Különös irat filozófusügyben
Eredeti szerző: jotunder
„Mivel a jelen ügy tárgya a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonya keretében kifejtett kutatói teljesítményének értékelésére alapított felmentése, a jelen ügy szempontjából figyelmen kívül hagyandó a felperes minden olyan munkája, amit ezen jogviszonyon kívül végzett. Az alperesi SZMSZ A.) 18.4.1-18.4.3 pontjai e tekintetben úgy rendelkeznek, hogy az alperesi intézetben keletkezett tudományos művek felhasználási joga az alperesi intézetet illetik meg, s a szerző a művét az intézeten kívül az igazgató hozzájárulásával használhatja fel. Az SZMSZ 18.4.3. pontja egyértelműen kimondja, hogy az intézet felhasználási joga kiterjed minden olyan tudományos műre, amelyet a szerző munkaköri kötelezettségeként, közalkalmazotti jogviszonya alapján alkotott. Ebből következik, hogy a felperes azon szakmai teljesítménye, amelynek publikálása nem az alperesi intézet hozzájárulásával történt, nem a közalkalmazotti jogviszony keretében megalkotottnak minősül, s mint ilyen nem veendő figyelembe.”
A fentieket emailben kaptam. Ha ez valódi, és nagyon úgy tűnik, hogy az, akkor a következő dolog történt.
<
p style=”text-align: justify”>Az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója alkalmatlanság címén több embert elbocsátott az intézetből. Azzal érvelt, hogy az illetőknek nincs elég publikációjuk. A munkaügyi bíróság előtt váratlanul azt hozta fel, hogy azok a publikációk, amelyeket nem az MTA intézetének hozzájárulásával közöltek, nem vehetők figyelembe. Jogi képviselőnk tanácsára nem fűzök ehhez semmi továbbit, az, hogy mit gondolok benne a fejemben, az magánügy.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522136-6ae2c260dee01' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522136&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522136-6ae2c260dee01&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522136-6ae2c260dee01' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/heller_helyeselte_a_veres_megtorlast.html
NC
@Kettes: munkaviszonyban előállított mű szerzői joga ellentétes értelmű szerződés hiányában a munkáltatóra száll.
@snakekiller23: Ez a klasszikus onkritika gyakorlasa. Heller azt allitja, hogy elso ferje belehamisitott a szovegbe, ez mar csak egy ilyen orszag. Mondjuk a Szovjetunioban szegeny Maya Pliszeckajat es Arkagyij Rajkint kenyszeritettek „anticionista” nyilatkozatok alairasara. Randa egy vilag volt. Hankiss Agnes kedves edesatyja Erdos Peter (KA) is meselhetne rola, ha elne.
Már csak az a kérdés
Elmagyarázta Daniel Dennett a tudatot? (INTERJÚ), Magyar Filozófiai Szemle, 1999/6, 944-949.
és
A filozófia ne csak egyetemi tárgy legyen – Boros János BESZÉLGETÉSE Hilary Putnam-mel -, Magyar Filozófiai Társaság Hírek, 2004./1. 14.-23. Rövidített változata megjelent: Mátrix, társadalom és a filozófus felelõssége. Boros János beszélgetése Hilary Putnammel, Kritika
amelyek B J SZAKMAI publikációi között szerepelnek, vajon az intézetvezető engedélyével, vagy a nélkül jelentek meg.
Habár a dialógus mint műfaj fontos szerepet töltött be a filozófiatörténelemben…
@snakekiller23: @jotunder: És még az is mindegy belehamisítottak-e vagy sem. Az önkritika rituáléja és műfaja rendkívül kötött, önmagad megalázásról szól, a hibáid beismeréséről, a párt igazságának elfogadásáról. Ez egy írott, lényegében zárt körű, de volt kifejezetten nyilvános változata is, sőt olyan is volt – erre egyébként a levél is céloz -, hogy az önkritikát gyakorló utána részt vesz mások meghurcolásában is. A szövegen nagyon nem lehetett dolgozni, kevés teret adott a finomságokra. És igen, az önkritika egyúttal a hatalom elfogadása vagy legalábbis egy alku kísérlete, nem szép látvány.
Van itt néhány másik dokumentum is:
beszelo.c3.hu/97/89/25.htm
@tanarseged ur: dehogy fizetnek.
@tanarseged ur: „az alperes nehezen fog megállni az ún. „tudományos közösség” előtt.”
Az ún. „tudományos közösség” jelenleg sápadt vala és reszketni méltóztatik.
@sashimi: Hamis. A filozófusok petícióznak és tiltakoznak – tulajdonképen a hazai egyetemek jelentős filozófusainak nagy többsége kiállt az elbocsátottak mellett. A tágabb értelemben vett tudományos közösség pedig keveset tud az ügyről, amit ráadásul árnyal is egy-két dolog. De ha bármelyik MTA kutatóintézet vagy bármelyik hazai egyetem bármelyik tudományos dolgozója meglátja azt az érvelést, hogy „csak az a publikáció számít, amit az intézetvezetés engedélyez”, akkor a legjobb esetben is kiröhögi.
Ami pedig árnyalja az ügyet: olyan esetekben, amikor MTA kutatóintézet főállású munkatársa tényleg nem tud elvárható tudományos publikációs teljesítményt felmutatni, vagy nem volt képes évtizedek alatt megszerezni egy doktori fokozatot, akkor jogos az elbocsátás. Tudtommal öt embert bocsátottak el vagy nyugdíjaztak az MTA FKI-ból, és nem vagyok biztos benne, hogy mindegyiket igazságtalanul.
@tanarseged ur: Tudtommal öt embert bocsátottak el vagy nyugdíjaztak az MTA FKI-ból, és nem vagyok biztos benne, hogy mindegyiket igazságtalanul.
Felröppentek hírek TGM nyugdíjazásának lehetőségéről is, de erre végül tudtommal nem került sor, úgyhogy végül négy kollégánkat bocsátották el. Elég világos, hogy mindegyiküket szabálytalanul (= jogellenesen), de a jogorvoslat ilyenkor lassú. Az intézetigazgató („alperes”) most TOP 100-as ügyvédi segédlettel vág neki ezeknek a pereknek, és úgy tűnik, hogy pl. erre a megsemmisítő erejű érvre jutottak. Meglátjuk, hogy a bírói karon is kitör-e a visszatarthatatlan kacagás ettől az orbitális ötlettől (vö. Monty Python, Episode 1, killer joke).
I.
@Bodnár István: Épp TGM maradhatott? PhD nélküli tudományos főmunkatársként? (A többi négy elbocsátott között pedig Ferencz Sándornak mintha szintén nem lenne meg a PhD-je, pedig 55 éves – elnézést, ha tévednék.) A publikációs teljesítményről most ne beszéljünk – ilyesmire ott vannak az intézeti honlapok (már ahol vannak, és már ahol pontosak), no meg az MTA publikácós adattára (ami szintén hiányos itt-ott), meg a google scholar, össze lehet rakni.
http://www.vi.is/files/555877819Financial%20Stability%20in%20Iceland%20Screen%20Version.pdf
Ezért a cikkért többmint százezer dollárt fizettek.
Ez elég durván hangzik:
http://www.es.hu/vajda_mihaly;para_noid_jelensegek;2011-05-05.html