ezért volt helytelen, hogy az egyik napilap országos nyilvánosságot biztosított az ügynek, zsidózással vádolva Demetert. Az események ugyanis innentől a magyar szimbolikus politikai háború részeivé váltak.
Demeter Tamás gorombasága ebben a vonatkoztatási rendszerben önálló életre kelt, ő lett a „zsidózó filozófus”. A google ezt adja ki róla ma is, előbb szinte, mint bármit, amit életében művelt.
Mindezek után pár héttel megindult a Magyar Nemzet gyalázatos cikksorozata „a filozófus-ügy”-ről (ha valakit részletesebben is érdekel, miért tartom gyalázatosnak:
http://magyarnarancs.hu/belpol/lejarato_kampany_filozofusok_ellen_-_mintha_konyvbol-75388).
És végül, amiért egyáltalán nekiálltam ennek a posztnak: Babarczy Eszter bő egy hete felvetette itt azt a kérdést, kihat-e Demeter vélt erkölcsi állapota, „szoft-antiszemitizmusa” az ő munkásságára. Válaszul Babarczy elemzi egy Barry Smith nevű szerző Lukácsról és tanítványairól szóló, valóban ostoba és igazságtalan kitételeit, illetve hivatkozását az öngyűlölő zsidó Otto Weiningerre, mindezt a Századvég egyik számából, amely lapnak Demeter Tamás történetesen szerkesztője. Következtetése: „Erősen kétlem, hogy Barry Smith mélyen tanulmányozta volna Lukács magyar nyelvű írásait (vagy akár a német nyelvűeket), nem beszélve az 1919 és napjaink közötti magyar filozófiai értekezésekről. Más lábjegyzet híján, kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy forrásként megelégedett Demeter Tamással, aki szerkesztőként sem látta indokoltnak, hogy a kis kitérőt, mondjuk így, pontosítsa”. Ergo alighanem Demeter Tamás súghatott antiszemita-gyanús kliséket Lukácsról és a Lukács-iskoláról Barry Smithnek, így tehát valóban, Babarczy „összbenyomása” szerint is „erkölcsi nulla”, bár ez a bírálókat nem menti. Nos, ez (hogy biztosan ő volt) talán kicsit mégiscsak kevés ahhoz, hogy meggyőzhessen bennünket bárki szoft-antiszemitizmusáról. A helyzet annyival még rosszabb, hogy annak, aki tájékozódni kívánna, mit gondol Demeter Lukácsról és tanítványairól, rendelkezésére áll a szerző magyar filozófiatörténeti tárgyú monográfiája:
Vári György
@mandras: Igazából nem tudjuk eldönteni, hogy amikor írta, akkor kettős identitásának melyik részét érezte erősebbnek, de azért én életszerűbbnek érzem, hogy amikor valaki ilyeneket ír (röfög és zabálja a moslékot) , akkor nem önkritikát gyakorol, hanem szapulja a másikat sérelmeiért.
@TG69: Te nem olvastad a Sorstalanságot, ezek szerint.
Kertész olyanokhoz beszél, akik olvasták. Hiszen ő nem bestselleríró, hanem Nobel-díjas.
Akit érdekel, hogy ő mit mond, az jellemzően – olvas könyvet.
@jotunder:
Kedves jotunder!
Nem zsidókérdésről van szó, amikor zsidózik valaki bebaszva? Hanem?
Mondjuk, Marsovszky Magdolna biztos tudna erről mesélni.
Egyébként elfogadom, de akkor itt – a karácsonyi bulikán történtekből kiindulva – mentális problémával is kell szembesülni a Demeter-üggyel kapcsolatban.
Egyébként meg nem kell nyilvánosan zsidózni, hogy valaki abban a képben tetszelegjen, hogy ő nem is antiszemita. Elég csak csöndben a tévé előtt vagy a szomszédnak, vagy haverokkal a kocsmában.
üdv:
-wilson
@TG69: Semmiképp sem. Azért írja gorombán, mert fáj, hogy így van. Belülről fáj. Ady is simán tudott hasonló gorombaságokat írni. Hát ő se lenne magyar?
@aronsatie: Mondok mást. Még én is magyarozhatok:). Vannak olyan honfitársaim, akiknek nagyon erős identitásképzőjük (nálamnál tehát sokkal nagyobb) a nemzeti hovatartozásuk, szabadidejükben magyar történelemmel foglalkoznak, úgy öltözködnek olyannokkal barátkoznak stb egyszóval ez a hobbijuk. Ha én ilyenekkel vitatkozva végül úgy sértegetném őket, hogy „tudatlan, bőgatyás fütyüllősbarack-vedelőket.”, akkor én is magyaroznék.
@aronsatie: Kinél mikor mi a hiteles. Adynál egy versben nem okoz gondot az önostorozó, magunkért fájó szerep meg- és átélése egy rossz politikai pamlfettnél ezeket a szavakat nehéz így eladni.
@TG69: Nem, mert egyszerűen csak sértegetni akarod őket. Magyarozni csak kívülről lehet, belülről kritikának mondják (a te elképzelt példád még csak az se, hanem egyszerű baxtatás). A kritika persze lehet akár goromba is. Esterházy Így gondozd a magyarodat című írása neked magyarozás?
@TG69: Ovastál Adytól publicisztikát is? Ahhoz a hangnemhez képest a versei mezei lófütty.
@aronsatie: Def: magyarozás = sértegetés az adott attribútummal. ezt lehet belülről és kívülről is.
Def: kritika = belülről önreflexió kívülről kritika :), melynek célja a jobbító szándék
Adyt költészete alapján hordozzuk a magaskultúránkban és ez így is van jól.
@TG69: És akkor mi van? Igazold valamivel, ha ez neked fontos, hogy Kertész kívülről szólt be. Mert aki magyarnak születik és nyolcvanakárhány évig itt is él (túlél), az csak belülről szólhat be.
Ady baromi jó újságíró volt. Akkor is, ha szerinted nem.
@ez a Kígyó éve: Két különböző Kertészről van szó.
@aronsatie: Mert úgy könnyebb… De mondon az ocsmány és utalgató stílus, a holokauszt felemlegstése stb csak valószínűsítik, de belülről is magyarozhat nem ez a lényeg. Ennyi.
@TG69: Hát mi a lényeg? Ennyi.
@jotunder: Viszik a Makrát, mint a cukrot. :))
Asszem valahogy így kezdte a Megyesi a Nobel után az ÉS-ben:))
Tavolrol nezve az ember azt se tudja hogy nevessen kinjaban vagy sirjon.
Hogy a reszeg zsidozas az nem er, jozanul biztos nem is. A boleban volt az antiszemitizmus, nyilvan, majd ki is ürül regglere. Hogy Vari szerint a holokauszt tenye az antiszemitazast teszi szörnyü bünne (Magyarorszagon!), es nem…öööö…. a zsidozast. Hogy a mispochezas – ebben a szövegkörnyezetben – nem zsidozas. Veletlenül sem helyezi a vitapartnert az egyik legregibb es legocskabb antiszemita toposzba. Nagyon vajt fül es mely törtenelmi ismeretek kellenek ehhez, valoban.
Es jellemzö, hogy ebböl az egeszböl azert lett botrany, mert a pontozok tul öszintek voltak, nem tartottak magukat a hazai sunnyogas es maszatolas evszazados szabalyaihoz.
Ez az egesz törtenet, a maga jelentektelensegevel, kicsinyessegevel, a reakciokkal: amilyen szomoru, olyan jellemzö.
@aronsatie: Ady azt mondta egyszer Fülep Lajosnak: „sokszor úgy érzem én vagyok az utolsó élő magyar”.
@aronsatie: Amit már korábban is leírtam, hogy tehát nem vetem meg Kertész Ákost ezért a szösszenetéért. És így Demetert sem. Ezek ismerve a körülményeket lényegtelen (és nagyon emberi) dolgok.
@TG69: Ady publicisztikája alapján is igen magas helyen van. Nagyon hiányzik az ő éleslátása és tolla ma is (nekem pl. nagyon hiányzik).
@ez a Kígyó éve:
???
Máskor a szerzőt is nézd meg.
@TG69: Magyarországon a pályázati feltételek néha számítanak, de sokkal gyakrabban nem. Ha sokkal gyakrabban, sőt főszabályként számítanának a pályázati feltételek, akkor a Demeterek sokkal kevsbé pályáznának, és a bírálati kiszűrésük is simábban menne. (itt most azt a csoportot említem, amely számomra egy – 1 – valószínűséggel nem csupán Demeterből áll, és pályázott a Bólyaira, noha sem nem „ifjú szakember, aki”, sem nem az ösztöndíj terminusában megvalósítandó kutatással pályzott, sem nem, sít.).
Erdélyi kerek választ ad (6. pont szerintem is kilóg) de most akkor meg arra kíváncsi az ember, hogy ezek a szempontok érvényesültek-e más pályázatok összbenyomás pontszámában is, mert ha nem.
Amúgy EÁ részéről ezt az egész meggondolást és kivitelezést nagyon ügyetlennek látom, a felsorolt pontjai közül nem is egyet rá KELLETT volna írnia a pályázónak visszaadott lőlapra (főleg, ha az a véleménye DT-ról, ami sejthető).
@ATCG: nekem meg az atlatszo.hu-szerű újságírás(ból sok) hiányzik, de nagyon.
@oOoOoO: (amúgy amennyire látom, épp a Vári valami ilyesmit csinál mostanság:
magyarnarancs.hu/belpol/biztos-befutas-alpalyazatokon-nyert-a-mandineres-ujsagirok-cege-85247
ez pl. a „nagyonbecsületes” baloghákikával foglalkozó riport.)
@mandras:
Nálunk nem történt meg a következetes szembenézés a múlttal. „
nem unalmas még ezt mantrázni?
@TG69:
?
van, akinek az értékrendje olyan, hogy azoknak az embereknek „akiknek nagyon erős identitásképzőjük a nemzeti hovatartozásuk”, beszól, mert kártékony hülyéknek tartja őket. legyenek azok magyarok, zsidók, vagy mások. ha nem tetszik, reagálnak rá, ennyi. nemzeti hovatartozásukról nem tehetnek, annak megélése rajtuk múlik. ha látványosan teszik, számíthatnak arra, hogy lesznek akik beszólnak. ezen kár megsértődni, ezt kár elítélni.
@mandras: Mélységesen egyetértek.
@Wintermoots: „nem unalmas még ezt mantrázni? „
Ki mantrázza?
@közösperonos átszállás:
egyes, általában nem jobboldali értelmiségiek
@Wintermoots: mi jelent számodra ‘megtörtént szembenézést’, mert úgy veszem ki a szavaidból, hogy valami megtörtént, ami nem lett észrevéve?
ebben az ügyben számomra van egy másik érthetetlen pont…
honnan tudhatta meg a pályázó a pontjait vajon?
merthogy – valami érthetetlen okból – a beadott pályázatok eredménye nem nyilvános. mint hasonló, kutatói ösztöndíjpályázatokon induló kutatóként, a saját pontjaimat sem sikerült megtudnom… csak az elutasítás tényét kaptam kézhez.
szóval honnan tudta meg az eredményt mégis?
„… ő pedig egy felettébb szerencsétlen riposzttal felelt, hogy tudniillik vitapartnerei szoktak hazudni és a mispochéjük. A mispáhá héberül családot jelent, magyarul afféle pereputty-kompánia értelmében használják, akik használják. Nem tudjuk, hogy Demeter tisztában volt-e a szó rossz konnotációjával, azzal, hogy ez a megjegyzés akár zsidózásként is hallható vagy nem, hogy fel tudta-e mérni a vita hevében, némi alkoholfogyasztás után, hogy mennyire félreérhető, amit beszél — minden okunk megvan az ellenkezőjét feltételezni.”
Asztat szokták mondani, hogy borban az igazság. Fenti okból a szerző elképzelésével ellentétesen „minden okunk megvan” annak feltételezésére, hogy Demeter valójában mit gondol. A pereputtyról, meg a fajtáról. És hogy ők mit szoktak.
Én egyszer rendkívüli módon felháborodtam a külföldi üzletben kihelyezett táblán, hogyaszongya: „Magyar ne lopj!” Most vagy azonnal abbahagyom a felháborodást, vagy a magamért való kiállást más „fajtákra” is alkalmaznom kötelező.
@BelaVak: „Na es mi van, ha ismerte a jelenteset a szonak, sot, szoft-antiszemita, ami a konkret esetben azt jelentene, hogy ha becsiccsent, akkor vita kozben akar ilyeneket is mond?”
Erről Mel Gibson tudna mesélni.
@aronsatie: Ezeket sehogy sem kellene elmondani, mert hazugságok, és hazug általánosítások egyszerre. Ezek a hülye szubkultúrák egy csomó más népnél léteznek, csak nincsenek annyira az orra előtt egy magyarnak (nem is baj, elég a sajátunk…), a szembenézéses felvetés pedig egyrészt kollektítva vagy méginkább kaptártudat szintjén kezeli a magyarokat, másrészt szintén nem igaz, hogy ebben a tekintetben egyedüliként kiemelkedne a mezőnyből a magyar átlag (legfeljebb ismét csak: ez van előtted).
Kertész ugyanazt csinálta józanon, mint Demeter részegen, tök mindegy, hogy belülről vagy kívülről.
Csurka is hasonlóan kezdte, mint Demeter. És őt is mentegették egykor. Majd meglátjuk, mi lesz Demeterből, sajna a mostani közeg sokkal inkább kedvez annak, hogy minimum úgy szökkenjen szárba, mint Csurka az MDF-ben, majd a MIÉP-ben.
És amikor egyszer (sőt nem is egyszer) Pistikénk berúgott, és minősíthetetlen nyilas, antiszemita szövegekkel rémisztgette és gyalázta Szigligeten az Alkotóházban az idős zsidó hölgyeket, nem is annyira alkotókat, mint inkább írók özvegyeit, akkor az olyan ostoba zsidók, mint Mezei Bandi, meg én, védtük meg. Ugyan már, mondtuk, attól még nem antiszemita valaki, hogy részegen hülyeségeket beszél, ne csináljunk már rasszistát abból, aki nem az. És éppen a fönt leírtakra hivatkozva, hogy aki együtt lóversenyezik Zelk Zolival, és együtt zsugázik más zsidó írókkal (nem akarok senkit megnevezni), az attól, hogy egyszer berúg…”
Kertész Ákos: Mielőtt Csurkát boldoggá avatnánk… « Amerikai Népszava Online | nepszava.com/2012/02/velemeny/kertesz-akos-mielott-csurkat-boldogga-avatnank%E2%80%A6.html
@netukki: Kimaradt egy idézőjel: „És amikor egyszer… [Itt kezdődik a Kertész Ákos idézet.]
@netukki:
ebben kertésznek inkább igaza van mint tgm-nek
@TG69: Ez rendes tőled. Az viszont nem, hogy egy kalap alá veszed a kettőt. Óriási különbség, és leírtam, hogy miért, tehát ezt ne kezdjük elölről.
@Mackósajt: Egy ilyen más népről sincs tudomásom. És még mi röhögünk a dákoromán elmélet miatt.
Ha nem látod a különbséget a kettő között, az a te felelősséged.
@Wintermoots: De, k…a unalmas. Én örülnék a legjobban, ha aktualitását vesztené.
Az egy botrány, hogy Vajda M. megpróbálta elintézni, hogy Gábor Gy. legyen az MTA Fil. Int. igazgatója, és ebben Gábor boldogan részt vett. A mispoche kifejezés itt adekvát, következésképpen: nem antiszemita. Azt persze, hogy Vajda milyen szellemi állapotban van, mindenki tudja, aki nézte az MTV 90-es választási közvetítését. De ez mind csak tünet: olyan nem létezik, hogy MTA Fil. Intézet, ezért nem is szabadna, hogy igazgatója legyen. Se TGM, se VajdaM, se Boros.
@tamtkr: Te jó Isten, az MTV 90-es választási közvetítése? Ki a fene emlékszik már arra? Sőt, ki a fene nézte?
Mondju az menyugtató, hogy ezek szerint ha lepereputtyozom Körösényit, Hörchert, Fodort akkor nem járok úgy, mint Rubin Réka Bangó Margittal. Mert hát nem túl nehéz meglátni milyen hátszéllel lesznek manapság intézet és kutatóközpont vezetők társ.tud és bölcs.tud területen némelyek.
@tamtkr: „olyan nem létezik, hogy MTA Fil. Intézet,”
Kifejtened ezt a tajekozatlanok szamara?
@Wintermoots: „egyes, általában nem jobboldali értelmiségiek „
Na számoljunk csak utána ennek a mantrázásnak.
Kertész Ákos ezt mondta, ez egy. Itt valaki példának felhozta a kívülről/belülről dologra, ez még mindig csak egy. Aztán valaki értelmezte a konkrét szöveget, nohát, még mindig egynél tartunk. Meg zárójelben megjegyezte, hogy ha már ez a téma, hát amúgy ebben szerinte igaza van Kertész Ákosnak, ezen vitatkozhatunk épp, hogy mennyinek számít, de egy egész egy tizednél nem tartunk többnél semmiképp.
Hát ennyit dióhéjban a mantrázásról.
@Mackósajt: „tök mindegy, hogy belülről vagy kívülről. „
És ebben tévedsz óriásit.
http://www.facebook.com/ELTEBTKFilInt/posts/473425279413292
Demeter Tamás reakciója az istenkirálycsúcstuti. Én készséggel elhiszem (nem vagyok filozófus, értelmiségi se), hogy ez a csávó hihetetlen okos, baromi nagy reménység, és ráadásul marha képzett is, de:
– itt konkrétan olyan pontatlanul érvel, amivel a marketing részleg reggeli meetingjén is megszólják (szalmabáb halmokat alkot),
– tovább ügyesen bizonygatja, hogy akkora egy büdös nagy tahó, hogy jóérzésű ember biztosan nem megy a közelébe
@közösperonos átszállás:
most lehetne azt játszani, hogy miért nem volt világos, hogy nem a jelenlegi kommentekre, hanem mondjuk a rendszerváltozás utáni összes publicisztikára és egyéb szövegekre gondolok, de nekem valamiért nincs ehhez kedvem:)
@Vitéz Kőbányai Világos:
eltekintve demeter személyétől (nem ismerem személyesen, benyomásaim meg érdektelenek), azért az alább idézettekben foglaltak elgondolkodtatnak
„a doktori pályázatom mellé értékelésre benyújtott öt tanulmány közül az egyik (miközben a második habitusvizsgáló egyet sem talált értékelhetőnek az ötből, noha mérvadó nemzetközi fórumokon jelentek meg)”
„Azt gondolja tehát, hogy az általa és barátai által egymás között megtárgyalt és kialakított személyes vélemény a szakmai ítéletalkotás legitim tényezője. Erdélyi nyilván ezt eddig is így gondolta, és más minőségeiben is ezt az „elvet“ képviseli, annak ellenére, hogy nincs olyan bírálati eljárás, amely ezt lehetővé tenné számára – vagy bárki más számára.”
„+1 Megkérdezem továbbá, hogy Erdélyi Ágnes utóbbi 10 évben mutatott tudományos teljesítménye mennyiben teszi őt alkalmassá arra, hogy bármilyen pályázatnak ítésze legyen”
@Wintermoots: A +1, az kb. egy kategória a részeg zsidózással. Tartalma semmi, de cserébe sértő.
Az első idézeted legalábbis erősen szelektív. Erdélyi semmit nem mondott a másik 4-ről. Azt mondta, hogy az egyik nem különösebben érdekes, vagy tartalmas, és megpróbálta kitalálni, hogy miért. Demeter erre nem reagál, helyette reagál másra.
Második idézet szintén kicsit mellélövés (bár kétségtelen, hogy a pályázó által a facebookra posztolt szarkupacból a legkevésbé az), hiszen Erdélyi a tudományos közösség egység iránti igényére hivatkozik. Ezen gondolom lehet vitatkozni, ugyanakkor, az, hogy „az általa és barátai által egymás között megtárgyalt és kialakított személyes vélemény a szakmai ítéletalkotás legitim tényezője” egyszerűen egy sértő minősítés, ohne bármi tartalom.
Egyúttal előadnám én is a teóriámat az üggyel kapcsolatban: az ifjú (?!) filozófust kirúgta zsidó származású csaja, utóbbi állítása szerint azért, mert előbbi folyton olyasmiket adott a szájába, amiket nem mondott. Az ifjú filozófus ezt igazságtalanságnak élte meg, ettől kissé frusztrált, és most ezt a frusztrációját vezeti le a zsidókon és a nőkön.
Szerintem itt az ideje, hogy beadjak egy Bolyai-pályázatot…
@Vitéz Kőbányai Világos:
ezek nem megfelelő válaszok a kérdésekre, ne is haragudj.
az elsőben arról van szó, hogy egy hivatásos filozófus megjelöli öt legfontosabbnak tartott publikációját, az egyik bíráló ezeket értékelhetetlennek találja–hogyhogy?
a második az itt is többször felvetett személyes megítélés vitás kérdése.
a harmadik legitim kérdés, nem ismerem erdélyi munkásságát, nem is érdekel, de ha vannak vele problémák, akkor bizony felvetődik a kérdés, miért is bírál ő ilyen súlyú pályázatokat?
@Wintermoots:
Nincs időm, dolgoznom, kell röviden:
1. Az egyiket, és azt is leírta, miért. Erre tán nem a bírálónak kellene válaszolnia
2. Nem személyes, közösségi. Aki bírált már bármit, az tudja, mekkora egy kényes szar ez.
3. Erdélyi munkásságát én sem ismerem minősíteném (nem tisztem, mentségemre szolgáljon, hogy egy büdöslábú szalonproletár vagyok), ugyanakkor gyanús, hogy Demeter nem mond róla semmit, és azt is 10 évre szűkíti. Egy 69 éves nőnél. Egyébként, ha esetleg:
philosophy.elte.hu/institute/cv_publ/Erdelyi_LP_Eng.pdf
egy ponton helyesbíteném:
Egy 69 éves nőnél.” helyett 70-et még be nem töltött tudományos kutató.